20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY
|
|
- Etelka Szilágyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 23. fejezete alapján
2 20.1 Rövid távú piaci (iparági) egyensúly A múlt órán megmutattuk, hogy miként lehet az egyéni kínálati görbékből a piaci (vagy iparági) kínálati görbét meghatározni. A piaci (iparági) egyensúly megtalálásához vegyük az előbbiekben meghatározott piaci kínálati görbét, és keressük meg a piaci keresleti görbével való metszéspontját. Így megkapjuk a p * egyensúlyi árat fólia Ha adott az egyensúlyi ár, akkor visszatérhetünk az egyedi vállalathoz a vállalati kibocsátási szint és a profit meghatározása céljából. A ábrán három vállalatot (A, B, C) látunk egy tipikus elrendeződésben. A három vállalat költségviszonyai különböznek. A vállalat éppen az átlagköltségen termel, profitja ennek megfelelően zérus; B vállalat átlagköltsége a piac ár alatt van, így a rövid távú egyensúlyi pontban pozitív nyereséget könyvelhet el; C vállalat átlagköltsége meghaladja a piaci árat, profitja negatív, vagyis veszteséget termel. Az egyensúlyi piaci ár mellett tehát lehetséges, hogy bizonyos termelők profitja pozitív, másoké negatív. A múlt órán beszéltünk arról, hogy rövid távon nem mond ellen a profitmaximalizás elvének a negatív profit. Ha az átlagos változóköltséget fedezi az ár, akkor a vállalatnak rövid távon folytatnia kell a termelést: a veszteség még mindig kevesebb, mint zérus kibocsátás mellett. A termelői többlet az a mérőszám, ami soha nem lehet ezen elv alapján negatív. Hosszú távon azonban mikor valamennyi tényező felhasználása szabadon változtatható már a profit sem lehet negatív. Ezért hosszú távon a piaci ár is megváltozik, ha az adott ár mellett a termelők egy részének a profitja negatív Hosszú távú piaci (iparági) egyensúly Ha egy iparágban bizonyos termelőknek negatív a profitja, akkor két dolgot tehetnek: 1. Megváltoztatják az üzemméretüket, az állóeszközeiket vagy akármi mást annak érdekében, hogy veszteségüket ledolgozzák. Elemzési szempontból ez az eset annyit tesz, hogy a vállalati reakciók leírásakor a rövid távú vállalati kínálati görbéről áttérünk a hosszú távú vállalati kínálati görbére. 2. Megjelenhet azonban egy pótlólagos hosszú távú hatás is: ha a vállalat hosszú távon is veszteséges, akkor nincs értelme, hogy az iparágban maradjon. Az ilyen vállalatok előbb vagy utóbb beszüntetik a termelésüket, és elhagyják az iparágat, ily módon nullára csökkenthetik a veszteségüket. Mi lesz ennek a következménye? Tekintsük a következő ábrát! 20.2 fólia Az ábra egy hipotetikus piacot ábrázol, ahol D a piaci keresleti görbe, míg S 1 a piaci kínálati görbét mutatja, abban a feltételezett esetben, ha csak egy termelő van jelen a piacon, S 2 akkor, ha kettő, S 3 akkor, ha három, S 4 akkor, ha négy. A 2
3 vállalati szintű kínálati görbék horizontális összegzésének elvéből következik, hogy minél több termelő van jelen a piacon, annál kisebb az aggregált kínálati görbe meredeksége. Induljunk ki abból az esetből, hogy három termelő van jelen a piacon, és az egyensúlyi ár a D és az S 3 metszéspontjánál meghatározott p ár! Ha emellett az ár mellett valamelyik termelő profitja hosszú távon is negatív, akkor az kilép a piacról, és az új egyensúlyi ár az előző p egyensúlyi árnál magasabb értéken, a D és az S 2 görbék metszéspontjánál lesz. Ha még ekkor is van a piacon olyan termelő, amelynek a profitja negatív, akkor az is el fogja hagyni a piacot, melynek következtében az egyensúlyi ár még magasabbra emelkedik: az új egyenensúlyi ár a D és az S 1 görbék metszéspontjánál lesz. Összegezve: ha egy piacról a termelők egy része távozik, akkor az egyensúlyi ár növekedni fog. Gondoljuk végig az ellenkező irányú folyamatot. Tegyük fel, hogy az adott iparágba való belépést semmi sem korlátozza! (A valóságban ez nincs mindig így. Nem egy esetben előfordulhat, hogy jogi előírások 1 vagy más később tárgyalandó gazdasági természetű okok miatt a belépés egy adott iparágba korlátokba ütközik.) Induljunk ki most is abból az esetből, hogy három termelő