Doktori értekezés tézisei
|
|
- Etelka Borosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Doktori értekezés tézisei A proteaszóma-ubikvitin rendszer szerepe kemoterápiás szerek és TRAIL által indukált apoptózis szabályozásában promielocitás leukémia és vastagbélrák sejtekben Nagy Katalin Témavezető: prof. Kopper László Konzulens: Dr. Mihalik Rudolf és Dr. Peták István Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 6 Budapest, 2006
2 A proteaszóma-ubikvitin rendszer A proteaszóma-ubikvitin rendszer szerepe a sejtben A sejten belüli fehérjék szintjének szabályozását termelődésük és lebontásuk egyensúlya befolyásolja. Extralizoszómális útvonalon a proteaszóma-ubikvitin rendszer segítségével a sejt saját fehérjéinek szabályozott lebontása zaljik. A proteaszóma-ubikvitin rendszer a legkülönbözőbb célfehérjék lebontásával rendkívül fontos szerepet tölt be a sejtciklusnak, az immunválasznak, így az MHC I típusú antigének termelődésének és a sejtproliferációnak a szabályozásában, de részt vesz az endoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódó fehérjeszintézis és lebontás szabályozásában is (Gutierrez és mtsai, 2006; Strehl és mtsai, 2005; Esser és mtsai; Ye, 2005). A proteaszóma-ubikvitin rendszer apoptózist szabályozó szerepe Egyre növekszik azoknak a pro- és antiapoptotikus fehérjéknek a száma, amelyekről kimutatták, hogy a proteaszóma szubsztrátjai, így nem meglepő, hogy a proteaszóma-ubikvitin rendszer rendkívül fontos szerepet tölt be az apoptotikus folyamatok szabályozásában. Ez a szabályozó szerep néhány útvonal esetében már részletesen ismert, ilyen pl. az NF-κB útvonal, a Bcl-2 és IAP fehérjecsalád tagjainak lebontása és a p53 degradációja is p53 (Schmitz és mtsai, 2004; Ma és mtsai, 2006; Ni, 2005; Honda és mtsai, 1997). Az ubikvitináció folyamata és a 26S proteázkomplex A fehérjék lebontása a proteaszóma-ubikvitin rendszeren keresztül két fő lépésre osztható. Elsőként a célfehérjéhez számos ubikvitin molekula kötődik, majd az így megjelölt fehérje az ún. 26S proteáz komplexben (néha a lizoszómában) degradálódik. Az ubikvitinálásban háromféle enzim vesz részt: ubikvitin-aktiváló (E1), ubikvitin-konjugáló (E2) és ubikvitin-protein ligáz (E3) (Nandi és mtsai, 2004). Az ubikvitinnel jelölt fehérjék lebontása az ubikvitin eltávolítása után a 26S proteázkomplexben megy végbe. A komplex emlőssejtekben elsősorban a citoplazmában található nagy 2
3 mennyiségben, kötődve az endoplazmatikus retikulum felszínéhez, a plazmamembránhoz és különböző citoszkeletális elemekhez. A 26S komplex egy 20S katalitikus magkomplexből (macropain, szűkebben ezt nevezik proteaszómának) és általában az ehhez kapcsolódó regulátor alegységekből (elsősorban 19S regulátor sapka) épül fel. A proteaszóma felépítésére jellemző a hordó alakú szerkezet: 2 α és 2 β gyűrűkből áll, melyeket további 7-7 alegység alkot Az α alegységek katalitikusan inaktívak, inkább stabilizáló szerepűek. A β gyűrűkön található meg a proteaszóma háromféle enzimaktivitása: a tripszinszerű, a kimotripszinszerű és a kaszpázszerű hidrolitikus aktivitás fel (Hershko és Ciechanover, 1998 review és Nandi és mtsai, 2006). Proteaszómagátló vegyületek A különböző gátlószerek alkalmazása fontos szerepet játszhat a proteaszóma működésének, szerkezetének részletesebb megismerésében. A kisszámú természetes eredetű vegyület mellett egyre több mesterségesen előállított gátlószer jelenik meg. A leghatékonyabb és legszelektívebb proteaszómagátló-szerek a peptid-epoxi-ketonok, melyek azonban rendkívül toxikusak. Az első FDA (Food and Drug Administration) által regisztrált, klinikumban is használatos proteaszómagátló-szer a peptid-boronátok közé tartozó bortezomib/ps341. A bortezomib előnye, hogy rendkívül szelektív, reverzibilis hatású, így kevésbé toxikus (Groll és mtsai, 2004). Proteaszómagátló-szerek és kemoterápiás szerek kombinált alkalmazásának lehetőségei Az utóbbi évek legsikeresebb kemoterápiás szerei közé tartoznak a mikrotubulusrendszer gátlószerei (pl. taxol) (Jordan és Wilson, 2004) amelyeket számos szolid tumor kezelésében sikeresen alkalmaznak (Wildiers és Paridaens, 2004; Kita és mtsai, 2004). A legtöbb kemoterápiában alkalmazott szer a p53 3
