FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD KEOP /A

Átírás

1 FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD KEOP /A

2 Szerkesztette: Benkőné Di Giovanni Rita Szerzők: Bartha Cecília Dr.Böddiné Dr.Schróth Ágnes Dobóné Tarai Éva Dr. Victor András Lektorálta: Dr. Albert Judit A segédanyag elkészítését támogatta: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a KEOP /A pályázat keretében Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2

3 Tartalom Bevezetés Élelmiszerek (Böddiné Schróth Ágnes) A víz (Dr Hogyan tartósítsunk? I Hogyan tartósítsunk? II Lehet-e E-szám nélkül élni? Mit, mikor és hogyan? Mit tehetek? Victor András) A kék bolygó Mennyi vizet fogyasztunk? Mit iszunk? Fenntartható fogyasztás (Dobóné Tarai Éva) 3.1 Szupermarketek Reklámok bűvöletében Vásárolj fájdalom nélkül! Élni, és élni hagyni Emblémák Vegyszerek a háztartásban (Bartha Cecília) 4.1 Bevezetés Takarítás környezetkímélő módon Tanulás környezetbarát eszközökkel Táplálkozz egészségesebben! Szépségápolás További felelősségeink Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Napjainkban egyre többet hallunk élelmiszerbotrányokról, genetikailag módosított növényekről, az E-számokról, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás kérdéseiről. Riasztó kutatási adatok látnak napvilágot, miszerint 1990 és 2030 között a világ lakóinak száma 3,7 milliárddal nő, az élelmiszerigény megduplázódik, az ipari termelés és az energiafelhasználás megháromszorozódik. Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk Az előttünk álló kihívásokra fogalmazódott meg az EU-ban a termelés és fogyasztás fenntarthatóvá tétele, azaz kevesebb erőforrás felhasználásával próbáljunk előállítani többet. Lehetőleg kisebb ökológiai lábnyommal magasabb fogyasztói szintű jólétet elérni. Bár óriási a kihívás, vannak bíztató kezdeményezések. A kormányzatok világszerte támogatják az energiatakarékos technológiákat. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása már elvárás Európában, hiszen a fogyasztók nagy többségét érdekli, hogy az egyes cégek működése milyen hatással van a környezetre, mit tesz a helyi közösségekért, s hogy bánik az alkalmazottaival. A felelős fogyasztók igénylik, hogy ismerhessék az általuk vásárolt áru eredetét, végigkísérve annak teljes életútját. A fenntartható fogyasztás egy társadalomban az adott közösség tagjainak fejlett környezeti tudatosságát feltételezi. Életünket át meg átszövi a fenntarthatóság a jövőért vállalt felelősség gondolata. És mit tehetünk pedagógusként? Mire neveljük gyerekeinket? Hogyan készíthetjük fel őket a jövő kihívásaira a mindennapokban? Milyen élelmiszereket vásároljunk, milyen tisztítószert használjunk, ha környezettudatosan akarunk élni? Hogy válhat életmódunk fenntarthatóvá? Ilyen kérdésekre kerestük a választ, tananyagaink írásakor. Az iskolai környezetben is jól használható óravázlatokat szeretnénk átnyújtani kollégáinknak, hogy diákjaikkal körüljárhassák a fenntarthatóság hétköznapi kérdéseit. Sok örömet és közös élményeket kívánnak a Szerzők 4

5 1. ÉLELEMISZEREK 1.1 Hogyan tartósítsunk? I. 1. rész Mely célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak a tartósítási módszerekről. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés A gyerekek megkérdezik otthon, hogy házilagosan milyen élelmiszertartósítási formákat alkalmaznak Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség Idő Mozzanat 5 Ráhangolás Feladat Módszer/ Szervezési mód Kapcsolódás az előző órához Milyen érvek szólnak a Közös mellett, hogy szezonális megbeszélés termékeket fogyasszunk. Hogyan lehet elérni, hogy szezonon kívül is Ötletbörze hozzájussunk bizonyos élelmiszerekhez? 5 Eszköz

6 A téma feldolgozása Csak a fiatalabb diákok Tartósítás régen - történeti háttér A diákok egyénileg elolvassák a megkapott szövegrészt, majd párban megbeszélik a szöveg utáni kérdéseket, feladatokat. Az egyes szövegrészeket feldolgozók beszámolnak. Szövegelemzés Egyéni és pármunka 1. sz. melléklet Tanári háttéranyag Frontális munka Toll, jegyzetfüzet Frontális beszélgetés Tartósítás ma Mit jelent, hogy egy élelmiszer tartós? Ötletbörze Milyen tartósítási formákat ismernek a diákok? Gyűjtés Házi tartósítások Gyerekek egymás között járkálva Közös munka megkérdezik, hogy mit, Statisztika milyen módon tartósítanak készítése otthon. Bemondás alapján a Táblázatkészítés gyűjtött tartósítási formák Csoportmunka összegyűjtése, majd a Közös gyűjtőmunka értékelése megbeszélés Az egyes élelmiszerek tartósítása A tanulók elkészítik a jegyzetfüzetükbe a 6 toll, jegyzetfüzet Tábla, kréta 2. sz. melléklet

7 táblázatot, majd kitöltik azt. Kérdve kifejtés Az egyes tartósítási Frontális munka módok, technikák rövid értelmezése Fizikai eljárások: hőközlés dunsztolás, hőelvonás fagyasztás, vízelvonás besűrítés (lekvár főzés), aszalás, szárítás Fizikai - kémiai eljárás: sózás, pácolás, füstölés Cukrozás kandírozás Kémiai eljárások tartósítószerek adása Biológiai eljárások: erjedés tejsavas: káposzta, uborka; alkoholos: borok 2 Házi feladat Az egyes tartósítási Tanári közlés Lezárás, a eljárások előnyének és továbblépés hátrányának átgondolása.. kijelölése Diákonként 2 3 élelmiszer csomagolóanyagának gyűjtése, amelyen a tartósítószerek fel vannak tüntetve. 7

8 1. számú melléklet Rövid történeti áttekintés 1. Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Már az ősember is kísérletezett az összegyűjtött, később a megtermelt felesleges anyagok hosszabb ideig tartó romlás nélküli tárolásával. Ezek az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az élelmi anyagok tápértékét. A kínai költészetben is találhatók több ezer évvel ezelőtti utalások például a jégveremben való eltartásról. A görög és római kultúrában, a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sőt a cukrozott gyümölcsök őseit is fellelhetjük. Valószínű, hogy ettől az időtől kezdve a középkor és az újkor háziasszonyai hasonló módon tartósították a gyümölcsöket. Az ősi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sőt az erjesztés is. A napfényes meleg vidékről terjedt el az aszalás és a szárítás. A tűz fölötti szárítás tökéletesítéséből alakult ki a füstölés. Az ókorban a húst már sózással próbálták tartósítani. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása Mit jelent, hogy az egyszerű tartósítási módszerek nagyban csökkentették az élelmi anyagok tápértékét?

9 Fejezzétek be az alábbi táblázatot! Mikor? Több ezer éve Mit? Hogyan? Hol? Méz, must cukor Napfényes, meleg vidékek füstölés sózás Soroljatok fel olyan tartósítási módszereket, amelyeket otthon is alkalmaztok!

10 2. Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az időben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Később egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. Komoly fejlődést jelentett ebben az időben a bádog konzervdoboz találmánya. A sterilizálás felfedezése egy Appert nevű francia szakács nevéhez fűződik. Rájött arra, hogy ha a kis nyílású dobozba tett nyersanyagot sokáig meleg vízben tartja, majd légmentesen lezárja azt, akkor ez az élelmiszer sokáig eláll. 1804ben megalapította az első tartósítóüzemét is. A XIX. sz. végén, Magyarországon is megkezdődött a nagyüzemi konzervgyártás. A pasztőrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körű alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fűződik. Számos felfedezése közül ismert, hogy a baktériumok viszonylag nem nagy hőmérsékleten elpusztulnak. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása Kapcsoljátok össze kifejezéseket! a két oszlopban található összetartozó szavakat, Francia cukrász Pasteur Orosz kutató 1804 Konzerv tengerészeknek Első tartósítóüzem Sterilizálás Nagyüzemi konzervgyártás Appert XIX. sz. vége itthon Dugóval lezárt palack pasztőrözés Hol vannak ma Magyarországon konzervgyárak?... 10

11 ... Írjátok a kipontozott helyre a megfelelő szót: sterilezés (csírátlanítás), pasztőrözés! A.. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 C (65-95 C) alatti hőkezelést jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. A. valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktériumspórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100 C (120 C) felett és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés. 11

12 3. Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A fagyasztva tartósítás földrajzi adottságukból adódóan az eszkimóktól ered. A természetes jég széles körű alkalmazása, a hűtési módszerek tökéletesítése a XVIII. században kezdődött. A hűtőszekrény ősét 1835-ben Perkins szabadalmaztatta, majd a mesterséges hideg előállítására alkalmas gépet az 1870-es évek végén a német Linde fedezte fel és végül az 1920-as években a fagyasztó-berendezés szabadalmaztatása az angol Birds Eya nevéhez fűződik. Pár évvel később a kompresszoros hűtőgép indult hódító útjára. Magyarországon az első hűtőház 1906-ban, az első fagyasztóüzem (Frigelit néven) pedig 1943ban épült. A MIRELIT nevet 1947 óta viseli. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása Mi a szerkezeti oka annak, hogy a jég alkalmas hűtésre? Készítsetek csomagolópapírból időszalagot és jelöljétek rajta a fagyasztva tartósítás fejlődésének egyes állomásait, történéseit! Az alábbi térképen jelöljétek be, hogy hol találhatók Magyarországon hűtőházak! 12

13 13

14 4. Feladatlap: Az olvasott szöveg és a saját ismereteitek felhasználásával válaszoljatok a szövegrész utáni kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Élelmi anyagaink nagy része idényjellegű. A szerves anyagokban, természetes formájukban az enzimek működése nem áll meg azonnal, hozzájárulva ezzel ízüknek, színüknek és illatuknak a kialakulásához, de egyúttal a nemkívánatos bomlási folyamatokat is elindítják a mikroorganizmusokkal és az egyéb kártevésekkel együtt. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek tartósítanak, hozzájárulva ezzel a nyersanyagok hosszabb ideig tartó felhasználhatóságához. A tartósítás olyan romlási folyamatokat megakadályozó gyakorlati eljárás, amellyel megőrizhető a nyersanyag fizikai, kémiai tulajdonsága, a biológiai és élvezeti értékével együtt. A tartósítás előnye a romlás megakadályozása mellett az is, hogy a nyersanyagok főzésre, sütésre előkészítettek. Az eltett (tartalék) anyagok továbbá lehetővé teszik a változatos étlaptervezést, mivel függetleníteni tudjuk magunkat az évszak nyújtotta élelmiszerkínálattól. Virág Eszter: Tartósítási módszerek Beszámoló dolgozat: Élelmiszertermelés minőségbiztosítása 14

15 Húzzátok alá a szövegben, hogy mi a tartósítás lényege! Szerintetek miként jelentkeznek a nyersanyagon az egyes romlástípusok jegyei? Fizikai romlás: Kémiai romlás: Biológiai romlás: Mikrobiológiai romlás: Milyen kapcsolat van az egyes romlástípusok között? Soroljátok fel, hogy miért előnyös dolog a tartósítás, és miért lehet hátrányos! Előnyök: Hátrányok:

16 Az élelmiszerek romlása Tanári háttéranyag Fizikai eredetű változások A fizikai tényezők az élelmiszerek kémiai összetételében nem okoznak minőségi változást, általában a helytelen szállítás, kezelés és tárolás következtében az élelmiszerek alakjában, felületében, állományában történik változás. Az élelmiszerek víztartalmának változása gyakori jelenség. Ha az élelmiszerben nagyobb a vízgőz nyomása, mint a levegőben, akkor az élelmiszer vizet ad le, vagyis szárad. Ilyenkor a termék tömege csökken, felületén kéreg keletkezik, megrepedezik és keménnyé válik. Ellenkező esetben az élelmiszer vizet vesz fel a környezetéből, nedvesedik, ami elsősorban állományváltozást, csomósodást, folyósódást, ragacsosságot eredményez és kedvez a romlást okozó mikroorganizmusok elszaporodásának. A hőmérséklet változása is befolyásolja az élelmiszerek minőségét. A hőmérséklet emelkedésekor a zsírtartalmú élelmiszerek megolvadnak, alakjukat vesztik, kiszáradásuk gyorsul. A hőmérséklet csökkenésével az élelmiszerekben lévő víztartalom megfagy. A keletkező jégkristályok roncsolják a sejtfalat, és a termék felengedésekor az értékes sejtnedv kifolyik, a káros mikroorganizmusok elszaporodnak, az áru puha állományúvá válik. A mechanikai változások, pl. az ütés, nyomás, rázkódás roncsolják a sejtszerkezetet, így hamarosan megindul a mikrobiológiai romlás, elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék esetében. A fény hatására megváltozik az élelmiszerek jellegzetes színe, megindul az avasodás. Kémiai eredetű változások Egyes nem enzimes kémiai folyamatok gyakran vezetnek az íz, az illat és a szín elváltozásaihoz. Ezeket főként oxidációs folyamatok vagy az un. Maillard-reakció okozzák. A szabad levegőn lévő élelmiszer romlásában az oxigén hatása jelentős lehet. E hatást rendszerint gyorsítja a magasabb hőmérséklet, a fény (a Nap közvetlen vagy visszavert sugárzása) és egyes, katalizátorként ható fémek. Fény és oxigén hatására oxidálódnak a telítetlen zsírsavak, a karotinoidok (pl. a paprikapor fakulása, avasodik a zsír). 16

17 Maillard-reakció okozhatja például a tartósított gyümölcslevek és gyümölcs szárítmányok sötétedését tárolás közben. E barnulási folyamat a redukáló cukrok és az aminosavak kondenzációs reakciója, aminek során sötét színű melanoidinek keletkeznek. A barnulás mértéke függ a tárolási hőmérséklettől, a termék víztartalmától, valamint a levegő ill. az oxigén mennyiségétől. Enzimek okozta romlási folyamatok Hő kezeletlen nyersanyagokban különösen gyakori az enzimes (biokémiai) eredetű romlás. A leszedett gyümölcs, a felszedett gyökérzöldség és más, nagy vízaktivitású növényi részek a szedés után is élő sejtekből állnak, és a növény saját enzimjeinek (a szöveti enzimeknek) a hatására folytatódnak bennük a légzés és más anyagcserefolyamatok. A légzés alapformája a növényi szövetben felhalmozott tartalék szénhidrátok oxidációja szén-dioxiddá és vizzé. Ezáltal csökken a beltartalmi értéket jelentő szénhidrátok, pl. az édes ízt adó cukrok mennyisége. A szedést követő változások közül tipikus a növényi sejtfalak köztes lamelláját alkotó protopektin lebomlása oldható pektinekké, ami a termény állagának puhulásában mutatkozik meg (túlérés). Az utóérési folyamatok között gyakori egyes szerves savak (pl. az almasav) enzimes oxidációja, ami a savtartalom csökkenését okozza az egyébként jól eltartott gyümölcsben. Egyéb enzimes átalakulások szintén a beltartalmi érték és az érzékszervi tulajdonságok változásához vezetnek. A növényi szövet, gyümölcs vagy zöldség erős nyomás vagy ütés hatására felületi sérüléseket szenved. Külső mechanikai erő hatására a sejt belső rendezettségét biztosító, az életfolyamatok szempontjából rendkívül fontos membránok felszakadnak, a sejt képtelen lesz normális életműködés folytatására. Az ilyen sejtek többségében az eddig membránokkal elválasztott szubsztrátumok és enzimek, pl. a polifenolok és az oxidázok találkoznak és megindul az enzimes barnulás. A polifenol-oxidázok és egyéb oxidázok a levegő oxigénjét átadják a polifenoloknak, és az enzimes barnulási folyamat révén folt keletkezik az ütés vagy nyomás helyén. Az oxidáció során keletkezett barna anyagok, a polikinonok, bizonyos mértékig antimikrobás hatásúak, és gátolják a mikroorganizmusok behatolását a sérült növényi szövetbe. 17

18 Mikrobiológiai eredetű romlások Az élelmiszerek romlását legnagyobb mértékben a különböző mikroorganizmusok okozzák. Ezek az élelmiszeren elszaporodva, enzimjeik segítségével lebontják az élelmiszerek értékes vegyületeit és azokat a saját anyagcseréjükben használják fel. Eközben saját anyagcseretermékeik felhalmozódnak. Ezáltal az élelmiszer elveszti eredeti érzékszervi tulajdonságait: állagát, színét, ízét, zamatát, sőt csökken beltartalmi értéke is. A mikroorganizmusok anyagcseretermékei gyakran elszíneződést, kellemetlen ízt okoznak. Esetleg egészséget károsító anyagok is felgyülemlenek, pl. az egyes penészek által termelt mikotoxinok, rothasztó baktériumok termékei. Levegőn a folyadékok felületén egy, az emberre ártalmatlan élesztőfajta (virágélesztő) bőrösödést (pimpósodás) okoz, először finom fehér foszlány (borvirág), majd összefüggő barna, megsűrűsödött hártya formájában, pl. savanyú káposzta. 18

19 2. számú melléklet Házi tartósítási formák Élelmiszer neve Tartósítási forma Zöldség Gyümölcs Hús 19

20 1.2 Hogyan tartósítsunk? II. 2. rész Mely célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy egészségesebb táplálékokat fogyasszanak Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt élelmiszerek milyen tartósítószert tartalmaznak. Olyan csomagolások gyűjtése, amin szerepel a tartósítószerek neve is. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség Idő Mozzanat 5 Ráhangolás 10 Feladat Módszer/ Szervezési mód Kapcsolódás az előző órához Asszociációs Melyik tartósítási feladat eljárásról van szó? Egyéni munka Frontális megbeszélés A csomagolóanyagok vizsgálata Vizsgálódás A diákok leírják a Pármunka csomagoló-anyagokról a tartósítószerek nevét, E-számát Frontális munka 20 Eszköz 1. sz. melléklet tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll Hozott és az iskolában összegyűjtött élelmiszer csomagolóanyagok

21 A tanár a tanulók bemondása alapján felírja a táblára a talált E számokat és tartósítószereket. Frontális Közös statisztikai beszélgetés összesítés készítése. 5 A téma feldolgozása Ismerkedés az E számokkal Pármunka Jelentése, eredete, típusai, szerepe Felsőbb évfolyamoko n Tartósítószerek Frontális A kiadott lap, vagy beszélgetés könyvek segítségével a tanulók megismerkednek az egyes tartósítószerek jellemzőivel A párok beszámolnak a Szövegelemzés megállapításaikról. Van-e az otthon használt tartósítószereknek E száma? E számok kölcsönhatása 10 Lezárás, a továbblépés kijelölése Csak rosszak-e az E- Vita, beszélgetés számok A vizsgált csomagolószerek alapján hány élelmiszer nem tartalmaz tartósítószert A bioélelmiszerek jelentősége sz. melléklet ppt 3. számú melléklet Tábla, kréta 3. számú melléklet 4. számú melléklet

22 1. számú melléklet A tartósítás típusai A táblára a tanár felírja a múlt órán említett tartósítási módokat. A gyerekek is leírják a füzetükbe. Utána meghatározásokat olvas fel a tanár, és a gyerekeknek az elhangzási sorrend számát a tartósítási mód mellé kell írniuk. A meghatározást úgy fogalmazza át a tanár, hogy a kulcsszó mindig kimaradjon. Sózás, pácolás, füstölés, cukrozás, erjesztés, pasztőrözés, sterilezés A sózás évezredek óta ismert eljárás. A konyhasó tartósító hatása többirányú: egyrészt az élelmiszerek szabad víztartalmának megkötésével lényeges életfeltételétől fosztja meg a mikroorganizmusokat, másrészt az ozmózis nyomás növelésével súlyosan károsítja a mikroszervezetek sejtjeit. Száraz sózáskor az élelmiszer felületét sóval bedörzsölik, illetve az élelmiszert sóval rétegzik, nedves sózáskor viszont az élelmiszert %-os konyhasó-oldatba tartják mindaddig, amíg a só egyenletesen át nem járja a terméket. A sózást húsok, szalonnák, zöldségfélék és sajtok tartósítására használják. A pácolás a húsok tartósításának elterjedt módszere. Pácoláskor sókeveréket, úgynevezett pácsót használnak fel, ami a konyhasó mellett, Na- vagy K-nitrátot vagy nitritet tartalmaz. A nitrát-sók a húsban nitritté alakulnak, amelyek a vér és izom festékanyagaival, a hemoglobinnal és a mioglobinnal új, stabil, élénkrózsaszínű vegyületeket képeznek. Ezért a pác-sóval tartósított hús a feldolgozás és tárolás során is megőrzi a színét. A füstölés húsok, húskészítmények, szalonna- és kolbászfélék, valamint sajtok tartósítására használt eljárás. Általában a már besózott és pácolt terméket keményfa füstje felett rövidebb-hosszabb ideig szárítják. A termék felülete szárad, ugyanakkor a füstben lévő vegyületek (fenolok, krezolok, formaldehid, hangyasav, ecetsav, aceton) elpusztítják a mikroorganizmusokat. A füst a húsáruk íz- és színkialakításában is részt vesz. A cukrozás hatása hasonló a konyhasó tartósító hatásához. Az élelmiszerekben oldott cukor mennyiségének növekedésével növekszik az ozmózisnyomás a sejtekben, mely elpusztítja a mikroorganizmusokat. Másrészt a cukrozás elvonja a mikroorganizmusok szaporodásához szükséges vizet. A cukrozás tartósító hatása csak 50 %-os töménység felett érvényesül. Ezt az eljárást befőttek, gyümölcsízek és gyümölcslevek tartósítására használják, rendszerint más tartósító eljárásokkal (pl. hőkezeléssel, besűrítéssel) kombinálva. A biológiai tartósító eljárások alkalmazásakor élő szervezetek, a mikroorganizmusok által termelt anyagok tudatos felhasználásával akadályozható 22

23 meg élelmiszereink romlása. A tejsavbaktériumok anaerob tejsavas erjedést indítanak meg, a keletkezett tejsav védelmet biztosít a káros mikroorganizmusok ellen. Ez a folyamat a természetes savanyítás, mely során az egyik mikroba által termelt anyag gátolja a másik, romlást okozó mikroszervezet elszaporodását. A tejsavas erjedés a tartósító hatás mellett kellemes ízűvé is teszi az élelmiszert. Tejsavas erjedéssel állítják elő pl. a savanyú káposztát, és a kovászos uborkát, a tejtermékek előállítása során is számos esetben keletkezik tejsav. A pasztőrözés. az enzimek inaktiválását és a baktériumok élő alakjainak jelentős arányú elpusztítását célzó, viszonylag enyhe 100 C (65-95 C) alatti hőkezelést jelentő beavatkozás. A spórák nem pusztulnak el. A hőkezelést olyan csomagolással egészítik ki, amely az újraszennyeződésüket kizárja. A sterilezés valamennyi mikroorganizmus (közöttük a hőtűrő baktérium spórák) gyakorlatilag teljes elpusztítását lehetővé tevő erőteljes, 100 C (120 C) felett és magas nyomáson megvalósuló hőkezelés. 23

24 2. számú melléklet Háttéranyag az E számokról Ajánlott irodalom: Tóth Gábor (2004): Az E-számokról őszintén Pilis-Vet Bt. Mélyiné Venesz Mária, Szabó Tamásné (2006): Mivel E-tetnek minket? Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Dr. Sohár Pálné, Dr. Rácz Endre: Őszintén és érthetően az adalékanyagokról. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mi is az az E-szám? Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszeradalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert, annak érdekében, hogy a soknyelvű közösségben az élelmiszer-adalékanyagok nevének fordításából adódó problémák és esetleges félreértések elkerülhetők legyenek, s hogy az élelmiszeradalékanyagok azonosítása és jelölése egyszerűbbé váljon. Mi az élelmiszer-adalékanyag? A Magyar Élelmiszerkönyv /107 számú előírása szerint élelmiszeradalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként, rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek, az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (többek között elkészítésekor, csomagolásakor, tárolásakor, letöltésekor stb.), technológiai vagy érzékszervi javítási célból szándékosan adják az élelmiszerekhez önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik, illetve válhat Tudatos Vásárló 24

