A fordító minimális erőfeszítése Vélt vagy valós probléma?
|
|
- Egon Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fordító minimális erőfeszítése Vélt vagy valós probléma? ZACHAR VIKTOR egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék 1. Bevezetés Tanulmányomban a fordítás relevanciaelméleti (RE) megközelítéséből kiindulva a fordító és a célközönség (CK), valamint a megértésre és a nyelvi közvetítésre fordított energiamennyiség megkülönböztetését követően a fordító szempontját vizsgálom részletesebben. Mindenekelőtt azt, vélt vagy valós probléma-e a fordítástudományban a fordító minimális erőfeszítése, mit állapítottak meg a kutatók eddig a jelenséggel kapcsolatban, és mit mondhatunk el még erről a kérdésről. 2. A fordítás relevanciaelméleti megközelítése Kiindulási alapom a fordítás RE-i megközelítése, amely Gutt nevéhez fűződik. Terjedelmi okokból eltekintek a Sperber & Wilson-féle RE részletes ismertetésétől, ám utalok arra, hogy Gutt az általuk kidolgozottakat fejlesztette tovább a művében. Sperber & Wilson szerint akkor releváns egy információ, ha bizonyos módon kapcsolatba lép az ember világról alkotott feltételezéseivel. (Wilson & Sperber, 1990: 42) Ennek alapján az RE egyik fontos kifejezése a kognitív környezet, a világról alkotott feltételezések összessége. A sikeres kommunikáció kulcskérdése, miként választják ki a hallgatók a tényleges, beszélő szándéka szerinti felvetéseket valamennyi lehetséges, a kognitív környezetből kiválasztható felvetésből (Gutt, 2000: 27). A másik központi kifejezésnek a kontextuális hatás tekinthető, vagyis a kontextuális feltételezések összessége. Ez a hatás lehet következtetés, megerősítés és törlés tehát a hallgató arra számít, hogy a megértésre fordított energia módosítja majd valamilyen formában a kontextuális feltételezéseit, amelyekkel belépett a kommunikációs helyzetbe (Gutt, 2000: 28 29). A relevancia tehát kontextusfüggő, központi gondolata pedig, hogy az emberi kommunikáció optimális relevanciára törekszik: arra, hogy a hallgató értelmezési kísérlete megfelelő kontextuális hatást érjen el minimális ráfordítás mellett (Gutt, 2000: 31 32). A játékelméletben ugyanezt a felfogást minimax-elvként alkalmazzák (Vermes, 2005: 66). A Gutt és Vermes által leírtaknak Levỳ személyében volt egy előfutára, aki már ben megállapította: A fordító a lehetséges megoldások közül azt választja, amely maximális
2 2 hatékonyságot ígér minimális fordítói ráfordítás mellett. Vagyis ösztönösen az úgynevezett minimax-stratégiát választja. (idézi Prunč, 2003: 220). 1 Gutt szerint a relevancia elve egyformán fontos a beszélő és a hallgató oldalán, de talán fontosabb az előbbi esetben, t. i. a beszélő felelőssége, hogy a hallgatónak elsőként eszébe jutó értelmezés legyen az, amelyet a beszélő is el szeretne érni (Gutt, 2000: 34). Az interlingvális kommunikációs helyzetben a nyelviek mellett a kontextuális háttérrel kapcsolatos különbségekkel is meg kell küzdeniük a feleknek (Gutt, 2000: 238). A fordításnak oly módon kell hasonlítania az eredetire, hogy egyrészt megfelelő kontextuális hatásokat biztosít, másrészt pedig úgy kell megformálni, hogy a szándékolt interpretáció elérése ne igényeljen a közönségtől indokolatlanul nagy feldolgozási erőfeszítést (Vermes, 2004: 7). Végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a fordítás során a megnyilatkozás (a célnyelvi /CNY/ szöveg) a beszélő (fordító) gondolatának értelmezése, és ez olyan személyhez kötött, aki más nyelven fejezte ki az adott gondolatot (az eredeti szerző). Ezért a hallgató valójában a fordító értelmezésével találkozik, akár tudatában van ennek, akár nincs (Gutt, 2000: 215). 3. Szükséges differenciálások 3.1 Fordító és célközönség A fentiekből kiindulva célszerűnek tartom megkülönböztetni a fordító és a CK szempontját. A kettőt nem kezelhetjük egységesen: mindkét fél eltérő kognitív környezettel (háttérismeretekkel) rendelkezik, mindkét esetben különböző mértékű erőfeszítéssel van dolgunk. Adott esetben felvetődhet egy harmadik, a forrásnyelvi (FNY) szöveg szerzőjének szempontja is. Őt azonban kizárom a további vizsgálódásból. Ő is rendelkezik ugyan egy bizonyos kognitív kontextussal, tesz erőfeszítéseket a kommunikációs helyzetben, de ő az úgynevezett elsődleges közönséget veszi figyelembe. Alaphelyzetben abból indulunk ki: a FNY-i szöveg szerzője nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy másodlagos közönség számára (is) hoz létre üzenetet ezt meghagyja a nyelvi közvetítőnek. A fordító tevékenysége kapcsán további differenciálásra van szükség. Míg a CK esetében csakis az appercepció van jelen 2, addig a nyelvi közvetítő szempontjából érdemes 1 A szakirodalmi idézeteket a tanulmány szerzője fordította magyarra. 2 A fogalmon a puszta észlelésen (percepción) túlmutató megértést és az ehhez szükséges energiaráfordítást értjük.
