HOGYAN CSINÁLTUK? módszertan, adatbázisok és értelmezésük

Átírás

1 privat.qxd :01 Page 170 MÓDSZERTAN HOGYAN CSINÁLTUK? módszertan, adatbázisok és értelmezésük A rangsorokat a következõ adatbázisok alapján állítottuk össze: 1.) Az intézmények saját adatszolgáltatásán alapuló minisztériumi adatok (Oktatási Minisztérium) 2.) Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai 3.) Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) intézményi adatgyûjtése 4.) Reprezentatív kutatások az egyetemi-fõiskolai hallgatók körében 5.) Egyéb nyilvános információs források a felsõoktatás és kutatás körébõl (OTDT, OM, MAB stb.) Az adatokat több oldalról is ellenõriztük. Lábjegyzetben jelöltük meg, ha bármelyik adattal kapcsolatban eltérést tapasztaltunk (pl. kari szintû adat helyett csak központi egyetemi adat állt rendelkezésre vagy túlságosan kis számú eset volt mérhetõ). I.) Az intézmények saját adatszolgáltatásán alapuló minisztériumi adatok (Oktatási Minisztérium) A magyarországi felsõoktatási intézmények évente kötelezõen szolgáltatnak adatokat az Oktatási Minisztériumnak és az Országos Felsõoktatási Információs Központnak. Ezek statisztikai adatok az oktatói létszámról, az adott intézmény dolgozóiról, valamint a hallgatókkal, az infrastruktúrával és a költségvetéssel kapcsolatos információk. Az összesítések után kialakult rangsor az alábbi szempontok alapján készült: Az intézményi rangsoroknál Adatleírás Forrás felhasznált adat tudományos fokozatot szerzett a tudományos fokozatot szerzett OFIK, OM hallgatók aránya hallgatók aránya az összes végzetthez viszonyítva ( ) nappali tagozatos hallgatók száma az intézmény nappali tagozatos OFIK hallgatóinak száma ( ) minõsített oktatók száma az intézmény által foglalkoztatott OFIK (teljes vagy részmunkaidõs) kandidátusi, illetve PhD-fokozattal rendelkezõ oktatók ( ) egy minõsített oktatóra egy minõsített oktatóra OFIK jutó nappali tagozatos (kandidátusi, illetve PhD-fokozattal hallgatók száma rendelkezõk összesen) jutó nappali tagozatos hallgatók száma doktoranduszok száma az intézményben nappali tagozatos PhD-képzésben OM résztvevõ hallgatók száma ( ) 170

2 privat.qxd :01 Page 171 MÓDSZERTAN II.) Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK, korábbi nevén Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda, OFI) jelentkezési-felvételi adatai és egyéb adatgyûjtései Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) évente összesíti a hazai felsõoktatási intézményekbe jelentkezõk és felvettek adatait. A felvételi jelentkezési lapra beírt intézmények, választott szakok, a képzési forma, tagozat, a finanszírozási forma mellett az OFIK az évente mintegy 150 ezer jelentkezõ különbözõ jellemzõirõl (életkor, állampolgárság, nem, az érettségi éve, más felsõfokú tanulmányok, nyelvvizsga, érettségit adó középiskola típusa és tagozata) is elemzéseket jelentet meg különbözõ kiadványaiban és honlapján. Az intézményi rangsoroknál Adatleírás felhasznált adat tudományos diákköri versenyen az Országos Tudományos Diákköri Konferencián az egyes szakterületek (OTDK) bemutatott dolgozatok száma szekcióiban bemutatott dolgozatok száma intézményenként ( ) tudományos diákköri versenyen az Országos Tudományos Diákköri Konferencián az egyes szakterületek (OTDK) helyezettek száma szekcióiban elsõ három helyezést elért dolgozatok száma intézményenként( ) egy OTDK-helyezésre jutó nappali az Országos Tudományos Diákköri Konferencián az egyes szakterületek tagozatos hallgatók száma szekcióiban elsõ három helyezést elért dolgozatoknak a nappali tagozatos hallgatók számára vetített aránya ( ) elsõ-helyes jelentkezõk az intézményt a felvételi lapon elsõ helyen megjelölõ, száma (alapképzés) alapképzésre jelentkezõk száma (2005) felvettek száma az intézménybe alapképzésre elsõ helyen felvett hallgatók száma bejutási arány az intézménybe