TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: , FAX: TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV BUDAPEST, NOVEMBER 25.

2 Törökbálint, Napliget szabályozási terv TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV Tsz.: I-490-1/2008 Településrendezés: Albrecht Ute.... TT /06 Szabóné Homa Anna TT/1É /11 Rektor Árpád Cseh András Közlekedés: Lelkes Mihályné.... TRk-T Közművek: Vízellátás-csatornázás: Fodor Sarolta.... VZ-T Román Péter.... Energiaellátás: Pető László EN-korlátozott, TE-T, GO-T Zöldfelület és Pogány Aurél.... környezetvédelem: K /05 Tatai Zsombor.... Munkatársak: Cseh Ildikó, Ujváriné Barabás Ágnes Ügyvezető: Albrecht Ute Altervezők: Régészet Táv - és hírközlés: Adorjánné dr. Gyuricza Anna Sz-56/2008 Hódos Jenő TRSZ-T, HI-T, V-korlátozott A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel. Budapest, november 25. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 2

3 Törökbálint, Napliget szabályozási terv TARTALOMJEGYZÉK Előzmények, a tervezés célja 1. VIZSGÁLATOK 1.1. Településrendezési vizsgálat Településszerkezeti összefüggések Területfelhasználási és övezeti rendszer A tervezési terület környezetének tervi vizsgálata Tulajdonvizsgálat Jelenlegi területhasználat és telekméret vizsgálat 1.2. Közlekedési vizsgálat Jelenlegi úthálózat Jelenlegi tömegközlekedés Jelenlegi kerékpárút hálózat, gyalogos közlekedés, parkolás 1.3. Közművizsgálat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Táv- és hírközlés 1.4. Környezetállapot vizsgálata Zöldfelületi vizsgálat Környezetállapot vizsgálat 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1. Városrendezési javaslatok Környezetalakítási javaslat (beépítési-, közlekedési- és zöldfelületrendezési javaslat) Nyilatkozat Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti szakvélemény 2.2. Közlekedési javaslat Településszerkezeti terv tervezési területet érintő közlekedési javaslata Úthálózat fejlesztési javaslat Parkolás Gyalogos- és kerékpáros közlekedés Tömegközlekedés 2.3. Közműfejlesztési javaslat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Távközlés 2.4. Zöldfelületrendezési és környezetvédelmi javaslatok Zöldfelületrendezési javaslat Környezetvédelmi javaslat 3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Határozat-tervezet a TTSZT részleges módosításáról Rendelet-tervezet a TÉSZ módosításáról Szabályozási tervlap Iratanyagok Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 3

4 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Előzmények, a tervezés célja Törökbálint Város Önkormányzata megbízásából készül Törökbálint helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása, Törökbálint, Tétényi-fennsík mellett elhelyezkedő, a Mechanikai Művek és a Pistályi - hegy volt zártkertek közé ékelődött 16 ha-os NAPLIGET elnevezésű fejlesztési terület -- vonatkozásában. A kb. 16,0 ha nagyságú külterületi, a TTSZT-ben hétvégiházas üdülőterületbe (HÜ/0,2) sorolt terület jelenleg beépítetlen, mint üdülőterület nehezen illeszkedik a csatlakozó kistelkes mezőgazdasági és gazdasági területekhez. A terv készítésének célja a terület kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe való átsorolása, a beépíthetőség feltételeinek meghatározása, a szükséges közterületek kiszabályozása a TTSZT-ben meghatározott paraméterek alapján. 1. VIZSGÁLATOK 1.1. Településrendezési vizsgálat Településszerkezeti összefüggések A tervezési terület Törökbálint keleti határán, Törökbálint Budaörs közigazgatási határa mentén terül el. Így keletről a budaörsi területek határolják, míg nem messze Budapest XI. és XXII. kerületei találhatóak. Északi irányból a Pistályi-hegyek területe, délről a Mechanikai Művek szegélyezik. A településszerkezeti szempontból perifériális helyzetű terület közműhálózattal még nem rendelkezik, gyűjtő utak nem keresztezik, domboldali elhelyezkedése miatt jó látkép nyílik a Budai-hegyekre, amely adottság a beépítés számára és a telekalakítás szempontjából előnyként értékelhető. A terület perifériális helyzete abból is érzékelhető, hogy a mintegy 3-4 km-re lévő törökbálinti városközpont csak igen nehézkesen, a Raktárvárosi út Mecsek utca Rozmaring utca által alkotott útvonalon érhető el. Budaörs irányából a Szajkó utcán keresztül közelíthető meg a terület, azonban az itt meglévő utak kapacitása, vonalvezetése miatt jelenleg nem javasolt az igénybevételük Területfelhasználási és övezeti rendszer A hatályos TTSZT vizsgálata Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 251/2002. (IX.19.) Ök. határozatával és a 158/2002. (V.23.) Ök. határozatával módosított 284/2001. (IX.07.) Ök. határozatával elfogadta Törökbálint Nagyközség Településszerkezeti tervét (TTSZT). A hatályos településszerkezeti terv a területet HÜ/0,2 jelű hétvégiházas üdülőterület területfelhasználási egységbe sorolta, a szintterület-sűrűség (0,2) jelölésével. Az előírás szerint a szabályozási terv készítésénél az építési övezetek paramétereinek meghatározásánál a Pistály és a MECHANIKAI MŰVEK közti területen a HÜ-3 azonosítót kell figyelembe venni. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 4

5

6 Törökbálint, Napliget szabályozási terv A hatályos TTSZT a területen alkalmazható területfelhasználási egységhez az alábbi előírásokat rendeli: A HÜ-3 azonosító előírásai: (1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód legkisebb legkisebb legnagyobb területe (m 2 ) zöldfelületi arány (%) beépítettség (%) építménymagasság (m) Szabadon álló ,5 (2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1500 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatát a többször módosított 18/2001. (IX. 18.) Ök. számú rendeletével alkotta meg Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testülete. A rendelet hatálya az időközben várossá alakult nagyközség közigazgatási területére terjed ki, kivéve a szabályozási tervlapon jelölt területeket, amelyekre a továbbiakban szabályozási terv készítendő (SZTK). A tervezési területre is ezen besorolás volt érvényben 2001-ig. A területre vonatkozó hatályos szabályozási terv a 24/2001. (X.31.) Ök. számú rendelettel lett elfogadva. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 5

