MŰSZAKI LEÍRÁS Magvassy Mihály Sportcsarnok 9027 Győr, Kiskút liget Építési engedélyezési tervdokumentációjához GÉPÉSZET. Budapest, 2013.

Átírás

1 MŰSZAKI LEÍRÁS Magvassy Mihály Sportcsarnok 9027 Győr, Kiskút liget Építési engedélyezési tervdokumentációjához GÉPÉSZET Budapest, május hó 1

2 1 Általános leírás Az építtető megbízása alapján készítettük el a Magvassy Mihály Sportcsarnok9027 Győr, Kiskút liget ingatlanra tervezett multifunkcionális csarnok kialakítás engedélyezési dokumentációjának gépészeti fejezetét. Az ingatlanon jelenleg a meglévő csarnok és kiszolgáló épületei találhatók. 2 Meglévő állapot 2.1 Közműcsatlakozások A létesítményhez a szükséges közművek, víz, villany, kisnyomású gáz kiépítésre kerültek. A szükséges közműbekötéseket a Tóth László utca felöl alakították ki. A kontingensek felülvizsgálat szükséges a tervezett bővítés függvényében vízellátás A létesítmény DN150 ac vízbekötéssel rendelkezik: 1. kép vízmérő akna A vízbekötésről üzemelnek az épületen kívüli föld alatti tűzcsapok, az épületen belüli nedves tűzcsapok, illetve a használati vízhálózat egy körvezetéken keresztül. A területen található még egy kút, amelyet jelenleg nem használnak. 2

3 2.1.2 szennyvíz elvezetés Szennyvíz elvezetés Ø400 beton csatornával alakították szintén a Tóth László utca felé. A hálózat egyesített rendszerű. Az épületen kívül egyesítették a tetőről lefolyó csapadékvizet, illetve az épületből kilépő szennyvizet. Parkoló csapadékvize egy nyílt árokhoz csatlakozik és ebben szivárog el. Olajfogó nincs telepítve gázellátás A sportcsarnokba kisnyomású gáz érkezik be a Tóth László utca felöl DN200 acélcsövön keresztül. 2.2 Gépészeti rendszerek, meglévő állapot Hőszükségleti számítások A teljes épület fűtési hőszükséglete az MSZ /3-87, valamint az MSZ :1991 szabványok szerint már meghatároztuk és épületenergetikai szempontból ellenőriztük. A számított összesített hőveszteség (beleértve a szellőző levegő fűtéséhez szükséges hőmennyiséget is): Q= 485 kw Az építettő adatszolgáltatása alapján az épület iroda helyiségeiben hűtést is terveztünk. Az összes nyári hőterhelés: Q= 650 kw A helyiség nyári hőterhelésének összetevői: ablakokon, üvegezett nyílászárókon érkező; napsugárzás elleni védelem: külső redőny, falakon, födémen átjutó emberek hőleadása világítás, befújt levegő hűtés villamos üzemű berendezések (TV, számítógép, sűtő, számítógép) hővesztesége Vízellátás A csarnok kommunális vízigénye az ott dolgozok, vendégek és a sportolók vízhasználatából tevődik össze Mértékadó vízterhelés számítása A napi vízfelhasználás kiszámítása az előzetes konzultációk és az építész tervek alapján felvett mennyiségekhez tartozó fejadagok szerint történik. 3

4 Napi vízfelhasználás: férőh l/nap sportoló vendeg V1= l/nap Takarítás vízigénye: l/m2 m2 Össz napi vízfelhasználás: 0 0 V1= l/nap Vd= l/h 16 m3/nap Órai maximális vízfelhasználás: Vmax= 1600 l/h 26,67 l/min A mértékadó másodpercenkénti vízterhelés (elméleti másodpercenkénti vízfogyasztás) meghatározása az MSZ szerint történik. A meglévő tervek alapján felvett csapolók mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: kommunális Kád Zuhanyzó Mosdó Mosogató WC Piss.+bid Mosógép Mosogatógép Falikút földszint emelet Összesen: Csapoló helyek száma: 125 egyenérték: 1,5 0,67 1 1,5 0,3 0, ,17 N: 0 17, , ,19 Összesen: 75, Melegvíz ellátás alfa a K Vmax 1,2 2,2 0,002 2,08 l/s 7,48 m3/h A napi melegvízigény meghatározása a vízfelhasználás kiszámításakor már felvett mennyiségekhez tartozó melegvíz fejadagok szerint történik. A melegvízigény az alábbi: V melegviz = 8 m 3 /nap A melegvízigények zavartalan biztosítása érdekében két darab Buderus gyártmányú ST-1000/2indirekt fűtésű melegvíztárolót építettek be. A rendszer tartós 4

5 teljesítményben óránként 3 m 3 /h 60 ºC-os melegvizet tud biztosítani. Ez tekintettel a szakaszos fogyasztásra eleggendő Külső tűzivízhálózat 2. kép HMV tartályok A mértékadó tűzszakasz területe: 4104 m 2. A számított külső oltóvízigény: 3600 l/p A szükséges kifolyási nyomás: 3 bar A szükséges oltóvizet 4 darab föld alatti tűzcsappal biztosítják, melyek egy körvezetékre csatlakoznak. A számított igény meglétét vízhozam méréssel lehet ellenőrizni Belső tűzivízhálózat Fali nedves tűzcsapokat kell létesíteni: D tűzveszélyességi osztály területén minden 1000 m 2 -nél C tűzveszélyességi osztály területén minden 500 m 2 -nél A tűzveszélyességi osztály területén minden 200 m 2 -nél nagyobb alapterületű építményben. Az épületen belül 4 darab tűzcsapot helyeztek el, megfelelőségét tűzvédelmi felülvizsgálattal kell igazolni 5

6 Vízhálózat A szükséges vízigény a tervezett vízbekötésen és vízmérésen keresztül biztosítható. Az épületen belüli új vízhálózat csöveinek anyaga horganyzott acélcső. Ezek a csövek falon kívül vezetettek, a hidegvíz vezetékek páralecsapódás ellen, a melegvíz vezetékek pedig a hőszigetelés biztosítása miatt szigetelt. A szigetelés anyaga Rockwool csupasz csőhéj alumium lemez héjalással. Az épületben cirkulációs hálózatot alakítottak ki Csatornázás Fekáliás szennyvíz Fekáliás szennyvíz csak az előző fejezetben említett vizesblokkban keletkezik. A szennyvíz napi mennyisége megegyezik a napi vízfelhasználás mennyiségével, azaz: Az órai szennyvíz mennyiség: V csat nap = 16 m 3 /nap V csat óra = 1,6 m 3 /óra Az MSZ szerint A szennyvíz mértékadó terhelése a berendezési tárgyak víznyelése alapján lett meghatározva. Az egyes nyelők a mértékadó vízfelhasználás kiszámolásánál már használt táblázatban található Csatornahálózat q csat max = 5,84 l/s A meglévő bekötés képes fogadni a keletkező szennyvizeket.. Épületen belül a vezetékek falban, illetve strangban és aljzatban vannak vezetve. Minden vízvezetéki csapolóhoz bűzelzáróval ellátott víznyelő helyeztek be. Az összegyűjtött szennyvíz a földszint alatt jut ki az épületből Esővíz elvezetés A tetőn keletkező csapadékvíz mennyiség: 6