van jelen a piacon, és az egyensúlyi ár p! De most tegyük föl azt, hogy van olyan vállalkozó az adott termék piacán kívül, aki új üzletet nyitván, pozitív profitra lenne képes szert tenni ebben az iparágban az adott p ár mellett. Ez a vállalakozó új termelőként nyilván be fog lépni a szóban forgó termék piacára. Az aggregált piaci kínálati görbe az S 4 görbe lesz, és az egyensúlyi ár a korábbi p ár szintje alá csökken. További termelők belépésével a piaci ár tovább csökken. Összegezve: ha egy piacra új termelők lépnek be, akkor a piaci ár csökkenni fog. Van-e valamilyen közgazdasági korlátja az új belépéseknek? Jelölje p* azt a minimális árat, amely a fennálló technológiák mellett még nem negatív profitot biztosít a termelőknek 2. Ez esetben adott piacon még három termelő működése elképzelhető, négyé azonban már nem, hiszen negatív profit reményében senki sem fog belépni az adott piacra. Tehát mindaddig, amíg egy piacon pozitív profitra lehet szert tenni, lesznek új belépők. De ez csökkenteni fogja a piaci árat. Az ár addig fog csökkenni, amíg már nem lesz érdemes újaknak belépni, mivel egy újabb belépés mellett már annyira lecsökkenne az ár, hogy az már csak negatív profitot hozna. Még hosszabb távon mindez változhat, hiszen létezhetnek olyan innovációk (technológiai újítások), amelyek csökkentik a költségeket, és alacsonyabb költségek mellett egy adott piacon több vállalat számára biztosítanak helyet a piacon. Adott iparági technológia mellett azonban mindig létezik egy maximális vállalatszám, amelynél a profit még egyik szereplő számára sem negatív. 1 A középkori céhek ennek tipikus példái. A modern kapitalizmus egyik lényeges vívmánya ezen korlátozások zömének az eltörlése, de még mai napig is megfigyelhetők nem kevés esetben különböző belépési korlátok: tiltó előírások, engedélyek, kvóták, vizsgakövetelmények stb. 2 p* minimális ár nyilvánvalóan az átlagköltséggörbe minimumértékével egyenlő: p* = AC(y*) 3
4 Ezen alapelvek tisztázása után szerkesszük meg a hosszú távú iparági kínálati görbét. A hosszú távú iparági kínálati görbe a különböző számú termelő esetében érvényes S 1, S 2,, S n iparági kínálati görbék azon pontjaiból szerkeszthető meg, amelyek közgazdaságilag értelmezhető egyensúlyi helyzeteknek felelnek meg. Térjünk vissza a 20.2 ábrához. Ha adott technológia mellett a p* alatti árak már negatív profitot eredményeznek, akkor természetesen az S 1, S 2,, S 4 kínálati görbék p* alatti részeit kizárhatjuk. De bizonyos p* fölötti pontokat is ki kell zárnunk. Például: lehetséges-e hosszú távú egyensúlyként az S 3 és D metszéspontjaként adódó A pont? Nem, hiszen a D keresleti görbe, nemcsak S 3 -at, hanem S 4 -et is metszi a p* felett. Vagyis, ha rövid távon A pontban van a piaci egyensúly, akkor még érdemes egy újabb termelőnek belépni a piacra, hiszen az új belépés mellett még pozitív marad az iparági profit. A probléma persze az, hogy miként szerkesszük meg a hosszú távú iparági kínálati görbét, ha nem ismerjük pontosan a keresleti görbét, illetve annak a meredekségét. A megoldás az, hogy ilyenkor a lehető legmeredekebb keresleti görbékkel a függőleges egyenesekkel számolunk. Egy adott S i kínálati görbe egy pontja akkor lesz része a hosszú távú kínálati görbének, ha az adott ponton átmenő függőleges egyenes a p* ár alatt metszi a következő azaz S i+1 görbét. Ezt mutatja a következő ábra: 20.3 fólia A mennyiségek növekedésével egyre laposabb hosszú távú görbét kapunk. Vajon miért? Gondoljuk meg: ha csak egy vállalat van a piacon, és az ár dp mértékben emelkedik, ez a vállalat dy mennyiséggel többet fog termelni 3. Ha n vállalat van a piacon és az ár dp mértékben emelkedik, akkor mindegyik vállalat 4 többet termel dy mennyiséggel, azaz a termelés aggregált szinten ndy mennyiséggel lesz több. Az aggregált kínálati görbe a vállalatok számának növekedésével egyre laposabbá válik, mivel az output kínálata egyre érzékenyebb lesz az árra. Ha a vállalatok száma elég nagy, a kínálati görbe lejtése is elég kicsi lesz. Határértékben ( n esetben) vízszintes lesz. Ezért