4 aktiválásán keresztül fejti ki sejtpusztító hatását. A proteaszómagátlók alkalmazása a p53 stabilizálódásához vezet és ez nagymértékben elősegítheti a kemoterápiás szerek apoptózist indukáló hatását (Williams és McConkey, 2003). Azokban a daganatokban, amelyekben a p53 fehérje működésképtelen formája termelődik a proteaszómagátlók alkalmazása más útvonalak aktiválásával vagy gátlásával segítheti a kemoterápia hatékonyságát. Ilyen pl. az NF-κB útvonal. Az NF-κB számos antiapoptotikus fehérje expresszióját fokozza (pl. apoptózist gátló fehérjék: IAP, XIAP, Bcl-2 család fehérjéi) (Wang és mtsai, 1998), gátlásával az antiapoptotikus fehérjék termelődése is csökken. A fentiek alapján elmondható, hogy a kemoterápiás szerek és a proteaszómagátlók együttes alkalmazása hatékonyabb kezelést tehet lehetővé, azonban a kombinált kezelések hatásmechanizmusáról és hatékonyságáról nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre. Mindezek indokolttá teszik olyan vizsgálatok elvégzését, melyek ezeknek a folyamatoknak a feltárására irányulnak. Proteaszómagátló-szerek és TRAIL kombinált alkalmazásának lehetőségei vastagbélrákok esetében A TRAIL (Apo2L) a TNF-családba tartozó II. típusú membránfehérje, melynek szolubilis, illetve membránkötött formája is képes apoptózist indukálni különböző transzformált sejtekben. A TRAIL előnye a korábbi kemoterápiás szerekkel szemben, hogy míg a tumorok jól reagálnak a kezelésre, addig a normál sejtek és szövetek nem érzékenyek rá (Marsters és mtsai, 1996). A TRAIL receptorok aktiválása mint tumorellenes terápia több lehetőséget kínál. Humán rekombináns TRAIL alkalmazása klinikai vizsgálatokban jelentős sikereket hozott, a legkülönbözőbb humán tumorokban, köztük vastagbéltumorokban növekedésgátlás, illetve citotoxicitás volt megfigyelhető (Gliniak és Li, 1999, Naka és mtsai, 2005). Azonban a különböző tumorok esetében, többek között vastagbéltumoroknál is előfordul TRAIL-lel szembeni rezisztencia, melynek hátterében eltérő molekuláris mechanizmusok állnak (Horak és mtsai, 2005). A proteaszómagátló-szerek TRAIL-lel való együttes alkalmazását vastagbéltumorokban sok szempont indokolja. Az egyik legkézenfekvőbb a TRAIL elleni rezisztencia 4
5 hátterében álló IAP/survivin fehérjeszint-emelkedés megakadályozása proteaszómagátló-szer adásával (Lin és mtsai, 2003). Mindemellett, bár jelenlegi tudásunk szerint a DR4 és DR5 mennyisége nem befolyásolja a sejtek TRAIL-lel szembeni érzékenységét, a proteaszóma gátlása fokozza ezeknek a receptoroknak az expresszióját a sejtfelszínen (Lee és mtsai, 2004).. A fentiekben említett példák tehát indokolttá teszik olyan vizsgálatok elindítását, amelyek TRAIL-rezisztens vastagbéltumorokban a TRAIL és proteaszómagátlók kombinált alkalmazási lehetőségeit és ezek hatásmechanizmusát vizsgálják. 5
6 Célkitűzés Munkám célkitűzése az volt, hogy megismerjem a proteaszómagátló-szerek hatását két daganatellenes kezelés, a mitokondriális (belső) útvonalat aktiváló mikrotubulus-gátlás és a haláreceptor aktiváció (külső út) által kiváltott sejthalálban. Ezek a preklinikai molekuláris farmakológiai információk segíthetnek a kombinációs terápiák tervezésében, a gyógyszerhatékonyságot előrejelző diagnosztikus eljárások és új hatékonyabb terápiák kifejlesztésében. Proteaszómagátlás hatásának vizsgálata a mikrotubulusgátló nokodazol-indukált apoptózisra promyelocitás leukemia sejtekben Ebben a kísérletsorozatban HL60 promyelocitás leukemiasejteket kezeltem a mikrotubulusgátló nokodazollal MG132, illetve Klaszto-beta-lakton (CBL) proteaszómagátlószerekkel együtt. Vizsgáltam az egyes szerek együttes hatásának hátterében álló molekuláris mechanizmusokat. A vizsgálatokat párhuzamosan elvégeztem etopozid indukálta apoptózisban is. Az etopozid esetében részletesebben ismert a proteaszóma szerepe, így a két rendszert összehasonlítva vontam le a következtetéseket. Proteaszómagátlás hatásának vizsgálata a halálligand, TRAILindukált apoptózisra vastagbélráksejtekben Mivel a proteaszómagátlók a belső mitokondriális utat aktiváló szerek hatását gátolták, ezért vizsgáltam a proteaszómagátló-szerek hatását a külső útvonalat aktiváló TRAIL esetében TRAIL rezisztens RKO vastagbélráksejtekben. Vizsgáltam az érzékenyítés hátterében álló molekuláris mechanizmusokat, ezeken belül is elsősorban a mitokondrium szintjén zajló folyamatokat. 6