7 Fi A (m2) qe (l/s) tető 0, ,931 burkolt 0, zöldterület 0, Qcs= 55,93 l/s tető 201,35 m3/h Qcs= 55,93 l/s összes 201,35 m3/h ejtöcsövek száma: 24 ejtöcsőre jútó tetővetület: 134 ejtöcső mérete: 125 A tetőről lefolyó csapadékvízet az egyesített csatornahálózaton vezetik el. a tetőről a csapadékvizet az épület hosszú oldalán vezetik le a tartógerendák között Gázellátás Az épület gázellátása A Tóth László utcai kisnyomású gázvezetékről biztosítható. Az épületben várható gázfogyasztás: Az egyidejű maximális gázfogyasztás: 58 m 3 /h Az egyidejű minimális gázfogyasztás: 0,5 m 3 /h A kazánházat a sportcsarnok mögött található torony II. emeletén helyezték el. Az épületig a gázvezeték földben helyezték el. Ezután az épület oldalfalán vezették fel a gázt az elszámolási mérőt tartalmazó helyiségig. A mérés után elágazik a gázvezeték az irodaépület és a kazánház felé. Az irodaépülethez falon kívül vezették oda a 16 darab parapetes konvektorhoz. A kazánházi bekötés előtt gázmegnesszelepet építettek be. A kazánokhoz a kézi főelzáró után kézi kiszellőző vezetéket építettek be mintavételi csappal. A kiszellőző vezetékeket egyesével vezeték ki a tető fölé. A kiszellőző vezeték végén belobbanásgátló szerelvényt helyeztek el. A kazánok szerelvénysorra tömörségellenőrzővel és kettős mágnesszeleppel szerelt Kazánház A kiszolgáló torony épület 2-es szintjén alakítottak ki egy kazánházat, amelyet azonban nem választottak le a torony többi helyiségétől. A telepítéskori OTSZ és GOMBSZ szerint sem szabályos a megoldás, mert így például egy légtérben van a gázbiztonságtechnikával a kazán. Ezenkívül például a szellőzés sem biztosítja a szükséges átöblítést, valamint a sort még hosszasan lehetne folytatni. 7

8 A kazántelep két darab 2001-es öntöttvastagos Buderus GE315-ös 230 kw-os kazánból, ezeket Weishaupt WG-30N/1-C 2 MLN égővel szerelték fel. A kazántelep összesített teljesítménye:: Q k = 460 kw 3. kép kazánház Kazánok vezérlését Buderus (vezér és követő kazán) alapfelszereléssel rendelkező szabályozó rendszer biztosítja. A szabályozó rendszer végzi a tüzelőberendezés folyamatos teljesítmény vezérlését a kazánok léptetését Gázmérés A sportcsarnok gázfogyasztása: Az egyidejű maximális gázfogyasztás: 58 m 3 /h Az egyidejű minimális gázfogyasztás: 0,5 m 3 /h Az elszámoláshoz két darab mérőt építettek be, egy G40-es és egy G16-os lemezházas mérőt Beépített gázmérő típusa Minimális mérő teljesítmény (Nm 3 /h) Maximális mérő teljesítmény (Nm 3 /h) G16 és G40 0,16 90 Csatlakozó méret (mm) DN50 és DN80 8

9 4. kép gázmérés A mérés maximális terhelhetősége 85 Nm3/h a legújabb előírások szerint, tehát megfelel. A mérés teljesíti ezenkívül a minimumra vonatkozó előírásokat is Biztonságtechnikai rendszer A jelenlegi GMBSZ, illetve a telepítéskori GOMBSZ alapján, a telepítésre kerülő kazántelepek kazánházaihoz hasadó-nyíló felület kialakítása az alábbi előírás szerint szükséges. Hasadó-nyíló felület létesítése (1) A 140 kw egység vagy 1400 kw összhőteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében - ha a fajlagos légterhelés 1100 W/m 3 felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy födémen kialakított - hasadó nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A telepített (legnagyobb) kazán egységhőteljesítménye: Qe = 230 kw A kazántelep összhőteljesítménye: Qö = 460 kw Hasadó nyíló felület kialakítását a kazánház építészeti kialakítása nem teszi lehetővé, ezért, valamint a tervezett berendezés időszakos felügyeltbe való besorolásának, a kazánház védelmét a hasadó felülettel egyenértékű gázveszélyt jelző és beavatkozó rendszerrel látták el. Ebből 2 db egycsatornás egymástól független készülék helyeztek el. 9

10 A gázveszélyt jelző berendezés az alkalmazott gáz alsó robbanási határértékének 20tf%-nál hang és fényjelzést ad, elindítja a kazánház óránkénti tízszeres légcseréjét biztosító vészüzemi szellőzést. A gáz alsó robbanási határérték 40 tf%-án feszültségmentesíti, a kazánházat, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást és egy mágnes-szelep segítségével zárja a fogyasztói gázvezetéket a gázmérők után Szellőzés, légellátás kazánház A kazánház égési és szellőzőlevegő ellátásának szabályzása lényegében nem változott. Az égési levegőt gravitációs útón biztosítják. A rácsok mérete elegendő lenne, ha a kazánházat leválasztották volna az épület többi részétől. A vészszellőzést egy ventilátorral biztosítják Villamos berendezések Az OTSZ alapján a kazánház D tűzveszélyességi osztályba tartozik. A besorolásnak megfelelően a gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, valamint a vész-szellőző berendezés kapcsolóját és a gázveszélyt jelző által működtetett automatikus leválasztó kapcsolót. Vészvilágítási berendezések robbanásbiztos kivitelűeknek kell lennie. A vészszellőző ventilátor szervízkapcsolóját reteszelni kell a kazánok üzemével. Ezek az előírások esetünkben csak részben teljesülnek Tűzelleni védelem A GMBSZ alapján a kazánház tűz elleni védelmét, a kazántelep összes hőteljesítménye alapján 1 db 55A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű tűzoltó készülékkel kell ellátni. A kazánház bejárati ajtajának kifelé kell nyílnia. Ez nem valósult meg Égéstermék elvezetés A telepítésre tervezett kazánok égéstermék elvezetését meglévő kémények bélelésével oldották meg. A béléscső DN200-as Fűtés Hőközpont A sportcsarnokban a fűtés a központi kazánházzal biztosítják. Kivétel képez ez alól az irodaépület, ahol konvektorok üzemelnek. A kazánház biztosítja a hőenergiát a használati melegvíz fűtéséhez is. A kazánok saját szivattyúval rendelkeznek, így a szükséges kazánvédelem megfelel szabályozással kialakítható. A kazánok közös hidraulikus váltóra dolgoznak. Hidraulikus váltó után helyezték el az osztó gyűjtőt. Az osztó gyűjtőn a következő körök találhatók: szellőzés, 10

11 csarnok nyugati oldal csarnok keleti oldal HMV fűtés Keringtetést WILO állandó fordulatú szivattyúval végzik, szabályozásra a szellőzés esetében, illetve a csarnok nyugati oldalára Siemens háromjáratú szelepeket szereltek fel. A hálózat nyomástartását zárt tágulási tartállyal biztosítják. A feltöltést és a rendszer vízveszteségeit normál hálózati vízzel pótolják. Ez a megoldás nem járul hozzá a rendszer hosszú távú biztonságos működtetéséhez Szellőző levegő fűtése 5. kép fűtési rendszer töltése A sportcsarnok fűtését alapvetően légfűtéssel biztosítják. A befújt levegő fűtéséhez a kazánház mellett letelepítettek egy m 3 /h teljesítményű légkezelő berendezést, ez a berendezés tartalmaz egy forgódobos hővisszanyerőt egy hűtő és egy fűtő kalorifert. A fűtőkalorifer szabályozása a hőközpontban található, mely a fagyvédelmet is képes biztosítani, azonban már így is előfordult, hogy egy hosszabb áramszünet alatt a légkezelőben lévő kalorifer szétfagyott. A folyamatos üzem fenntartásához beépítettek egy átkötést a hűtőkaloriferhez, így szükség esetén azt is tudják fűtésre használni Fűtési hálózat 11

