KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS GYAKOLRATI SZABÁLYZATA

Átírás

1 KOMPLEX REHABILITÁCIÓS MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS GYAKOLRATI SZABÁLYZATA I. A képzés célja A képzés célja komplex rehabilitációs mentorok képzése. A komplex rehabilitációs mentor felkészült a megváltozott munkaképességű, szerzett vagy veleszületett fogyatékossággal élő személyek társadalmi (re)integrációját segítő, támogató komplex rehabilitáció koordinálására. Komplex rehabilitáció alatt a munkaképesség (össz-szervezeti egészségkárosodás) minősítését követő komplex folyamatot kell érteni, aminek a célja az elérhető szintű önálló életvitel kialakítása, a munka vállalása, a vállalt munka megtartása, illetve az abban való előremenetel segítése. A komplex folyamat a rehabilitáció alatt álló személy személyes aktivitására építve magába foglalja az egészségügyi rehabilitációt követően vagy azzal párhuzamosan megkezdett mentálhigiénés rehabilitációt, elemi rehabilitációt, szociális rehabilitációt, képzési és foglalkozási rehabilitációt, továbbá az önérvényesítési képességek fejlesztését, valamint a környezet szükség szerinti átalakítását. A komplex rehabilitáció célcsoportjába tartoznak azok a személyek, akiknek a munka vállalását, illetve a tartós munkavégzését hosszú ideig fennálló egészségkárosodás, pszichoszociális fogyatékosság, értelmi-, hallás-, látás- vagy mozgássérülés, autizmus, siket-vakság vagy más halmozott fogyatékosság, szenvedélybetegség akadályozza. A komplex rehabilitáció célcsoportjának kell tekinteni továbbá a rehabilitáció alatt álló személy közvetlen és tágabb személyi környezetét, ide értve elsősorban a családtagokat, illetve a munkatársakat. A komplex rehabilitációs mentor a Nemzeti Rehabilitációs Szakértői Hivatal, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat különböző szerveinél, illetve a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált foglalkoztatóknál, továbbá a munka-rehabilitációs vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosító szociális intézményekben vállalhat munkát. Tevékenysége kiterjed az egyéni rehabilitációs terv, az egyéni fejlesztési terv készítésében való közreműködésre, illetve azok megvalósításának koordinálására, ellenőrzésére, segítésére. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek: 1. a kommunikáció és az önismeret területén legyen képes: a speciális kommunikációs eszközök és módszerek használatára a hatékony kommunikációra, az alternatívák ismeretében a kliens és a csoport döntéseinek elfogadására, segítő beszélgetés folytatására (a kompetencia határáig) a kliens nonverbális kommunikatív jelzéseinek értelmezésére a kliens családjával való segítő kommunikációra a laikus és a segítő környezettel való kapcsolatteremtésre a klienssel és a team-tagokkal való együttműködésre önismeretre, a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazására a pozitív és innovatív gondolkodásra empátiára és annak fejlesztésére alkotó tevékenységre saját lelki egészségének fokozott védelmére együttműködésre a kompetenciahatárok felismerésére, elfogadására és betartására képességeinek szinten tartására 1