3 3 megkülönböztetni a megértéshez (appercepció) és lefordításhoz (produkció) szükséges erőfeszítést. A kettő között nagy különbségek lehetnek: az, hogy a fordító megért egy bizonyos kifejezést vagy közlést, nem jelenti azt, hogy le is tudja azt (megfelelően) fordítani. Sőt azt sem feltételezhetjük, hogy a két művelethez azonos mértékű erőfeszítésre van szüksége. 3.2 A célközönség szempontja Elsőként a CK szempontját említem, hiszen a CNY-i olvasó megértési erőfeszítése véleményem szerint a fordító erőfeszítésének függvénye. A fordító határozza meg, milyen erőfeszítésre képes, illetve hajlandó az olvasó, és végső soron meg fogja-e érni az olvasónak a ráfordított energia. Ha a fordító a munkáját megelőzően felmérte a CK-t, vagyis a megbízó információi alapján és a rendelkezésére álló szöveg elemzésének segítségével 3 meghatározta a várható hallgatók, illetve olvasók körét, akkor utóbbiaknak nagy valószínűséggel nem okoz majd gondot a szöveg megértése. 4 A CK természetesen nehezen tekinthető homogén csoportnak. A szakirodalomhoz hasonlóan az egyszerűség kedvéért abból kell azonban kiindulnunk, hogy a CK-hoz tartozó személyek zömében hasonló ismeretanyaggal rendelkeznek a világról, a témáról, illetve kultúráról. Mindenkinek más a kognitív környezete, így a kommunikált üzeneteket mindig kicsit másképpen értelmezzük, de az azonos kultúrához, azonos társadalmi csoporthoz tartozók kognitív környezete közel áll egymáshoz. Így az üzenetek értelmezése során kapott mentális reprezentáció elég hasonló lesz ahhoz, hogy az emberek többnyire megértsék egymást. (Sperber & Wilson, 1995: 40 41) Ide tartozik az elmélet értelmében az is, hogy a kapott információ arányban áll-e a ráfordított energiával, ám ez esetben megint a FNY-i szöveg szerzője lép be a képbe. A fordító ebben a szituációban csak az információ közvetítőjeként van jelen, így ezt a szempontot is kizárhatjuk a vizsgálatból. 3.3 A fordító szempontja A fordító aspektusa tehát amiatt tekinthető kulcsfontosságúnak, mert ő is a felvázolt szituáció egyik szereplője, és az ő munkájától függ, a CK-nak mekkora energiát kell fordítania az adott 3 A fordítói elemző olvasásról bővebben ld. Dudits, Az ezt elősegítő fordítói magatartásról általában ld. Nord, 1997.
