FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Átírás

1 W Kamarai nyitvántartási száma: Zinik~5 Lajos 7100egyéni SzelLszárd válta&ozó ~Bróőy ~önyvvitsgá(ó ks5z 34. cég FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÖSSZEVONT ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK KÖNYVVIZSGÁLATÁRÓL VALAMINT A PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRSZÁMADÁSI. RENDELETTERVEZET VIZSGÁLATÁRÓL Szekszárd, április 08.

2 2 TARTALOM Független könyvvizsgáló! Jelentés a Paks Város Önkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Független könyvvizsgáló! Jelentés a Paks Város Önkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámaciási rendelettervezet vizsgálatáról Kiegészítés a Paks Város Önkormányzata év! egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról, valamint évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet vizsgálatáról Mellékletek: - Egyszerűsített mérleg, - Egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés, - Egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás, - Egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás

3 W K jzmarai nyi&ántartási száma: Zsin(ó Lajos 7100egyéni Sze(szórd; vólta%zó.~gnyvrdzsgás cég BIÚ ő? ~5z 34. Szám: 1/2013. a FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. a Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére Paks Város Onkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Elvégeztem a Paks Város Önkormányzata mellékelt évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely a december 31.-i fordulónapra elkészített egyszerűsített könyvviteli mérlegből amelyben az eszközök és források egyező főösszege E Ft, a tartalékok összege E Ft - az ezen időpontra végződő évre vonatkozó egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatásból, amely szerint a tárgyévi helyesbített pénzmaradvány E Ft, valamint egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatásból, mely szerint a vállalkozási tevékenység maradványa O Ft, továbbá az egyszerűsitett éves pénzforgalmi jelentésből melyben a teljesített bevételek összege E Ft, a teljesített kiadások összege E Ft áll. A vezetés felelőssége az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló ért Az önkormányzat polgármestere felelős az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolónak a számviteli törvényben, valamint sz államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságsiról szóló kormányrendeletben foglaltakkal ősszhangbsn történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, bogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A könyvvizsgáló felelőssége sz egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló véleményezése sz elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottsm végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljek az etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzem meg és hajtsam végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzek arról, hogy sz egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló mentes-e a lényeges hibás állitásoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló, akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázstsinsk felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló sz egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló gazdálkodó egység általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek sz adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a belsőkontrollok hatékonyságárs vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének, és a vezetés, a gazdálkodásért felelősök által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló átfogó bemutstásának értékelését is. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményem megadásához. Vélemény Véleményem szerint az egyszerűsített Összevont éves költségvetési beszámoló megbízható ás valós képet a Paks Város Önkormányzata évi költségvetése teljesítéséről, a december 3 1-én fennálló vagyoni, pénzügyi ás jövedelmi helyzetéről a szám viteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási ás köriyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban.

4 Az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő órtékadatok az egyszerűsített Össze vont éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak. Szekszárd, április 08. %t ~.tl i L kw~ ~n nk~l to1n Zsinkó Lajos Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. Kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyilvántartási szám: ZSINKÓ LAJOS okieveles könyvvizsgáló Xsmarei ig. szám: 000% Szekszáid. Bródy köz 34. Adószám: 52855a43-dd7 A

5 W Kamarai nyitvántartási száma: ZsinkAS Lajos 7100egyéni SzelLszárd váűa%zó Bróőy ~n~smtsg&25 kj5z 34. cég Szám: 1/2013. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a Paks Város Onkormányzata évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálatáról Elvégeztem a Paks Város Önkormányzata évi költségvetésének végrehajtását bemutató rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek főösszege E Ft, ezen belül a költségvetési bevételek E Ft, a hiány belső finanszírozását szolgáló pénzmaradvány E Ft, a hiány külső finanszírozását biztosító hitel 0 E Ft, a kiadások főösszege E Ft, ezen belül költségvetési kiadás E Ft, finanszírozási kiadás E Ft, a költségvetési többlet E Ft. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése a polgármester, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A kőnyvvizsgálat feladata a zárszámadási rendelettervezet véleményezése. A könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel hajtottam végre. A standardok értelmében a zárszámadási rendelettervezet véleményezése során meg kell győződni arról, hogy az nem tartalmaz-e jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, annak kadási, bevételi és egyéb adatai kellően megalapozottak-e, valósak-e. Meggyőződésem, hogy munkám megfelelő alapot nyújt a kőnyvvizsgálói vélemény kialakitásához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményem szerint a Paks Városi Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel, rendeletalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 08. Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Zsinkó Lajos Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. Kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyilvántartási szám: ZSINKÓ LAJOS okieveles könyvvizsgáló Kamasei Ig. szám: Sze%sz&d, Brődy köz 34. Adószám:

6

7 W Kamarai nyih~ ántartási száma: Zsin(ó eajos 7100egyéni SzeíLszárd váü~oíqozó ~ Bróűy (öl~yvvitsgd(ó I&5z 34. cég Szám:1/2013. KIEGÉSZÍTÉS Paks Város Önkormányzata évi egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámol6jának könyvvizsgálatáról, valamint a évi költségvetése végrehajtásáról szóló zárszámaciási rendelettervezete vizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez 1. A könyvvizsgálat célia, módszerei A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 92IA.~. (2) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó egyszerűsített éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát elvégeztem. A beszámoló hitelesítésével összefüggő kötelező feladaton túlmenően a könyvvizsgálat a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet is felülvizsgálta. A könyvvizsgálói tevékenységet az önkormányzati törvényben meghatározott feladatokra kiterjedően folyamatos megbízás keretében Láttam el. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy:. az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt-e a Képviselő-testület és más felhasználók számára az Onkormányzat gazdálkodásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetéről, összeállítása a szárnvitelről szóló évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait előíró többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (Ahsz.) előírásai szerint történt-e,. a zárszámadási rendelettervezet megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgálat keretében elvégeztem. a Paks Város Önkormányzatára és az irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó Polgármesteri Hivatalra, a kapcsolódó önállóan működő intézményekre kiterjedően a könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés és pénzmaradvány-kimutatás felülvizsgálatát, különös tekintettel a mérleg adatainak dokumentáltságára, a zárlati munkák, a mérleget alátámasztó leltározás végrehajtására, a Ieltárak elkészítésére,. a különböző területek (gazdálkodás, számvitel, ellenőrzés) rendszervizsgálatát, a gazdasági események elszámolásának mintavételes ellenőrzését,. az ingatlankataszter és a számviteli nyilvántartások egyeztetését a könyvszerinti bruttó érték tekintetében,. a pénzügyi, vagyoni helyzet elemzését. 2. A gazdálkodási, a számvitel és az ellenőrzési rendszer szabályozottsága, működése A könyvvizsgálat vizsgálat különös tekintettel volt a évtől bekövetkezett jogszabályi változásokra, mely számos területen érintette a költségvetési szervek, így az önkormányzatok gazdálkodását, a költségvetés és beszámoló készítés tartalmi és formai elemeit is. Elfogadásra került a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), az Allamháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Aht.) és a végrehajtására vonatkozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Avr.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény), az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályiról szóló 353/2011.(Xll.30.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény. Az önkormányzat költségvetésének évtől nem része a nemzetiségi önkormányzatok és a jogi személyiségű társulások költségvetése. A helyi önkormányzatok költségvetésének szerkezetében, tartalmában változást jelentett, hogy a hivatallal rendelkező településeknél egyértelműen elkülönülnek az önkormányzati, hivatali feladatok, mivel mindkét szervezet önálló jogi személy. A évtől a hivatalok költségvetési szervként mint más intézmény - működnek, a feladatok többségét ugyanakkor az önkormányzat költségvetésében kellett megjeleníteni. A szervezeti változásokhoz igazodóan a bankszámlákat, törzsszámokat, adószámokat, szerződéseket is rendezni kellett az önkormányzat és a hivatal között. Az önállóan működő költségvetési szervek is külön elemi színtű költségvetést és beszámolót kötelesek készíteni, ezért elkülönített könyvvezetést kell e

8 szervezetekről is vezetni. Ez évtöl minden önállóan működő szervnek önálló fizetés! számlával (nem alszámlával), törzsszámmal és adószámmal kell rendelkezni. Az önálló főszámlák megnyításáig évnyitás után teljesített bevételeket, kiadásokat mely még a régi közös számláról került kifizetésre átfutó kiadásként kellett lekönyvelni és sz adószám és számlarendezések után ezt a kiadás át kellett az érintett szervek elkülönített könyvelésébe vezetni költségvetési bevételként és kiadásként. Az Új jogszabályok lényegesen szigoritották, korlátozzák sz önkormányzatok adósságot keletkeztetö űgyleteit annak érdekében, hogy azok a fizetöképességüket megőrizzék. Az önkormányzat adósságot keletkeztető Ogyletet (p1. hitel felvételét) néhány kivételtől eltekintve csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. További szigorítás történt a likvid hitel fogalmi meghatározásában és a működési hitelek tekintetében. Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik. A költségvetés végrehajtásával, gazdálkodás rendjével kapcsolatos kérdéseket a évre vonatkozóan a költségvetési rendelet megfelelő részletességgel tartalmazza. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait sz Új jogszabályok figyelembe vételével vagyongazdálkodási rendeletben meghatározták. Az Önkormányzatnál, a Polgármesteri Hivatalnál, sz önállóan működő intézményeknél a jogszabályi változásoknak megfelelően elkészítették a kötelezően előírt (számviteli politika, számlarend, az eszközök, források értékelési szabályzata, a leltározási és leltárkészítési-, a pénzkezelési és a bizonylati szabályzat, selejtezési szabályzat, önköltségszámitási szabályzat) számviteli szabályzatokat. A szabályzatok a jogszabályi előírásoknak és a helyi sajátosságoknak alapvetően megfeleltek. A pénzgazdálkodás területén a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, utslványozás, teljesítés igazolása és érvényesítés hatásköri rendjét, az adatszolgáltatás rendjét gazdálkodási szabályzatban meghatározták, mely a vonatkozó jogszabályokkal összhangban van. Az önkormányzat hivatala és intézményei alapító okirattsl rendelkeznek, a gazdálkodási feladatok bonyolítását végző hivatal és az önállóan működő intézmények között s munkamegosztást külön megállapodásban rögzítették. Az önkormányzatnál a hivatal és a 15 önállóan működő intézményének ellenőrzését kellett biztosítani. Az Önkormányzat a belső ellenőrzési feladatait társulás keretében látta el, és gondoskodott a működtetéshez szükséges források biztosításáról. Az ellenőrzések elvégzésére a Polgármesteri Hivatalnál 2 fő belső ellenőrt foglalkoztattak. A kiadott módszertani útmutatók alapján elkészítették a belső ellenőrzési szabályzatot és sz ellenőrzési kézikönyvet. A Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE) és sz ellenőrzési nyornvonalat, a kockázatkezelés rendjét, eljárási szabályait meghatározták. A beszámolási időszakban Paks Város Onkormányzatánál és az irányítása alá tartozó intézményeknél 7 pénzügyi, 1 szabályszerűségi vizsgálatot tartottak. A polgármester a évi ellenőrzések tapasztalatairól és a belsö ellenőrzés helyzetének értékeléséről szóló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé beterjesztette. Az önkormányzatnál informatikai rendszer működik, a kialakított számítógépes hálózat gyakorlatilag a hivatali munkafolyamat teljes vertikumát lefedi. A számítógépek és programok használatához külön helyi szabályozás készült. A pénzügyi, számviteli feladatok ellátásához (főkönyvi és analitikus nyilvántartások teljes körű vezetéséhez) Integrált Önkormányzati könyvelési (pénzügyi) rendszert alkalmaznak, mely közvetlen adatátadást tesz lehetővé a Magyar Allamkincstár által kért információszolgáltatáshoz. Az alkalmazott szám ítágépes könyvelési program sz elkülönült könyvelést és adatszolgáltatást a költségvetési szervekre vonatkozóan biztosítja. Az ingatlankataszter és a tárgyi eszköz nyilvántartás vezetéséhez a KATAVIN, az egyéb területeket érintően az EKIR, ONKADO programokat használják, melyekhez az üzemeltetési dokumentáció és a felhasználói utasítás biztosított. A programmódosításokat és karbantartásokat a rendszergazdák végzik. 3. A számviteli alapelvek érvényesülése, gazdasági tranzakciók az év végi könyvviteli zárlat minősítése A évben a könyvvezetési feladatok végrehajtása, a beszámoló összeállítása során a számviteli alapelvek érvényesültek. A számviteli nyilvántartások közötti egyezőségek biztosítottak. A számviteli munkában kiemelkedő jelentőségű analitikus nyilvántartásokkal rendelkeztek, ezek vezetését a tárgyi eszközök kivételével egységes integrált számviteli és pénzügyi rendszer (főkönyvi könyvelés, analitika, bank, számlázás, tervezés, kötelezettségvállalás nyilvántartása) keretében biztosítják. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását sz ingatlan-kataszterhez keretében számítógépes program alkalmazásával költségvetési szervenként elkülönitetten vezették. Az 1. számlsosztályhoz kapcsolódó nyilvántartások keretében elkülönítették a törzsvagyont, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes

9 3 vagyonrészeket, valamint az üzleti vagyont. Az üzemeltetésre átadott eszközök analitikus nyilvántartását a vízi-közmű vagyon tekintetében megbízás alapján az üzemeltető végzi az önkormányzat információs igényeinek megfelelően. A kötelezettségvállalásokról az előírt analitikus nyilvántartást cimenként, kiemelt előirányzatonként az integrált könyvelési rendszer keretében vezették. Az egyéb gazdasági műveletek (készletekkel, követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos változások) adatait az analitikus nyilvántartások alapján negyedévenként, feladás alapján a főkönyvben is rögzítették. A gazdasági tranzakciók mintavételes ellenőrzése alapján megállapítható volt, bogy az Onkormányzatnál, Polgármesteri Hivatalnál és az önállóan működő intézményeknél megvalósult a kifizetések érvényesítése, a teljesítés igazolása és az utalványozás. A főkönyvi könyvelés előírásszerű, valamennyi költségvetési szervre külön történt a gazdasági események rögzítése. a bizonylatok adatait a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően könyvelték a közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint. A kötelezettségvállalásokról szerződés, megállapodás, vagy megrendelés készült, melyet a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző is aláírt. Az éves zárlati munkák keretébe tartozó feladatokat szabályszerűen elvégezték. A leltározási feladatok végrehajtásához leltározási ütemtervet és utasítást elkészítették. Ev végén a tárgyi eszközök, raktári készletek, pénzeszközök leltározását az ingatlanok kivételével - mennyiségi felvétellel elvégezték. Ezen mérlegtételeket a főkönyvi könyveléssel egyező leltárfelvételi ívek, illetve leltárkimutatások adatai támasztják alá. Az ingatlanok esetében a leltározás végrehajtása során az ingatlan- nyilvántartás és a kataszteri adatokkal való egyeztetés valósult meg. Az egyéb mérlegtételeknél a főkönyvi könyveléssel egyeztetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások állnak rendelkezésre. Az üzemeltetésre átadott eszközöknél a mennyiségi leltárfelvételt az üzemeltetők végezték el. A készletek, követelések, rövidlejáratú kötelezettségek záró egyenlegét a leltárak alapján helyesbítették. A tárgyi eszközöknél, a hosszúlejáratú kötelezettségeknél az állományváltozásokat, a tartósan adott kölcsönöknél, a hosszúlejáratú kötelezettségeknél a kővetkező évben esedékes törlesztő részlet főkönyvi számlákon történő elkülönitését lekönyvelték. Megtörtént a forgalmi számlák egyenlegének átvezetése az állományi számlákra, a költségvetési rendelet módosításának megfelelően az előirányzati számlák módosítása, az előirányzat, illetve teljesitési számlák zárása. A beszámoló, a mérleg alátámasztása az Onkormányzatnál továbbra is magas színvonalon dokumentált. A befektetett eszközök, forgóeszközök, források értékelésénél a számviteli törvény és a módosított 249/2000. (Xll.24.) Kormány rendelet előírásait betartották:. Az eszközök bekerülési értékét a nyilvántartásokban, a leltárak értékelésénél és a mérlegben helyesen határozták meg. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékének megállapításához a vonatkozó Kormányrendeletben előírt leirási kulcsok alapján negyedévenként és időarányosan számolták el a tervszerinti értékcsökkenést, így ezeket a vagyontárgyakat a mérlegben könyvszerinti (nettó) értéken értékelték. Az Ahsz. 30. ~ (10) bekezdése alapján az önkormányzat az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a tervszerinti értékcsökkenési kulcsok szerint számított tényleges időtartam alatt használni fogja, ezért ezen eszközöknél a számviteli politika előírása szerint a piaci érték változása miatt év végén terven felüli értékcsökkenést nem kellett elszámolni. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyi eszközök selejtezése miatt sem mutattak ki. A tárgyi eszközök esetében a bekerülési értéket növelő tételként a felújítási kiadásokat és a le nem vonható Afa összegét figyelembe vették.. A befektetett pénzügyi eszközök között szereplő tartós részesedéseket (üzletrészeket) könyvszerinti értéken értékelték. Ertékvesztést a rendelkezésre álló társasági mérlegadatok - a saját tőke és jegyzett tőke arányának alakulása alapján nem kellett elszámolni. Az előző években elszámolt értékvesztés 4830 E Ft volt. A tartósan adott kölcsönöknél értékvesztést nem mutattak ki, mivel azzal összefüggésben jelzálog került bejegyzésre.. Az anyagoknál az előírásoknak megfelelően csak a raktári új készleteket mutatták ki, értékelésükhöz átlagos beszerzési árat alkalmaztak.. A saját forrásokat, pénzeszközöket, követeléseket, kötelezettségeket, az aktív és passzív elszámolások között szereplő tételeket az egyeztetés során megállapított értéket figyelembe véve nyilvántartás szerinti értéken tartalmazza a mérleg. A követelések és szállítók értéke helyesen az Afa összegét is magába foglalja.!. A pénzeszközöknél értékvesztést nem kellett elszámolni.. A követeléseknél a vevők, adósok, égyéb követelések egyedi, csoportos és a helyi adóknál egyszerűsített eljárás keretében történt minősítése és a számviteli politika alapján az értékvesztést E Ft összegben elszámolták, a korábbi években elszámolt értékvesztéseknél E Ft visszairás történt, az értékvesztés záró értéke E Ft volt.