12 Az épület kiszolgáló részein (öltözők, folyosó stb.) radiátorokat és fan-coilokat építettek be, illetve kialakítottak padlófűtést a bejárat felett található konditeremben, ez ma már nem működik. A padlófűtés helyett ma már légfűtést használnak. A légbeszívó fix zsalu kiválóan látszik a főhomlokzaton. A hőladók ma már nem rendelkeznek használható helyi szabályozással, így a hőmérsékletet csak központilag lehet valamennyire előszabályozni. A fűtés sportcsarnok egyes részein nem kielégítő. 6. kép küzdőtéri körfolyosó fűtése A fenti képen is látszik, hogy az elhelyezett két fan-coil nem képes kifűteni komfortosan a folyosó szakaszt. Az előcsarnokban semmilyen fűtést nem helyeztek el, bejáratnál légfüggöny sincs Hűtés Központi hűtés A sportcsarnokban központilag hűtik a befújt levegőt egy kaloriferen keresztül. A szükséges hűtőenergiát a csarnok mögött a szabadba telepített, York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtővel biztosítják. A hűtőgép teljesítménye: Q h = 515 kw 12

13 7. kép központi folyadékhűtő és szellőzőgép A folyadék hűtő primer szivattyú keringtetésével dolgozik a toronyépület földszintjén elhelyezett 2500 literes puffertartályra. A szekunder szivattyú erről a puffertartályról veszi le a vizet, majd egy mennyiségi szabályozás segítségével állítja be a befújt levegő hőmérsékletét. A hűtési kört glikollal kevert vízzel töltik fel Helyi hűtés A sportcsarnokban helyi split klímát csak a konditeremben helyeztek el. A kültéri egységek a tetőn találhatók, a beltéri egységek oldalfali kivitelűek elég magasan elhelyezve Szellőzés központi szellőzés Az épület központi szellőző rendszeret építettek ki. A légtechnikai rendszer az alábbi funkciókat látja el: Friss levegővel látja a bent tartózkodó embereket (30-50 m 3 /h/fő) Gondoskodik az épület szellőztetéséről, Eltávolítja a használt levegőt biztosítja a csarnok hűtését és fűtését A szállított térfogatáram: V be/el = m 3 /h 13

14 A befuvó egység fontosabb elemei: külső levegő beszívó rács, hangcsillapító, levegőszürő EU4, forgódobos hővisszanyerő, melegvízfűtésű kalorifer 80/60º, hidegvíz hűtésű kalorifer 7/12º, ventilátorelem, hangcsillapító Az elszívó egység fontosabb elemei: hangcsillapító levegőszürő EU4, forgódobos hővisszanyerő, ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem A SYCON 5SE-27/21 szellőzőgépet a csarnok észak nyugati sarkán helyezték el a szabadban 2001-ben. A 2001-es rekonstrukció során megtartották a talajban lévő légcsatornát, mely az eredeti széksorok alatt fújta be a levegőt, illetve kiegészítették új légcsatornával a pótlólag beépített széksorokhoz. Visszaszívásra megtartották az eredeti mennyezet alatti részt. 8. kép Szék alatti befúvás 14

15 9. kép Utólag kiépített befúvás Helyi szellőzés A konditeremhez utólag alakítottak ki egy helyi befúvást, ami egy kalorifer segítségével fűti fel a levegőt és egyrészt gondoskodik helyiség fűtéséről, másrészt friss levegővel látja el a bent tartózkodó embereket. Visszaszívást nem alakítottak ki. 15

16 Vizesblokkok elszívása 10. kép Konditerem szellőzése Az épület kiszolgáló részein a szellőzést gravitációsan biztosítják. Csak ott alakítottak ki elszívást, ahol ez feltétlenül szükséges volt, ezek a belső terű WC-k. Az északi oldalon ezt sima csőventilátorokkal oldották meg, a nyugati és keleti oldalon pedig a földben átvezetett légcsatornával és Helios VDW 315/6 tetőventilátorokkal biztosítják. 3 Tervezett állapot Tervezési feladatunk a tervezett multifunkcionális csarnok gépészeti dokumentációjának elkészítése. A tervezett csarnok közvetlenül a meglévő csarnok mellé fog épülni, a két csarnokot a hosszanti oldalukon egy büféutcával kötjük össze. Meglévő csarnok kiszolgáló gépészetét elbontjuk, helyére kerül az öltöző és irodaépület. A meglévő csarnok gépészetáből a kazánokat, a HMV tartályokat és a központi hűtőgépet áttelepítjük és továbbra is felhasználjuk. Ezeket a berendezéseket év folyamán telepítették, gondos karbantartás és üzemeltetés mellett még várhatóan tíz évig üzemeltethetők. A tervezett szabályozási rendszert úgy kell beállítani, hogy az újrahasznosított berendezéseket csak szükség esetén léptessék be. Az építkezés ideje alatt a meglévő csarnok nem lesz használható. A meglévő csarnok gépészeti hálózatához nem nyúlunk, nem része a jelenlegi tervezési feladatnak, azonban a tervezett hálózatokat úgy alakítjuk ki, hogy a meglévő állapot problémáit orvosolni tudjuk. Itt elsősorban az elégtelen fűtési és szellőzési, valamint hűtési hiányok megoldására gondolok. Konkrétan a bűfé utcához 16

17 tervezett alaphálózat alkalmas lesz arra, hogy a meglévő csarnok előteréhez ki lehessen alakítani egy megfelelően komfortos fűtési rendszert, ha sor kerül az érintett rész felújítására, de ugyanez vonatkozik a meglévő konditeremre is. A déli oldalon tervezett szellőző gépház alapvezetékeit is úgy méretezzük, hogy az érintett részek rekonstrukciója során szükséges szellőzőgépeket el lehessen helyezni. 3.1 Energetikai ellenőrző számítás A számítást a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet alapján elvégeztük. A részletes számítás a mellékletben található Hőszükségleti számítások A fűtési hőszükségletét az MSZ /3-87, valamint az MSZ :1991 szabványok szerint határoztuk meg. Az épület transzmissziós hővesztesége: Q= 400 kw Az épület összesített hővesztesége, amely tartalmazza teljes egyidejűséggel szellőző levegő felfűtéséhez szükséges energiát is: Q= kw Megvizsgálva az épület várható funkciókból adódó lehetőségeket, az egyidejű összesített hőveszteség, amely tartalmazza szellőző levegő felfűtéséhez szükséges energiát is: Q= kw A sportcsarnokban központi hűtési rendszert tervezünk. Az összes nyári hőterhelés: Q= 1400 kw A helyiségek nyári hőterhelésének összetevői: falakon, födémen átjutó emberek hőleadása (4500 ülő és 500 közepes nehéz munkát végző embert figyelembe véve) villamosüzemű berendezések hővesztesége, világítás hőleadása, 3.2 Vízellátás A tervezett beépítés kommunális vízigénye a sportcsarnok vendégei, sportolók és dolgozóinak vízfogyasztásából tevődik össze. A sportcsarnokot többféle célra is kívánják használni, az építész terveken megadott létszám adatokból kiindulva többféle esetet is megvizsgáltunk. A mértékeadó az egész napos edzés esete lett, amikor folyamatosan edzenek a csapatok. 17