7 Törökbálint, Napliget szabályozási terv A területen hatályos terv: Törökbálint Nagyközség, NEMAX terület (0152/13 hrsz.) szabályozási terve és helyi építési szabályzata (PESTTERV Kft október) 24/2001.(X.21.) Ök. sz. rendelet A 0152/13 hrsz-ú terület a Pistály-hegyi volt zártkertek és a volt Mechanikai Művek közé ékelődve Budaörs közigazgatási határáig húzódik. Majdnem teljesen körbeépült. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan gyepfelület a hatályos TTSZT szerint üdülőterületi besorolású. A szabályozási terv a TTSZT-nek megfelelő építési övezeti besorolással határozza meg a beépítés feltételeit. A javasolt külső úthálózati kapcsolat a Mechanikai Művek megközelítő útján keresztül került kialakításra. A terület belső úthálózata illeszkedik a terephez és a környező, volt zártkerti területek telekállapotához. A lakóutcák egységesen 12,0 m szélességgel kerültek kialakításra, a vegyes használatú szakaszok szabályozási szélessége 8,0 m. A terv az utak által határolt tömbökön belül jelöl építési vonalat, a szabályozási vonaltól mindenütt 5,0 m-ben határozza meg. A Mechanikai Művek telekhatára mentén 10,0 m-es kötelezően kialakítandó védőzöld sávot jelöl. A beépítésre szánt terület egységesen a HÉSZ-ben meghatározott HÜ-3 építési övezetbe sorolt. Az építési övezet paraméterei: HÜ-3 jelű üdülőövezet: (Tervezett új hétvégiházas üdülőterület) beépítési mód: szabadon álló építési telek legkisebb mértéke: m 2 beépítettség: 15% építménymagasság: 4,5 méter zöldfelületi arány legkisebb mértéke: 60% Az építési övezetben a legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Az építési övezetben az építési telek területének minden m 2 -e után legfeljebb egy épület létesíthető. A területen a hatályos terv alapján a telekalakítás mindenütt megtörtént. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 6

8 Törökbálint, Napliget szabályozási terv A tervezési terület környezetének tervi vizsgálata A terület környezetében lévő hatályos tervek: A volt Mechanikai Művek iparterületének szabályozási terve. 33/2007.(XII.3.) Ök.sz. rendelet A terv a volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz-ú területére vonatkozik. A terv a területen tervezett tömböket határoló utakat szabályozza ki, egységesen 12 m szélességgel. A terület építési övezeti, övezeti besorolása: Gip-3 jelű gazdasági ipari építési övezet (volt Mechanikai Művek területe) A HÉSZ kiegészítéseként megállapított építési övezet. (A 18/2001.(IX.18.) Ök. rendelettel jóváhagyott HÉSZ-ben az ipari gazdasági építési övezetek IG betűjellel szerepelnek). Az építési övezet paraméterei: beépítési mód: szabadon álló építési telek legkisebb mértéke: m 2 beépítettség: 45% építménymagasság: 12 méter zöldfelületi arány legkisebb mértéke: 20% Védőtávolságot igénylő tűz-, robbanás-, fertőző-, veszélyes,- bűzös, valamint nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek nem végezhetők. EV jelzésű erdőövezet A tervezési terület határain belül, a szabályozási tervlapon jelölt helyen 30 méter szélességben védőerdősáv létesítése kötelező a szomszédos üdülőterület védelmére. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 7

9 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Budaörs, Tétényi-fennsík szabályozási terve (BFVT Kft.) 45/2003.(XII.22.) Ök. sz. rendelet A terület és környezete: A tervezési terület Budaörs legdélebbi része, a Tétényi-fennsíkon helyezkedik el, mely délnyugat felől Törökbálint igazgatási területéhez csatlakozik A tervezési terület (a 0126/4 hrsz.-ú erdő kivételével) belterület. Beépítetlen, többnyire gyepfelület és erdő. A tervkészítés célja az infrastruktúra-fejlesztés (közterületi feltárás, közművesítés), valamint a beépíthetőség feltételrendszerének meghatározása volt. Beépítési javaslat: A tervezési terület fő feltárása Budaörs felől a Fácán utca, Budapest felől a XI. kerület déli határa irányából javasolja a terv. Ez a két irány határozza meg a kialakított tömbstruktúra szervezését, illeszkedve a meglévő tömbszerkezethez. A tervezést befolyásoló meghatározó elem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával kötött megállapodás alapján megtartandó, minimum 3 hektáros beépítetlen terület, melyet a XXII. kerület területén elhelyezkedő, helyi jelentőségű természetvédelmi terület folytatásaként javasol a terv kialakítani. Tervezett területfelhasználás: A beépítésre szánt és nem szánt területek közel azonos nagyságrendben kerültek kialakításra a tervezett területfelhasználásban. Lakóterület: A kertvárosias lakóterület (Lke-1/SZ,) lazább, telkes kialakítású része a meglévő, átalakuló lakó-üdülő területhez, valamint a XI. kerület IZ keretövezetű területéhez csatlakozik, az intenzívebb társasházas beépítés (Lke-1/Th) Törökbálint mellett helyezkedik el, kapcsolódva a szomszédos település üdülőházas övezetéhez. A tervezési terület központjában helyezhetők el azok a funkciók, melyek az alapfokú ellátást biztosítják nemcsak a fejlesztési területnek, hanem dél-budaörs lakóterületének is. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 8