alapképzésre elsõ helyen felvett hallgatók aránya az összes alapképzésre elsõ-helyes jelentkezõn belül ponthatár kari átlag(nappali alapképzés) az intézmény által meghirdetett szakokon, nappali alapképzésen megállapított felvételi ponthatároknak a jelentkezõk számával súlyozott átlaga III.) Az OFIK megbízásából készített kérdõíves és mélyinterjús vizsgálatok eredményei A hallgatók körében készült kérdõíves vizsgálat A.) Az Országos Felsõoktatási Információs Központ megbízásából, a MIMIKRI Közvélemény- és Piackutató Intézet, az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség és a JELTÁRS Jelenkor Társadalomkutató Mûhely országos reprezentatív kérdõíves vizsgálatot végzett tavaszán a magyarországi egyetemisták, tavaszán pedig a fõiskolások körében. A kérdõív a hallgatók intézményválasztási szempontjaira, a képzés, illetve az intézmény értékelésére, az egyéb továbbtanulási-átképzési tervekre és a diplomaszerzés utáni elhelyezkedési szándékokra és várakozásokra terjedt ki. A központi témakörnek számító képzés- és intézményértékelés a következõképpen épül fel: - az oktatás színvonala, a diploma hazai és nemzetközi piacképessége - az intézményen belüli önképzés, szakmai elõrejutás lehetõségei - az intézménnyel való azonosulás - az intézmény légköre és az intézményen belüli kulturális/sportolási lehetõségek - intézmény oktatási infrastruktúrájának színvonala - intézményi épületek állapota és megközelíthetõsége 171

3 privat.qxd :01 Page 172 MÓDSZERTAN A kutatás eredményei alapján két típusú elemzést végeztünk. Egyrészt felrajzoltunk egy általános helyzetképet, másrészt a válaszok összesítése az egyes szakterületeken belül az intézmények összehasonlítására is lehetõséget adott, így a hallgatók által kialakított intézményi rangsorok készülhettek. A kutatás során arra törekedtünk, hogy képet kapjunk minden fontosabb szakterület és felsõoktatási intézmény hallgatóinak véleményérõl. A kisebb létszámú egyetemi vagy fõiskolai karokon a hallgatók számarányához képest nagyobb mintát vettünk, azért hogy az egyes intézményekrõl külön-külön is értékelhetõ eredményeink legyenek. Az összehasonlítások során azonban ezeket az intézményeket a számarányuknak megfelelõ súllyal vettük figyelembe. A statisztikai súlyozás elvégzése után a közel ötezres, illetve hétezer fõs minta (összesen tehát mintegy tizenkétezer hallgató) reprezentatívnak tekinthetõ: - nem, - évfolyam, - képzési szakterület, - a képzõ intézmény székhelyének településtípusa szerint. Mintanagyság: 4870 fõ (egyetemisták, 2003), illetve 6850 fõ (fõiskolások, 2005). Összesen: fõ. A kari részminták általában 100 hallgató (néhány esetben 50 vagy 75 hallgató) megkérdezése alapján készültek. Adatfelvétel módja: személyes megkeresésen alapuló, standard kérdõíves lekérdezés. A kérdõíves felmérésben a nappali alapképzésben résztvevõ, magyar állampolgárságú egyetemisták és fõiskolások vettek részt. (A vizsgálat során ún. rétegzett mintavételt alkalmaztunk). Az adott képzési helyeken (egyetemi és fõiskolai karokon) a hallgatók neme, a választott szak és az egyes évfolyamokon elõforduló hallgatói létszámok alapján ún. véletlen mintát vettünk. Az egyes részmintákból a statisztikai hibahatárok figyelembe vételével a karokra vonatkozóan is hasznos következtetések adódtak. A másik mérési mód az ún. diszproporcionális mintavétel volt: a kisebb hallgatói létszámú karokhoz tartozó megkérdezettek aránya a teljes mintában nagyobb. Ennek megfelelõen, amikor az összes karra vontunk le következtetéseket, a mintát súlyoztuk. A mintavételi hiba nagysága 0 1,5% (országos minta), illetve 0 9% (intézményenkénti minta) közötti. Az egyes, többszakos intézménytípusoknál (pl. bölcsészettudományi, természettudományi kar) a hallgatók körében végzett felmérés a nagyobb szakcsoportok körében szintén reprezentatív: - nyelvszakok, történelem, magyar