LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A ; : : info@liganet.

Átírás

1 LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája november Szakmai beszámoló az új Mt.-ről szóló munkajogi képzésről Budapest, október 30. AZ ÚJ MT. ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS AKTUÁLIS KÉRDÉSEK október 30-án a Saldó Zrt. szervezésében került megtartásra Az új Mt. alkalmazásával kapcsolatos aktuális kérdések címmel munkajogi előadás. Az előadó dr. Cséffán József az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium elnöke volt. Véleménye szerint az új Munka törvénykönyve jogszabályban a rugalmasság és a biztonság aránya nem kiegyenlített. Szemléletváltozásra an szükség. A augusztustól hatályos kapcsolatban módosításokkal elhangzott, hogy azok 95 %-a a közszférára is vonatkozik. A most készülő módosítás nagy része pedig tekintettel arra, hogy a Ptk.-val való összehangolást jelenti majd nem lesz terjedelmes módosítás, de felkészülést igényel majd a helyes alkalmazása és annak megismerése is. Előadásában egyes törvényi szabályokról mondta el a fontos tudnivalókat és változásokat. Kedves kollégák! A 2012-es év első kihirdetett törvénye az új Munka volt. törvénykönyve Az azóta eltelt évben számtalan átmeneti szabály volt érvényben, illetve több helyütt módosult a szöveg január 1-től azonban véget ér az átmeneti időszak, és a teljes új Munka törvénykönyve lépett. hatályba A cél innentől kezdve az, hogy mindenki megismerje az új Mt. tartalmát, pontos képet kapjon a változásokról. A mostani megbeszélések és ülések feladata a tudás átadása, a lehetőségek és feladatok tisztázása. 1

2 A munkaidőkeret tervezése szabadságot kell munkavégzést jelenti, az során sok hiba fordul elő. nyilvántartani. A túlvett elrendelésétől kezdve jár a Lényege, hogy a szabadság visszakövetelésre díjazása, ha az elrendelését munkaszüneti napokat (a díjazásnál nem) és a pihenőnapokat figyelmen kívül kell hagyni, és ugyanannyi munkaidőt kell a kereten belül beosztani, mint amennyi az általános munkarendben van. A változások lényege, hogy azt kell vizsgálni kinek az érdekkörében történik a munkaviszony megszűnése és aszerint kell a kezdeményezőnek majd a hátrányokat viselni január 1-től lesz hatályos a kötetlen munkaidő új szabálya, hogy a teljes munkaidő-beosztás jogát át kell engedni a munkavállalónak csak akkor minősül köteletlennek. Előnye, hogy nem kell a munkáltatónak több szabályt alkalmaznia, pl. a munkaidő nyilvántartását sem, csak a július 1-től nincs mód, az új törvény nem tartalmazza a korábbi szabályt. A szabadság kiadása a munkáltató joga, ha nem szabadságon van a munkavállaló, akkor foglalkoztatási kötelezettség áll fenn, ezért nem lehet ezt a jogalap nélküli kifizetésként kezelni. A szabadságot a tárgyévben ki kell adni, következő évre átvitel jan. 1 után az életkor alapján járó pótszabadságnál lehet megállapodás alapján, vagy egy hányadának a KSZ-ben meghatározottan márc. 31-ig. A pótszabadságoknál az időarányosság elve érvényesül, csak az apáknak gyermekük születésére járó napoknál nem kell ezt alkalmazni. A rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőn felüli visszavonja a munkáltató, akkor is ki kell fizetnie. A pótlékok mértéke a korábbi szabályokhoz képest nem változott, a pihenőnapi munkavégzés esetében szabadidőt nem lehet egyoldalúan kiadni, kell a munkavállaló egyetértése, ha nincs, annak csak teljes kifizetése történhet meg. A pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért kétszeres, a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért háromszoros munkabér jár, ha ez vasárnapra esik augusztustól már az 50 %-os vasárnapi pótlékot is ki kell fizetni. A rendkívüli munkáért járó pótlékot a tárgyhónapot követően a havi munkabérrel ki kell fizetni, a szabadidő kiadás csúszhat akár tovább is, ez lehet alku kérdése is, erről külön 2