4 4 kifejezés, szövegrész, vagy a teljes szöveg megértésére, és hogy megéri-e ez a ráfordítás a CK számára. Az appercepció esetében a fordító kognitív környezetétől függ, mely kifejezés vagy szövegrész fordítása okoz neki nagyobb erőfeszítést. A produkció során keletkező energiaráfordítást pedig többek között az fogja meghatározni, kinek, milyen céllal fordítja az adott szöveget. Abban természetesen nagy különbségek lehetnek, mekkora erőfeszítést tesz a fordító a FNY-i szöveg visszaadása érdekében. A legegyszerűbbnek az tűnik amennyiben ez nyelvtanilag lehetséges, ha szó szerinti fordítást készít, nem gondolkozik el azon, miként lehetne visszaadni másként az adott kifejezést. Jó példa erre a jelenségre egy 2011 januárjában és februárjában szakfordítókkal és fordítóhallgatókkal végzett kísérletem. Ebben német-magyar nyelvpárban azt vizsgáltam, mennyiben adaptálhatók az RE főbb megállapításai a neologizmusok fordítására. Az egyik lefordítandó, kontextusba ágyazott kifejezés a Wutbürger kultúraspecifikus neologizmus 5 volt. A kifejezés arra utal, hogy az emberek megelégelik a politikai döntéseket, és emiatt az utcára vonulnak. A szó szerinti fordítás, a dühpolgár megoldás mellett két hallgató döntött, egy további választotta a düh polgárai fordítást. A profik ezzel szemben egy kivétellel a dühös melléknevet használták. (Ezt a megoldást a diákok közül csak ketten választották.) A profik közül tehát senki sem kísérelt meg új magyar kifejezést alkotni, hiszen ez azt is jelentette volna, hogy ragaszkodniuk kell a szó szerinti fordításhoz. Ehelyett a magyarban bevett jelzős szerkezethez folyamodtak. 4. A fordító minimális erőfeszítése Ezt az imént említett szó szerinti fordítást Heltai megfogalmazásával akár minimális fordítás -nak is nevezhetjük: gyakorlati tényezők figyelembevételével olyan minimális szintű fordítás, amely még éppen elfogadható, használható. (Heltai, 1999: 24) Gyakorlatilag szó szerinti fordításról van szó, amely csak akkor szakad el az eredetitől, ha a szó szerinti megfeleltetés nem lehetséges (Heltai, 1999: 25). Tanulmányom második felében azt mutatom be, milyen formában foglalkoztak más fordításkutatók a kérdéssel, amelyre a továbbiakban a fordító minimális erőfeszítéseként 5 A kultúraspecifikus kifejezésekről és azok kategorizálásáról ld. pl. Valló, 2000; Vermes, 2004 és Heltai, 2007.
5 5 hivatkozom. Úgy gondolom, ez a kifejezés megfelelően ötvözi a tanulmány elején ismertetett RE-i megközelítést és a fordító eljárásmódját. A már idézett Levỳ egyértelműen szól erről, maximális hatékonyságról és minimális fordítói ráfordításról beszél, mintegy előrevetítve a Gutt-féle RE-t. Levỳ szerint a fordító ösztönösen választja a minimax-stratégiát. (idézi Prunč, 2003: 220). A fenti megállapításokon kívül, ha nem is explicit módon, de több fordításkutatónál találkozhatunk olyan felvetésekkel, amelyek kapcsolatba hozhatók a jelenséggel. Az egyik ilyet Holz-Mänttäri fogalmazza meg transzlatorikus cselekvés nevű elméletében: a fordító sohasem saját kommunikációs igénye, szükséglete alapján kommunikál; mások kommunikációs igényét elégíti ki (Holz-Mänttäri, 1994: ). Vagyis akkor is le kell fordítania az elvállalt anyagot, ha nincs azzal kapcsolatban kommunikációs igénye. Ez a gondolat így látszólag kevés mozgásteret enged a nyelvi közvetítőnek és kizárja a minimális erőfeszítés jelenségét, de csak látszólag: mivel a fordító idegen igényre alkot szöveget (megrendelést teljesít), ideális esetben a CK-t és annak érdekeit tartja szem előtt, testre szabja a fordítást. A rendelkezésére álló szöveg alapján igyekszik feltérképezni a Nord által a Lasswell-formula alapján megfogalmazott szövegen kívüli tényezők csoportját ( Wkérdések ): ki, mi célból, kinek, milyen csatornán, hol, mikor, miért és milyen funkcióval kommunikál (Nord, 2002: 49), majd ennek megfelelően alakítja a CNY-i szöveget. Ez a testre szabás viszont már magában hordozza a minimális erőfeszítés