a hosszú távú iparági kínálati görbét gyakran a p*- hoz tartozó vízszintes egyenessel közelítjük. Ha hosszú távon a vállalatok száma elég nagy, az egyensúlyi ár nem lehet messze a minimális átlagköltségtől. Mindezek lényeges következménye, hogy a szabad belépésű versenyző iparágban a profit nem eshet messze a zérustól. Ha egy szabad belépésű iparágban jelentős profitok vannak, az új vállalatokat ösztönöz a belépésre, ami az kínálatot növeli és az árat lenyomja, ami által a profitszint a zérus felé tolódik. A hosszú távú vállalati kínálati görbék tárgyalása során már találkoztunk a vízszintes egyenessel, mint kínálati görbével. Ügyeljünk rá, hogy ne keverjük össze az ott és a most tárgyalt mechanizmust. A vállalati hosszú távú kínálati görbe azért vízszintes, mert hosszú távon a technológiák konstans mérethozadékkal közelíthetőek. A mai órán viszont azt látjuk: a csökkenő méret- 3 dy/dp a (lineáris) vállalati kínálati görbe meredeksége 4 A tökéletes verseny feltevéséből adódóan mindegyik vállalat egyforma méretű (azonos kínálati görbével jellemezhető), és a piac méretéhez képest kicsi. 4
5 hozadékú technológiákhoz tartozó pozitív meredekségű kínálatok aggregálása vezet vízszintes iparági hosszú távú kínálati görbéhez. A gyakorlatban mindkét mechanizmus része a hosszú távú alkalmazkodásnak. Azt mindig csak a konkrét iparág vizsgálata alapján tudjuk eldönteni, hogy adott esetben és időtávon melyik típusú alkalmazkodás a releváns. Ennek a résznek a lezárásaként tekintsük a következő ábrát, ahol egy adóemelés rövid és hosszú távú hatásait demonstráljuk: 20.4 fólia Rövid távon állandó vállalatszám mellett az iparági kínálati görbe pozitív meredekségű, ezért az adóteher egy része a fogyasztókra, a másik fele termelőkre hárul. Hosszú távon az iparági kínálati görbe vízszintes, így a teljes adóterhet a fogyasztó viseli A zérus profit értelmezése A szabad belépésű iparágban az új belépők a profitot zérus felé terelik: ha a profit pozitív, ez ösztönzést jelent egy új vállalatnak arra, hogy belépjen, és megszerezzen valamit ebből a profitból. Ha a profit zérus, az nem jelenti azt, hogy az iparág megszűnt; csak annyit jelent, hogy megszűnt növekedni, mivel már nincs több motiváció a belépésre. A zérus profittal jellemzett hosszú távú egyensúlyban minden termelési tényezőt a piaci áron fizetnek meg ugyanazon az áron, amit ezek a tényezők bárhol másutt elérhetnének. A vállalat tulajdonosa megkapja munkájának ellenértékét, és megkapja azt az összeget is, amit a vállalatba befektetett. Ugyanez áll a többi termelési tényezőre. Mindazt a pénzt, amit a vállalat hoz, ki kell fizetni a felhasznált ráfordításokra. Minden termelési tényező ugyanazt keresi meg az iparágban, amit bárhol másutt megkeresne. Vagyis: nincs extra jutalom, nincs tiszta profit, amely új termelési tényezőket vonzana az iparágba. A hosszú távon zérus profitot realizáló iparágak megállapodott, érett iparágak, nem a róluk szóló hírekkel lesz tele az üzleti sajtó, de ők alkotják a gazdaság gerincét. A gazdasági profit jelenléte egy iparágban a lehető legmegfelelőbb jelzés arra nézve, hogy a szóban forgó tevékenységet bővíteni kell. Ha egy iparág pozitív profitot realizál, akkor ez azt jelenti, hogy az emberek az iparág termékét többre értékelik, mint amennyi ráfordítások értéke. Ugye van értelme annak, hogy minél több ilyen terméket előállító vállalatunk legyen? 20.4 Állandó tényezők és gazdasági járadék Az eddigiek során láttuk, hogy egy szabad belépésű iparágban a termelők hosszú távon zérus profithoz jutnak, mivel mindaddig lesznek új belépők, amíg pozitív profitra lehet szert tenni. Ugyanakkor vannak iparágak ahová csak korlátozottan léphetnek be termelők. Ennek lehetnek állami szabályozással összefüggő okai. 5