3 alkalmanként meg kell állapodni. A távolléti díj alapjának számítását akkor kell módosítani, ha az irányadó időszakon belül változott az alapbér vagy a pótlékátalány. Más esetben nem kell újraszámolni. A készenléti jellegű munkakörben a munkaidő felemelése miatti megállapodás felmondása miatt nem lehet a munkavállalónak felmondani. A munkaszerződés módosításának elutasítása önmagában nem lehet a munkaviszony megszüntetésének indoka. A jogellenes munkaviszony megszüntetés esetében a kárigény mindig fix összegben kell előterjeszteni, pl. felmondási időre járó és a végkielégítésként járó összeget. Ezzel kapcsolatban a Kúria határozatai a weblapon megtalálhatóak. Munkajogi igény érvényesítés a 4/2013(XI.23.) KMK vélemény, a fizetési felszólítással kapcsolatos Kúria értelmezés, amely a minimálbér háromszoros összegéig érvényesíthető. A jogellenes munkaviszony megszűntetése is érvényesíthető így, további kárigény azonban csak bírósági úton, három éven belül. Például, ha a munkavállaló azonnal elmegy a munkahelyéről vagy a munkáltató másnaptól nem engedi be, erre a Kúria kimondta, hogy ráutaló magatartással is meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Dr. Cséffán József előadása érdekes és hasznos volt, hiszen gyakorló bíróként értelmezte a Munka törvénykönyvének szabályait, annak alkalmazási gyengeségeit vagy komplikáltságát hangsúlyozva. BETEGSÉG ESETÉN CSÖKKENŐ MÉRTÉKŰ SZABADSÁG JÁR - ELLENTMONDÁSOS A SZABADSÁG HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA Az új Mt. több lépcsőben lépett hatályba, mely a szabadság szabályozását is érintette. Jelenleg a szabadság alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságból áll. A rendelkezések többsége július 1. napjával hatályos. Ebbe a körbe tartoznak a törvényi definíciók is. Ezek között meghatározást találunk a szülő és a gyermek fogalmára is. Ez azért fontos, mivel a gyermekek számával a szabadság mértéke is növekszik. A korábbi gyakorlat alapján elegendő volt a születési anyakönyvi kivonat bemutatása a munkáltatónál. Az új Mt. 3

4 megjelenésével ugyanakkor szülő külföldi kiküldetésben időre szabadságra sem megváltozott a gyermek és a szülő fogalma. Gyermeknek már csak a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek minősül, szülőnek pedig már az együttélő házastárs is megfelel. Az előbbi rendelkezés azt jelenti, hogy habár a szabadság új szabályai még nem léphettek hatályba tavaly nyáron, bizonyos esetben a szülők az év második felétől kezdődően már nem voltak jogosultak a szabadságra gyermekük után (nem minősültek pl. együttélő szülőnek). Ez a probléma természetesen tovább él most is. További problémák is felmerülnek a jogszabály alkalmazása során. Nem lehet például megállapítani, hogy mi a helyzet akkor, ha a szülők elváltak, de a gyermek felügyeletét közösen látják el (pl. két hetenként máshol van a gyermek). Az sem tisztázott, hogy mi a helyzet akkor, ha a van. A szülő fogalmának változásával pedig a helyzet akképpen változott, hogy a jogalkotó a szülői pótszabadság jogát annak a félnek is megadta, aki a vele együttélő társat elveszi (együttélő házastárs). Új rendelkezés az is, miszerint a szabadság mértéke a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamával arányosan csökken. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló az adott évben összeszámítva 30 napot van betegszabadságon, akkor részére a törvényes alapszabadság és a megfelelő mértékű pótszabadság is jár. Amennyiben 31 vagy annál több napot beteg az adott évben, abban az esetben a betegszabadság egyetlen napja sem számít munkában töltött időnek, így arra az jogosult. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy amennyiben valaki influenzás beteg lesz, ami miatt az év elején és az év végén is betegszabadságon van (15 és 16 napot), abban az esetben a szabadságát úgy kell számolni, mintha az adott időszakban nem állt volna fenn a munkaviszonya. Ennek az a jogalkotói racionalitása, hogy szabadságot a jogalkotó kizárólag a munkában töltött idő után kíván biztosítani. A betegség nem munkában töltött idő, így a betegszabadság előrehaladtával a szabadság mértéke folyamatosan csökken. E tekintetben a szakma egyebekben megosztott. A LIGA új Mt-vel összefüggésben tartott workshopjain részt vevő bírák kivétel nélkül akként foglaltak állást, hogy a törvény szövege ellentmondásos (az eredménye pedig 4

5 méltánytalan), és a szöveg szabadság megváltására esetén, amennyiben valaki inkább értelmezhető úgy, hogy a szabadság csökkenése ugyanakkor nem vonatkozik a 98%-os különadó mentesítő több szabadságot vett ki, mint amennyi megilletné, a csupán a 30 napot meghaladó rendelkezése, azaz szabadság tőle nem betegszabadságrészre amennyiben a pénzbeli követelhető vissza. Ennek vonatkozik (tehát a szabadság megváltás összege oka az, hogy a jogalkotó a csupán a 31. naptól csökken a szabadság). A jogalkotói szándék ugyanakkor nem erre meghaladja a 3.5 millió forintot, az e feletti részt 98%- os (!!) különadó terheli. Ez az törvény szövegéből kivette azt a rendelkezést, miszerint a munkaviszony irányult, amit több, a az adónem, amit a jogalkotó megszűnésekor a jogszabály megalkotásában eredetileg a 2010 előtti, többletszabadságra eső részt vevő személy is túlzottnak vélt végkielégítések munkabért vissza kell fizetni. hangoztatott. Ennek csökkentésére fogadott el, s Ennek gyakorlati indoka az, megfelelően a munkavállalók- melyet sem az hogy a szabadságot, amely a ra kedvezőtlenebb Alkotmánybíróság, sem pedig munkavállaló jogértelmezéssel célszerű a Strasbourgi bíróság nem regenerálódására szolgál, a számolni. talált jogszerűnek. Később a munkáltató adja ki Érdekes helyzetet teremthet az is, amikor a munkavállaló a szabadságát görgette, azaz a munkáltató neki jogellenesen, évekig nem adta ki. Ebben az esetben ugyanis a szabadságot pénzben kell megváltani a munkaviszony megszűnésekor. Ez egyébként a pénzbeli megváltás egyetlen esete. Az esedékesség évét megelőzően felhalmozódott törvény több módosításon esett át, s mostani formájában az eredetileg megcélzott körön kívül mindenkit terhel. Így kerülhet sor arra, hogy a jogellenesen ki nem adott szabadságot a munkavállaló még pénzben sem kapja meg, hanem annak egy részét a jogalkotó adó útján vonja el. Fontos változás az is, hogy a munkaviszony megszűnése természetben. Megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. Mivel a munkáltató saját maga engedélyezte a szabadság kiadását, így annak igénybe vétele jogszerű volt, amit jogcím nélkül kifizetett munkabérként így nem lehet visszakövetelni. Amint arra dr. Tánczos Rita, a Kúria egyik bírája rámutatott, a 5