10 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Lke-1/SZ jelű építési övezet Az építési övezet a kertvárosias lakóterület laza beépítésű, elsősorban minimum 800 m 2 -es teleknagyságú, maximum kétlakásos szabadonálló lakóépületek elhelyezésére szolgáló része. Az építési övezet paraméterei a beépítettség legnagyobb mértéke: 20% a szintterületi mutató (épület bruttó m 2 /telek m 2 ) megengedett legnagyobb mértéke: 0,8 a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/6,5 m a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Lke-1/TH jelű építési övezet Az építési övezet a kertvárosias lakóterület társasházas beépítésű, minimum m 2 -es teleknagyságú, maximum hatlakásos, szabadonálló lakóépületek elhelyezésére szolgáló része. Az építési övezet paraméterei a beépítettség legnagyobb mértéke: 25% a szintterületi mutató (épület bruttó m 2 /telek m 2 ) megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Az Lke jelű építési övezetekben megadott szintterületi mutatók a többi beépítési paraméter figyelembevételével összességében kiadják az OTÉK által a kertvárosias beépítésű lakóterület területfelhasználási egységére előírt 0,6-os szintterület-sűrűséget. Intézményterület: (VK-1) A lakóterület alapfokú ellátásához szükséges épületek pl. óvoda, iskola, szolgáltatóház, kereskedelem, vendéglátás épületei elhelyezésére szolgáló terület A központi vegyes területen a szabályozási terv alapján lakófunkció is elhelyezhető. Mivel konkrét elképzelés a tervezési fázisban még nem volt a tulajdonos (önkormányzat) részéről, ezért a terv szerint ez a terület tartalékterületként is fenntartható. Vk-1 jelű építési övezet: Az építési övezet a központi vegyes terület elsősorban az alapfokú ellátást biztosító épületek elhelyezésére szolgáló része, melynek területén elsődlegesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épület helyezhető el. Az építési övezet paraméterei a kialakítható legkisebb telekméret: 3000 m 2 a beépítési mód: szabadonálló a beépítettség legnagyobb mértéke: 30% a szintterületi mutató (épület bruttó m 2 /telek m 2 ) megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Zöldterületek: (Ev, Má, Z-Kk, Z-Tt) Az erdő művelési ágú, 0126/4 hrsz.-ú, külterületi telket védelmi erdőként javasolja a terv megtartani, mely a volt Mechanikai Művek és a tervezett lakóterület közé ékelődik. A hrsz.-ú ún. zárványterület marad mezőgazdasági területként, mivel elhelyezkedéséből adódóan alkalmatlan bármilyen hasznosításra. A közkert telke közterületként is kialakítható a szabályozási tervlapon jelölt módon. A természetvédelmi terület folytatásaként megtartott zöldfelület szintén megmarad jelenlegi állapotában. A terület átjárhatóságát meglévő gyalogos-földúthoz, a 9995 hrsz.-ú keskeny földúthoz kapcsolódó gyalogos kapcsolat biztosítja. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 9

11 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Tulajdonvizsgálat A tulajdonvizsgálat a Buda-környéki Földhivatal júliusi adatai alapján készült. A tervezési terület legnagyobb része gazdasági társaságok tulajdonában van és összesen 4 telek található magántulajdonban. A terület külön úthálózattal nem rendelkezik, de egyes telkek útnak megfelelő paraméterekkel vannak kialakítva. Az alábbi táblázat a tervezési terület telkeinek jogi állását mutatja be: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 10

12

13 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Törökbálinti 0152/ hrsz-ú telkek kimutatása Tulajdonos Hrsz. m 2 Tulajdonos Hrsz. m 2 Magántulajdon 0152/ Bétop - LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop - LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Magántulajdon 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop - LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop - LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Magántulajdon 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Magántulajdon 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ Béta Kft. 0152/ Bétop Kft. 0152/ LJM Kft. 0152/ Bétop - LJM Kft. 0152/ Beépítetlen terület összesen: m 2 Út összesen: m 2 Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 11

14 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Jelenlegi területhasználat és telekméret vizsgálat A tervezési terület jelenleg beépítetlen, főként sziklagyeppel borított lankás dombvidék. Helyenként új utak földmunkája látszik, murvaszórással. A területre vonatkozó hatályos szabályozási terv HÜ-3 építési övezetet ír elő, melynek paraméterei: szabadon álló beépítési mód, 60 %-os minimális zöldfelületi arány, 15 %-os beépítési mérték, 4,5 m-es építménymagasság valamint 1500 m 2 -es kialakítandó minimális teleknagyság. A tervezési terület telkeinek zöme 1500 m 2 -t valamivel meghaladó területnagyságú. Egy telek marad a határérték alatt (1190 m 2 ), ill. néhány telek, jelentősen meghaladja a minimálisan előírt teleknagyságot (5e, 6e, 10e m 2 ), tehát még tovább oszthatóak. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 12

15 Légifotó a tervezési területrol

16 Fotók a tervezési területrol A tervezési terület beépítetlen területe, háttérben a Mechanikai Muvek épületei

17 A tervezési terület nyugati része Tervezési terület ÉNy-i része, Zöldfa utca és Kékes utca meredek útcsatlakozása Tervezési terület É-i része, meredek partfalú, gépjármuvel nem megközelítheto telkek Közterületen elbirtokolt (kerítéssel leválasztott) telekrészek a terület északi részén

18 Fotók a tervezési terület környezetérol Mechanikai Muvek törökbálinti része Mechanikai Muvek XXII. kerületi része Mechanikai Muvek budaörsi része valamint a mellette elhelyezkedo földút A tervezési terület mellett elhelyezkedo, Budaörsön található üzemtervezett erdo területe

19 Tervezési terület nyugati határa Trafó utca, Fecske utca Zöldfa utca Látkép a tervezési terület északi részérol Pistály dülo utca meredek, szuk keresztmetszetu területe a tervezési terület irányából Tervezési terület ÉK-i részén csatlakozó Veréb utca, Szajkó utca területe