2 2. társadalomtudományi alapismereteinek felhasználásával legyen képes: a szakmai etikai normák betartására az alapvető rehabilitációs jogi ismeretek alkalmazására a fogyatékossággal, az egészségkárosodással kapcsolatos jogok ismertetésére, közvetítésére az egészségügyi, oktatási, szociális, munkaügyi és foglalkoztatási rendszerben való eligazodásra a fogyatékos emberek társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív szerveződéseivel való együttműködésre a szociális juttatások, a támogatási rendszer átfogó ismeretére, alkalmazására az alapvető államháztartástani ismeretek alkalmazására a társadalompolitika alapvető kérdéseiben történő tájékozódásra a társadalombiztosítási rendszer ismeretére a munkaerőpiac ismeretére (védett és szociális foglalkoztatás feltételei, érdekeltségi viszonyai) a foglalkozási rehabilitáció intézményeivel és a szociális ellátó rendszerrel való együttműködésre 3. a komplex rehabilitációról szerzett ismeretek birtokában legyen képes: az orvosi rehabilitáció alapkérdéseiben történő eligazodásra a mentális rehabilitáció alapvető összefüggéseinek ismeretére, a megváltozott állapot, munkaképesség elfogadtatására, az azzal való együttélés megtanítására, a megmaradt funkciók felismerésének és kihasználásának megvalósítására, az egészséges életre nevelésre, a pedagógiai rehabilitáció keretében a betegek információval történő ellátására, ismereteinek folyamatos fejlesztésére, bővítésére, a fogyatékos emberek nevelésére, oktatására alkalmas módszerek megválasztására, az integrációs ismeretek alkalmazására, a pedagógiai szolgáltatások ismeretére a pályaorientáció érdekében, a speciális szükségleteire épülő pedagógiai rehabilitáció alapjainak megismerése. a foglalkozási rehabilitáció és a diagnosztikai eljárások alapkérdéseiben képes eligazodni 4. a komplex rehabilitációs mentor legyen képes: a) állapotfelmérésre és tervezésre: alapvető szükségletek felmérésére interjú készítésére a kliens együttműködési készségének felmérésére a kliens kóros lélektani állapotának felismerésére a szociális állapot felmérésére a család, mint támogató rendszer felmérésére rejtett képességek feltérképezésére, feltárására a kliens környezetének személyi és tárgyi felmérésére a kliens napi tevékenységének felmérésére, megtervezésére a kliens állapotának megítélésére (romló vagy javuló tendencia) rövid és hosszú távú egyéni rehabilitációs terv készítésére preventív szemléletre prognosztikus gondolkodásra terápiás alternatívák (egyéni és csoportterápia) megválasztására a munkavégzést akadályozó egyéb tényezők felmérése. b) a terápiás terv kivitelezésére és értékelésére: a kliens alapvető szükségletei kielégítésének segítésére a fejlesztési terv lépéseinek végrehajtására, betartására a kliens életminőségét javító eljárások ismeretére, alkalmazására a terápia tárgyi feltételeinek ismeretére a kliens biztonságos környezetének megteremtésére 2

3 a tárgyi környezet, a gyógyászati és a rehabilitációs segédeszközök adaptálására, illetve az ezekkel kapcsolatos információk átadására a rehabilitációs segédeszközökkel kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzésére és alkalmazására, a kliens segítésére az önkifejezési módok választásában balesetvédelmi szempontok figyelembevételére tevékenységének folyamatos kontrollálására, ennek függvényében annak módosítására, ellenőrzésére, értékelésére. c) tevékenységének szervezésére, menedzselésére: a képzés során megszerzett társadalompolitikai, jogi és gazdasági ismereteinek alkalmazására legyen képes a rehabilitációhoz kapcsolódó jogi tájékoztatásnyújtásra, megfelelő érdekérvényesítésre a szakterületen működő jogalkalmazó szervekkel való hatékony együttműködésre önálló munkaszervezésre foglalkoztatott csoport vezetésére team-munkában való részvételre a segítő személyzettel való együttműködésre, a terápiás munkába való bevonásba együttműködésre a komplex rehabilitáció további szereplőivel segédeszközök beszerzési lehetőségeiről való tájékozódásra adatok rögzítésére, alapvető informatikai ismereteinek felhasználására rehabilitációs dokumentáció vezetésére klienskövető módszerek alkalmazására munkájának tudományos dokumentálására pályázat, projekt, munkába állás dokumentumainak (önéletrajz) elkészítésére, legyen képes a kliens