lehetőségét, hiszen végeredményben mégiscsak a fordító dönti el, mekkora kapacitás-ráfordításra van szükség a cél eléréséhez. A minimális erőfeszítés jelensége véleményem szerint mind az egyes kifejezések, mind pedig az egész szöveg szintjén megjelenhet. E tudatos fordítói döntés során akadnak azonban olyan külső tényezők is, amelyek jelentősen befolyásolhatják azt. Ilyen mindenekelőtt a fordításra rendelkezésre álló idő, illetve annak hiánya (time pressure), amely kihat a fordító stratégiájára és a produktumra. A jelenséget például Bayer-Hohenwarter a meghatározó szituációs tényezőnek nevezi a fordítói munka során (Bayer-Hohenwarter, 2009: 193). Heltai pedig úgy fogalmaz, hogy a hatékonyabb munka érdekében a fordítóknál a rutinszerű nyelvhasználat kerül előtérbe a kreativitással szemben. (Heltai, 2002) Az időhiánnyal kapcsolatban Bayer-Hohenwarter egyébként más helyen közvetlenül is kitér a motiváció kérdésére: a pozitív motiváció potenciálisan csökkentheti az időhiány érzését, és fordítva: a kismértékű időhiány növelheti a fordító motivációját. (Bayer- Hohenwarter, 2008: 110)
6 6 E tényező kapcsán mindenképpen különbséget kell tennünk mű- és szakfordítás között. Az időhiány mindenekelőtt a szakfordítás során tűnik mérvadónak. Ebben az esetben egyre gyakrabban néhány órán extrém esetben mindössze egyetlen órán belül van szükség egy-egy szöveg fordítására. 6 Ilyen helyzetben igencsak korlátozottak a fordító lehetőségei. Ilyenkor nem igaz az, amit Szabari egyébként helyesen állapít meg a fordítási szituációval kapcsolatban, a tolmácsolási helyzet ellentéteként: hogy a fordítónak annyi lehetősége van megtalálni a helyes, illetve a legjobb megoldást, amennyit össze tud gyűjteni magának. Egész egyszerűen nincs ideje többször elolvasni a CNY-i szöveget, folyamatosan javítani, átírni és ellenőrizni azt; nem használhat tetszőleges számú szótárt, lexikont (Szabari, 2002: 77). Sokkal inkább az a jellemző az ilyen egyre gyakrabban előforduló esetekben, hogy nagyon rövid időn belül kell megértenie a szóban forgó kifejezést vagy szöveget adott esetben segédeszközök segítéségével. Mérlegelnie kell a korábban már felvázolt tényezőket, és ezt követően kell döntenie a fordításról. Az időhiány miatt sokszor éppen a szövegen kívüli tényezők részletes feltérképezésére nincs lehetőség itt ütközik ki a fordító egész szövegre kiható minimális erőfeszítése, ami tehát e külső tényezőre vezethető vissza. Képtelenség ilyen helyzetben részletesen utánajárni, ki, mikor készítette a szöveget, kinek szól, hol jelenik meg stb. A fordító örül, ha határidőre el tudja készíteni a fordítást! A transzláció minden esetben választás eredménye. A fordítónak választania kell a fejében vagy meglévő segédanyagokban rendelkezésére álló kifejezések közül. Az összes lehetőség sosem térképezhető fel, hiszen véges az elérhető szótárak, lexikonok, bevonható szakemberek köre és az időkeret is. A segédeszközök köre azonban mindenképpen bővíthető. Mivel a profi fordítónak alaphelyzetben feltételezhetően nagyobb szak- és jobb nyelvtudása van, talán még több segédanyag is áll rendelkezésére minimális ráfordítással, ezért elképzelhető, hogy nem keresi vagy legalábbis nem keresi tovább a megfelelő kifejezést, ha az nem jut eszébe. Megelégszik a rögtön eszébe jutó, illetve fellelhető kifejezésekkel, kevesebb energiát fordít a visszaadásra. Hogy visszautaljak a korábban már említett neologizmusokra, illetve azok fordítására 7 : a nyelvi közvetítő például ilyen esetekben 6 Jó példa volt erre az EU Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos fordítási feladatok ellátása Magyarországon első félévében, amelyet az OFFI Zrt. nyert el. Mind a fordítók, mind pedig a lektorok egy órát kaptak a három- és ötezer leütés közötti magyar szövegek angolra, németre vagy franciára történő fordítására, illetve egy órát a CNY-i szöveg ezt követő lektorálására. 7 A témával kapcsolatban bővebben ld. Zachar, 2011.