10 4. A devizás tételek közül előfordult devizaszámlán lévő devizát, a devizában keletkeletkezett kötelezettségeket (tartozás kötvénykibocsátásból) a Szt. 60. ~-a alapján választott mérlegfordulónapi átlagárfolyamon értékelték. Az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos előírások szerint a devizás tartozások forint értékének a meghatározását az adatszolgáltatásokban és az év végi beszámolóban is a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamon kellett kimutatni. A devizaárfolyam különbözetek eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának minősítésénél a devizaszámlán lévő deviza és a devizás kötelezettség december 28-i MNB középárfolyamon átszámitott forintértéke és az egyes eszközök és kötelezettségek értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti külön kiszámított különbözeteinek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott Ft-ot meghaladta, tehát jelentősnek minősült. Ezért a devizaszámlán mutatkozó E Ft árfolyamveszteséget, a kötvénykibocsátással kapcsolatos E Ft, és az egyéb devizás kötelezettségeknél 195 E Ft árfolyamnyereséget a főkönyvi számlákon egyedileg elszámolták. A mérlegben, pénzforgalmi jelentésben, a pénzmaradvány kimutatásban szereplő adatok a könyvviteli nyilvántartásokkal és a fökönyvi kivonat adataival megegyeztek. Az önkormányzat, a hivatal és az intézmények költségvetési beszámolóját KOR K-li-es ellenőrző programmal is leellenőrizték, mely alapján az egyezőség biztosított volt. Az Új előírásoknak megfelelően valamennyi költségvetési szerv elemi beszámolóját az elkülönült könyvelési adatok alapján készítették el. Az év eleji átrendezéseket, a vagyon költségvetési szervenkénti szétválasztását megfelelően végrehajtották. A KOR Ki 1 számítógépes rendszer az összevont egyszerűsített éves költségvetési beszámolót nem tudta hibátlanul előállítani, ezért az a Költségvetési jelentés adataival egyezően kigyűjtéssel került összeállításra. A beszámoló készítése során továbbra is problémát jelentett, hogy a programot többször módosították, így a végleges beszámoló elfogadása elhúzódott. A évi költségvetési beszámoló előzetes könyvvizsgálata során a zárást megelőzően javitásra kerültek azok a hibák, amelyet az előzetes egyeztetések hoztak felszínre, igy a beszámolóba és az államháztartás rendszerébe már a helyesbített adatok épültek be. Az auditálás befejező szakaszában végzett helyszíni ellenőrzéskor a könyvvizsgálat már nem állapított meg olyan hibát, amelyet auditálási eltérésként kellett az egyszerűsített beszámoló mérlegénél, pénzmaradvány kimutatásánál figyelembe venni. 4. Az egyszerűsített összevont éves költségvetési beszámoló (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített éves pénzforgalmi ielentés. egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás) felülvizsgálata. Az önkormányzat egyszerűsített mérlegét és az ezt megalapozó könyvviteli mérleget a számviteli törvény és a vonatkozó Kormányrendelet előírásai szerint állították össze. A mérlegtételek leltárakkal való alátámasztása megfelelően megtörtént. Az immateriális javak között vagyoni jogként és szellemi termékként a rendezési tervet, a vásárolt szoftvereket szerepeltetik E Ft összegben. Az előző évhez képest megvalósult közel 14,1 %-os növekedést elsősorban a beszerzések eredményezték. A tárgyi eszközök E Ft-os értéke 0,1 %-kal (16435 E Ft-tal) növekedett a beszerzések, a megvalósított beruházások, vagyoneladások és az elszámolt értékcsökkenés hatására az előző évhez viszonyítva. Befejezetlen beruházásként E Ft nem aktivált kiadás, üzembe nem helyezett beruházás szerepel. A befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedésként a saját alapítású és egyéb társaságokban lévő üzletrészt, részvényt, a tartósan adott kölcsönöket és egyéb hosszúlejáratú követeléseket mutatták ki. Az önkormányzat a mérlegkészités időpontjában, 10 társaságban összesen E Ft könyv szerinti üzletrésszel, részvénnyel rendelkezett, mely az előző évhez képest a tőkeemelés következtében E Ft-tal (Mezöföld Regionális Vízmű Kft E Ft, Paksi Ipari Park Kft E Ft) növekedett, ugyanakkor a Mezőföld Regionális Vízmű Kft-ben lévő E Ft üzletrészt a társaság részére értékesítették. A társaságokban lévő E Ft bekerülési érték után 1 társaságnál az elmúlt években összesen 4830 E Ft értékvesztést számoltak el. Tartósan adott kölcsönként a helyi lakástámogatások, a lakásépítés munkáltatói támogatása, az adósságkezelési kölcsönök, a védett épületek felújítására, a gazdaságfejlesztési célokra adott visszafizetendő támogatások E Ft-os, egyéb hosszú lejáratú követelésként, pedig a részletre történt ingatlan értékesítések vételárhátralékának, illetve halasztott fizetési kötelezettségek E Ft-os összege szerepel. Ez utóbbiból E Ft a Mezőföld Regionális Vízmű Kft halasztott bérleti díj tartozása. A tartósan adott kölcsönöknél a évben esedékes törlesztő részt helyesen a rövidlejáratú