6 munkáltató csapdahelyzetbe jelentőséggel bír, hogy a hét nappal rendelkezik kerül. Amennyiben ugyanis munkáltató a szabadságról a szabadon. Nem kérheti tehát visszakövetelné a szabadságra munkavállalót évente azt, hogy a gyermeke után kifizetett munkabért, a tájékoztatja, mely lényegében járó pótszabadságot számára munkavállaló állásidőre járó tartozás elismerésnek ekkor vagy akkor adják ki. Ez juttatást követelhet, hiszen a minősül. alól kivételt egyedül az munkavégzésre szabadság hiányában rendelkezésre állt volna. A szabadság elévülése is olyan kérdés, melyet az új Mt. eltérően szabályoz. Korábban a szabadságra vonatkozó igény nem évült el. Jelenleg ezt a szabályt a törvény nem tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az általános, 3 éves elévülési időn belül lehet rá hivatkozni. Dr. Tánczos Rita, a LIGA november 18-i Végezetül sokan helytelenül értelmezik a pótszabadság szabályozását is. Pótszabadság különböző jogcímeken járhat: életkor, gyermek, apaság, fiatal munkavállalói státusz, egészségtelen munkakör stb. Ezekkel a pótszabadságokkal a munkavállaló NEM maga rendelkezik, hanem osztják a szabadság általános sorsát. Ez azt jelenti, hogy, ha valaki 25 éves és van két gyermeke, apának járó pótszabadság képezi, melyet a szülést követő második hónap végéig a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezt a szabadságot ráadásul arányosítani sem kell, azaz a novemberben kezdődő munkaviszony esetében is ugyanannyi, mintha a munkaviszony az egész évben fenn állt volna. Dr. Kéri Ádám workshopján összefüggésben ezzel kiemelte, akkor van 20 nap alapszabadsága, amely az hogy a törvény hatályba lépése óta még szabadságra vonatkozó igény nem évülhetett el. Ez egyrészt azért van, mivel 3 év még nem telt el a hatályba lépés óta. Másrészt pedig az is életkora miatt további 1 nappal, gyermekei után pedig további 4 nappal növekszik. Így 25 nap szabadsága van összesen. A szabadság mértékétől függetlenül a munkavállaló azonban csupán 6

7 A GÉPIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGRÓL A Gépipar ágazataiban működő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, az ágazati szociális párbeszéd fejlesztése, ágazati érdekeik egyeztetése, közös képviselete és érvényesítése végett március 3.-án megállapodást kötöttek, és létrehozták a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot. Az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló évi LXXIV. törvény értelmében az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság március 23-án kelt 92-3/6-9/2010-ÁRMB számú határozatával a Gépipari ÁPB újjáalakult. A Bizottság jogállása: A gépipari ágazati érdekegyeztetés rendeltetésszerű működése által meghatározott körében tevékenykedő, önálló jogi személyiségű munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek együttműködési és érdekegyeztetési fóruma. A Bizottság tagszervezetei: Munkáltatói érdekképviseletek: Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Állandó meghívottként a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség is részt vesz a bizottság munkájában. Szakszervezetek: Vasas Szakszervezeti Szövetség, Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége, Liga Vas- és Fémipari Szövetség. A megállapodó szervezetek megvalósítandó célként fogalmazták meg, hogy a Bizottság: Ágazati, ágazatközi konzultációs fórumként járuljon hozzá a felek között jelenleg is meglevő kétoldalú partner kapcsolatok folyamatosságához, és a szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a gépiparban, A szakmai összetartozás alapján biztosítsa az ágazati, illetve ágazatközi együttműködés és érdekképviselet intézményes megjelenítését, működtetését, valamint azt, hogy ennek keretében alágazati és/vagy szakágazati fórumok is működhessenek, Segítse elő az ágazati és munkahelyi szintű kollektív szerződések,- megállapodások létrehozását. 7