25 E-anyagok E E E E E adalékok E E E1000- csoportosítva Elsősorban színezőanyagok Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes Ízfokozók és módosítók Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok Egyéb kiegészítő- és segédanyagok ADI Az ADI a mérgező (toxikus) vegyületek élelmiszerekben megengedett szintjét fejezi ki, egészséges szervezetben naponta történő fogyasztásuk nem okoz egészségkárosodást. Mennyiségi jelölés: mg/ttkg/nap. Az amarant értéke: 0,5 mg/ttkg/nap, 60 kg-os testsúly esetén (60x0,5)=30 mg/nap, 40 kg-os gyermeknél: 20 mg/nap. 25

26 3. számú melléklet Tartós kapcsolat? Kónya Kriszta A tartósított zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de akár a zöldségesnél vásárolt déli gyümölcsöknek csupán a tapintása révén is rengeteg tartósítószerrel érintkezünk nap, mint nap. Összeállításunkban a zöldségek és gyümölcsök tartósítására használt leggyakoribb szereket és élettani hatásaikat mutatjuk be. Szorbinsav (E200): sav vagy só (szorbátok: nátriumszorbát: E201, káliumszorbát: E202, kálciumszorbát: E203) formájában kerül felhasználásra, a mikroorganizmusok enzimképződésének megakadályozása révén fejti ki tartósító hatását. Élesztő- és penészgombák, valamint a baktériumok egy része ellen hatásos, csakis ép, nem romlott élelmiszer esetében. Szintetikus úton előállított szer, a természetben nem fordul elő. Élelmiszer-higiéniai vizsgálatok az egészségre nem veszélyes anyagok közé sorolják, bár ritkán kiválthat pszeudoallergén tüneteket, különösen érzékeny embereknél pedig irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. Benzoesav (E210): sav vagy só (benzoátok: nátriumbenzoát: E211, káliumbenzoát: E212, kálciumbenzoát: E213) formájában használják a konzerviparban. Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas. Megakadályozza a penészedést és az erjedést. Gyakran alkalmazzák kén-dioxiddal együtt, ami az enzimatikus és bakteriális romlást is meggátolja. Tejsavak ellen kevésbé hatékony. Tanulmányok egészségre káros hatását mutatták ki: fogyasztása különösen az acetil-szalicilsavra (aszpirin) érzékeny emberek esetében veszélyes; érzékeny embereknél allergiát és pszeudoallergiás tüneteket válthat ki. Természetes állapotában, málnafélékben és gyümölcsökben fordul elő. Szalicilsav: az egyik legrégebben ismert gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító hatással is rendelkezik óta használták az egyik fűzfa (Salix Alba) kérgének kivonatát, amely egy szalicin nevű anyagot tartalmaz, amiből a szervezetben szalicilsav szabadul fel. Élelmiszer-ipari fölhasználása nem engedélyezett, csak háztartási kiszerelésben árusítható. 26

27 Nátriumofenilfenolát (E232): a második világháború után szintetikus úton kifejlesztett tartósítószer, amely a citrusfélék felszínére permetezve viszonylag hosszabb távú tartósításukra alkalmas, mindazonáltal a gyümölcsökön képződő penészgombák egy idő után rezisztenssé válhatnak a szerre. A gyümölcs héjában fejti ki hatását, mérgező volta már régóta bizonyított: az ezzel kezelt gyümölcsök esetében a toxikus anyag a hámozás során a kézre és a gyümölcshúsra is átkerülhet. Állatkísérletek során a termékenység csökkenését, növekedési zavarokat és májkárosodást állapítottak meg, valamint rákkeltő hatást diagnosztizáltak. A szerrel dolgozó munkások émelygésre és hányásra panaszkodtak. Nátrium-tetraborát (E241), bórax (E285): természetben is előforduló ásványi anyag, a mikroorganizmusok enzimrendszerének blokkolása révén tartósít. Más konzerváló anyagokkal ellentétben a bórax semleges ph-érték esetén is hatékony, viszont csak nagy mennyiségben. Korábban tejtermékek és citrusfélék tartósításában játszott jelentős szerepet, ma már toxikus hatása miatt ritkán alkalmazzák, egyedül a kaviárban elfogadott szer. Használják még elhízás elleni szerekben, szépségápolási termékekben (a zsíros bőr elleni védelem miatt). Bórsav (E284): a bórax (E285) sava, természetes úton, a bórax savasításával nyerik. A bórsav elsősorban a zsírszövetekben és a központi idegrendszerben halmozódik fel, és főleg gyerekeknél mérgezési tüneteket okozhat (3 év alatti gyerekek számára készített kozmetikai szerekben ezért tilos az alkalmazása). Szén-dioxid (E290): a ph-érték megváltoztatásával megakadályozza bizonyos mikroorganizmusok növekedését, anyagcseréjét, csökkenti életképességüket. Különösen az oxigént igénylő mikroorganizmusok esetén hatásos, penész- és élesztőgombáknál nem. Tejsavbaktériumokkal szemben kevésbé hatékony. Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is használják. Egészségügyileg veszélytelen. Tiabendazol (E233): külsőleg alkalmazott konzerváló anyag, főleg a banán és a citrusfélék penészedése ellen használják. A gyümölcs héjában fejti ki hatását, ezért a gyümölcs érintése után kezet kell mosni! Banánon nem kötelező a használat feltüntetése. Kizárólag szintetikus úton állítják elő; burgonya- és gyümölcstermelésnél növényvédő szerekben is alkalmazzák. Egészségre gyakorolt hatásáról még nincsenek kielégítő vizsgálatok, az állatkísérletek során hólyagrákot és májkárosodást állapítottak meg. 27

28 Kálcium-formiát (E238): kálcium-hidroxidból és szén-monoxidból állítják elő. Természetes előfordulási helye hasonló a hangyasavéhoz (gyümölcsökben, mézben, csalánban stb.). Gyümölcslevek, alkoholmentes italok, zöldségkonzervek tartósítására használják. Magas koncentrációban vízhajtó hatású. Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában. Nitrites pácsó (E ): szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát. A nitrites pácsóból, a gyomor savas közegében nitrózaminok keletkezhetnek, amelyekről azt kell tudni, hogy a kísérleti rákkutatók ennyire súlyosan rákkeltő anyagokat addig még nem találtak. A nitrites pácsót tartalmazó húsfélékben, a serpenyőben történő sütés közben, illetve a gyomor savas közegében is keletkezhetnek nitrózaminok Kén-dioxid (E220): tartósítószer. A gyümölcsök megbarnulását gátolja. Gyakran bélpanaszokat okoz, nyálkahártya izgató, B12 vitaminkárosító. 28

29 4. számú melléklet E számok kölcsönhatása Olvassátok el az alábbi szöveget, és a szöveg, valamint előzetes ismereteitek alapján válaszoljatok a lenti kérdésekre! Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs Hosszú évek óta kutatják, pontosan mitől függ, hogy egyes üdítőkben kialakul a rákkeltő benzol, míg a közel ugyanolyan összetételűekben nem. A gyártókat egyelőre csak kérik, hogy kerüljék a tartósítóként használt benzoátok és az aszkorbinsav együttes használatát, mert ezek kölcsönhatásából jöhet létre a veszélyes vegyület kérdéses, hogy mi váltja ki a folyamat beindulását. "Több országban folynak kutatások annak felderítésére, hogy vajon mikor és miért keletkezik az egyik üdítőben benzol, és miért nem keletkezik a másikban" - mondta el az [origo] Egészség rovatának Sohár Pálné, az OÉTI Élelmiszeradalék- és Kémiai Szennyezőanyag Főosztályának vezetője. A palackos italokban tartósítószerként használt benzoátok (E211-E213) és a Cvitaminként hozzáadott aszkorbinsav egymással kölcsönhatásba lépve, több lépcsőben benzollá alakulhatnak. "A benzol bizonyítottan rákkeltő anyag, így élelmiszerekben való jelenlétét meg kell akadályozni, még akkor is, ha a kipufogógázokkal szennyezett levegővel, jóval nagyobb mennyiség kerülhet a szervezetünkbe, mint az üdítőitalokkal" - mondta a főosztályvezető. Az OÉTI főosztályvezetője szerint az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy az italokban hosszabb tárolás után, tehát a lejárathoz közeledve nagyobb valószínűséggel lehet jelen a benzol. Valószínű, hogy a hőmérséklet is közrejátszhat abban, hogy az aszkorbinsavból ún. szabad gyök keletkezzen, ami lehetővé teszi, hogy a benzoesavval reakcióba lépjen. Egyes kutatók arra gyanakszanak, hogy az üdítőkben használt valamelyik aromakomponensnek is szerepe lehet a folyamat beindulásában, azonban ez is csak feltevés, és egyelőre nincs rá bizonyíték. A megelőzés legbiztosabb eszköze a kölcsönhatásban résztvevő két komponens együttes jelenlétének az elkerülése lehetne. Az üdítőkben egyelőre nem tudják más engedélyezett tartósítószerrel kiváltani a benzoátokat, az eddig ismert adalékok közül ugyanis egy sem biztosítaná ezek hosszú eltarthatóságát. A magas cukortartalmú, aromásított italokban természetes eredetű C-vitamin általában nincs, mivel igazi gyümölcsöt nem tartalmaznak. Épp ezért aszkorbinsavval kezdték el őket dúsítani a gyártók, hogy így mégis egészségesebbnek tűnjenek, és "C- 29

30 vitaminban gazdag"-ként legyenek eladhatók - ezután tűnt fel először a benzol kialakulásának veszélye a kutatóknak. Az eddigi vizsgálatok során, a palackos üdítőkön kívül más típusú élelmiszerben nem találkoztak még ugyanezzel a problémával. Minden gyümölcs- és zöldségtartalmú készítményben jelen van valamennyi természetes C-vitamin, vagyis aszkorbinsav, de például a gyümölcsleveket és befőtteket a gyártás során, hőkezeléssel tartósítják, ezekhez viszont nem szabad hozzáadni nátrium-benzoátot, tehát itt nem áll fenn a benzol kialakulásának veszélye. Házi körülmények között a befőzésnél gyakran használnak benzoesavat tartósítóként - ezek esetleges benzoltartalmát viszont természetesen senki sem vizsgálja. Flanek Éva [origo] egészség augusztus 10., csütörtök, 7:

31 Feladatlap Benzol az üdítőkben - szabályozás még mindig nincs 1. Mi a következő vegyületek összeg- és csoportfunkciós képlete: Benzoesav: Na-benzoát: Aszkorbinsav: 2. Milyen kémiai vegyületet takarnak a következő E-számok? E 300: E 211: 3. E 212: E 213: A benzol a táplálékon kívül még honnan kerülhet az emberi szervezetbe? Milyen kémiai reakció alakulhat ki az aszkorbinsav és a benzol között az üdítőitalokban? Milyen tényezők segíthetik ennek a reakciónak a létrejöttét? 5. Milyen megoldás mutatkozik a tartósítóipar számára, hogy elkerülje az élelmiszerekben a benzol képződését? Van-e esélye annak, keletkezzen? Miért? hogy a házilag készített üdítőkben benzol... 31

32 1.3 Lehet-e E-szám nélkül élni? Mely célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, hogy vásárlás előtt érdemes megnézni, mit tartalmaz az elfogyasztandó élelmiszer. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. Előkészítés A gyerekek egy hete rendszeresen összeírják, hogy a család által vásárolt élelmiszerek milyen színező és ízfokozó anyagot tartalmaznak. Olyan csomagolások gyűjtése, Amin, szerepel a színező és íz fokozó anyag tartalmának neve is. Amire, nincs írva színező és íz fokozó anyag neve. Amire, rá van írva, hogy nem tartalmaz színező és íz fokozó anyagot. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, vitakészség Idő 5 Mozzanat Ráhangolás Feladat Módszer/ Eszköz Szervezési mód Kapcsolódás az előző Pármunka órához asszociációs 1. számú Tartósítószerek feladat melléklet típusai Frontális E számok megbeszélés 32

33 Egyéb adalékanyagok vizsgálata a Vizsgálódás csomagolópapírokon. Pármunka A diákok leírják a csomagolóanyagokról az E-számokat Frontális munka A tanár a tanulók beszélgetés bemondása alapján beírja a közös táblázatba a talált E számokat és neveket. Közös statisztikai A téma összesítés készítése feldolgozása következtetés. Csoportmunka Feltétlenül szükségesek-e Elemzés az adalékanyagok? Frontális Az egyes termékek beszélgetés tartalmának összehasonlítása. Ötletbörze A tapasztalatok Vizsgálódás megbeszélése következtetés Tanári Natúr- és biotermékek magyarázat Jelzések keresése a behozott Vidám csomagolóanyagokon képelemzés A jelzések felismerése A két fogalom meghatározása és Pármunka pontos elkülönítése Vita számú melléklet Hozott és az isko-lában összegyűjtött élelmiszer csomagolóanyagok Előre elkészített nagyméretű táblázat (pl. csomagolópapír, vagy ppt) 3. számú melléklet Behozott leírások 4. számú melléklet ppt vagy kép 5. számú melléklet 6. számú melléklet

34 A bio gyümölcs csak kukacos lehet? Érvek és ellenérvek az E számok mellett és ellen A tanulók pármunkában gyűjtenek érveket és ellenérveket az E számok használata mellett és ellen, majd az osztály megvitatja Lezárás, a Vásárlási szokások Beszélgetés továbblépés alakítása kijelölése Mindig nézzük meg miből áll, amit megveszünk! 2 34

35 1. melléklet Asszociációs feladat Alakítsunk párokat! A tanulók borítékban kétféle cédulát kapnak. A cédulák egyik csoportján a tartósítószerek neve (Lent vastag betű), a másikon jellemző tulajdonságok szerepelnek. (Lent normál betű.). Írhatjuk eltérő színnel az egyes csoportok céduláit, vagy eltérő színű lapra nyomtathatjuk a szöveget. A tanulók feladata, hogy párosítsák össze a meghatározást a megfelelő fogalommal. A megadott idő letelte után közösen beszéljük meg a jó megoldást a gyerekekkel. Amennyiben szükségesnek látjuk, osszuk ki fénymásolatban is a helyes megoldást. Tanári segédanyag Szorbinsav: a természetben nem fordul elő Benzoesav: Kizárólag savas vagy savanyított élelmiszerek tartósítására alkalmas. Szalicilsav: gyulladáscsökkentő szer, lázcsillapító hatással is rendelkezik Nátriumofenilfenolát: citrusfélék felszínére permetezve viszonylag hosszabb távú tartósításukra alkalmas Nátrium-tetraborát: egyedül a kaviárban elfogadott szer. Szén-dioxid: Üdítőkben és szárazjég formájában, illetve csomagológázként is használják. Egészségügyileg veszélytelen. Kálcium-formiát: Magas koncentrációban vízhajtó hatású. Nitrites pácsó: Szép pirossá teszi a húst, felerősíti a füstölési aromát Kén-dioxid: A gyümölcsök megbarnulását gátolja. 35

36 2. számú melléklet Az E-számok csoportosítása Az előttetek levő csomagolóanyagokról keressetek példákat az alábbi E-szám csoportokra! Készítsetek összesítést, hogy melyik típusból találtatok a legtöbbet! E-szám csoportok Példák E Elsősorban színezőanyagok E Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók E200 szorbinsav E Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók E Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok E Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes adalékok 36 Összesítési sorrend

37 E Ízfokozók és módosítók E Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok E941 N2 csomagológáz E1000- Egyéb kiegészítő- és segédanyagok 37

38 3. számú melléklet Hasonlítsátok össze az egyes termékeket! 1. Húzzátok alá azonos színnel azokat az összetevőket, amelyek egy termék minden típusában megtalálhatók! 2. Egy másik színnel karikázzátok azt be azokat, amelyek csak az egyes termékekre jellemzők! 3. Vásárláskor melyiket választanátok? Miért? Puszedlik Vegyes mézes (vaníliás, citromos, kakaós, rumos-diós, sima) Összetevők: liszt, cukor, térfogatnövelő (E503), tojáspor, stabilizátor (E502), kakaópor, fűszerek, aroma. Méztartalom min. 20% (Bácsalmás) Mézes puszedli Összetevők: félbarna tönkölyliszt, virágméz (20%), barna nádcukor, víz, szalakáli, tojássárgája, fűszerek (fahéj, szegfűszeg) (Naturgold) Mézes puszedli - nagymama receptje Hozzávalók: 1 kg liszt, 3 tojás sárgája, 40 dkg cukor, 2 dl tej, 2 dkg szalakáli, 1 csomag fahéj (kb. 5 g) Szalakáli = ammónium-karbonát E503 Muffinok Fabulo Muffins Összetevők: búzaliszt, cukor, növényi olaj, egész tojás, 12% csokoládé [cukor, kakaómassza, kakaóvaj, emulgeálószer (szójalecitin), aroma] víz, stabilizátor (xantán), nedvesítőszer (glicerin, szorbit), emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei, zsírsavak propilénglykol észterei), glükóz-fruktóz szirup, módosított keményítő, sovány tejpor, térfogatnövelő szer (difoszfát, nátriumhidrogénkarbonát), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát), étkezési só, aroma, színezékek (ammónium-szulfátcukorkulőr), Fogyasztható 9 hónapig 38

39 Muffin Doro-Thea-Sütemény Összetevők: tönkölyliszt, tönkölykorpa, méz, tojás, növényi olaj, víz, tej, szódabikarbóna, valamint a megfelelő ízesítő (kakaó, dió, müzli, kókusz) Fogyasztható 8 napig Csokis muffin recept házi sütéshez Hozzávalók: 1,5 csésze liszt (finom), 0,75 csésze cukor, 0,25 csésze kakaópor, 2 evőkanál sütőpor, 1 evőkanál szódabikarbóna, 0,5 teáskanál só, 0,66 csésze vaníliás 0%-os joghurt, 0,66 csésze tej, 0,5 evőkanál vanília aroma 39

40 Kenyerek Delta Pékség félbarna kenyér Összetevők: búzaliszt, víz, rozsliszt, só, élesztő, sütőszerek (glutin, kukoricaliszt, malátaliszt, keményítő, emulgeálószer: szójalecitin, enzimek, lisztkezelőszer: aszkorbinsav), szőlőcukor, részben keményített növényi zsiradék, savanyúságot szabályozó anyag: ecetsav. Pesti tartós kenyér Búzaliszt, ivóvíz, élesztő, margarin /részben hidrogénezett növényi olajok és zsírok (pálma-, pálmamag-, repceolaj), ivóvíz, emulgeálószer (E471), aromák, színezék (béta-karotin)/, étkezési só, emulgeálószerek (E 481, E 471, E 472e), szójaliszt, savanyúságot szabályozó anyag (E262), tartósítószerek (E 282, E 200), lisztkezelőszer (E 300), enzimek, emulgeálószer (szójalecitin) BIO Toast kenyér Búzaliszt, ivóvíz, pálmazsír, porított rozskovász, élesztő, étkezési só, búzamalátaliszt, cukor, lisztkezelőszer (aszkorbinsav), emulgeálószer (szójalecitin) 40

41 4. számú melléklet A biotermékek jelölése Magyarország: Termékeken felírva HU-ÖKO-01 Európai Unió biotermék védjegy Németország biotermék végjegy -guide-hung.pdf 41

42 Szöveges jelölés: nyelv a jelölés szövege nyelv a jelölés szövege angol organic német ökologisch dán økologisk olasz biologico finn luonnonmukainen portugál biológico francia biologique spanyol ecológico görög βιολoγικο svéd ekologiskt holland biologisch 42

43 5. számú melléklet Tanári háttéranyag Biotermék A biotermék (ökotermék) fogalmával kapcsolatban mindmáig nagy zűrzavar uralkodik a fogyasztók körében. Mielőtt azonban meghatároznánk, beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi nem biotermék: - Semmiképpen nem a férges alma, hiszen azt nem megfelelő vegyszerhasználattal is el lehet érni. A tanulóévek időnként gyengébb minősége után ma már a biotermékek minőségben fel tudják venni a versenyt a konvencionális gazdálkodásból származókkal. - A reformélelmiszereket, natúrtermékeket szintén gyakran azonosítják a biotermékekkel, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak a kérdése, mit tartanak éppen akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt, például a búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódik fel, mint a búzaszem belső részében. Mitől BIOk a termékeink? Semmilyen műtrágyát és szintetikus toxikus anyagot nem használunk. A tápanyag utánpótlás csak szerves trágya. Mi a terület nagysága miatt zöldtrágyát használunk főként. Növényi károsítókat, mechanikus úton írtjuk, gyűjtjük. Kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény kivonatokat használunk. Ezek a szerek nem szívódnak fel a növényben, vízzel lemosódnak. Az ilyen módon előállított biotermék, termés mennyiségében elmarad és magasabb költségekkel állítható elő. A hiteles biotermék mindig drágább, mit a vegyszerezett földről származó, de magasabb minőséget is képvisel. 43

44 Mi az ökotermék? Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. Az ökológiai gazdálkodást Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, valamint a Magyar Kormány 140/1999 és az FVM-KöM 2/2000-es közös miniszteri rendelete szabályozza. A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, de nem hivatalosan azonos értelemben használjuk a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket. Angol nyelvterületen az organic farming, német nyelvterületen az ökologischer Landbau kifejezések ugyanezt jelentik. Felmerülhet, miért a termelés folyamatát, és miért nem a termékek szermaradvány, nitrát- és nitrit-tartalmát ellenőrzik. A kérdést több szempontból is megközelíthetjük: - Az ökotermék többet jelent annál, hogy az élelmiszer nem tartalmaz növényvédőszer-maradványt (lásd: Agrokemikáliák), a nitrát- és nitrittartalma pedig jóval az egészségügyi határérték alatt marad. Az ökogazdálkodás szemléletének középpontjában a természet megóvása áll. A természeti törvények hatálya alól mi sem vonhatjuk ki magunkat, hiszen hogyan lehetne megőrizni az ember testi-lelki egészségét, ha talajainkat tönkretesszük, ivóvizünket elszennyezzük és már első lélegzetünket is, szennyezett levegőből vesszük. - Közelítsük meg a kérdést más oldalról is! Az élelmiszerek nitrát- és nitrittartalma viszonylag könnyen és olcsón meghatározható, a növényvédőszer maradványok vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. Ez nemcsak a költségekre vonatkozik, hanem arra is, hogy nincsenek pontos ismereteink arról, milyen köztes termékek képződhetnek lebomlás során a növényben, a talajban és a talajvízben; azt pedig végképp nem tudjuk, hogy ezek a bomlástermékek milyen kölcsönhatásba lépnek egymással és a környezettükkel, illetve, hogy ezek táplálékunkba kerülve milyen egészségügyi kockázatot jelentenek. Azért kell tehát a termelés folyamatát ellenőrizni, mert így ezek a károsító anyagok eleve be sem kerülhetnek az élelmiszerekbe. (Átvéve: Biokultúra Egyesület honlapja: ) 44

45 6. számú melléklet Mi a véleményed? Igaz, amit a kép mutat? 45

46 1.4 Mikor, mit és hogyan? Mely célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A tanár felmérje, milyen előzetes tudása van a tanulóknak az élelmiszerek származása témakörben. A diákok megértsék, maguk is tehetnek azért, hogy a környezeti terhelést is csökkentsék. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. A gyerekek egy hete rendszeresen figyelik, hogy az egyes élelmiszerek honnan származnak. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség 46

47 Idő 10 5 Mozzanat Ráhangolás Feladat Módszer/ Szervezési mód Felmérés készítése A) Mit ettél tegnap? Pl.: csirkehús, paradicsom, rizs stb. Minden tanuló tíz dolgot összeír B) Mit ettetek tegnap? 3-5 fős csoportokat alakítunk A gyerekek a saját listájuk felhasználásával összeállítják a tíz leggyakoribb étel listáját a csoportban Töltsék ki a táblázatot! C) A táblára a tanár előre felírja azoknak az országoknak a nevét, ahonnan leggyakrabban érkeznek élelmiszerek Magyarországra, majd a csoportok aláírják az ő listájukból az adott országból származó élelmiszerek nevét. A szállítás környezetszennyező hatása A tanári problémafelvetésre a gyerekek mondják a szennyező tényezőket Az üvegházgázok felsorolása 47 egyéni munka csoportmunka Frontális munka csoportosítás Ötletbörze Frontális munka Kérdve kifejtés Eszköz tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll 1. sz. melléklet

48 Az üvegházhatás kialakulásának áttekintése fokozódásának veszélyei Számítások végzése A diákok csoportokban összehasonlító és elemző számításokat végeznek 5 15 A téma feldolgozása Szükség van-e a nagy távolságokból behozott élelmiszerekre? A gyerekek csoportokban érveket és ellenérveket gyűjtenek. Vállalkozó kb. 5 5 gyerek ütközteti a támogató és az ellenző érveket 10 Minek, mikor van a szezonja Mindenki tanulmányozza a 4. számú mellékletet Következtetés Az osztály közösen gyűjtse ki, mely zöldségeknek, gyümölcsöknek van éppen a szezonja Miért jó a szezonális és közelben előállított élelmiszerek fogyasztás? 48 Csoportmunka Számolás 2. és 3. sz. melléklet, toll Csoportmunka Vita Frontális munka Egyéni munka Adatelemzés Közös megbeszélés Csoportmunka majd közös munka Ötletbörze, érvelés 4. sz. melléklet