11 5 kölcsönöknél, az egyéb hosszú lejáratú követelések estében pedig az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeknél tartalmazza a mérleg, melynek összege E Ft, illetve 641 E Ft volt. Üzemeltetésre átadott eszközként a viz- és szennyvízellátás biztosító vagyont, továbbá a Közművelődési Kht-nak, DC Dunakom Kft-nek és a rendőrségnek átadott berendezéseket mutatták ki E Ft értékben, melyről az üzemeltető, illetve a hivatal részletes nyilvántartást vezet. Készletként az intézményeknél a raktári kezelés alá vont élelmezési és egyéb anyagok értékét (1734 E Ft) a december 31.-i fordulónappal végrehajtott leltározás adatai alapján állították a mérlegbe. Az adós- és vevőállományt, rövidlejáratú kölcsönöket, egyéb követeléseket az analitikus nyilvántartások, a helyi adó és gépjárműadó hátralékot a zárási összesítő adatai alapján vették figyelembe. A követelések elszámolt értékvesztéssel csökkentett év végi állománya E Ft, mely 33,8 %-kal (71694 E Ft-tal) alacsonyabb az előző évi összegnél. A kintlévőségek elsősorban a helyi adóknál, lakbéreknél, térítési díjaknál, bérleti díjaknál, az ingatlanértékesítéseknél, a kölcsön tartozásoknál jelentkeztek. A behajthatatlan követelésként leírt összeg 2541 E Ft volt. A követelések bekerülési értéke és az elszámolt értékvesztés követelés fajtánként a következők szerint alakult: ezer Ft Megnevezés Bekerülési érték Értékvesztés Mérlegérték Értékvesztés Vevők ,2 Helyi adó, gépjárműadó ,3 Egyéb adósok ,7 Rövidlejáratú kölcsönök ,3 Egyéb követelések Osszesen ,1 A E Ft (az előző évinél E Ft-tal alacsonyabb) bekerülési értékű követelésnél év végén 23,1 % (42008 E Ft) értékvesztést számoltak el, amely elsősorban az adóknál, az egyéb adósoknál, a vevőknél a hátralékok hatékonyabb behajtását igényli. A követelések bekerülésének csökkenését elsősorban a saját alapítású Mezőföld Regionális Vízmű Kft felhalmozott bérleti díj tartozásának egyéb hosszúlejáratú követelések közé történő - fizetési halasztás miatti - átsorolása eredményezte, mely E Ft-ot tett ki. A pénzeszközőket az év végén a pénztárnál mennyiségi felvétellel, a bankbetétet a banki igazolással, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel, az aktív, passzív függő, átfutó, kiegyenlítő elszámolások összegét az analitikus nyilvántartásokból állapították meg. Az év végi E Ft pénzeszközből E Ft az idegen bankszámlák, betétkönyvek egyenlege. A pénzeszközök 9,8%-os ( E Ftos) növekedése elsősorban a pénzmaradvány emelkedésével hozható összefüggésbe. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások E Ft-os összege döntő részben a közvilágítási (stornó) számlák téves kifizetésével, az utólag finanszírozott EU-s projektek támogatásainak megelőlegezésével, valamint a évben megtérülő egyéb személyi kifizetésekkel, a MAK forgóalappal, előlegekkel kapcsolatos kiadás. Az előző évhez képest mutatkozó jelentős növekedést az energia Szolgáltató túlszámlázásával kapcsolatos tételek kifizetése eredményezte. A tartós tőke E Ft volt, mely az előző időszakhoz viszonyítva a tűzoltósági átszervezések miatt 176 E Ft-tal csökkent. A költségvetési tartalékok összegét helyesen tartalmazza a mérleg, mely az előző évi és tárgyévben keletkezett pénzmaradvány hatására az előző évi E Ft-ról, E Ft-ra növekedett. A E Ft hosszúlejáratú kötelezettségből E Ft az utak felújításához, E Ft a panelépületek energiatakarékos felújításához felvett beruházási hitel, E Ft a fejlesztési kötvénykibocsátásból származó tartozás. A devizaalapú kötvénynél kimutatott tartozás az árfolyamváltozás miatt az év végi értékeléskor E Ft-tal csökkent. A hosszúlejáratú kötelezettségekből a évben fizetendő E Ft törlesztő részt ( E Ft kötvény visszavásárlás, E Ft hiteltörlesztés) helyesen a rövidlejáratú hitelek között mutatták ki a mérlegben. A rövidlejáratú kötelezettségek között ezen kívül E Ft szállítói tartozást és E Ft többségében helyi adó, térítési díj túlfizetést, valamint támogatási program előlege miatti kötelezettséget szerepeltetik. Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként (18621 E Ft) finanszírozási előleget, jó teljesítési biztosítékokat, téves befizetéseket, továbbá az idegen bankszámla, betétkönyv egyenlegét tartalmazza a mérleg.