számára tartósan befogadó környezet kialakításának elősegítésére. II. Az intenzív terepgyakorlat célja: II.1. A gyakorlat célja általában olyan szakmai tudás közvetítése, amely elméleti és gyakorlati szinten ad ismereteket a komplex rehabilitációs mentor tevékenységének végzéséhez, olyan elméleti és gyakorlati tudás közvetítése, amely a különböző tantárgyakban tanultakkal integrálva képessé teszi a hallgatókat a különböző, rehabilitációhoz kapcsolódó szituációk értelmezésére és megoldására, olyan készségek kifejlesztése, amelyek révén a hallgató alkalmassá válik a saját tapasztalatainak és általában a rehabilitáció folyamatának intellektuális elemzésére, illetve amellyel alkalmassá válik interperszonális kapcsolatok gyakorlására, az erőforrások felkutatására és használására, olyan értékek elsajátítása, amelyek a komplex rehabilitáció folyamatában elengedhetetlenek, olyan személyiségjegyek megerősítése, amelyek a komplex rehabilitációs mentor sikeres és hatékony munkavégzése érdekében szükségesek. II.2. A terepgyakorlat célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a komplex rehabilitáció és a mentorálás lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről és a mentor szerepeinek megvalósulásáról. Saját tapasztalataikon keresztül ismerik meg a komplex rehabilitáció gyakorlatát, alkalmazzák a mentorálás alapelveit, értékrendszerét, módszereit, eszközrendszerét. 3

4 II.3. A gyakorlathoz kapcsolódó feldolgozó szeminárium során a hallgatók elsajátítják annak módját, miként lehet különböző szempontokat érvényesíteni a rehabilitáció különböző területein megjelenő, ám komplex esetek megközelítésében, elemzésében. A szeminárium kiscsoportos keretek között, a hallgatók aktív részvételével, az esetek folyamatos követésével hozzájárul a történések megértéséhez. Modellálja a komplex rehabilitációs mentor tevékenységét. II.4. A terepgyakorlathoz társuló szupervízió során cél a saját lehetőségekre, beállítódásokra és értékekre vonatkozó viselkedés kibővítése, a gyakorlati készségek és a cselekvési kompetencia elmélyítése, a rehabilitációs és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése vagyis a hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója. III. A terepgyakorlat keretei: III.1. A Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzésben a terepgyakorlatra a III. félévben kerül sor. III.2. A Komplex gyakorlat óraszáma 120 óra, kreditértéke: 10. A gyakorlathoz kapcsolódik - a Gyakorlat feldolgozó szeminárium, melynek óraszáma 20 óra, kreditértéke 5. - a Szupervízió, melynek óraszáma 20 óra, kerditértéke 5. III.3. A Komplex gyakorlat -ért, illetve a Gyakorlat feldolgozó szeminárium -ért felelős oktató(k) a III. szemeszter megkezdése előtt elkészíti(k) a tanegységek tematikáját, kidolgozzá(k) a hallgatói munka értékelésének és a hallgatótól elvárt írásbeli munkák felépítésének szempontjait. A tematikát az első gyakorlat-feldolgozó szeminárium keretében kell (írásban vagy elektronikusan) a hallgatóknak átadni. III.4. A Komplex gyakorlat IV. fejezet alapján kiválasztott helyszíneivel (terephelyekkel) az SZMSZI lehetőség szerint a III. szemeszter megkezdését megelőzően Együttműködési megállapodást köt. A szerződés megkötése a terepkoordinátor feladata. IV. A terephelyek kiválasztásának rendszere: IV.1. A szakmai gyakorlat megszervezéséért, a gyakorlati helyek biztosításáért a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban SZMSZI) felel. IV.2. A terephelyek kiválasztása folyamatosan, a gyakorlat szervezése a gyakorlatot megelőző szemeszterben történik. A terephelyek felkutatása, szervezése, a terepkataszter folyamatos karbantartása, naprakészségének biztosítása a terepkoordinátor feladata. IV.3. A Komplex gyakorlat során a hallgató IV.3.1. az órarendbe illesztett intézmény-látogatás során megismerkedik a minősítés, az egészségügyi (orvosi) rehabilitáció, illetve a foglakoztatás lehetséges színtereivel, legalább 6 helyszín (felhasznált órakeret: 24 óra); 4