49 1. számú melléklet Honnan származnak az általunk fogyasztott ételek Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen! Ha nem tudjátok pontosan, honnan származik az étel, tippeljetek, adjatok több javaslatot is! Étel neve Származási hely (ország) 49

50 2. számú melléklet A szállítás környezetterhelése Az alábbiakban a kanadai környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott módszer egyszerűsített változatát felhasználva igyekeztünk megbecsülni a hazai áruházakban is kapható távolsági zöldségek és gyümölcsök szállításból eredő környezeti hatását. A módszer: a távolságok becsléséhez a különböző zöldségek és gyümölcsök származási helyének fővárosa, és Budapest távolságát vettük alapul, majd erre a távolságra vetítettük a különböző szállítási módokhoz (légiszállítás, hajó, vonat, teherautó) köthető üvegház-hatású gáz kibocsátást. Az európai országok esetében valószínűsítettük a közúti szállítást, a többi ország esetében a vízi és a közúti szállítás kombinációival számoltunk. A szállítás Légi módja Üvegházhatású 1101,1 gáz kibocsátás gramm/tonnakilométer 1. számú táblázat Közút Víz Vasút 269,9 130,3 21,2 Canada 50 Forrás: Environment

51 Zöldség/gyümölcs Származási hely Banán Grapefruit szőlő fokhagyma paradicsom Saláta brokkoli paprika eper fokhagyma vöröshagyma sárgarépa cikória kaliforniai paprika Padlizsán cukkini sárgarépa Citrom körte Karfiol Alma 2. számú táblázat gyümölcs Costa Rica Dél-Afrika Dél-Afrika Kína Spanyolország Spanyolország Spanyolország Marokkó Marokkó Egyiptom Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Hollandia Belgium Törökország Olaszország Olaszország Lengyelország Távolság (km) Egy kg gyümölcsre vagy zöldségre jutó üvegház-hatású gázkibocsátás (kg) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,13 Tudatos Vásárló 9. Zöldség 51

52 3. számú melléklet Számoljunk! A fenti 1. számú táblázat segítségével számoljátok ki a csoportban a megadott feladatokat, majd közösen elemezzétek az adatokat! A távolságok meghatározásához használjátok például a földrajzi atlaszotokat, vagy az internetet! Segítségetekre lehet a honlapon található Karbon Kalkulátor is. 1. Feladat: Mekkora az üvegház-hatású gázkibocsátás akkor, ha a csirkehús Argentínából 2. Franciaországból Debrecenből érkezik? Feladat: Melyik három élelmiszer kapná a csoportban a szállítás szempontjából leginkább szennyező díjat? Melyik három élelmiszer kapná a csoportban a szállítás szempontjából legkevésbé szennyező díjat? Feladat: Adjatok alternatívákat, hogy honnan lehetne a legkevésbé környezetszennyező élelmiszereket még beszerezni. 52

53 4. számú melléklet I D É N Y Z Ö L D S É G E K, I D É N Y G Y Ü M Ö L C S Ö K Az alábbi listából megtudhatod, melyik gyümölcsnek és zöldségnek mikor van szezonja. A név utáni számok a hónapokat jelentik. Találsz néhány egész évben szezonális növényt is. Ez azt jelenti, hogy az év nagy részében jól tárolható, az érési időszak után is fogyasztható. Vannak olyan zöldségek és gyümölcsök, amelynek tavaszi és őszi szezonja is van. 53

54 alma (téli alma is) bab besztercei szilva 8 birsalma burgonya cékla csemegekukorica csemegeszőlő 8 9 cseresznye cukkíni dió egres 5 6 eper 6 7 fejes káposzta fejes saláta fekete retek 1 12 füge földimogyoró 10 gyökér görögdinnye 7 8 hónapos retek, korai 2 hónapos retek (tavaszi) 5 hónapos retek (őszi) 9 kajszibarack (sárgabarack) kapor karalábé karfiol karós bab kelbimbó kelkáposzta kínai kel körte (téli körte is) köszméte 5 loskatök 10 málna 7 8 mandula meggy 6 7 naspolya

55 őszibarack padlizsán paprika paradicsom pasztinák patisszon 6 7 petrezselyem póréhagyma 10 retek ribiszke ringló 7 8 rózsakajszi 7 sárgadinnye sárgarépa sóska spárga spenót sütőtök 10 szamóca szeder 8 9 szilva szőlő tök uborka újburgonya 5 újhagyma, zöldhagyma 4 5 vöröshagyma vöröskáposzta 10 zeller zöldbab zöldborsó zöldpaprika Tudatos Vásárló 9. Zöldség gyümölcs 55

56 1.5 Mit tehetek? Mely célok eléréséhez járul hozzá? Felkeltse a téma iránt az érdeklődést. Felismerjék a diákok a téma fontosságát. A diákok megértsék, hogy a civil társadalom és a hivatalos szervek is felelősséggel tartoznak a fogyasztásért. A diákok meglássák, hogy milyen egyéni lehetőségeik vannak a termelés befolyásolására. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Az iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. A társadalomismeret tantárgy keretében elsajátított ismeretek. Előkészítés Folyamatos sajtófigyelés, újságcikkek, internetes hírek gyűjtése Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, vitakészség Idő Mozzanat Feladat Módszer/ Szervezési mód élelmiszer- Csoportmunka Frontális megbeszélés Szövegértés Az elmúlt időszak botrányai Ráhangolás dioxin aflatoxin stb. A vásárlók érdekeit védő szervezetek Szempontok: alakulás, pénzforrás, kinek az érdekeit védi, fontosabb területeik 56 Eszköz 1. számú melléklet, hozott újságcikkek Diákelőadások Az előadáshoz szükséges szemléltetés

57 A téma feldolgozás a 15 Tudatos Vásárlók Egyesülete Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület dex.htm Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ötletbörze Hatóság Vita Megbeszélés Mit tegyünk? A vásárlás miként befolyásolja a cégek termelését és az üzletek árukészletét. A helyes magatartás kialakítása A tudatos vásárló 12 pontjának megbeszélése 5 Lezárás, a Vásárlási szokások alakítása Beszélgetés továbblépé Jutott-e valaki valamilyen s kijelölése elhatározásra az eddigi vásárlási szokásaival kapcsolatban számú melléklet

58 1. számú melléklet Szennyező anyagok az élelmiszerekben Érlelődik az újabb dioxinbotrány Nyolcvan bivalycsordát helyeztek karanténba Nápoly és Caserta környékén, mert az a gyanú merült fel, hogy tejük, amelyből a népszerű mozzarellasajt készül, dioxinnal mérgezett. Az állatok ugyanis olyan mezőkön legeltek, ahová a feltételezések szerint a helyi bűnszövetkezet, a camorra mérgező ipari hulladékot temetett el illegálisan. A camorra egyik legnagyobb bevétele éppen az ipari szemét illegális lerakásából származik és a Caserta környéki legelők az egyik legismertebb nápolyi maffiacsalád, a Casalesi tulajdonában vannak. A bivalytejből készült mozzarellának, Olaszország egyik leghíresebb ínyencségének fogyasztói között valóságos dioxinpánik tört ki, annak ellenére, hogy a hatósági ellenőrök és orvosbiológusok szerint a karantén Itália egész bivalytejtermelésének csupán töredékére vonatkozik. December óta mintegy 2000, e körzetből származó állat tejmintáit vizsgálják, ellenőrzést végeznek mintegy 109 állattenyésztőnél és sajttermelőnél - írta a La Repubblica című olasz napilap. A szakértők szerint a fogyasztóknak óriási mennyiségű mozzarellát kellene megenniük ahhoz, hogy egészségükre káros dioxinmennyiség halmozódjon fel a szervezetükben. Az olasz sajtimádók azonban nem akarnak kockáztatni: a termelők szövetségének adatai szerint az elmúlt hetekben közel 50 százalékkal esett 58

59 Újra dioxinbotrány Belgiumban :36, Forrás: Független Hírügynökség Dioxint találtak a takarmányban, ezért több száz farmot be kellett zárni Belgiumban, Hollandiában és Németországban :36, Forrás: Független Hírügynökség A dioxin nem ürül ki a szervezetből és rákot, születési rendellenességet, egyéb szervi károsodásokat okoz ben már előfordult a mostanihoz hasonló dioxinmérgezéses eset Belgiumban. Akkor több millió baromfit és több ezer sertést kellett elpusztítani. Szakértők szerint hét éve, a mostaninál sokkal komolyabb volt a mérgezés mértéke. Tájékoztató az aflatoxinokról :00 - EÜM Aflatoxinok Az aflatoxinokat az aspergillus penészgombák (Aspergillus flavus, Aspergillus nominus és Aspergillus parasiticus) termelik.. Metanolban, acetonban, kloroformban jól, vízben kevésbé oldódnak. A négy legnagyobb tömegben előforduló aflatoxin a B1, G1, B2, G2 - közülük is a leghatékonyabb és élelmiszerszennyezőként legáltalánosabban előforduló a B1. Elsősorban meleg égövi országokban, csapadékos, magas páratartalmú időben gyakori; nálunk természetes előfordulásával nem kell számolni, élelmiszerszennyezőként importcikkeken lelhetők fel. Leggyakrabban a földimogyorón találjuk meg, de előfordul más élelmiszerekben (pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé - vagy mint jelenleg a paprika) és takarmányféleségeken is. Heveny mérgezést csak nagy dózisok (mg-s nagyságrend) fogyasztása esetén idéz elő. A Föld egyes - fentebb említett - régióiban járványszerűen fordulnak elő aflatoxin okozta heveny/félheveny májgyulladások; Az aflatoxinok legveszélyesebb, kis dózisokhoz kötött, hatása génkárosító és rákkeltő hatása. Metabolizációjuk (lebomlásuk) során az aflatoxinokból reaktív, epoxi vegyületek keletkeznek, amelyek ún. végső (ultimate) karcinogének (rákkeltők); elsősorban ezek felelősek májrákot okozó hatásukért (IARC, 1993, Smela és mtsai, 2002). 59

60 Több kohorsz, ill eset-kontroll vizsgálatban (Kína, Dánia, Fülöp-szigetek, Swáziföld) egyértelműen emelkedett hepatocelluláris karcinóma okozta mortalitás gyakoriságot találtak, amely igazoltan függött össze a táplálék aflatoxin szennyezettségével. Egyértelműen emelkedett a hepatocelluláris karcinóma kockázata a vizeletükben aflatoxin metabolitokat ürítő személyeknek, ill. azoknak, akik vizeletében AflB1-guanin adduktokat találtak. Az aflatoxinok és a hepatitis B vírus humán hepatokarcinogén hatása egymástól független (IARC, 1993). Fontos azonban tudnunk: Minthogy az aflatoxinok géntoxikus, daganatkeltő hatásuk kifejtéséhez metabolikus átalakításra szorulnak, és ez elsősorban az ún. oxidatív stresszen alapuló DNS törésekre vezethető vissza, antioxidánsok (pl. flavonoidok) adásával vagy minden "zöldszínű zöldség" (brokkoli, spenót, sóska, saláta), gyümölcsök, teafélék fogyasztásával, vagy fokozott citokróm enzim aktivitással mutagénkarcinogén hatásuk csökkenthető. (Forrás: Százharmincezer tojás bukott meg a boltokban Népszabadság Munkatársunktól február 7. Több mint százezer erősen szennyezett tojást kivontak a forgalomból, 18 nagy alapterületű üzletben lefolytatott hatósági ellenőrzés során pedig további 30 ezer tojást kellett jelölési hiányosságok miatt a forgalomból kivonni és megsemmisíteni - ez az első heti mérlege a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások akcióinak, amelyek során február 1. és április 14. között fokozottan vizsgálják a szezonális termékeket. Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára lapunknak elmondta, hogy az első esetben Lengyelországból származó tojásról volt szó. A 30 ezer tojás kartonjain, termelőként és forgalmazóként a szlovák Novogal cég szerepelt, közben a tojások regisztrációs jelzéséből kiderült, hogy németországi tojóketrecekből kerültek Magyarországra. A hatóságok Húsvét közeledtével kiemelten ellenőrzik a pisztáciát, a húskészítményeket, a csokoládéfigurákat és a tojást. A szolgálat 101 élelmiszerfeldolgozóban 495 élelmiszert vizsgált az első héten, és 30 kifogásolt tételt talált. Több mint ezer üzletben 3736 tételt vizsgált, ebből 186 nem felelt meg az előírásoknak. (Cz. P.) 60

61 2. melléklet A tudatos vásárló 12 pontja 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'. 4. Helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket. 7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 61

62 10. Frisset Friss, hazai idényzöldséget és - gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. Helyi termékeket vegyél Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. 62

63 2. A VÍZ 2.1 Kék bolygó Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy. (Antoine de Saint Exupéry a vízről) A Föld vízkészletei A Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, s összes mennyisége gyakorlatilag változatlannak tekinthető. A Föld teljes vízmennyiségének kb. 15%-a kőzetvíz, azaz a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek, ásványok kristályaiban lévő, kötött kristályvíz. Sok vegyület tartalmaz kristályvizet. Pl.: CaCl2.6H2O, CaSO4.2H2O, KCr(SO4)2.12H2O, MgSO4.7H2O, Na2SO4.10H2O, Na3PO4.12H2O Ha ezt a kőzetvizet nem számítjuk, akkor az alábbi arányokat találjuk a víz különböző előfordulási formái között: Összesen: körülbelül 1,4 milliárd km3. Tengerek Jég, hó Talajvíz Tavak, folyók Légkör 97,390 % 2,010 % 0,580 % 0,019 % 0,001 % 97,390 Sósvíz % 2,610 % Édesvíz 0,599 % Iható* * = A valóságban ennél kevesebb a ténylegesen iható víz, mert a talajban lévő víz kb. fele nem hozzáférhető. Nem is beszélve a felszíni vizek szennyezettségéről, fertőzöttségéről! 63

64 Magyarország vízhelyzete Magyarország felszíni vizeinek 96%-a az ország határain túlról érkezik. Ebből következően erősen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk az érkező vizek minőségét, vagyis tisztaságát és kisebb mértékben mennyiségét illetően. Felszíni vízkészletünk kb. 60%-át adja a Duna, %-ot a Tisza és a Dráva. A Balaton térfogata kb. 2 km3, vagyis átlagos helyzetben kb. két-milliárd (2.109) m3 vizet tartalmaz. A Tisza-tó térfogata 253 millió m3. A Duna átlagos vízhozama kb m3/s A víz szerepe a Föld éghajlatában Üvegházhatás A Föld átlagos éghajlatának egyik meghatározó tényezője az üvegházhatás. Ennek az a lényege, hogy míg a Napból érkező sugárzás bizonyos tartománya a levegőn akadálytalanul átjut, ugyanez a sugárzás a földfelszínről (növényzet, talaj, épületek stb.) visszaverődve már más hullámhosszúságú, s ezt a légkör bizonyos anyagai már nem engedik ki a világűrbe. Vagyis köznapian fogalmazva: az üvegházhatás egyfajta energia-csapda; befelé enged, kifelé nem. (Olyan, mint egy okos puli.) A Föld átlaghőmérséklete (14 C) üvegházhatás nélkül 18 C lenne. Vagyis üvegházhatás nélkül a Föld inkább fagyott bolygó lenne, mint élő. Üvegházhatás mindig is volt, mióta a Földnek légköre van. Napjainkban tehát nem új jelenség az üvegházhatás. A hatás fokozódása, valamint annak oka és következménye a kérdés. Ilyen üvegház-hatása van a levegőben lévő gázok közül többnek is. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a teljes üvegház-hatásért milyen mértékben felelősek az egyes komponensek. Az adatokból világosan látszik, hogy a legfontosabb tényező a víz, s az ebben a kérdésben hírhedtté vált szén-dioxid csak a második a sorban. 64

65 Üvegházhatás (%) H2O Igen ám, de míg a légkörben lévő víz mennyisége évszázadok során gyakorlatilag nem változott, addig a CO2 koncentrációja nem elhanyagolható mértékben megnőtt az ipar forradalom óta. A régi tankönyvek szerint a levegő CO2 tartalma 0,03%, másképpen kifejezve: 300 ppm (pars per million = milliomodrész). Az utóbbi kifejezés-forma alkalmasabb a kismértékű változások jelzésére, ezért ma inkább ezt használják. Nos: a mai adat 380 ppm. Ha az egész levegőhöz viszonyítjuk a növekedést, akár azt is mondhatjuk, hogy elhanyagolható, hiszen még az 1% századrészét sem éri el a változás. De nem így kell nézni, hanem magához a CO2 koncentrációhoz kell viszonyítani a növekményt. Ekkor pedig már azt kapjuk, hogy 300-ról 380-ra nőtt a szén-dioxid mennyisége. CO2 O3 megközelíti NOx Vagyis önmagához viszonyítva a növekedés a 30CH4 %-ot. EgyáltalánCFC nem elhanyagolható. Bonyolult kérdés, hogy a Föld melegedése miképpen hat a víz-rendszerekre, és hogy anak milyen további hatásai lehetnek. A melegebb óceánokból nyilván több víz fog párologni, vagyis a levegőbe jutni. Megnő a vízgőz százalékos aránya a levegőben. Ez fokozza az üvegházhatást. Ugyanakkor a magasabb vízpára-tartalom erősíti a felhőképződést, a felhők pedig minthogy visszaverik a napsugárzás számottevő hányadát, csökkentik a földfelszínre érkező sugárzás mennyiségét, ily módon hűtik a Földet. Az ellentétes hatások eredőjét még nem tudjuk. A víz kiegyenlítő szerepe A víznek kiemelkedően magas a fajhője. Ez az alábbi grafikonból is könnyen kiolvasható: 65

66 y kj/kg C 4,2 Ezek az adatok azt jelzi, hogy az adott anyag egy kilogrammjának 1 oc-kal való melegítéséhez mennyi energiára van szükség. Láthatjuk, 2,4 hogy a víz kiemelkedik a többi anyag közül. Ez magyarul azt jelenti, hogy nehezen melegszik és nehezen hűl. Vagyis: hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe 2,1 van. Helyileg is, globálisan is. Helyileg úgy jelentkezik a víz hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe, hogy pl. az óceánok közelében fekvő területeken enyhe a tél és nem túl meleg a nyár (ez az óceáni éghajlat lényege), míg a kontinensek belsejében, távol a nagy víztömegektől szélsőséges az éghajlat, azaz forró a nyár és nagyon hideg a tél (ez a kontinentális éghajlat). 0,9 0,8 A víznek ez a kiegyenlítő hatása az egész Földre érvényes. Ha nem borítaná óriási víztömeg a Föld felszínét, sokkal szélesebb skálán mozognának a téli és nyári szélsőséges hőmérsékletek. 0,5 vas üveg beton olaj 66 alkohol víz

67 Feladatok Számoljátok ki, hogy a Föld édesvízkészletének hány százaléka szilárd, ill. iható! Számoljátok ki, hogy a Duna menyi idő alatt töltené fel a Balaton medencéjét, ha üres lenne! Számoljátok ki, hogy a Balaton hányszor nagyobb a Tisza-tónál! Próbáljátok megmagyarázni, hogy a háztartásban rögzítésre használt gipsz (ami kiégetett CaSO4) megkötése hogyan történik. (A kristályvíz a kulcs-szereplő.) Keressétek meg egy Európa-térképen a Duna vízgyűjtőjének legnyugatibb és a Tisza vízgyűjtőjének legkeletibb területeit. Hány km távolság? Melyek azok az emberi tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a globális melegedéshez? Keressetek összefüggést a hamburger és a globális melegedés között. (Kulcs: a kérődző állatok kérődzéskor metánt bocsátanak ki.) A CFC más néven freon nem az üvegházhatásról lett híres, hanem Rajzold meg (becslés alapján) ugyanabba a grafikonba pl. Szibéria és Hollandia éghajlati diagramját (csak a havi átlaghőmérsékleteket)! Számoljátok ki, hogy hogyan viszonylik 1 dm3 vas és 1 dm3 víz 1 oc-kal való melegítéséhez szükséges energia! (A vas sűrűsége: 7,8 g/cm3.) 67

68 2.2 Mennyi vizet fogyasztunk? Vízfogyasztás a háztartásokban Magyarországon az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás napi mintegy 170 liter. Ez több ugyan, mint a nyugat-európai országok átlaga (amely 140 liter/nap/fő), de némileg vigasztaló, hogy 20 évvel ezelőtt még kb. 320 liter/nap/fő volt a budapesti átlag; ahhoz képest tehát örvendetes a csökkenés. Egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása tehát jóval meghaladja a 600 litert (vagyis 0,6 m3-t). Budapestnek kb. 2 millió lakosa van. Nagy nyári melegben ennek a sok embernek az összesített fogyasztása hozzávéve a parkok és utak locsolását, tisztítását stb. irdatlan vízmennyiséget jelent. Volt olyan nyári nap, amikor Budapest m3 vizet használt el. (Ez már nem sokkal kevesebb, mint 1 km3!) A háztartási vízfelhasználás belső arányai nagyjából az alábbiak: Terület vécé-öblítés tisztálkodás mosás mosogatás főzés öntözés ivás egyéb % A napi vízfogyasztásnak tehát mindössze 7%-át használjuk, iváshoz és főzéshez, és 93%-át tisztálkodáshoz és tisztításhoz vesszük igénybe. A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy az egyik legnagyobb vízfogyasztás az, hogy leöblítjük a vécét. Ahol lehúzós (tehát fenti tartályos) vécé van, ott minden öblítés 8-10 liter vizet jelent. Pedig a vizelet leöblítéséhez ennek a töredéke is elég lenne. A tekerő-csapos vagy nyomógombos vécék sokkal takarékosabbak a lehúzósnál, mert mindig csak annyi vizet használunk el, amennyi valóban szükséges. 68

69 Nagyon sok vizet fogyaszt a tisztaság is. Kádban fürdéskor liter vizet is elhasználunk. Ennek még a locsa-pocsálós zuhanyozás is csak a felét fogyasztja, de tulajdonképpen liter vízzel is alaposan le lehet mosakodni. (Pl. szappanozás közben nem kell folyatni!) A mosógép is nagy vízfogyasztó. Legalábbis az volt. Húsz évvel ezelőtt még 100 liternél is több lehetett egy mosógép egyszeri vízfogyasztása. Ma a takarékos mosógépek már csak legfeljebb 50 liter vizet igényelnek egy mosáshoz. Hasonló a helyzet a mosogatógépekkel, sőt: itt még nagyobb mértékű a vízfogyasztás csökkentése. A mosogatógépek vízigénye tizenöt év alatt 60 literről 16 literre csökkent a vízszűrő és -forgató rendszerek fejlesztésének köszönhetően. Egy négyszemélyes család esetében a mosogatógép egyértelműen kevesebb vizet fogyaszt, mintha a családtagok mindegyike kézzel mosogatna el maga után. A csöpögő csapok számottevő vízveszteséget okoznak. Ha egy csapból másodpercenként egy csepp hullik le, akkor ez a csap egy hét alatt elvesztegeti egy ember teljes napi víz-adagját. Emberek víz nélkül Korunk egyik nagy problémája főként a fejlődő országokban a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása. A 21. század végén a lélekszám meghaladhatja a 10 milliárdot. Pedig már ma is közel 1 milliárd ember él biztonságos vízellátás, 2-3 milliárd pedig megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. Számuk 25 éven belül megkétszereződhet, miután a szaporulat ma is elsősorban a szegényebb és vízben szegény ázsiai, valamint afrikai térségekben jelentős. Sokmillió embertársunk él olyan körülmények között, hogy a napi teljes vízfogyasztása (étkezés, mosás, tisztálkodás stb.) csak liter; vagyis egy vödörnyi vízzel kell megoldania mindazt, amire mi tízszer ennyit fordíthatunk. 69

