DIÓSD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 DIÓSD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA Érd, János u.15. Telefon/Fax: , T: Érd, február hó Kizárólag a REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA hozzájárulásával használható fel, a szerzıi jogok védelmére vonatkozó elıírások figyelembevételével!

2 2 TERVEZİK NÉVSORA Diósd község településrendezési terve tervi munkarészeinek, a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat részleges módosításának dokumentációjához Településrendezés: Szabóné Pányi Zsuzsanna - TT Rend-Eng-Terv Építész Iroda Közlekedés: Nagy Sándor László Zsolt Via-Trita Bt Közmővek: Benson Tiborné - It-Terv Bt TRv-T, V3a Régészet: Takácsné Németh Gabriella TARTALOMJEGYZÉK Borítólap Tervezık névsora Tartalomjegyzék ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK: TERVI MUNKARÉSZEK Szöveges munkarészek 1. Bevezetés, elızmények 2. A módosító javaslatok ismertetése 3. Alátámasztó munkarészek 3.1. Közlekedés Közúti közlekedés Közforgalmú közlekedés Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás 3.2. Közmőellátás Vízi közmővek Energia közmővek Hírközlés 4. Örökségvédelmi hatástanulmány

3 3 Rajzi munkarészek T-3/2007. Közlekedési terv M=1:6.000 T-4/1-3/2007. Mintakeresztszelvények M=1: 100 T-5/2007. Vízi közmővek M=1:6.000 T-6/2007. Energia közmővek M=1:6.000 JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLİ MUNKARÉSZEK: TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Szöveges munkarészek Határozati javaslat Leírás Rajzi munkarészek T-1/M/2008. Módosított Településszerkezeti terv M=1:4.000 Szöveges munkarészek HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósd Község Önkormányzat Képviselı-testületének Ör. számú rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. sz. rendelet módosításáról Rajzi munkarészek T-2/M/2008. Módosított Szabályozási terv M= 1:2.000 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Emlékeztetı a december 13-án Diósd Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában a 3/2002.(IV.30.) rendelet (Helyi Építési Szabályzat) módosításának tárgyában megtartott egyeztetı tárgyalásról FELHASZNÁLT TERVEK Diósd Településrendezési terve (jóváhagyott munkarészek) - Pestterv Kft. Diósd Településszerkezeti tervének, Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása Rend-Eng-Terv Építész Iroda Diósd Örökségvédelmi hatástanulmány - Pestterv Kft., Archeosztráda Kft. Érd, február hó

4 4 TERVI MUNKARÉSZEK

5 5 1. Bevezetés, elızmények Diósd község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási tervének módosítása Diósd új építési elıírásoknak megfelelı Településszerkezeti tervét a község Képviselı-testülete a 43/2002. (IV.11.) Ök. számú határozatával hagyta jóvá. A Településszerkezeti terv jóváhagyása után került elfogadásra a 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet a község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint a rendelet rajzi mellékletét képezı Szabályozási tervrıl Diósd igazgatási területének nagy részére. E tervvel párhuzamosan Diósd két kisebb területére (Antenna Hungária, Völgy utca) készült Szabályozási terv, amelyek 2002-ben önálló rendeletekkel kerültek elfogadásra. Az eredeti tervek elfogadása után eltelt három év során felvetıdött néhány olyan módosítási javaslat, amelyek miatt ben szükségessé vált a község Településszerkezeti és Szabályozási tervének, valamint a Helyi Építési Szabályzatának részleges felülvizsgálata. A módosított terveket az eredeti határozat leíró munkarésze alapján, illetve az eredeti HÉSZ rendelet módosításával fogadta el az Önkormányzat (235/2005.(IX.8.) számú határozat a Településszerkezeti terv elfogadásáról, 27/2004.(X.21.). számú rendelet, 18/2005.(IX.20.) Ör. számú rendelet Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet módosításáról.) év folyamán ismételten felmerültek változtatási igények, amelyek miatt Diósd öt kisebb területén ismét szükségessé vált a PESTTERV Kft által készített (és korábban már módosított) Településrendezési eszközök módosítása. (168/2006.(VII.4.) számú határozat a módosított Településszerkezeti terv jóváhagyásáról, 21/2006.(VII.6.) Ör. számú rendelet Diósd község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendelet módosításáról.) Az elmúlt évben jóváhagyott részleges módosításokkal párhuzamosan felvetıdött néhány kisebb változtatási igény, amely miatt ismételten szükségessé vált Diósd Településszerkezeti és Szabályozási tervének, illetve érvényben lévı Helyi Építési Szabályzatának a felülvizsgálata. A módosítás a Településfejlesztési Bizottság elızetes állásfoglalása és a decemberében megtartott ülésén elhangzottak alapján elsısorban az alábbi területekre, illetve témákra vonatkozik: Az M0 autóút melletti 1387/78, 77, 76 hrsz. alatti területek védıerdı besorolásúak, amelyek a Kt. határozata alapján iparterületbe sorolandók. Javítani szükséges a településszerkezeti tervet, mert nem ismerhetı fel a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területek határ-jelölése a terven, Hiányzik a településszerkezeti terven az M0 autóút védıtávolságának mérete és határvonala, ez pótlandó. A következı hibás jelöléseket módosítani kell: o A Zöldfa utca Ságvári és Eötvös utca közötti szakaszának déli oldalán a szabályozási vonalat a közelmúltban megvalósult tényleges beépítés figyelembe vételével módosítani kell, például a o 1930, 0931, 1933, 1937 hrsz.-ú telkeknél már idejét múlta a szabályozási vonal. A szabályozási vonal minden esetben csak olyan helyeken legyen jelölve, amely ingatlanoknál az még érvényesíthetı. Olyan ellentmondás ne legyen, hogy 2004-ben közterülettel megtoldott elıkert a szabályozási zónába esik. o A szabályozási vonalak vezetésénél a mőszaki állapot legyen alapvetı. Például a József A. u. - Erkel F. u. - Eötvös utca közötti szakaszon a legtöbb ingatlannál nem létesítettek gépkocsi tárolókat, továbbá a közterületrıl a csapadékvíz a pincékbe bejuthat. Ez jó szabályozási vonal meghatározásával javítandó. o o o o Reitter Ferenc utca Diósdon nem létezik, csak a helyén lévı Tóth Ilona utca. (javítani szükséges) Duna utca- Tisza utca kapcsolat nincs kirajzolva a hatályos terven, ennek javítása szükséges. A kertvárosias építési övezetekben az egyedi lakótelken egy ütemben legfeljebb egy lakás épülhet. Ebben az övezetben legfeljebb két lakás építése is lehetséges, amennyiben minden más feltételt kielégítve második ütemben a generációk együttélését biztosítva családtag, vagy közeli hozzátartozó szándékozik a mellé-vagy ráépítést elvégezni. Közvetlen családtagok esetében az 1-2. ütemő építési munka egyidejő is lehet. Az építménymagasság számításánál az olyan építési telkeknél, ahol a telek bármely irányú lejtése eléri a 10 %-ot, 10 %-os engedmény adandó a jelenlegi maximált építménymagasság felett. Az engedmény megadásának elıfeltétele az eredeti terepszint geodéziai bemérése, és adattáblázat készítése az út hosszeséséhez viszonyítva.

6 6 o Az elıkerteknél az építési határvonal a 10 %-nál nagyobb eséső úttengelyre merıleges telkek esetében + 50 %-kal az elıírt 5 méterhez képest megnövelhetı a pincék, vagy az alagsorban elhelyezett gépkocsi tárolók használhatósága érdekében. A fent részletezett módosítási igényeken túlmenıen a tervezési szerzıdés alapján felülvizsgálatra kerülnek a település útjainak szabályozási szélességei, a hatályos tervben szereplı győjtıúthálózat, valamint egyes tömbök beépítési elıírásai is. Az ismertetett változtatások, kiigazítási igények közül néhány az érvényben lévı Településszerkezeti terv módosítását is szükségessé teszi. A változtatási javaslatok jellegébıl megállapítható, hogy a településfejlesztési koncepció módosítása nem vált szükségessé, mivel a fejlesztések tekintetében nem merült fel változtatási igény. A jelen dokumentációban részletesen ismertetésre kerülı módosításokat meghatározó településfejlesztési döntés az anyag mellékletét képezi (1. sz. melléklet). Az Önkormányzat az elmúlt év során elkészíttette a legutolsó módosítás elıtt hatályban lévı Településrendezési eszközök rajzi munkarészeinek (Településszerkezeti terv, Szabályozási terv) digitális változatát, amelyet a tervezés megkezdésekor rendelkezésünkre bocsátott. Ennek a digitális tervnek a felhasználásával készítettük el a jelen módosításokat tartalmazó tervanyagokat. Sajnálatos módon a hivatalos térkép digitális állományát Diósd Önkormányzata csupán a terv dokumentálása elıtti napokban kapta meg, ezért a tervek új térképre történı átdolgozására már nem volt lehetıség, csupán egyes elemek átvételére került sor (utóbbi két év telekalakításai, elızetes térképi vonalak ábrázolása). Ezeken túlmenıen beépítettük a tervbe jelen tervezési munka megkezdése elıtt a júliusában jóváhagyott tervmódosításokat, amelyek az alábbi területekre, illetve témákra vonatkoztak: 1. A Balatoni út és a Diófasor utca sarkán, a volt községi sporttelep (3025/7-es, 3025/8-as és 3025/4-es hrsz.-ú ingatlanok) területén tervezett azóta megvalósult bevásárlóközpont környezetére vonatkozó szabályozás és elıírások; 2. Az e területtıl délre fekvı Diófasor utcai lakóterület, és térsége szabályozása; 3. A Kossuth Lajos utcában, a 2392-es hrsz.-ú ingatlanon egy Idısek otthonának építése érdekében a vonatkozó elıírások módosítása; 4. A felhagyott homokbánya területén fekvı 1024/1-es és 1024/7-es hrsz.-ú földrészletek kertvárosias lakóterületbıl kisvárosias lakóterületbe való átsorolása; 5. A pincesor környezetében az utcák szabályozásának, illetve az építési elıírásoknak a módosítása. E változtatásokat jóváhagyó 21/2006.(VII.6.) számú rendeletet beépítettük a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendeletbe, s így az immár egységessé tett rendelet módosító javaslatát dolgoztuk ki a késıbbiek során. Szintén integráltuk a tervbe Diósd Északi községrész ben készített Szabályozási tervét és Helyi Építési Szabályzatát. A hatósági munka megkönnyítése érdekében kiegészítettük a település legnagyobb részére hatályos Szabályozási tervet az annakidején külön dokumentációként elkészített, és a 4/2002.(IV.30.) számú rendelettel jóváhagyott szabályozással, és a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002.(IV.30.) Ör. számú rendeletet is egységesítettük, azaz beleépítettük a fent említett jóváhagyó rendelet elıírásait. Esetenként kiigazítottuk a hatályos terv, illetve az alaptérkép tévedéseit (Duna-Tisza utca szelvényillesztési problémája, Reitter Ferenc utca nevének Tóth Ilona utcára történı kijavítása, Homokos és Kavicsos dőlı elnevezés kijavítása, stb.). A fentiekben ismertetett elıkészítı munkák után jelen tervezés elsı lépéseként egy tervezıi javaslatot készítettünk el, amely elızetes önkormányzati (Bizottsági) véleményezésre került. A Településfejlesztési Bizottság, illetve az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szakemberei elızetes állásfoglalása alapján készült el az az egyezetési anyag, amely az Étv. szerint illetékes államigazgatási szervek részére kiküldésre kerül, s az ı véleményük, illetve a Területi Fıépítészi Iroda végsı szakmai véleménye figyelembevételével kerülhet elfogadásra jelen módosító javaslat.

