VGD Hírlevél. VGD Knowledge partner for your business success január. Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Tartalom:

Átírás

1 2009. január Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! A év kezdetén, mint ahogy már azt minden évben megszokhattuk, számolnunk kell az adótörvények módosításaival, cseréjével és új szabályaival, melyek a vállalkozások, társaságok életét többé-kevésbé befolyásolják. Hírlevelünkben az adótörvények lényegesebb változásait foglaltuk össze Önöknek, mellyel reméljük, nagymértékben megkönnyíthetjük, illetve segíthetjük munkáját. Tartalom: Társasági adó Gépjármő adó Különadó Általános forgalmi adó Adózás rendje Illeték törvény A Hónap témája Az adótörvény évi változásai közül a leginkább érdeklıdésre számot tartó kérdés az újonnan bevezetett gépjármőadó. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokról bıvebben kiemelt cikkünkben olvashat. Nemzetközi adózási hírek A társasági és különadó valamint az SZJA törvény új szabályai alapján az ún. ellenırzött külföldi társaságtól kapott jövedelmek hazai állampapírokba történı befektetése rendkívüli adókedvezményeket élvez 2009-tıl. A részletes szabályokat a társasági adó, különadó valamint SZJA törvény szabályainak ismertetésénél találja. VGD Hírek: Nexia Hírek 1. Társasági adó Kis-és középvállalkozások adóalap-kedvezménye augusztus 29-tıl: ha az adózó kizárólag kis- és középvállalkozásoknak járó adóalap- és adókedvezményt kíván érvényesíteni, meg kell felelnie egy új közösségi rendeletnek, ún. általános csoportmentességi rendeletnek (800/2008/EK-rendelet). Kedvezményes társasági adókulcs feltételeinek pontosítása január 1-tıl (a 2008-as adóévre is alkalmazható) 10%-os adókulcs csak akkor alkalmazható, ha: 10%-os adómérték alkalmazásának adóévében és a megelızı adóévben nem született jogerıs határozat arról, hogy az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek, illetve nem szabott ki bírságot munkaügyi, munkavédelmi vagy egyenlı bánásmód megsértése miatt hozott határozat 10%-os adómérték alkalmazásának adóévében az adózó eleget tett az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségeinek Ellenırzött külföldi társaságtól kapott jövedelem kedvezménye 2008 és 2009 adóévi társasági adó kötelezettség megállapításakor a következı bevételek 75%-val csökkenthetı az adó alapja: Ellenırzött külföldi társaságtól kapott osztalék Ellenırzött külföldi társaság jegyzett tıkéje leszállítása miatt kivont részesedés Ellenırzött külföldi társaság jogutód nélküli megszőnése miatt kivonat részesedés Feltétel: az e jogcímen elszámolt bevétel felét legkésıbb június 30-ig magyar állampapírba fektesse és az állampapírt két évig megtartsa. 2. Gépjármőadó Az új szabály szerint a személygépkocsit (Szja törvény szerinti definíció) adó terheli, ha nem magánszemély a tulajdonosa, illetve ha magánszemély a tulajdonosa, de bárki költséget számol el utána (kivétel: a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költség-térítése, illetve a magánautóval történı munkába járás költségeinek munkaadó általi megtérítése). Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízing esetén a lízingbevevı, külföldi rendszámú gépjármővek esetén (ha belföldön költséget számol el rá) a gépkocsi használója. Adómérték: 1600 cm 3 hengerőrtartalom vagy 1200 cm 3 kamratérfogat alatti jármővek esetén havi 7 eft, minden más személygépkocsi esetén havi 15 eft. Az adót negyedévente, a negyedévet követı hó 20-ig kell bevallani és megfizetni. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében az adóalany által megfizetett gépjármőadó levonható a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül azokban a hónapokban, amikor mindkét adófizetési kötelezettség fennállt. Az autópálya matrica továbbra is természetbeni juttatásnak minısül.