70 A víz hiányát sokkal nehezebben viseli az emberi szervezet, mint az éhezést. Táplálék nélkül hetekig kibírja egy egészséges ember. Erre bizonyságul szolgálnak a böjtölők, az éhségsztrájkolók, a katasztrófa következtében elzárt emberek stb. Az éhség kivédésére a szervezetnek nagyon sok és sokféle technikája van. (A fordítottja, a túltáplálás ellen nincs a szervezetnek védekező mechanizmusa.) Vizet azonban az éhségsztrájkolók is vesznek magukhoz. Víz nélkül ugyanis egy hetet sem bírunk ki. Vezetékes vízellátás hazánkban Ma az ország lakosságának 96 százaléka részesül vezetékes ivóvízellátásban, s a csapvíz minősége mindenütt megfelel a közegészségügyi előírásoknak. Ugyanakkor a szennyvízelvezetés és -tisztítás helyzete nem mondható jónak. A szennyvíz elvezetése kb. a lakosság 70 százaléka számára megoldott, de az összegyűjtött szennyvíznek csupán 60 százalékát tisztítják, a többi tisztítatlanul jut a folyókba. A vezetékes vízzel való ellátottság és a csatornázottság különbségét nevezik közműollónak. Érthető,Közműolló hogy a vezetéke víz bevezetése sok helyen lényegesen (%) hamarabb történt, mint a csatorna-rendszer kiépítése. Az emberek hamarabb áldoznak arra, hogy legyen vízcsap, mint arra, hogy hova folyik el a szennyvíz. Tanulságos ebből a szempontból Magyarország elmúlt 60 évének krónikája: Csatorna Vízvezeték Jól látszik a grafikonból, hogy a közműolló egészen a 80-as évekig egyre nyílt, s csak amikor a vezetékes vízellátottság már elérte a 90%-ot,. kezdett valamelyest zárulni

71 Budapest vízellátásának krónikája 1856: Budán üzembe lép az első magyar gőzüzemű vízmű, amelynek építését Adam Clark irányította. 1868: Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes vízellátás Pest-Buda területén. 1881: A budai hegyvidék ellátására felépült a Budaújlaki és Krisztinavárosi Vízmű. 1904: Kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre alapozott Káposztásmegyeri Vízmű. 1903: Kőbányán vasbeton víztorony épült. 1913: Víztorony épült a XII. kerületben, az Eötvös utcában. 1927: Megkezdődött a gőzgépek villamos motorokkal történő felváltása. 1942: Horányban és Szigetmonostoron befejeződött a kutak építése. 1950: Nagy-Budapest kialakításával megalakult a Fővárosi Vízművek. 1952: Vízmű épült Mátyásföldön a Szilas-patak mentén. 1967: Duna vizet felhasználó víztisztító mű épült Újpest északi határában. 1969: Tömegesen épülnek a nyomásfokozó gépházak a lakótelepek magasabb házainak ellátására. 1972: Csáposkutakat kezdenek építeni a Csepel szigeten. 1985: Vízmű épült Békásmegyeren. 1993: Felépült a Váci úton a vízminőség-vizsgáló laboratórium. 1994: Kicserélték a 100 éves főnyomóvezetéket a Nagykörúton. 1999: Befejeződött a telepek számítógépes távirányításának kiépítése. 2000: Átadták a Diana utcai víztárolót. 2003: A Budaújlaki telep után a Krisztinavárosi telep teljesen is automatizálttá vált. Feladatok Számold ki, hogy a családod mennyi idő alatt fogyaszt annyi vizet, amennyi a Balatonban van Rajzolj grafikont a közműolló nagyságáról 1945-től 2005-ig! Gyűjtsetek ötleteket az otthoni vízfogyasztás csökkentésére. (De ne azt, hogy ne kelljen mosakodni!) Keresd meg a Bibliában Jézus pusztai böjtölésének történetét; a történelemkönyvekben pedig Gandhi éhségsztrájkját! Keressetek okokat, hogy miért vezeték be sok helyen előbb a vizet, s csak sokkal utána csatornáztak. 71

72 Mi köze van az első magyar vízműnek a Lánc-hídhoz? 2.3 Mit iszunk? Az ember eredetileg forrásvizet vagy a patakok, folyók vizét itta. Azután megtanult kutat fúrni, s onnantól a kútvizet is itta. Kevés embernek jutna manapság eszébe, hogy igyon a folyók vizéből. Igazuk is van; a folyók többsége ma olyan szennyezett, hogy a vizük ivásra semmiképpen sem alkalmas, de sok helyen még fürdésre sem. Pedig ez nem mindig volt így. Pl. Pest-Budán a reformkorban a dunavizet ivás céljára árusították az utcákon. Akkor még iható volt. Ma a hazai háztartások 95%-a vezetéken keresztül kapja az ivóvizet. Olyan vizet, amelynek tisztaságát a vízművek (szigorú előírások alapján) garantálja. Csapvíz Vessük össze a fővárosi csapvizet a víz leggyakoribb oldott-anyagait tekintve az EU határértékeivel! KOI* Klorid Vas Mangá Nitrát Nitrit Ammó Keménys Vez.ké n n.. p. [mg/l] [mg/l] [μg/l] [μg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l μs/cm CaO] Határér 3, ,0 0,10 0, ték Átlag 0, ,8 0,00 0, *= Kémiai Oxigén Igény (vagyis az, hogy a vízben mennyi oxidálható anyag zömmel szerves vegyület van) Láthatjuk, hogy a fővárosi ivóvíz összetétele kifejezetten jó; minden adatát tekintve a megadott határérték alatt vagy annak alsó tartományában van. Nem véletlen, hogy a Magyar Minőség Társaság a Fővárosi Vízművek termékét, Budapest ivóvizét, 2005-ben a Magyar Minőség Háza Díjjal tüntette ki. A vízminőség azóta sem változott. 72

73 Érdekes, hogy kémhatás tekintetében elég széles az EU határérték: 6,5 8,5. Az enyhén savastól a gyengén lúgosig minden fogyasztható. Ez nem csoda, hiszen a különböző ásvány- és gyógyvizek összetételüktől függően viszonylag széles phskálán szórnak. És ne felejtsük el, hogy szervezetünknek hatékony puffer (phkiegyenlítő) rendszerei vannak. A jó ivóvíz tartalmaz bizonyos mennyiségű oldott kalcium- és/vagy magnézium-sókat is. Ennek alapján beszélünk a víz keménységéről. Ezt hagyományosan német keménységi fokokban (nko) mérjük; literenként 10 mg kalcium-oxidnak megfelelő Caés/vagy Mg-só jelent 1 keménységi fokot. A lágy víz (<8 nko) mosáshoz kifejezetten jó, de emberi fogyasztásra nem igazán. A közepesen kemény (8 16 nko) és kemény vizek (>16 nko) ivásra üdítők, de a mosógépben csak vízlágyítóval együtt használhatók. A vízművek többnyire közepes keménységű (10-14 nko) vizet szolgáltatnak. Az ivóvizet fertőtleníteni kell. Háromféle fertőtlenítő megoldás terjedt el. Az UVbesugárzás és az ózon-kezelés (O3), hatékony, egyik sem szennyezi a vizet, viszont az UV drága, és mindkettő hatása csak rövid ideig tart. Leginkább a harmadik, a klórgáz vizes oldatának a bekeverése terjedt el; ez ugyanis biztonságos, olcsó és hosszú hatású. Hátránya, hogy rontja a víz ízét-szagát. Ivóvíz-problémák A különböző regionális, és helyi vízművek szintén nagyon szigorú minőségi szabályok szerint működnek, ennek ellenére vannak olyan összetétel-problémák, amelyek helyileg gondot okoznak. Vannak települések Magyarországon, ahol magasabb a csapvíz vastartalma a kelleténél. Nem egészségügyi, hanem csak ízlelési probléma, ha a megengedett határértéken belül magas a víz vas(ion)-tartalma. Ilyenkor csak vasas íze van a víznek, ami lehet kellemetlen, de nem ártalmas. A határértéken belüli, de magas vastartalom még hasznos is lehet, bár tudnunk kell, hogy a talajvízben lévő közönséges vas-sók nem szívódnak fel jól a bélcsatornából. Vannak azonban olyan településeink is, ahol a talaj összetételéből kifolyólag a határértéknél is magasabb a vas-tartalom. 73

74 Egészségügyi probléma Magyarország bizonyos területein (elsősorban Békés megyében) a víz magas arzén-tartalma. Ennek nem szennyezés az oka, hanem egy természeti adottság; az, hogy ezen a vidéken az eredeti alapkőzet összetételéből következően maga a talaj több arzénvegyületet tartalmaz, mint máshol. Jelenleg az EU és a WHO a 10 μg/l arzénszintet fogadja el egészségügyi határértéknek az ivóvízben. Az USA-ban 50 μg/l az egészségügyi határérték, s Magyarországon is ennyi volt. Egy 2001-es kormányrendelet hazánkban is leszállította a határértéket az EU-s szintre, azzal a megjegyzéssel, hogy a közüzemi vízszolgáltatók decemberig kötelesek biztosítani ezt a szintet. Ásvány- és kőzettani okok magyarázzák, hogy a magas vas- és arzén-tartalom többnyire együtt jár. Kútvíz A kútban lévő vizet a talaj fizikailag megszűri, a benne lévő káros anyagokat a talaj kolloid szemcséi adszorbeálják, s a talajfauna (elsősorban baktériumok) biológiailag is tisztítja. Optimális esetben tehát a kútvíz jó, egészséges víz. Azokon a településeken azonban, ahol a vezetékes víz összetétele a vasra és az arzénra vonatkozóan nem egészen felel meg az EU-szabványnak, sajnos a kutak vizével ugyanaz a probléma, hiszen a kútvíz ugyanabból a talajvízből származik. Sajnálatosan gyakori jelenség hazánkban, hogy a vezetékes víz bevezetése után (de még a csatornázás kiépítése előtt!) a szennyvizet a már nem használt kútba vezették, vezetik. Arra gondolva, hogy azt a vizet már úgysem használjuk. Ez a mélyen elítélendő gyakorlat azonban oda vezetett, hogy a kutak vizét adó rétegvíz teljesen elszennyeződött (nitráttal, ammóniával, fertőző baktériumokkal stb.), s már kilométerekkel arrébb sem alkalmas ivásra. A kútvíz nitrátionnal való szennyezése talán a legsúlyosabb vízminőségi problémánk. A fent említett probléma (a szennyvíz kutakba vezetése vagy szabálytalan földbe vezetése ) mellett ennek másik oka a mezőgazdaság hibás műtrágya-használata. A rosszkor vagy rossz módon, esetleg fölöslegben kiszórt műtrágya ugyanis előbbutóbb az élővizekbe kerül. (A műtrágyák szinte mindig tartalmaznak nitrátot, ami teljesen érthető, hiszen az ebben lévő nitrogén szükséges a növények növekedéséhez.) 74

75 A magas nitrát-koncentráció egészségre ártalmas. A csecsemők (és a várandós anyák méhében lévő magzatok) számára súlyosan mérgező; tönkre teszi a vér hemoglobinját, s így az alkalmatlanná válik az oxigén szállítására. Ha nitrát-terhelés miatt a csecsemő állandóan bizonyos mértékű oxigén-hiányban szenved, annak elsősorban az idegsejtek (főleg az agy) látják kárát. Ásványvíz Az ásványvíz minősítést csak az a víz kaphatja meg, amely természetes, szennyeződésektől mentes, védett vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta víz, összetételének és hőmérsékletének a víznyerő helyen állandónak kell lennie, a mikrobiológiai összetételét helyszíni palackozással kell megóvni, és az ásványvíz eredeti tulajdonságai és összetétele a technológiai folyamat során sem változhat meg. A fogyasztókat a gyártóknak tájékoztatniuk kell a víz összetételéről és minősítéséről: nem mindegy, hogy gyógyvíz, ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz található-e a palackban. Az ásványvizek közül a kisebb ( mg/l) és a közepes ( mg/l) ásványi anyag tartalmú vizek korlátlanul felhasználhatók; a magas (>1500 mg/l) ásványi anyagtartalmúak fogyasztása orvosi felügyeletet igényel. Az ásványvízhez szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a széndioxidon kívül. Vannak viszont ásványi anyagokkal dúsított ivóvizek is (pl. a Bonaqua és az AquaFriss). Ezeket mesterségesen állítják elő: az ivóvizet többféle technológiával tisztítják, majd engedélyezett anyagokkal és szén-dioxiddal dúsítják. Az utóbbi évtizedben sokszorosára nőtt hazánkban az egy főre jutó évi ásványvízfogyasztás. (Most 60 liter körül van.) És egyes palackozók szerint további bővülés várható. Egyre megszokottabb látvány, hogy emberek ásványvizes flakonnal a kezükben utaznak, dolgoznak, beszélgetnek. Ennek a tendenciának két arca van. Egészségügyileg mindenképpen kívánatos, hogy viszonylag sok és jó minőségű vizet igyunk. Ebből a szempontból pedig a palackozott ásványvizek feltétlenül jók. (Kizárólag ebből a szempontból talán még az ásványi sókkal dúsított ivóvizek is.) 75

76 Van azonban környezeti szemmel egy óriási hátránya a palackos vizek divatjának. Ez pedig a szállítás környezetterhelése. Van abban valami abszurd, hogy Európa (sőt: a Föld) más tájairól kilométerek ezrein keresztül szállítjuk, a szomjunkat oltó vizeket, miközben a csapból folyó víz ugyanolyan jó. A budapesti csapvíz egészségügyi szempontból legalább olyan jó, mint a boltban drága pénzért megvásárolható palackos vizek többsége! Gyógyvíz Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. Ásványvizet Magyarországon csak az Országos Gyógyhelyi és Fürdőügyi Főigazgatóság nyilváníthat gyógyvízzé a szükséges orvosi vizsgálatok után. A gyógyvizek Magyarországon általában (de nem feltétlenül) termálvizek, azaz hőmérsékletük 30 C feletti. Tea A Föld népei évezredek óta isznak különböző teákat. Részben szomjuk oltása, részben a tea oldható anyagának hatása céljából. Az igazi tea a Teafélék (vagy más néven Kaméliafélék Igen! A dísznövényként ismert kaméliáról van szó!) családjába tartozó Thea növény leveleiből készül. Ennek legismertebb változata a Th. sinensis, vagyis kínai tea, de van egy másik változata is, a Th. assamica, amely név arra utal, hogy ezek a növények talán nem is Kínából, hanem eredetileg az indiai Assam tartományból származnak, ahonnan tibeti közvetítéssel jutottak el Kínába. A tealevél hatóanyagainak két fő csoportja van: az alkaloidok (koffein és rokon vegyületek) és a csersavak. Az előbbi csoport felelős a tea élénkítő hatásáért, a másik pedig azért, hogy a koffein a teából sokkal lassabban szívódik fel, mint a kávéból, ezért elnyújtottabb ( szelídebb ) a hatása. 76

77 Teaitalt sok másféle növényből is főzünk. Pl. a rooibos-teát egy dél-afrikai pillangósvirágú növény leveléből; a maté-teát az Ilex paraguayensis nevű, a délamerikai őserdőkben termő növény leveléből. A rooibos nem tartalmaz koffeint (vagy hasonló stimuláló anyagot), a maté igen. Külön meg kell említenünk a nem-serkentő teákat, amelyek más növények leveleiből vagy gyümölcseiből készülnek. A legtöbb gyógynövényt tea formájában fogyasztjuk. Ezeket herba-teáknak is nevezik, minthogy a herba (latinul) zöld növényt jelent. Erdélyben azonban burján-tea a nevük, minthogy a burján mindenféle vadon növő gazt, bozótot, dudvát jelent. Üdítőitalok Az üdítőitalok kínálata ma már olyan nagy, hogy nehéz eligazodni közöttük. A tiszta gyümölcsből (vagy zöldségből) készült üdítők ellen semmi kifogásunk nem lehet (legföljebb az, hogy drágák), ha nem tartalmaznak káros adalékanyagokat. Nem könnyű azonban tájékozódni az élelmiszerek adalékanyagai között. Minden adalékanyag be van ugyanis sorolva az E-számok sorába, akár természetes (pl. citromsav: E330), akár mesterséges, természetidegen (pl. ciklamát: E952). Önmagában tehát az, hogy valamiben van E-számmal jelölt anyag, még nem mond túl sokat; tudni kellene, hogy mi az az adalék, s hogy annak vannak-e veszélyei, s ha igen: mik. Vannak az E-számokra vonatkozóan hozzáférhető dokumentumok, de komolyabb felkészültség kell ahhoz, hogy valaki eligazodjon az egymásnak ellentmondó információk között. Pl. a mesterséges édesítőszerek (ilyen a fent említett ciklamát is) körül évtizedek óta folyik a vita, hogy okoznak-e rákot, allergiát stb. vagy sem. Megjegyzendő: a környezeti és egészségvédő gondolkodásmód az ilyen bizonytalan, még nem eldőlt kérdésekben a kötelező óvatosság elvét követi: amíg biztosan ki nem mondhatjuk, hogy valami ártalmatlan, addig ne használjuk. (Ellentétben a technokrata gondolkodásmóddal, amely úgy érvel, hogy: amíg be nem bizonyították valamiről, hogy káros, addig miért ne használnánk.) 77

78 Alapvető kérdés az üdítőitalok energiatartalma. Ugyanis a kellő édes íz elérése érdekében vagy sok cukrot tartalmaznak (s akkor azért egészségtelenek, mert hizlalnak), vagy a cukor helyett mesterséges édesítőszereket, de azokról meg nem tudjuk biztosan, hogy ártanak-e vagy sem. A reklámok természetesen ezeknek az édes üdítőknek a fokozott fogyasztására buzdítanak. Ez azonban csakis a gyártó (és forgalmazó) érdeke. Szeszesitalok Végül meg kell említenünk a szeszesitalokat is, hiszen azokat is isszuk. Alkoholtartalom szempontjából három fő csoportjuk van. A sörök 4-6% alkoholt tartalmaznak, a borok 10-12%-ot, az égetett szeszesitalok (pálinka, konyak, whisky stb.) nagyjából 40-50%-ot. Lényeges különbség van tehát közöttük ebből a szempontból. Az alkohol hatása azonban a testsúlytól is függ; ugyanannyi alkoholmennyiség egy 40 kg-os gyerekre sokkalta erősebben hat, mint egy 80 kg-os felnőttre. Ráadásul a gyerekek idegsejtjei érzékenyebbek s az alkoholra. 78

79 Feladatok Szerezd meg lakóhelyed ivóvizének adatait, s azokat vese össze a budapesti adatokkal! A te környékeden milyen a csapvíz (kútvíz) keménysége? Nézd meg különböző mosóporok dobozán, hogy az ilyen vízhez mennyi vízlágyítót és mennyi mosószert kell tenni. A csapból kiengedett víz néha zavaros, de ez a zavarosság alulról fölfelé fokozatosan feltisztul. Próbálj összefüggést keresni a víz esetleges klór-szaga és ilyen zavarossága között. Találtál-e? Gyűjtsd össze különböző ásványvizek címkéit, s készíts táblázatot a bennük lévő oldott anyagokról! A fővárosi csapvíz minden szempontból jó. Mégis: melyik szempontból a legjobb, s miben a legkevésbé jó? Olvass utána, hogy az UV sugár és az ózon miért alkalmas vízfertőtlenítésre. A víz vastartalma biológiailag fontos lehet. Miért? Tudod-e, hogy a μg hányad része a g-nak és a mg-nak? Mely anyagok felépítéséhez kell a növényeknek a nitrát (nitrogén)? Nem lenne érdemes az ásványvizek palackos szállítása helyett inkább beszárítani azokat, és csak a kivált sókat szállítani? A kávé koffeinje és a tea hatóanyaga (tein) rokon vegyületek. Milyen enni/innivalóban van még ilyen serkentőszer? Keresd ki egy E-szám listából a következőket: 150, 260, 270, 290, 300, 330. Mi a közös ezekben? 79

80 3. FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁS 3.1 Szupermarketek Mely célok eléréséhez járul hozzá? A téma aktualizálása, a családi bevásárlási szokások átgondolása Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy egyéni kisléptékű vásárlási döntéseinkkel és választásainkkal globális folyamatokra is hatással lehetünk. A tanulók példákat látnak arra, hogy miért érdemes hazai terméket vásárolni? Valóban az olcsó az olcsóbb? Több szempontú mérlegelés Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Adatgyűjtés milyen típusú, és méretű üzletek találhatók a lakóhely közvetlen környezetében? Rokonok és ismerősök kikérdezése vásárlási szokásaikról. Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele Idő 10 Módszer/ Szervezési mód Mozzanat Feladat Ráhangolás Előzetes adatgyűjtés A) Milyen kisboltok találhatók a környéken? Minden tanuló összegyűjti azokat az üzleteket, ahol rendszeresen vásárolni szoktak. (külön az áruházláncokat és a kisboltokat) B) A környék kereskedelmi hálózata 3-5 fős csoportokat alakítunk A csoportok tagjai összehasonlítják az előzetes 80 egyéni munka Eszköz tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll csoportmunka csoportosítás, adatfeldolgozás 1. sz.

81 15 10 közvélemény-kutatás eredményeit Az adatokat táblázatba rendezik, majd grafikusan ábrázolják a szemléletesség érdekében. Miért drágább az olcsó? Forrásfeldolgozás - kistermelők helyzete - minőség kérdése - egészségügyi kockázatok - rövidtávú előnyök Következtetések megfogalmazása csoportokban értelmezik az A téma olvasottakat. feldolgozása Számok bűvöletében miért 199 Ft, 9999 Ft? Válasszatok ki tíz tetszőleges alap- élelmiszert (tej, tojás, liszt, stb.) és tájékozódjatok az összegyűjtött szórólapokból és hirdetési újságokból, hol kínálják a legolcsóbban. Táblázatban foglaljátok össze az eredményeket, majd végezzetek számítást hol érdemes vásárolni? És ha a vásárlással töltött időt és az utazási költségeket is figyelembe veszitek? 81 melléklet Csoportos 2. sz. munka, melléklet, toll szövegértelmez és, kutatás Csoportmunka Számolás Csoportmunka Frontális munka Reklám- és hirdetési újságok, szóró lapok, papír, toll

82 Mi a trükk? (hasonló árukat kínálnak hasonló áron, a különbségek összességében kiegyenlítik egymást, vesztünk az időn, az üzemanyag vagy utazási költségen, a minőségen, a személytelen vásárláson) 10 Következtet és Vita Gyűjtsetek érveket és ellenérveket a kéttípusú kereskedelmi egységek mellett és ellen, majd ütköztessétek a véleményeteket! Vásároljunk kis üzletekben! Figyelemfelhívó plakátok, kiskereskedelmet népszerűsítő kampánymondatok készítése, megfogalmazása, bemutatása Csoportos munka plakátkészítés plakátkiállítás 82 Színes ceruzák, filctollak, festék, karton, rajzlap

83 1. számú melléklet Milyen típusú üzletek találhatók lakóhelyünk közelében Töltsétek ki az alábbi táblázatot a csoport tagjaival közösen! Az üzlet jellege (áruházlánc tagja), kisebb bolt, éjjel-nappali, egy személyes db üzlet Áruház lánc Húsbolt Pékség Zöldség-gyümölcs bolt Papír-írószer Könyvesbolt 2. számú melléklet Miért drágább az olcsó? Olvassátok el a következő szemelvényt, és keressétek ki a szövegből azokat az információkat, amelyekből kiderül, hogy a látszólag olcsóbb árukért utólag még többet kell fizetni. 83

84 Az a cinikus az egészben, hogy a Szupermarket állítása szerint az alacsony árak és a széles kínálat biztosításával a fogyasztók érdekeit képviselik. Ezt részben azért tehetik, mert a magyar fogyasztói társadalom nagy részének még meg kell tanulnia az alacsony árak mögé nézni, hogy lássák, hogyan is érhetők el ezek a mesterséges árak. A magyaroknak több mint harmada választ boltot a termékek ára alapján (miközben a csehek negyede és a lengyeleknek csak a tizede teszi ezt), és nem veszi figyelembe az odautazás, az ott eltöltött idő költségét és a vállalati működés módszereit Az alacsony árak nyomásának nagy része a szupermarketekről a beszállítókra tevődik át. A szupermarketek erősen markukban tartják a kínálati oldalt, és taktikák sokaságával a beszállítókra hárítják a termelési költség alatti árak következményeit. Jól dokumentáltak azoknak a kistermelőknek az esetei, akik bankhitelt vettek föl a szupermarketekkel való megegyezésüknek megfelelő termékek előállítására és szállítására, ennek ellenére minden teketória nélkül kitették őket vagy rákényszerítették őket arra, hogy termékeiket az utolsó pillanatban a termelési költség alatt adják át. Ahogyan az várható, az alacsony árak fenntartásának érdekében a szupermarketek az alacsony minőséget választják. Az olcsó és alacsonyabb minőségű termékek megvásárlása azt is jelenti, hogy az illető terméket gyakrabban kell megvenni, javíttatni, vagyis összességében több a kiadás. Az alacsony minőségű villanykörték előbb kiégnek, ruhák előbb elszakadnak, az esernyők hamarabb tönkremennek. Az egészségügyi kockázat különösen az élelmiszerek esetében magas. A legtöbb szupermarketételt iparilag állítják elő, mesterséges adalékanyagokat adnak hozzá, vagy több gyomirtót, hozamnövelőt és egyéb vegyszereket alkalmazó gazdaságokban termelik. E termékek rendszeres fogyasztása révén a mesterséges és vegyi anyagok felhalmozódnak a szervezetben, ami bizonyítottan az illető egészségi állapotának romlását okozza. Amit megtakarítasz a szupermarket-túrákon, annak többszörösét költöd gyógykezelésre. Elvégre, a legkisebb is fáj. Milyen nehézségeket említ a cikk a kistermelőkkel kapcsolatban? Mi a helyzet a minőséggel?