5 IV.3.2. kötelezően választ egy helyszínt a komplex rehabilitációs mentor alkalmazásának lehetséges helyszínei közül, ahol 40 óra gyakorlat letöltése kötelező (Nemzeti Rehabilitációs Szakértői Hivatal vagy Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat intézményei, szervei; akkreditált foglalkoztatók; a célcsoportba tartozó személyeknek munka-rehabilitációs és/vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatást biztosító szociális intézmények); azon helyszínek listáját, amelyek közül választani lehet, az SZMSZI a honlapján teszi közzé a képzés II. szemeszterében; IV.3.3. szabadon választ egy helyszínt a komplex rehabilitáció (egészségügyi, mentálhigiénés, elemi, szociális, képzési vagy foglalkozási rehabilitáció) intézményeinek, szervezeteinek köréből vagy az önérvényesítést segítő érdekvédelmi szervezetek közül, ahol 40 óra gyakorlat letöltése kötelező; az SZMSZI által ajánlott helyszínek listáját az SZMSZI a honlapján teszi közzé a képzés II. szemeszterében; IV óra a gyakorlatra való felkészülésként, illetve a gyakorlat teljesítésével összefüggő követelmények teljesítéseként elismerhető. IV.4. Abban az esetben, ha a hallgató a minősítés, a komplex rehabilitáció vagy a foglalkoztatás területén dolgozik, kérheti a szabadon választott helyszínen letöltendő gyakorlat alóli mentesítését. Területi munkahelyként az a munkahely ismerhető el, ahol a hallgatót a képzés III. szemeszterében munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatják. Indokolt esetben az a munkahely is elfogadható, ahol a hallgatót a szakirányú továbbképzés megkezdése előtt 12 hónappal foglalkoztatták. A munkavégzésre irányuló jogviszonynak legalább 3 hónapra terjedőnek kell lennie, ami több munkahelyről származó igazolással is összegyűjthető. A foglalkoztatási jogviszonyt, illetve annak időtartamát bizonyító igazolást a hallgatónak kell beszereznie a munkáltatójától. A felmentésről az igazolás benyújtását követő 15 munkanapon belül a szakfelelős hoz döntést. Az igazolást a III. szemeszter tanulmányi időszakának második hetében, annak utolsó munkanapjáig kell leadni a terepkoordinátornak. IV.5. A hallgatók a IV.3. pontban meghatározott kötelezően választandó, illetve szabadon választandó helyszínek közül legkésőbb a III. szemeszter tanulmányi időszakát megelőző második hét első munkanapjáig kötelesek helyszínt választani. A hallgató a választásról szóló írásos értesítését a terepkoordinátornak juttatja el. IV.7. A hallgatónak joga, hogy kötelezően választandó gyakorlati helyszínre különösen, ha az lakóhelyén vagy ahhoz tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyszínen van javaslatot tegyen. A javaslatot a II. szemeszter képzési időszakának utolsó napjáig kell írásban (elektornikus úton is) eljuttatni a terepkoordinátornak. E terephelyek befogadásáról és a terepkataszterbe való felvételéről a szakfelelős dönt. A döntésről a hallgatót írásban (elektronikus úton is) kell értesíteni a III. szemeszter tanulmányi időszakát megelőző hét első munkanapjáig. V. A gyakorlatban érintettek feladatai: V.1. A gyakorlóhely ellátja a szerződésben vállalt feladatokat. Biztosítja, hogy a fogadott hallgatók: V.1.1. részt vegyenek az intézmény, szervezet rendszeres és rendkívüli értekezletein; V.1.2. a tereptanár munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjék, módjuk legyen megismerni az intézmény, szervezet kapcsolatrendszerét más intézményekkel, szervezetekkel, 5

