A globális erőegyensúly változásának keretei Európa relatív súlyvesztése Stratégiai változások a világpolitikában a főbb szereplők mozgástere a

Átírás

1

2 A globális erőegyensúly változásának keretei Európa relatív súlyvesztése Stratégiai változások a világpolitikában a főbb szereplők mozgástere a következő évtizedben A gazdasági válság hatása: a védelmi kiadások globális és regionális trendjei A forrásszűkösség hatása a NATO európai tagállamainak katonai képességeire Az európai védelempolitika DNS-e

3

4 2050-re azon gazdaságok együttes mérete, amelyeket most fejlődő országoknak nevezünk, ötszörösére nő, és maga mögött hagyja a fejlett országokat. A világ 30 legnagyobb gazdaságából 19 a fejlődő világhoz tartozik majd. Ugyanakkor jelentősen csökkeni fog számos kis lakosságú, elöregedő, gazdag európai ország gazdasági és ezzel együtt valószínűleg politikai hatalma. (HSBC Global Research: The World in 2050)

5 A Nyugat számára kedvezőtlenül változó népesedési, és ebből eredő gazdasági folyamatok, csökkenő érdekérvényesítési képesség A jóléti demokrácia modelljének fenntarthatósága megkérdőjeleződik (alternatíva?) BRIC, MIST, N11 felemelkedése, globális középosztály megerősödése (ki fedezi a fogyasztást?) A globális ökoszisztéma károsodása ( X tényezők) Egy új globális felelősségvállalási modellben rejlő lehetőségek és akadályok

6

7

8

9

10

11 A transzatlantiból a csendes-óceáni térségbe helyeződik át a világpolitika súlypontja és erőközéppontja a 21. század Ázsia évszázada Délkelet-Ázsia válik a geostratégiai játszmák új kulcstérségévé A felemelkedő hatalmak is megteremtik erőkivetítő képességüket Fokozódik az erőforrásokért folyó versengés Fennmaradnak a globális kihívások és erősödnek a regionális egyenlőtlenségekből eredő kihívások

12 2,19% 1,64% 1,59% 1,77% 1,36% 3,09% 4,48% 3,63% 3,14% 7,63% 8,95% 12,06% 11,59% 12,39% 15,55% 14,46% 15,98% 19,56% 22,92% 21,74% 23,07% 25,00% Percentage of World Power 2009 Percentage of World Power 2025 Percentage of World Power ,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% United States EU China India Japan Russia South Korea

13 USA: a hegemón, csökkenő globális hatalmi előny, szuperhatalom globális hatalmi érdekekkel és képességekkel, szövetségi rendszerrel, Ázsia felé fordulás Kína: a kihívó, erőforrás-igény, erős földrajzi korlátok között; Dél-kínai-tenger orientált; afrikai terjeszkedés, regionális nagyhatalom Oroszország: egy lábon álló (energetikai) nagyhatalom, Közel-külföld orientált; regionális nagyhatalom (nukleáris szuperhatalom) Európa / EU: gyengülő kohézió; csökkenő puha hatalmi képességek; korlátozott szomszédságpolitika NATO: aránytalan tehermegosztás, stratégiai fáradtság, folyamatos transzformációs kényszer, belső technológiai szakadék

14

15 2012: A világ védelmi célú kiadásai reálértéken: 1,75 billió dollár (0,5 százalékos csökkenés) A globális kiadások 1998 óta először csökkentek Az Egyesült Államok részesedése a világ védelmi kiadásaiból 40% alá csökkent a hidegháború óta először Az ázsiai védelmi kiadások nominálértéken először haladták meg az európai államok védelmi kiadásait 2008 óta a NATO és az Európai Unió 31 tagállamából 18 csökkentette védelmi kiadásait reálértéken 10 százalékot meghaladó mértékben Kiadáscsökkentők: USA, Európa Kiadásnövelők: Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Közel-Kelet, Észak-Afrika

16 Forrás: Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI)

17

18

19

20 A múltban többször nyíltan hangot adtam aggodalmamnak, hogy a NATO kettészakadhat: egyik oldalon azok, akik puha humanitárius, fejlesztési, békefenntartó műveletekre specializálódnak, másik oldalon azok, akik kemény harci műveleteket hajtanak végre. Azokra, akik hajlandóak és képesek megfizetni biztonságunk árát, és azokra, akik inkább élvezik a NATO-tagság előnyeit, de nem osztoznak a költségekben és kockázatokban. Ez már nem elméleti lehetőség. Ma itt tartunk és ez elfogadhatatlan. Robert Gates, június 10. Brüsszel

21 Az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok védelmi kiadásai 2011-es árfolyamon, millió dollárban ( ) NATO USA nélkül Egyesült Államok Egyesült Államok NATO USA nélkül Forrás: SIPRI Military Expenditures Database 2014

22 A Budget Control Act értelmében az amerikai védelmi költségvetés a következő 10 évben átlagosan évente 10%-kal csökken