7 Anyagok és módszerek Alkalmazott vegyszerek Nokodazol, Etopozid, TRAIL, MG132, Klaszto-beta-lakton, Epoxomicin, PS341, Z-VAD.fmk, Z-IETD.fmk Alkalmazott sejtvonalak HL60 promyelocitas leukémia és RKO vastagbélrák sejtvonal Alkalmazott vizsgálati módszerek Apoptotikus DNS-fragmentáció vizsgálata áramlási citometriával (FACS, - Becton-Dickinson) Kaszpáz- és proteaszóma-aktivitás mérése fluoreszcens mesterséges szubsztrát segítségével Mitokondriummembrán depolarizációjának vizsgálata áramlási citometriával Western-blot analízis Hsp70 Western-blot Pro-és antiapoptotikus fehérjék kimutatása Western-blottal Mitokondriális fehérjék citoplazmatikus felszabadulásának vizsgálata Citoplazmatikus és mitokondriális frakció izolálása Proapoptotikus fehérjék kimutatása Western-blottal Smac/Diablo fehérje expressziójának gátlása RNS interferencia (RNAi) módszerrel Smac/Diablo mrns-t célzó shrns konstrukciók létrehozása RKO sejtek tranziens transzfektálása Nucleofector módszerrel Statisztikai analízis 7
8 Eredmények A mikrotubulusgátlószer, a nokodazol által kiváltott apoptózis befolyásolása proteaszómagátló-szerekkel A nokodazol kezelés indukálta sejtciklusgátlás és az ezt követő apoptózis vizsgálata A HL60 sejteket 200 nm nokodazollal 20 órán át kezeltük a korábban közölt adatoknak megfelelően. Kimutattuk, hogy 12 órás nokodazol kezelést követően a sejtek nagy része felhalmozódik a G2/M fázisban. Az apoptózis mértékének kinetikai vizsgálata azt mutatta, hogy a 12 órás kezelést követő sejtciklusgátlás után a sejtek 38%-a apoptózissal elpusztul (20 óra); a sejtpusztulás mértéke a 12. órát követően emelkedik jelentősen. A proteaszómagátlók és kaszpázgátló-szer okozta apoptózisgátlás A sejteket 200nM nokodazollal 12 óráig kezeltük, majd további 8 órát inkubáltuk 100 µm Z-VAD-fmk (Z-VAD) vagy különböző proteaszómagátlók jelenlétében (MG132 3µM; CBL 10µM). A 20 órás nokodazol kezelés 24% apoptózist eredményezett, amelyet az általános kaszpázgátló-szer, a Z-VAD teljes mértékben (1%, p=0.007) gátolt. Az MG132 szignifikáns mértékben (7.75%, p=0.033), a CBL pedig kis mértékben, de nem szignifikánsan gátolta a nokodazol indukálta apoptotikus DNS-fragmentációt (16%, p=106). A kísérleteket párhuzamosan elvégeztük etopozid indukálta apoptózisban is, ahol azt tapasztaltuk, hogy 10 µm etopozid a HL60 sejtekben 6 órás kezelést követően 57% apoptózist indukált, amely Z-VAD-val teljes mértékben (2%, p=0.002), proteaszómagátlókkal szignifikáns mértékben (MG132 16%, p=0.004; CBL 19%, p=0.004) gátolható volt. 8
9 A kaszpáz-3 aktivitás vizsgálata nokodazol indukálta apoptózisban és a proteaszómagátlók hatása az aktivitásra Ebben a kísérletsorozatban a kaszpáz-3 szerepét vizsgáltuk. Kaszpáz-3-aktivitást mértünk nokodazollal kezelt sejtekben Z-VAD és proteaszómagátlók (MG132, CBL) jelenlétében. Azt tapasztaltuk, hogy a nokodazol indukálta kaszpáz-3 aktivitást a Z- VAD teljes mértékben gátolta (gátlás mértéke=97%, p=0.009), azonban sem az MG132 (p=0.604), sem a CBL (p=0.603) nem gátolta az enzimaktivitást. Az etopozid által kiváltott kaszpáz-3 aktivitást mindhárom proteázgátlószer gátolta: a Z-VAD teljes mértékben (gátlás mértéke:97%, p=0.001), az MG132 53%-ban (p=0.008), a CBL pedig 52%-ban (p=0.004) gátolt. A Hsp72 fehérje szintjének vizsgálata nokodazollal és MG132-vel kezelt sejteken Kísérleteinkben vizsgáltuk a Hsp70 fehérje szerepét nokodazolindukált apoptózisban. Eredményeink azt mutatják, hogy a konstitutív Hsp73 fehérje mennyiségét sem a nokodazol, sem az MG132 nem befolyásolta a kontrollhoz képest, azonban az MG132 a nokodazollal kezelt és nokodazollal nem kezelt sejtekben az indukálható Hsp72 szintjét megemelte. A halálligand TRAIL hatásának fokozása proteaszómagátló-szerek segítségével TRAIL-rezisztens vastagbélráksejtvonalon Különböző proteaszómagátló-szerek érzékenyítő hatása vastagbélráksejtekben TRAIL által indukált apoptózisban A kísérleteinkben használt RKO vastagbélráksejteket különböző proteaszómagátló-szerekkel (PS341, MG132 és epoxomicin) és TRAIL-lel kezeltünk. Kimutattuk, hogy a TRAIL-rezisztens RKO 9