85 Miért nagyobb az egészségügyi kockázata a szupermarket élelmiszereknek? Tudatos Vásárló 10. Szupermarketek 85

86 3.2 - Reklámok bűvöletében Mely célok eléréséhez járul hozzá? A téma feldolgozása lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekek a reklámok harsány díszletei mögé tekinthessenek. Képesek legyenek vásárlásaikat tudatosan megtervezni és ne pillanatnyi hatásoktól vezérelve, meggondolatlanul vásároljanak. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Adatgyűjtés: - saját élmények, tapasztalatok kedvenc reklámom a reklám, ami nem hat rám felnőtteknek és gyerekeknek szóló reklámok férfias és nőies reklámok Rokonok és ismerősök véleménye a reklámokról Fejlesztendő képességek, készségek: Szövegértés, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, adatgyűjtés, és kutatási eredmények közzététele Idő 10 Mozzanat Ráhangolás Feladat Előzetes adatgyűjtés Az órát megelőző héten a gyerekek adatokat gyűjtenek családtagjaik és ismerőseik körében a reklámokkal kapcsolatos attitűdjeikről, véleményükről és a reklámok hatásosságáról. Egyéni beszámolók Közös megbeszélés 86 Módszer/ Szervezési mód egyéni munka (szóbeli kikérdezéssel, vagy önállóan készített kérdőív segítségével) közös megbeszélés, saját adatok bemutatása, vélemények kifejtése Eszköz tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll saját készítésű kérdőívek

87 15 Vadászösztön és csábítás a A téma szupermarketekben feldolgozása Forrásfeldolgozás a gyerekek, mint üzleti tényezők Következtetések megfogalmazása csoportokban értelmezik az olvasottakat. Találkoztatok-e hasonló trükkökkel vásárlásaitok alkalmával? 10 Csoportos munka, szövegértelmez és, kutatás Frontális megbeszélés, beszélgetés Frontális megbeszélés 10 Következtet és Reklám itt, reklám ott, reklámok körülöttünk. Rád milyen effektusok hatnak? Mit szeretsz látni a reklámban? Mi a trükk? Van- e különbség férfiaknak és nőknek, vagy gyerekeknek és felnőtteknek szóló reklámok között? Mennyire lehet azonosulni a reklámok szereplőivel? Hihető az állandó jól ápoltság, derű és boldogság? Te is legyél ellenálló! Hogyan vonhatjuk ki magunkat a reklámok hatása alól? Hogyan kerülhetjük el a reklámok csábításának köszönhető felesleges vásárlásokat? Szlogenekkel a túlzott reklámok és reklámfogások ellen sz. melléklet, toll 2. sz. melléklet, toll Az osztály egyik része szórólapot fogalmaz meg Így vásárolok tudatosan címmel (csoportok) Mások antireklám szövegeket Ismert TV, vagy sajtó reklámok (videó, kép, Web)

88 fogalmaznak meg a túlzásba vitt reklámozás ellen (csoportok) Színes ceruzák, Figyelemfelhívó plakátok a filctollak, szupermarketekben alkalmazott Csoportos festék, vásárlási trükkök ellen. munka karton, plakátkészítés rajzlap plakátkiállítás 88

89 1. számú melléklet A gyerekek vásárlóvá nevelése szupermarket módra A vásárlás azonban a gyerekek számára nem túl izgalmas dolog, ezért az áruházak több módszert is alkalmaznak becsalogatásukra. Ilyenek a bevásárlóközpontokba meghirdetett családi programok, bohócok, vetélkedők, játszóházak, ingyenes játékkipróbálási lehetőségek, pénzbedobással működő játékautók, helikopterek, stb. Ezeken önmagukban semmi kivetnivaló nem lenne, azonban jó, ha észben tartjuk: az efféle szórakozási lehetőségek nem magáért a szórakozásért szerveződnek, hanem hogy az üzletbe csábítsák, bent tartsák és végül vásárlásra bírják a gyerekeket és a szüleiket. A szakkönyvek 3-4 éves kortól ajánlanak kisméretű bevásárlókocsit a gyerekeknek. Ennek kettős haszna is van a bevásárlóközpont számára: egyrészt a gyerek önállóan vásárolhat, az alsóbb polcokról, ami plusz bevételt jelenthet, hiszen ritkán választanak pont olyasmit, amit a szülők bevásárló listára írnak. Másrészt az egyébként türelmetlenkedő gyerek, saját elfoglaltsága révén nem sürgeti a szülőt, ami még több, a bevásárló központban töltött időt, még több vásárlási lehetőséget jelent. Sőt, több marad a szülő kosarában is! Sok esetben, ami a szülők szempontjából előnytelen termék-kihelyezési terület, az a gyerek számára éppen ideális. Például a felnőtt számára a lehajlási zónába eső polcok a gyerekeknek éppen a szem magasságába esnek. Megfigyelhetjük, hogy azokon a részlegeken, ahol az anyukák többet időznek, például a kozmetikumoknál vagy a háztartási tisztítószereknél, az alsóbb polcokra gyerekmintás, vagy figurás termékeket helyeznek ki. (a gyerekek) nem ismerik fel, hogy egy mesefigurát, vagy egy sportoló képét csupán az ő meggyőzésükre, reklám céljából helyeztek ki az üzletekben, másrészt ezek a figurák sok esetben a gyerek fantáziavilágának részét képezik, és emiatt fontos nekik a mesefigurás tárgyak megszerzése. az egyik marketing szakkönyv szó szerint megvesztegetési pontok kialakítását javasolta az üzletek számára. Ez annyit jelent, hogy azokon a területeken, ahol a bevásárló család hosszabb várakozásra számíthat, apró, olcsó tárgyakat kell kihelyezni a gyerekek megvesztegetésére, például cukrot, csokoládét így a könyv. (Gulyás Emese: Hogyan szerettetik meg a gyerekekkel a hipermarketeket? Tudatos vásárló 10.) 89

90 Milyen ötleteket vetnek be az üzletekben a vásárlási kedv ösztönzésére?

91 2. számú melléklet Szuperszavanna Ha nem egyedül kószál, akkor is csak ritkán szól a másikhoz: egymás arca helyett az őket körülvevő, tomboló képiségbe, erőteljes színkavalkádba vesznek bele; egymás hangja helyett a bevásárlózene zsongása andalítja őket. A legősibb érzék, a szaglás is maximálisan ki van szolgálva, mint azt már tanulmányok sora bizonyította: szinte már közhely, hogy a bevásárlóközpontokban a takarítószerek összetétele gondos kísérletezés eredménye, és célja a tudatalatti elcsábítása. Párbeszédeik leggyakrabban az őket körülvevő reklámüzenetek bővített, esetleg éppen szó szerinti ismételgetéséből állnak, azzal a céllal, hogy a másik figyelmét is felhívják az érdekességre, ajánlatra, zsákmányra, ami nekik a szemükbe ötlött. Ha az egész család vonul ki (be?), akkor hosszabb időt töltenek a terepen, szombaton, vagy vasárnap akár egy teljes napot. A bevásárlóközpontban mindent be lehet szerezni, amire a családnak szüksége van, az étkezdék a világ legegzotikusabb tájainak ízeit kínálják, s ha kulturális programmal akarjuk zárni a portyát, a legújabb filmek közül válogathatunk. Míg a gazella a másodperc törtrésze alatt jelzi társainak a veszélyt, az áruk éppen ellenkezőleg: egymást szín-és formavilágukkal, mindenekelőtt csábító áraikkal túlharsogva, versenyeznek a fogyasztók kegyeiért. A családi program nem a vadászattal, inkább a romantika kora óta ismert kirándulás civilizációs aktusával vethető össze: felnőttek és gyerekek ráérősen, örvendezve gyönyörködnek az ipari természet adta szépségekben. A családi plázázás egyik jellegzetessége, hogy sok szülő roppant büszke három-négy éves csemetéjének idősebbeket is megszégyenítő helyismeretére. A bolthálózat nevei logói után tájékozódó gyermekeket ügyességükért, tájékozottságukért dicsérik szüleik, holott csupán arról van szó, hogy a kicsik koruknak megfelelő képességeiket koruknak nem megfelelő információk befogadására és feldolgozására használják. Testi-lelki fejlődésüknek ebben a korban a természet tereptárgyaival való ismerkedés felelne meg, a szabad mozgás a friss levegőn, ehelyett hétvégeken, gyakran órákra mozdulatlanságra kényszerülnek: gyorsétteremben, vagy moziban ücsörögve, bevásárló kocsiba ültetve... (Szvetelszky Zsuzsanna: Szuperszavanna. Tudatos Vásárló 10. ) 91

92 3.3 Vásárolj fájdalom nélkül! Mely célok eléréséhez járul hozzá? A téma feldolgozása során megismerkednek a gyerekek a méltányos kereskedelem alapelveivel és azokkal a nemzetközi gazdasági jelenségekkel, amelyek a fair trade mozgalom létrejöttét indokolták. Ismereteket szereznek a harmadik világban élő gyermekek életkörülményeiről. Újabb példán keresztül lehet bemutatni a tágabb gazdasági, társadalmi összefüggéseket, felismertetni, hogy személyes fogyasztási szokásainkkal és vásárlási döntéseinkkel mi magunk is felelősek vagyunk távoli országokban zajló eseményekért. A bonyolult probléma feldolgozása fejleszti a kritikai gondolkodást. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Előzetes tájékozódás, irányított kutatómunka a fair trade-ről és a gyermekmunkáról Fejlesztendő képességek, készségek: Empátia, kombinációs készség-, szövegértés, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség-, igazságérzet, felelősségérzet 92

93 Módszer/ Idő Mozzanat Feladat Szervezési mód Előzetes adatgyűjtés Előzetesen: Az órát megelőző héten a egyéni munka gyerekek adatokat (információgyűjtenek a gyűjtés szóban, gyermekmunkával, a modern írott, vagy kizsákmányolással elektronikus kapcsolatban sajtó 5 Ráhangolás Saját ruhatárukat, felhasználásáva használati tárgyaikat, l) Órán: közös háztarásukban előforduló megbeszélés, tárgyakat, anyagokat saját adatok áttekintik származási helyük bemutatása, alapján vélemények kifejtése 10 Mi a Fair Trade mozgalom? Egyéni A téma Felkért 2-3 tanuló beszámolója beszámolók feldolgozása Közös megbeszélés, az előzetes osztályból előzetesen kutatás és adatgyűjtés alapján Önálló forrásfeldolgozás 10 Honnan öltözködünk? A csoport minden tagja válasszon 5 olyan ruhadarabot, vagy használati tárgyat, amelynek sikerült kideríteni a származását. A 2. számú mellékletben található térképvázlaton jelenítsék meg (saját színkódok felhasználásával) a származási helyekről. Beszéljék meg a kapott eredményeket először csoporton belül, majd az egyes 93 Csoportmunka Az elkészült térképeket helyezzék el a faliújságon Eszköz tábla, kréta, tanulói jegyzetfüzet, toll 1. sz. melléklet, toll jegyzetfüzet 2. sz. melléklet

94 csoportok foglalják össze a tapasztalataikat és mondják el egymásnak is. 25 Ashique története Osztály együtt, esettanulmány, szituációs körben ülve játék Az ötlet és a kidolgozás részletesen a kompasz/ashique_tortenete oldalon érhető el. Ashique pakisztáni gyermekmunkás. Bevezetőként az egész osztály körbe ül, majd a személyes adatok ismeretében (3. melléklet) mindenki mond egy-egy rövid Csoportokban mondatot Ashique életéről. Beszéljék meg, milyen rövid, közép és hosszú távú javaslataik vannak Ashique helyzetének javítására. Minden Újra együtt az csoport elmondja a javaslatait, osztály közös flipcharton összesítjük Amiről feltétlenül beszélnünk kell: - Dolgozhatnak-e a gyermekek? Legyen-e lehetőségük eldönteni azt, hogy dolgoznak-e vagy sem? - "A gyermekmunka nélkülözhetetlen bevételt jelent a családok és közösségek számára. Ha megszüntetjük, a gyermek lesz az, aki leginkább megszenvedi." Ezzel az állítással 94 Fénymásolato k Ashique életének adatairól,( 3. sz. melléklet) tollak, filc tollak, nagy méretű csomagolópapí r 4. sz. melléklet

95 egyetértenek vagy sem? Mi mint fogyasztók mit köszönhetünk a gyermekmunkának? Nehéz volt-e a gyermekmunka megoldására javaslatot találni? Mi, mint fogyasztók mit köszönhetünk a gyermekmunkának? Mi, hétköznapi emberek hogyan segíthetünk a probléma megoldásán? Forrás: Kompasz Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez elérhető: kompasz 95

96 1. számú melléklet A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint 126 millió 5-14 év közötti gyermek dolgozik veszélyes és illegális körülmények között világszerte - közülük 73 millió 10 évnél is fiatalabb. A gyerekek egy része fogságban dolgozik, szinte rabszolgasorba kényszerítve. A fejlett országok multinacionális cégei, valamint a fejődő világ kis- és közepes vállalatai szívesen alkalmaznak olcsó, védtelen, könnyen elbocsátható munkaerőt. Sokszor a gazdasági siker és a versenyképesség kulcsa éppen ebben rejlik. Bizonyos munkafolyamatoknál, például az indiai szőnyegkészítő üzemekben kifejezett előnyt jelent a gyerekek kisebb kézmérete. Évekkel ezelőtt az elefántcsontparti kakaó ültetvényekre úgy került a gyermek munkaerő egy része, hogy szüleiktől rabolták el őket Maliról, vagy Burkina Fasoból. A felmérések szerint közel 200 ezer gyermek dolgozott a vegyszerekkel permetezett kakaóültetvényeken, egészségre rendkívül ártalmas körülmények között. A legfiatalabb 9 éves volt közülük. (Forrás: A Be Fair! Alapítvány honlapja: ) Fair trade: méltányos kereskedelem. A fair trade jelzéssel ellátott termékek (pl. banán, kávé, tea, cukor, fűszerek, kakaó) garantálják, hogy a harmadik világból származó termékek előállításánál betartottak bizonyos feltételeket, így törvényes minimálbér, kényszer- és gyermekmunka tiltása, munkajogi minimális előírások, garantált minimál árak, nemzetközi közvetítő kereskedelem kiiktatása, stb., mindezért cserében garantált minőségű árut biztosít a termelő. Azaz mindkét fél, termelő és fogyasztó is jól jár. Forrás: Tuti Tippek: 96

97 2. számú melléklet 97

98 3. számú melléklet Ashique életének adatai Személyi adatok Név: Ahique Hashmit Életkor: 11 éves Nemzetiség: pakisztáni Család: szülők, 2 nagyszülő, 1 lánytestvér és 3 fiútestvér Egyéb információk Családja 2 éve súlyos adósságba került, mert felvettek kb (P)R kölcsönt (110 euró). Most a kamatokkal együtt a tartozás összege körülbelül 280 euró. Ashique-ot az édesapja 3 hónapra elküldte iskolába, ám a gyár tulajdonosa kivette onnan és visszavitte dolgozni. Az apját megbüntették tettéért. Családi jövedelem: körülbelül 70 euró / hónap A család jövedelme igen alacsony, következésképpen nem elegendő arra, "Szakmai" adatok: hogy iskolába járassák a gyermekeket, és hogy megfelelő élelmezést és Szakma: téglagyárban dolgozik egészségügyi ellátást biztosítsanak számukra. Munkaidő: napi óra (félóra szünet) - heti 6 nap Bér: 1,3 euró 1000 tégláért (ám ebből 50% a családja által felvett kölcsön visszafizetésére megy el) Mióta dolgozik: 5 éves kora óta Valódi élethelyzet Az információ a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Szabadítsuk Meg a Gyermekeket! mozgalom anyagaiból származik. Forrás: Szabadítsuk Meg a Gyermekeket!-kampányok: 98

99 4. számú melléklet A megoldásra vonatkozó elképzelések Mit lehet kezdeni Ashique helyzetével - és persze más gyermekmunkások helyzetével? Holnapra? A következő hónapra? 99 A jövőben?

100 3.4 Élni, és élni hagyni Mely célok eléréséhez járul hozzá? Segíti a gyerekeket annak felismerésében, hogy milyen közvetett hatásai vannak a nagyüzemivé váló fogyasztásnak, hogyan fizetjük meg többszörösen a szupermarketek olcsó tömegáru kínálatát, példákat mutat be arra, hogy felelős egyéni döntéseinkkel és választásainkkal hatással lehetünk látszólag távoli, globális folyamatokra is. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Biológiai sokféleség fogalma Felelős állattartás, állatvédelmi törvény Fejlesztendő képességek, készségek: Asszociációs, problémamegoldó, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, számolási készség, különböző léptékű adatok összehasonlíthatóvá tétele Érzelmi intelligencia, empátia Módszer/ Idő Mozzanat Feladat Szervezési Eszköz mód Szupermarket élmény a Frontális tömegáruk diadala: provokatív, megbeszélés hangulatkeltő beszélgetés a szupermarketekben kínált 5 Ráhangolás hatalmas mennyiségű és uniformizált árukészletről. Személyes tapasztalatok, érzések, vélemények elmondása 10 Népesedés-élelmezési gondok Csoportos 1. számú a tömegtermelés, mint munka, melléklet, toll látszólag jó megoldás szövegértelmez Forrásfeldolgozás és, kutatás A téma Grafikon értelmezése feldolgozása A probléma felismerése és megfogalmazása Szabadtartás vagy nagyüzem 100 Tábla, vagy

101 10 Az osztály önkéntes alapon szerveződve támogató és ellenérveket gyűjt mindkét módszerrel kapcsolatban Az állatok sorsáról a fogyasztók döntenek 10 Hogyan befolyásolja az ipari méretű állattenyésztés a biológiai sokféleséget? Miért az esőerdők a legfenyegetettebbek? 10 Egy speciális probléma: a szőrme kereskedelem avagy divat minden áron? Következtet Beszélgessenek a gyerekek a 4. és mellékletben látható plakátról! Fogalmazzanak meg szőrme bunda viselése elleni reklám mondatokat! (pl. A te bundád olyan luxus, amit a mi családunk nem tud nélkülözni A bunda azé, aki bele született ( elso/bundafelhivas.html) 101 Ötletroham nagy csomagoló papír, kréta, vagy íróeszközök Vita 2. számú melléklet Csoportos Zsebszámológ munka, adatok ép, papír, összehasonlítás ceruza a, információgyűjt 3. számú és, számítások melléklet 4. számú melléklet Beszélgetés, plakát készítés

102 1. számú melléklet A népességnövekedés élelmezés- állattartás kérdései A világ népessége várhatóan 50 % kal növekszik, mielőtt a század végén beáll egy stabil értékre. Az átlagos húsfogyasztás valószínűleg még nagyobb lesz, mivel a gazdaságilag kevésbé fejlett országok át fogják venni gazdag szomszédaik húsevési szokásait. A világ húsfogyasztása jelenleg évente átlagosan 2 %-kal nő. Ha a jelenlegi trendet követjük, akkor a következő évszázadra több mint a duplájára fog emelkedni. A húsfogyasztás növekedése nagy terhelést jelent a környezet és a természeti erőforrások számára. A húsfogyasztás alapvetően nem is hatékony. A gabonán nevelt disznó az elfogyasztott energia kb. negyed részét, a fehérje tekintetében még ennél is kevesebbet, épít be húsként, ami aztán az ember táplálékául szolgál. A többi energiára a következőkhöz van szüksége: légzéshez, ami energiát szolgáltat a mozgáshoz és egyéb testi működésekhez csont, bőr és egyéb testrészek felépítéséhez, amelyet az ember nem fogyaszt el illetve az energia egy része elpocsékolódik a széklettel. A folyamat rossz hatékonysága segít megérteni azt, hogy a Föld gazdaságilag legfejlettebb országaiban az állatok miért fogyasztanak több gabonát, mint az emberek. A hústermelés növelése a következőkkel jár együtt: 102

103 1. Hatalmas mennyiségű gabona fogyasztásával. Ha az állatokat gabonával etetjük, az megnöveli a gabona árát, ami a szegény emberek számára még elérhetetlenebbé teszi a húst. A takarmánygabonától való erős függés eredményeképpen az állattartás nagyon sok, szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrást vesz igénybe, úgymint a földet és a vizet. Több tudós úgy véli, hogy ez nem fenntartható. Ha növeljük a gabonamennyiséget, akkor több növényvédő szerre és rovarirtóra lesz szükség, ami elszennyezi a földet és a vizeket. 2. Veszélybe kerülnek a természetes, vadvilági életközösségek. Az amazóniai esőerdő nagy részét már kivágták annak érdekében, hogy legelőt biztosítsanak a szarvasmarhák, illetve az etetésükre szolgáló szójababültetvények számára. Ez a továbbiakban nem fenntartható, mivel a mezőgazdasági termelés az esőerdő talaját gyorsan kimeríti, tönkreteszi. Szabadtartás vagy nagyüzem? A világ élelmezésének két módja lehetséges: az élelmiszert nagy mennyiségben, intenzív módon előállítani, mely a fogyasztók számára olcsó. Vagy húst termelni kisebb mennyiségben, drágábban, de jobb minőségben szabad- vagy biotartásos gazdálkodásban, amely javítja a környezet állapotát, az állatok jóllétét, miközben munkát biztosít a vidéki kistermelőknek. (Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület; Compassion in Word Farming támogatásával) 103

104 2. számú melléklet Tényleg a fogyasztók döntenek? A szabad kereskedelem szabályai szerint a döntés a vásárlók kezében van, hogy megveszik-e azt a terméket, amit gyermekmunkával környezetromboló módon vagy nagyüzemi, intenzív tartásban állítottak elő. Az állatok sorsáról a fogyasztók döntenek Minden egyes fogyasztó nagy befolyással lehet a haszonállatok jóllétére. Például egy átlagos brit ember fogyasztása élete során: több mint 1000 baromfi 45 pulyka 30 birka 20 malac 4 szarvasmarha 35 tyúk egész élete alatt tojt összes tojás egy tehén egész élete során megtermelt összes teje. Mindehhez adjunk még hozzá több ezer halat is. Ezeknek az állatoknak az élete a fogyasztó választásától függ. Az emberek választhatják: a legolcsóbb húst, tejet és tojást, melyet (a birka és a szarvasmarha húsán kívül), nagy valószínűséggel nagyüzemben állítanak elő. a szabad, bio- vagy mélyalmos tartásból származó termékeket, azt, hogy kevesebb húst fogyasztanak, azt, hogy vegetáriánus, vagy vegán (szigorúan növényi alapú táplálkozású) életmódra térnek át. Bármelyik táplálkozás szerint is élünk, az bizonyos, hogy döntésünk állatok millióinak szenvedésére vagy éppen jóllétére van kihatással (Az intenzív állattenyésztés és a haszonállatok jólléte. Fauna Egyesület; Compassion in Word Farming támogatásával) 104

105 3. számú melléklet A fajok megoszlása Földrajzi Élőlénycsoport Fajszám elhelyezkedés Trópusi Amerika Ázsia, Ausztrália Afrika (Szavannától Virágos növények Virágos növények Virágos növények délre) Barro Colorado sziget Magasabb rendű növények 1360 Magasabb rendű növények 2352 Madarak Madarak Madarak Madarak (Panama-csatorna) 15 km2 Német Szövetségi Köztársaság km2 Alaszka km2 Kalifornia km2 Panama km2 Costa Rica egyik síkvidéki erdeje 2,6 km2 Malajzia síkvidéki erdői Virágos növények km2 Amazónia esőerdei Edényes növények (Harasztok, USA és Kanada együtt Nyitva- és Zárvatermők) Edényes növények (Harasztok, Nyitva- és Zárvatermők (Forrás: Norman Myers: A süllyedő bárka. Natura 1982.) 105

106 4. számú melléklet Egy bunda hány élet? Rókabunda 18 róka Farkasbunda 12 farkas Medvebunda 2 medve Csincsillabunda 150 csincsilla Nercbunda 50 nerc Leopárdbunda 7 leopárd Perzsabunda 36 újszülött bárány Fókabunda 8 fóka Vidrabunda 20 vidra ocelotbunda 18 ocelot (Forrás: Könczey Réka S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, 1993.) 106

107 3.5. Emblémák Mely célok eléréséhez járul hozzá? Mindennapi vásárlásainknál, a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások kiválasztásánál fontos, hogy felelős döntéseket hozzunk a fenntarthatóság érdekében. A tanegység feldolgozása segít az árukon feltüntetett jelek között eligazodni, tájékozódni a valóban környezetbarát és a csak divatból környezetbarát termékek között különbséget tenni Megismerik a tanulók a legszigorúbb ellenőrzések után odaítélt hazai és külföldi emblémákat Tudatos választásokra készíthetjük fel tanítványainkat. Igényelt idő: egy tanítási óra Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: Adatgyűjtés: otthon, vagy bevásárlás közben olyan termékeket keresnek a tanulók, amelyeken minőségre utaló embléma található. Megpróbálják értelmezni az embléma, vagy piktogram jelentését Megállapítják a származási helyét Fejlesztendő képességek, készségek: Szövegértés, információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési készség, rajzkészség, asszociációs készség 107

108 Idő Mozzanat Ráhangolás Feladat Módszer/ Szervezési mód Előzetes adatgyűjtés Az órát megelőző héten a egyéni munka gyerekek adatokat gyűjtenek otthon, vagy bevásárlás közben a minőségre utaló emblémákról (lerajzolják, vagy lefényképezik, hogy beszélgetni lehessen róluk). Beszélgetés, Egyéni beszámolók frontális munka Közös megbeszélés A téma Mit fejeznek ki a feldolgozása környezetbarát védjegyek? 10 Tanulók előzetes elképzeléseinek, ismereteinek összegyűjtése Forrásfeldolgozás Milyen szimbólumokat használnak az egyes nemzetek környezetbarát jelzései? Próbáljátok megfogalmazni, hogyan közvetítik a piktogramok a környezeti értékeket? Milyen érzéseitek és gondolataitok támadnak az ábrák láttán? Keressetek újabb, a témához kapcsolódó információkat! 108 Frontális megbeszélés Eszköz tanulói jegyzetfüzet, toll rajzok, fényképek Tábla, kréta Csoportos 1. sz. munka, melléklet, toll, szövegértelmez papír és, kutatás Csoportos megbeszélés 2. számú melléklet 3. számú melléklet

109 10 Következtet és Tervezzetek környezetbarát terméket minősítő emblémákat, címkéket! 109 Csoportos Színes tevékenység ceruzák, A csoportok festék, papír sorban bemutatják az emblémákat, a többiek megpróbálják dekódolni a jelrendszert, beszámolnak az emblémával kapcsolatos érzéseikről, gondolataikról.