20 Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.2. Közlekedési vizsgálatok Jelenlegi úthálózat Országos és városi jelentőségű utak A vizsgált terület Törökbálint keleti részén található, Budaörssel közvetlenül határos és Budapest XI. valamint XXII. kerületeinek a közelében helyezkedik el. Törökbálint közlekedési adottságai az autópályák és vasútvonalak következtében igen jó. A város közigazgatási területének észak-nyugati határán húzódik az M1-M7 autópálya bevezető szakasza 2x3 forgalmi sávval, a főpályához helyenként kollektor pálya kapcsolódik. Az M0 és az M7 autópálya szintén érinti Törökbálint közigazgatási területét. A gyorsforgalmi úthálózati elemek mentén több, jelentős forgalmat vonzó bevásárlóközpont is elhelyezkedik. A gyorsforgalmi utak csomópontjai nem csak a kereskedelmi létesítményeket, hanem Törökbálint lakó területeit is szolgálják. A 7. számú főút vagy Balatoni út a térség legjelentősebb főútja, amely a 8102 jelű Diósdi úton és a jelű Raktárvárosi úton keresztül közelíthető meg. A 8102 jelű összekötő út a budai oldalon déli irányban Diósd (és Budafok), északi irányba a Budakeszi (és Hűvösvölgy) között teremt kapcsolatot. A jelű út Budaörs (és Kamaraerdő) irányába ad kapcsolatot, a 8105 jelű úton keresztül pedig közvetlen csomóponti kapcsolatot biztosít az a M1-M7 autópályával is. A bekötőút 2x1 forgalmi sávval rendelkezik és a térség fő feltáró útja, az úton jelentős teherforgalom bonyolódik. Környező utak A vizsgált terület Törökbálint központjától mintegy 3-4 km távolságra helyezkedik el. A megközelítése a városközpont felöl igen nehézkes, a közúti kapcsolatot a Raktárvárosi út - Mecsek utca - Rozmaring utca biztosítja. A városhatár felöl a Kamaraerdei út - Dózsa György utca jelenti a közlekedési lehetőséget. A területtel közvetlenül határos térség Pistály közúthálózata kapcsolódó elemeinek vonalvezetése keskeny és meredek, a vizsgált területre vezető utak nagyrészt kiépítetlenek. A vizsgált terület nincs beépítve, a korábbi elképzeléseknek megfelelően tervezett közterületek helyén az új utak földmunkája jól látszik, a burkolatalapot jelentő murva szórás elkészült Jelenlegi tömegközlekedés A vizsgált terület térségének tömegközlekedését a BKV buszjáratai szolgálják ki dél-buda irányából, elsősorban az autópályán és az 1. számú főúton (Budaörs Szabadság út). Valamint a területhez a legközelebbi buszjárat a Kamaraerdei úton közlekedő (87, 87/A, 187, 288)járatok, amelyek Kismartoni úti megállója kb. 1 km gyaloglási távolságra van. A Szép utcai megálló ennél közelebb helyezkedik el, de az utca megközelítése közbiztonsági szempontból nem megfelelő. A Kamaraerdei úton közlekedő autóbusz járatok közül a Dózsa György úti végállomástól (87), azaz a Mechanikai Művek főbejáratától a tervezési terület irányába nincs kiépített út. A vizsgált területnek Törökbálint központi területei irányából egyáltalán nincs tömegközlekedési kapcsolata Jelenlegi kerékpárút hálózat, gyalogosközlekedés, parkolás A vizsgált területhez legközelebb elhelyezkedő kiépített kerékpárút a Kőérberki út mentén van. A térségben nincsen más kiépített kerékpárút, de számos kerékpározásra alkalmas kedvelt útvonal található. A jelentősebbek a Kamaraerdei út és a Kolozsvári utca. A vizsgált terület jelenleg beépítetlen, a területen belül gyalogos járda vagy parkoló nem található. Ennek megfelelően a vizsgált területen figyelembe véve a szomszédos területeket is gyalogos közlekedési vagy parkolási igény nem jelenik meg. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 13

21

22

23

24

25 Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.3. Közművizsgálat Vízellátás Törökbálint vízellátását az Érd és Térsége Viziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű Érd, Törökbálint, Diósd és Tárnok szinte már összeépült területeit, valamint Sóskútat és Pusztazámort és Budaörs egy részét látja el ivóvízzel a saját illetve a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi telep 7db rétegvízkútja és a Dunaparti Vízműtelep 11 db partiszűrésű csőkútja. Ezen vízmennyiségen felül a Fővárosi Vízművektől további vízmennyiséget vesznek át egy kontingensszerződés keretein belül. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja DN 600-as meder alatti átvezetéssel a budai oldalra. A Törökbálint hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felöl az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m3-es m3-es tározók felöl nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy DN 300 mm-es átmérőjű vezetékkel töltik az un. Virágtanyai 2x1000 m3-es tározókat (folyásfenékszintje: 236,56 mbf.). A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A biztonságos ellátás érdekében a kétoldali betáplálás másik ágaként Diósd felöl egy DN 300-as vezeték érkezik, mely a DEPO és a belterület közötti NA 200-as vezetékre csatlakozik. A tervezési területet délről a Mechanikai Művek ipari területe, nyugatról és északról a Pistályi zártkertek, míg északkeletről és keletről Budaörs határolja. A tervezési terület közelében nem üzemel ivóvízhálózat, a legközelebbi vízvezeték nyugati irányban kb. 500 méterre található, DN 100 mm átmérőjű elosztóvezeték, valamint a területtől még délre található a fent említett DN 300 mm-es betápláló gerincvezeték. A tervezési terület keletről határoló budaörsi területek ellátását a Fővárosi Vízművek végzi a Beregszászi nyomásfokozott zóna által. A zóna legközelebbi vezetéke a Szajkó utcai DN 100 mm-es KPE vezeték. A tervezési terület déli oldalán lévő Mechanikai Művek saját, önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely betáplálását a Fővárosi Vízművek Budafoki felső zónája felöl kapja. A Mechanikai Művek területén található a zóna 50 m3-es térszíni ellennyomó tározója Csatornázás Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője a TÖRS Csatornamű Kft. A szennyvizek befogadója az 1996-ban a DEPO-tól nyugatra a Husszúréti-patak mentén épül és átadásra került szennyvíztisztító telep. A telep kapacitása 5000 m3/d, melyből jelenleg 1600 m3/d mennyiséget használnak ki. A már megtisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva. A település belterületi részein elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, mely kiépítettsége teljesnek mondható. A település külterületi részein azonban legnagyobb részben nem épült még ki a csatornahálózat, így tervezési területünknél sem. A tervezési terület azonban a szomszédos budaörsi terület közelsége miatt kedvezőbb helyzetben van. A szomszédos területen a Szajkó utcában már megépült az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna, valamint a gravitációs rendszer üzemeltetéséhez szükséges szennyvízátemelő is. A tervezési terület a Tétényi-fennsíkon fekszik. Törökbálint fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, mely befogadója a térség másik két jelentős vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Hosszúréti-patak keleti irányba Budapest XI. és XXII. kerületeit érintve vezeti el a vizeket a Dunáig. A patak Rózsavölgyi szakaszán a meder vízszállító kapacitása teljes mértékben kihasznált, ezért a patak vízgyűjtő területén újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyzi. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 14

26 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségű ellátását 20 kv-os hálózat biztosítja, amelynek táppontja a Diósd 120/20 kvos alállomás. Az állomásból kiinduló 20 kv-os szabadvezeték a vizsgált területen halad keresztül keletnyugati irányba. Erről a gerincirányról a közelben két leágazás létesült: - az egyik déli irányba a vizsgált területre, ahol jelenleg nincs transzformátor, - a másik a Szurokfű utca és Trafó utca sarkán lévő 0152-es számú transzformátor megtáplálására létesült. A vizsgált területen a Budapesti Elektromos Művek Zrt. kisfeszültségű hálózata nem található Gázellátás A település gázellátását a TIGÁZ Zrt. nagyközép- és középnyomású hálózatról biztosítja, amelynek vezetékei a vizsgált terület közelében nem üzemelnek Táv- és hírközlés A település vezetékes távközlési- és adatátviteli hálózata a Magyar Telecom Rt. kiépítésében, üzemeltetésében, biztosításában jó ellátással üzemel. A távközlési hálózatot a Kazinczy Ferenc utcában lévő RSS típusú távbeszélő központ kapcsolja be az országos ill. nemzetközi hálózatba. A központból kiinduló hálózat egyik vezetéke a vizsgált terület észak-nyugati szélén halad keresztül. A mobil telefonálás a területen megfelelő minőségű a környékben elhelyezett antennáknak köszönhetően. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 15

