A múzeum lehetıségeinek felhasználása az andragógiai képzésben

Átírás

1 Bencze Judit - Répási Beáta A múzeum lehetıségeinek felhasználása az andragógiai képzésben A felnıttoktatás hagyományos területei mellett az általános felnıttoktatás részeként az elmúlt évtizedekben jelentıs szerephez jutott a kulturális felnıttoktatás, mely a közmővelıdés kereteiben, intézményeiben folyó tanulási folyamatokat jelenti és olyan kultúraközvetítı intézményekben folyik, mint a mővelıdési ház, könyvtár és a múzeum. A 21. század elejére a múzeumok hagyományos hármas feladatrendszere (győjtés, konzerválás-kutatás, kiállítás) új funkciókkal bıvült. Napjainkban a múzeumnak szerepet kell vállalnia a lokális közösség építésében, a helyi tradíciók megırzésében, a lokális identitás erısítésében. Globalizálódó világunkban erre különösen nagy szükség van, és a múzeumok, mint az élethossziglani tanulás egyik meghatározó színhelyei ennek tökéletes terepét képezik. A múzeumban dolgozó, vagy majdan a múzeumi szférában elhelyezkedı szakemberek speciális, a múzeumokra és azok új feladataira vonatkozó, valamint a megváltozott társadalmi, kulturális környezethez alkalmazkodó, versenyképes kompetenciák megszerzése kiemelten fontos kérdés. Egyrészrıl a múzeumok szolgáltatási körének bıvítése, a versenytársakkal való sikereses fellépés érdekében, másrészrıl, mint belsı marketing stratégia sem utolsó, azaz, elısegítheti a múzeumi munkatársak intézményi célokkal való teljesebb azonosulását. (V.ö. Koltai-Koltai 2005, Koltai 2007, 2007a) A múzeumi program megítélését nagyban meghatározza az azt közvetítı szakember személyisége, tevékenysége, az, hogy az adott tárlatot miként interpretálja. Tevékenysége nagymértékben befolyásolja, hogy minél több múzeumszeretı- és azokat rendszeresen látogató felnıtt legyen. Hiába rendelkezik egy múzeum gazdag győjteménnyel, ha azt nem képes akár a kommunikáció hiányosságai, akár közmővelıdési, múzeumpedagógiai, andragógiai tevékenységének hiányában továbbítani a társadalom a felé, akkor nem tudja betölteni azt a szerepét, amelyre pedig alakulásától kezdve hivatott, azaz a kultúraközvetítést. (El-Omani 2000) Munkánkban ezeket a törekvéseket a múzeumot közvetítı szakemberek képzésének egy konkrét példáján, a Kodolányi János Fıiskola andragógiai képzés keretében megvalósuló múzeumpedagógiai, illetve múzeumandragógiai munka gyakorlatán keresztül szeretnénk bemutatni az ezzel kapcsolatos aktivizáló hallgatói munka néhány lehetséges példáján keresztül. 1. A Kodolányi János Fıiskola képzési rendje és a múzeumpedagógia-múzeumi menedzsment A fıiskolán folyó képzés a bolognai változásokat követıen a hazai felsıoktatás három, egymásra épülı szakaszát követi: felsıfokú szakképzés (OKJ-s végzettséget nyújt), alapképzés (3-4 év), a korábbi fıiskolai szint megfelelıje, mesterképzés ( 1-2 év), a korábbi egyetemi szint megfelelıje, szakirányú továbbképzés, a korábbi másoddiplomás képzés megfelelıje. A szakirányú továbbképzésre felsıfokú végzettséget tanúsító oklevéllel lehet jelentkezni. A speciális ismereteket nyújtó képzés elvégzését oklevél tanúsítja.