irodalom és nyelv, egyéb szakok (bölcsészettudományi), - matematika, fizika, informatika, egyéb szakok (természettudományi). A mintákat az Oktatási Minisztérium hivatalos Felsõoktatási Statisztikai Tájékoztatója alapján alakítottuk ki. A kérdõíves adatfelvételt az adott egyetemi és fõiskolai kar épületeiben (könyvtár, folyosó, tanterem, büfé stb.) végeztük. Kollégiumokban szigorúan tilos volt a hallgatókat megkeresni, mert ez torzította volna a mintát. A lekérdezés a szokásos adatfelvételi szabályok szigorú betartása mellett zajlott. A kérdõív a hallgatóknak a saját intézményükrõl alkotott véleményére kérdezett rá, majd ezeket a véleményeket hasonlítottuk össze. Ez alól kivételt képzett az az öt (az alábbiakban csillaggal jelölt) összehasonlító kérdés, amelyben a válaszolónak más intézményhez képest kellett jellemezni a saját karra történõ bejutás nehézségét, általános presztízsét. 172

4 privat.qxd :01 Page 173 MÓDSZERTAN Az intézményi rangsoroknál felhasznált adat intézménybe való bejutás nehézsége* Adatleírás 1 5 közötti osztályozási lehetõség, a kapott osztályzatok számtani átlaga (csak az adott szakterületen belül értelmezhetõ adat) tanulmányok nehézsége* u. a. diploma hazai elismertsége* u. a. diploma nemzetközi elismertsége* u. a. oktatók segítõkészsége 1 5 közötti osztályozási lehetõség, a kapott osztályzatok számtani (mennyire segítik a diákokat a átlaga tanulmányi-szakmai munkában, elõrejutásban) képzés alatti munkalehetõségek biztosítása u. a. hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben u. a. szakterület legjobb, összes említésen belül az érintett intézmény említéseinek legszínvonalasabb intézménye* aránya (%) (csak az adott szakterületen belül értelmezhetõ adat) újra az adott intézménybe felvételizne-e az igen -nel válaszok aránya (%) Az alábbi két táblázat azokat a jelen kiadványban nem szereplõ adatokat tartalmazza, amelyek elemzése olvasható az OFIK Egyetemek mérlegen (2004) címû kiadványában és az OFIK Privát Rangsor internetes oldalon. (A kérdezett hallgatóknak 1 5 közötti osztályozási lehetõségük volt, az eredmény a kapott osztályzatok számtani átlaga) Minden intézménytípusban kérdezett tematika: számítógépellátottság tantermek felszereltsége intézmény megközelíthetõsége közlekedési szempontból intézményen belüli étkezési lehetõségek oktatás színvonala sportolási lehetõségek intézményi demokrácia egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése intézmény külleme (mennyire szép, esztétikus) végzés utáni elhelyezkedés segítése könyvtár színvonala intézmény épületeinek állapota kollégium színvonala kulturális lehetõségek szakmai önképzési lehetõségek általában az egyetemi/fõiskolai légkör hallgatói önkormányzat tevékenysége diákok szakmai konferenciákon való részvételi lehetõsége általában az oktatók és hallgatók viszonya kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége Csak fõiskolai karokon kérdezett tematika: fõiskola kapcsolata a szakmában mûködõ vállalatokkal, cégekkel oktatott szakismeretek naprakészsége oktatott szakismeretek alkalmazhatósága a szakterület elismert képviselõinek jelenléte az oktatásban szakmai gyakorlatok színvonala elméleti képzés színvonala a szakterület napi gyakorlati példái, jelenségei az oktatásban a képzés szervezettsége 173