27 Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.4. Környezetállapot vizsgálata Zöldfelületi vizsgálat Tájtipológia A vizsgált terület, táji szempontból a Tétényi-fennsík kistájban helyezkedik el, melynek névadó területe a Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében fekvő, környezetéből mintegy méter magasan kiemelkedő, nagyrészt szarmata mészkő alkotta rög. Északon a Budaörsi-medence és annak lefolyása, a Hosszúréti-patak völgye, keleten és délen a Duna-völgye határolja. Nyugaton a Szidónia-völgy választja el a jellegében hasonló Érd-Sóskúti-fennsíktól. A kistáj területének jelentős része beépített; települések, ipari létesítmények és különböző eredetű tájsebek találhatók itt, ugyanakkor mozaikszerűen természetes, illetve természetközeli területek is előfordulnak. Domborzati viszonyok, látványkapcsolatok A Budai-hegység D-i szegélyén elhelyezkedő kistáj szerkezeti vonalakkal határolt alacsony fennsík. Genetikailag lenyesett, letarolt felszíntípus, amely korábban a Budai-hegység hegylábfelszínéhez tartozott, és csak a negyedidőszakban, a Budaőrsi-medence lemélyülésével különült el. A kistáj geomorfológiai tekintetben a tagolatlan fennsíkok kategóriájába tartozik. Az átlagos relatív relief 54 m/km 2. A tervezési területen a terep viszonylag egyenletesen, 10 méteres magasságkülönbséggel lejt északi irányban. A terület északi határától a felszín meredek lejtővel esik a Budaörsi-medence irányába, ezáltal a határoló földútról kedvező kilátópontok adódnak a szomszédos kistáj irányába. Az átellenes oldalon, az egykori Mechanikai Művek irányába viszont kifejezetten zavaró látványkapcsolatok adódnak a telep ipari létesítményei (pl. gyárkémény) miatt. Természeti adottságok, zöldfelületi jellemzők A Tétényi-fennsík mai növényzete nagyrészt emberi beavatkozások (erdőirtás, legeltetés) hatására alakult ki. A hajdani, valószínűleg mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum) és bokorerdő (Corno- Quercetum) borította terület fás vegetációja e hatások miatt visszavonult és helyüket főként sztyeprétek foglalták el. E társulások fajai a bokorerdők sztyepfoltjaiból származnak és bár állományaikban dominánssá váltak a nagy toleranciájú, zavarást tűrő fajok, mégis számos értékes faj populációját őrizték meg. A fennsíkot járva ma a sztyeptársulások mellett megtalálhatók a dolomit területeinek jellemző sziklagyep társulásai. Néhány apró folt, egy-egy maradvány faj utal csak a valamikori fás társulásokra. írta Kecskés Ferenc és között végzett vizsgálatai összegzésében a területről. A tervezési területen zárt mészkő-dolomit sziklagyep (Festuco pallenti-brometum erecti) és árvalányhajas löszpusztarét (Salvio-Festucetum rupicolae) maradványfoltok voltak megtalálhatók. A területen több védett növényfaj egyedei is előfordultak, ilyenek pl. a sárga len (Linum flavum), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a hangyabogáncs (Jurinea mollis), a henye boroszlán (Daphne cneorum) és az árvalányhajak (Stipa). A területet az emberi beavatkozások tovább károsították, először a katonai tevékenység, majd a lakossági hulladéklerakás. Mindezek megváltoztatták a talajt, a felszínt; ezáltal megszüntetve az értékes növény- és állategyedek élőhelyeit. Mindezeken túlmenően a területre legjelentősebb hatással az üdülőterületté való átsorolás bírt. A korábbi tulajdonos 2003-ban megkezdte a beépítés előkészítését. A meglévő értékes növényzet megmentése érdekében még a munkálatok megkezdése előtt, 2002-ben áttelepítést hajtottak végre a területen. Mintegy 2000 négyzetméternyi gyepet ültettek át Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 16

28 Törökbálint, Napliget szabályozási terv a fennsík déli oldalára, az egykori BM-lőtér 140 hektáros területére illetve a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az áttelepítés sikertelen volt. A felszínrendezési munkálatokkal a foltokban megmaradt értékes élőhelyek is megszűntek. Ennek következtében az időközben elindított védetté nyilvánítási eljárás oka-fogyottá vált. Mindezek ellenére a terület azóta regenerálódni tudott valamelyest, és ismét megjelentek olyan értékes növényegyedek, mint a fokozottan védett henye boroszlán (Daphne cneorum) és a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis). Ugyanakkor ezen növényfajok élőhelyei megsemmisültek, ezért a terület teljes helyreállítása nem lehetséges. A tervezési területen és a kapcsolódó zöldfelületeken olyan társulások találhatók, amelyek nem tekinthetők e helyen őshonosnak és terjedőképességük további veszélyt jelenthet a természetes, természetközeli élőhelyekre. A területtől délkeletre (már Budaörs területén) üzemtervezett erdősáv található, amelyben ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), feketefenyő (Pinus nigra), erdei fenyő (Pinus sylvestris) virágos kőris (Fraxinus ornus), körte (Pyrus sp.), mezei juhar (Acer campestre) fordul elő, az állomány besűrűsödött, kezeletlennek látszik. Erdőtelepítés található a tervezési területen is. A nyolcvanas évek közepén a főváros körül ún. Zöld Gyűrű telepítését kezdték. Ennek keretében a terület közepén csertölgy erdősávot telepítettek, azonban a kedvezőtlen termőhely miatt nem volt sikeres a program, a csertölgy növekedése lassúnak bizonyult. A növénytelepítés nyomai a durva tereprendezés után még így is felfedezhető, 2-3 m magas facsemetékből álló m széles csemete-erdősáv húzódik keresztül a terület közepén. A tölgycsemeték mellett a közeli feketefenyvesek magterméséből kikelt szoliter fekete fenyő (Pinus nigra) faegyedek találhatók. Értékes csertölgy (Quercus cerris) facsoport egyedül a terület északi szélén a földút mellett található. A vizsgált terület állatföldrajzi szempontból az Ősmátra (Matricum) faunakörzet Dunántúli- Középhegység (Pilisicum) faunajárásához tartozik. A zavartság és a viszonylag kis kiterjedés mellett a fajok jelenlétét a növénytársulások is meghatározzák. A gyeptársulásokhoz kapcsolódóan a gerinctelenek, ezen belül is a rovarok osztálya mutat nagy fajgazdagságot. Azok a területrészek, ahol záródott a cserjeszint gazdagabbak gerincesekben, itt elsősorban énekesmadarak találják meg az életfeltételeiket. A közelmúlt emberi beavatkozásai miatt megváltozott vegetáció maga után vonta a terület faunájának módosulását, szegényedését. A tervezési terület országos jelentőségű védett, illetve védelemre tervezett területet nem érint. Továbbá természeti területek jegyzékében nem szerepel. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 17