2 1.1. Az andragógia helye a fıiskola képzési rendjében A fıiskola képzéseiben kiemelt szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, melyek felkészítik hallgatókat a munkaerıpiac kihívásaira. A fıiskolán folyó andragógiai képzés elsıdlegesen a különbözı kulturális szolgáltató cégeknél, közmővelıdés, a közgyőjtemények területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben folyó felnıttképzéssel kapcsolatos különbözı tervezı, szervezı, irányító munkakörök ellátására készít fel. Ennek keretében a hallgatók felkészítést nyernek a rendezvénymenedzsment, a fesztiválszervezés, a könyvkiadás, médiamenedzsment, múzeumpedagógia és múzeumi menedzsment, a kulturális turizmus, produceri szakma és a mőkereskedelem iránt. A képzés a mővészeti, közmővelıdési intézményekben történı elhelyezkedéshez, a felnıttoktatás különbözı piacán történı alkalmazottként vagy vállalkozóként folytatandó munkához ad gyakorlatias felkészültséget. A képzés során civilizációtörténet, társadalomtörténet, mővelıdés- és mővészettörténet, kulturális gazdaságtan, andragógia (a felnıttképzéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretek), a magyar kultúra intézményrendszere, pedagógiai ismeretek, ennek részeként múzeumpedagógia, illetve múzeumi andragógia, illetve menedzsment alapvetı kérdéseivel is találkoznak a képzésre jelentkezı hallgatók. A specializálódásként a szakon belül a mővelıdésszervezı szakirány keretében a kultúraközvetítés általános ismeretein túl olyan kurzusokon vesznek részt a hallgatók, amelyekkel gyakorlati kompetenciákat sajátítanak el. A képzésen megszerzik a kulturális intézmények menedzseléséhez szükséges tudnivalókat, valamint szert tesznek a felelıs szakmai magatartásra. A képzés keretében lehetıség nyílik az alábbi specializációk választására: Mőkereskedelem, Producer és mozgóképkultúra terjesztés, Impresszárió és fesztivál és rendezvénymenedzsment, Könyv- és multimédia kiadás és terjesztés, Médiamenedzsment, Közgyőjteményi menedzsment (múzeum, levéltár, könyvtár), kulturális turizmus, sport és rekreáció menedzsment Az elméleti képzéshez a nappali tagozaton 1x30 + 2x30 órás szakmai és 80 órás nyári vagy évközi, levelezı tagozaton 1x9 + 1x18órás szakmai és 80 órás nyári nyári vagy évközi gyakorlat tartozik. A szakmai gyakorlat kultúraközvetítı, felnıttképzı intézményekben és cégeknél, sportegyesületeknél, rendezvényszervezı- és kreatív cégeknél levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban, önkormányzatoknál, mővelıdési központokban, táncházban, színháznál, aukciós házaknál, lapkiadóknál, illetve a fıiskola egységeinél tölthetı el. ( A múzeumpedagógia és múzeumandragógia fıiskolai elızményei és jelenlegi formái A Kodolányi János Fıiskolán 2000 és 2005 között a fıiskola Kulturális és Sport Egyesületén belül egy múzeumi kör mőködött, amely számos múzeumi látogatást és programot szervezett. A fıiskola és a helyi múzeumok kapcsolatát jól jelzi, hogy a fehérvári múzeumok igazgatója 2

3 is bekapcsolódik óraadóként a fıiskola munkájába. A Kulturális Tanulmányok Tanszéken az elmúlt években több múzeumi témájú TDK dolgozat is született. A múzeumpedagógiai jellegő képzéseknek a mővelıdésszervezı, illetve andragógus képzés, továbbá a pedagógia szakos képzés keretében vannak elızményei: A Turizmus Tanszéken az Örökségturizmus kurzus keretében jelent meg korábban a múzeumi kultúraközvetítés, a Neveléstudományi Tanszéken 2007-tıl hirdettek meg egy fél éves választható múzeumpedagógiai szemináriumot. Az elsı éves andragógia és mővelıdésszervezı szakos