5 privat.qxd :01 Page 174 MÓDSZERTAN (A módszertan részletes leírása és a kérdõív teljes körû ismertetése olvasható az Egyetemek mérlegen címû kiadványban (OFIK), illetve az OFIK honlapján: Az intézményi rangsorokat elemzõ fejezeteken kívül a kérdõíves vizsgálatok további kérdésköreit is elemeztük a kiadvány egyéb fejezeteiben ( Felvételi stratégiák, Intézményi rangsorok munkaerõpiac ). B.) Mélyinterjús vizsgálat a munkáltatók körében A munkaerõ-piaci empirikus kutatás döntõ részben mélyinterjú alapján készült. A diplomásokat alkalmazó mintavétel alapján megkeresett közel 70 munkáltatóval, valamint a témára szélesebb rálátással rendelkezõ szakmai szervezetek, munkaügyi központok és fejvadász cégek vezetõivel készült további 40 mélyinterjú alapján arra próbálunk választ kapni, hogy a munkaerõpiac szereplõi tesznek-e különbséget a végzett diplomások képzési helyei között. A kutatás egyik legfontosabb módszertani problémája, hogy nem lehetséges a diplomásokat alkalmazó munkaerõ-piaci szegmensek teljes vertikumának egzakt lehatárolása, ezért ez megnehe-zíti a minta kialakítását. Alapesetben kiindulópontunknak a végzettek szakterületi beosztását vettük (jogász, bölcsész, mûszaki stb.), ehhez rendeltünk hozzá potenciális foglalkoztatókat, úgy hogy azok az érintett korporációs szervezetekkel való konzultáció alapján megfelelõ módon lefedjék az adott képzési terület munkáltatói körét. (Egy képzési terület munkáltatói csoportjának azokat a munkáltatókat tekintjük, amelyek tevékenységük alapján döntõ többségben az adott képzési területen végzett diplomásokat foglalkoztatnak.) Az egyes munkáltatói csoportokon belül minden esetben figyelembe vettük a regionális eltéréseket, esetleges különbségeket is. Így az interjúk esetében egységes interjúvázlat alkalmazására nyílt lehetõség. (Speciális esetet jelentett a közoktatás, vagyis az iskolák köre, ahol egy-egy munkáltató több bölcsész, bölcsész nyelv, természettudományi képzési területre vonatkozó információkkal is szolgált, itt a releváns kérdéseket az interjú során mindhárom képzési területre vonatkozóan lekérdeztük). A fentiek értelmében azon diplomás alkalmazotti csoportok körében, amelyek nincsenek többségben egy-egy munkahelyen (pl. informatikus-rendszergazdák, vállalati jogász, pénzügyi vezetõ), korrekciót hajtottunk végre, s célzottan ezen csoportokra is rákérdeztünk. Az interjúk célja a kutatási programon belül: - a korporációs interjúkkal összevetve kiemelje a leggyakoribbnak vélt munkáltatói véleményeket, magatartásokat, - mélyebb összefüggések feltárásával megalapozottabbá tegye a kérdõíves kutatási eredmények elemzését, - egy-egy szakterületre jellemzõ vélemények, viszonyulások összehasonlítását tegye lehetõvé. Az interjúelemzés elsõdlegesen a jellemzõ válaszcsoportokat rendezte szakterületenként az interjúvázlattal összhangban lévõ struktúrába, és egyes esetekben kiemeltünk képzési területekre jellemzõ vélekedéseket, lehetséges összefüggéseket. A teljes kutatási program 2002-ben indult, az Universitas Press Felsõoktatáskutató Mûhely kezdeményezésére, kezdettõl fogva a korábbi nevén Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda támogatásával, valamint munkatársai, vezetõi közvetlen és folyamatos szakmai közremûködésével. Az adatfelvételt a MIMIKRI Közvélemény- és Piackutató Intézet kérdezõbiztosi hálózata végezte. Az adatok feldolgozását Fábri István (szakmai koordinálás-adatelemzés), Pogány Csilla (mintavétel kidolgozása, módszertan), Füleki Katalin (adatelemzés, módszertan), Bõhm Júlia (adatelemzés), Kovács Benedek (adatelemzés) és Horváth Tamás (mélyinterjúk elemzése) szociológusok végezték. A kutatási program vezetõje Dr. Fábri György volt. 174

6 privat.qxd :01 Page 175 PRIVÁT RANGSOR PRIVÁT RANGSOR Új interaktív szolgáltatás a felvi.hu -n CSINÁLJ (SOR)RENDET! Összemérhetõ-e 120 különbözõ egyetemi és fõiskolai kar? Összevethetõk-e az intézmények hivatalos adatai a hallgatók véleményével? A felvételi lehetõségek erdejében segít eligazodni a felvi.hu egyedülálló, interaktív szolgáltatása, a PRIVÁT RANGSOR! Mitõl privát? mert minden egyes felvételizõ az interneten a saját személyes igényeit jelölheti meg, és az így kialakuló sorrend alapján mérlegelhet. A PRIVÁT RANGSOR nemcsak abban segít dönteni, hogy hová érdemes/reális jelentkezni, hanem hogy melyik intézményt célszerû beírni az elsõ, a második, illetve a többi helyre. A PRIVÁT RANGSOR