7 7 2. A módosító javaslatok ismertetése 2.1. A Településszerkezeti terv módosítása: A hatályban lévı legutóbb kis mértékben nyarán módosított Településszerkezeti terv alapvetıen jó, és a késıbbiek során is kiváló hátteret biztosíthat Diósd elfogadott Településfejlesztési koncepciónak megfelelı fejlesztéséhez. Így a jelen módosítás során ehhez a munkarészhez csupán kiigazítások szintjén kellett hozzányúlni. A közlekedési hálózat vonatkozásában: E megbízás keretében felülvizsgáltuk a község útjainak hálózati besorolását. - A Szabályozási terv módosítása során arra a megállapításra jutottunk, hogy a település déli részén, a Kavicsos utca és a Sashegyi út között húzódó Varjú utca a hatályos Településszerkezeti tervben foglaltaktól eltérıen nem győjtıút. Ennek az a magyarázata, hogy a Varjú utca Homokos utca amely szintén csupán kiszolgáló út és Sashegyi út közötti szakaszán a reálisan kialakítható útszélesség általában mindössze 8 méter, de van olyan része az utcának, ahol a meglévı épület, és az ezzel szemben fekvı keskeny telek megırzése miatt csupán 4 méter lehet. Ez a szélesség nem teszi lehetıvé azt, hogy a Varjú utca győjtıútként funkcionáljon, ezért ezt a jelölését a Településszerkezeti tervbıl törlésre javasoljuk. A Kavicsos utca pedig teljes hosszában győjtıút az érvényben lévı tervben ábrázolttal ellentétben, csak a forgalmát a település igazgatási területén kívül, a fıváros XXII. kerületében vezeti rá a Barackos útra, amely szintén győjtıútként mőködik. - A hatályos Településszerkezeti tervben győjtıútként meghatározott Pacsirta utca folytatásának tekinthetı Zöldfa utca mára kialakult állapota már nem teszi lehetıvé az eredeti terv szerinti utcaszélességek következetes kialakítását, ezért a terv módosítása során javasoljuk a Zöldfa utca kiszolgáló útként, és nem győjtıútként való szerepeltetését. Feltüntettük a Településszerkezeti tervlapon a Balatoni út diósdi szakaszán meglévı három körforgalmi csomópontot, amelyek jelentıs mértékben segítik a településen megfigyelhetı nagymértékő átmenı és belsı forgalom kiszolgálását, minimálisra csökkentve az adott útkeresztezıdésekben korábban tapasztalható gépkocsi torlódások káros hatásait. Az Önkormányzat illetékes bizottsága decemberi ülésén kérte, hogy a települést érintı országos és térségi jelentıségő kerékpárhálózat legutolsó tervezett változata kerüljön rá a tervre. Az érvényben lévı Településszerkezeti terv tartalmazza a kerékpárút-hálózat egy változatát, amelynek módosító javaslatát napjainkban készíti egy közlekedéstervezı cég. Sajnálatos módon az új átvehetı terv nem készült el jelen dokumentáció befejezéséig, ezért jelen tervünkben a hatályban lévı terv szerinti nyomvonalak maradtak meg változatlanul. Az övezetátsorolások vonatkozásában: 1. Az Önkormányzat döntése alapján átsorolásra javasoljuk a volt Csapágy-gyári szennyvíztisztító területét. A Petıfi Sándor utca és a Római-árok találkozásánál fekvı kis terület (2298/1, 2298/2) a hatályos Településrendezési terv szerint a Gip-2-es jelő ipari gazdasági övezetbe tartozik. Mivel a mindössze 700 m 2 körüli terület már nem tölti be eredeti funkcióját, lehetıség nyílt az ingatlan más célú felhasználására. Ez alapján a települési fıút mentén fekvı terület besorolását településközpont vegyes területként célszerő meghatározni (224/2006.(XII.11.) sz. határozat). 2. Hasonlóképpen funkcióváltás miatt nyílt lehetıség a Diófasor utcában található volt szennyvíztisztító - szennyvízátemelı telep területének átminısítésére. Az összességében kb m 2 nagyságú terület jelentıs hányada már nem szükséges a korábbi funkcióból megmaradt létesítmény üzemeltetéséhez, így a 3025/1-es hrsz.-ú árok és a Diófasor utca között elterülı térség átsorolása megvalósítható. Ezt a területet célszerően lakóterületként használható fel a továbbiakban, ezért jelen tervmódosításban javaslatot teszünk a hatályos tervben szereplı területfelhasználás felülvizsgálatára.

8 8 3. Korábbi képviselı-testületi határozat született az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú földrészletek átsorolásáról. Az Önkormányzat döntése értelmében a hatályos Településszerkezeti tervben védıerdı besorolású terület iparterületbe történı átsorolása a cél. Mivel a település Önkormányzata már korábban elviekben átsorolta ezt a területet, a 1387/78-as hrsz.-ú ingatlanon azóta egy jelentıs alapterülető csarnoképület is megvalósult. Az iparterületi besorolás környezetvédelmi szempontból nem jelent problémát, hiszen az ingatlanok szomszédságában is ipari gazdasági övezetekbe tartozó telephelyek találhatók. Arra azonban a további beépítések során feltétlenül oda kell figyelni, hogy az átsorolásra kerülı teljes terület beleesik az M0 autóút 100 méteres védısávjába. 4. A Diófasor utca szám alatt mőködı Weltra Kereskedelmi és Szolgáltató Kft kérelmet nyújtott be az Önkormányzathoz annak érdekében, hogy a tulajdonában lévı Kertészeti Áruház területe (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlan) a jelenleg hatályos kertvárosias lakóterület helyett a Diófasor utca túloldalán fekvı területhez hasonlóan településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába tartozzon. Az összesen 5730 m 2 -es terület fejlesztési lehetıségeit nagymértékben javítaná az övezetátsorolás, és ezzel elısegítené az újonnan felépült bevásárlóközpont környezetének dinamikus fejlıdését. A kérelmet az Önkormányzat megtárgyalta, és elızetesen hozzájárult a terület átminısítéséhez a jól mőködı létesítmény tevékenységi körének bıvítése, illetve a cég fejlesztése érdekében. 0. Szintén lakossági kérelem érkezett a Hivatalhoz a Homokbánya közben fekvı 1033/11-es hrsz.-ú 835 m 2 -es ingatlan övezetátsorolása tárgyában. Az ingatlan tulajdonosa a telken kb. két éve felépített lakóháza alsó szintjén fallabda pályákat, illetve kisebb fitness klubot szeretne kialakítani, és ennek megvalósítása érdekében kérte, hogy a tárgyi ingatlan a kertvárosias lakóterület besorolásból kerüljön át településközpont vegyes (Vt-1 jelő) területbe. Az Önkormányzat megtárgyalta a tulajdonos kérelmét, de a 40/2007.(I.31.) sz. határozatával elutasította a telek övezetátsorolási igényét azzal, hogy a létesítmény megvalósításának az OTÉK és a HÉSZ vonatkozó -a értelmében nincs akadálya a jelenleg érvényes Lke-3 jelő kertvárosias lakóterületen sem. 5. A hatályos Szabályozási tervben nem volt meghatározott a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb övezeti besorolása. Ez a terület az önkormányzat tulajdonát képezi, és ma még nincsenek konkrét elképzelések a nagymérető ingatlan távlati hasznosításáról. A földrészlet körül kialakításra tervezett utcák telekalakítása megtörtént az elmúlt év során, és az így létrejövı 1218/2-es hrsz.-ú ingatlant az Önkormányzat szeretné megóvni a felaprózódástól, beépítéstıl. Mivel ez a terület a jelenleg érvényben lévı Szabályozási tervben Szabályozási terv-készítési kötelezettséggel van ábrázolva, a terv-módosítás szükségessége itt is nyilvánvaló. Jelen terv-módosításunkban e tömb zöldterületi felhasználására, közparkként való kialakítására teszünk javaslatot. 6. Több fejlesztési elképzelés született a Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú terület vonatkozásában. A nemrégen megépített posta épülete mellett felvetıdött orvosi rendelı, templom építési szándéka, ezért az Önkormányzat illetékes bizottsága úgy döntött, hogy a Zkp jelő közpark övezetbıl településközpont vegyes területbe kívánja átsorolni a területsávot. 7. Egy szálloda építésének gondolata tette szükségessé a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok övezeti átsorolását. A jelenleg ipari gazdasági területként meghatározott területet a tervezett létesítmény elhelyezése érdekében szintén a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe javasolt átsorolni. 8. A rajzi munkarész kiigazítása: Tájékoztató elemekként feltüntettük a tervlapokon a korábbi tervekrıl hiányzó védıterületeket, védısávokat (pl. M0 100 méteres védıtávolsága, elektromos vezetékek, stb.). Egyértelmően ábrázoltuk a Településszerkezeti tervlapon a beépítésre nem szánt területek lehatárolását a hatósági munka megkönnyítése céljából. Az Önkormányzat szándékát fejezte ki, hogy a beépítésre nem szánt területek rendeltetését a jóváhagyást követıen az ingatlan-nyilvántartásban haladéktalanul átvezetteti e beépítetlen elsısorban zöld területek megóvása érdekében.