hallgatók számára a Civilizációk tárgyi környezete c két féléves kötelezıen választható tárgyhoz is kapcsolódnak múzeumlátogatások. Emellett a Kulturális Tanulmányok Tanszék szervezésében a 2008/2009-es tanévtıl folyamatosan meghirdetésre kerül hallgatói kérésre a másodéves andragógia szakos hallgatók számára a Múzeum és menedzsment címő elıadás. A fenti kezdeményezések mellett a fıiskola vezetésének új képzési koncepciójában fontos szerepet játszanak a különbözı múzeumokhoz kapcsolódó képzési formák. A már megindított, illetve indítás elıtt álló múzeumi jellegő képzések abból indulnak ki, hogy jelenleg a hazai munkaerıpiacról hiányzik az olyan sokoldalú gyakorlati múzeumi szakemberek képzése, akik egyrészt kapcsolatot tudnak teremteni a múzeumot látogató különbözı célcsoportokkal (gyermek, ifjúság, felnıtt, nyugdíjas, egyéb szakmai érdeklıdéső látogatói csoportok), másrészt közvetíteni tudnak a különbözı látogatói igények és a múzeum által biztosított programok között. Emellett rendelkeznek olyan alapvetı múzeumi menedzsment és rendezvényszervezıi ismeretekkel is, amelyek birtokában be tudnak kapcsolódni a múzeumi kiállítások szervezésébe, de alkalmasak lesznek arra is, hogy eladják a múzeumok különbözı programkínálatait, valamint képesek a látogatóbarát múzeumi arculat megteremtésére, továbbá a múzeumi turizmus alapvetı formáinak gyakorlati megvalósítására. Miután a múzeum menedzsment oldalról való megközelítése jól illik a fıiskola szakmai arculatához, a hagyományos múzeumpedagógiai képzések mellett a közelmúltban meghirdetésre kerülı új képzési irányok jól kapcsolódnak az eddigi képzések komplex jellegéhez és erıteljes gyakorlatias orientációjához, és piacképes szakemberek képzésére irányuló törekvéseihez. Ennek fı irányai a kifutó mővelıdésszervezı, illetve közelmúltban indított andragógiai képzésbe ágyazottan jelennek meg az alábbi már bevezetett, illetve meghirdetés alatt álló képzések keretében:. A) A jelenleg már folyó Múzeum és menedzsment elıadás mellett a Kulturális Tanulmányok Tanszék a 2008/2009-es tanév ıszi félévétıl a nappali és levelezıs andragógus hallgatók számára Közgyőjteményi specializáció címmel két féléves modult hirdet, amelyben a múzeum mellett a könyvtár és a levéltár is megjelenik. Ennek 60 órás három tantárgyi modult (1. Múzeumpedagógia és mediáció, 2. Múzeumi mendzsment, 3. Múzeumi gyakorlat) tartalmazó múzeumi részterülete arra vállalkozik, hogy alkalmassá tegye a hallgatókat a múzeummal kapcsolatban megjelenı különbözı társadalmi-gazdasági igények és kihívások kezelésére, valamint a piaci viszonyok megismerésére, továbbá, hogy elsajátítsák a mediatív múzeumhasználat kompetenciáit, illetve attitődjeit. A múzeumi gyakorlat során annak társadalmi környezetének, belsı világának, illetve élményszerően feldolgozva mindennapi gyakorlatának megismerésére nyílik lehetıség. 3

4 B) A következı tanévben indul a levelezı képzésben a 2008-ban akkreditált Múzeumi mediáció és menedzsment elnevezéső két féléves szakirányú továbbképzési szak (180 óra 60 kredit). A képzés fentiekben jelzett, intézményi stratégia szintjén is megfogalmazódó gyakorlati orientációját jól érzékelteti a képzés kompetenciasorának alábbi néhány eleme, amelyek a képzés elméleti és gyakorlati tudástartalmainak szintetizálására törekszenek: A képzést elvégzı hallgató ismerje : a) A performatív múzeumhasználatot megalapozó muzeológiai, múzeumantropológiai, pszichológiai, pedagógiai, andragógiai alapfogalmakat és összefüggéseket, b) a hazai múzeumok mőködésének, menedzsmentjének