6 V.1.3. feladataik megoldásához rendelkezzenek a szükséges tárgyi és technikai feltételekkel (irodahelyiségben 1 szabad hely, telefonhasználat, informatikai eszközök használata); V.1.4. betekinthessenek a terephely adataiba, a munkavégzéséhez szükséges dokumentációkba, szakértői anyagokba, pályázati anyagokba - a szakmai titoktartás szabályainak megtartása mellett; V.1.5. elméleti felkészültségüknek megfelelő feladatokat kapjanak;. V.1.6. lehetőséget kapjanak kipróbálni mindazokat a megismert professzionális segítő formákat, melyeket az elméleti, gyakorlati, valamint a készségfejlesztések során megismertek. V.2. A gyakorlóhely feladata biztosítani, hogy a tereptanári feladatokat ellátó munkatársai: V.2.1. munkaidejükben a rájuk bízott hallgatók gyakorlati képzését el tudják látni, V.2.2. tevékenységét kollégái segítsék, a hallgatók jelenlétét elfogadják és munkájukat támogassák; V.2.3. részt vegyenek a SZMSZI által a tereptanárok számára szervezett szakmai rendezvényeken, fórumokon. V.3. A tereptanár feladatai: V.3.1. Kiválasztja és felkészíti a klienseket, a csoportokat vagy közösségeket a hallgató érkezésére, az esetleges beavatkozásra. V.3.2. Megismerteti a hallgatót az adott gyakorlóhellyel, munkájával, elvárásaival, értékeivel, kapcsolatrendszerével; technikai, tárgyi és személyi feltételeivel (bemutatja a hallgatót munkatársainak). V.3.3. A gyakorló intézmény, szervezet igényeivel/szükségleteivel megegyezően a hallgatónak kijelölt feladatai ellátásához minden segítséget megad. V.3.4. Megbeszéli a hallgatóval a kliensrendszerekkel való célszerű magatartást. V.3.5. A hallgatót folyamatosan ellátja a munka végzéséhez szükséges információval, minden felmerült problémát optimális időn belül tisztáznak. V.3.6. Irányítja, közvetlenül ellenőrzi a hallgató terephelyen végzett tevékenységét, felelősséget vállal szakmai munkájáért. V.3.7. Betartva a fokozatosság elvét egyre nagyobb szakmai felkészültséget igénylő feladatokkal látja el a hallgatókat, majd lehetőséget nyújt önálló munkavégzésre. Gondoskodik arról, hogy a hallgató minél több helyzetben kipróbálhassa magát, tudását, képességeit kamatoztathassa, újabb kihívásokkal kerüljön szembe, így ismeretei, készségei fejlődjenek. V.3.8. Értékeli a hallgató munkáját a.) megerősíti pozitív ismereti, képesség- és készségbeli vonásait, felhívja a figyelmet a negatívumokra, a hiányosságokra naponta a hallgatóval szóban, b.) a gyakorlat végén szövegesen értékeli a hallgató munkáját és javaslatot tesz a gyakorlati jegyre, c.) a b) bekezdés szerinti írásos értékelést a hallgatóval megismerteti és aláíratja, akinek joga, hogy ahhoz megjegyzéseket fűzzön; d.) az írásos értékelést a gyakorlat befejezését követően közvetlenül vagy a hallgató útján eljuttatja a terepkoordinátorhoz. Az értékelést legkésőbb a III. szemeszter tanulmányi időszakát követő második hét utolsó munkanapjáig kell a terepkoordinátornak megkapnia. V.3.9. A gyakorlat során szükség szerint konzultál a gyakorlatvezető oktatóval, illetve a terepkoordinátorral. V.4. A tereptanár vállalja, hogy: V.1. részt vesz a SZMSZI által szervezett szakmai rendezvényeken, tereptanári fórumokon, V.2. a gyakorlat ideje alatt folyamatos - egyébként eseti - kapcsolatot tart a SZMSZI-vel, az új információkat a konstruktív munkakapcsolat érdekében közli, V.3. a gyakorlat ideje alatt felmerülő probléma esetén haladéktalanul kapcsolatba lép a terepkoordinátorral. 6