29 Törökbálint, Napliget szabályozási terv A növényállomány alakulása között: 2001: A tervezési területen jól elkülöníthető fás- és cserjefoltok találhatók : A tereprendezés után kialakult vegetáció : Az útépítési munkálatok során kialakult helyzetkép Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 18

30 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Környezetállapot vizsgálat Földtani és talajtani viszonyok A vékony talajréteg alatt felső-miocén szarmata durvamészkő, mészmárga található homokos mészkővel keverve. Ennek felső rétege fellazult, valószínűleg a pleisztocénban történt fagyás folytán. Lejjebb alsó-miocén kavicsos homok, homok és agyag rétegződött. Mindezek alatt középső-oligocén agyag, csillámos-finomhomokos agyag, pectunculusos finom homok található. A kistáj jelentős részén rendzinák alakultak ki. Ezek a szarmata mészkövön kialakult igen sekély termőrétegű, rossz vízgazdálkodású talajok az erdősültség csökkenésével tovább romlottak, váztalajokhoz hasonló minőségűek. Mivel a vizsgált terület korábban a honvédség tulajdonában volt és robbantási gyakorlótérként használták, emiatt a talaj helyenként, valószínűsíthetően nehézfémekkel és szén-hidrogénekkel szennyezett lehet. Felszíni és felszín alatti vizek A terület fokozottan vízhiányos. Forrás a vizsgálati területen nem található, talajvíz is csak a peremi lejtőkön észlelhető, mélysége itt 4-6 m, mennyisége jelentéktelen. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába esik. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti besorolás szerint a vizsgálati terület nitrátérzékeny. Levegőminőség A térség a 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet melléklete szerint a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A tervezési területen levegőszennyező forrás nem üzemel. A szomszédos telepen (az egykori Mechanikai Művek helyén) működő üzemek sem jelentenek jelentősebb terhelést a vizsgált területre nézve. Az aktuálisan fedetlen, bontott területek porképző felületként működnek. Zajterhelés A tervezési területen zajforrás nincs, csak a szomszédos, egykori Mechanikai Művek területén (elsősorban a hulladékhasznosító telephelyen) észlelhető időszakos, üzemi jellegű zajemisszió. Hulladékkezelés A legjelentősebb környezeti ártalom az illegális hulladéklerakásból adódik. Elsősorban kommunális jellegű hulladékot lehet találni; de inert, építési jellegű törmelékhalmok is előfordulnak. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 19

31 Törökbálint, Napliget szabályozási terv 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2.1. Városrendezési javaslatok Környezetalakítási javaslat Problémaelemzés, a terület adottságai A szabályozási terv a terület új fejlesztési elképzeléseinek megfelelő beépítés feltételeit határozza meg. A Problématérkép című tervlap azokat az elemeket ábrázolja, amelyek a terület fejlesztése során fokozott figyelmet és intézkedést igényelnek. A tervezési területtel északon határos terület telkeinek egy részét a tervezési területen keresztül közelítik meg, részben a Pistály dűlő jelenlegi állapota és lejtésviszonyai miatt, részben közterületi kapcsolat hiánya miatt. Az úthálózat kialakításánál figyelembe veendő adottság. A terület telkei közül 4 nem a fejlesztő tulajdonában van, ezek közül 2 telek jelenlegi kialakítását a telekosztásnál figyelembe kell venni. A jelenleg kiszabályozott utak nem biztosítanak megfelelő kapcsolatot a határoló területek valamint a település központja felé. A terület gépkocsival nehezen megközelíthető. Elméletileg négy lehetséges irány vehető figyelembe: Törökbálint területéről a Zöldfa utcán keresztül, amelynek a szabályozási szélessége nem megfelelő, a település központja töredezett útvonalon, kerülővel érhető el. A Mechanikai Művek déli oldalán húzódó út nem megfelelően kiépített, a tervezési terület a Trafó utcán át lenne elérhető, magántulajdonú telkek kisajátítása után. Budaörs irányából a Szajkó utca felől adódna megközelítési lehetőség, de ehhez a kapcsolódó úthálózattal együtt jelentős fejlesztésre lenne szükség. Budapest (a XXII. kerület) irányából kiépítetlen közterület vezet a tervezési területhez, amely csak a fővároson keresztül biztosítana megközelítési lehetőséget. A Budapestről vezető utak védett természeti területet érintenek. A terület déli határán a Mechanikai Művek látványa, zajterhelése jelent problémát. A tervezési terület kedvező és hátrányos adottságokkal egyaránt rendelkezik. Kedvező adottságnak tekinthető, hogy a terület még beépítetlen, így a terepadottságoknak, a tájolásnak legjobban megfelelő beépítés valósítható meg. Figyelmet igényelnek az úthálózat kialakításánál, a telekalakításnál a helyenként 10-15%-os, ill %-os esésű területrészek. Beépítési koncepció A területen laza, kertvárosias és intenzívebben beépíthető kertvárosias lakóterület kialakítása a cél az alapellátást szolgáló intézmények biztosításával. A terület beépítését meghatározza a megközelíthetősége. Fontos szempont, hogy a terület feltárására tervezett gyűjtőút ne védett területen haladjon keresztül. A terület keleti határán tervezett 16,0 m-es gyűjtőút feltárja a Pistály dűlőt, a tervezési területet, Budaörsön a Kamaraerdő területét, kapcsolatot teremt dél-buda irányába. A terület megközelítése átmenetileg Budaörs felől a Szajkó utcán át, Törökbálint felől a Zöldfa utcán keresztül is történhet, azonban távlatban a tervezett gyűjtőút kialakítása a cél a megfelelő közúti kapcsolatokkal, amelyen tömegközlekedés is biztosítható A 16m-es gyűjtőút mentén intenzív társasházas beépítés javasolt, 10 m-es előkert kialakításával. A terület kapujában kialakított intézményterület az alapfokú ellátás intézményeinek elhelyezésére szolgál, amely a környező területek ellátását is biztosíthatja. A tervezési terület déli, Mechanikai Művekkel határos teleksávjában is intenzívebb beépítés létesíthető négylakásos épületekkel, a látvány és a zajhatás miatt a telek hátsó telekhatára mentén 15 m széles védő zöldsáv létesítendő. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 20