alapvetı feladatait, c) a múzeumpedagógia legújabb módszereit, d) a közoktatás és a felnıttoktatás intézményes formáit, a lifelong. learning lehetıségeit, d) a múzeumi mediáció, a kiállítás-szervezés, e) a múzeumi turizmus legfontosabb elméleti ismereteit és feladatait.. Mindezek birtokában legyen képes a) a múzeumi mediáció különbözı feladatainak, b) a múzeumi marketing és menedzsment technikai, gyakorlati jellegő feladatainak ellátására c) a múzeumi turizmus alapvetı formáinak gyakorlati megvalósítására, d) bekapcsolódni a múzeumi kiállítások, rendezvények szervezésébe, e) a múzeumlátogató gyermekek, fiatalok, felnıttek és idısek igényeinek megfelelı múzeumi programok és foglalkozások tervezésére, f) a múzeumi foglalkozás tartalmának megfelelı eszközök kiválasztására és alkalmazására, illetve készítésére, g) a különbözı látogatócsoportok számára az önállóságot, aktivitást, interaktivitást inspiráló környezet biztosítására, h) együttmőködni és team munkában tevékenykedni a múzeum munkatársaival, i) a folyamatos megújulásra, a rendszeres önépítésre és az állandó fejlıdésre. Legyen alkalmas továbbá: a) a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás birtokában a múzeumi keretek közötti megvalósuló különbözı mediátori és marketing feladatok ellátására, b) az egyes látogatói célcsoportok számára különbözı típusú múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására, c) különbözı múzeumi kiállítások, rendezvények technikai kivitelezésére, d) a múzeumi arculattervezéssel, sajtótájékoztatók szervezésével kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására, pályázati anyagok elkészítésére d) a múzeumi projektek kivitelezésére, múzeumi PR. kiadványok, prospektusok, honlapok készítésére. C) Emellett a Neveléstudományi Tanszék szervezésében továbbra is mőködik az egy féléves Múzeumpedagógia speciálkollégium, amelynek célja a hallgatók megismertetése a múzeumpedagógia legújabb eredményeivel, a pedagógiai munkában való hasznosítás lehetıségeivel. A Kodolányi János Fıiskolán a hivatalosan érvényben levı, egységes minıségbiztosítás alapján dolgoznak. Eszerint készítik el a tantervi programokat, hálóterveket, tantárgyi leírásokat és kurzustematikákat. Természetesen győjtenek hallgatói visszajelzéseket, amelyek a múzeummal kapcsolatos kurzusokra vonatkozólag nagyon pozitívak. A fejlesztések legfontosabb mozgatói az elhelyezkedési lehetıségek, a munkaerı piac igényeinek figyelembe vétele. (V.ö. Bencze 2009) 2. A múzeumandragógiai képzés eredményei egy hallgatói projekt tükrében Az eddigi hallgatói munkák felhasználásával elıkészületben van egy szöveggyőjtemény összeállítása ill. kiadása, amely az elmúlt félév során készült hallgatói dolgozatokból áll,amelyeknek témái egy-egy múzeum megadott szempontok alapján történı bemutatását tartalmazzák.. A jövı, múzeum iránt érdeklıdı hallgatói haszonnal forgathatják, mivel elég kevés irodalom segíti a múzeumpedagógiában elmélyedni kívánó hallgatókat. 4

5 2.1. A munka módszertani háttere A múzeumpedagógiai hallgatói projekt hátterében a reformpedagógia szemléletmódja áll. Ez a 19. század végétıl kibontakozó kibontakozó pedagógiai mozgalom nem csupán történeti tanulságokat hordozó mozgalom. Ennek olyan kulcsfogalmai, mint a "gyermeki szabadság", a "gyermekközpontúság", az "öntevékenység", a "csoportmunka", a "gyermekmővészet", a "munkaiskola", a "szaktanterem", a "projektoktatás" - és a sort még folytathatnánk - a 20. és 21. századi iskola és ezen belül a múzeumpedagógia számára is számos idıtálló értéket nyújthat. (V.