23

24 A legnagyobb NATO-tagállamok védelmi kiadásai, 2011-es árfolyamon, millió dollárban ( ) Egyesült Államok Nagy-Britannia Olaszország Fanciaország Németország Forrás: SIPRI Military Expenditures Database 2014

25 10000 A Visegrádi Négyek védelmi kiadásai, 2011-es árfolyamon, millió dollárban ( ) Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: SIPRI Military Expenditures Database 2014

26 Magyarország és a szomszédos államok védelmi kiadásainak trendjei ( ) Magyarország Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria Forrás: SIPRI Military Expenditures Database 2014

27

28 Európa globális hatalmi képességeinek relatív csökkenése Eladósodottság és forráshiány Az államadósság változása ( ) A védelmi kiadások változása ( ) NATO ,69% -9,75% NATO Európa +74,00% -11,80% NATO Nyugat-Európa +77,00% -0,50% NATO Kelet-Közép-Európa +92,00% -23,10% NATO Dél-Európa és Balkán +65,00% -14,00% Strukturális problémák és modernizációs hiányok Dinamikusan és gyorsan változó biztonsági környezet

29 : az aktív katonák létszáma 3,4 millióról 2,2 millióra csökkent Európában (-35,6%) : egy aktív katonára fordított kiadás EURról EURra nőtt Európában (+28%)

30 Átlagos éves változás 11 évre vetítve A változás abszolút értéke (millió euró 2011-es árfolyamon) A változás aránya (százalék) Hadfelszerelés Személyi Fenntartásüzemeltetéstrukturálifejlesztés Infra- Kutatás- kiadások /Egyéb fejlesztések -1,5% -2,4% -3,5% -0,6% -7,9% -6,395-28,638-2,210-3,062-6,734-14,2% -21,7% -29,9% -5,6% -52,2%

31

32

33

34 37 vizsgált európai országból 22 csökkentette védelmi kiadásait között A védelmi szféra a békeosztalék forráscsökkentésétől (1990-es évek) eljutott a strukturális forrásszűkösség által generált maradékelvű finanszírozásig (2010-es évek) Az európai nagyoknál a védelmi kiadások belső átrendeződése figyelhető meg: a személyi kiadásoktól a hadfelszerelési beszerzésekhez csoportosítják a forrásokat, hogy megvédjék a modernizációs programokat Megkezdődött a nemzeti haderőkön belüli egyértelmű differenciálódás és egy válságkezelésre alkalmas telepíthető, fenntartható erő minőségi elkülönülése a területvédelmi erőktől

35 Személyi jellegű kiadások: 55% A katonai képességek aránytalansága: túl sok 3-4. generációs vadászrepülőgép, PSZH, nehéz harckocsi hiányzó stratégiai légi szállítás, légi utántöltés, C4ISR Az európai hadiipar erősen fragmentált mind kínálati, mind keresleti oldalon A kutatás-fejlesztésre fordított források korlátozottak és csökkennek A nemzeti haderők közötti együttműködésből eredő koordináció erősen korlátozott

36 Sajnálatos, mégis valóságos probléma, hogy a forrásszűkösség nem múlik el egyhamar. Éppen ezért napjainkban nem az jelenti számunkra a kihívást, hogy hogyan tartsuk fenn a védelmi kiadások szintjét a szövetség szintjén, hanem az, hogy ezeket a korlátozott (és csökkenő) forrásokat mire, milyen prioritások mentén használjuk fel. Robert Gates, június 10. Brüsszel Nagyobb biztonságot, kevesebb pénzből, rugalmasabb együttműködés által. Anders Fogh Rasmussen, február 4. München

37

38 A személyi juttatások csökkentése (GRE, SP) Állománycsökkentés A fegyveres erők civil állományának csökkentése. (ITA, GER, UK) Az aktív katonai állomány létszámának csökkentése. (ITA, FRA, GER, UK) A katonai állomány belső arányainak megváltoztatása. (ITA) A műveleti szerepvállalás csökkentése (SP) Haditechnikai eszközök számának csökkentése Egyes haderőnemekre, fegyvernemekre fókuszáltan (ITA, UK, NL, DK) A haderő teljes spektrumában (GER)

39 A létesítmények számának csökkentése (ITA, GER, UK) A haditechnikai eszközbeszerzések és modernizációs programok módosítása Esedékes beszerzésekről szóló döntések elhalasztása. (UK) A megkötött beszerzési és modernizációs megállapodások végrehajtásának késleltetése/átütemezése. (SP, FRA) A megkötött beszerzési megállapodások mennyiségi csökkentése (ITA, UK, FRA) A megkötött beszerezési megállapodások felmondása. (POR)

40 A nemzetközi képességfejlesztési programokban való részvétel átalakítása A részvétel felfüggesztése. (POR) A részvétel kibővítése. (SWE, NOR) A nemzetközi ambíciószint csökkentése Az erők telepíthetőségének földrajzi fókuszát illetően (FRA) A reagálási képességet illetően (FRA, UK) Az erők műveleti fenntarthatóságának idejét illetően (GER) A haderőszerkezet átalakítása (GER, UK) Teljes haderőmodell-váltás (GER, ITA)