9 9 9. A szöveges munkarész (leírás) módosítása: nyarán döntést hozott a képviselı-testület arról, hogy a kisvárosias lakóterület megengedett legnagyobb szintterület sőrőségét a jelenleg hatályos 1,2 érték helyett 0,9 m 2 /m 2 -ben állapítja meg. Ezt az egyes területfelhasználási kategóriákra kötelezıen megállapított paramétert a Településszerkezeti terv határozatának mellékletét képezı leírás tartalmazza, amelynek elhatározott változtatását a fentieknek megfelelıen jelen módosító javaslatunkban szerepeltetjük A Szabályozási terv módosítása: A közlekedési hálózat szabályozásának vonatkozásában: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Településrendezési eszközök módosítását elsısorban a község úthálózata szabályozási szélességeinek felülvizsgálati igénye tette szükségessé. A szabályozási terv módosítása során a városrendezési szempontok mellett már figyelembe kell venni, a megvalósíthatóságot, a végrehajtás realitását is. A mai jogszabályok alapján az utak Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási tervben elıírt szabályozási szélességeinek biztosítása az Önkormányzat feladata, és mivel a közterületi szabályozások a legtöbb esetben az ingatlanok kárára történnek, általában a magántulajdonosokat a jogszabályok alapján amennyiben igényt tartanak rá kisajátítási eljárás során, kártalanítás illeti meg. Kisajátítás alkalmával nemcsak a kisajátítandó földterület értékét, hanem a területen lévı épület, építmény (kerítés, vízóra akna, stb.) értékét is meg kell téríteni. A kártalanításnak piaci értéken, azaz a helyben kialakult forgalmi értéken kell történnie. Ebbıl következik, hogy a mai reális szabályozásnak figyelembe kell vennie a közlekedés igényein túlmenıen a jogos tulajdonosi érdekeket, valamint az Önkormányzat e célra felhasználható költségvetési lehetıségeit. Mindezeket szem elıtt tartva határoztuk meg a település különbözı kategóriájú útjainak megvalósítható szélességi méreteit, valamint vonalvezetésüket. A közterület-szabályozások módosítása az esetek nagy részében a hatályban lévı Szabályozási terv sok helyen túlzó közterület szélesítési igényeinek szőkítésérıl, a kialakult helyzethez való igazodásról szól. Az eredeti rendelet jóváhagyása óta elmúlt évek alatt ugyanis néhány, akkor még tervezett szabályozás megvalósult (elsısorban az önkormányzati területeken). Legtöbb esetben azonban patt-helyzet alakult ki, a tulajdonosokat nem lehet kötelezni a jelenleg elıírt szabályozás végrehajtására, a kisajátítás céljához, szükségességéhez viszonyítva azonban érezhetıen aránytalan költségeket igényelne a tervezett szabályozások megvalósítása. A tervezési munka lényegében ezeknek a szabályozásoknak a felülvizsgálatáról, a legtöbb esetben a kompromisszum keresésérıl szólt. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy városképileg bántó, illetve a közlekedés biztonságát veszélyeztetı helyzetek kialakulását a terv továbbra sem kívánja legalizálni. A tervezési munka kezdetén az Önkormányzat illetékes bizottságával közösen meghatároztuk a község útjainak besorolását, és a különbözı kategóriájú utak kialakítandó minimális szélességi méreteit. Felmerült az igény, hogy az utcák szabályozása az igazságosság elveit tartsa szem elıtt. Erre törekedtünk a terv-módosító javaslat elkészítése során, de sok esetben a kialakult beépítés, a domborzati viszonyok, vagy a mőszakilag megfelelı vonalvezetés ettıl eltérı szabályozást tesz szükségessé. Ebben az esetben elıfordul, hogy az utcák szabályozási vonala csupán az egyik oldali teleksort érinti. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 27. -ának (6) bekezdése felhatalmazást ad az Önkormányzat részére, hogy a kiszolgáló út változásából eredı telekértéknövekedés arányában rendeletben egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti az út másik oldalán lévı teleksor tulajdonosait. (E rendelet megalkotására példaként szolgálhat Budapest Fıváros XI. kerülete (Újbuda) Önkormányzatának 36/2006./IX.29./ XI.ÖK számú rendelete a kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzéssel összefüggı hozzájárulás megfizetésérıl ) A településen egyetlen országos fıút halad keresztül. A 7. sz. fıút (Balatoni út) szabályozási szélessége a jelenlegi tervhez hasonlóan az út szinte teljes hosszában meglevı, megmaradó. Tervünk csupán egyetlen helyen teszi szükségessé az érvényben lévı Szabályozási terv módosítását, az M0 autóút sávja és a Szabadság/Tétényi út vonala között, ahol a jelenlegi terven szereplı 30 méter helyett minimum 22 méteres szabályozási szélességet jelöltünk terv-módosító javaslatunkban.

10 10 A Balatoni útról Törökbálint irányába vezetı 8102 jelő összekötı út Szabadság útja Törökbálinti út szabályozási szélessége a kialakult állapotokhoz igazodva döntı szakaszán 14,0 méter, a 7. sz. fıúttól délkeletre a Tétényi út 16,0 méter. A hatályos tervhez képest a déli szakaszon nem terveztünk változtatást, de az északi részen, a Balatoni úttól indulóan a korábbi 16 méteres tervezett szélesség csökkentését javasoljuk. Ez elsısorban az ısi településmag térségében jelent fontos módosítást, mert így az út délnyugati oldalán fekvı kismérető telkekbıl nem szükséges területsávokat kisajátítani, és az utca a most tervezett 14 méteres szélességével is képes a rajta áthaladó forgalmat levezetni. A Szabadság út északi szakaszán a jelenlegi szabályozási terv az ingatlanok többségében mindössze 1-1,5 méteres sáv igénybevételét tőzte ki, amelynek megvalósítása reálisan nem várható, és a forgalmi jelentıségéhez képest túlzottan nagy anyagi ráfordítást tenne szükségessé. A számtalan ingatlant érintı szabályozás végrehajtása szinte megvalósíthatatlan, hiszen a területsáv tulajdonosok részére kifizetendı költségein túlmenıen a telekalakítások miatt szükségessé váló egyéb kiadások is jelentısen megterhelnék az Önkormányzatot. Diósd igazgatási területén viszonylag nagy számmal találhatók a győjtıutak kategóriájába tartozó utcák. A Bizottság javaslatának és a szakmai megfontolásnak megfelelıen a győjtıutak szabályozási szélességét jellemzıen 14,0-20,0 méterben, a 7. sz. fıúttól délre fekvı területen min. 11,0 méterben célszerő meghatározni. A december 13.-án megtartott bizottsági ülésen az alábbiak fogalmazódtak meg a győjtıutak célszerő kialakítása vonatkozásában: A 12 méter széles út Diósdon már széles útnak számít, javasolnám, vegyük figyelembe kétsávos út esetében a 2*3,5 métert forgalmi sávonként, 2*50cm őrszelvényt, és a 2*1.5 méter járda szélességet, ez összesen 11 méter.ez a szélesség azon utak esetében szükséges, ahol két forgalmi sávot szükséges elvezetni és a gyalogos forgalomra is mindkét oldalon biztosítunk lehetıséget. Ahol kialakítható út e mőszaki adottságok figyelembevételével 12 méter szélességen belül, akkor maradjon az úgy. Például a Kavicsos, Homokos, Sashegyi utak esetében, amelyekre sok a ráhordó út, ott ezt a 11 méter szélességet kellene tartani. Ezen a területen kialakult építési állapotok vannak, az út 1 méterrel való szélesítése a lakosság bizonyos kényszerhelyzetbe hozatala árán is problémákat, költségeket generálna, és nem hozna biztos megoldást. Fenti elhatározásoknak megfelelıen a település győjtıútjai az alábbi szabályozási szélességekkel tervezendık. - A Balatoni úttól északra meglévı győjtıutak: Homokbánya utca Fenyı sor Vadvirág utca; az új lakóterületet északról illetve keletrıl kerülı Vadrózsa utca; Kıbányai út; Völgy utca Petıfi Sándor utca Kossuth Lajos utca Rákóczi Ferenc utca. A Homokbánya utca kialakult szélességével az elmúlt év végén került felújításra. Bár a Völgy utca és a Balatoni út közötti szakaszon az út szélessége mindössze 12,2-14,2 méter között változik, a kialakított keresztmetszetével a környezetében fekvı lakóterület forgalmát gond nélkül le tudja vezetni. A Völgy utcától északra tartó szakaszán a kialakult szabályozási szélesség méter. Ennek északi irányú folytatásában a 17 méter szélességgel kialakult Fenyı sor található. Ezek az utcák Diósd viszonylatában kifejezetten széles útnak nevezhetık. - Az említett északnyugat délkelet irányú utcák folytatásaként a Fenyı sor északi végénél induló Vadvirág utca képezi a győjtıút-hálózat további részét, amelynek kialakult szabályozási szélessége méter. Az eddig említett utcák vonatkozásában szabályozás nem szükséges. Ez a jelenleg hatályban lévı tervhez képest csupán a Homokbánya út déli részén jelent változást, ahol a tervezett 18 méteres szabályozási szélesség helyett a kialakult állapot megtartására teszünk javaslatot. - A település északi részén, az M0 autóúttal párhuzamosan kialakított Vadrózsa utca a területre elkészített Szabályozási tervnek megfelelıen14-16 méter, amely megfelel az új lakóterület szélén jelentkezı forgalomnak. A lakóterület keleti oldalán, a fenti utca és a Kıbányai út összekötését biztosító szintén Vadrózsa utca nevő út a Szabályozási tervben szereplı 25 méteres szélesség helyett 22 és 27 méter között változó szélességével a község legszélesebb győjtıútja. - Ez az út déli irányban a Kıbányai úthoz csatlakozik, amely 16 méteres szélességgel köti össze a Vadrózsa utcát a Rádiómúzeum területével az érvényben lévı és a jelenlegi terv szerint is.