32 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Az intenzívebb beépítési lehetőséget biztosító lakóterületek egy lazább beépítésű, egy ill. kétlakásos lakóépületek elhelyezésre szolgáló lakóterületet öveznek. A terület környezeti terhelésnek kevésbé kitett részén kialakított zöldterület pihenőkert, játszótér kialakítása teszi lehetővé. A közúti rendszer kialakítása mellett fontos szempont a gyalogos úthálózat kialakítása. Beépítési javaslat A környezetalakítási javaslat intenzív és lazább beépítésű, kertvárosi lakóterület, Budaörs közigazgatási határa menti tömbben intézményterület kialakítását ábrázolja. Itt a lakosság alapfokú ellátását biztosító intézmények helyezhetők el, amelyek a szomszédos, Budaörs területén tervezett lakóterület ellátását is szolgálhatják. A tervezési terület közigazgatási határa mentén 16,0 m-es gyűjtőút került kialakításra, a lakóterületet 14,0 m és 12,0m széles lakóutcák tárják fel. A területen jelenleg hatályos terv 88 telken 88 üdülőegység létesítését teszi lehetővé. Ehhez képest a jelenlegi javaslat intenzívebb beépítést javasol. A terv a terület keleti, a Budaörsön tervezett lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódó részén intenzív beépítést, nagyobb méretű telkek kialakítását, azokon többlakásos épületek elhelyezését javasolja. Ezen a területen négylakásos épületek helyezhetők el. Egy telken több épület is telepíthető, minden megkezdett 1000 m 2 után egy lakóépület. Ezzel a beépítéssel a min. 6000m 2 -es telkeken összesen 140 db lakás alakítható ki. A terület déli határán húzódó teleksávban szintén négylakásos épületek elhelyezése javasolt, de itt telkenként csak egy épület. Az 1200m 2 -es telkeken így összesen 84 lakás alakítható ki. A védettebb belső, kedvezőbb panorámával rendelkező tömbökben lazább beépítés javasolt. Itt az 1200 m 2 -es telkeken telkenként egy ill. két lakás kialakítását javasolja a terv. A javaslat szerint ezen a területen összesen 66 db lakás létesíthető. A javasolt elrendezéssel a területen összesen 290db lakás alakítható ki. Az intézményterületen elsősorban kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás helyezhető el, a terv szerinti javaslaton összesen 1500 m 2 szintterületen. Az alapellátás keretében létesítendő 40 fh-es óvoda és 20 fh-es bölcsőde elhelyezését is itt javasolja a terv elhelyezni. Az építménymagasság a teljes településen megengedett építménymagasságokat figyelembe véve lakóterületen max. 5,0 m, intézményterületen max. 6,0 m lehet. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 21

33

34

35 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Nyilatkozat Jelen tervmódosítás megfelel a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény előírásainak. Módosítási javaslat a TSZT-ben A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Települési térség Eltérés Napliget HÜ >> KEL, TV, KP, K Városias települési térség nincs Budapest, november hó Albrecht Ute TT /06 Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 22

36 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Örökségvédelmi hatástanulmány Településtörténet A település területén az I. század előtt kelta avariszkok éltek, akiket a rómaikat váltottak fel. A telep (kasztrum) fejlődése a II.-III. században, Pannónia útjainak kiépítésével indul meg. A IV. és V. században különféle barbár törzsek (kvádok, szarmaták, hunok, gótok, osztrogótok, majd langobárdok és gepidák) támadásainak eredményeképp a területet éhínség és pestis pusztította, és az itteni települések a népvándorlások következtében egészen a VI. századik eltűnnek. Ezt követően az avarok telepedtek le, akiknek uralma egészen a Honfoglalásig (896) tartott. Törökbálint nevét Török Bálintról kaphatta, aki a XIV. század végén valószínűleg a csiki völgyre néző hegyre épített várat. Sajnos, az közötti török uralom majdnem minden múltra vonatkozó írást, épületet megsemmisített. A XVIII. században Törökbálintot Turbal és Gross-Turbal néven is emlegetik. A Gross-Turbal névalak a szomszédos Torbágytól (Turbal) való megkülönböztetést szolgálta. Törökbálint a török uralom után a jezsuiták tulajdonába került (1693), akik nagy erőkkel láttak neki az ország újjáépítéséhez. Az elnéptelenedett vidékre először rácok (szerbek), majd a Fekete-erdő környékéről sváb telepesek (németek) érkeztek, és a német anyanyelvű lakosság hamarosan meghaladta a szerbek létszámát. Ekkoriban (1699) épült újjá a falu barokk stílusú temploma a XV.-XVI. századi gótikus templom maradványaira. A jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig birtokolták a települést. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth József királyi kamarai tanácsosnak adományozta a falut, aki lelkesen nekiállt szépítésének. Sajnos, fia nem volt méltó hozzá, mivel apja halála után pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosította, így az a Festetics család tulajdonába került. A település fejlődését segítette az 1884-ben átadott Budapest Újszőny közötti vasútvonal. A település a század végére nyaralóhellyé vált, helyi omnibusz- és bérkocsi járatai voltak. A sváb és a rác lakosság jól megfért egymással, eltérő szokásaik, egyházi és iskolai viszonyaik ellenére. A XX. század elejére a rácok beleolvadtak a német lakosságba. Lassan a magyar nyelv is terjedni kezdett, egyre többen iskoláztatták gyermekeiket magyar nyelvű iskolákban őszétől a település neve Török-Bálint helyett hivatalosan is Törökbálint lett. A népesség elérte a háromezret, és a falu jó levegője miatt népszerű üdülőhellyé vált. Budapest közelsége egyre inkább érezhető, 1912-ben megindult a HÉV a budapesti Gellért térig, a főúri kastély tüdőbeteg szanatóriummá alakult, a faluban fiú- és leányiskola is működött, zenekarok és színjátszó csoportok, mozi szórakoztatták az itt élőket. A szinte idilli képnek a II. Világháború vetett véget. A háború után megindult a kitelepítés, és 1946-ban a sváb (német anyanyelvű) polgárok nagy részét kitelepítették, és helyükre az Alföldről és a határokon túlról érkeztek betelepülők, ami az addig homogén, közös történelemmel rendelkező lakosságot felváltotta egy heterogén népességgel, ahol a svábok mint kisebbség szerepeltek. Törökbálint háború utáni fejlődését alapvetően befolyásolta Budapest terjeszkedése, fejlesztése. A nyolcvanas évektől egyre többen települtek ki az agglomerációba, a község dinamikus fejlődésnek indult, elkezdődött városiasodása. Kulturális örökségi elemek Műemlék A területen műemléki védettségű épület, építmény nem található. Régészet A területre készült régészeti szakvélemény önálló régészeti fejezetként kerül dokumentálásra ( fejezet). Táji, természeti értékek A tervezési területen védett természeti érték nem található. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 23