18 3.2.1 Mértékadó vízterhelés számítása A napi vízfelhasználás kiszámítása az előzetes konzultációk és az építész tervek alapján felvett mennyiségekhez tartozó fejadagok szerint történik. Normál edzőnap Napi vízfelhasználás: férőh l/nap sportoló dolgozó fizikai V1= l/nap Takarítás vízigénye: l/m2 m2 0 0 V1= l/nap Össz napi vízfelhasználás: Vd= l/h 58 m3/nap Órai maximális vízfelhasználás: Vmax= 5800 l/h 96,67 l/min sportrendezvény Napi vízfelhasználás: férőh l/nap sportoló dolgozó fizikai vendeg és irodai dolgozó V1= l/nap Takarítás vízigénye: l/m2 m2 0 0 V1= l/nap Össz napi vízfelhasználás: Vd= l/h 30,5 m3/nap Órai maximális vízfelhasználás: Vmax= 3050 l/h 50,83 l/min rendezvény küzdőtéren ülőhelyekkel Napi vízfelhasználás: férőh l/nap sportoló 0 70 dolgozó fizikai vendeg és irodai dolgozó V1= l/nap Takarítás vízigénye: l/m2 m2 18

19 Össz napi vízfelhasználás: Órai maximális vízfelhasználás: 0 0 V1= l/nap Vd= l/h 27 m3/nap Vmax= rendezvény küzdőtéren vásár 2700 l/h 45,00 l/min Napi vízfelhasználás: férőh l/nap sportoló 0 70 dolgozó fizikai vendeg és irodai dolgozó V1= l/nap Takarítás vízigénye: l/m2 m2 Össz napi vízfelhasználás: Órai maximális vízfelhasználás: 0 0 V1= l/nap Vd= l/h 27 m3/nap Vmax= 2700 l/h 45,00 l/min A mértékadó másodpercenkénti vízterhelés (elméleti másodpercenkénti vízfogyasztás) meghatározása az MSZ szerint történik. A tervek alapján felvett csapolók mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: kommunális Kád Zuhanyzó Mosdó Mosogató WC Piss.+bid Mosógép Mosogatógép Falikút pince födszint emelet II. emelet Összesen: Csapoló helyek száma: 367 egyenérték: 1,5 0,67 1 1,5 0,3 0, ,17 N: 0 32, , ,74 Összesen: 193,5 alfa a K Vmax 19

20 1,2 2,2 0,002 3,34 l/s 12,02 m3/h Melegvíz ellátás A napi melegvízigény meghatározása a vízfelhasználás kiszámításakor már felvett mennyiségekhez tartozó melegvíz fejadagok szerint történik. Ezek alapján a napi csúcs melegvízigény: V HMV = 7,5 m 3 /óra A melegvízigények zavartalan biztosítása érdekében szükséges minimális tárolós vízmelegítő nagysága, figyelembe véve a felhasználás egyenlőtlenségét és az üzemviszonyokat a következő: V HMV tároló = 4000 liter. A melegvíz ellátás biztosítása érdekében kazán mellet elhelyezzünk a tervezett hőközpontba a két meglévő Buderus SU-1000 literes indirekt fűtésű melegvíztároló mellé még további két darabot. Az öltözők a hőközpont közelében találhatók, azonban az épületben található kis melegvízigényű vizesblokkok is, amelyek távol találhatók a hőközpontoktól. Ezekre a helyekre helyi kis elektormos vízmelegítőket terveztünk Vízhálózat A tervezett épület vízigénye a meglévő közterületi vezeték csatlakozáson keresztül biztosítható. Az épületet földbe fektetett vezetékkel érjük el. Belépés után központi szűrőt és szükség szerint nyomásfokozót telepítünk. Az egyes fogyasztói egységekhez és csoportokhoz tartalék elzárókat terveztünk. A új vízhálózat vastagabb csöveinek Geberit Mapress rozsdamentes cső. Ezek a csövek falon kívül vezetettek, a hidegvíz vezetékek páralecsapódás ellen, a melegvíz vezetékek pedig a hőszigetelés biztosítása miatt szigeteltek. A szigetelés anyaga KAIFLEX csőhéj. A rézcső átmeneti idomokkal csatlakoznak a víz elosztását biztosító nagy szilárdságú és hosszú élettartamú PEX műanyag csövekhez. A műanyag csövek alkalmazhatósága 95 C ig és 10 bar üzemi nyomásig terjed. Ellenáll a korróziónak, valamint ártalmas anyag nem oldódik ki belőle. A vízvezeték védőcsőbe szerelt műanyag cső A nyomásálló védőcső lehetővé teszi a vezetékcső tágulását, gátolja a hidegvíz felmelegedését és a csövön a párakicsapódást. A melegvíz hálózat anyaga megegyezik az előzőekben tárgyalt vízhálózat anyagával Külső tűzivízhálózat A számított oltóvízigény: 2400 l/p 20

21 A szükséges kifolyási nyomás: 3 bar Az oltóvizet legalábbkét órán át kell biztosítani. A külső oltóvízigény biztosításához bővíteni kall a meglévő hálózatot és a meglévő föld alatti tűzcsap helyett föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni Belső tűzivízhálózat Fali nedves tűzcsapokat kell létesíteni: D tűzveszélyességi osztály területén minden 1000 m 2 -nél C tűzveszélyességi osztály területén minden 500 m 2 -nél A tűzveszélyességi osztály területén minden 200 m 2 -nél nagyobb alapterületű építményben. A tervezett sportcsarnok nettó alapterülete nagyobb. mint 1000 m 2, ezért fali tűzcsap hálózat kiépítése szükséges. A fali tűzcsapok az MSZ EN 671 előírásainak megfelelő fali tűzcsapszekrénybe helyezett MSZ C20-K merev nyomótömlővel szerelt berendezések. A kifolyási nyomás 2 bar. A tervezett tűzszakaszhoz, melybe előírás szerint tűzcsapot kell telepíteni, hogy ellátható legyen oltóvízzel. A tervezett tűzcsapok a földszinten és az emeleten helyeztük el, pontos helyüket az építész terv tartalmazza.. A fali tűzcsapok egyidejű vízfogyasztása ( tűzszakaszonként 2 db. fali tűzcsap figyelembe vételével): 150 l/p tűzcsaponként. A fali tűzcsapokon felül 1-1 db tűzoltókészüléket kell elhelyezni az MSZ 1040 által meghatározva: A tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m 2 után, C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 200 m 2 után, D tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 800 m 2 után, A tűzcsapokat a sprinkler hálózattól független önálló vezetékről kell üzemeltetni. A tűzcsapokhoz ha szükséges, központi nyomásfokozót kell telepíteni. 3.3 Csatornázás Az ingatlan rendelkezik csatornabekötéssel. A bekötés tudja fogadni a keletkező szennyvizeket Fekáliás szennyvíz Fekáliás szennyvíz csak az előző fejezetben említett vizesblokkokban keletkezik. A szennyvíz napi mennyisége megegyezik a napi vízfelhasználás mennyiségével, azaz: Az órai szennyvíz mennyiség: V csat nap = 58 m 3 /nap 21