a jelentkezési döntés szimulációs programja: az érdeklõdõk tetszés szerint rendezhetik sorba több tucatnyi szempont alapján az általuk kiválasztott egyetemeket, fõiskolákat, lehetõségük nyílik a felvételi adatbázis, hallgatói vélemények, intézményi statisztikák alapján lekérdezni az egyetemi vagy fõiskolai karokra vonatkozó adatsorokat, közvetlenül összevethetik saját, személyre szabott rangsoraikat az idei továbbtanulási lehetõségekkel. A PRIVÁT RANGSOR azoknak hasznos, akiknek a végleges döntéshez még saját, valódi kérdéseikre válaszoló információ kell. Az egyik nagy elõnye más tájékozódási formával összehasonlítva, hogy a felhasználóra bízza a döntést: számukra, az õ igényeikhez mérten melyik a legjobb magyar-országi fõiskola, vagy egyetem. Felvételi tájékoztatás és rangsorok A továbbtanuláshoz az elsõdleges és legfontosabb információs forrás a hivatalos Felsõoktatási felvételi tájékoztató! A Tájékoztatót kiadó Országos Felsõoktatási Információs Központ ezen túl kiadványok és információs programok sokaságával segíti a továbbtanulókat. A felvi.hu nem véletlenül vált jelentkezõk, tanáraik, sõt a már bekerült egyetemisták, fõiskolások és az intézményvezetõk, tanulmányi osztályok elsõdleges felsõoktatási portáljává. Hiszen, miközben nyomtatott formában olvashatók a nélkülözhetetlen tájékoztató kiadványok (Felvételi tájoló, Vizsgakövetelmények és a Felvi Rangsor), a leginkább naprakész és állandóan frissített adatok és hírek az interneten, a felvi.hu portálon találhatók. Ennek a honlapnak a különleges szolgáltatása a Privát Rangsor! A PRIVÁT RANGSOR adatbázisa: - pontos és áttekinthetõ felvételi adatsorok - hivatalos intézményi statisztikák - hallgatói vélemények (országos reprezentatív mintán végzett kutatás alapján) 175

7 privat.qxd :01 Page 176 PRIVÁT RANGSOR HOGYAN MÛKÖDIK A PRIVÁT RANGSOR? 1. lépés: KARVÁLASZTÁS, azaz a megtekinteni kívánt kar(ok) kiválasztása az elsõ lépés bármilyen rangsorolás megkezdése elõtt. Az intézmények keresésére két lista áll rendelkezésre: az egyik betûrend szerint sorolja fel az intézményeket, míg a másik képzési területek szerint segít megkeresni egy-egy kart. (Itt fontos megjegyezni, hogy hallgatói értékelések csak a nagyobb és több intézményt tartalmazó képzési területeken készültek, ahol egy-egy intézmény van az adott szakterületen, ott nincs értelme ezeket külön rangsorolni, ilyenek például a nemzetvédelmi, sporttudományi vagy a mûvészeti képzések.) A megtekinteni vagy rangsorolni kívánt karok kiválasztása a KARVÁLASZTÁS menüben, a megfelelõk jelölésével történik, amelyek aztán átkerülnek a jobb oldali oszlopba. Bármikor lehetõség van új kar kiválasztására vagy egy már megjelölt kar eltávolítására. 2/a. lépés: Helyezések, adatok megtekintése (ADATOK) A PRIVÁT RANGSOR az interneten több tucat folyamatosan bõvülõ kiválasztott szempont alapján alkalmas két vagy több intézmény adatainak összehasonlítására ezt találjuk az ADATOK menüpont alatt. Itt többféleképpen rangsorolhatók a különbözõ karok: meg lehet tekinteni egy-egy képzési területen belül, a különbözõ szempontok alapján elért helyezésüket, de akár országos viszonylatban is megtudható, hogy a kiválasztott intézmény a hallgatók értékelése alapján hányadik lenne a sorban, ha a kollégium vagy a könyvtár színvonala alapján sorba rendeznénk minden fõiskolát és egyetemet. A képzési területen belül legjobb eredményt elért intézményeket külön megjelöljük. Természetesen nemcsak a helyezések tekinthetõk meg, hanem az 1-tõl 5-ig tartó hallgatói értékelések átlagai is, s ugyanezen adatok a könnyebb áttekinthetõség és összevethetõség érdekében grafikonon is megjeleníthetõk. Ha valakit érdekel egy-egy intézmény adott képzési területen belüli rangsora, más hasonló karokhoz képest elfoglalt helyezése, errõl részletesebb elemzések is olvashatók az adatok mellett. Fontos tudni, hogy vannak olyan speciális kérdések, amelyek nem értelmezhetõk csak a képzési területen belül és egy adott intézménytípusra. Ilyen például az egyes intézmények tekintélye, vagy a diploma értéke az oda már felvételt nyert hallgatók véleménye alapján. Tehát ezeknél a kérdéseknél nincs lehetõség például egy mûszaki és közgazdasági képzési területhez tartozó intézményt összehasonlítani, és csak fõiskolát fõiskolával, egyetemet egyetemmel tud a program rangsorolni. Minden más kérdés esetében van lehetõség összevetésre és sorrendek készítésére. 