37 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Változtatási szándékok A jelenleg beépítetlen terület a fejlesztési elképzelések szerint kertvárosias lakóterületté alakul. A terv új közterületeket szabályoz ki, a teljes területen új beépítés kialakítását javasolja. A lakóterületen a beépítés max. 25%-os lehet, az építménymagasság 5,0m. A terv a Budaörs közigazgatási határa menti területen, a környező (meglévő és tervezett) lakóterületeket is ellátó alapintézmények (kereskedelem, szolgáltatás, óvoda) elhelyezését teszi lehetővé. Itt a beépítés a lakóterületénél intenzívebb lehet, de az építménymagasság itt sem haladhatja meg a 6,0m-t.. Ez átmenetet jelent Budaörs csatlakozó területén tervezett, 7,5m-es megengedett építménymagasságú, társasházas beépítésű lakóterület és a tervezett kertvárosi lakóterület között. Infrastrukturális változások: Az új közterületek a kialakításra kerülő telkek megközelítésére szolgálnak, a települési úthálózat vonatkozásában a terv nem javasol fejlesztést. Közműellátás: A szükséges közműhálózatok kiépítése a területen, települési szinten nem jelent változást. Hatáselemzés A terület megváltozó hasznosítása, a jelenleg beépítetlen terület beépítése, jelentős tájképi, városképi változást eredményez az adott területen. Tekintettel a városon belüli elhelyezkedésére, a kialakult beépítésű belső városrészre érdemi hatást nem jelent. A szükséges infrastrukturális fejlesztések (útépítés, közművesítés) a környező beépítés számára is kedvező változást eredményeznek. Összefoglalás A területen országosan védett műemlék épület, építmény nem található. A régészeti szakvélemény szerint a tervezési terület keleti, Budaörssel határos területsávját régészeti érdekű terület érinti. Táji, természeti érték nem található a területen. A szabályozási terv a terület új fejlesztési szándékok szerinti beépítésének a feltételeit határozza meg. Megvalósulás esetén igényesen kialakított, rendezett terület megjelenése várható rendezett úthálózattal és igényesen kialakított zöldfelületekkel. NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen hatástanulmány elkészítésére (mint a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére) jogosultsággal rendelkezem. Budapest, november hó Szabóné Homa Anna TT/1É /11 Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 24

38 Törökbálint, Napliget szabályozási terv Régészeti szakvélemény 1. Vizsgálat A régészeti örökség vizsgálatát a BFVT Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 10.) megbízásából a Törökbálint Napliget Szabályozási Tervéhez szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel. 2. Történeti leírás, régészeti örökség védelme Törökbálint teljes területére, úgymint a szomszédos Budaörs területére is a kutatás rendelkezésére áll a Magyarország Régészeti Topográfiája budai járását feldolgozó 7. kötete. A vizsgálat alá vont terület esetében mindkét település anyagát figyelembe kell vennünk, mivel a jelenlegi településhatár, mely keletről határolja a szóban forgó területet, újkori képződmény. Az említett topográfiai munka a vizsgálat alá vont területen nem jelez régészeti lelőhelyet. Ellenben közvetlen a vizsgálat alá vont terület mellett, de már Budaörs közigazgatási területén található több lelőhely is, melyből az Árpád-kori, illetve középkori lelőhelyként nyilvántartott Horhi faluval azonosított lelőhelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni ban a Kamaraerdei Törzsgyümölcsös (Kertészeti és Szőlészeti Egyetem Tangazdasága) területén végzett talajforgatási munkák során 10 sírt bolygattak meg. A Budapesti Történeti Múzeum által végzett leletmentés során még két sírt találtak. A sírban talált mellékletek alapján (hajkarikák, aranyozott bronzpityke) a temető az Árpád-korba tehető. A síroktól nyugatra egy másik megforgatott sávban XIII- XV. századra datálható cserép és vastárgyakat gyűjtöttek össze. A tárgyak a föld felszínétől 60 cm-re kezdődő sárga homokos talajban kerültek elő, kisebb-nagyobb faragatlan épületkövekkel együtt. E területtől DK-re húzott kutatóárokban épületmaradványok kerültek elő. Az igen rossz állapotban levő, helyenként teljesen kiszedett alapfalrészletek többnyire csak foltban mutatták meg a fal irányát. Tört kőből épültek, rossz minőségű mészszegény sóderes habarccsal kötve. A falmaradvány melletti épületomladékban középkori méretű téglákat és vasszegeket találtak. A beültetett területek meggátolták az épület teljes feltárását és az alaprajz meghatározását. A korai temető és környékének leletanyaga, valamint az építkezés módja hosszú időn keresztül folyamatos települést feltételez. 1 Magyarország Régészeti Topográfiája szerint ugyaninnen már korábbról is ismertek régészeti emlékeket ban került a Magyar Nemzeti Múzeumba egy XI-XII. század fordulójára keltezhető vassarkantyú, 2 XII-XIII. századi karikás és csónak alakú fülű, egyszerűen tagolt tollú vas kulcs, 3 kézi korongon készült spiráldíszes XIII. századi edény, 4 egy valószínűleg Árpád kori, bronz lemezből készített tál töredéke. 5 További leletek ismertek mg innen: XV. századra keltezhető kulcsok, 6 csillagtaréjos sarkanytyúk, XV-XVI. századi un. Keleti típusú lópatkók, széles, ovális talpalójú enyhén ívelt szárú kengyel és a hengeres testű lakat. 7 A lelőhelyet a középkori Horhi (Horhy) faluval azonosítják. Lokalizálását a török adóösszeírások tették lehetővé: 1546-ban és 1559-ben Budánál írták össze Korcsolás Péter és a budai papok majorságát, 1 A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az évben. BudRég 19(1959) H. Gyürki Katalin jelentése 265. oldal. 2 MNM Fegyvertári lsz MNM lsz. 134/ , MNM lsz. 134/ MNM lsz. 134/ MNM lsz. 124/ , MNM Fegyvertári lsz: , 2389, 2398, , 2887, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 25