110 1. számú melléklet A környezetbarát védjegyekről általában A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az Európai Unióban is. A környezetbarát védjegyeket öko-cimkéknek, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban. A védjegyek a termékeken jelölések formájában jelennek meg, amelyek használati joga pályázat útján nyerhető el és melyek a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják. Az öko-címkéket nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda a termelőknek, hogy azok olyan termékeik vagy szolgáltatásaik esetében használhassák azokat, amelyek megfelelnek egy előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek. A környezetbarát jelölések előnyös megkülönböztetésben részesítik a minősített árukat, mivel kihangsúlyozzák azok kedvezőbb környezeti tulajdonságait, a többi hasonló funkciót betöltő termékkel vagy szolgáltatással összehasonlítva. A címkézési rendszerek alapjaikban különböznek a kibocsátási értékeket meghatározó szabványoktól vagy követelményektől. A legfontosabb különbség, hogy a címkék alkalmazása önkéntes, illetve az, hogy csak a kiemelkedő jellemzőkkel bíró termékek és szolgáltatások esetében alkalmazhatóak. 110

111 2. számú melléklet Néhány ország környezetbarát védjegye Magyarország Európai Unió Ökovédjegy Ausztria Franciaország Skandináv fehér Hattyú USA Németország (Kék angyal) 111

112 3. számú melléklet Ökocimkék információk Európai Bizottság: (angol) (magyar) 112

113 4. Vegyszerek a háztartásban 4.1 Bevezetés A tudományos és az ipari fejlődés hatására egyre több vegyi anyagot ismerünk és vagyunk képesek mesterségesen előállítani. Az Európai Unióban, beleértve hazánkat is, több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Figyelmeztető tendencia az is, hogy az élet egyre több területén és összességében egyre nagyobb mennyiségben használjuk fel őket. Úgy gondoljuk a környezetbarát életnek nem kell feltétlenül nehéznek, önfeláldozónak vagy bűntudattal terheltnek lennie. Fogyasztóként mindegyikünket érinti bolygónk jövője, mindannyian befolyásoljuk is azt. Amikor eldöntjük, mit veszünk meg, vagy kitől vesszük meg, végső soron arról szavazunk, hogy milyen környezetben szeretnénk élni. Gyakran nem is tudatosul bennünk, hogy vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Tudatos vásárlónak lenni, fenntarthatóan élni tehát nem a kiválasztottak egy csoportjának sajátja, hanem közös felelősség, magunk és bolygónk boldogságának, egészségének és jövőjének alapvető feltétele. Egyéni közreműködésünk módja talán különbözik, egyesek kevésbé szembeszökők, mások rögtön feltűnnek, de minden, a jövővel és a környezettel törődő lépés fontos hozzájárulás, melyekre a felnövő generációkat is fokozatosan meg kell tanítanunk! 1. A szabályozások történeti áttekintése [ ] 1981-ben az OECD tagállamai megállapodtak abban, hogy minden új, piacra kerülő vegyi anyagot alapos környezetvédelmi és egészségügyi vizsgálat alá vetnek. A szabályozás azonban nem vonatkozott a már piacon lévő anyagokra. Így sajnálatos módon a vegyi anyagok döntő többségét az úgynevezett régi anyagok adják, amelyek egészségügyi és környezeti hatásait kevéssé ismerjük. Jelenleg körülbelül 100 ezer régi és 3 ezer új anyag van az EU piacán lévő termékekben. A régi anyagok 90%-ról nem áll rendelkezésre információ, amely alapján eldönthetjük, hogy mekkora kockázatot jelent ránk és a környezetre nézve. Mindezeket figyelembe véve az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást, ezért 2003-ra 113

114 elkészítette azt az új szabályozási rendszert, amelynek neve: REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése). Különálló szabályozások léteznek ugyan (például az élelmiszer-adalékanyagokra, gyógyszerekre, kozmetikumokra és mosószerekre), de nincs olyan átfogó rendelet, amely a többi területet érintené. A REACH eredeti változata alapján így megismerhetnénk a meglévő anyagok egészségi és környezeti kockázatát, és a kiértékelésük után, a legveszélyesebbek, amelyeknek a társadalmi haszna sem bizonyítható, betiltanák. A REACH másik fő vívmánya a szemléletváltás: a gyártó felelőssége a termék biztonságosságának bizonyítása. További fontos pont az információáramlás elősegítése a gyártó és a felhasználó, illetve a fogyasztó között. Közvetett célja az új jogszabálynak, hogy a káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat fejlesszenek ki és használjanak fel. A WWF Magyarország 2005-ben egy család három nőtagjától nagymama, édesanya, leány vérmintát vett, amelyben 107 féle egészségkárosító mesterséges vegyületet keresett. A vizsgált anyagok számos olyan termékben megtalálhatók, amelyeket naponta használunk, illetve ki vagyunk téve hatásuknak. Az eredmény elgondolkodtató: a nagymamában 27, az édesanyában 18, a gyermekben 19 mesterséges vegyi anyagot találtunk. Az európai piacon ugyanakkor mintegy 30 ezer ilyen anyag van forgalomban, ebből 2500-at nagy mennyiségben termelnek és használnak fel. Ennek következtében ma egy átlagos európai ember vérében körülbelül 300 szintetikus vegyi anyag található. A vizsgálat célja az volt, hogy befolyásolja az Európai Unió döntéshozóit új vegyianyag szabályozó rendszerének gyorsabb kidolgozásában. A REACH végső formája még messze van. Az Európa parlamenti szavazás során elfogadott javaslat környezetvédelmi szempontból kettősre sikerült. Jól érvényesülnek a REACH környezetvédelmi és egészségügyi alapelvei az engedélyezésben és a kötelező helyettesítés elvében. Szigorú kritériumoknak kell majd az anyagoknak megfelelniük, és az egészségre bizonyítottan kockázatot jelentők csak akkor kerülhetnek engedélyezésre, ha kiváltásukra nincs mód és használatuk a társadalom számára elengedhetetlen. Nem ilyen kedvező a helyzet a bejegyzés terén. Az értékelés és az engedélyezés a benyújtott bejegyzés alapján történik, a bejegyzést a kérelmező cég állítja össze. Az Európai Parlamentben most elfogadott REACH-verzió a követelményállításban nem jeleskedik. 1 és 10 tonna között ugyanis nem követel meg több olyan tesztet, amely éppen az anyagok környezetvédelmi és egészségügyi hatásait vizsgálja. Márpedig az EU piacán jelen lévő körülbelül 30 ezer vegyi anyag közül mintegy 20 ezer ebbe a kategóriába esik. A jelenlegi 114

115 változat szerint tehát ezekről hiányos információk alapján fogják eldönteni, hogy részei lehetnek-e mindennapi életünknek, vagy sem. Az egyének szintjén a rák, az allergiára való hajlam és termékenységi problémák megnövekedett előfordulásáért hibáztatja a kutatásokon alapuló szakirodalom a vegyi anyagok legtöbbjét. Sajnos a fogyasztók nagyon kevés információval rendelkeznek az általuk választott termékek összetételét illetően, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mi a kapcsolat a takarítás után tapasztalt szédülés és az általuk használt tisztítószer, vagy az allergiás reakció és a használt mosópor, illetve a viszkető torok, szemek, a fejfájás és a használt sprék között. Ezért nagyon fontos, hogy tanítványaink minél hamarabb megértsék, ezeket a szintetikus anyagokat szervezetünk nem tudja lebontani, a rendszeresen kapott kis dózisok összegyűlnek testünkben és a természetben, beépülnek, és keveredni kezdenek egymással. Egyetlen termék vegyszertartalma gyakran nem annyira káros, hogy önmagában ártson egészségünknek, viszont egymással párhuzamosan többet is használunk, eszünk rendszeresen (tisztítószerek, kozmetikumok, irodai eszközök, élelmiszerek, gyógyszerek). Szerencsére sok kemikália elkerülhető, ha megismerkedünk az alternatívákkal, nem hallgatunk a hamis reklámokra, megnézzük mindig az árú címkéjét és csak azt vesszük meg amire tényleg szükségünk van! Ehhez a nehéz szemléletformáláshoz szeretnénk segítséget nyújtani a következő óratervekkel, melyeket osztályfőnöki órákon részletekben vagy szakórán, akár projekt módszerrel is fel lehet dolgozni. Jelen esetben egy lakóház projektre építettem fel az öt tanítási órát. Minden foglalkozás után elkészülhet a ház egyegy helysége, melyekben jelölve vannak a vegyszernyomok közösen kitalált piktogramokkal (minden a gyerekek készítsenek), majd az utolsó órán megtörténhet a ház összeragasztása, lépcsők kialakítása, szépítése kívül-belül. 115

116 4.2 Takarítás környezetkímélő módon Mely célok eléréséhez járul hozzá? Megismerjék a tanulók a környezetbarát alternatívákat a gyakorlatban is. Döbbenjenek rá saját felelősségükre környezetük iránt, lássanak bele a természet bonyolult összefüggéseibe Értsék meg, hogy a kidobott vagy a csatornába engedett anyagok a közvetlen környezetükre és annak élővilágára visszafordítható, vagy visszafordíthatatlan hatással vannak. A diákokon keresztül a család szokásainak zöldebbé tétele. Igényelt idő: 45 perc (ha nem elég akkor a gyakorlati rész kitűnő csoportfoglalkozás) délutáni Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (Érdemes kémia tantárgyból év végén rendszerező óraként is használni, tágabb fogalommagyarázattal, vagy szakkörön feldolgozni.) osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési, manuális készség. Előzetes feladatok: Minden tanuló hozzon egy, otthon használt tisztítószert, az összetételével együtt. (Ezekre szükség lesz még a következő foglalkozásokon is.). Legyenek a teremben előre kikészítve a takarítóeszközök (seprű, lapát, vödör, felmosórongy, szivacsok, rongyok, mikroszálas törlőkendő, tálak, újságpapír, sajtreszelő a szappanpehely készítéshez). Jól látható helyen sorakozzanak a környezetbarát takarítószerek (ecet, olívaolaj, egész citrom, egy darab narancs, méhviasz, szódabikarbóna, mosószóda, szappan, szappanpehely, mentalevél, teafüvek, gyógynövények, illóolaj). Tanári demonstrációs kísérlethez szükséges anyagok kikészítése (ld. 4. sz. melléklet) 116

117 Idő Mozzanat Ráhangolás Feladat Minden tanuló kiteszi az asztalára az otthonról hozott tisztítószert, és alaposan elolvassa a címkéjét. A tanár felírja a táblára a gyerekek által mondott összetevőket. A diákok kézfeltartása alapján minden anyag kap egy számot, attól függően, hogy hány különböző termékben van benne. Ötfős heterogén csoportok alakítása, csapatnév választás a természetes tisztítószerekből. A téma feldolgozása Leggyakrabban előforduló vegyi anyagokból egyetegyet kapnak a csoportok kártyán. (Annyi meghatározás egy kártyán ahány fős csoportok.) A kártyák 2 percenként cserélődnek a tanár jelzésére. Módszer/ Szervezési mód szóforgó (minden diák csak egy kifejezést mondhat, amíg végig nem ment a kör) frontális osztálymunka Eszköz tábla, kréta, otthonról hozott tisztítószerek tanári kérdések A tanulók kézfeltartással jelentkeznek. tábla, kréta diákok gyors beszámozása osztálylétszámtól függően természetes agyagok jól látható helyen kipakolva csoportkonzultáció 1. sz. melléklet, csoport munka 3. sz. melléklet tanulói jegyzetfüzet, toll 5 Rögzítés, hibák kijavítása. 8 Helyettesítési lehetőségek A szemléltető 5. sz. melléklet, környezetbarát ábrák felkerülnek gyurmaragasztó tisztítószerekkel. a táblára, tanulók az első asztal köré csoportosulva 117 Diák kvartett csoport munka 2. sz. melléklet

118 közösen előkészítik a szükséges keverékeket. tanári magyarázat 12 Közös tanterem takarítás a környezetbarát anyagokkal. Közben tanári demonstrációs kísérlet. A recepteken szereplő feladatokból választás egyénileg. természetes agyagok és takarítóeszközök 4. sz. melléklet Házi feladat lehetőségek : plakátkészítés reklámszöveg írása demonstrációs kísérlet egyenleteivel számolás ház projekt első részeként a nappali elkészítése és a közösen kitalált piktogramok elhelyezése a helyettesítés lehetőségeinek jelzéseként 4. melléklet Csoportkonzultáció Közösen elolvassák a kártya hátoldalán a vegyi anyag tulajdonságait (öt mondat, mivel ötfős csapatok vannak). Az egyik diák feltesz egy kérdést. A csoport többi tagja válaszol. A kérdező melletti diák ellenőrzi, hogy mindenki számára világos-e a válasz. Mindenki saját szavaival jegyzi fel a füzetébe a választ. A következő kérdésnél a szerepek továbbadódnak. 118

119 5. melléklet Diák kvartett A csoportokban A, B, C, D, E betűjelet választanak. Egy diák feltesz egy kérdést az összes kártya alapján. A csoport megbeszéli a választ a diákok meggyőződnek arról, hogy mindegyikőjük helyesen fog válaszolni. A tanár vagy egy másik diák megmondja, hogy melyik csapat, milyen betűjelű tanulója válaszoljon. Rossz válasz esetén másik csapat javíthat, miközben a rosszul válaszoló csoport javítja a füzetében. Külön értékelhető a csoportmunka (együttműködés, hangerő, időbetartás), és a legtöbb jó választ adó csapat is. 6. sz. melléklet Fogalomkártyák FELÜLETAKTÍV ANYAGOK, TENZIDEK Olyan molekulák, melyek egy negatív töltésű vízszerető (hidrofil) és egy hosszú, vizet taszító (hidrofób) szénláncból állnak, mely zsírokban, olajokban jól oldódik. A szennyeződés mindig zsíron keresztül tapad meg a textíliák felületén, ezért a tiszta víz nem tudja leemelni onnan. A kettős oldékonyságú molekulák, körülvéve a szennyeződést, apoláros végükkel a zsírban, poláros végükkel a vízben oldódnak, így leemelik a szennyeződést és megakadályozzák annak visszatapadását. Csökkentik az oldószer - rendszerint víz - felületi feszültségét, ezáltal elősegítik vízben nem oldódó anyagok eloszlatását (diszpergálását). A szintetikus tenzidek kemény vízben is annyira állandó habot képeznek, amely elzárja a folyók, tavak vizét az oxigéntől, megakadályozva az öntisztulásukat. 119

120 FOSZFORSAV ÉS FOSZFÁTOK Színtelen átlátszó folyadék, íze erősen savanyú, ezért az élelmiszeriparban savanyúság szabályozó anyagként alkalmazzák. Közepesen erős, háromértékű sav (H3PO4), vízkőoldók fő komponense, sói a foszfátok. A trisót (Na3PO4) vízlágyítószerként használják, mert oldhatatlan csapadékot képez a víz keménységét okozó oldott kalcium- és magnézium ionokkal. A foszfátok növelik a tápanyagkínálatot a természetes vizekben, ezáltal elszaporodnak a vízinövények és algák (eutrofizáció=vízvirágzás)., majd az így kialakuló oxigénhiány miatt elpusztulnak a heterotróf szervezetek. KÁLIUM- ÉS NÁTRIUM HIDROXID Szilárd, fehér kristályos ionvegyületek, melyek vízben és alkoholban jól oldódnak. Levegőn gyorsan elfolyósodnak, mert olyan erősen nedvszívók (higroszkóposak), hogy megkötik a levegő páratartalmát. Állás során a levegő CO2 tartalmával reagálva karbonátosodnak. Kézzel nem szabad megfogni, mert bőrünk nedvességében is oldódnak, tömény oldatuk maró, lúgos kémhatású. Régebben szappan előállításra alkalmazták széles körben őket, ma a lefolyó- és szőnyegtisztítók fő komponensei. FEHÉRÍTŐSZEREK A bolti termékekben találhatunk klór alapú, oxigén alapú és optikai fehérítőszereket is. Ez utóbbiak szerves vegyületek, melyek megkötődnek a textíliákon és elnyelik az ultraibolya sugárzást, miközben kék fényt bocsátanak ki. Ezzel kioltják a fehérnemű sárgás árnyalatát, de a ruha nem lesz tisztább valójában. A klór és oxigén alapúak, oxidálószereket tartalmaznak, melyekből felszabaduló klór vagy oxigén heves reakcióba lép a környezetével. Fehérítő hatásuk mellett fertőtlenítnek is, a baj az, hogy mindenfajta mikroorganizmust és környezetükben lévő anyagot roncsolnak. 120

121 HYPO Nátrium-hipoklorit (NaOCl) fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra használt színtelen folyadék. Állás során megsárgul mert könnyen bomlik konyhasóra (NaCl), és naszcensz (atomi állapotú) oxigénre ('O'). A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes, a színeket és baktériumokat elroncsolja, miközben redulálódik. Bármely savval együttesen használva mérgező klórgáz szabadul fel belőle., lúgos kémhatása miatt a kezünkre folyt hipót csúszósnak érezzük (azonnal mossuk le bő vízzel). Természetes vizekben rákkeltő szerves vegyületek keletkeznek belőle. MESTERSÉGES ILLATOK Az illatszerek illata nagyon függ az ember bőrének egyéni szagától, ezért minden illatkompozíció mindenkin egy kicsit másképp érvényesül A természetes illóolajak illatanyagait fizikálisan elkülönítik, majd az ebből származó anyagokból vagy más alapanyagokból (szénhidrogén) kémiai eljárás segítségével szintetikus illatanyagokat állítanak elő. A növényi eredetű terpenoidok közé rengeteg ismert illatanyag tartozik: leggyakoribb a gyöngyvirágillatú linalool; a rózsaolajból kinyert geraniol; a citromhéj illóolaja, a d-limonen. Jellemző szaguk a legegyszerűbb aromás anyagoknak is van, azonban az elnevezés inkább arra vonatkozott, hogy kezdetben kellemes illatú növényi olajokból, balzsamokból, gyantákból állították elő ezeket a vegyületeket. Ma az aromás gyűjtőnév gyűrűs szerkezetre és különleges konjugált közésrendszerre utal, például ilyen a szegfű illatadója, az eugenol vagy a vanillin, amely az utóbbi évek egyik sztárillatának, a vaníliaillatnak adja az aromáját. 121

122 7. sz. melléklet Tanári demonstrációs kísérlet Szükséges anyagok, eszközök: Háztartási sósav 20%-os, Hypo, Cillit, Domestos, perti-csésze alja és teteje, cseppentő, fehér lap Kísérlet menete: Nyitott ablaknál, petri-csésze aljába cseppentsünk három csepp háztartási sósavra (vagy Domestos) három csepp hypót (vagy Cillit). Gyorsan fedjük le az átlátszó tetővel, majd tegyünk alá fehér lapot. Figyeltessük meg a fejlődő gáz tulajdonságait, vegyész szagolással szagoltassuk is meg. Magyarázat: Sárgászöld, fojtó szagú, rendkívül mérgező klórgáz fejlődik. Ezért nem szabd ezeket a vegyszereket együtt használni. NaOCl + HCl = Cl2 + NaCl + H2O A reakció végeztével elreagáltatható. a klórgáz nátrium-tioszulfát oldattal (antiklór) 4 Cl2 + S2O H2O = 2 SO H+ + 8 Cl- Vigyázat! Nagyobb szippantás esetén azonnal vigyük az illetőt friss levegőre, és szagoltassunk vele 2 mol/dm3 ammóniaoldatot vagy etil-alkoholt, melyek hatástalanítják a klórt. 122

123 8. sz. melléklet Receptek ABLAKPUCOLÁS SZAPPANOS VÍZ ECET + ÚJSÁGPAPÍR BÚTORÁPOLÁS 2 RÉSZ OLÍVAOLAJ VAGY MÉHVIASZ + 1 RÉSZ CIRTOMLÉ 123

124 ILLA TOSÍTÁS allergia nélkül SÓ + SZÁRÍTOTT GYÜMÖLCSÖK HÉJA + MENTALEVÉL + (GYÓGYNÖVÉNYEK+TEAFÜVEK+PÁR CSEPP ILLÓOLAJ) SÚROLÁS Ó B A Ó / MOSÓSZÓDA + VÍZ / ECET S D I R N Z A K B A 124

125 VÍZKŐOLDÁS FORRÓ VIZBEN OLDOTT ECET ÉVENTE KÉTSZER 60 C FOKON 2 LITER 20%-OS ECET PADLÓÁPOLÁS 1L MELEG VÍZ + 1 EK. MOSÓSZÓDA + NÖVÉNYI SZAPPAN Ha makacs a szennyeződés! 125

126 4.3 Tanulás környezetbarát eszközökkel Mely célok eléréséhez járul hozzá? A tanulók ismerjék meg mindazokat a káros anyagokat, amikkel nap mint nap érintkezésbe kerülnek. Ismerjék fel a veszélyes anyagok (pl. szerves oldószerek) és az egyes közérzeti problémák (pl. fejfájás) közötti kapcsolatot. Értsék meg, hogy az emberi egészségre veszélyes anyagot tartalmazó iskolaszerek általában a környezetre, az élővilágra is problémát jelentenek gyártáskor, használatkor vagy hulladék formájában. A diákok saját maguk jöjjenek rá a tanszereik helyettesítési lehetőségeire. Igényelt idő: 45 perc Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: 7 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (A nehézfémek, vagy a műanyagok témaköréhez kapcsolódik leginkább kémia órákon, de a szerves oldószerek fogalmát mindenképp tisztázni kell.) osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési, beszéd, kommunikációs, rendszerező, manuális készség. Idő 4 Mozzanat Ráhangolás Feladat Az osztály minden tagja borítsa ki a tolltartója tartalmát az asztalára, majd rendszerezze saját szempontjai alapján. 126 együttműködési, Módszer/ Eszköz Szervezési mód tanári közlés tolltartók és (szempontrendszerekre tartalmuk példák)