ö. Németh 1996, 5.) A reformpedagógia hagyományai A reformpedagógia klasszikusai közül leginkább az amerikai John Dewey pedagógiai felfogásában jelenik meg legközvetlenebb módon a múzeum oktatási környezetként történı felhasználásának gondolata. A pragmatista felfogással összhangban fogalmazódik meg az alapelv, hogy az iskola maga legyen a valóságos élet. A Dewey-féle iskolakoncepció sajátossága, hogy megszünteti a hagyományos iskolai osztálytermet. Az így kialakított "jövı iskolájának" épületében a "földszinten" az otthon és az üzleti élet (termelés) kapcsolatai jelennek meg, az azokhoz csatlakozó gyakorlati tevékenységek színtereiben (konyha, az ebédlı, mőhelyek). Ezen a szinten a gyakorlati tevékenységet megvilágító értelmi és szellemi forrásoknak a győjtıhelyeként a könyvtár kap központi szerepet. Az iskola "emeletén" a "földszinten" folyó gyakorlati munkához kapcsolódó, laboratóriumi vizsgálatok keretében megvalósuló tudományos munka, valamint a különbözı mővészeti tevékenységek mőtermei (zene, rajz) kapnának helyet. Ennek a tevékenység együttesnek a középpontjában helyezkedne el a múzeum. (Németh 2006, 33.) Dewey koncepciójára épül tanítványa, William Heard Kilpatrick ( ) által kidolgozott a reformpedagógiai mozgalmak hatására világszerte széles körben alkalmazott projektmódszer, amely a hagyományos tanterv helyett a tananyagot a gyermek érdeklıdésén alapuló, életszerő feladategységek köré csoportosította, melyek elsajátítása önállóan, az egyes tanulók fejlıdési sajátosságainak, egyéni fejlıdési ütemének megfelelıen kívánta megvalósítani. (V.ö. Németh 1996, 35.) A projektoktatás azt a törekvést takarja, amelynek középpontjában a tervszerően kialakított, problémaközpontú cselekvés gondolata áll. A módszer fıbb jellegzetességeit az alábbi definíció alapján összegezhetjük: A projektoktatás tanítási-tanulási folyamat megszervezésének az a formája, amelyben a tanulási folyamatok részeként olyan konkrét, a résztvevık általi közös tevékenység keretében meghatározott, fıbb lépéseiben megtervezett és elfogadott feladatok kerülnek megvalósításra, amelyek lehetıvé teszik a problémamegoldó gondolkodás, a tervszerő cselekvés, az önállóság, a kooperációs- és kommunikációs képesség (tovább)fejlesztését. (Németh-Skiera 1999,218) A hazai reformpedagógiai alapokon nyugvó múzeumpedagógiai törekvések A projekt másik módszertani forrása a hazai múzeumpedagógia eredményeire alapozódik. Az ismeretszerzésnek ez a sajátosan a múzeumban megvalósítható élményszerő formája a reformpedagógia számos elemének gyakorlati megvalósítását teszi lehetıvé. A továbbiakban ezekbıl tekintsünk át néhányat: 5

6 1. A múzeumot használó célcsoport jelen esetben a múzeumot használó fiatal felnıttek - életkori sajátosságainak figyelembevételének fontosságát említenénk. Ugyanis ezek határozzák meg az alkalmazható módszereket, a bemutatott tárgyak mennyiségét, a múzeumlátogatásra fordítható idıt, valamint a kiállítás feldolgozásának a módját. 2. További lényeges szempont az aktivitás, az öntevékenység az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában való tevékeny részvétel. Ez nem csupán cselekvésben, beszédben vagy írásban, hanem a gondolkodásban, figyelemben, képzeleti munkában is megnyilvánulhat. A múzeumpedagógiában ezek az aktivizáló formák manuális és alkotó jellegük révén, a játék öröme által teremtik meg a múzeumlátogatás élmény-jellegét. Ezért jelentıs az ismeretrögzítı szerepük is.(v.