10 sejtek 10 órás kezelést követően még nem érzékenyek egyik proteaszómagátló-szerrel szemben sem, azonban rendkívül jelentős mértékben érzékenyíthetőek a TRAIL apoptotikus hatásával szemben. A továbbiakban a megfigyelt jelenség molekuláris hátterét vizsgáltuk epoxomicin/trail kombinált kezelést alkalmazva. A kaszpázok szerepe a kombinált kezelés következtében kialakult DNS-fragmentációban Kísérletünkben vizsgáltuk a kaszpázok szerepét Z-VAD.fmk, általános hatású kaszpázgátlószert és Z-IETD.fmk kaszpáz-8 gátlószert alkalmazva. A 10 órás kombinált epoxomicin/trail kezelés indukálta apoptózis 78% mértékű volt, melyet a Z- VAD.fmk teljes mértékben (p<0.0001), a Z- IETD.fmk jelentős és szignifikáns mértékben gátolt (p<0.01). A mitokondriális membrándepolarizáció és a proapoptotikus mitokondriális faktorok felszabadulásának vizsgálata epoxomicin/trail-lel kezelt sejtekben A membrándepolarizációt az epoxomicin/trail kezelést követően 5 óra múlva vizsgáltuk. A TRAIL és az epoxomicin önmagában kis mértékben idézett elő membrándepolarizációt (epoxomicin: 12%+/-3%, TRAIL: 11%+/-2%), míg a kombinált kezelés esetén jelentős emelkedés volt megfigyelhető (44%+/-3%). A továbbiakban vizsgáltuk, hogy a membrándepolarizációt követi-e a mitokondriumban található proapoptotikus fehérjék felszabadulása a citoplazmába. Az általunk vizsgált fehérjék a következőek voltak: Smac/Diablo, HtrA2/Omi, citokróm-c és AIF. Az 5 órás kezelést követően az epoxomicinnel és a TRAIL-lel önmagában kezelt mintákban a citoplazmában megjelent a citokróm-c és a HtrA2/Omi és elhanyagolható mértékben volt kimutatható a Smac/Diablo. A kombinált kezelés eredményeképp a citoplazmában jelentős mértékben megemelkedett a HtrA2/Omi mennyisége összehasonlítva a kontroll és az önállóan kezelt 10
11 mintákkal. A citokróm-c esetében a kettős kezelés hatására nem volt jelentős változás a kontroll és az önállóan kezelt mintákhoz képest. A kontroll mintához hasonlítva sem a TRAIL, sem az epoxomicin önmagában nem indukálta a Smac/Diablo kiáramlását, míg a kettős kezelés hatására a fehérje szintje megemelkedett a citoplazmában. Ezzel párhuzamosan teljes sejtlizátumokban nem volt kimutatható változás a Smac/Diablo fehérje összmennyiségében. A kaszpáz-3 aktivációja Kísérleteinkben vizsgáltuk a kaszpáz-3 aktivációját TRAIL-lel, epoxomicinnel és kombináltan kezelt sejtlizátumokban 5 óra elteltével. Szignifikáns kaszpáz-3 aktivitást kizárólag az epoxomicin/trail-lel kezelt mintákban tudtunk kimutatni. Western-blottal vizsgálva a kontroll és az epoxomicinnel kezelt mintákban kizárólag prokaszpáz-3-at mutattunk ki. A TRAIL-lel kezelt mintákban megjelent a p20 fragment, ami a kaszpáz-3 részleges aktivációjának felel meg. A teljesen aktív forma, a p17 fragment csak a kombinált kezelés hatására jelent meg. Antiapoptotikus fehérjék mennyisége epoxomicin/trail kezelést követően Vizsgálatainkban a kontroll, TRAIL-lel, epoxomicinnel és kettősen kezelt mintákban hasonlítottuk össze az antiapoptotikus hatású Bcl2, BclX, survivin és XIAP mennyiségét 3, 5 és 9 órás inkubáció elteltével. A fehérjék mennyiségében 3 és 5 óra elteltével nem láttunk jelentős változást sem a TRAIL-lel, sem az epoxomicinnel kezelt mintákban. 9 órás kezelést követően specifikus hasítás következtében a XIAP fehérje mennyisége csökkent. 11
12 Smac/Diablo expressziójának gátlása RNS interferencia módszerrel és a Smac/Diablo knock out sejtek viselkedésének vizsgálata kombinált kezelést követően Létrehoztunk két vektorkonstrukciót, amelyek két különböző szekvenciát céloznak a Smac/Diablo mrns molekulán belül és azokat az RKO sejtekbe transzfektáltuk. A sejteket további apoptózisvizsgálatoknak vetettük alá. A két konstrukció közül a Smac2-hMGFP vektor a sejtek 51%-ba, a Smac1-hMGFP vektor a sejtek 40%-ba jut be. Kimutattuk, hogy a kontrollhoz hasonlítva (üres vektorral transzfektált sejtek) mindkét Smac/Diablo célszekvencia hatékonyan gátolta a kombinált kezelés indukálta apoptózist. A kísérleteket azonban meg kell erősítenünk, viszgálnunk kell Real-Time PCR-rel és/vagy Western-blottal, hogy a célszekvenciáink valóban gátolják-e a Smac/Diablo fehérje expresszióját. 12