2/b lépés: Ha a SAJÁT RANGSOR menüpontra kattintunk, ott egy vagy több szempontot választhatunk ki. Ezzel együtt nemcsak a szempontok kiválasztására van mód, hanem azt is eldönthetjük, hogy mennyire fontosak számunkra az egyes szempontok, így állíthatunk a finomhangoláson az erre szolgáló vízszintes gomb jobbra és balra tolásával. Ezután a program segítségével elkészíthetõ a saját rangsor, amely a végeredmény, azaz a helyezés szerint és adatok formájában is megtekinthetõ. (Itt is érvényesek az ADATOK menüpontnál leírtak: ha a kiválasztott szempontok közé beválogatjuk a diploma értékét vagy az intézmény tekintélyét, akkor csak egy adott képzési területen belül, s csak egyetemet egyetemmel, fõiskolát fõiskolával tudunk összehasonlítani.) A PRIVÁT RANGSOR további elõnye, hogy a felvi.hu -n nagyon sok kapcsolódó információ és link van, így ha megvan egy kiválasztott intézmény, amely a legjobb volt az adott rangsorban, akkor egy kattintással elérhetõ arról minden fontos információ, pl. a korábbi évek ponthatárai vagy december 15. után a felvételi követelmények. 176

8 privat.qxd :01 Page 177 PRIVÁT RANGSOR MIRE NEM JÓ, AVAGY MIT NEM TUD MEGMUTATNI A PRIVÁT RANGSOR? Nem dönt a továbbtanulni igyekvõk helyett. Nem csökkenti a felelõsséget a pályaválasztásban, felkészülésben. Nem tudja megmondani, melyik A legjobb egyetem vagy fõiskola, mert értelmetlen a kérdés. Nem helyettesíti az intézmények akkreditációs és egyéb értékeléseit. Nem állítja magáról, hogy megítélhetne intézményeket, ehelyett olyan adatokat tesz nyilvánossá és kereshetõvé, amelyek hozzáférhetõk. MIT TUD A LEGJOBBAN A PRIVÁT RANGSOR? Személyre szabott információs szolgáltatást nyújtani minden érdeklõdõnek! 177

9 privat.qxd :01 Page 178 MUTATÓ ÁVF Általános Vállalkozási Fõiskola AVKF Apor Vilmos Katolikus Fõiskola BCE-ÉTK Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar BCE-GTK Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar BCE-KERTK Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar BCE-KIK Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (Korábban: BCE-ÁFK) BCE-KTK Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar BCE-TÁJK Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar BDF-BTK Berzsenyi Dániel Fõiskola Bölcsészettudományi Kar BDF-TTK Berzsenyi Dániel Fõiskola Természettudományi Fõiskolai Kar BGF-KKFK Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Fõiskolai Kar BGF-KVIFK Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kar BGF-PSZFK-BP Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai Kar BGF-PSZFK-SA Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai Kar, Salgótarján BGF-PSZFK-ZA Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai Kar, Zalaegerszeg BKF Budapesti Kommunikációs Fõiskola BME-ÉÖK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõmérnöki Kar BME-ÉSZK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar BME-GÉK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar BME-GTK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME-KSK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar BME-TTK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar BME-VEK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kar BME-VIK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar BMF-BGK Budapesti Mûszaki Fõiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Fõiskolai Kar BMF-KGK Budapesti Mûszaki Fõiskola Keleti Károly Gazdasági Fõiskolai Kar BMF-KVK Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar

10 privat.qxd :01 Page 179 MUTATÓ BMF-NIK Budapesti Mûszaki Fõiskola Neumann János Informatikai Fõiskolai Kar BMF-RKK Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Fõiskolai Kar DE-ÁJK Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar DE-ÁOK Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar DE-ÁVK Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar DE-BTK Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar DE-EFK Debreceni Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar DE-FOK Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar DE-GYTK Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar DE-HPFK Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fõiskolai Kar DE-IK Debreceni Egyetem Informatikai Kar DE-KTK Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar DE-MFK Debreceni Egyetem Mûszaki Fõiskolai Kar DE-MTK Debreceni Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar DE-TTK Debreceni Egyetem Természettudományi Kar DF Dunaújvárosi Fõiskola EJF Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás EJF-M Eötvös József Fõiskola Mûszaki Fakultás EKF-BTK Eszterházy Károly Fõiskola Bölcsészettudományi Fõiskolai Kar EKF-GTK Eszterházy Károly Fõiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar.. 64 EKF-TTK Eszterházy Károly Fõiskola Természettudományi Fõiskolai Kar ELTE-ÁJK Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar ELTE-BTK Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar ELTE-GYFK Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar ELTE-IK Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar ELTE-PPK Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar ELTE-TÓFK Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképzõ Fõiskolai Kar ELTE-TTK Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar GDF Gábor Dénes Fõiskola HFF Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskolája HJF Harsányi János Fõiskola KE-ÁTK Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar

11 privat.qxd :01 Page 180 MUTATÓ KE-CSPFK Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fõiskolai Kar KE-GTK Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar KF-GAMFK Kecskeméti Fõiskola Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskolai Kar KF-KFK Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar KF-TFK Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar KJF Kodolányi János Fõiskola KRE-ÁJK Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar KRE-BTK Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar KRE-TFK Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképzõ Fõiskolai Kar KRF-GFK Károly Róbert Fõiskola Gazdálkodási Fõiskolai Kar KRF-MFK Károly Róbert Fõiskola Mezõgazdasági Fõiskolai Kar KTIF Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola ME-ÁJK Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar ME-BTK Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar ME-CTFK Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképzõ Fõiskolai Kar ME-GÉK Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar ME-GTK Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar ME-MAK Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Kar ME-MFK Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar MPANNI Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete MÜTF Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája NÜF-IBS Nemzetközi Üzleti Fõiskola (International Business School) NYF-BMFK Nyíregyházi Fõiskola Bölcsészettudományi és Mûvészeti Fõiskolai Kar NYF-GTFK Nyíregyházi Fõiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Fõiskolai Kar NYF-MMFK Nyíregyházi Fõiskola Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kar , 100 NYF-TTFK Nyíregyházi Fõiskola Természettudományi Fõiskolai Kar NYME-ATFK Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskolai Kar NYME-BPFK Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Fõiskolai Kar NYME-EMK Nyugat Magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar NYME-FMK Nyugat Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar NYME-GEO Nyugat Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Fõiskolai Kar NYME-KTK Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