7 V.5. A főiskola feladatai V.5.1. A főiskola feladatait a SZMSZI terepkoordinátora és szemináriumvezető tanárai révén látja el. V.5.2. A terepre helyezés előkészítését a legkörültekintőbben, a terepkoordinátor révén biztosítja. V.5.3. Befogadhatja a terephelyre vonatkozó hallgatói javaslatot. V.5.4. A terepkatasztert folyamatosan gondozza, bővíti, gondoskodik arról, hogy online is elérhető legyen. V.5.5. A terephelyekkel a gyakorlat kezdete előtt együttműködési megállapodást köt. V.5.6. Az elméleti órákon és laborgyakorlatokon felkészíti hallgatóit a terephelyeken folytatandó gyakorlatra, a helyes magatartásra. V.5.7. Minden szemeszterben a gyakorlat kezdete előtt tantárgyi programot, tematikát készít, mely irányadó a tartalmi munkára, a követelményekre, a számonkérés és az értékelés módozataira. A gyakorlat tartalmi munkájának kidolgozása az oktató felelőssége, aki a feldolgozó szemináriumokat is vezeti. V.5.8. A gyakorlat során a hallgatóknak folyamatos feldolgozó szemináriumokat szervez, melynek témái: - a tereppel kapcsolatos ismeretek: o intézményi, szervezeti struktúra; o a terepen nyújtott szolgáltatások; o a terep szakembereinek tevékenységi köre, feladatai; o a terepen alkalmazott módszerek és eszközök; o a mentor helye és szerepe; - hálózatok, kapcsolódások, együttműködések, az ügyfél útja: o a rehabilitáció különböző területei felé (honnan jött, hova megy); o különböző intézmények, szervezetek felé; o terephelyen belül. V.5.9. A főiskola biztosítja, hogy szakmai konferenciáin, tanácskozásain a tereptanár is részt vehessen, valamint, hogy igénybe vehesse a főiskolai infrastruktúrát. V Amennyiben olyan probléma adódik a gyakorlóhelyen, amelyet nem sikerül megoldani, a SZMSZI fenntartja annak lehetőségét, hogy a hallgatót más terephelyre irányítsa. V.6.A hallgató feladatai V.6.1. Köteles megjelenni a gyakorlóhelyen, alkalmazkodni annak munkarendjéhez, amennyiben mulasztása van, azt pótolni kell (betegség esetén, ha az a gyakorlati idő 30 %-át meghaladja, illetve ha a kijelölt idő alatt a mulasztás nem pótolható, a gyakorlatot - félévet - meg kell ismételni). V.6.2. A gyakorlat alatt napi 8 (péntekenként 5) órában végzi feladatait, amely tartalmazza a.) a feladatok elvégzését, b.) napi-heti megbeszéléseket c.) egyéb, a tanulmányokkal összefüggő feladatok ellátását (pl. szakdolgozattal kapcsolatos adatgyűjtés, terepen történő kutatás, stb.) V.6.3. A napi munkavégzés ideje egyéni megállapodások alapján arányaiban eltérő lehet (pl. ha a hét végén is van program, és azon a hallgató részt vesz, dolgozik, hét közben a "szabadnap" kiadható). V.6.4. A gyakorlat feldolgozó szemináriumokra felkészül (publikus dokumentumokat, a gyakorlóhelyen szokásos, a nyilvánosságnak szánt anyagokat szemléltetésként bemutat). V.6.5. Rendszeresen részt vesz a intézmény/szervezet munkaértekezletein, ha van (és amennyiben a résztvevők ehhez hozzájárulnak) szupervízióin, rendszeresen értékelik a gyakorlatvezetővel (tereptanárral) a gyakorlat teljesítését. V.6.6. Felelőssége, hogy munkáját a legjobb tudása alapján végezze. V.6.7. Alkalmazkodik az intézmény/szervezet elméleti és gyakorlati sajátosságaihoz, sajátos elvárásaihoz, szabályaihoz - amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek ellenkeznek a komplex rehabilitáció alapelveivel, értékeivel, kötelessége azonnal a főiskolához, a szemináriumvezető tanárához fordulni 7

8 (ha igazolódik jelzése, a szerződés felbontására kerül sor, a hallgató más terephelyre kerül - amennyiben erre az időkorlátokra is figyelemmel még van lehetőség). V.6.8. A munkával kapcsolatos problémákkal elsősorban a tereptanárához fordul, tőle kér szakmai segítséget - amennyiben az meghaladja a gyakorlatvezető kompetenciáját, az intézmény vezetőjéhez. V.6.9. Elkészíti és határidőre leadja a gyakorlatról készített írásbeli beszámolókat a tematikában jelzetteknek megfelelően. Szekszárd, január 21. A Kari Tanács jóváhagyta a január 19-i ülésén. Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató főiskolai tanár 8