13 Az eredmények összefoglalása és értékelésük A nokodazollal és etopoziddal végzett kísérletek rövid öszzefoglalása és az eredmények értékelése Ebben a kísérletsorozatban két különböző hatású szer apoptotikus szabályozását, a kaszpázok és a proteaszóma szerepét hasonlítottuk össze. Korábban már kimutatták, hogy a proteaszómagátlók alkalmazása gátolta az etopozid indukálta apoptózist és ez a hatás az apoptotikus folyamat korai szakaszában érvényesül (Hickman és munkatársai 1992). Vizsgálatainkban kimutattuk, hogy az etopozid apoptózist indukált HL60 sejtekben, melyet a kaszpáz-3 aktiválódása kísért. Eredményeink alátámasztják a proteaszóma korai hatását az etopozid indukálta apoptózisban, mivel a kaszpázaktiváció és az annak következtében kialakuló apoptotikus DNS-fragmentáció egyaránt gátolható volt Z-VAD.fmk általános kaszpázgátlóval és proteaszómagátlóval is. A párhuzamosan nokodazollal folytatott kísérleteinkben kimutattuk, hogy HL60 sejtekben a mikrotubulusgátló nokodazol által indukált apoptózist az MG132 és a klasto-β-lakton proteaszómagátlók jelentős, de nem teljes mértékben gátolták. Az a megfigyelés, hogy a nokodazol indukálta apoptózist általános kaszpázgátló Z- VAD.fmk-val gátolni tudtuk, alátámasztja a kaszpázok aktív részvételét. A kaszpáz-3 aktivitás felelős az ICAD gátlófehérje hasításáért, ez a hasítás teszi lehetővé a CAD DNáz enzim aktiválódását, amely a nukleoszómális DNS-fragmentációt idézi elő. A CAD aktiválódása az apoptózis felé való elköteleződést jelenti (Green és Amarante-Mendes, 1998). Kísérleteinkben azt az érdekes jelenséget tapasztaltuk, hogy bár a nokodazol indukálta kaszpázaktivációt és DNS-fragmentációt szignifikáns mértékben gátolni tudtuk általános kaszpázgátló Z-VAD.fmk-val, a proteaszómagátlók nem voltak hatással a kaszpázaktivitásra, holott az apoptotikus DNS-fragmentációt gátolták. Ez arra utal, hogy a kaszpáz-3 aktiválódása után a nokodazol indukálta apoptózisban még van legalább egy szabályozási pont, amelyet a proteaszómagátlók befolyásolnak. Jaattela és munkatársai 1998-ban kimutatták, hogy TNF-α indukálta apoptózisban Hsp70 overexpressziója az apoptózist a meglévő kaszpáz-3 aktivitástól függetlenül gátolta. További eredményekből ismert az is, hogy a 13
14 proteaszómagátlás a sejtekben jelentős mértékben emeli az indukálható Hsp72 fehérje szintjét szintjét (Kim és mtsai, 1999; Grossin és mtsai, 2004; Awasthi és mtsai, 2005). Megvizsgáltuk, hogy az MG132 apoptózist gátló hatásának hátterében is a Hsp70 valamelyik formájának expressziója áll-e. Kimutattuk, hogy az MG132 jelenléte megemelte a Hsp72 szintjét (MG132, illetve MG132/nokodazollal kezelt sejtekben). Eredményeink alapján feltételezzük, a proteaszómagátló-kezelés következtében fokozott mértékben termelődő Hsp70 a hisztonok működésének és a DNS szerkezetének befolyásolásával megakadályozza a CAD endonkleáz hatékony működését (Huang és munkatársai, 2002). Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőben alkalmazott kombinált kemoterápiás kezelések, amelyekben mikrotubulusgátló-szert (pl. taxol) és proteaszómagátló-szert együtt kívánunk alkalmazni, kiterjedt körültekintést igényelnek az egyes szerek egymást kioltó hatása miatt. A TRAIL-lel és a proteaszómagátló-szerekkel RKO sejteken végzett kísérletek rövid összefoglalása és az eredmények értékelése A TRAIL a kaszpáz-3 aktiválását és az apoptózist a kaszpáz-8 aktiválásán keresztül indítja el (Gross és mtsai, 1999). Az RKO sejtekben a TRAIL kezelés azonban nem vezet apoptózishoz. Ebben a kísérletsorozatban kimutattuk, hogy TRAIL-rezisztens RKO sejtek különböző proteaszómagátló-szerek szubcitotoxikus koncentrációban való alkalmazásával jelentős mértékben érzékenyíthetőek. Saját eredményeink és az irodalmi adatok összevetésével létrehoztunk egy modellt a proteaszómagátlás érzékenyítő hatásának hátterében álló folyamatok bemutatására. Kísérleti rendszerünkben a kombinált kezelés eredményeképp kialakuló sejtpusztulás teljes mértékben gátolható volt általános kaszpázgátló-szerrel, mely bizonyítja a kaszpáz-3 központi szerepét. A kaszpáz-8 gátlószer szignifikáns mértékben, de nem teljes mértékben gátolta a sejtelhalást, mely alátámasztja a kaszpáz-8 közreműködését a kombinált kezelés indukálta apoptózisban. Korábban már kimutatták, hogy mind a TRAIL indukálta apoptózisban, mind a proteaszómagátló-szerek által indukált 14