12 6 Az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés adatai a főkönyvi számlákkal és a főkönyvi kivonattal egyezőek. Eredeti előirányzatként az elemi költségvetésben (költségvetési rendeletben) meghatározott előirányzatokat szerepeltetik. Ev közben és a tárgyévet követően a központi és saját hatáskörű előirányzat-változásokkal a költségvetési rendeletet hét alkalommal módosították. A költségvetési rendeletben végrehajtott módosítások adatai a főösszeg ás a kiemelt előirányzatoknál megegyeztek a beszámolóban szerepeltetett adatokkal. A beszámoló adatai szerint a Képviselő testület által meghatározott kiemelt előirányzatokat önkormányzati és gazdálkodó szervi szinten betartották. Az önkormányzat az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatását az előírások szerint, a számviteli adatok alapján állították össze. A tárgyévi helyesbített pénzmaradvány megállapításánál helyesen vették figyelembe a bankszámlák, pénztárak záró egyenlegét, a költségvetési számlákhoz kapcsolódó rendezetlen függő, átfutó, kiegyenlítő tételeket, a forgatási célú finanszírozási műveletek (értékpapír) egyenlegét. Nem számoltak el aktív, vagy passzív pénzügyi elszámolásként egyéb olyan tételeket, amelyek a pénzmaradvány nagyságát befolyásolják (kölcsön, átvett pénz). A magas E Ft-os tárgyévi helyesbített ás E Ft módosított pénzmaradvány a fel nem használt tartalékokkal, ás az év folyamán elért többletbevételekkel, megtakarításokkal hozható összefüggésbe. Az előző években képzett költségvetési tartalékok maradványa 5200 E Ft volt. 5. Az önkormányzat vagyoni. pénzügyi helyzetének értékelése Az önkormányzat kötelezettségekkel csökkentett saját vagyona a évben E Ft, a évben E Ft volt. A vagyoni helyzetben az előző évhez képest 7,6%-os ( E Ft) gyarapodás tapasztalható. A vagyon változását alapvetően a megvalósult beruházások, felújítások ás az értékcsökkenés elszámolása, a kötelezettségek csökkenése, az átszervezéshez kapcsolódó vagyonátadás együttesen eredményezték. A vagyonszerkezet összetételében a forgóeszközök aránya növekedett (14,1 %-ról 14,5%-ra) a befektetett eszközökkel szemben a pénzeszközök alakulása következtében. A vagyon állományában további változást jelentett az épületek, földterületek, értékesítése, eszközök selejtezése. A beszámolási~ időszakban összesen 5944 E Ft bruttó értékű elavult számítógépes programot, E Ft bruttó értékű 0-ra leírt berendezést, számítástechnikai eszközt, 3773 E Ft bruttó értékű járművet, és 326 E Ft üzemeltetésre átadott eszközt selejteztek ki, melynek indokoltságát szakvélemény beszerzésével is alátámasztották. Paks Város Önkormányzata a évben is az átlagos feltételeknél kedvezőbb körülmények között gazdálkodott, figyelembe véve azt is, hogy a beszámolási időszakban jelentős volt (543,5 millió Ft) az adóerő-képesség miatt a településtől elvont központi forrás. A város pénzügyi, költségvetési egyensúlyi helyzete a évben továbbra is kiegyensúlyozott volt és kedvezően alakult:. A évi költségvetés jóváhagyásakor a tárgyávi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként 2230,6 millió Ft költségvetési hiánnyal számoltak, melyet teljes egészében belső forrásból, az előző évek pénzmaradványából finansziroztak. A beszámolási~ időszakban a költségvetési egyensúly a költségvetésben elfogadottnál kedvezően alakult, a tervezett hiánnyal szemben ténylegesen 519 millió Ft többlet keletkezett, ami azt eredményezte, hogy az előző évi pénzmaradványt nem kellett a hiány finanszírozásához igénybe venni.. A beszámolási időszakban finanszírozási műveletként hosszúlejáratú kötvény visszavásárlására ás fejlesztési hitelek törlesztésére 243,2 millió Ft kiadást teljesítettek.. Kedvező, hogy az eredeti előirányzathoz viszonyítva saját bevételek közül az intézményi működési bevételek 24,1 %-kal, az önkormányzat sajátos működési bevételei 2,9 %-kal túlteljesültek, ugyanakkor a rendelkezésre álló költségvetési előirányzatok 71,8 %-a került felhasználásra. A gazdálkodás eredményeként 3027,9 millió Ft felhasználható pénzmaradvány keletkezett.. Rövidlejáratú hitelként a hosszúlejáratú hitel és kötvény következő évi törlesztő részlete szerepel, a szállítói állomány az előző év végi 101,8 millió Ft-ról 191,5 millió Ft-ra növekedett.. Az önkormányzat adósság állománya az előző évi 3397,2 millió Ft-ról 2961,7 millió Ft-ra csökkent. A változást a 243,2 millió Ft adósságtörlesztés mellett a devizaalapú kötvénynél az év végi értékelés során jelentkező árfolyamváltozás hatása okozta, amely a kötelezettségek állományát 192,3 millió Ft-tal csökkentette. Az elkövetkező években az adósságszolgálat teljesítése nem jelent feszültséget az önkormányzat pénzügyi helyzetében. A évben a 253,1 millió Ft-os törlesztő részlet és kötvény visszavásárlási kötelezettség jelentkezik a hitelek és a kötvény után.. Kedvező, hogy az önkormányzat fennálló adósságának 40 %-át ( E Ft-ot) és ennek járulékát a központi költségvetés - a későbbiekben meghatározott feltételek szerint - átvállalja. Igy az adósságállomány az önkormányzat költségvetésének egyensúlyát a évben ás az