6 Egyes önkormányzatok ilyen például például New York város önkormányzata csak korlátozott számú taxiengedélyt adnak ki. De korlátozhatja a belépést valamely termelési tényező természet adta szűkössége is. Ilyenek bizonyos természeti erőforrások, ennek tipikus példái a különösen kedvező adottságú termőföld vagy a különlegesen kedvező adottságú nyersanyaglelőhely. Egy kicsit különlegesebb példa a tehetség vagy bizonyos ritka képesség. Csak bizonyos számú embernek van megfelelő tehetsége ahhoz, hogy élsportoló, operaénekes, hegedűművész vagy feltaláló legyen. Ezek a termelési tényezők a gazdasági egésze számára még hosszú távon is állandók. Ha belépés jogi vagy természetes akadályok miatt korlátozott, akkor az iparág termelői pozitív profitot realizálhatnak hosszú távon is. A belépési korlátok miatti pozitív profitot gazdasági járadéknak (economic rent) nevezzük. Fontos észrevennünk, hogy ilyen esetben is hatnak az iparágat a zérus profit felé terelő erők fólia Amennyiben a gazdasági járadék forrásául szolgáló természeti erőforrások vagy engedélyek szabad adásvétel tárgyai, ezeknek az erőforrásoknak az ára éppen meg fog egyezni a hozzájuk kapcsolódó járadékkal. Gondoljunk bele: senki nem fog többet ajánlani egy földterületért vagy egy taxiengedélyért, mint amennyi profitra lehet szert tenni általuk. Ennél kevesebbért pedig a föld tulajdonosa vagy az engedély gazdája nem lesz hajlandó megválni tőlük. Vagyis végső soron itt is teljesül a zérus profit feltétel, hiszen a járadékot megtestesítő jószágért éppen annyit kell fizetni, mint amennyi profitra szert lehet tenni vele. Gyakran előfordul azonban, hogy az ilyen jellegű erőforrások adásvétele jogi akadályokba ütközik. Magyarországon például jelenleg a földforgalom jelentősen korlátozott, de vannak példák arra is, hogy a taxi- vagy más hasonló engedélyeket nem piaci módon például árveréssel értékesítik, hanem adminisztratív elosztás útján. A szűkös erőforráshoz adminisztratív módon hozzájutó vállalkozó pozitív profitra tehet szert. A versenymechanizmus egy sajátos formája azonban ezeket a járadékokat is kikezdheti. A szabályozási előnyök (engedélyek, termelési kvóták stb.) megszerzésére, illetve átcsoportosítására komoly pénzeszközöket áldozhatnak a gazdaság szereplői. Ezek az erőfeszítések ölthetik a törvényhozási lobbizás formáját, de a közönséges korrupció formáját is. A szabályozási előnyök megszerzésére és megtartására irányuló versenyt járadékvadászatnak (rent seeking) nevezik a közgazdászok. Ami e helyütt számunkra elméleti tanulságként érdekes, az az, hogy a gazdaság szereplői részéről lobbizásra vagy megvesztegetésre költött pénz összege a hosszú távú egyensúly állapotában meg kell hogy egyezzen a szóban forgó előnyökkel járó gazdasági járadék nagyságával. Végső soron ilyenkor is érvényesül a zérus profit feltétel. Végezetül még egyszer felhívjuk a figyelmet arra hogy a piaci ár határozza meg a gazdasági járadékot a realizálható profiton keresztül. Nem a fordítottja az igaz: a járadék nagysága nem megváltoztathatatlan adottság, ami meghatározná a piaci 6
7 árat. Ezt az összefüggést sokáig félreértették a közgazdaságtanban, és laikusok még gyakran ma is fólia 20.7 fólia 7
8 20. előadás A RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ IPARÁGI EGYENSÚLY MELLÉKLET Kertesi Gábor Világi Balázs 8
9 20.1 Rövid távú iparági egyensúly 9
10 20.2 Iparági kínálati görbék szabad belépés esetén 10
11 20.3 A hosszú távú kínálati görbe 11
12 20.4 Adózás rövid és hosszú távon 12
13 20.5 A föld gazdasági járadéka 13
14 20.6 A benzin kínálati görbéje 14
15 20.7 A jogosultsági program 15
Előadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK
GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László
Mikro- és makroökonómia Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László 2017.10.12. Piaci feltételek A termékek nem homogének, de hasonlóak A különbség kisebb termékjellemzőkben jelentkezik Pl.: Coca-Cola
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenPiaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
Részletesebben1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia
A. Számítási feladatok II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia 1. Vegyük a következő technológiát: y = min[ K, L]. Mekkora a munka (L) határterméke
Részletesebben10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.