7 7 valószínűleg inkább támaszkodik előregyártott panelekre, és adott esetben az új kifejezések kreatív alkotása helyett is ilyeneket használ. (Heltai, 2002) A nyelvi közvetítésre fordított energiával kapcsolatban érdemes még két neves fordítástudománnyal foglalkozó kutató, Csernov és Wilss gondolataira utalni. Míg előbbi a szinkrontolmácsolási helyzet kapcsán azt állapítja meg, hogy vizsgálataink során figyelembe kell vennünk a tolmács motivációját is (Csernov, 2004: 9), addig utóbbi szerint általában adottnak vesszük, nem vizsgáljuk tovább a fordítói motivációt (Wilss, 1994: 147). Wilss ugyan nem mondja ki explicit módon, de mi más lehetne a hiányzó motiváció, mint az, hogy a fordító megelégszik a minimális erőfeszítéssel? A hiányzó motiváció hatására pedig Wilss szerint megváltozhat a fordító stratégiája, sőt számos lehetséges döntési helyzet, folyamat nem is jön létre! Gondoljunk csak bele: ha elfogadunk egy elsőként eszünkbe jutó kifejezést, és nem firtatjuk tovább, jó-e az az adott helyzetben, akkor fel sem merül a döntés kényszere vagy lehetősége. Ezzel összefüggésben még röviden utalnék arra, amit Heltai mond a végleges szöveg minőségével kapcsolatban: ha van, aki lektorálja az elkészült fordítást, akkor a fordító jobban odafigyel, hiszen a lektor észreveszi azokat a hibákat is, amelyeket a felhasználó nem venne észre (Heltai, 1999: 29). Ebben az esetben is akárcsak az időhiánynál külső tényezőről beszélhetünk. A Heltai által 1999-ben megállapítottakat ma annyiban kell azonban revideálnunk, hogy az időközben zömében fordítóirodák által uralt piacon a fordító legtöbbször nem is tudja, lektorálják-e a CNY-i szövegét vagy sem. Sarkítva fogalmazva: nem tudja, elegendő-e a minimális erőfeszítés, vagy ennél többre van szükség! 5. Összefoglalás Összegzésképpen visszautalva tanulmányom címére úgy vélem, valós problémával állunk szemben, amikor a fordító minimális erőfeszítését vagy motivációhiányát vizsgáljuk. Megállapításom szerint ez a jelenség mind az egyes szavak, mind pedig az egész szöveg szintjén előfordulhat a gyakorlatban, és lehet tudatos döntés vagy külső tényezők eredménye (időhiány, lektorálás ténye). Be kell látni azonban: a jelenség vizsgálata mindenképpen nehézségek elé állítja a fordításkutatót, aki legmegbízhatóbban talán a saját fordítói tapasztalataira, megfigyeléseire támaszkodhat ennek során. A fentiek alapján Csernov és Wilss korábban idézett megállapítását követve a fordítási szituáció vizsgálata során sok esetben azt is meg kellene néznünk, mennyire lelkesen, motiváltan fordít az adott nyelvi közvetítő, és ez milyen hatással van a végleges produktumra.
8 8 Felhasznált irodalom Bayer-Hohenwarter, G. (2008): Alles nur eine Frage der Zeit? Methodologische Überlegungen zu Zeit(druck) und Translation. The Journal of Specialised Translation, Issue 09; Bayer-Hohenwarter, G. (2009): Methodological Reflections on the Experimental Design of Time-pressure Studies. Across Languages and Cultures, 10/2; Csernov, G. V. (2004): Inference and Anticipation in Simultaneous Interpreting: A probability-prediction model. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Dudits A. (2005): Korlátozott betűhiba-észlelési képesség és a fordítói korrektúraolvasás szerepe a fordításban. Fordítástudomány, VII./2.; Gutt, E. A. (2000): Translation and Relevance. Cognition and Context. Manchester & Boston: St. Jerome Publishing. Heltai P. (1999): Minimális fordítás. Fordítástudomány, I./2.; Heltai P. (2002): Rutin és kreativitás a szakfordításban. Alkalmazott Nyelvtudomány II/1; Heltai P. (2007): Ekvivalencia és kulturálisan kötött kifejezések a fordításban. In: Heltai P. (ed.) Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Gödöllő, április /2. kötet. Pécs Gödöllő: MANYE Szent István Egyetem Holz-Mänttäri, J. (1994): Translatorisches Handeln. In: Snell-Hornby, M. (ed.) Übersetzungswissenschaft Eine Neuorientierung. Tübingen/Basel: Francke Verlag Nord, Ch. (1997): Translating as a Purposeful Activity. Functionalist Approaches Explained. Manchester: St. Jerome Publishing. Nord, Ch. (2002): Fertigkeit Übersetzen. Ein Selbstlernkurs zum Übersetzenlernen und Übersetzenlehren. San Vicente (Alicante): Editorial Club Universitario. Prunč, E. (2003): Einführung in die Translationswissenschaft. Bd. 1: Orientierungsrahmen. Graz: Institut für Translationswissenschaft. Sperber, D. & Wilson, D. (1995): Relevance. Communication & Cognition. Oxford: Blackwell.