22 V csat óra = 5,8 m 3 /óra Az MSZ szerint A szennyvíz mértékadó terhelése a berendezési tárgyak víznyelése alapján lett meghatározva. Az egyes nyelők a mértékadó vízfelhasználás kiszámolásánál már használt táblázatban található Csatornahálózat q csat max = 13,22 l/s A csatornahálózat anyaga szabadon és falhoronyban PE, szükséges helyeken hangcsillapított változatban. Épületen belül a vezetékek, szabadon falban, illetve strangban és aljzatban vezettük. Minden vízvezetéki csapolóhoz bűzelzáróval ellátott víznyelő terveztünk be. A csatornavezetékek lejtése úgy lett kialakítva, hogy a hálózat öntisztulása biztosított legyen. Az ágvezetékek, valamint az ejtőcsövek iránytörései 45 os idomokkal lettek kialakítva az áramlási és dinamikai viszonyok optimalizálása miatt. Pince szinten keletkező szennyvizek elvezetéséhez két darab, központi két szivattyúval rendelkező átemelő telepet terveztünk. Ez az új csarnok északi és déli végében található vizesblokkokat érinti. Az ejtő vezetékeket légbeszívó segítségével szellőztetjük ki. Meglévő csarnok szennyvízvezetékére részben ráépül az új csarnok és öltöző épület, ezeknek a kiváltásáról gondoskodni kell Esővízelvezetés Az épületről 180 l/s esővizet kell elvezetni. Ezt részben Geberit pluvia rendszerrel, részben hagyományos gravitációs rendszerrel biztosítjuk. A csapadékvíz elevezetés csatlakozik meglévő bekötéshez. A meglévő csarnok keleti oldalán megmarad az esővízlevezetés, a nyugati oldalán cserélni kell és egy padlócsatornában kerül kivezetésre. Az öltöző épület esővíz elvezetése gravitációs, az északi homlokzaton vezetjük le. A büfé utca csapadékvizét telt keresztmetszetű rendszerrel vezetjük ki az északi oldalon. A tervezett új csarnok esővizét négy ponton hozzuk le, a tetőről egy kávába fut be a víz, amely a hosszanti oldalon található, kisebb teraszok vizét önállóan vezetjük le. Az esővízelvezetést önálló bekötővezetékkel vezetjük be az Ipar csatornába. 3.4 Gázellátás Az épület gázellátása a meglévő középnyomású gázvezetékről biztosítható új csatlakozó vezeték kiépítéséne keresztül. Az épületben várható gázfogyasztás: Megnevezés elhelyezés Darab Hőterhelés kw/db Gázfogyasztás Nm3/h Buderus GE 315 meglévő kazánház 2 247,9 52,50 Buderus Logano plus SB615 tervezett kazánház 2 599,8 127,02 gázfogyasztás összesen: 1199,6 179,51 Az egyidejű maximális gázfogyasztás: 180 m 3 /h Az egyidejű minimális gázfogyasztás: 10 m 3 /h 22

23 A telekhatáron alakítunk ki egy gázfogadót, amelyben elhelyeztük a gáznyomásszabályozót és a DN100-G160 forgódugattyús gázmérőt DN100-as elszámolási mérést. A szekunder gáznyomás: 100 mbar. A gázvezetéket ezután a földben vezettük a sportcsarnokig A kazánházat az öltöző épület tetején helyeztük el, bejárata elé főelzárót és gázmegnesszelepet terveztünk. Az egyes kazánok blokkokhoz a kézi elzáró után kiszellőző vezetéket építünk be mintavételi csappal. A kiszellőző vezetékeket összefogtuk és egy közös vezetékkel vezettük a tető fölé. A kiszellőző vezeték végén belobbanásgátló szerelvényt helyeztünk el. A kazánok szerelvénysorra tömörségellenőrzővel és kettős mágnesszeleppel szerelt. Az elkészült gázvezetéket az EPH hálózatba be kell kötni és erről a MEO átvételig jegyzőkönyvet kell készíteni. A gázvezetéket a GMBSZ méreteztem és megfelel Kazánház A tervezett kazántelep 2 db meglévő Buderus gyártmányú, GE 315 típusú melegvíz üzemű kazánból és 2 db terveztt Buderus gyártmányú, Logano plus SB615 típusú melegvíz kondenzációs üzemű kazánból áll. A kazánok Weishaupt blokk égőkkel szereltek. A tervezett kazántelep együttes névleges teljesítménye: Az áttelepített kazánok műszaki adatai: Q k = 1630 kw Gyártó: Buderus Típus: Logano GE 315 Névleges teljesítmény 80/60ºC: 230 kw Gázterhelés: 26,25 m 3 /h Max. vízhőmérséklet: 120 C Max. üzemi nyomás: 6.0 bar Éves hatásfok: 95 % Égéstermék: hőmérséklet részterhelés: 141 C hőmérséklet teljes terhelés: 190 C tömegáram részterhelés: 223,2 kg/h tömegáram teljes terhelés: 380 kg/h Nox tartalom: 80 mg/kwh CO tartalom: 40 mg/kwh CO2 tartalom: 13 % Kazán méretei: hossza: 1765 mm szélessége: 880 mm magassága: 1195 mm Nettó tömeg: 895 kg A tervezett kazánok műszaki adatai: 23

24 Gyártó: Buderus Típus: Logano plus SB615 Névleges teljesítmény 75/60ºC: 585 kw Gázterhelés: 63,5 m 3 /h Max. vízhőmérséklet: 120 C Max. üzemi nyomás: 5,5 bar Éves hatásfok: 109 % Égéstermék: hőmérséklet részterhelés: 44 C hőmérséklet teljes terhelés: 71 C tömegáram teljes terhelés: 887 kg/h Nox tartalom: 80 mg/m 3 CO tartalom: 60 mg/m 3 CO2 tartalom: 10 % Kazán méretei: hossza: szélessége: magassága: Nettó tömeg: 1980 mm 1100 mm 2000 mm 1079 kg Kazánok vezérlését (vezér és követő kazán) alapfelszereléssel rendelkező szabályozó rendszer biztosítja. A szabályozó rendszer végzi a tüzelőberendezés folyamatos teljesítmény vezérlését a kazánok léptetését Gázmérés A beépítésre kerülő egység: Dresser TQM G160/DN100 forgódugattyús gázmérő DN100-as mérőkötésben. Beépített gázmérő Minimális mérő Maximális mérő Csatlakozó típusa teljesítmény (Nm 3 /h) teljesítmény (Nm 3 /h) méret (mm) G160 2,5 250 DN100 A gázmérőt és korrektort a gázszolgáltató biztosítja. A mérő maximális terhelhetősége 212,5 Nm3/h, tehát megfelel. A gázmérő impulzusadós kimenetéről kapott fogyasztással arányos jel a felügyeleti rendszerbe vezetendő Biztonságtechnikai rendszer A GMBSZ alapján, a telepítésre kerülő kazántelepek kazánházaihoz hasadó-nyíló felület kialakítása az alábbi előírás szerint szükséges. Hasadó-nyíló felület létesítése 24