10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Kiss Olivér 01. november 11. Ebben a dokumentumban Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgy jtemény c. feladatgy jteményéb l találtok
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti
RészletesebbenTermelői magatartás elemzése
Termelői magatartás elemzése Termelési függvény A termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Termelési tényezők fajtái: Munka () Tőke (K) Természeti
RészletesebbenMonopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet
Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 17. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
Részletesebben10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai
(C) htt://kgt.bme.hu/ 1 /8.1. ábra. A versenzı vállalat keresleti görbéje. A iaci árnál a vállalati kereslet vízszintes. Magasabb árakon a vállalat semmit nem ad el, a iaci ár alatt edig a teljes keresleti
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
Részletesebbena/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?
A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án 1. feladattípus Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
Részletesebbenszemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH D csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2011. szetember 26. Termelés 2: öltség I. öltségek A termeléshez termelési tényezőket használunk fel, ezekért fizetni kell ebből adódnak a költségek.
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenA lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca
4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági
RészletesebbenA technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 10. alkalom
Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Bevezetés II. Horizontális összegzés 1. III. Horizontális összegzés 2. IV. Piaci egyensúly V. Mennyiségi adó
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
Részletesebbenszemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenA Cournot-féle duopólium
A Cournot-féle duopólium. Kínálati duopólium: két termelő állít elő termékeket. Verseny a termékmennyiségekkel 3. A piaci kereslet inverz függvénye: p a. Valamely ár mellett kialakuló keresletet két vállalat
RészletesebbenAz állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató
Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 19. Termelés 1: Technológiai összefüggések modellezése
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3. szeptember 9. Termelés : Technológiai összefüggések modellezése I. Alapfogalmak A vállalkozások célja a profit maximalizálása, ezt a célt a termelésen
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
Részletesebben19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT
19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 22. és 23. fejezete alapján 19.1 Bevezető Az elmúlt előadások során alaposan körüljártuk a vállalatok döntési problémáját,
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI
KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI 1. Álló- és forgótőke, beruházás és felhalmozás Forgótőke, az a tőkerész, amely nincs lekötve a termelő folyamatban. A F. késztermék formájában kerül a forgalomba és onnan
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
RészletesebbenCarlton -Perloff. 2. és 4. fejezet
2. Költségek és piacszerkezet. Az egy és több terméket előállító vállalat költségei. Méret- és választékgazdaságosság. Monopólium, természetes monopólium, domináns vállalat Carlton -Perloff 2. és 4. fejezet
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenA termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon
1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI
1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz
RészletesebbenA piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.
1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =
Részletesebben14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly
(C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3
RészletesebbenMikroökonómia - Bevezetés, a piac
Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
Részletesebbenszemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH C csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenPróbaérettségi január 18.
Próbaérettségi MEGOLDÓKULCS KÖZÉPSZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C A C D B D A D C B Minden helyes válasz
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február
MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1 2 Feltevés
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés
1. szemináriumi feladatok Ricardói modell Bevezetés Termelési lehetőségek határa Relatív ár Helyettesítési határráta Optimális választás Fogyasztási pont Termelési pont Abszolút előny Komparatív előny
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK
KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 20 22. ÉS 23.1 23.3. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
Részletesebbenlehetőségek a) b) c) d)
NÉV: MIKROÖKONÓMIA ZÁRTHELYI DOLGOZAT A CSOPORT NEPTUN KÓD: 009. január XXX. (90 perc, 100 pont) A dolgozat tö lapól áll, a orító jo oldalán található a válaszösszesítő tálázat. A dolgozat megkezdésekor
Részletesebben