15 apoptózisban a mitokondriális út is fontos szerepet játszik. Kísérleteinkben kimutattuk, hogy bár önállóan alkalmazva mind a TRAIL, mind az epoxomicin az RKO sejtekben csak nagyon kis mértékben váltja ki a mitokondrium mebránjának depolarizációját, a két szert együttesen alkalmazva már 5 órás kezelés után a sejtek 45%-ban membrándepolarizációt figyeltünk meg. Ezzel párhuzamosan a kombinált kezelés eredményeképpen kimutattuk a Smac/Diablo kiáramlását a citoplazmába. Megfigyeltük a citokrómc és Omi/HtrA2 citoplazmatikus felszabadulását is, azonban ez a jelenség az epoxomicinnel és TRAIL-lel önmagában kezelt mintákban is megfigyelhető volt. Feltételezésünk szerint az RKO sejtekben a TRAIL által indukált teljes kaszpáz-3 aktivációt a citoplazmatikus XIAP fehérje gátolja (Yang és Li, 2000). A proteaszómagátló és TRAIL kombinált alkalmazása következtében a mitokondriumból felszabadul a Smac/Diablo, mely a XIAP működését megakadályozva felszabadítja a gátolt kaszpáz-3 aktivációt (Liu és mtsai, 2000; Chai és mtsai, 2000). Elméletünket alátámasztja, hogy a Smac/Diablo shrns konstrukciók a kombinált kezelés okozta DNSfragmentációt jelentős mértékben gátolták. Eredményeinket összevetve feltételezzük, hogy a TRAIL receptor indukálta jelátviteli útvonalak, mint a kaszpáz-3 részleges aktivációja együttműködhet a proteaszómagátló-szerek által indukált Bim, illetve Bik aktivációval, megteremtve a feltételeit a Smac/Diablo kiáramlásának a citoplazmába (Nikrad és mtsai, 2005; Zhu és mtsai, 2005). 15
16 Saját közlemények: Nagy K, Szekely-Szuts K, Izeradjene K, Douglas L, Tillman M, Barti-Juhasz H, Dominici M, Spano C, Luca Cervo G, Conte P, Houghton JA, Mihalik R, Kopper L, Petak I. :Proteasome inhibitors sensitize colon carcinoma cells to TRAIL-induced apoptosis via enhanced release of Smac/DIABLO from the mitochondria. Pathol Oncol Res. 2006;12(3): Nagy K, Petak I, Imre G, Barna G, Gezane-Csorba M, Sebestyen A, Houghton JA, Mihalik R, Kopper L.: Proteasome inhibitors abolish cell death downstream of caspase activation during anti-microtubule drug-induced apoptosis in leukemia cells. Anticancer Res Sep-Oct;25(5): Nagy K, Mihalik R.: Az ubikvitin-proteaszóma rendszer és az apoptózis (Kopper László, Fésüs László: Apoptózis, 6. fejezet). Medicina Könyvkiadó Rt., 2002 Szende B, Arvai K, Petak I, Nagy K, Vegso G, Perner F. Changes in gene expression in the course of proliferative processes in the parathyroid gland. Magy Onkol. 2006;50(2): Sebestyen A, Barna G, Nagy K, Janosi J, Paku S, Kohut E, Berczi L, Mihalik R, Kopper L. Smad signal and TGFbeta induced apoptosis in human lymphoma cells. Cytokine Jun 7;30(5): Janosi J, Sebestyen A, Bocsi J, Barna G, Nagy K, Valyi-Nagy I, Kopper L. Mevastatin induced apoptosis in U266 human myeloma cell line. Magy Onkol. 2004;48(4): Janosi J, Sebestyen A, Bocsi J, Barna G, Nagy K, Valyi-Nagy I, Kopper L. Mevastatin-induced apoptosis and growth suppression in U266 myeloma cells. Anticancer Res May-Jun;24(3a): Dobos J, Timar J, Bocsi J, Burian Z, Nagy K, Barna G, Petak I, Ladanyi A. In vitro and in vivo antitumor effect of 2- methoxyestradiol on human melanoma. Int J Cancer Dec 10;112(5):
17 Geller J, Petak I, Szucs KS, Nagy K, Tillman DM, Houghton JA. Interferon-gamma-induced sensitization of colon carcinomas to ZD9331 targets caspases, downstream of Fas, independent of mitochondrial signaling and the inhibitor of apoptosis survivin. Clin Cancer Res Dec 15;9(17): Barna G, Sebestyen A, Chinopoulos CC, Nagy K, Mihalik R, Paku S, Kopper L. TGF beta 1 kills lymphoma cells using mitochondrial apoptotic pathway with the help of caspase-8. Anticancer Res Nov-Dec;22(6C): Totth A, Sebestyen A, Barna G, Nagy K, Gondor A, Bocsi J, Mihalik R, Petak I, Houghton J, Kopper L.: TGF beta 1 induces caspase-dependent but death-receptor independent apoptosis in lymphoid cells. Anticancer Res Mar-Apr;21(2A):
Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenDoktori értekezés. Nagy Katalin. Témavezető: prof. Kopper László Konzulens: Dr. Mihalik Rudolf és Dr. Peták István
A proteaszóma-ubikvitin rendszer szerepe kemoterápiás szerek és TRAIL által indukált apoptózis szabályozásában promyelocitas leukemia és vastagbélrák sejtekben Doktori értekezés Nagy Katalin Témavezető:
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenLymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata
Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Dr. Nemes Karolina, Márk Ágnes, Dr. Hajdu Melinda, Csorba Gézáné, Dr. Kopper László, Dr. Csóka Monika, Dr.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenZárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.
Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.