127 A diákok a tanár által mondott állításokra reagálva mozognak a teremben. Homogén párok alakítása. Jelentkezzenek azok a A téma párok, akik feldolgozása környezetre vagy egészségre problémát jelentő eszköz nevét kapták. Fogalmak rövid megbeszélése. Közben jelentkezzen az a páros, aki a helyettesítési lehetőséget kapta. Megmaradt környezetbarát eszközök rövid megbeszélése. A párok tagjai külön színnel dolgoznak az A3-as papírra. A lap közepére kerül a téma, mely köré kulcsfogalmakat kell írniuk, illetve azokhoz tartozó kifejezéseket, a kapott segédanyag alapján. majd az összetartozó kifejezéseket kössék össze vonalakkal. Az fogalomtérképek felkerülnek a táblára. A párok megtekintik a 127 Keveredj és csoportosulj! játék csoport munka 1. sz. melléklet Fogalom kártyák kettévágásával párkeresés. 2. sz. melléklet frontális osztálymunka tanári magyarázat 3. sz. melléklet fogalmai Szóháló-pókháló páros munka 3. sz. melléklet csomagolópapír Képtárlátogatás tanári irányítás gyurmaragasztó, tábla

128 5 5 többi páros munkáját. Megbeszélik a látottakat, értékelik a csoportok saját és társaik munkáját. Filctollak kromatogramja. egyéni kísérletezés Minden tanuló hátára Mi vagyok én? játék kerül egy kép, amit ki kell találnia kérdezősködéssel. A válasz csak igen vagy nem lehet. Minél több frissen tanult fogalmat használjanak. csak egyszer lehet rákérdezni. Házi feladat lehetőségek : Ház projektben az iroda elkészítése piktogramokkal. Összehasonlító tabló készítése. Szlogen kitalálása egyegy környezetbarát termékhez. Zöld irodaszer tervezése sz. melléklet 5. sz. melléklet cellux

129 9. melléklet Keveredj és csoportosulj! A tanulók szabadon járkálhatnak a teremben. A tanár hangosan mond egy állítást. A tanár jobb keze felé állnak azok a tanulók akikre igaz az állítás, és bal kéz felé azok akikre nem. Dinamikussá válik a játék, ha a tanár nem egy helyben áll, hanem mozog a gyerekek között. Így a jobb és bal oldal fogalma mindig máshol lesz. Pár állítás után a tanulók átvehetik az irányító szerepet, egymást cserélgetve. Minden csoportosulás után egy kis hatásszünetet érdemes tartani, hogy az egy csapatban levők jól megnézhessék egymást. A játék nem csak arra alkalmas, hogy felmérjük mennyien használnak környezetre és egészségre káros eszközöket az iskolában, hanem, hogy a diákok érezzék mindenki mindenkivel egyforma valamiben. Példák: Álljon a jobb kezem felé akinek van színes ceruzája, bal kezem felé akinek nincs. Maradjon jobb oldalamon akinek több mint 5 színes ceruza van a tolltartójában, ballra álljon akinek kevesebb. Álljon balra aki hozott magával kiemelő filctollat, jobbra aki nem. Álljon a bal oldalamra, akinek van radírja, jobbra akinek nincs Álljon a jobb kezem felé, akinek van a tolltartójában hibajavító festék, bal kezem felé, akinek nincs. Maradjon a jobb kezemnél aki csak egy tollal jár iskolába, balra azok álljanak akik több íróeszközt hoznak. Akiknek van tolltartója, azok közül álljon jobbra akinek fémből vagy műanyagból van, balra akinek bőrből, textilből vagy fából.. 129

130 10. melléklet Párok alkotásához fogalomkártyák FAVO NALZÓ FÉMHE GYEZŐ FÉMKÖR ZŐ PÓTOLHATÓ FESTÉKKÉSZLET PA PÍRMAPPA ÚJRAPAPÍR FÜZET TEXTILBO RÍTÓ GU MIRADÍR LAKKOZOTT CERUZA MŰA NYAG BORÍTÓ JAVÍ TÓFESTÉK MINTÁS FE DELŰ FÜZET TÖL TŐTOLL FÉMTOLL TARTÓ FILC TOLL 130

131 11. sz. melléklet Tanulói segédanyag Írószer megnevezése Problémás anyag megnevezése Oldószeres filc Szerves oldószer, formaldehid Ceruza (lakkozott) Nehézfémek Elemes eszközök Nehézfémek Hegyező (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor Lehetséges környezeti probléma Hulladékprobléma Lehetséges alternatíva Színes ceruza, zsírkréta Lakkozatlan ceruza Kidobáskor víz- és talajszennyezés Elem nélküli vagy napelemes eszközök Gyártási Hegyező fémből környezetszennyezés, és fából dioxin-veszély Filctollak Tartósítószer, Hulladékprobléma (vizes bázisú), szerves rostirónok festékek Színes ceruza, golyóstoll Füzetborító (PE) Hulladékprobléma Papírcsomagolás Golyóstoll (eldobós) Szerves oldószer, lágyító, sűrítőanyag Hulladékprobléma Fém vagy fa golyóstoll cserélhető betéttel Gyurma Nehézfémek, lágyítók Víz- és levegőszennyezés Só-liszt gyurma Iskolatáska (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor Gyártási Bőr és textil környezetszennyezés, iskolatáska dioxin-veszély Javítófesték Triklóretán Ózonréteg károsító Papírtermékek (cellulózból) Víz- vagy vízalkohol alapú javítófesték Kivágott fák, gyártási Újrapapírból vízszennyezés (pl. készült 131

132 Írószer megnevezése Problémás anyag megnevezése Lehetséges környezeti probléma klór) Lehetséges alternatíva termékek Radír (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor Gyártási Gumiradír környezetszennyezés, dioxin-veszély Ragasztó (folyékony) Szerves oldószer, formaldehid Levegőszennyezés, vízszennyezés (pl. klór) Diszperziós ragasztó, enyv Ragasztószalag Nehézfém, (széles PVC) stabilizátor Gyártási Papír környezetszennyezés, ragasztószalag, dioxin-veszély cellux Tolltartó (PVC) Nehézfém, lágyító, stabilizátor Gyártási Tolltartó bőrből, környezetszennyezés, fából, textilből dioxin-veszély Patronos Nehézfém, töltőtoll (PVC) lágyító, stabilizátor Gyártási Szivattyús toll környezetszennyezés, fából vagy hulladékprobléma fémből Forrás: 132

133 12. sz. melléklet Kromatográfiás kísérlet Szükséges anyagok, eszközök: 50cm3-es főzőpoharak, etil- alkohol, szűrőpapír, kréták, filcek, kés Kísérlet menete: Vágjunk 15 cm nagyságú szűrőpapír csíkokat vagy hegyezzünk ki egy krétát. Az aljától 1-2 cm-re húzzunk egy egyenest (startvonal) az adott színű filctollal. Öntsünk a főzőpohárba 1 cm vastagságban alkoholt, majd helyezzük bele óvatosan a szűrőpapír csíkokat vagy a hegyes táblakrétát, úgy hogy az etilalkohol szintje a startvonal alatt legyen és a papír/kréta támaszkodjon az üvegnek. Mindenféle külső beavatkozás nélkül figyeljük meg ahogy az alkohol felszívódik az anyag kapillárisain, és kioldja a filctoll festékanyagának komponenseit. Magyarázat: Az adott szín komponensei elválnak egymástól és a papír/kréta különböző magasságú helyein adszorbeálódnak. Ezzel a módszerrel több vegyületből álló keverékeket (mely egyszínűnek látszik) lehet szétválasztani eltérő adszorpciós képességük (felületen való megkötődés) alapján. 133

134 13. sz. melléklet 134

135 135

136 136

137 137

138 138

139 139

140 4.4 Táplálkozz egészségesebben! Mely célok eléréséhez járul hozzá? A tanulók rendszerben lássák az élelmiszerekben lévő adalékanyagok fajtáit. Megismerkedjenek az egészséges táplálkozás fő irányelveivel. Mindenki önmaga jöjjön rá, hogyan lehet elkerülni a sok mesterséges adalékot, és hogyan lehet az otthoni sütés-főzést egészségessé, gazdaságossá tenni. Ételmérgezés elkerülésének fontos szabályai tudatosuljanak a diákokban. Igényelt idő: 45 perc Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: 7 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei.(összeköthető egy technika órai főzéssel) (Javaslom a feladatlapon lévő szöveg kisebb egységekre bontását a páros munkához és a szerves kémiai fogalmak kihagyását.) osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési problémamegoldás, következtetési, rendszerezési készség. Idő 8 6 Mozzanat Ráhangolás A téma Feladat Módszer/ Szervezési mód A diákok szabadon Találj valakit, mozoghatnak a teremben és aki játék kérdezősködnek. A játék után frontális a tapasztalatok megbeszélése: osztálymunka Mi volt számodra a legmeglepőbb? Tej frissességének meghatározása. Eszköz 1. sz. melléklet csoportos kísérlet 2 sz. kísérletleírás a melléklet 140,

141 feldolgozása csoportoknak füzet 4 Tanár névre szóló kártyákat oszt ki, majd a pároknak meg kell találniuk egymást. Rövid beszélgetés az ételmérgezésekről, különösen a gombamérgezésről. heterogén párok alkotása 3. sz. melléklet 8 A párok egymással háttal Azonosülnek, nem látják egymást csak különböző játék beszélgetni tudnak. A pár páros munka mindkét tagja ugyanazt a képet kapja. A párok felváltva elmondják egymásnak, hogy mit látnak a képen, így próbálják kitalálni, miben tér el a két kép egymástól. 4. sz. melléklet 12 A feladatlap szövegének vagy egy bekezdésének elolvasása, majd a feladatok megoldása tanulópárokban. A feladatok külön-külön vehetők el tetszés szerinti sorrendben a tanári asztalról. A megoldások egy másik asztalon ugyancsak egyesével vannak. A papírokra írni nem lehet, csak a füzetbe. A feladatmegoldó és az ellenőrző szerepek feladatonként cserélődnek a pár tagjai között. páros munka önellenőrzéssel tanár irányít és segít 5. sz. melléklet, füzet 3 Munka értékelése tanári szempontrendszer alapján. A diákok megfogalmaznak egy igaz és egy hamis állítást a témával kapcsolatban. A mondat elhangzása után álljon Szóforgó páronként Füllentős játék frontális osztálymunka tábla, kréta 4 141

142 fel, aki szerint hamis a kijelentés. Házi feladat lehetőségek: Ház projektben a konyha berendezése, majd piktogramokkal való ellátása. kérdőívkészítés adalékanyag nélküli receptek gyűjtése 14. melléklet Találj valakit, aki játék Minden diáknak saját lapja van, amellyel körbe jár társai között, és megkérdezi, hogy a papíron szereplő jellemzők közül valamelyik igaz-e rájuk. Ha valaki igennel válaszol, nevét és válaszát a kérdező felírja a saját papírján az adott kérdéshez. Mindenki ugyanazt a feladatlapot kapja. Csak annak a társának a nevét és válaszát írhatja fel, aki közvetlenül neki válaszolt. Példák: Minden nap megiszik minimum két liter folyadékot. Soha nem iszik szénszavas üdítőitalt. Nem allergiás semmire. Minden étkezésnél eszik zöldséget vagy gyümölcsöt. Soha nem reggelizik iskolába indulás előtt. Mindig reggelizik indulás előtt. Evett már zacskóslevest. Hetente jár McDonald s-ba. Mindig hoz magával tízórait. Mindig a büfében vesz magának tízórait/ebédet. Nem szereti a csokoládét. Minden nap eszik chipset. Nem szereti a tejet. Minden nap eszik valamilyen tejterméket. 142

143 15. melléklet Tej frissességének meghatározása Szükséges anyagok, eszközök: tej minták, alizarin, 68 %-os etanol, kémcsövek, mérőhengerek, főzőpoharak Kísérlet menete: Készítsünk telített, alkoholos alizarin oldatot. Öntsünk a kémcsőbe 2 cm3 tejet, majd adjunk hozzá 2 cm3-t az alizarin oldatból. Attól függően, hogy milyen friss a tej, különböző mennyiségű és eltérő színű csapadékot látunk. Magyarázat: Az alizarin (1,2-dihidroxi-antrakinon) lúgban jól (lila színnel), vízben rosszul, savban kevéssé (sárga csapadék) oldódik. Így a friss tej, mely enyhén lúgos kémhatású, alizarinnal lila színt ad. Állás közben egyre több tejcukorból képződik tejsav, így az alizarinnal az állott tej, különböző színű (vörös barna sárga) és egyre több csapadékot ad. Forrás: Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!, Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest,

144 16. sz. melléklet ÉTEL MÉRGEZÉS MIKRO ORGANIZMUS TOX IN GOMBAMÉ REG NÖVÉNY VÉDŐSZER VEGYI ANYAG SZALMO NELLÓZIS TOXIKOIN FEKCIÓ BAKTÉ RIUM FERTŐ ZÉS HÁNY INGER HASMEN ÉS VÉRNYOMÁS ESÉS PUPILLA SZŰLÜLET MÁJ GYULLADÁS Az ételmérgezés Szűkebb értelemben ételmérgezésnek nevezünk minden heveny megbetegedést, amit az élelmiszerben, ételben lévő, mérgező anyagok (toxinok) vagy fertőzést okozó mikroorganizmusok idéznek elő. Tágabb értelemben ételmérgezés a táplálékban természetes tartalomként jelen lévő méreganyagok (gombaméreg, ciánglikozid), toxikus vegyi anyagok (ólom, növényvédőszer) vagy mikroorganizmusok által termelt toxinok (botulizmus, enterotoxin) által okozott heveny megbetegedés. Ha az ételben elszaporodó mikroorganizmusok okozzák a megbetegedést, ételfertőzésről, illetve toxikoinfekcióról beszélünk. Az ételmérgezések okai 144

145 Az ételmérgezések oka lehet gombaméreg, a helytelen ételkezelésből származó biológiai bomlástermék, mikroorganizmusok vagy mérgező azok által vegyi anyagok, termelt mérgek. illetve fertőző Magyarországon a szalmonellózis a leggyakrabban előforduló ételfertőzés, amelyet rendszerint a Salmonella baktériummal fertőzött tojás okoz. A legtöbb halálesetet okozó ételmérgezések viszont a gombamérgezések köréből kerülnek ki. 17. sz. melléklet Azonos-különböző játék A képek különböző nemzetiségű családok egy heti élelmiszeradagját szemléltetik: LENGYELORSZÁG 145

146 AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK BHUTÁN 146

147 NÉMETORSZÁG OLASZORSZÁG 147

148 MEXIKÓ ECUADOR 148

149 EGYIPTOM CSÁD Forrás: 149

150 18. sz. melléklet FELADATLAP VEGYSZEREK ÉS ÉTELEINK Olvassátok el figyelmesen a következő szöveget, majd válasszatok egy feladatot az asztalról. A megoldást a füzetetekbe rögzítsétek, majd ellenőrizzétek. Csak a hibátlan megoldás után vegyetek új feladatot! 150

151 Valamilyen tartósítószer szinte minden élelmiszerben található. A savanyító szerek enyhén savas kémhatást alakítanak ki, ami hatékonyan gátolja a mikroorganizmusok szaporodását. Gyümölcslevekben, befőttekben, savanyúságokban elterjedten alkalmazzák a természetazonos ecetsavat és citromsavat. A házilag készült lekvárok, befőttek, savanyúságok tartósítására gyakran használják a szalicilsavat és a nátrium-benzoátot is. Ezekről tudni kell, hogy nagyobb mennyiségben egészségkárosítók, ezért alkalmazásuk kerülendő. A szalicil nagy mennyiségben gyomornyálkahártya izgató hatású. A nátriumbenzoátot az élelmiszeriparban is használják bár egyre csökkenő mértékben a készételek, konzervek tartósítására, jellegzetes mellékízéről könnyen felismerhető. A húsok tartósítása történhet nirtit-pácolással, ami az érfalakra tapadó nitrozamin képződéssel jár. C-vitamin, mint fontos antioxidáns fogyasztásával (paprika, kivi, citrusfélék) csökkenthetjük ezt a folyamatot. Grillezésnél, ha nem tesszük alumíniumfóliába az ételt, benzpirének és nitrozaminok gyűlnek össze a zsíros részekben. Az emulgeátorok oldatban tartják az olyan élelmiszerek alkotóit (pl. joghurt, kefir), amelyek idővel spontán módon több különböző fázisra bomlanának, illetve javítják a húskészítmények állagát. A nehézfémek közül az ólom, mint erősen mérgező hatású szennyezőanyag elsősorban az ipari létesítmények, és nagy forgalmú utak közelében termesztett növényekben fordul elő. Sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. A kadmium ugyancsak a nehézfémek közé tartozik, alkotórésze a zsebrádiókban, fényképezőgépekben stb. használt elemeknek. A szennyezett talajból kerülhet a növényekbe, onnan a táplálékláncon keresztül az állati szervezetekbe. Az ipari eljárások során gyakran használt higany a vízi szervezetekben dúsul fel. Elsősorban azokban a tengerparti országokban jelent közegészségügyi problémát, ahol magas a lakosság halfogyasztása. A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő (karcinogén) hatásúak, különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók. A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében, az odaégett pirítósban, hasábburgonyában, a barnára sült rántott húsban és más égett ételekben. A kátrányban található fenol-vegyületek 151 a légutakcsillószőreinek működését

152 Forrás: FELADATOK 1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav, szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához. Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet két azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer kezdőbetűjét! 2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit! 152

153 KALCINOGÉN HATÁSÚAK KÁTRÁNYVEGYÜLETEK AROMÁS ERŐSEN MOLEKULA KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ.. 3. Fejezd be a mondatot! Az emulgeátorok oldatban tartják az élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és majonéz mindig tartalmaz emulgeálószert, mert. A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban található fenol-vegyületek a légutakcsillószőreinek működését bénítják. Az odaégett sült húsban is van kátrány, 4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat! C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS, NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS 5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át! A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület. 153

154 B, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek egyéni érzékenységétől. C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett pirítósban is. E, A savanyító szerek enyhén savas kémhatása hatékonyan gátolja mikroorganizmusok szaporodását. 6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is! ECETSAV CITROMSAV SZALICILSAV ALMASAV... ÓLOM RÉZ KADMIUM.. 7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint! Adalékanyago k 154 HIGANY a

155 8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján! A savas kémhatást.. A nehézfémek.. A higany A karotinoidok. A fenolok olyan szerves vegyületek,. Az E-számozás. 9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét! Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését, vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatásukat. A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok. B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat. C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet. D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van. 155

156 MEGOLDÁSOK 1. Nagymama kamrájában a pocokra éppen három üveg fért el. Citromsav, szalicilsav és nátrium-benzoát áll rendelkezésre a befőttek savanyításához. Milyen sorrendben tehettük fel a kamra polcaira az üvegeket, ha nem lehet két azonos egymás mellett? Írd az üvegek címkéjére a tartósítószer kezdőbetűjét! C, Sz, N C, N, Sz Sz, C, N Sz, N, C N, C, Sz N, Sz, C 1 üres polc marad 2. Alkosd meg a megadott szavak felhasználásával a fogalmak definícióit! KALCINOGÉN HATÁSÚAK KÁTRÁNYVEGYÜLETEK AROMÁS ERŐSEN MOLEKULA KÜLÖNÖSEN TÖBBGYŰRŰS TARTALMAZÓK RÁKKELTŐ A kátrányvegyületek kivétel nélkül erősen rákkeltő, karcinogén különösen a többgyűrűs aromás molekulákat tartalmazók. hatásúak, 3. Fejezd be a mondatot! Az emulgeátorok oldatban tartják az élelmiszerek alkotóit, amelyek idővel spontán módon több különböző fázisra bomlanának. A joghurtok, kefir és majonéz mindig tartalmaz emulgeálószert, mert különben állás közben különböző fázisokra bomlanának (vízoldékony és zsírban oldódó anyagokra). A kátrány nagy mennyiségben fordul elő az odaégett ételekben. A kátrányban található fenol-vegyületek a légutak csillószőreinek működését bénítják. Az odaégett sült húsban is van kátrány, melyben lévő fenol-vegyületek bénítják a légutakban a csillószőrök működését. 4. Írd be az ábrába az alábbi szavakat! C-VITAMIN, NITRIT-PÁCOLÁS, ÉRFALBAN LERAKÓDÁS, NITRÓZAMIN, TARTÓSÍTÁS TARTÓSÍTÁS NITRITPÁCOLÁS NITRÓZAMIN 156 ÉRFALBAN LERAKÓDÁS C-VITAMIN

157 5. Karikázd be az igaz állítások betűjelét, a hamist húzd át! A, A cékla festékanyaga a savba lila antocián, ami egy karotinoid típusú vegyület. B, A savanyító szerek enyhén savas kémhatása hatékonyan gátolja a mikroorganizmusok szaporodását. C, Az ólom sejtméreg, kicsapja a fehérjéket, károsítja a sejtek szerkezetét. D, A kátrány nagy mennyiségben fordul elő a cigaretta füstjében és az odaégett pirítósban is. E, Az adalékok szervezetre való tényleges hatása nem függ az egyes emberek egyéni érzékenységétől. 6. Melyik fogalom nem illik a sorba? Válaszodat indokold is! ECETSAV CITROMSAV SZALICILSAV ALMASAV A szalicilsav mesterséges anyag, nagy mennyiségben izgatja a gyomornyálkahártyát. ÓLOM RÉZ KADMIUM HIGANY A réz mikroelem, kis mennyiségben szükséges a vörösvértestek fejlődéséhez, hiánya vérszegénységet okoz. 7. Csoportosíts az adalékanyagokat felhasználásuk szerint! Színezőanyagok Szennyezőanyagok Adalékanyago k Emulgeálószerek Tartósítószerek Antioxidánsok 157

158 8. Fejezd be a mondatokat előzetes tanulmányaid alapján! A savas kémhatást az oldatban lévő oxóniumionok (H3O+) túlsúlya okozza. A nehézfémek 5 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű fémek. A higany az egyetlen, szobahőmérsékleten folyadék halmazállapotú fémes elem. A karotinoidok konjugált kettős kötésrendszert tartalmazó izoprénvázas vegyületek. A fenolok olyan szerves vegyületek melyekben az aromás gyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik. Az E-számozás az adalékanyagok egységes jelölési rendszere az EU-ban. 9. Olvasd el figyelmesen a definíciót, majd húzd át a hamis állítások betűjelét! Az antioxidánsok gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését, vagy, ha önmaguk is oxidálódhatnak, akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatásukat. A, A cékla festékanyaga és a C-vitamin oxidációt gátló anyagok. B, Az antioxidánsok elektron/ok felvételével fejtik ki hatásukat. C, A katalizátorok csökkentik a reakciósebességet. D, A citrusfélékben, kiviben és paprikában sok antioxidáns van. 158

159 4.5 Szépségápolás Mely célok eléréséhez járul hozzá? A tanulók ismerjék meg a legalapvetőbb kozmetikumok adalékanyagait, és azok hatásmechanizmusát. Tudatosuljon a diákokban az egyre gyakoribb allergiás reakciók, illetve egyéb mellékhatások és a szintetikus kozmetikai anyagok közti összefüggés. Biológiailag lebomló, állatkísérletektől mentes, ásványi és növényi alapanyagokból otthon elkészíthető receptek birtokában, ösztönözve legyenek a kevesebb vegyszer használatára. Vásárlásaik alkalmával tudják alkalmazni az elméletben tanultakat, figyeljenek oda a termék címkéjére. Lássanak komplexen, hiszen az adott terméknek nemcsak a használata, de előállítása káros lehet az emberi szervezetre és a környezetére. Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: 7 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (7. osztályban javaslom a 4.számú mellékletben található feladat kihagyását, helyette a szituációs játék lehetőségeinek alaposabb kihasználását.) osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési problémamegoldás, szövegértési, rendszerezési készség., Előzetes gyűjtőmunka: Ez a foglakozás részben rendszerező, összefoglaló óra is lesz, így szükség van minden eddig behozott természetbarát és mesterséges tisztítószerre (ld. Takarítás környezetkímélő módon foglakozás) és taneszközökre. Erre a foglalkozásra minden tanuló hozzon egy általa használt mesterséges (ha van természetes) kozmetikumot és valamely élelmiszercsomagolóanyagot (egészségre ártalmasat és egészségeset is, amiket a képzeletbeli bolt polcaira ki lehet tenni). A csomagolóanyagok a játék után kerüljenek a szelektív hulladékgyűjtő tartályokba! Mindezeket a tárgyakat az óra előtt rendezzék el a diákok a tanterem végében, mintha egy vegyeskereskedésben lennének kirakva. 159