ö. Lovas 1981, 41.) A mőtárgyakkal azok másolataival, illetve az egész kiállítással kialakított interaktív kapcsolat fokozza a tanulás intenzitását, annak reflektív jellegét. Az élményszerőség egyben a reformpedagógia egyik fontos alapelve. A múzeumpedagógia számára szintén alapvetı szempont legyen, hogy túllépve a tudományos ismertetátadás keretein, a tanulói aktivitásra és kreativitásra építsen, a tanulók számára valódi élményt és az alkotás örömét biztosítva mutassa be az adott kiállítás anyagát. Ez teremtheti meg a tárgyalkotó tevékenységel összekapcsolt, valódi tanulói aktivitást biztosító múzeumi foglalkozás alkotó légkörét. A múzeumpedagógiai munka során jól alkalmazhatóak a reformpedagógia által elıtérbe helyezett munkaformák; az egyéni és párban végzett munka valamint csoportmunka különbözı formái. Ezek nem csupán a közösségi szellemet, az egymásravaló odafigyelést, a másság megértését segíti, hanem biztosítják a jobb eredmények elérését, a többféle jó megoldás keresését, a kiállítás anyagának mélyebb megismerését is. Ebben a formában az ismeretelsajátítás során is jobban érvényesül a munka hatékonyságát növelı kortárscsoporti hatás. A téri elemek felhasználása szintén fontos reformpedagógiai elvet érint. A kötetlen térhasználat elısegíti a tanulói öntevékenység szabad kibontakozását. A múzeumi tér jellegzetes, különös atmoszférát sugall. Ez megfelelı odafigyeléssel olyan új tanulási környezetet biztosító sajátos nevelési térré alakítható, ahol nemcsak a tárgyak nemcsak eredetiségükkel hatnak az abban a térben mozgó személyekre, hanem azok egy-egy sajátos koncepció szerinti elrendezettségükkel létrehozott kiállítási terek is egyben. Maguk az épületek is azt reprezentálják, hogy a múzeumok a mővészetek templomai, a tudomány szentélyei, különleges helyek.(vásárhelyi-sinkó 2004, ) A múzeumban folyó hallgatói munka szempontjából fontosak azok a kiállításokon belül kialakított terek is, amelyek lehetıvé teszik a csendes szemlélıdést vagy éppen egy-egy tanulócsoport közös munkálkodását. A reformpedagógia nagy hangsúlyt helyez a minden érzékszervre kiterjedı tanulásra (V.ö. Németh-Skiera 1999, 295), mert ez teszi lehetıvé az ismereteknek a maguk teljességében történı, holisztikus elsajátítását. A fenti vázlatos áttekintés is jól érzékelteti talán, hogy a múzeumpedagógiai, illetve a fıiskolán folyó múzeumandragógiai munka során a reformpedagógia számos alapelve, didaktikai megoldása egyaránt sikerrel alkalmazható, amelyek napjaink megváltozott, felgyorsuló, az interaktív és virtuális élményeket elıtérbe helyezı világunkban jelentıs mértékben elısegíthetik a holisztikus módon történı múzeumi ismeretszerzést. A továbbiakban a fenti módszertani elvek adaptálásával megvalósuló hallgatói projektmunka fıbb eredményeinek vázlatos áttekintésére kerül majd sor. 6

7 2. 2. A hallgatói projekt leírása és fıbb eredményei A múzeum és menedzsment tárgy keretében megvalósuló múzeumlátogatás eredményeinek feldolgozása hallgatói projektmunka keretében történt. Az ennek eredményeként elkészített produktum Múzeumok, kiállítások diákszemmel címő könyv elkészítése volt. Ennek elsıdleges célja az: új tudástartalmak és a menedzsment-szemlélet összekapcsolása önálló, alkotó hallgatói team-munka keretében. A múzeumi tapasztalatok feldolgozásának elemei az alábbiakban összegezhetık: a) Gyakorlatias ismeretanyag összegyőjtése - tevékenység útján történı tanulás b) A könyv kiadásának lépései - anyaggyőjtés, szerkesztés, szponzorok felkutatása, a munka népszerősítése, továbbfejlesztése c) A témához kapcsolódó szakmai rendezvényeken történı tapasztalatszerzés pl. Felnıttképzés, felnıttoktatás a