11 11 - A Kıbányai út további, a Vadrózsa utca és a Szabadság útja közötti szakaszán a hatályos tervhez képest módosítást javasolunk. A jelenlegi terv ezen a részen 16 méteres szabályozási szélességet tervez, de a kialakult állapotok szem elıtt tartásával jelen módosítás során javaslatot teszünk az útszakasz túlnyomó részén már kialakult 12 méteres útszélesség megtartására. - A Balatoni úttól északra fekvı településrész északkelet délnyugati irányú győjtıútja a Völgy utca Petıfi Sándor utca Kossuth Lajos utca Rákóczi Ferenc utca nyomvonalon halad. Az útvonal Völgy utcai szakaszán a hatályos tervben szereplı 16 méteres szélesség helyett 14 méteres szabályozási szélesség megvalósítására törekszünk kevesebb ingatlant érintı és kisebb területsávok igénybevételét szükségessé tevı szabályozási vonalak kijelölésével. - A Völgy utca keleti irányú folytatását képezı Petıfi Sándor utca Homokbánya utca és Csapágy-gyár közötti szakasza csak minimálisan tér el negatív irányban a Szabályozási tervben szereplı 16 métertıl, így ott a szabályozási vonal eltörlésére tettünk javaslatot. A további szakaszon pedig a kialakult állapotok a 14 méteres szélesség kialakítását, illetve legtöbb helyen megtartását indokolják. A Kossuth Lajos utcai szakasz jelentıs mértékben kiszélesedik, 19 és 29 méter közötti, a további szakasz, a Rákóczi Ferenc utca 19 méteres szabályozási szélességgel indul, de a Szabadság útja elıtti részen szélessége összesen 9 méter körül alakul. Ennek ellenére a hatályos tervhez hasonlóan az útvonal keleti szakaszán szabályozás nem tervezett, a Petıfi Sándor utcában, a Csapágy-gyár elıtt a hatályos tervnek megfelelıen a 14 méteres szabályozás megtartására teszünk javaslatot, viszont az utca Homokbánya utcához közel esı szakaszán a tervezett minimális szabályozást törlésre javasoljuk, mert itt az utca szélessége a kialakult állapotban is közel 16 méteres. A győjtıútvonal Völgy utcai részén a tervben szereplı 16 méteres szabályozási szélesség helyett 14 méteres szélesség kialakítását irányozzuk elı, mivel az Érd felıl érkezı forgalmat ez az útszélesség is megfelelıen elvezeti. - A település Balatoni úttól délre esı részén szinte minden észak déli irányú utca meglévı győjtıútnak tekinthetı: Gyár utca, Diófasor utca, Sashegyi út, Kavicsos utca és az ezeket délen, a vasúttal párhuzamosan összekötı Holló utca. - A Gyár utca kialakult szabályozási szélessége 15 méter körüli, amely a hatályos tervben szereplı javaslathoz hasonlóan megtartandó, és ezzel ez az utca a déli területrész egyik legszélesebb közterülete. - A Diófasor utca a közterület nyugati oldalán futó mély árok miatt változó szélességő. Az utca déli részén az árok mindkét oldalán út kialakítása szükséges, emiatt az érvényben lévı Szabályozási tervben szereplı szabályozás megvalósítása nem célszerő, hiszen a terv a térképen nem is szereplı árok felsı éleitıl adja meg az elıírt szabályozási szélességeket. Ez a meghatározás nem egyértelmő, és a szélességek is meglehetısen túlzottak a kialakult utcaszélességekhez viszonyítva (12 illetve 6 méter az árok két partján). Terv-módosító javaslatunkban a szabályozási szélesség csökkentésére teszünk az utca hosszának legnagyobb részén javaslatot, hiszen az út mai állapota kialakultnak tekinthetı, ahol már csupán a járda kiépítése szükséges, és az az árok keleti partján, néhány villanyoszlop kiváltásával megoldható. Ezért nem tartjuk szükségesnek a teljes utca hosszában fekvı összes ingatlan utcai sávjának igénybe vételét, csupán a szükséges szakaszokon teszünk javaslatot szabályozásra minimum 20 méteres teljes keresztmetszeti szélességgel. - A Sashegyi utca és a Kavicsos utca szabályozási szélessége a jelenlegi terv szerint 14 méter, amit a bizottság elızetes állásfoglalása alapján 11 méteres szélességgel szabályoztunk végig a kialakult állapotok szem elıtt tartásával, lehetıleg a két oldali telkek elıkertjének igazságosan történı igénybevételével. Bár az említett utcáknak ugyan mindegyike a győjtıutak közé sorolható a belsı területek felıl ráhordó kiszolgáló utak forgalmának levezetése miatt, a jelen terv-módosításban szereplı 11 méteres szabályozási szélesség az említett utcák esetében mégis elegendı lesz az egymással párhuzamos vonalvezetés, és így a megosztott teherviselés miatt. - A hatályos tervben szereplı javaslatnak megfelelıen kiépítendı győjtıútként jelöltük a község igazgatási területének déli részén kelet-nyugati irányban áthúzódó Holló utcát, amely a vasúti pálya mentén haladva Érden a Balatoni úttól induló Porcsinrózsa utcához kapcsolódik, és a keleti végén, a fıváros határánál a nagytétényi Barackos út nyomvonalán folytatódik. Ez a nyomvonal tehát településeket összekötı útként csatlakozhat a közeljövıben az M0 autóút és az M6 autópálya találkozási pontjában épülı jelentıs forgalmi csomóponthoz, sıt a Barackos út XXII. kerületi vonalán továbbhaladva Budapest belsıbb részei felé is közvetlen összeköttetést biztosíthat.

12 12 Ennek megfelelıen az utca szabályozási szélességét igazodva a fıvárosi győjtı utakat szabályozó FSzKT, valamint a XXII. kerület útszélességeit szabályozó KVSZ elıírásaihoz 14 illetve 16 méterben határoztuk meg a hatályos tervben szereplı méteres szélességtıl eltérıen. - Tervezett győjtıút a hatályos tervben csupán a település északi részén került kijelölésre az alábbi nyomvonalakon: Somogyi utca, Zöldfa utca, Pacsirta utca, Mikszáth Kálmán utca, Tisza utca, a Tisza utca északi folytatásában tervezett út valamint az új északi lakóterület belsı feltáró útja. - Ezek közül a Somogyi utca és a Mikszáth Kálmán utca hatályos szabályozását változatlanul hagyjuk. - A Pacsirta utca szabályozási szélessége az érvényben lévı terv szerint 16 méterre tervezett, amelynek megvalósítása irreálisan magas ráfordítást igényelne, ezért ezt a szélességet méterben javasoljuk meghatározni a kialakult állapotokhoz igazodva. - A Tisza utca a hatályos tervben szintén 16 méteres szabályozási szélességgel volt tervezve, de az utca tényleges kiépítése végén megtörtént a kialakult 10 méteres szélességén belül, így az út további 6 méterrel történı kiszélesítésének reális megvalósítása már nem várható. Emiatt törlésre javasoljuk a Szabályozási terv Tisza utca nyugati oldalán tervezett útszélesítési javaslatát. - A Tisza utca északi folytatásában tervezett utca szélessége szintén 16 méterben volt meghatározva, azonban ennek kialakítása során a tervezettnél jóval szélesebb közterületi sáv került kijelölésre (21-22,4 méter), amelyhez hozzáigazítottuk a Szabályozási tervet. A kiszélesedı közterület ezen a szakaszon azért elınyös, mert a mellette fekvı önkormányzati tulajdonú területen a közeljövıben egy óvoda, a késıbbiek során pedig más intézmény jellegő létesítmény(ek) kialakítása tervezett, amelyek megközelítése, az esetleges közterületi parkolás ezen a széles sávon belül gond nélkül megoldható. (Az utcaszakasz északi végénél a győjtıút-hálózat teljessé tétele érdekében korábban tervezett 16 méter széles győjtıút nyomvonalát már a Településrendezési terv elızı módosítása megváltoztatta, és a domborzati viszonyok szem elıtt tartásával az elképzelt egy, 16 méter széles út helyett két, egymással párhuzamosan futó 12 méter széles út vezet fel a Kıbányai út nyugati végéig a pincesor térségében.) - Az északi településrész utolsó tervezett győjtıútja mára már megvalósult, az új lakóterület telekalakítása során a 1387/179-es hrsz.-ú (a korábbi terven jelölt A jelő) utca 16 méteres szélességgel kiszabályozásra került. Diósd útjai az említetteken túlmenıen a kiszolgáló utak kategóriájába tartoznak, amelyeknek a szélessége jellemzıen 9,5-12,0 méter. Ez természetesen eltérı a település különbözı jellegő területrészein. A kiszolgáló utak elıírt szélességi méreteit általánosan a Helyi Építési Szabályzat, a helyi adottságok figyelembe vételével az egyes utak esetében konkrétan a Szabályozási terv határozza meg. Azoknál a tömbbelsıkben kialakítandó, vagy szélesítendı utcáknál, amelyeknél a Szabályozási terv nem határoz meg szabályozást, vagy minimális útszélességet, a most módosításra kerülı HÉSZ 52. -a az irányadó. - Diósd nyugati, Érddel és Törökbálinttal határos volt üdülı területén a meglévı úthálózat szabályozási szélességei elegendıek, az utcákat ezen a területen szabályozás szinte nem is érinti. - Szintén nem szükséges szabályozni a nemrég kialakított OTP lakóterületen, hiszen a telekalakítás, és ezzel párhuzamosan a közterületi sávok megvalósítása az elfogadott Szabályozási tervnek megfelelıen történt meg. - Az e területtıl keletre kialakított, és már részben beépült gazdasági területen a funkciójának megfelelı szélességő utak kerültek kialakításra. A hatályos Szabályozási terv tartalmaz ezeknél az utcáknál útszélesítési javaslatokat, de véleményünk szerint pl. a Vadrózsa utcáról nyíló 1387/33-as hrsz.-ú utca jelenlegi 9-10,5 méteres szélessége helyett szükségtelen a méteres szabályozási szélesség elıírása, így tervünkben ezt a szabályozást törlésre javasoljuk. - Az ettıl délre esı területen részben a konkrét telekalakítási tervek készítése során felmerült igények, részben a praktikus telekmegosztások megvalósíthatóságának szem elıtt tartásával tettünk javaslatot a meglévı és tervezett utcarendszerek kialakítására, szélesítésére.