2 2009. január 2. oldal 3. Különadó Ellenırzött külföldi társaságtól kapott jövedelem kedvezménye 2008 és 2009 adóévi különadó-kötelezettség megállapításakor csökkenthetı a különadó alap az ellenırzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75%- ával. Feltétel: az e jogcímen elszámolt bevétel felét az adózó legkésıbb június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt két évig megtartsa. Nem alkalmazhatók a fenti szabályok az Andorrában, Monacoban, Liechtensteinben lévı ellenızrött külföldi társaságok jövedelmére, valamint azokra, amelyeket bőncselekménnyel szereztek. 4. Általános forgalmi adó Meghiúsult gazdasági esemény február 1-tıl: ha valójában nem történt gazdasági esemény, a számlakibocsátó akkor mentesülhet az adófizetés alól, ha érvényteleníti a számlát. Ha nem ı volt a számlakibocsátó, akkor írásban közölni kell a vevıvel, hogy ı nem teljesített. Ha a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany ezt elmulasztja, akkor a nem valós ügylet utáni adó ıt terheli. Ha viszont értesíti a vevıt, akkor az nem vonhatja le a (fiktív) számlában feltüntetett áfát. Számlázási szabályok újabb pontosítása május 1-tıl: akkor sem kötelezı a számlán az szj, ill. vtsz számot feltüntetni, ha olyan terméket értékesítenek, szolgáltatást nyújtanak, amelyre a törvény ezen azonosító számokkal hivatkozik február 1-tıl: (1) elılegfizetés esetén, ha az összeg eléri vagy meghaladja a 900 eft-ot, az adóalany akkor is köteles számlát kibocsátani, ha azt nem kérik tıle (2) számlázni ésszerő idıben kell, azonban továbbra is a 15 napos számlázási határidı érvényes, ha a számla áthárított áfát tartalmaz. 5. Adózás rendje Készpénzfizetés büntetése Ha a jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózó forintot meghaladó összeget vállalkozási tevékenységet folytató másik adózónak készpénzzel fizet meg, az adóhatóság a forint feletti rész 20%-ával megegyezı mulasztási bírságot szab ki rá. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Emelt adóbírság január 1-jétıl az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a, amit az adóhatóság mérsékelhet. A bírságmérték max. 75%, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben keletkezett. A számla, egyszerősített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselıje, értékesítésben közremőködı magánszemélyek közvetlen vezetıje is Forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható.

3 2009. január 3. oldal Mulasztási bírság csökkentése A mulasztási bírság be nem jelentett foglalkoztatott esetén Forint Adóhatóság-OEP együttmőködés január 1-jétıl az egészségbiztosítási szerv (OEP) köteles átadni az Adóhatóságnak a nyilvántartásában szereplı, de nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult magánszemélyek adatait. Kirendelt magánszemély újabb bejelentési kötelezettsége A külföldi anyavállalattól belföldi munkavégzésre kirendelt magánszemély visszarendelését a leányvállalatnak, fióktelepnek az azt megelızı 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóságnál, úgy mint a kirendelés esetén is. Adómegállapítás kérdései január 1-jétıl a munkáltatónak nem kötelezı közremőködnie munkavállalója adójának megállapításában január 1-jétıl így a magánszemély az adóévet követı év február 15-éig kérheti az adóhatóságtól, hogy egyszerősített bevallást adhasson be. Adóbevallás hibájának javítása január 1-jétıl az adózó is kezdeményezheti az adózó az adóbevallás hibájának kijavítását, ha a bevallást az adóhatóság hivatalból nem javítja, feltéve, hogy a javítás nem eredményez adókülönbözetet. 6. Személyi jövedelemadó Adókedvezmények Megszőnik a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó forintos jövedelemkorlát. A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt. Megszőntek az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi korlátok is, illetve eltérı százalékos mértékek. Az összevont adókedvezmény egységesen a kedvezményalap 30%-a, de megmarad a tartós adományozás külön kedvezménye és a tandíj halasztott kedvezménye. Háztartási adókedvezmény Háztartási adókedvezmény: az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások (lakás felújítás, korszerősítés, gyerekfelügyelet, gyerekgondozás, háztartásvezetés, háztartási nagygépek karbantartása, javítása, stb.) számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. Számla alapján vehetı igénybe, alapja a számla bruttó értéke, mértéke 30%, 3,4 millió Ft jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió Ft éves jövedelemig részben érvényesíthetı. Adókedvezmények sorrendje A törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthetı adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni. A törvény által diktált sorrend az adóhatósági közremőködéssel benyújtott egyszerősített bevallásban, valamint akkor érvényesül, ha a magánszemély maga nem jelöl meg kedvezménysorrendet. Új önadózási szabályok Új önadózási forma az adóhatósági közremőködéssel benyújtott egyszerősített bevallás (már 2008 is választható), ezzel egyidejőleg hatályon kívül kerülnek az adóhatósági adómegállapítás szabályai. Az ellenırzött külföldi társaságoktól származó jövedelem A magánszemély a és évi személyi jövedelemadó kötelezettsége megállapítása során az szja-törvény 28. (12) bekezdése szerinti jövedelme (kamat, osztalék, értékpapír elidegenítésébıl származó) után 10%-os mértékkel adózik. A 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazását korlátozó feltétel többek között, hogy az ellenırzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmet legkésıbb június 30-ig bevételként elszámolta, valamint, hogy a jövedelem 50%-át az adózó 30 napon belül, de legkésıbb június 30-ig magyar állampapírba fekteti és két évig ebben tartja. E mentesség kifejezetten kiterjed azon személyekre is, amelyek a bevételt juttató személy jövedelmére tekintettel nem vallottak be jövedelmet. Amennyiben az adózók ezen feltételeket teljesítik, úgy utólag adó vagy illeték fizetésrıl szóló jogszabály alapján nem szankcionálhatók.