múzeumokban Egyenlı esélyt mindenkinek Konferencia október d) A munka szakmai fórumokon történı kommunikálása ld. Széphalom A hallgatói munka gyakorlati kivitelezésének fıbb lépesei: A kerettéma a különbözı múzeumokban szerzett tapasztalataink feldolgozása volt: Az ajánlott, illetve szabadon választott szakirodalom feldolgozása hallgatói referátumok formájában Egyéni hallgatói múzeumlátogatás a kiválasztott múzeumban és arról szóbeli prezentáció készítése, aminek bemutatását közös megbeszélés követte Az ott elhangzott javaslatok és megbeszélt egységesítı szempontok alapján önálló dolgozat készítése A dolgozatok végsı értékelése során fogalmazódott meg az újabb projektmunka, a közös könyvkészítés ötlete A kiadvány funkciója: Életszerő, a hallgatók munkájához és tevékenységéhez szervesen kapcsolódó komplex gyakorlati feladat elvégzése, lehetıvé tette az ismeretszerzés és ismeretfeldolgozás kreatív gyakorlatias formáinak sokoldalú megtapasztalását, és annak önálló munka keretében történı elkészítését. Miként a produktummal kapcsolatban azt a hallgatói projektterv megfogalmazza: Arra a felismerésre jutottunk, hogy a kiadvány hiánypótló funkciót tölt be, mivel a fiatal felnıttek számára nem készülnek ilyen mővek. A könyvprojekt elkészítésének folyamata: a) Elıkészítés a szerkesztésre: A hallgatói munkák begyőjtése, rendszerezése b) A közös munka keretében megvalósuló szerkesztıi feladatok: A legjobb dolgozatokat közös megbeszélés alapján választották ki, 7

8 Azokat közösen kidolgozott kategóriákba rendezték c) Szponzorok keresése: A kiadást a Kodolányi János Fıiskola támogatja és részben finanszírozza könyv készítıi bíznak továbbá a szakma támogatásában. Arra törekednek, hogy kiadványuk több felsıoktatási intézménybe és múzeumba is eljuthasson d) Szakmai lektorok felkérése ( Prof. Dr. Kardos József, Dr Foghtőy Krisztina, Bencze Judit ) e) A széphalmi konferencia helye a projektben: újabb tapasztalatok megszerzését jelentette, lehetıséget arra, hogy kezdeményezésünket szélesebb szakmai közvélemény is megismerje és támogassa A projektmunka eredményességét a hallgatói projektterv az alábbi rövid összegezés formájában értékelte: Számunkra hasznos volt ez a feladat, mert a gyakorlatban, saját munkánk keretében is megismerkedhettünk a múzeumpedagógiai munka, a múzeumi menedzsment és a kiadás teljes folyamatával. Felhasznált irodalom Koltai Dénes Koltai Zsuzsa: Felnıttoktatás és múzeumi képzés. Tudásmenedzsment, sz. Koltai Zsuzsa: A múzeumok az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos új feladatai, kihívásai és lehetıségei az amerikai szakirodalom és gyakorlat tükrében. Tudásmenedzsment, 2007, 2.sz., El-Omani, Anne: A múzeumpedagógusok képzése. In: Dr. Foghtőy Krisztina (szerk.): Szemelvények az amerikai múzeumpedagógia szakirodalmából, B+V Könyvkiadó, Budapest, 2000, Koltai Zsuzsa: Trendek és tendenciák a múzeumpedagógiában. In: Halmos Csaba (szerk.): Aki a gondolatokat tettekre váltja. FEEFK, Pécs, 2007a, Lovas M.: Módszertani alapelvek érvényesülése a Magyar Nemzeti Múzeum pedagógiai tevékenységében. In: Foghtőy K. Harangi A. (szerk.): Útmutató múzeumpedagógusoknak. Korona Kiadó, Budapest, 1993, Bencze Judit: A Kodolányi János Fıiskolán folyó múzeumpedagógiai képzés gyakorlata és fı eredményei. Kutatási esettanulmány. ELTE PPK Pedagógiatörténeti Tanszék Múzeumpedagógiai Kutatócsoport, Budapest, (Kézirat) Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Vásárhelyi Tamás-Sinkó István: Múzeum az iskolatáskában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,