13 13 Ez alapján az érvényben lévı tervhez viszonyítva kismértékő változtatásokat javasolunk mind az utcák vonalvezetése, mind pedig a szabályozási szélességek tekintetében. Az utcák szélességét az elızetes bizottsági állásfoglalás figyelembe vételével 12 méter helyett 9,5 méterben határoztuk meg a Felsıgazdag dőlı, valamint az annak folytatásában, illetve az attól délre tervezett két utca vonatkozásában. A Lajos utca szélességét 7 méterrel ábrázoltuk a módosított terven a hatályos terv 7,5 méterével szemben a 138/2005.(V.26.) számú képviselı-testületi határozatnak megfelelıen (azzal, hogy a kialakult telekállapotok miatt az elıkert ezen a szakaszon 3 méter lehet). Az utca esetleges egyirányúsítása a hozzá merılegesen csatlakozó északi kiszolgáló utca megnyitásakor megvalósítható szükség esetén. - Módosításra szorult a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt tömb övezeti besorolása (ld. Településszerkezeti terv módosító javaslata) és szabályozása. A területet szinte körülövezı tervezett utcaszabályozás telekalakítási vázrajza már elkészült, a területen található keskeny parcellák összevonásra, a tömböt keletrıl, északról és nyugatról határoló 12 méter széles utcák kialakításra, a Zöldfa utca pedig kiegészítésre került. Ezt a telekalakítást ugyan a tervünk egyeztetési anyagának elkészítésekor még nem vezette át véglegesen a Földhivatal, csupán elızetes térképi vonalként szerepelt a hivatalos ingatlannyilvántartásban, de mivel ez a terület az önkormányzat tulajdonát képezi, így terv-módosító javaslatunk készítésekor feltételezve a telekalakítás végrehajtását töröltük a Szabályozási tervbıl a 1218-as (telekalakítási vázrajz szerint már 1218/2-es) hrsz.-ú tervezett közparkot érintı szabályozási vonalakat. (a 1218/1-es hrsz.-ú utca sávja már kialakultnak tekinthetı.) - A Kıbányai és a Zöldfa utca között fekvı, az említett területtıl nyugatra lévı lakóterület tervezett két utcájának nyomvonala a konkrét telekalakítási tervnek megfelelıen csekély mértékben módosul, de változatlanul 12 méteres szabályozási szélességgel alakítható ki. - A kiszolgáló utak közül szabályozás szempontjából meg kell említeni a Pacsirta utca folytatásának tekinthetı Zöldfa utcát, mivel ezt a ma érvényben lévı terv még győjtıútként szerepelteti. A hatályos Településszerkezeti tervben győjtıútként meghatározott, de tervmódosító javaslatunkban csak kiszolgáló útként kezelt Zöldfa utca mára kialakult állapota már nem teszi lehetıvé az eredeti terv szerinti utcaszélességek következetes kialakítását. A Szabályozási terv a Zöldfa utca nyugati részén 18 méteres szélességet irányozott elı, az utca keleti részén a tervezett útszélesség 14 méter volt, amelynek a megvalósítására törekedett a település. Ez a folyamat jól megfigyelhetı az utca mentén fekvı telkekbıl kialakított közterületi sáv mai állapotán. Az elmúlt idıszakban azonban történtek hibás lépések ennek végrehajtása során, és kiadásra kerültek olyan építési engedélyek, illetve eladásra kerültek olyan sávok, amelyek lehetetlenné teszik már az utcaszélesítés eredeti tervek szerinti végrehajtását. Ezt a sajnálatos tényt figyelembe véve tettünk javaslatot az utca leszabályozására, amely csak igen változó szélességek meghatározásával volt lehetséges. A nyugati részen 12 méteres szabályozási szélességet jelöl tervünk, de a Zöldfa utca keleti részén sok esetben a kialakult állapot megırzése lehet csak a városrendezés alapja, és így az utca szélessége helyenként 8 méteresre, néhány helyen pedig még ennél is keskenyebbre (5,4-6,4 méter) szőkül össze. Ez azonban azért nem jelent nagy gondot az adott szakaszon, mert az utca Szabadság útjára való kikötése a meglévı helyi védelem alatt álló beépítettség miatt amúgy sem valósítható meg az eredetileg 14 méteresre tervezett útnak megfelelı módon. - A korábban önálló Szabályozási tervvel rendelkezı Zöldfa utca Ságvári Endre utca József Attila utca Eötvös utca által határolt tömbön belül tervezett utca a terv szerint nagyjából kialakult, csupán a nyugati végének Eötvös utcára történı kikötése nem történt meg. A kialakult telekállapotok és beépítettség figyelembe vételével a tömbbelsıben húzódó közterület tervezett nyugati irányú kikötését töröljük a tervbıl, és az utca itt az Eötvös utcával párhuzamosan kialakított 6 méter széles Hársfa utcának fut neki a módosított Szabályozási tervben. Ennek megvalósításához már csupán a 1942/1-es hrsz.-ú ingatlan leszabályozására van szükség. - A település sőrőn beépült belsı területein csak néhány korrekcióra tesz javaslatot tervünk. Az Eötvös utca déli szakaszán korábban tervezett minimális mértékő szabályozást törlésre javasoljuk, az Erkel utca déli részén a 8,4 méter helyett a 10 méteres szabályozási szélesség megvalósítását szükségtelennek érezzük, ezért szintén töröljük a tervbıl, a Patak utca, valamint a Zöldfa utca és a Duna utca között húzódó 2066/5-ös hrsz.-ú utca folytatásában tervezett út szabályozási vonalait kis mértékben módosítjuk.

14 14 - A folyó nevő utcák szabályozása a kialakult viszonyok miatt igen nehéz, hiszen ezek a közterületek jelenleg 4-5 méter szélesek, visszafordulási lehetıség nélkül, mivel a terület északi határán, a Pacsirta utca mentén húzódó Római-árok a keskeny utcák északi irányú kikötését szinte minden folyó nevő utca esetében lehetetlenné teszi. A hatályos terv szerinti 8 méteres szabályozások végrehajtása az utcák mentén meglévı telkek alakja és méretei miatt nem oldható meg, a Maros utcával párhuzamosan a tervben szereplı Szamos utca pedig a valóságban nem létezik, ezért ezeket az utcákat 6 méteres szabályozási szélességgel javasoljuk megtartani, illetve szükség esetén kialakítani a Dráva és a Rába utca északi végén visszafordulási lehetıség biztosításával. A Körös és a Maros utca esetében a telekviszonyok a visszaforduló kialakítását nem teszik lehetıvé, ezért ezeknek az utcáknak az északi irányú, a Pacsirta utca vonaláig tartó szakaszait megtartottuk jelen terv-módosításban is, és a késıbbiekben meg kell vizsgálni a Római-árok esetleges áthidalásának lehetıségét e két utca nyomvonalában. Amennyiben megoldható, az utcák a kedvezıbb használat biztosítása érdekében szükség esetén egyirányúsíthatók. - Az e területtıl nyugatra fekvı részen csupán a jelenleg 5 méter széles Szılı utca szabályozása említendı meg. Tervünkben az utcát 8 méter szélességgel szabályoztuk végig, de az út mentén fekvı telkek alakja és mérete miatt a 3 méteres elıkert engedélyezésével (ld. Szabályozási terven jelölt építési hely határa). - A Petıfi Sándor utcától délre, a Gyár utca és a Homokbánya utca közé esı területen a hatályos terv tartalmaz egy Római-árok mentén tervezett utcát, amely a 2734-es hrsz.-ú telek területén vezetett volna ki a Homokbánya utcára. Mivel az utca délnyugati irányú kikötése lehetetlenné vált, az utca kiszabályozását töröljük a tervbıl. Ez a megoldás azért nem okoz problémát, mert a teljes telektömb területét egyben kezelve kell majd a terület felosztását, belsı úthálózatát, telekalakítási javaslatát meghatározni az építési törvény 24. (2) és (3) bekezdése szerint az érintett ingatlantulajdonosok kezdeményezése alapján. Ezen a területen az építési telkek kialakításának feltétele a HÉSZ elıírásainak megfelelı utak és közmővek létrehozása. - Szabályozás szempontjából különlegesnek tekinthetı Diósdon a Balatoni úttól délre fekvı településrész, amely korábban üdülıterület, még korábban zártkert jellegő térség volt, és telekstruktúrája ennek az idınek a városrendezési elveit tükrözi. A terület feltáró útjai elsısorban a győjtıutaknál már ismertetett észak déli irányú utcák, illetve az ezekkel párhuzamosan futó, de déli irányban csak a keskeny Varjú utcának nekifutó Homokos utca, amelynek szabályozási szélességét annak ellenére, hogy nem győjtıút a többi párhuzamos utcához hasonló módon a korábban tervezett 14 méter helyett 11 méter szélességgel szabályoztuk végig. Ezeket a feltáró utakat jelenleg 3-6 méteres kereszt-irányú utcák kötik össze (madár nevő utcák), amelyekrıl a belsı telkek megközelítése biztosított. Ezek az utcák talán megfeleltek még az üdülıterületi használat során, de a mai viszonyok között amikor e térségben a telektulajdonosok részérıl egyre erıteljesebben jelentkezik a lakóház építési igény az utcák szélessége gátat szab a lakóterületi jellegő beépítésnek. A keskeny utcák nem alkalmasak sem az építési forgalom, sem a majdani használat során jelentkezı kiszolgáló forgalom (szemetes autó, tőzoltó autó, stb.) lebonyolítására, és nem teszik lehetıvé a közmővek elıírásoknak megfelelı elhelyezését sem. Mivel azonban egyre több területen jelenik meg a telekalakítási szándék, a most módosításra javasolt Helyi Építési Szabályzatban igyekeztünk a késıbbiek során kialakításra kerülı utcákra megfelelı szabályozást elıírni (52. ). E térségben a Diófasor utca és a 3025/1-es hrsz.-ú árok közötti sávban jelentkezett elıször a területrendezés igénye. A hatályos Szabályozási terv ezt a hatalmas tömböt tervezett keresztutcákkal kisebb tömbökre osztotta fel, és az elmúlt év során a telektulajdonosok igénye (és finanszírozása) alapján megindult ezeknek a telektömböknek az átalakítása. A telekrendezések célja a hosszú, keskeny parcellák helyett jól beépíthetı, kedvezı hosszúsági és szélességi méretekkel rendelkezı lakótelkek kialakítása. A telekalakítási igények figyelembe vételével már e telektömb északi részén módosításra került a Szabályozási terv a volt sportpálya helyén megépült bevásárlóközpont miatt szükségessé váló módosítással együtt. Jelen tervünkbe ezt a módosítást is átvezettük, és az e területtıl délre fekvı sávban is javaslatot tettünk a kereszt-irányú utcahálózat kialakítására a 9,5 méteres szabályozási szélesség és a legcélszerőbb vonalvezetések figyelembe vételével. Töröltük a hatályban lévı Szabályozási terv már megvalósult, és jelenleg feleslegesnek mutatkozó utcáinak elıírt szabályozását.