RészletesebbenA TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László
A TERMÉSZETES SEJTHALÁL LEGGYAKORIBB FORMÁJA AZ APOPTÓZIS Fésüs László Összefoglaló Az emberi szervezet sejtjeinek nagy többsége meghatározott idő után természetes módon elhal, helyette új sejtek képződnek.
RészletesebbenÚj, sejthalált befolyásoló tumor-asszociált fehérjék azonosítása. Dr. Szigeti András. PhD tézis. Programvezető: Dr. Balázs Sümegi, egyetemi tanár
Új, sejthalált befolyásoló tumor-asszociált fehérjék azonosítása Dr. Szigeti András PhD tézis Programvezető: Dr. Balázs Sümegi, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet
RészletesebbenAZ APOPTÓZIS SZABÁLYOZÁSA TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES ANYAGOKKAL
AZ APOPTÓZIS SZABÁLYOZÁSA TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES ANYAGOKKAL Barna Gábor Témavezető: Dr. Kopper László egyetemi tanár Konzulens: Dr. Sebestyén Anna tudományos munkatárs Programvezető: Dr. Kopper László
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenA tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa Kovács-Sólyom Ferenc témavezető: Monostori Éva, Ph.D., D.Sc. MTA Szegedi
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenAz anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben
OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt
Részletesebbenmtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban
mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban Sebestyén A, Márk Á, Nagy N, Hajdu M, Csóka M*, SticzT, Barna G, Nemes K*, Váradi Zs*, KopperL
RészletesebbenApoptózis Bevezetés Apoptózis jelutak (1) belső jelút (1a) (1b) (2) külső jelút Programozott sejthalál ( apoptózis és autofágia
Apoptózis Bevezetés (DIA 1) A többsejtű szervezetek testének kialakulását egy jól meghatározott genetikai/epigenetikai program irányítja. Ez a folyamat nem csupán új sejtek előállításából áll, hanem a
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenA programozott sejthalál mint életfolyamat
APOPTOSIS Réz Gábor A programozott sejthalál mint életfolyamat A sejteknek, legyenek bár prokarióták vagy eukarióták, öröklött képességük van arra, hogy belső vagy külső jelek hatására beindítsák a programozott
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenA herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata
A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata Dr. Pásztor Kata Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és
Részletesebbeneljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenSzakmai zárójelentés az F-67996 témaszámú OTKA pályázathoz
Szakmai zárójelentés az F-67996 témaszámú OTKA pályázathoz témavezető: Debreceni Balázs 2011. július Bevezetés Kísérleteinkben oxidatív stressznek, illetve magas homocisztein koncentrációnak kitett, kultúrában
RészletesebbenNem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása az 5- fluorouracil hatékonyságának növelésére kísérletes rendszerekben. Réti Andrea
Nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása az 5- fluorouracil hatékonyságának növelésére kísérletes rendszerekben Doktori értekezés tézisei Réti Andrea Országos Onkológiai Intézet Semmelweis Egyetem Doktori
RészletesebbenPlatina bázisú kemoterápia hatása különböző biomarkerek expressziójára tüdőrákokban
Platina bázisú kemoterápia hatása különböző biomarkerek expressziójára tüdőrákokban Pápay J. 1, Sápi Z. 1 Gyulai M. 5, Egri G. 2, Szende B. 1, Tímár J. 4 Moldvay J. 3 1: Semmelweis Egyetem, I.sz.Patológiai
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenKERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN
2016. 10. 14. KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN Kovács Árpád Ferenc 1, Pap Erna 1, Fekete Nóra 1, Rigó János 2, Buzás Edit 1,
RészletesebbenMultidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata
Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
RészletesebbenAZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei
AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA Doktori értekezés tézisei Balicza-Himer Leonóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola / Immunológia
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
Részletesebben3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.
Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenRekombináns és ıssejtekben termeltetett TRAIL apoptotikus hatása rhabdomyosarcoma sejtekre
Rekombináns és ıssejtekben termeltetett TRAIL apoptotikus hatása rhabdomyosarcoma sejtekre Doktori tézisek Barti-Juhász Helga Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Hivatalos
RészletesebbenAz Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás
Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás kockázatát mérik fel. Annak érdekében, hogy az anyavegyületével
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
Részletesebben[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenRészletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)
Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására
RészletesebbenProgramozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia. V. MedInProt Konferencia November 19.
Programozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia Dr. Szarka András Dr. Kapuy Orsolya V. MedInProt Konferencia 2016. November 19. Bevezetés Bevezetés
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenA DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN. Sinkó Ildikó PH.D.
A DOHÁNYZÁS OKOZTA DNS KÁROSODÁSOK ÉS JAVÍTÁSUK VIZSGÁLATA EMBERI CUMULUS ÉS GRANULOSA SEJTEKBEN Sinkó Ildikó PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. Raskó István Az értekezés a Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenXenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
Részletesebben1. ábra: Geldanamycin gátolja az ERK-foszforilációt PC12 sejtekben (24 h geldanamycin előkezelés, 10 perc NGF kezelés).