12 privat.qxd :01 Page 181 MUTATÓ NYME-MÉK Nyugat Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság és Élelmiszertudományi Kar.. 24 PPKE-BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar PPKE-ITK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar PPKE-JÁK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar PTE-ÁJK Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar PTE-ÁOK Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar PTE-BTK Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar PTE-EFK Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar PTE-FEEK Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar (Korábban: PTE-FEEFI) PTE-IFK Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Kar PTE-KTK Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar PTE-PMMK Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Kar PTE-TTK Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar RTF Rendõrtiszti Fõiskola SE-ÁOK Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar SE-EFK Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar SE-FOK Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar SE-GYTK Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar SZE-ESZI Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézet SZE-JGK Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar SZE-MTK Széchenyi István Egyetem Mûszaki Tudományi Kar SZF Szolnoki Fõiskola SZF-MFF Szolnoki Fõiskola Mezõtúri Fõiskolai Fakultás (Korábban: TSF-MFK) SZIE-ÁOTK Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar SZIE-GÉK Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar SZIE-GTK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar SZIE-JFK Szent István Egyetem Jászberényi Fõiskolai Kar SZIE-MKK Szent István Egyetem Mezõgazdaság és Környezettudományi Kar SZIE-VATI Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalkozási Akadémia és Továbbképzõ Intézet (Korábban: SZIE-KVA, SZIE-VTI) SZIE-YMMFK Szent István Egyetem Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar SZTE-ÁJK Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

13 privat.qxd :01 Page 182 MUTATÓ SZTE-ÁOK Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar SZTE-BTK Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar SZTE-EFK Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar SZTE-GTK Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar SZTE-GYTK Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar SZTE-JTFK Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar SZTE-MFK Szegedi Tudományegyetem Mezõgazdasági Fõiskolai Kar SZTE-SZÉFK Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Fõiskolai Kar SZTE-TTK Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar TPF Tomori Pál Fõiskola TSF-GFK Tessedik Sámuel Fõiskola Gazdasági Fõiskolai Kar TSF-MVK Tessedik Sámuel Fõiskola Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar TSF-PFK Tessedik Sámuel Fõiskola Pedagógiai Fõiskolai Kar VE-GMK Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar VE-GTK Veszprémi Egyetem Gazdálkodástudományi Kar VE-MIK Veszprémi Egyetem Mûszaki Informatikai Kar VE-MK Veszprémi Egyetem Mérnöki Kar VE-TK Veszprémi Egyetem Tanárképzõ Kar VTIF Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola ZSKF Zsigmond Király Fõiskola