15 15 E területtel kapcsolatban megemlítendı, hogy módosításra javasolt az árok mentén tervezett út szabályozása is. Az út északi, Balatoni útra kikötı szakaszát már az elızı terv-módosítás megszüntette, az ettıl délre vezetı szakaszon a 2977-es hrsz.-ú ingatlan vonaláig az utca két részbıl tevıdik össze. Az árok nyugati oldalán egy szélesebb közterület kialakítása javasolt (a 9,5 méteres szabályozási szélességgel szemben most 8,5 méteres szélességgel), az árok keleti partján pedig egy 6 méteres út végigvezetése tervezett, amely egyes szakaszain már kiszabályozásra is került. A 2977-es és a 2968/4-es hrsz.-ú ingatlanok között a kialakult telekállapotok szem elıtt tartásával a nyugati oldali út végigvezetése már nem valósítható meg, így az utca nyomvonala itt csak az árok keleti partján folytatódik, majd délen a korábbi törés helyett egyenes vonalban ráköt a győjtı útként tervezett Holló utca vonalára, illetve egy keresztirányú tervezett utcán (3066) keresztül kivezet a Diófasor utcához. (Fel kell hívni e területtel kapcsolatban az Önkormányzat figyelmét arra, hogy a Római-árok Holló utca felé történı kivezetését mielıbb meg kell oldani a település északi része felıl érkezı jelentıs csapadékvízmennyiség biztonságos levezetése érdekében!) Az árok nyugati oldalán tervezett út a hatályos tervhez hasonlóan a tömb közepe táján, a 2999-es hrsz.-ú ingatlanon fog majd kikötni a Gyár utcára a korábbi szabályozás szerinti 12 méteres szélesség helyett azonban 9,5 méteres szabályozási szélességgel. - Feltüntettük a terven a meglévı három körforgalmi csomópont területét. E csomópontok kialakítása miatt szükségessé vált szabályozások már végrehajtásra kerültek, az ennek megfelelı telekalakítások megtörténtek, így a korábban tervezett és feleslegessé váló szabályozási vonalak törölhetık a tervbıl. - A területen további új szabályozási javaslatot nem tettünk, a kialakult keskeny belsı utcák kiszélesítésére a tulajdonosok telekalakítási és építési szándékainak jelentkezése esetén lesz lehetıség az építési törvény, illetve a Helyi Építési Szabályzat hatályban lévı, és jelen módosítás során javasolt elıírásainak megfelelıen. 10. Az övezetátsorolások szabályozási elemeinek vonatkozásában: A Településszerkezeti terv övezeti besorolásokat módosító javaslatainál ismertetett változások esetenként szükségessé teszik a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítását is. 11. A volt Csapágy-gyári szennyvíztisztító 2298/1-es és 2298/2-es hrsz.-ú területének Gip-2-es jelő ipari gazdasági övezetbıl településközpont vegyes területbe való átsorolása során a település egyéb területein már alkalmazott Vt-2-es jelő övezet kijelölése tervezett. 12. A Diófasor utcában található volt szennyvíztisztító telep e funkcióra szükségtelenné váló területének (Gip-2) átminısítése során a teljes terület Lke-11-es jelő kertvárosias lakóterületként szabályozható le. 13. Az M0 autóút és a Vadrózsa utca között fekvı 1387/76-os, 1387/77-es és 1387/78-as hrsz.-ú, a hatályos tervben védıerdı besorolású földrészletek iparterületbe történı átsorolása során a környezı gazdasági területek övezeti besorolásához alkalmazkodva a Gip-1-es jelő ipari gazdasági övezet kijelölése volt a Képviselı-testület elızetes döntésének megfelelı szabályozás. Az iparterületi besorolás környezetvédelmi szempontból nem jelent problémát, hiszen az ingatlanok szomszédságában is ipari gazdasági övezetekbe tartozó telephelyek találhatók. Arra azonban a további beépítések során feltétlenül oda kell figyelni, hogy az átsorolásra kerülı teljes terület beleesik az M0 autóút 100 méteres védısávjába, így bármilyen beruházás engedélyeztetése során ki kell kérni az illetékes közútkezelı hozzájárulását, és ezeken a telkeken csak olyan létesítmények elhelyezése lehetséges, amelyekben a végzett tevékenység nem érzékeny az országos jelentıségő fıút zaj-, rezgés- és légszennyezésére. 14. A Diófasor utca szám alatt mőködı Weltra Kereskedelmi és Szolgáltató Kft tulajdonában lévı Kertészeti Áruház területét (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlan) a jelenleg hatályos Lke-11 jelő kertvárosias lakóterületi besorolás módosításával a Vt-7* jelő településközpont vegyes övezetbe javasoljuk átsorolni. Ez az övezeti besorolás nagyjából a Diófasor utca túloldalán fekvı területhez hasonló jellegő beépítést eredményezhet a Helyi Építési Szabályzat késıbbiek során ismertetésre kerülı elıírásainak megfelelıen.

16 Szabályozási tervünk készítése során javaslatot teszünk a Zöldfa utca és a 1217-es hrsz.-ú utca, valamint a Géza utca környezetében kialakult lakóterületek által határolt az önkormányzat tulajdonát képezı tömb övezeti besorolására. Ez a terület a jelenleg érvényben lévı Szabályozási tervben Szabályozási terv-készítési kötelezettséggel van ábrázolva övezeti megjelölés nélkül. A terület esetleges távlati célokra történı megırzése érdekében e tömb zöldterületi felhasználására, közparkként való kialakítására teszünk javaslatot a Zkp-2 jelő övezet meghatározásával. 16. A Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú területen, az új posta épülete környezetében felmerült fejlesztési igényeket (orvosi rendelı, templom) figyelembe véve az Önkormányzat illetékes bizottságának döntése alapján a Zkp-1 jelő közpark övezetbıl Vt-5 jelő településközpont vegyes övezetbe javasoljuk átsorolni a területsávot a kapcsolódó fıút menti területek övezeti besorolásához hasonlóan. 17. Övezetátsorolási igény merült fel a tulajdonosok részérıl a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok területének vonatkozásában. Ennek megfelelıen a három ingatlant a jelenleg hatályos tervben szereplı Gip-1 jelő ipari gazdasági övezetbıl Gksz-2 jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe javasoljuk átsorolni. A terület funkcióváltása a környezet szempontjából kedvezı hatású, hiszen a terület déli szomszédságában lakótelkek találhatók, s a tervezett övezetátsorolás révén kialakuló beépítéssel egy átmeneti zóna hozható létre a lakó- és a kialakuló-félben lévı ipari gazdasági terület között. 18. Egyéb szabályozási elemeinek vonatkozásában: Igényként vetıdött fel az Önkormányzat részérıl az építési vonalak feltüntetése a Szabályozási terven. Az OTÉK hatályba lépése óta azonban nem az építési vonalak meghatározásra van lehetıség, hanem az építési határvonalak által közrefogott építési helynek, amelyen belül az épület szabadon elhelyezhetı. a. Ezek a határvonalak a telekhatárokhoz kötıdnek, így mivel a telekhatárok bármikor módosulhatnak az elıírások betartásával, ezek térképi ábrázolása általában nem célszerő. Kötelezı építési vonal meghatározására lehetıséget nyújtanak a vonatkozó jogszabályok, de ennek elıírása csupán azokon a helyeken indokolt, ahol a kialakult beépítettséghez való igazodás igénye ezt szükségessé teszi (pl. elıkert nélküli beépítés, 5 méteresnél nagyobb, meghatározott mérető elıkert kialakítása). Azokon a területeken, ahol az elıkert méretét az általános elıírásoktól eltérıen kívánjuk meghatározni, ott általában a Helyi Építési Szabályzatban kerülhetnek megfogalmazásra ezek a szabályok. Vannak olyan utcák azonban, ahol a kötelezı építési vonalat és az építési hely határát (elsısorban elıkert) mégis ábrázoltuk a Szabályozási terv-lapon. A kötelezı építési vonalak feltüntetését csak azokban az utcákban tartottuk célszerőnek, ahol a kialakult beépítési jelleg megırzésének igénye indokolja (József A. utca, Kossuth L. utca, Baross G. utca, Rákóczi F. utca, Apponyi A. utca, Béla utca, Eötvös utca). Az építési hely határának meghatározása általában olyan területeken vált szükségessé, ahol a keskeny utcák szabályozása a kialakult kis mélységő telkek méreteit még tovább csökkentik, és a kötelezı 5 méteres elıkert megtartása esetén az ingatlanok beépíthetısége nehézkessé, vagy megoldhatatlanná válik (Szılı utca, Lajos utca, stb.) b. A József Attila utca és a Zöldfa utca között fekvı tömbben, ahol a tömbbelsı feltáró útjáról nyíló nyúlványos telkeket (1934/3, 1937/1) alakítottak ki, tervünkben a kötelezı minimális elıkerti és hátsókerti érték meghatározásával egy-egy beépíthetı sávot jelöltünk ki a környezı telkeken kialakult lakóépületek nyugalmának biztosítása érdekében. c. Feltüntettük a Szabályozási terven az Északi községrész jelen tervbe integrált, korábban jóváhagyott Szabályozási tervének szövegesen nem egyértelmően meghatározható építési helyeit is a hatályos terv szerint A Helyi Építési Szabályzat módosítása: A Helyi Építési Szabályzat módosítására számos területen szükség volt. A felülvizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy vannak a hatályos rendeletnek olyan pontjai, amelyek az érvényben lévı magasabb szintő jogszabályokkal nem állnak összhangban (pl. a település teljes igazgatási területére vonatkozó Szabályozási tervben kisebb területekre vonatkozóan Szabályozási tervkészítési kötelezettség elıírása, kizárólag telekhatáron kialakítandó övezethatár). Megfigyelhetık a rendeletben felesleges szövegismétlések, illetve egyéb jogszabályok elıírásainak e rendeletben történı esetleg pontatlan megemlítése.