4 2009. január 4. oldal Osztalékadó A jövıben az osztalék után fizetendı adó egységesen 25 százalékos lesz, azaz megszőnik a 35 százalékos sáv. Adómentes természetbeni juttatások A jövıben az szja-törvény szerint adómentes természetbeni juttatás lesz a kifizetı, külföldi székhelyő jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. 7. Illeték törvény A törvénymódosítás pontosítja az illetéktörvénynek a nem pénzre szóló követelés forgalmi értékének definícióját. A módosítás szerint a törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni a követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás vagy más hasonló módon történı vagyonszerzés esetén, ha a vagyonszerzı a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetıségő magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre az általánoshoz képest kedvezıbb 2%-os illetékmértéket állapít meg a törvény. A hatályos szabályozás szerint minden esetben, amikor egy ügylet során akár jelképes ellenérték kerül átadásra, az alacsonyabb illetékmérték alá esı visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezik. Ez sok esetben visszaélésre adhat okot, hiszen a felek szándéka ezen esetekben jellemzıen nem adásvételre, hanem ajándékozásra irányul. Az ilyen ügyletek esetén a polgári bíróságok gyakorlata ún. felén túli sérelemnek tekinti a forgalmi érték 50 %-át (egyes esetekben 60-80%-át) el nem érı vételár és a forgalmi érték ezen része közötti különbözetet, amennyiben a feleket az ajándékozás szándéka nem vezette. Az ilyen feltőnıen értékaránytalan ügyleteket a sérelmet szenvedett fél a bíróság elıtt megtámadhatja. A vételár és a forgalmi érték 50%-a közötti összeg után ajándékozási illetékmértéket kell alkalmazni. A forgalmi érték fennmaradó részére pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékeit kell alkalmazni, figyelmen kívül hagyva az ajándékozási illetékmérték alá esı illetékalap-részt. Ez természetesen nem változtat azon, hogy a vagyonszerzés továbbra is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik. Így a mértéken túli egyéb kérdésekben például mentességek, kedvezmények stb. a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai alkalmazandóak. 8. Számviteli törvény Készpénz újabb büntetési tétele Napi készpénz záró állomány naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az elızı üzleti év éves szintre számított összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az elızı üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Jelen hírlevelünkben az egyes törvényeket érintı jelentısebb változásokat foglaltuk össze, tájékoztatónk nem teljes körő. Amennyiben összeállításunkkal kapcsolatosan további kérdések merülnek fel, Nagy Andrea és Ferencz Gyöngyi adószakértık szívesen állnak rendelkezésükre. Telefon: , andrea.nagy@vgd.hu, gyongyi.ferencz@vgd.hu

5