9 9 Szabari K. (2002): Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába. Budapest: Scholastica. Valló Zs. (2000): A fordítás pragmatikai dimenziói és a kulturális reáliák. Fordítástudomány, II./1.; Vermes A. (2004): A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúra-specifikus kifejezések fordításának vizsgálatában. Fordítástudomány, VI./2.; Vermes A. (2005): Proper Names in Translation: A Relevance-theoretic Analysis. Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Kiadója. Wilson, D. & Sperber, D. (1990): Outline of Relevance Theory. Hermes, No. 5; Wilss, W. (1994): A Framework for Decision-Making in Translation. Target, 6/2; Zachar V. (2011): Politikai neologizmusok a német és a magyar nyelvben és az ezekkel kapcsolatos fordítási problémák. In: Bárdosi V. (ed.) Tegnapi filológiánk mai szemmel. Budapest: Tinta Könyvkiadó
Zachar Viktor Kristóf. A neologizmusok fordításának vizsgálata relevanciaelméleti szempontból (német magyar és magyar német irányban)
Zachar Viktor Kristóf A neologizmusok fordításának vizsgálata relevanciaelméleti szempontból (német magyar és magyar német irányban) Doktori (PhD) értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenExplicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)
RészletesebbenFRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen
RészletesebbenNémet neologizmusok a fordítói gyakorlatban 1
Német neologizmusok a fordítói gyakorlatban 1 Zachar Viktor Kivonat: A tanulmány egy kutatás eredményeit mutatja be, amelyet három csoporttal végeztem: professzionális, német B-nyelvvel rendelkező szakfordítókkal,
RészletesebbenA közbeékelt parentézis megszakítja a folyó megnyilatkozás folyamatosságát
BEVEZETÉS - A KUTATÁS MOTIVÁCIÓJA A közbeékelt parentézis megszakítja a folyó megnyilatkozás folyamatosságát Különösen feltehetően nyelvfeldolgozási nehézséget okoz (Biber et al. 1999: 1097, Hoffmann 1998,
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Program ZACHAR VIKTOR KRISTÓF
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Program ZACHAR VIKTOR KRISTÓF A NEOLOGIZMUSOK FORDÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA RELEVANCIAELMÉLETI SZEMPONTBÓL
RészletesebbenOLASZ-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
OLASZ-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Legalább alapképzésben bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi képzési területen szerzett
RészletesebbenOpponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
RészletesebbenNYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR
NYÍLT NAP 2017. 04. 27. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR Dr. Demeter Éva szakvezető, egyetemi docens SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs
RészletesebbenÚtmutató a szakdolgozat elkészítéséhez a Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzési szakon
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez a Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzési szakon 1. Általános tudnivalók A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével
Részletesebben2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
Részletesebbentolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenTantárgyfelelős. Kredit pont. tanszék/ intézet. Nyelv és stílusgyakorlatok idegen nyelvből ANF1101 10 G 3 AN Dr. Dömötör Ildikó x
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) Tantágy neve Nyelv és stílusgyakorlatok idegen nyelvből ANF1101 10 G 3 AN Dr. Dömötör
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Központ Tolmács- és Fordítóképző Központ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Központ Tolmács- és Fordítóképző Központ www.tfk.bme.hu GAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZAKFORDÍTÓ SZAK (nappali képzés 2017-ben csak angol
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenFordítási stratégiák a neologizmusokkal kapcsolatban
Fordítási stratégiák a neologizmusokkal kapcsolatban ZACHAR VIKTOR EGYETEMI TANÁRSEGÉD, ELTE BTK, FORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZŐ TANSZÉK Abstract: The study deals with possible strategies in coping with a less
RészletesebbenSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK. Gazdasági és jogi szakfordító és terminológus (A/anyanyelv/ és B/idegen nyelv/ megnevezése)
TANEGYSÉGLISTA Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenDIPLOMAFORDÍTÁS - KÖVETELMÉNYEK
DIPLOMAFORDÍTÁS - KÖVETELMÉNYEK 1. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK: A diplomafordítás tárgya csak eredeti, anyanyelvi szerző által megfogalmazott, öt évnél nem régebbi, a célnyelven még nem publikált/lefordított
RészletesebbenFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK
FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: fordítói szakirány Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali, levelező A szakért
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
Részletesebben2.4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció TANEGYSÉGLISTA k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK
FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializáció: fordítói specializáció Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenA deixis megjelenési formái a prozódiában
A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET, ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) MINTATANTERV
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET, ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) MINTATANTERV Tantárgy neve Tantárgy kontakt óraszám köv. Kreditpont egység oktató
RészletesebbenMódszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez
Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenHogyan rendelj fordítást?