17 17 Nem következetesek az elıírások a kötelezı és tájékoztató elemek meghatározásában, számos tájékoztató elemet amelyek jóváhagyása a Szabályozási terv elfogadásától független, nem az Önkormányzat döntési kompetenciájába tartozó elem kötelezı elemként kezel a rendelet 2. -a. Kiegészítésre szorult a rendelet a telekalakításra vonatkozó elıírásokkal, amelyek az építési törvény évi módosítása miatt váltak szükségessé (szabályozási vonallal érintett ingatlanok beépítési lehetısége, kötelezı telekalakítás, közmővesítés, útkialakítás, két övezethez tartozó telkekre vonatkozó elıírások). Az Önkormányzat részérıl vetıdött fel a Diósd nagy részén jellemzı lejtıs telkek vonatkozásában az a javaslat, hogy az építménymagasság számításánál az olyan építési telkeknél, ahol a telek bármely irányú lejtése eléri, vagy meghaladja a 10 %-ot, 10 %-os engedmény legyen adható a jelenlegi maximált építménymagasság felett. A Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazásra került, hogy az engedmény megadásának elıfeltétele az eredeti terepszint geodéziai bemérése, és adattáblázat készítése az út hosszeséséhez viszonyítva. Ez az elıírás a HÉSZ 6. -ában megfogalmazott Általános beépítési elıírások módosítását jelenti. Fentiekhez hasonlóan a Képviselı-testület határozata alapján kerül bele jelen módosító javaslatba (6. ), hogy az elıkerteknél az építési határvonal a 10 %-nál nagyobb eséső úttengelyre merıleges telkek esetében + 50 %-kal az elıírt 5 méterhez képest megnövelhetı a pincék, vagy az alagsorban elhelyezett gépkocsi-tárolók használhatósága érdekében. Az elıkertekre vonatkozó egyéb javaslatok is pontosításra kerültek e terv-módosítás keretein belül. (Az egyeztetı eljárás során kikerült a tervbıl.) Az Önkormányzat részérıl felmerült annak az igénye is, hogy a község kertvárosias lakóterületein és egyes településközpont vegyes területein a jelenleg hatályos tervben meghatározott telkenkénti két lakás helyett csupán egy lakás építésére nyújtson lehetıséget a Helyi Építési Szabályzat. Ezt az igényt a 21/2006.(VII.6.) számú HÉSZ-módosító rendelet már figyelembe vette az akkor változtatásokkal érintett lakóház-építést lehetıvé tevı övezeteknél (Lke-13, Vt-7 övezet). A mostani módosítás során ezt az elıírást kiterjesztjük a többi kertvárosias lakóterületre. A településközpont vegyes területeken a lakásszámokra vonatkozó elıírások különbözıek attól függıen, hogy az adott terület milyen célt szolgál. Vannak olyan településközpont vegyes övezetbe sorolt területek, ahol a lakásépítés eleve kizárt, mivel az adott terület valamilyen intézménynek ad otthont (Vt- 1*, Vt-3, Vt-5, Vt-6, Vt-6*). A Rádió és Televíziómúzeum területéhez kapcsolódó (Vt-8) illetve a Vadrózsa utcai (Vt-9), valamint a Balatoni út mentén megépült új bevásárlóközponttól délre kialakított településközpont vegyes területen (Vt-7) az egyéb rendeltetéső épületek létesítése mellett a telkenkénti egy lakás megépítése engedélyezett. Ehhez az elıíráshoz hasonlóan került meghatározásra a Weltra Kft. kérelme alapján jelen terv-módosítás során kialakításra (3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanok lakóövezetbıl átminısítésre ld. Településszerkezeti terv-módosító javaslat) kerülı Vt-7*-os övezet, ahol szintén az egy lakás engedélyezésére tettünk javaslatot. Viszont központi elhelyezkedésük miatt változatlanul telkenkénti két lakás építési lehetıségét lenne célszerő megtartani a Vt-1-es, Vt-2-es, Vt-2* és a Vt-4-es jelő övezetekben az Önkormányzat ettıl eltérı döntése hiányában. E témával kapcsolatban felvetıdött a generációs lakás építési lehetıségének biztosítási igénye, amely szerint egy telken két lakás építése is legyen lehetséges, amennyiben családtag, vagy közeli hozzátartozó részére készül a második lakás. Mivel azonban a tervezett vagy megépített épületek használatát nem lehet korlátozni, ez a javaslat kiskaput nyitna a szigorú elıírásokon, így az egyetlen lakás építését általános elıírásként javasoljuk megtartani, és szükség esetén több generáció együttélését egy lakáson belül mőszaki megoldással, jó építészeti terv készítésével és megvalósításával kell biztosítani. A lakóterületek övezeti elıírásaiban törlésre javasoljuk a bizonytalanságot okozó elıírásokat, mint például: Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m 2, a kialakult állapot szerint vagy A HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult telek beépíthetı, ha területe eléri az 550 m 2 -t. Ez az elıírás ugyanis ellentétes a 6. (4) bekezdésével, amely kimondja: A kialakult, építési joggal rendelkezı telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Szintén nem egyértelmő az alábbi elıírás: Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, új építésnél és átépítésnél a meglévı szomszédos beépítés figyelembevételével állapítandó meg, de max. 6,0 m., ezért a kialakult állapot figyelembe vételét ezekben a -okban törlésre javasoljuk.

18 18 Néhány kialakult lakóövezetben, ahol a kis mérető telkek a jellemzıek, lehetıséget biztosítunk az 500 m 2 nél kisebb telkek általános esetben elıírt beépíthetıségénél nagyobb beépítési % megvalósítására. Így az Lke-4-es, Lke-5-ös, és Lke-11-es jelő övezetben a 20 %-os beépíthetıség helyett kisebb telkeken 30 %- os beépíthetıség engedélyezésére tettünk javaslatot. Az Északi községrész 4/2002.(IV.30.) számú rendelettel jóváhagyott Szabályozási tervét integráltuk jelen terv-módosítás során. Így a Helyi Építési Szabályzat kiegészítésre került a területen található lakó és településközpont vegyes övezetek, valamint a Zkp-1* jelő övezet ( az intenzív közparkok területei ) elıírásaival. Az Lke-13, Lke-13*, Lke-14 és Lke-15 jelő kertvárosias lakóterületek elıírásai a fenti rendelethez képest változatlanul kerültek át a HÉSZ-módosító javaslatunkba, de a településközpont vegyes területek esetében az elıírások változatlanul hagyása mellett az övezetek jelét módosítani kellett, mivel az egymással párhuzamosan készülı HÉSZ-módosítások során több Vt-5 (TV-5) illetve Vt-6 (TV-6) jelő övezet került kijelölésre. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében az Északi községrészre vonatkozó Szabályozási tervben szereplı TV-5-ös övezetet Vt-8-as övezetként jelöljük, melynek elıírásait a HÉSZ 40. -a, a TV-6-os jelő övezetet pedig Vt-9-es jellel különböztettük meg, amelyet a HÉSZ 41. -a szabályoz. Beillesztésre került a rendelet-módosító javaslatba egy új településközpont vegyes övezet is. A Weltra Kft kérelme alapján átminısítésre kerülı jelenlegi lakóterület helyett egy Vt-7* jelő építési övezet meghatározására tettünk javaslatot a 3307, 3311, 3314/2-es hrsz.-ú ingatlanok területén. Ezek a telkek jelenleg az Lke-11 jelő övezetbe tartoznak, ahol a kialakítható minimális teleknagyság az érvényben lévı elıírások szerint 700 m 2, és az övezet telkei oldalhatáros módon építhetık be. Ebben az övezetben az építési telekre meghatározott legnagyobb megengedett beépítési mérték jelenleg 20 %, a kialakítható legkisebb zöldfelületi mérték pedig a területen 50 % lehet. A HÉSZ 18. -a az ingatlanokon elhelyezhetı épületek építménymagasságát legfeljebb 5,0 méterben határozta meg. A Településszerkezeti terv módosításánál ismertetett javaslat szerint e területet a településközpont vegyes területbe soroltuk, de a kialakult állapotok, és a közelben létesítendı bevásárlóközpont miatt itt egy új övezet meghatározására teszünk javaslatot. A javasolt Vt-7* jelő övezet általános elıírásai az érvényben lévı HÉSZ-ben meghatározott Vt-2-es jelő övezetéhez hasonlóak, az övezetben elhelyezhetı építmények közül azonban a kétlakásos lakóépület építésének lehetıségét az Önkormányzat nem kívánja megengedni. Az elızı HÉSZ-módosítás során a bevásárlóközpont környezetében kialakított Vt-7-es jelő övezethez hasonlóan a szóban forgó területen is javaslatot teszünk a tömbre jelenleg érvényben lévı Lke-11 jelő övezet elıírásai szerint kialakítható minimális teleknagyság (700 m 2 ) értékének csökkentésére, és az új övezetben a kialakítható minimális teleknagyságot 650 m 2 -ben határozzuk meg. Az ingatlanok maximális beépíthetıségét pedig % javasoljuk megengedni úgy, hogy a + 20 % csak nem lakó funkció megvalósítása esetén alkalmazható. Az építési övezet egyéb javasolt paraméterei a következıképpen alakulnak: a kialakítható legkisebb zöldfelület a telek minimum 30 %-a legyen, az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke ebben az övezetben az Önkormányzat Bizottságának döntése szerint a Vt-7-es övezet elıírásától eltérıen, de az Lke-11-es jelő lakóövezet elıírásaihoz igazodóan 5,0 méter, és a telkek oldalhatáron állóan építhetık be. Az Önkormányzat 216/2006. számú határozatában döntést hozott arról, hogy a tervezett közösségi ház területén (2502/2) a Vt-1 jelő településközpont vegyes övezet megengedett legnagyobb beépíthetıségét 50 %-ról 90 %-ra emeli meg, és a kialakítandó legkisebb zöldfelület arányát 30 %-ról 10 %-ra csökkenti. Ugyanez a határozat döntött elızetesen arról is, hogy a tervezett Polgármesteri Hivatal telkén (2510) a Vt-6 jelő építési övezet beépítési %-át 60 helyett 90 %-ra növeli a 20 %-os minimális zöldfelület 10 %-osra való csökkentésével egyidejőleg. E döntés végrehajtása érdekében két új övezet kialakítására tettünk javaslatot. Ez a tervezett közösségi ház 2502/2-es hrsz.-ú telkének vonatkozásában Vt-1*, a Polgármesteri Hivatal tömbjében pedig Vt-6* jelő övezet meghatározásával járt, amely övezetek elıírásai általában a Vt-1-es, illetve a Vt-6-os jelő építési övezetek elıírásaival azonosak, csupán a beépíthetıség és a kialakítandó kötelezı zöldfelületi arány tekintetében térnek el az eredeti elıírásoktól. A minimálisan kialakítandó zöldfelületek 10 %-os arányának rendeletbe történı beillesztése megtörtént, de az Önkormányzat elızetes döntése szerinti 90 %-os beépíthetıség meghatározására nincs lehetıség az OTÉK elıírásai értelmében. Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 25. -a a településközpont vegyes övezet megengedett legnagyobb beépíthetıségét 80 %-ban határozza meg, ezért rendelet-módosító javaslatunkban ezt az értéket szerepeltetjük.