25 (2) A 140 kw egység vagy 1400 kw összhőteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében - ha a fajlagos légterhelés 1100 W/m 3 felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy födémen kialakított - hasadó nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A telepített (legnagyobb) kazán egységhőteljesítménye: Qe = 600 kw A kazántelep összhőteljesítménye: Qö = 1630 kw Hasadó felület kialakítását az építész és tűzvédelmi tervdokumentációja tartalmazza. A szükséges felület: Hasadó felület számítás: V= 3,95x9,25x2,8 = 102,3 m 3 f hn = 0,2 0,05 x 102,3 = 0,174 m 2 /m A hn = 102,3 x 0,174 = 17,84 m 2 Tervezett hasadó felület (egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, huzalbetét nélküli U profilú idomüvegszerkezet OTSZ 549. d) pontja alapján) 2,0 x 9,0 = 18,00 m 2 > 17,84 m 2 megfelel. Tekintettel azonban a fokozott biztonságtechnikai igényekre és a tervezett berendezés időszakos felügyeltbe való besorolásának, a GMBSZ alapján a kazánház védelmét a hasadó felülettel egyenértékű EXTOX UNI típ. egycsatornás gázveszélyt jelző és beavatkozó rendszerrel látjuk el. Ebből 2 db egycsatornás egymástól független készülék helyezendő el. A kazánház légterhelésének figyelembevételével, az előírásoknak megfelelően két darab egymástól függetlenül működő gázveszélyt jelző és beavatkozó berendezés került beépítésre. A gázveszélyt jelző és beavatkozó berendezés a kazánházon kívül kerül letelepítésre. A gázveszélyt jelző berendezés az alkalmazott gáz alsó robbanási határértékének 20tf%-nál hang és fényjelzést ad, elindítja a kazánház óránkénti tízszeres légcseréjét biztosító vészüzemi szellőzést. A gáz alsó robbanási határérték 40 tf%-án feszültségmentesíti, a kazánházat, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást és egy mágnes-szelep segítségével zárja a fogyasztói gázvezetéket a gázmérők után Szellőzés, légellátás kazánház A kazánház égési és szellőzőlevegő ellátását a GMBSZ szabályozza. A kazánok égési levegőjét és a kazánház egyszeres légcseréjét gravitációs útón 1,25 m 2 felületű alsó - felső fix zsalu beépítésével biztosítunk A vészszellőzést robbanásbiztos motorral szerelt csőventillátor biztosítja. A levegő elvezetéséről felső kibocsátó fix zsalu beépítésével gondoskodtunk Villamos berendezések 25

26 Az OTSZ alapján a kazánház D tűzveszélyességi osztályba tartozik. A besorolásnak megfelelően a gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, valamint a vész-szellőző berendezés kapcsolóját és a gázveszélyt jelző által működtetett automatikus leválasztó kapcsolót. Vészvilágítási berendezések robbanásbiztos kivitelűeknek kell lennie. A vészszellőző ventilátor szervízkapcsolóját reteszelni kell a kazánok üzemével Tűzelleni védelem A GMBSZ alapján a kazánház tűz elleni védelmét, a kazántelep összes hőteljesítménye alapján 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel láttuk el. A kazánház tűzveszélyességi besorolása: Mérsékelten tűzveszélyes, jele: D. A kazánház bejárati ajtajának kifelé kell nyílnia Égéstermék elvezetés A telepítésre tervezett új kazánok égéstermék elvezetését új kémény kialakításával oldjuk meg.. Az égéstermék elvezetést EN1443 T200 P1 W O 1 követelményeknek megfelelően kell kialakítani Jeremias dweco-al rendszerből 400 mm átmérővel. Az áttelepített kazánok égéstermék elvezetését új kémény kialakításával oldjuk meg. Az égéstermék elvezetést EN1443 T400 N1 D V3 L50060 G50 követelményeknek megfelelően kell kialakítani Jeremias dw-kl rendszerből 400 mm átmérővel. A kéményt az egyéb vezetékektől le kell választani 1,5 órás tűzállósági határt biztosító szerkezettel. A tervezett füstcsövek hő és áramlástechnikai szempontok szerint a kazánok égéstermék elvezetésére alkalmasak. A méretezés azonban nem helyettesíti az illetékes kéményseprő vállalat szakvéleményét. 3.5 Fűtés Az épületben acéllemez lapradiátorral, illetve Aermec gyártmányú négy csőves fancoilokkal, szerelt fűtést terveztünk. A hőbevitelt a csarnokok kivételével ezzel kívánjuk megvalósítani. A meglévő csarnokban megmarad, illetve az új csarnokban is a transzmissziós hőveszteséget légfűtéssel fedezzük. A szükséges 70/50 ºC, és 55/45 ºC hőfoklépcsőjű melegvizet kazánok saját szabályozásával, illetve a szükséges épületfelügyeleti rendszerrel állítjuk elő. A kazánok biztosítják a hőenergiát a melegvíz fűtéséhez, valamint a szellőző levegő előmelegítéséhez is. A meglévő csarnok fűtési rendszerét visszakötjük a tervezett új hőközpontra. A hőközpontba az alábbi köröket tervezzük: HMV fűtése öltözőépület radiátoros kör, öltözőépület fan-coil kör új csarnok légfüggöny és radiátor új csarnok déli légkezelő kalorifer fűtés új csarnok északi légkezelő kalorifer fűtés régi csarnok légkezelő kalorifer fűtés, régi csarnok radiátorok fűtése, Az új csarnokban az indokolt helyeken helyi szabályozással padlófűtést alakítunk ki. 26

27 A szabályozására Danfoss tip. szabályozó armatúrákat, a fűtőközeg keringetésére Grundfos UPE és Magna tip. Szivattyúk, elzárásra és szabályozásra ARI- EUROWEDI gyártmányú szerelvények beépítését irányozzuk elő. A radiátorok előremenő vezetékbe Danfoss gyártmányú kettős előbeállítással rendelkező, termosztatikus szelepet terveztünk. A szelep előbeállításán lehet beállítani a radiátoron keresztül áramló víz mennyiségét, termosztatikus szelepfejen pedig a helységben tartandó hőmérsékletet. A visszatérő vezetékbe is Danfoss típusú szelepet terveztünk. A fűtési hálózat mindenütt zárt rendszerű, változónyomású, szabvány szerint méretezett nyomástartó rendszerrel és biztonsági szeleppel biztosítva. A hálózat szivattyús keringtetésű lesz. A hálózatok ürítéséről és légtelenítéséről gondoskodtunk. A fűtési hálózatok csőanyagai: acélcső. A rendszerek víz vesztességeit, csak megfelelően lágyított és kezelt vízzel lehet pótolni. Erre a célra a hőközpontba beépítésre kerül egy CWG gyártmányú vízlágyító berendezés. 3.6 Hűtés A beruházói igényeknek megfelelően a teljes épületet hűtjük. A hőelvonást fancoilokkal illetve a befújt levegő hűtésével biztosítjuk.. A hűtési hőenergia a hűtési hőközpontban lévő hálózati osztó - gyűjtőn keresztül áll rendelkezésre. A hűtőgép teljesítményének megválasztásakor a hőnyereség számításunkat, várható belső hőterhelést vettük figyelembe. A fentiek alapján a szükséges hűtőteljesítmény: Hűtőgépek Qhűi =1430 kw A meglévő csarnok hűtését biztosító hűtőgépet megtartjuk. A York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtőt áttelepítjük a büfé utca fölé. A meglévő hűtőgép mellé 2 darab új Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtőt terveztünk az alábbi paraméterekkel: Mod. NS U.M. Vers Hűtőteljesítmény kw A 531 Felvett teljesítmény kw E 173,64 Vízáram l/h E Nyomásveszteség kpa E 41,0 EER W/W E 2,85 ESEER E 4,15 Áramfelvétel A E