A pályázati munkatervnek megfelelően a támogatott kutatás a PC12 phaeochromocytoma sejtek differenciációs, stressz és apoptotikus jelátvitelének különböző vonatkozásaival foglalkozott. A munka egyes elemei
RészletesebbenA lézer-szkenning citometria lehetőségei. Laser-scanning cytometer (LSC) Pásztázó citométer. Az áramlási citometria fő korlátai
Az áramlási citométer bevezetésének fontosabb állomásai A lézer-szkenning citometria lehetőségei Bacsó Zsolt Coulter, 1949 Coulter számláló szabadalmaztatása Crosland-Taylor, 1953 sejtek hidrodinamikai
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenA TRAIL halálligand apoptózis indukáló hatásának vizsgálata vastagbélrákokban
A halálreceptor szignálutak működésének változásai a malignus transzformáció során. Összefoglalás Kutató munkánk során a terveknek megfelelően vizsgáltuk a daganatsejtek aktív sejthalálát szabályozó jelátviteli
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenA sejtciklus szabályozása
A sejtciklus szabályozása (kék: DNS, piros: tubulin, zöld: metafázis ellenőrzőpont fehérje) G2 fázis: nincs DNS szintézis RNS és fehérje szintézis folytatódik M fázis: a mitózis és a citokinézis két sejtet
RészletesebbenA Telomerase-specific Doxorubicin-releasing Molecular Beacon for Cancer Theranostics
A Telomerase-specific Doxorubicin-releasing Molecular Beacon for Cancer Theranostics Yi Ma, Zhaohui Wang, Min Zhang, Zhihao Han, Dan Chen, Qiuyun Zhu, Weidong Gao, Zhiyu Qian, and Yueqing Gu Angew. Chem.
RészletesebbenA plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint
A PhD értekezés összefoglalása A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban Csoboz Bálint Témavezető: Prof. László Vígh Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenA téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában
Témavezető neve: Dr. Kardon Tamás Zoltán A téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában A kutatás időtartama: 2004-2007 Tudományos háttér A glukóz-6-foszfatáz multienzim-komplex
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenGLUKOKORTIKOID-INDUKÁLT APOPTÓZIS VIZSGÁLATA ÉRETLEN ÉS ÉRETT T SEJT ALCSOPORTOKBAN. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr.
GLUKOKORTIKOID-INDUKÁLT APOPTÓZIS VIZSGÁLATA ÉRETLEN ÉS ÉRETT T SEJT ALCSOPORTOKBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dr. Prenek Lilla Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Klinikai Központ Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
RészletesebbenTudományos publikációk:
Tudományos publikációk: Narenda P. Singh¹ Krishna B, Verma² 1. Biomérnöki részleg, University of Washington, Seattle, USA 2. Vivekanand Kórház, Pallavpuram, Meerut, U.P., India Esettanulmány egy artezunáttal
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenFUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE
FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Világi Ildikó, Varró Petra, Bódi Vera, Schlett Katalin, Szűcs Attila, Rátkai Erika Anikó, Szentgyörgyi Viktória, Détári László, Tóth Attila, Hajnik Tünde,
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenA C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban
Ph.D. tézisek A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban Írta: Juhász Szilvia Témavezető: Dr. Haracska Lajos Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenOnkológiai betegek és az oszteoporózis
Onkológiai betegek és az oszteoporózis Dr. Nusser Nóra Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház (2011.) Oszteoporózis (OP) jelentősége Az első törésig tünetmentes! Az 50 év feletti nők 50%-ának, férfiak
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenA tumorsejtek szabályozási zavarai a diagnózis és a terápia alapja c. OTKA project (49887) zárójelentése a ben végzett munkáról
A tumorsejtek szabályozási zavarai a diagnózis és a terápia alapja c. OTKA project (49887) zárójelentése a 2005-2007-ben végzett munkáról Ez a jelentés elsősorban a 2007-ben végzett munkákat mutatja be,
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenÚjabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében
Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN
% A CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN BEVEZETÉS Mind a Helicobacter pylori fertőzésre, mind pedig a gyulladásos bélbetegségekre, mint
RészletesebbenTGFb hatásmechanizmusai, TGFb rezisztencia háttere a daganat növekedésében és terápiás válaszában (Zárójelentés)
TGFb hatásmechanizmusai, TGFb rezisztencia háttere a daganat növekedésében és terápiás válaszában (Zárójelentés) A transzformáló növekedési faktor béta (TGFb) növekedésgátló hatásának nagy figyelmet szentelnek
RészletesebbenTézis tárgyköréhez kapcsolódó tudományos közlemények
Tézis tárgyköréhez kapcsolódó tudományos közlemények ABC transzporterek és lipidkörnyezetük kölcsönhatásának vizsgálata membrán koleszterin tartalom hatása az ABCG2 (BCRP/MXR) fehérje működésére Ph.D.
RészletesebbenTerápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával. nyirokcsomójában
Terápiarezisztencia-fehérjéket kódoló mrns kvantitatív kimutatása PCRtechnikával lymphomás kutyák nyirokcsomójában Sunyál Orsolya V. évfolyam Témavezetık: Dr. Vajdovich Péter Szabó Bernadett SZIE-ÁOTK
RészletesebbenMetasztatikus HER2+ emlőrák kezelése: pertuzumab-trasztuzumab és docetaxel kombinációval szerzett tapasztalataink esetismertetés kapcsán
Metasztatikus HER2+ emlőrák kezelése: pertuzumab-trasztuzumab és docetaxel kombinációval szerzett tapasztalataink esetismertetés kapcsán Dr. Gelencsér Viktória, Dr. Boér Katalin Szent Margit Kórház, Onkológiai
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
Részletesebben