19 19 A Balatoni út mentén fekvı 2474/1-es és 2474/3-as hrsz.-ú területen kijelölésre kerülı Vt-5 jelő településközpont vegyes övezetre a terület közepén kialakított egyetlen telekre hatályban lévı elıírások maradnak érvényben. Ezek az elıírások korábban kizárólag a posta megépítési lehetıségét biztosították. A teljes fıút menti területsáv átsorolása miatt azonban az elhelyezhetı létesítmények felsorolása kiegészítendı igazgatási épülettel, oktatási, mővelıdési, egészségügyi épülettel, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épülettel, idegenforgalmi és egyéb közösségi szórakoztató épülettel, valamint sportépítmény elhelyezésének lehetıségével. Kitér a rendelet vonatkozó -a az esetlegesen megépítendı templom toronyépítési szándéka esetén az általános építménymagassági elıírástól való eltérés lehetıségére. Torony építésénél a megengedett legnagyobb építménymagasság 18,0 m lehet a javaslat szerint. A meglévı ipari telephelyen belül a jelenlegi tevékenységi kör módosulásakor esetlegesen szükségessé váló kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakíthatósága érdekében a 1398/1, 1396 és 1397-es hrsz.-ú ingatlanok területe a településen már létezı Gksz-2 jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetbe sorolható át a Gip-1 jelő ipari gazdasági övezetbıl. Ennek megfelelıen a kialakítható minimális teleknagyság 700 m 2, az ingatlanok maximális beépíthetısége 50 % a jelenlegi elıírásokhoz hasonlóan és a telkek szabadonállóan építhetık be. Az építési övezet egyéb meglévı paraméterei: a kialakítható legkisebb zöldfelület a telek minimum 20 %-a, a szintterületi mutató 1,5 m 2 /m 2, az építménymagasság megengedett legnagyobb értéke pedig ebben az övezetben a 2006-os rendeletmódosításnak megfelelıen 12,5 méter. A rendelet-módosító javaslat 52. -a tartalmazza a közlekedési területekre és létesítményekre vonatkozó elıírásokat. A település útjainak szélessége a (6) bekezdés szabályai szerint, illetve a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási vonalak figyelembe vételével alakítandó ki. Diósd község Képviselı-testülete a 163/2005.(VI.29.) számú határozatának 7. pontjával elhatározta egy Társadalmi tervtanács létrehozását, amely az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal illetékesei mellett ún. külsı szakemberek részvételével szükség esetén a szakhatóságok bevonásával tárgyalhat meg települési jelentıségő mőszaki problémákat, és a tervtanács állásfoglalása alapján kerülhetnek egyes témák (pl. kirívó esetekben az általánostól eltérı útszélességek meghatározása) a Képviselı-testület elé a végsı döntés meghozatala érdekében. Ez a pont az államigazgatási szervek véleménye alapján törlésre került. Foglakozik a rendelet-módosító javaslat a zsákutcák kialakításának szabályozásával, és a magánutak létrehozására vonatkozó elıírásokat is meghatározza. Az Északi községrészre hatályos HÉSZ elıírásainak átvétele során néhány helyen kiegészítettük a 3/2002.(IV.30.) számú rendelet természetvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó elıírásait. Kiemeltük a rendelet szövegébıl az elıvásárlási joggal és a beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok helyrajzi számos felsorolását, és a rendelet-módosító javaslatunk 1. és 2. számú függelékeként szerepeltetjük e két listát az egyszerőbb módosítási lehetıség biztosítása érdekében. 3. Alátámasztó munkarészek Jelen tervmódosítás nem tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek az elfogadott Településfejlesztési koncepció alapján elkészült, jelenleg érvényben lévı Településszerkezeti terv elhatározásaihoz képest jelentıs mértékő lakóterület, illetve gazdasági terület-bıvítést eredményeznének. Emiatt nem tartottuk szükségesnek a település lakónépesség-növekedésének, intézményellátásának az átfogó felülvizsgálatát, és a néhány éve jóváhagyott tervekben megfogalmazott számításokat, következtetéseket nem bíráltuk felül, mivel a jelen módosítások csak a tervek egy-egy kis részterületét érintik. Szintén ez a magyarázata annak, hogy a jelen módosítás során nem ismertetjük részletesen a környezet- a táj- és a természetvédelem területeit, hiszen e témákat jelen módosítás nem érinti, azokat a Pestterv által ben készített Településrendezési eszközök tartalmazzák.

20 Közlekedés 19. Elızmények: Diósd község közvetlenül a fıváros mellett fekvı, Érddel, és Törökbálinttal határos, dinamikusan fejlıdı település. Az országban megfigyelhetı forgalomnövekedés mind agglomerációs helyzetére, mind a 7. sz. fıút keresztezı forgalmára tekintettel fokozottan érinti. A családi házas övezetekben az építmény felújítások, bıvítések, illetve új lakóterületek kialakítása, míg a 7. sz. fıúttól déli területeken a korábbi üdülıterületek fokozatos családi házas beépítése és további telekalakítási igények figyelhetık meg. A szerkezeti terv módosítása során felül kellett vizsgálni a meglévı győjtıút hálózati rendszert, a kis szélességő utcák, zsákutcák helyzetét. A település úthálózata folyamatos felújítás alatt áll. A már felújított utcák is bizonyítják, hogy a település belsı forgalmát nem az utcák viszonylag kis szabályozási szélessége, hanem azok rossz, balesetveszélyes felülete, a vízelvezetés hiánya akadályozza inkább. A megfelelıen kiépített utak az átgondolt forgalomszabályozás és parkolási rend mellett még a történelmi városmag igazán sajátos kanyargós, szők részein is biztosítani tudják az ingatlanok megközelítését, kiszolgálását Közúti közlekedés 20. Külsı közlekedési kapcsolatok: A települést érinti az M0 gyorsforgalmi út, mellyel a keresztezı 7. sz. elsırendő fıút révén közvetlen kapcsolata is van. Ugyanakkor ez a gyorsforgalmi út a Budapest körgyőrő részeként nem ráhozza a forgalmat Diósdra, hanem mellette vezeti el. A hamarosan megvalósuló M6 autópálya kapcsolata pedig várhatóan lehetıvé teszi a 7. sz. fıút átmenı forgalmának csökkenését is, ami így is inkább csak Érdre irányul. További javulást jelentenek a már megépült körforgalmak is a 7. sz. fıúton, melyek révén a fıúti forgalom folyamatos haladása mellett lehetıvé vált a települési forgalom ki- és becsatlakozása és keresztezési mozgásai is. További külsı kapcsolatot jelent a j. összekötı út, melynek szabályozási szélességét a meglévı állapothoz jobban igazítva határoztuk meg. Itt is elmondható, hogy a szabályozási szélességen belüli jó terület kihasználással, a burkolat és járda felújítással, a vízelvezetés javításával a meglévı útpályaszélesség a forgalom levezetésére elegendı, ha a folyamatos haladás az elıbbiek révén biztosított. A j. útnak a közúthálózati szerepe megváltozhat, az a település győjtıútját képezheti a folytatás kiépítése révén. Bár a délen elhelyezkedı Kavicsos út egyben belsı győjtıút is, de a Fıváros XXII. kerületével való kapcsolata révén (a Barackos út irányába) a felülvizsgálat során szükségessé vált győjtıútként való kijelölése a közigazgatási határig. Ugyanakkor a Varjú utca ebbıl a kategóriából törlésre került, funkcióját a közigazgatási határon kívül futó Barackos utca látja el, mely a határnál a Holló utcához csatlakozik. 21. Belsı úthálózat: Diósd településszerkezete alapvetıen 3 részre tagolható: az északi és északnyugati részen családi házas övezet helyezkedik el, illetve áll kialakítás alatt, melynek telekosztásai jó, feltáró és bekötı útjai megfelelı szélességőek. A történelmi településmag és az azt övezı területek telkei kicsik, esetenként teljesen szabálytalanok, vagy éppen túl hosszúak és keskenyek együttesen. Így az utcák kialakítása is esetenként törtvonalú, keskeny. A 7. sz. fıúttól délre fekvı területek alapvetıen hosszú telkőek, megközelítésük nehézkes és jellemzıen itt található a legtöbb nyeles telek is. A fentiek miatt a különbözı szabályozási szélességek mellé két-két mintakeresztszelvényt is adtunk, figyelembe véve a csatornás, vagy a nyílt árkos vízelvezetési módot, attól függıen, hogy az adott utca, adott szakaszán melyik alakítható ki jobban.