Útmutató a fordítás ügyes intézéséhez Hogyan rendelj fordítást? Ha nem vagy tapasztalt a fordításban, akkor jó hasznát veheted ennek az útmutatónak. Röviden bemutatjuk, milyen ismeretek szükségesek a jó
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD Konferencia-előadások: 2004. november 9. A Magyar Tudomány Napja, Nyelvtudományi Szekció 2004. november 19-20. Fiatal nyelvművelők I. konferenciája (Miskolctapolca)
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
RészletesebbenELTE Bölcsészettudományi Kar Fordítástudományi Doktori Program
Robin Edina ELTE Bölcsészettudományi Kar Fordítástudományi Doktori Program Fordítási univerzálék Baker (1993) Nyelvi jellemzők, amelyek jellegzetesen a fordított és nem az eredetileg célnyelven írott szövegekben
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS
RészletesebbenNeologizmusok fordítása neologizmusok a fordításban
Neologizmusok fordítása neologizmusok a fordításban ZACHAR VIKTOR egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Abstract/Résumé: The study presents 20 German and 16 Hungarian neologisms
RészletesebbenAhol azt külön nem jelöljük, ott a fordító alatt tolmácsot is értünk.
1. Általános fogalmak Ahol azt külön nem jelöljük, ott a fordító alatt tolmácsot is értünk. 1.1. Fordítóiroda Olyan fordítási és ehhez kapcsolódó tevékenységet végző gazdasági társaság, amely a megrendelők
RészletesebbenTranslational Action and Intercultural Communication
Kristin Bührig, Juliane House,Jan D. ten Thije (eds.) Translational Action and Intercultural Communication (Manchester, UK & Kinderhook (NY), USA: St. Jerome Publishing, 2009. 179 pp. ISBN: 978-1-905763-09-2)
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenTartalékos szövetségek a NATO-ban
TÉZISFÜZET Ujházy László sz. őrnagy Tartalékos szövetségek a NATO-ban Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője Témavezető: Dr. habil. Deák János ny. vezérezredes, PhD Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak
Az EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi-Albert Orvostudományi és Gyógyszerészeti Centrum Angol-magyar Orvosi Szakfordítóképző
RészletesebbenHASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!
HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenCsima Judit október 24.
Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. október 24. Csima Judit Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek 1 / 1 Relációs sémák
RészletesebbenKommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenElőadó: Horváth Judit
Előadó: Horváth Judit mindennapi élet életszituációk problémahelyzetek megoldása meggyőződés tanulási szokások - szövegmegértés - értelmezés - a gondolkodási műveletek használata - problémamegoldás Adott
RészletesebbenÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK NÉMET NYELVBŐL 1. Szak megnevezése: Jogi felsőoktatási szakképzés 2. A tantárgy neve:
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenJavítás vagy jobbítás? Eredmények és dilemmák a fejlesztő értékelésben. Fischer Márta (BME) Robin Edina (ELTE) 2017
Javítás vagy jobbítás? Eredmények és dilemmák a fejlesztő értékelésben Fischer Márta (BME) Robin Edina (ELTE) 2017 Dilemmák Mit ér, mit fejleszt az a rengeteg, javítással eltöltött idő? A tanár javít és
RészletesebbenTEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL
TEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL TEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL Az MTA Modern Filológiai Társasága tudományos konferenciájának elıadásai Budapest, 2010. október 27 28. Szerkesztette BÁRDOSI VILMOS TINTA
RészletesebbenKonvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly
Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly 1. Bevezető Az amerikai filmek szövegében gyakorta előforduló konvencionálisan
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenOrvosi Szakfordító- és Kommunikátorképzés a 2012/2013. tanévben
Orvosi Szakfordító- és Kommunikátorképzés a 2012/2013. tanévben Előkészítő évfolyam I. félév Tantárgy és tanár neve, heti óraszám Felsőfokú szóbeli kommunikáció (2) Felsőfokú írásbeli kommunikáció Nyelvtani
RészletesebbenAz emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
RészletesebbenA Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve Dr. Kármán Gabriella A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője 2011-ben a megújuló HENT intézkedési tervében
RészletesebbenSzeretné megmenteni a tartozással terhelt cégét? (3. rész) Válság van!