13 .7 elkövetkező években, érdemben nem befolyásolja1 az önkormányzatot terhelő adósságszolgálat teljesítése nem okoz pénzügyi nehézséget.. Az Onkormányzat évi költségvetési hiányát (2649,9 millió Ft) teljes egészében belső forrásból, az előző évek pénzmaradványából finanszírozza, Így külső forrás igénybevétele nélkül a költségvetés egyensúlya továbbra is biztosítható. A költségvetési kiadások 16,7 %-át (1886,2 millió Ft-ot) tartalékként vették számításba. Az önkormányzat aktíváit (eszközeit) 82,8 %-ban saját forrásból finanszírozta, a kötelezettségek aránya 14,7 %-ot tett ki az előző évi 17,4 %-kal szemben. A kötelezettségek összege 15,6 %-kal ( E Ft-ra) csökkent a devizás kötelezettségek árfolyamváltozással kapcsolatos hatása és a kötelezettségek törlesztése következtében. A pénzügyi, likviditási helyzetet befolyásoló követelésállomány a évhez képest 33,8 %-kal csökkent, a pénzeszközállomány, pedig 9,8 %- kal növekedett. A likviditás, fizetőképesség mutatója javulást mutat és továbbra is kedvező, az év végén E Ft nettó forgótőke (fogóeszközök - folyó kötelezettségek) állt rendelkezésre, az előző évi E Ft-tal szemben. 6. Zárszámadási rendelettervezet véleményezése Az Áht. szerint az önkormányzat és intézményei adatait tartalmazó könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámolót, valamint a zárszámadási rendelettervezetet, a tárgyévet követő április 30.- ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni. E határidő betartása biztosított. Az Aht. és az államháztartás működés rendjéről szóló Kormányrendelet határozza meg azokat a legfontosabb követelményeket, amelyeknek a zárszámadási rendeletnek meg kell felelnie. Az önkormányzat évi zárszámadási rendelettervezetét a jogszabályoknak megfelelően készítették el. A rendelettervezet adatai, mérlege, mellékletei a költségvetéssel azonos szerkezetben készültek, így az összehasonlithatóság biztosított. A bevételi, kiadási előirányzatok költségvetési és teljesítési adatait bevételi forrásonként, illetve kiemelt előirányzatonként az önkormányzat összevont pénzügyi mérlegében, valamint költségvetési szervenként, a fejlesztési, felújítási kiadásokat célonként tartalmazzák a mellékletek. A Képviselő-testületnek tájékoztatásként bemutatásra kerületek az Európai Uniós forrásokkal megvalósuló projektek bevételi forrásai és kiadásai. Az éves létszámkeretet és teljesülését költségvetési szervek szerint részletezték. Az előterjesztés az előírt mérlegek és kimutatások közül a többéves kihatással járó döntések kihatását évenkénti bontásban és összesítve, továbbá a közvetett támogatásokat (adóelengedéseket, adókedvezményeket) a pénzeszközök változásának bemutatását, az önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, részesedések alakulását tartalmázza. Az önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. ~-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek bontásban külön mellékletben bemutatták. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az önkormányzat költségvetési szerveinek pénzmaradványát a zárszámadási rendelettel egyidejűleg hagyja jóvá. A évi pénzmaradvány alakulását a rendelettervezet önkormányzati szinten, valamint költségvetési szervek szerinti bontásban ré~zletezi. Onkormányzati szinten a beszámolási időszakban E Ft helyesbített pénzmaradvány keletkezett, mely a módosított előirányzat 29,5%-kát tette ki. Az önkormányzat felhasználható pénzmaradványa a támogatások elszámolása miatt még befizetendő 4278 E Ft-ot számításba véve E Ft. Ezen túlmenően az előző években képzett tartalékok maradványa 5200 E Ft volt. A felhasználható pénzmaradványból E Ft-ot a évi költségvetés bevételeinél a hiány belső finanszírozására már figyelembe vettek. A fennmaradó részből kell biztosítani az intézmények pénzmaradványát és kötelezettséggel terhelt pénzmaradványt. A zárszámadás mellékletét képezi a Mötv ~ (2) bekezdésének és az Áht 91. ~ (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az önkormányzat vagyonkimutatása. A kataszterben kimutatott ingatlanvagyonról az önkormányzatnak statisztika adatszolgáltatást kellett teljesíteni, melynek határidőre eleget tettek. A könyvvizsgálat meggyőződött arról, hogy az ingatlanok számviteli és kataszteri nyilvántartásában a könyv szerinti bruttó értékek egyezőséget mutatnak, E Ft nagyságrendben. A rendelettervezetben, mellékleteiben, mérlegeiben lévő adatok a költségvetési beszámoló adataival alátámasztottak. A zárszámadáshoz részletes szöveges indokolást, kiegészítő mellékletet készítettek, mely bemutatja és értékeli a költségvetés végrehajtását, a feladatok teljesítését. A Jogi, Ugyrendi és Pénzügyi Bizottság a zárszámadási rendelettervezetet a április 10-i ülésén tárgyalja és véleményezi.

14 8 A zárszámadás keretében elöterjesztették az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót (az egyszerűsített mérleget, az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést, egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást és az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatást) és a könyvvizsgálói jelentést. A könyvvizsgálat összegező véleménye, hogy az önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról a vagyoni és pénzügyi helyzetéről az előterjesztésben foglaltak valós tájékoztatást adnak, a zárszámadási rendelettervezet testületi vitára, rendeletalkotásra alkalmas. Szekszárd, április 08. ~ Zsinkó Lajos %~J40 &)n Zsinkó Lajos Egyéni vállalkozó könyvvizsgáló cég Kamarai tag könyvvizsgáló 7100 Szekszárd, Bródy köz 34. Kamarai nyilvántartási száma: Kamarai nyilvántartási szám: ZSINKŐ LAJOS okl vfls könyvvizsoáiő Vamssi ig. sir: SzmksZáXd, Bródy köz 34. p dószém: 52SMt4.S- ~-~ 7