28 Maximális áramfelvétel (LRA) A A-E 395 Indítási áramfelvétel (FLA) A A-E 685 Kompresszorok száma n All 1 Légáram (m3/h) E Ventilátorok száma A-E 10 Hangteljesítmény db(a) E 90 Hangnyomás db(a) E 58 Üzemeltetési szempontból szükségesnek látjuk, hogy az öltöző épület kapjon csak az épülethez illesztett kis hűtőgépet. Hasonló csarnokok üzemeltetési tapasztalatából kiindulva a nagy csarnokterek hűtésére csak rendezvények idején van szükség és a nyáron jellemzően ezekben a csarnokok nincs szükség hűtésre. A tervezett öltözőépületben irodák is helyet kaptak, melyben egész évben használni fognak. Csak az irodák hűtésére energetikailag nagyon kedvezőtlen a nagy hűtőgépek üzemeltetése. ezért kiválasztottunk egy Aermec gyártmányú ANL-202H kompakt folyadékhűtőt, melyet szintén a büféutca felett helyezzünk el. A választott berendezés adatai: ANL-H 202H Hűtési teljesítmény kw 43,00 Felvett hűtéskor teljesítmény kw 15,00 EER W/W 2,87 Vízáram üzemben hűtési l/h 7400 Fűtési teljesítmény kw 46,00 Felvett fűtéskor teljesítmény kw 14,30 C.O.P. W/W 3,22 Teljes hűtéskor* Teljes fűtéskor* Maximális áramfelvétel* áramfelvétel áramfelvétel A 28,2 A 27,0 A 36,8 Csúcsáram* A 119,8 Kompresszorok/körök száma Hidraulikus csatlakozások mérete db 2/1 1 ¼ Hangteljesítmény db 78,0 Hangnyomás db 46,0 Az új csarnok északi oldalának pinceszintjén alakítunk ki egy hűtési hőközpontot, ahol a szükséges szerelvényket, hőcserélők, szivattyúk, puffer tartály, stb. 28

29 elhelyezzük. A hűtési központra dolgozik a 3 nagy teljesítményű hűtőgép, a kis folyadékhűtő közvetlenül csatlakozik az öltöző épületre, a szükséges berendezései a fűtési hőközpontban kapnak helyett. A tervezett hűtési hőközpontból külön tartalék vezetéket építünk ki az öltözőépület fan-coiljaihoz, mely akkor üzemel, amikor a nagy gépeket is üzemeltetik. A hűtési hálózat mindenütt zárt rendszerű, állandó nyomású, szabvány szerint méretezett tágulási tartállyal és biztonsági szeleppel biztosítva. A hálózat szivattyús keringtetésű lesz. A hálózatok ürítéséről és légtelenítéséről gondoskodtunk. A hűtési központba tervezett körök: öltözőépület fan-coil kör új csarnok déli légkezelő kalorifer hűtés új csarnok északi légkezelő kalorifer hűtés régi csarnok légkezelő kalorifer hűtés, FC hálózat hűtés Fan-coil berendezések elhelyezését tervezzük az öltözőépületben a hűtést igénylő helyiségekbe, illetve a tervezett csarnok szükséges részein, például a büfésor, illetve VIP rész. Az FC hálózat négy csöves kialakítású. A hálózat csőanyaga fekete acélcső és zártcellás hőszigeteléssel kell megszerelni. Az FC készülékeknél képződő kondenzátum elvezetésére önálló csőhálózat alakítunk ki. A keletkező kondenzvizet falikútak fölé vezetjük. A kondenzvíz csőhálózat anyaga: ragasztott kemény PVC /CPVC / cső. A berendezések teljesítménye készülékeknél átmeneti szabályozó szelepekkel változtatható. Ebből adódóan az alap vezetékhálózat ill. a hűtési rendszer is változó tömegáramú lesz. Ezt a hálózati osztóknál beépítendő szivattyúk is figyelembe veszik, azaz elektronikus / frekvenciaváltós / kivitelűek lesznek. A szabályozására Danfoss tip. szabályozó armatúrákat, a fűtőközeg keringetésére Grundfos UPE és Magna tip. szivattyúk, ARI-EUROWEDI gyártmányú szerelvények beépítését irányozzuk elő. A fan-coilok Aermec gyártmányúak, négycsövesek és átmeneti, mérőcsonkos szabályozószeleppel szereltek. A fan-coilok kialakítása a telepítési körülményeiknek megfelelően álló, burkolatos, parapet elé szerelhető, illetve álmenyezetbe szerelhető. A helyiségenkénti hőmérsékletszabályozást a fan-coilok esetében is beépített termosztát biztosítja. A hűtési hálózatok csőanyagai: acélcső Split rendszerű hűtések Egyedi split berendezést kapnak a folymatos hőtermeléssel rendelkező, belső légterű kiszolgáló helyiségek (pl. szerver, kapcsolóterek), a. A beltéri egység oldalfali kivitelűek és jellemzően az oldalfalon helyeztük el őket. A kültéri egységeket a tetőre telepítettük. 3.7 Szellőzés Meglévő csarnok vizesblokkok szellőzése A meglévő csarnok nyugati oldalán a vizes blokkok szellőzését az épület alatt vezeték ki és a járda másik oldalán elhelyezett tetőventilátorokkal oldották meg. A 29

30 tervezett csarnok ráépül ezekre a ventilátorokra, kiváltásuk szükséges. Az áttelepített ventilátorokat a büféutca tetején helyezzük el, elszívó vezetékük csatlakozó a meglévő kiállásra. A keleti oldalon a vizesblokkok szellőzése változatlan formában megmarad. Az északi oldalon található öltözőblokkok szellőzése sem biztosítható tovább jelenlegi formában, mert a tervezett három szintes épület hozzáépül a meglévő csarnokhoz, elzárva a jelenlegi gravitációs lehetőségeket és egyéb inkább minősíthetetlen kivezetési megoldásokat. A meglévő öltözőblokkokhoz új szellőzőgépet terveztünk, mely közös lesz az új épületbe tervezett vizesblokkokkal, részletes ismertetése a komfortszellőzések fejezetben található Kisebb egyedi vizesblokkok szellőzése A vizes blokkok szellőzést helységenként a falba szerelt radiális kisventilátorra oldottuk meg. Az elszívott levegőt a helyiség felett egy közös kör keresztmetszetű, alumínium, spirálkorcolt lemezcsővel összegyűjtöttük és tetőn keresztül a szabadba vezettük. A fürdő és WC helyiségekben olyan ventilátorokat, amelyek folymatosan müködnek alapfordulaton. A lámpa felkapcsolása után magas fordulatra kapcsolnak és a lámpa lekapcsolása után még további 6 perces után-futással rendelkeznek (Helios ELS VEZ, GZR dobozzal). A vizesblokkok ajtaiban szellőzőrács elhelyezése szükséges. A légutánpótlást szobákban elhelyezett légpótló elemekkel oldjuk meg Központi vizesblokkok szellőzése A nagyobb központi vizesblokkok szellőzését központi elszívó tető ventilátorral biztosítjuk, melyet a tetőre telepítünk, a ventilátorok vezérlését időprogrammal biztosítjuk Komfortszellőzések Az épület szükséges részein szellőző rendszereket terveztünk. A légtechnikai rendszer az alábbi funkciókat látja el: Friss levegővel látja a bent tartózkodó embereket (30-50 m 3 /h/fő) Gondoskodik az épület szellőztetéséről, Eltávolítja a használt levegőt biztosítja a sportcsarnokok fűtését és hűtését Az épületben az alábbi szellőzőrendszereket terveztük: Szellőzési egység V be /V el m 3 /h új sportcsarnok déli gépház 2* új sportcsarnok északi 2* gépház régi sportcsarnok irodák öltözők Összesen:

31 A szellőzőgépeket az új sportcsarnokban a tervezett szellőzőgépházban helyezzük el. A többi gépet a régi csarnok északi végében új födém kialakításával nyert szellőzőgépházban helyezzük el. A gépek összeépített kivitelűek. A szellőzőgépek jellemzően az alábbi egységekből állnak: Sportcsarnok szellőzőgépei: A befúvó egység fontosabb elemei: külső levegő beszívó rács, hangcsillapító, levegőszürő EU4, közvetítő közeges hővisszanyerő melegvízfűtésű kalorifer 70/50º, hidegvíz hűtésű kalorifer 7/12º, frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító Az elszívó egység fontosabb elemei: hangcsillapító levegőszürő EU4, közvetítő közeges hővisszanyerő frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem Az iroda és öltöző szellőzőgép: A befúvó egység fontosabb elemei: külső levegő beszívó rács, hangcsillapító, levegőszürő EU4, lemezes hővisszanyerő, melegvízfűtésű kalorifer 70/50º, hidegvíz hűtésű kalorifer 7/12º, frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító Az elszívó egység fontosabb elemei: hangcsillapító levegőszürő EU4, lemezes hővisszanyerő, frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem 31

32 A légcsatornákat lehetőség szerint az álmenyezet felett vezetjük. A levegőt menyezeti anemosztátokon keresztül jutatjuk be, illetve vesszük ki az adott helyiségből. A sportcsarnokban a légcsatornákat a rácsos tartó között vezetjük. Mivel ebben a helyiségben a kívánt hőmérsékletet a befújt levegő hőmérsékletének változtatásával kívánjuk tartani, ezért olyan motoros anemosztátokat választottunk, amelyek tudják változtatni a befúvás szögét új csarnok szellőző rendszere Az új csarnok északi és déli oldalán egy egy szellőzőgépházat alakítunk ki az első emeleten. Friss levegőt a tervezett burkolaton kívülről szívjuk be, az elhasznált levegőt a burkolat mögött engedjük el. A csarnokból elszívó légcsatorna hálózatot nem építünk ki, egyszerűen négy nagy rácson vesszük ki a levegőt a lelátok mögött. A befúváshoz légcsatorna hálózatot építünk ki. A szállított légmennyiséget és a befújt levegő hőmérsékletét a hűtési és fűtési, illetve a bent tartózkodó emberek számának függvényében szabályozzuk Régi csarnok szellőző rendszere A régi csarnok meglévő szellőzőgépet nem tudjuk felhasználni, helyére épül meg az öltözőépület, kialakítása miatt nem illeszthető be a tervezett építészeti megoldásokba, ezért egy új, az új csarnokba tervezett szellőzőgépekkel megegyező kialakítású szellőzőgépet terveztünk. Az elhelyezés miatt csak közvetítő közeges hővisszanyerést tudunk megvalósítani. A szellőzőgép a friss levegőt a meglévő csarnok keleti oldalán tervezett fix zsalun veszik be, az elhasznált levegőt az öltözőépület tetején engedik el az öltöző épület szellőző gépéivel közösen. A régi csarnok befúvó és elszívó hálózatát megtartjuk, a tervezett gép ezekre csatlakozik. A szállított légmennyiséget és a befújt levegő hőmérsékletét a hűtési és fűtési, illetve a bent tartózkodó emberek számának függvényében szabályozzuk öltöző épület szellőző rendszerre Az öltöző épületben két szellőzőgépet terveztünk, melyek külön külön szellőztetik az irodablokkokat és öltözőblokkokat. A cél jelen esetben csak a friss levegő ellátás és a szellőzés, tehát nem fűtünk és hűtünk a levegővel. A fűtés és hűtés radiátorok és fan-coilok biztosítják. Az egyes blokkokban csak igény esetén indítjuk el a szellőzést, ezt térfogatáram szabályozó szelepekkel érjük el. A szellőzőgépen ennek megfelelően változik a szállított levegő mennyisége. A szellőzőgépek a friss levegőt a meglévő csarnok keleti oldalán tervezett fix zsalun veszik be, az elhasznált levegőt az öltözőépület tetején engedik el a régi csarnok szellőző gépével közösen Hő és füstelvezetés A tervezett új csarnokban hő és füstelvezető rendszereket kell kialakítani. A zárt terekben mesterséges elszívást alakítunk ki, az elszívott levegőt ajtónyítással keresztül pótoljuk. A tervezett csarnokot három füstszakaszra osztjuk fel, egy füst szakasz esetében a hatásos nyílásfelület: 25,5 m 2, ez 2 m 3 /s-mal számolva m 3 /h. Két füstszakasz egyidejűségével kell számolni. Az elszívást a csarnok rövid 32

33 oldalain, északi és déli végein három három darab m 3 /h térfogatáramot szállító ventilátorral biztosítjuk. A ventilátorokat ikresítjük, mind a tíz darab ventilátor füstcsappantyúk átkapcsolásával képes a középső füstszakaszból elszívni, így biztosítva a két füstszakasz egyidejű elszívásának a lehetőségét. A tervezett elszívó ventilátorok 1,5 órán keresztül 400 C-on működőképes. Egy füstszakaszban kilenc darab elszívási pontot alakítunk ki Tűzszakaszolás Az épület tűzszakaszait tűzvédelmi terv szerint alakítjuk ki. A tűzszakasz határoknál az átvezetett légcsatornákba tűzcsappantyúk építendők, kivéve ha ezen légcsatornák nem szolgálnak ezen esetben hő és füstelvezetésre. 4 Műszaki környezeti feltételek vizsgálata40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet és 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelet 4 melléklete szerint 4.1 napsugárzás energiájának hasznosítása Napkollektoros rendszerek alkalmazás két fő csoportra osztható: áramtermelés napelemekkel hőtermelés napkollektorokkal Az épület jelentős tetőfelüllettel rendelkezik, ahol kedvező déli tájolással lehet ezeket a rendszereket telepíteni. A határoló felületek szerkezete, felületképzése energiagyűjtő elemek rögzítésére avagy azokkal való szerkezeti és funkcionális integrálására alkalmas. A határoló felületek benapozását a környező terepalakulatok, növényzet, épületek (beleértve a tervezett beépítést is) nem akadályozzák.. Az épület funkciójából és fűtési rendszeréből adódóan a szoláris rendszert elsősorban használati melegvíz-ellátásra lehet hasznosítani. Az alapvetően légtechnikai rendszer magas hőigénye miatt tapasztalatom szerint fűtésre racionálisan nem hasznosítható. A szoláris rendszer hűtési a mai beruházási költségek és telepítési lehetőségek miatt nem megoldható, hűtőtorony nem helyezhető el. Ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra hasznosítjuk, akkor a rendszer szigetüzemben nem üzemeltethető, mert nem biztosítható a folyamatos fogyasztás, az áramtermelést csak a hálózatra csatlakoztatva lehet biztosítani. Jelen pillanatban az épület kihasználtságát csak feltételezni tudjuk, ezért azt javasoljuk, hogy az esetleges szoláris rendszerek telepítéséről az épület pontos kihasználtságának függvényében kell majd beruházói döntést hozni. A rendszerek megtérülését nagyban meghatározza a kihasználtságuk, ha nem fogy a melegvíz felesleges megtermelni napkollektorokkal. Az érintett rendszereket úgy alakítjuk ki, hogy a később telepíthető szoláris rendszerek egyszerűen illeszthetők legyenek. 4.2 biomassza alapú alternatív energiaellátást Az épület funkciójából adódóan csak olyan rendszert telepítése jöhet szóba, amely automata üzemben is működő képes. Ez csak az apríték és pellett tűzeléssel biztosítható. Jó minőségű pellett termelés 100 kilométeres körzetben nem található, jelentős hasznosítható apríték sem keletkezik elérhető távolságban. Az épület 33