41

42 Ha a jelenlegi trendek nem változnak: 3-5 éven belül bonszáj-hadseregek alakulnak ki 5-8 éven belül megkezdődik a védelmi ipar Európán belüli hanyatlása 8-12 éven belül Európa elveszítheti azt a technológiai előnyt, amit ma még a fejlődő országokkal szemben többé-kevésbé őriz Nagy-Britannia: Irak, katona Irak, katona Afganisztán, katona

43 Nagyobb teher hárul az európai államokra a válságkezelésben. A telepíthető európai szárazföldi erők lényegesen kisebbek dandár és zászlóalj erejű harccsoportok lesznek. Stratégiai fáradtság Kevésbé hatékony válságkezelés

44

45 Európa nem reagált a szomszédos térségekben kialakuló válságokra (Grúzia 2008, Líbia 2011, Szíria 2012) A közös európai stratégiai gondolkodás leragadt az Európai Biztonsági Stratégiánál Európa relatív geostratégiai súlyvesztése, a tradicionális (Oroszország) és felemelkedő nagyhatalmak (Kína, India, Brazília) gazdasági, politikai és fokozatosan katonai térnyerése). Az USA Ázsia felé fordulása: a kulcsfontosságú katonai képességek (strategic enablers) automatikus biztosítása megszűnik

46 Intézményesített, de erőtlen Stratégiai autonómiája (cselekvőképessége) korlátozott Szerepvállalása visszafogott, szelektív, kísérletező jellegű A műveleti spektrum alacsony intenzitású vége felé tendáló A műveletek általában alacsony létszámmal, rövid időre szóló mandátummal indulnak, és csak relatíve biztonságos környezetben, alacsony intenzitású vagy civil műveletek esetében települnek hosszabb távra Hiányzik: az egységes európai stratégiai kultúra az egységes európai stratégiai vízió a részvételhez és végrehajtáshoz szükséges politikai akarat és társadalmi támogatottság (érdeklődés) olykor a részvételhez szükséges képességek és/vagy források

47

48 A globális erőegyensúly Európa hátrányára változik Európa / EU relatív geopolitikai súlya csökken A forrásszűkösség éveiben a védelmi szféra többnyire alulfinanszírozott lesz, tehát elhúzódó válságkezelésre lehet számítani a védelmi szférában (akár 2030-ig is) A biztonsági olló a fenyegetések széles spektruma, szemben a szűkülő forrásokkal azt a kényszert erősíti, hogy: Európa, illetve szélesebb értelemben a transzatlanti közösség államai hatékonyabban tartsák fenn és fejlesszék haderőiket, szorosabbra fűzzék az együttműködést, így biztosítsák nem csupán a területvédelemhez, hanem az érdekvédelemhez is szükséges katonai eszközöket, képességeket.

49 Európa államai esetében jellemző a nemzetközi ambíciószint csökkentése egy vagy több dimenzió mentén. Az európai haderők döntően a Földközi-tenger térségére korlátozzák válságkezelő ambícióikat. A válságkezelő műveletekben telepíthető európai szárazföldi erők lényegesen kisebbek dandár és zászlóalj erejű harccsoportok, nem pedig hadtest és hadosztály erejű erők lehetnek. Sok esetben megkezdődött a nemzeti haderőkön belüli egyértelmű differenciálódás és egy válságkezelésre alkalmas telepíthető, fenntartható erő minőségi elkülönülése a területvédelmi erőktől.

50 Az EU védelempolitika továbbra is korlátozott marad Ennek oka a társadalmi támogatottság, a politikai akarat, a források és részben a katonai képességek hiánya Afrika adja magát, mint az EU válságkezelési képességeinek teszttelepe: működésképtelen államok, humanitárius válságok, politikai-katonai válságok Az ukrán válság és Oroszország újjáéledő asszertív nagyhatalmi külpolitikája meglepetésként érte Európát térségünk legtöbb állama reagált a változó fenyegetettség-percepcióra

51 Csiki, Tamás: A gazdasági válság hatása Magyarország és egyes szövetséges államok védelmi reformjaira és stratégiai tervezésére I-II- III. CSIS: European Defense Trends 2012: Budgets, Regulatory Frameworks and the Industrial Base. CSIS, 2012 IISS: The Military Balance Routledge, London, 2014 Larrabee, F. Stephen Johnson, Stuart E. Wilson, Peter A. et al.: NATO and the Challenges of Austerity. RAND, Mölling, Christian Brune, Sophie-Charlotte : The Impact of the Financial Crisis on European Defence. European Parliament, Brussels, O Donnell, Clara Marina (Szerk.): The Implications of Military Spending Cuts for NATO s Largest Members. Brookings Analysis Paper, Rogers, James: From Suez to Shanghai: the European Union and Eurasian Maritime Security. ISS Occasional Papers No. 77, March 2009 Rogers, James Gilli, Andrea : Enabling the Future. European Military Capabilities : Challenges and Avenues. EU ISS, 2013 SIPRI Military Expenditures Database Ward, Karen : The World in 2050 Quantifying the shift in the global economy. HSBC Global Research, January 2011

52