15 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYSZERÚSÍTETT ÉVES PÉNZFORGALMI JELENTÉS 2012, ÉV Ezerforintban Sor- Eredeti Módosított Megnevezés. Teljesítés szám eloirányzat Személyijuttatások 2 01$ ! 02 Munkaadókat terhelő járulékok Dologiésegyéb(olyó kiadások MűkÖdési célú támogatásértékű kiadások, egyéb tamogatasok Államháztartáson kívülre vegleges mukódesi penzeszkőzatadasok Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások I I I Felhalmozási célú támogatásértékű kiadások, egyéb támogatások Áilamháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások II Hosszúlejáratúkölcsönökny~tása l05l0 12 Rövid lejáratú kőlcsönők nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások öszesen ( ) Hosszú lejáratú hitelek törlesztése IS Rövid lejáratú hitelek törlesztése O O O bál likvidhitelek kiadása I? Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpaplrok kiadasai IS Forgalási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapirok kiadásai O O O 19 Finanszírozási kiadások Összesen ( ) Pénzforgalmi kiadások (13+19) Pénzforgalom néilcijli kiadások I Kiegyenlitő ~)ggo atüjtó kiadasok Kiadások összesen ( ) Intézményi műkódesi bevetelek I Önkormányzatok sajátos mükodesi bevetele MűkÖdési célú támogatásertekű bevetelek, egyeb támogatások Államháztartáson kívülről végleges mukodesi pénzeszkózátvételek Felhalmozási ás tőke jellegü bevételek ból Önkormányzatok sajátos felhalmozási ás tőkebevételei I 403 I Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, egyéb támogatások ill Államháztartáson kivülről végleges felhalmozási pénzeszkozátvételek Támogatások, kiegészítések I I I bál Önkormányzatok költségvetési támogatasa I I I Hosszú lejáratú kölcsőnők visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetésipénzforgakni bevételek Összesen (24 LA ± ) Hosszú lejáratú hitelek felvétele O O O 38 Rővid lejáratú hitelek felvétele O O O bel likvid hitelek bevétele O O O 40 Tartós hitelviszonyt megtestesitő értékpapírok bevételei O O O 41 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesitö értékpapirok bevétele O O 42 Finanszírozási bevételek összesen ( ) Pénzforgalmi bevételek (36+42) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadást (lebonyolitási) célu bevételek O 46 Kiegyenlítő, Mggő, atfuto bevetelek Bevételek Összesen (43+~+46) Pénzforgalmi költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36-13) (költségvetési hiány (-) _költségvetési többiel (+)l igénybe vett tartalékokkal korrigált költségvetési bevételek ás kiadások 49 különbsége ( ) Ikorrigált költségvetési hiány ( ) korrigált költségvetési többlet (±11 50 FInanszírozási műveletek eredménye (42-19) Aktív éspasszívpénzi2gyi műveletek egyenlege ( ) Paks, április S Poig ester g -1, %~ _..1. -

16 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA EGYSZERŰSÍTEn MÉRLEG DECEMBER 31. Eze forintban! Előző évi Auditálási E16z6 év Tárgyévi Auditálási Tárgyévi Es2közük költségvetési beszámoló eltérések ( ) auditá]t beszámoló költségvetési beszámoló eltérések (+.) auditált beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai A. BEFEKTETETF ESZKÖZÖK I. Immateriális javak H. Tárgyieszközök Ill. Befektetett pénzügyi eszközök I I IV. Üzemelt., kezelésre átadott eszközök Befektetett eszközök összesen B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek I 335 I 335 I 734 I 734 H. Követelések III. Értékpapírok O O O O IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközökösszesen: ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: Források Elózó évi kóltségvetési beszámoló záró adatai Előző év auditált beszámoló záró adatai Tárgyévi költségvetési beszámoló záró adatai Tárgyévi auditált beszámoló záró adatai D. SAJÁT TŐKE I. Tartóstőke Tőkeváltozások I Értékelési tartalék () O O O Saját töke összesen: E. TARTALÉKOK 1. Költségvetési tartalékok H. Vállalkozási tartalékok O O O Tartalékok összesen: F. KÖTELEZEI7SÉGEK I. Hosszú lejántú kötelezettségek H. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Kötelezettségek összesen: FORRÁSOK ÖSSZESEN: Paks, április 8 PoI~~ester

17 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERCiSÍTETI PÉNZMARADVÁNY-KIMUTATÁS ÉVRŐL Ezer forintban! Előző évi Auditálási Előző év Tárgyévi Auditálási Tárgyévi Megnevezés költségvetési eltérések auditált költségvetési eltérések auditált beszámoló (4-,-) beszámoló beszámoló (4-,-) beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai 1. Záró pénzkészlet Frogatási célú pénzügyi műveletek egyenlege 3. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záró egyen lege (+ -) 4. Előző év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (-) 5. Vállalkozási tevékeny- O O O O ség pénzforgalmi ered ménye (-) 6. Tárgyévl helyesbített póazmaradvány ( ) 7. Finanszirozásból szár mazó korrekciók (+ -) 8. Pénzmaradványt terhe- O O O lő elvonások (-I-,-) 9. Költségvetési péazmaradváay (6+-7-l--8) 10. A vállalkozási maradvány- O O O O ból alaptevékenység ellátására felhasznált ősszeg 11. Költségvetési pénzma- O O O O radványt külön jogsza bály alapján módosító tétel (+ -) 12. Módosított pénzma radvány ) 13. A 12. sorból azegész ségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradvány A 12. sorból kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány A 12. sorból szabad pénz maradvány Paks, április 8. Po1~~mester ző

18 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALLOZÁSI MARÁDVÁNYKIMUTATÁS ÉVRŐL Ezer forintban Előző évi Auditálási Előző év Tárgyévi Auditálási Tárgyévi Megnevezés költségvetési eltérések auditált költségvetési eltérések auditált beszámoló (+ -) beszámoló beszámoló (+ -) beszámoló záró adatai záró adatai záró adatai záró adatai 1. Vállalkozási tevékenység működési célú bevételei O O O O 2. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú bevételei O O O O 3. Vállakozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási bevételek O O O O Á. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei (I +2+-3) O O O O 4. Vállalkozási tevékenység működési célú kiadásai O O O O 5. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kiadásai O O O O 6. Vállakozási maradványban figyelembe vehető finanszírozási kiadások O O O O B. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton eszániolt kiadásai (4+5+-ó) O O O O C. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (A-B) O O O O 7. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás O O O O 8. Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett vállalkozási maradvány O O O O 9. Pénzforgalmi maradványt jogszabály alapján módosító egyéb tétel O O O O D. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállakozási maradványa O O O O (C-7-8+9) E. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség O O O O F. Vállakozási tartalékba heleyzhető összeg (C-8-9-E) O O O O Paks, április 8. Po1g~rmester gyz