160 Idő Minden tanulónak szüksége lesz egy kis befőttes üvegre, vagy dobozra az arcpakolás hazaszállításához. Mozzanat Feladat 3 Ráhangolás 2 A tanulók álljanak egy sorba a tanterem közepén születési dátumuknak megfelelő sorrendben. Csak hónap és nap számít! A tanár 5 fős csoportokat jelöl ki közülük, akik nevet választanak maguknak. Minden csoport ugyanazt az összefoglaló szöveget kapja, majd a csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának. A A téma tanár a csapatok között feldolgozása mozog, segít, ellenőriz és értékel. Mélytisztító arcpakolás készítése 7 4 Ismétlésként párosítsák össze a diákok a veszélyjelek ábráit, betűjeleit és a jelentéseket. Akik készen vannak és a tanár ellenőrizte, keressenek a kirakott tárgyak között legalább egyet amin fel van tüntetve az egyik veszélyjel. 8 Kozmetikumok kémiája 18 Szituációs játék Közben a többi csoport 160 Módszer/ Szervezési mód páros munka Eszköz 1. sz. melléklet, borítékok, tanterem végében bolt csoportalakítás Csoportinterjú csoportos munka 2. sz. melléklet füzetbe beragasztva egyéni feladat kísérletleírás a csoportoknak 3. sz. melléklet Fordított szakértői mozaik játék csoportmunka 5 fős csoportok 4. sz. melléklet, csomagolópapír, filcek, ceruzák, füzet 5. sz. melléklet, terem végében

161 3 megadott szempontrendszer szerint értékel 1-től 5-ig. A tanulópárok kartonbók kivágott dominókockákat kapnak, melyeken lévő fogalmakat sorba kell rendezni. Házi feladat lehetőségek: Ház projektben a fürdőszoba berendezése, majd piktogramokkal való ellátása. Növényi eredetű kozmetikai receptek gyűjtése. Könyvtári nyomozás ősi kozmetikumok után. 161 a bolt Dominó játék páros munka 6. sz. melléklet

162 19. Mérgező anyagok Nagyon mérgező anyagok T T+ melléklet Veszélyjelek Tűzveszélyes anyagok Irritatív anyagok Fokozottan tűzveszélyes anyagok F F+ Ártalmas anyagok Xi Xn Robbanásveszélyes anyagok Égést tápláló, oxidáló anyagok E O Maró hatású anyagok C Környezeti veszély anyagok N 162

163 20. melléklet Növények szerepe a testápolásban A házilag készített természetes szereknek számtalan előnye van. Túlnyomórészt ásványi és növényi eredetű anyagokat tartalmaznak, míg állati termékeket mindössze 1%-ban. Nem kell az elkészítésükhöz állatokon kísérletezni és biológiailag lebomlanak a környezetben. Gyógyszertárakban, Drogéria üzletekben könnyen meg tudod vásárolni az alapanyagokat! A szemnek a meleg sós vízfürdő a legmegnyugtatóbb. A borogatáshoz oldj fel egy evőkanál sót két csészényi vízbe és pislogással segítsd, hogy a szemedbe is jusson az oldat. nem csíp! Két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből kiváló fogfehérítőt készíthetsz. Utána hideg vízzel öblögess! Természetes fényt ad a hajadnak a tojássárgája és citromlé keveréke, mellyel jó alaposan be kell dörzsölni a fejbőrt, majd leöblíteni. A tej kitűnő bőrlemosó, vattapamacsra téve használd naponta lefekvés előtt. A pólusok mélyebb tisztítása kedvéért forráz le egy széles tálba egy evőkanál gyógynövényt (menta frissítő, kamilla gyulladáscsökkentő, citrom héja összehúzó hatású), és hajolj a gőzei fölé egy törülközőt terítve a fejedre. Nyáron, ha leég a bőröd kend be hűtőből kivett natúr joghurttal, vagy tejföllel. Ha kissé megnyugodott, mosd le langyos vízzel. Néhány csepp olívaolaj puhává teszi a kezeden a bőrt. Bőrkeményedésre, durva és nagyon száraz kézre tégy egy kis sót az olajhoz, és ezzel dörzsöld be jó alaposan, majd mosd le szappannal és meleg vízzel. A szódabikarbónának izzadásgátló hatása is van, fürdés után töröld át vele a bőrödet pamutdarabra téve. Levegőpumpás, újratölthető szóróflakont saját készítésű dezodorral is megtöltheted. 2 deciliter vízzel jól rázz össze 3-4 csepp illóolajat, aminek tetszik az illata. A szépség legyél te magad 163

164 21. sz. melléklet Mélytisztító arcpakolás zsíros bőrre Szükséges anyagok, eszközök: méz, petrezselyem, teáskanalak, vágódeszkák, dörzsmozsarak lezárható kis befőttesüveg/fő, kések, Arcpakolás készítése: Egy csomó petrezselyemzöldet alaposan mossunk meg, és vágjuk fel apróra. Mozsárban zúzzuk össze, amíg nedvessé nem válik. Osszuk szét a csapat tagjai között, majd mindenki keverje össze két teáskanál sűrűn folyó mézzel. Lezárt üvegben a hűtőben hosszan eltartható. Amikor szükséges vékonyan kenjétek be vele az arcotokat, percig hagyjátok hatni, majd szivaccsal és meleg vízzel mossátok le. Magyarázat: A mézet a méhek a virágokban található híg, vizes oldatból, ún. nektárból készítik. A nektárban szacharóz, glükóz és fruktóz keveréke, fehérjék, aminosavak, vitaminok, csersav, almasav, borkősav, illat- és festékanyagok találhatók.. Antibakteriális hatású a magas cukor- és alacsony ph tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően gyulladáscsökkentő (Használták már az inkák, az ókori Egyiptomban és Rómában pedig drága kozmetikumnak, testi és szellemi frissítőnek számított.) Mindemellett hatékonyan védi a bőrt a kiszáradás ellen, elősegíti a szaruréteg hidratációját, késlelteti a vízben oldódó anyagok távozását a bőrből, de a bőrlégzést nem akadályozza. Forrás: Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, Budapest,

165 22. sz. melléklet Fordított szakértői mozaik játék Minden csoport más-más témát dolgoz fel, majd plakátot készít belőle. A, B, C, D, E jelek kiosztása a csapattagok között. Összeülnek az azonos betűjelűek, és asztalról, asztalra vándorolnak. Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát készítésében részt vett. A játék végén minden tanuló feljegyez 5 kulcsfogalmat a füzetébe a hallottakból. Csoportonként egy tanuló értékeli a munkát. FOGKRÉM A mechanikai tisztításért többnyire természetes eredetű ásványi anyagok (szilícium-dioxid, krétapor, alumínium-szilikát) felelősek. A dörzsanyagok tisztítják le a fogakról az ételmaradékot és a képződő lerakódást, amelyből később fogkő keletkezhet, miközben nem karcolják és nem koptatják a fogzománcot. A kémiai tisztítást a felületaktív anyagok végzik, ezért habzik a fogkrém. Egyéb adalékanyagokat is tartalmaznak a fogíny védelmére, fogszuvasodás megelőzésére (fluoridok), baktériumtelepek ellen és ízesítő- édesítőszerként (szacharin). A fogfehérítő titán-dioxid gyártása savas melléktermékekkel terheli a vizeket. SAMPON A hajmosás nem más, mint a régi, piszkos zsír új zsírra való kicserélése! Általában tömeg% töménységű oldatok, melyek kémhatása 4-9 ph között van. Ilyen körülmények között a haj keratinja negatív töltésű, így az anionos felületaktív anyag (nátrium-lauril-szulfát) miatt negatív töltésűvé váló szennyeződés lelökődik a felületről. Szükség van visszazsírozásra (izopropilpalmitát) de ez csökkentik a mosóhatást. Egyéb összetevők: kondicionáló anyagok, habzásnövelő (éter-szulfát, poliglikozidok), sűrítő (lauril-alkohol), vitaminok (A, E, F, H), konzerválószer (penészgombák ellen), illatok, festéket (gyöngyházfény). Ne használj lakkot, mert szemre, bőrre és tüdőre veszélyes anyagokat tartalmaz! 165

166 KRÉMEK Félfolyós állapotú bőrápolásra szánt kozmetikumok, melyek lehetnek zselékrémek, és lehetnek emulziók. Utóbbin belül megkülönbözethetünk biológiai hatóanyagos, hidrofil és zsíros-, félzsíros krémeket. Mindhárom esetben két, egymással nem elegyedő vizes és olajos fázis alkot instabil rendszert, melyet az emulgeálószer (anionos felületaktív anyag nátrium-lauril-szulfát) stabilizál. Az egyéb adalékanyagok felhasználását szigorú rendeletek szabályozzák, mert sok közülük bőrizgató, allergiát kiváltó hatású. Sajnos sokszor állatkísérletek sora előzi meg egy-egy kozmetikai szer piaci megjelenését, mivel először rajtuk próbálják ki (legtöbbször a szemükbe cseppentve) az új készítményt. NAPOZÓSZEREK A napból érkező UVA sugárzás hatására a bőrben, instabil barna festék keletkezik oxidációval a melanin előanyagából. Nem okoz bőrpírt, de gyorsítja a bőr öregedését. Az UVB sugárzás sokkal veszélyesebb, mert láncreakciót indít el a sejtmagvakban, károsítja a nukleinsavakat, elasztint és keratint is. A szervezet, gyors bőrpírral (melanin szórja a fényt), foto-bőrkeményedéssel és urokánsav kiválasztással (adszorbeálja a sugarakat) védekezik ellene. A kávé kivonata és a rizsolaj természetes védőanyagok, míg a nagy fénytörésű, kicsi titán-dioxid szemcsék fizikai szűrőkként működnek. A kémiai szűrők (benz-oxazol, benz-imidazol, benzofenol) a fotonok energiáját kötik meg kettős kötésrendszereikkel bizonyos hullámhosszú tartományban. 166

167 DEZODOR Az izzadást gátló alumíniumsók (alumínium-klór-hidrát, alumínium-cirkóniumhidrát, alumínium-cirkónium-glicin) összehúzzák, és nem hagyják kiürülni a pólusokat, így bőrirritáló hatásuk lehet. Egyes kutatások szerint az alumínium lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, növeli a mellrák kialakulásának esélyét. A polietilén-glikol emulgeálószer, a bőrt áttersztővé teszik a káros anyagokkal szemben is. Sajnos a termékeken nem kell felsorolni az illatkomponenseket (akár több száz is lehet), elég a parfum kifejezést használni, míg ezek a szintetikus vegyi anyagok az allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Legegyszerűbb a parfümmentes dezodorokat használni, de különösen kerülendő a Cinnamal, Cinnamyl Alcohol, Hydroxycitronellal, Amyl Cinnamal, Farnesol, Isoeugenol. Szerencsére egyre ritkábban, de egyes termékek tartalmaznak még formaldehidet, triklozánt, dietil-ftalátot és parabéneket is tartósítószerként, melyek felszívódva károsíthatják belső szerveinket. HABFÜRDŐ Vízben oldva 0,002-0,02 tömeg%-ban érintkezhet a bőrünkkel.! Ekkor a bőr megduzzad, fellazul, a védő zsírt is leszedi a nártium-lauril-szulfát, mint anionos tenzid (szemirritációért felelős), de nagyon óvatosan így a bőr nem szárad ki annyira. Az izopropil-palmitát és a szulfo-szukcinátok pedig visszazsírozzák a felületet. Ha közvetlenül érintkezik a bőrrel (1-5 tömeg%) a bőr természetes vízmegkötő képessége is lecsökken, testápoló szerre van szükség minden fürdés után. Egyéb összetevők: habstabilizálók (éter-szulfát, poliglikozidok), sűrítők (laurilalkohol), konzerválószerek (penészedés ellen), festékek (szín, csillogás), mesterséges illatanyagok. A természetes olajok (paraffin olaj) jó visszazsírozó hatásúak, de lassan szívódnak be, és gyorsan avasodnak. 167

168 23. sz. melléklet Vásárlás a környezet- és egészségvédelem jegyében Eladó: Igyekszik rábeszélni a vásárlót miden árura. Üzletvezető: Kis késéssel jelenik meg, és próbálja az alkalmazottját megerősíteni. Hiszékeny gyerek: Minél szebb és könnyebb árut akar választani. Tudatos vásárló anyuka: Megmagyarázza, hogy miért nem mindig a könnyű csomagolás és a szebb árú a jobb. Elolvassa mindig az összetevőket. Környezetvédő apuka: Keresi a helyettesítő lehetőségeket, figyeli a csomagolóanyagokat is. (A szempontrendszer az osztály összetételének és a tanulók életkorának megfelelően alakítható.) 24. sz. melléklet Dominó Ablak mosás Szárí tott gyü mölcs Szóda bikar bóna Gyü mölcs Foszfát ok Chips Illóolaj Filteres tea Cif súroló szer Csoko ládé Eutrofi záció Szárí tott banán Deso dor Füzet Újra papír Aller gia Cékla Zsírkré ta Henna Karo tinoid Habzás Eszámok Antociá n Filctoll Hidro génperoxid Aviatmin Tenzid Ecetes víz 168

169 4.6 További felelősségeink Mely célok eléréséhez járul hozzá? Minden diák értse meg saját felelősségét a közvetlen környezete és a Földi élővilág sokszínűsége iránt. A tények ismeretében ismerjék fel lehetőségeiket, melyekkel kevesebb károsodást okoznak, egészségesebben és harmonikusabban élhetnek. Ismerjék fel a gyógyszerek összetett hatásmechanizmusát. Legyenek tisztában az ésszerű autótartás alapszabályaival. Ismerjék meg a környezetbarát kertészkedés lehetőségeit. Felhasználási terület: osztály Előzetes ismeretek: 7 8. osztály: Az általános iskolában esetlegesen tanultak, valamint a gyerekek saját tapasztalatai, ismeretei. (A műtrágyák kémiai összetétele a 8.-os tananyaghoz kapcsolódik.) osztály: Biológia és kémia órán tanultak és a gyerekek saját tapasztalatai. Fejlesztendő képességek, készségek: Információkezelési, beszéd, kommunikációs, együttműködési, problémamegoldás, szövegértési, rendszerezési készség. Előzetes gyűjtőmunka: Idő Mozzanat 8 2 Feladat Ráhangolás Rövid filmbejátszás, megfigyelési szemponttal. (Tetteink hogyan befolyásolják a földi élet jövőjét?) David Attenborough: Látlelet a Földről Az élet jövője. ( 3.rész 40-től 48. percig) 5 fős csoportok alakítása, zsákból kis képek húzásával, melyek kapcsolódnak a csapat témájához. 169 Módszer/ Szervezési mód egyéni munka csoportalakítás Eszköz DVD lejátszó, TV, film zsák vagy sapka, képek 1. sz. melléklet

170 Társak megkeresése és csapatnév választás a témához kapcsolódóan. Négy megy egy marad játék csoportos munka Tabló vagy vázlat készítése. Váltás 3 percenként a tanár jelzésére. Közben a tanár segít, szóban értékel, esetleg kiemel pár tanulót, és külön foglakozik egy kisebb csoporttal. A csoportok kidolgoznak egyegy két (három) feladatból álló feladatlapot, majd cserélnek egy másik csoporttal. A megoldás után ellenőrzik és megbeszélik egymás munkáját. Csoportok munkájának értékelése az órán és az egész projekt alatt. Házi feladat lehetőségek: Ház projekt befejezése (kert, garázs), majd piktogramokkal való ellátása. Következő óra elején kiállítás és értékelés! Hirdetés feladás káros és környezetbarát anyagok nevében. gyógytea receptek gyűjtése 170 csoport munka Feladatcsere játék csoportmunka csomagolópapír, színes filcek, ceruzák, témakártyák 2. sz. melléklet kártyákon lévő élőlények vagy képeik, anyagok tablók, füzet A/4-es lapok, toll, ceruzák tanári közlés, toll, papír egyéni vélemények írása névvel vagy név nélkül

171 25. melléklet Csoportalakításhoz képek GYÓGYSZEREK PESZTICIDEK SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM 171

172 MŰTRÁGYÁK SZEMÉLYGÉPKOCSI 172

173 26. melléklet Négy megy, egy marad játék Minden csoport közös vázlatot vagy tablót készít az adott témából. Minden csapatból egy valaki az asztalnál marad, és fogadja egy másik csoport négy emberét. Bemutatja, elmagyarázza a téma fontosságát és összefüggéseit. A vendégek füzetbe rögzítik a kulcsfogalmakat. Következő fordulónál egy másik csapattag lesz a magyarázó, a többiek egy másik asztalhoz ülnek, tanulni. 173

174 Témakártyák: GYÓGYSZEREK A növények élettani hatását már az ókorban is ismerték. A tiszta hatóanyag kinyerését azok gondos szerkezet felderítése követte. Később nem csak a növényi hatóanyagot vonták ki, hanem új hatóanyagok mesterséges, szintetikus előállítása is beindult. A gyógyszerek a sejtek szintjén lépnek kölcsönhatásba, de addig el kell jutniuk! Az optimális mennyiséget nagyon nehéz meghatározni, mert a koncentráció függ a hatóanyag mennyisége mellett a felszívódási és kiválasztási sebességtől is. Sajnos ezen anyagok nagyon egyenetlenül oszlanak szét a szervezetben (májban és vesében akár tízszeres is lehet a koncentrációjuk, a zsírszövettel vagy csontokkal összehasonlítva). Ha ismernénk az eloszlás törvényszerűségeit, akkor irányítani tudnánk a mozgását, és kevesebb gyógyszer is elegendő lenne! Megszoktuk, hogy minden közérzeti problémánkra van egy pirula amitől jobban leszünk, de arra nem gondolunk, hogy a fel nem szívódott anyagok a szennyvíz- majd a víztisztító rendszereken keresztül visszajutnak az ivóvizünkbe. Szintetikus anyagokként lebomlani nem tudnak, és csekély koncentrációban is hatással vannak az élő szervezetekre. Például a fogamzásgátlók hormonjai halaknál eltolják az ivari egyensúlyt, míg más állatoknál szaporodási problémákat okoznak. Immunrendszerünk erősítésével, megfelelő táplálkozással és gyógyteaék segítségével szervezetünk belső egyensúlya fenntartható, nem kell feleslegesen gyógyszereket fogyasztani. PESZTICIDEK Ide tartozik minden olyan kémiai anyag, amely alkalmas a mezőgazdasági haszonnövények károsodásának gátlására. Több száz vegyületről van szó, melyek rovarölő szerek, gombalőszerek vagy gyomirtók. Többségük már kis koncentrációban is kifejti hatását, de lassú lebomlásuk miatt hosszú ideig megmaradnak a természetben. Sajnos mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben számítanunk kell a jelenlétükre. A DDT (diklór-difenil-triklóretán) 1984-ben csodaszerként vonult be a történelembe: a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázt terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen 174

175 használták. A szer világszerte milliók életét mentette meg, de nem akármilyen áron: hatalmas pusztítást végzett az ökoszisztémában. Időközben bebizonyosodott rákkeltő hatása, valamint hogy nemzőképtelenséget okoz állatok és emberek körében egyaránt. Magyarországon 1970-es években tiltották be. Mivel zsírban oldódó vegyületről van szó, a táplálékláncon keresztül eljutott a végső fogyasztóig és felhalmozódott a szervezetükben. A lakosság körében szerte a világon még most is kimutatható a vegyület a zsírszövetben, a vérben és az anyatejben. SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM Egy-egy folyamosan használt növényvédő szer miatt a kártevők között ellenálló változatok jelennek meg és szaporodnak el nagy számban. A vegyszerezés hátrányai a mezőgazdasági nagyüzemeket is a szelídebb módszerek használatára ösztönzik (vetésforgó, növénytársítás), melyeket kiskertben te is bátran kipróbálhatsz! Kerüld a szintetikus vegyszerek használatát, így a lehullott levelek, vagy a lenyesett ág sem terheli vegyszerrel a talajt. Hagyj teret a rovaroknak, madaraknak és vad növényeknek, hogy ki tudjon alakulni egy egyensúly, ahol a kártevőket a természetes ellenségeik gyérítik. (Több énekesmadarakat csalogathatsz kertedbe itatóval, odúval és magokkal.) Így nőni fog minden faj természetes ellenálló képessége, a terményeidé is. Ha mégis elszaporodik valamely kártevő, otthon is könnyen elkészíthető recepteket találhatsz a megfékezésére. Például a csalánlé riasztja a levéltetveket és atkákat, a szódabikarbónás-szappanos permet gombák és penész ellen jó. Hernyók ellen készíts hernyófogó övet a fák törzsére. Burgonyabogarak és csigák ellen ültess fokhagymát a veteménybe. A káposztalepke nem szereti a zsálya, kakukkfű, rozmaring illatát, a vakondot pedig arrébb tessékelheted, ha járataiba molyzsákot teszel. MŰTRÁGYÁK Az ember által nem bolygatott természetben a talaj hosszú időn keresztül termőképes marad, mivel a lebontó szervezetek (férgek, gombák, baktériumok) az elpusztult élőlények szerves anyagait visszajutatják a talajba. A mezőgazdaság megzavarja ezt a körforgalmat, a termesztett növények testének elszállításával, így a termőföldbe évről évre kevesebb ásványi anyag jut vissza. A környezetkímélő módszerekkel gazdálkodók ezt a szervesanyag-hiányt állati és emberi eredetű 175

176 trágyával pótolják. Kiskertedben készíts komposztot, ami a szerves konyhai hulladékok baktériumos bomlásával keletkezik, fontos növényi erőforrás. A műtrágyák olyan szervetlen vegyületek, amelyek a talaj természetes ásványianyagtartalmának valamely alkotórészét képesek pótolni. Ismertebbek a pétisó (ammóniumnitrát), szuperfoszfát (kalcium-foszfát) és a kálisalétrom (kálium-nitrát). Túlzott használatuk során a vízben oldódó ionok kimosódnak a talajból, a nitritek és nitrátok emberi fogyasztásra alkalmatlanná tehetik a kutak vizét. A folyókba, tavakba kerülő foszfátok, nitritek és nitrátok pedig megnövelik a természetes vizek tápanyagtartalmát, mely eutrofizációhoz, mocsarasodáshoz vezet. SZEMÉLYGÉPKOCSI Földünkön a gépjárművek okozzák a levegőszennyezés felét, ezért rövid távolságokra ne üljetek autóba, kerüljétek a csúcsforgalmat, és maximálisan használjátok ki az utasteret. Egy-egy karbantartás alkalmával több terheléstől is megóvhatod környezetedet! Egy liter olaj egymillió liter vizet képes ihatatlanná tenni. Olaj- vagy fagyálló folyadék cserénél a fáradt anyagot add le a legközelebbi benzinkútnál, ahonnan majd elszállítják. Azbesztmentes fékbetétet használj! A kerekekbe legyen meg az előírt légnyomás, mert puha keréknél a gumik hamarabb elöregednek. Ha tönkremegy a külső, gumisnál add le vagy vidd a szelektív hulladékgyűjtő udvarba. Újrahasznosítják, vagy útépítéshez illetve cementégetőbe fűtőanyagként használják fel. Az akkumulátor is veszélyes hulladék a kénsav és nehézfémek miatt, soha ne dobd a szemétbe, add le a benzinkútnál. Vödörből, szappanos vízzel tökéletesen tisztává varázsolhatod gépkocsitokat. Gyakran szellőztessétek az utasteret, mert a műszerfalat rákkeltő polibrómozott égésgátlókkal kezelik, melyek lassan lekopnak. Irodalomjegyzék

177 Hétköznapi mérgeink, Levegő munkacsoport, Budapest, Házi praktikák, E-misszió, Nyíregyháza Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 7. osztály számára, Apáczai kiadó, Celldömölk, Balázs Lórántné dr., J. Balázs Katalin: Kémia tankönyv 8. osztály számára, Apáczai kiadó, Celldömölk, Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Kémiai alapismeretek 7., Mozaik kiadó, Szeged, Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szervetlen kémia 8., Mozaik kiadó, Szeged, Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Általános kémia 9., Mozaik kiadó, Szeged, Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves kémia 10., Mozaik kiadó, Szeged, Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Rózsahegyi Márta, Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol!, Nemzeti Tankönyvkiadó és ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, Könczey Réka, S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, Budapest, Kisfaludi Andrea: Ismerkedés a kémia birodalmával, Calibra kiadó, Budapest,