Szeretné megmenteni a tartozással terhelt cégét? (3. rész) Válság van! Tisztelt Cégtulajdonos! Bizonyára Ön is tudja, legalábbis érzékelte, hogy a piac lelassult, nehezebbé vált a tőkebevonás és az adózás
RészletesebbenVIII. Szervezeti kommunikáció
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási
RészletesebbenANGOL nyelv CÉLNYELVI MÉRÉS. 6. évfolyam. 2014. június 4. Angol A2 feladatlap, megoldókulcsok és az íráskészség feladatok értékelési skálája
CÉLNYELVI MÉRÉS 2014. június 4. 6. évfolyam ANGOL nyelv Angol A2 feladatlap, megoldókulcsok és az íráskészség feladatok értékelési skálája 2014. június 4. Test 1 B A C B B C B A A A C Test 2 J C D I H
RészletesebbenKONFERENCIAFELHÍVÁS. etransfair projektjének keretében PIACORIENTÁLT FORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSKÉPZÉS A DIGITÁLIS KORBAN
KONFERENCIAFELHÍVÁS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tolmács- és Fordítóképző Központja meghívja Önt az Erasmus+ Stratégiai Partnerség etransfair projektjének keretében 2018. szeptember
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina
RészletesebbenSZEMANTIKA ÉS PRAGMATIKA A TERMINOLÓGIÁBAN
SZEMANTIKA ÉS PRAGMATIKA A TERMINOLÓGIÁBAN FÓRIS ÁGOTA Pragmatika kerekasztal, KRE BTK, 2015. május 29. Vázlat Szemantika és pragmatika a terminológiában Szemantika és pragmatika a terminológiaoktatásban
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenMetaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?
Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu
Részletesebben- - 2006. szeptemberétől
- - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi
RészletesebbenRetrospektív interjúk a szinkrontolmácsolás kutatásában
Retrospektív interjúk a szinkrontolmácsolás kutatásában Bakti Mária SZTE JGYPK Angol Tanszék ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Iskola bakti@jgypk.u-szeged.hu Kivonat Jelen vizsgálat retrospektív interjúk
RészletesebbenTájékoztató a fordító és tolmács mesterszakról. Sohár Anikó PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék
Tájékoztató a fordító és tolmács mesterszakról Sohár Anikó PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék Mi a fordító és tolmács MA? Olyan mesterképzés, amely megtanítja
RészletesebbenKedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása
RészletesebbenFT 21 Fordítástudomány ma és holnap. (Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2014/15 őszi félév)
FT 21 Fordítástudomány ma és holnap (Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2014/15 őszi félév) Zachar Viktor E-mail: zacharviktor@gmail.com A 2014/15-ös tanév őszi félévétől új előadássorozat indult
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Részletesebben2017. évi határozatok kivonata. 1/ sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében.
2017. évi határozatok kivonata 1/2017.01.16. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése 2/2017.01.20. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött az
RészletesebbenXXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS
ÖTÖDIK KÖRLEVÉL PUBLIKÁCIÓ XXVII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben Időpontja: 2019. április 15 16.
Részletesebben2017. évi határozatok kivonata. 1/ sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében.
2017. évi határozatok kivonata 1/2017.01.16. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében. 2/2017.01.20. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa
RészletesebbenSzakfordítás angolról magyarra: jellegzetes műveletek, a fordított szakszövegek jellemzői és értékelése különböző fordítási szinteken
Szakfordítás angolról magyarra: jellegzetes műveletek, a fordított szakszövegek jellemzői és értékelése különböző fordítási szinteken A projekt feladata A projekt két részből állt: 1) egy angol magyar
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenA HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ
A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ MINT OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZ Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenMatematika A 9. szakiskolai évfolyam. 13. modul SZÖVEGES FELADATOK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 13. modul SZÖVEGES FELADATOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 13. modul: SZÖVEGES FELADATOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév
II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:
RészletesebbenÁtlag (standard hiba)
Képességpont A képességpont valószínűségi modellel számított érték, amely a tanuló teszten elért eredményét egy mesterséges, a matematikai eszköztudást, illetve szövegértési képességet jelképező skálára
RészletesebbenA 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a
365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenA Cournot-féle duopólium
A Cournot-féle duopólium. Kínálati duopólium: két termelő állít elő termékeket. Verseny a termékmennyiségekkel 3. A piaci kereslet inverz függvénye: p a. Valamely ár mellett kialakuló keresletet két vállalat
RészletesebbenInformáció megjelenítés Diagram tervezés
Információ megjelenítés Diagram tervezés Statisztikák Háromféle hazugság van: hazugságok, átkozott hazugságok és statisztikák A lakosság 82%-a nem eszik elég rostot. 3-ból 2 gyerek az USA-ban nem nem tudja
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Pragmatika
Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának
Részletesebben1 KLAUDY KINGA NYELV ÉS FORDÍTÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 68. KLAUDY KINGA NYELV ÉS FORDÍTÁS Válogatott fordítástudományi tanulmányok TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 SEGÉDKÖNYVEK
Részletesebben