Zuglói Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21. Pedagógiai Program

Átírás

1 Zuglói Cseperedő Óvoda 1148 Lengyel utca 21 Pedagógiai Program

2 " Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, önálló és szociális személyiség váljék valakiből, két dolog szükséges Egyik az elfogadó közösség, a másik az érzelmi biztonság! " Buda Béla Óvodánk bemutatása Óvodánk Zugló központi részén az Adria lakótelep és a Paskál lakópark közelében található. Intézményünk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően figyelmet fordít a folyamatos fejlesztésre, az innovatív törekvések megvalósítására. Rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Korszerű, mozgásfejlesztő udvari játékok, tornaszoba, jól felszerelt csoportszobák, (mozgásfejlesztő és informatikai eszközökkel) állnak a gyermekek rendelkezésére. Munkánk sajátos arculatát meghatározza a differenciált egyéni bánásmód, a képességfejlesztés, a gyermekközpontú gondolkodás, a szeretetteljes meleg légkör, a környezettudatos magatartás és az egészséges életmód szokásainak megalapozása. Programunk előtérbe helyezi a különbözőségek elfogadására képes gyermekek nevelését. A Mályva Program alapján, a folyamatos napirend keretein belül a játékba integrált tanulást különböző tevékenységi formákban valósítja meg. Óvodánk a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően hat vegyes életkorú csoportban (lehetőséget hagyva a tiszta csoportok kialakítására is) szakmailag jól képzett óvodapedagógusokkal várja a hozzánk érkező gyermekeket. Szükség esetén a gyermekek fejlődését logopédus, utazó gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász munkája segíti. Célunk a gyermekekben levő képességek kibontakoztatása, a világban tájékozódni tudó, a problémákra megoldást kereső, derűs, kiegyensúlyozott, környezettudatos gyermeki személyiség kialakítása. 2

3 BEVEZETŐ Az óvoda pedagógiai programjának alapjai (MINDI) A Program felfogás és szemléletmódja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja irányvonalát követi az óvoda funkcióihoz a társadalomban betöltött szerepeihez, óvodatörténeti előzményeihez, hagyományaihoz, eddig elért értékeihez igazodik. Az óvoda alternatív arculatát a nevelőtestületben tevékenykedő, folyamatosan megújulni képes óvodapedagógusok határozzák meg, akik - tudatosan és intenzíven - egy humánus pedagógia programját realizálják. A nevelés központjába a gyermek kerül, önmagukat a nevelés segítéséhez mintaként állítják. Elfogadják a humánus pedagógia két alapvető, mindkét félre egyformán vonatkozó feltételét: az egyén meglévő összes belső értékének kibontakoztatására törekszenek, kibontakoztatott egyéni emberi értékek hatásait a szűkebb és a tágabb emberi közösség tagjaira is kiterjesztik és csökkentik a meglévő különbségeket. Ez a humánus pedagógia az emberből indul ki és ember érdekű. A nevelés mottója: Minden ember célja, sohasem eszköze a másiknak. A nevelés nem más, mint jellemnevelés, amely a későbbiek folyamán az emberben a humánum kiteljesedését jelentheti. Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok Nevelés filozófiája a humanizmus: Az ember szeretete Az élet megismerése és formálása. 3

4 A közösség és az individuum értelmezése, mely hangsúlyozza az ember szellemi, erkölcsi és biológiai egyediségét a társadalomban. Pszichológiai alapja a humanisztikus pszichológia, amelynek elvei: Az élményeket átélő gyerek megismerése és megértése, világlátása én észlelése és önértékelése alapján. A gyerekek alapvető szükségleteinek kialakítása, adottságaik és képességeik kifejlesztése. A nevelési eljárásokat meghatározó problémák felismerése, kihangsúlyozása a pszichológiai módszerekkel szemben. Az emberek megértése, elfogadása, nem pedig viselkedésük előrejelzése, kontrollálása. Az önreflexív képességek kialakítása. Pedagógiai alapja az a humanista nevelés filozófia, amely gyermekközpontú: A nevelés folyamatában sajátos rendszert alkot. Segíti a gyerekekben lévő adottságokat, lehetőségeket valóra váltani úgy, hogy közben egész gyermeki személyiségük teljes kibontakoztatását szem előtt tartja, figyelembe véve az eltérő fejlődési ütemeket. Értékrendszerét az individuum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, együttműködő magatartási formákkal és viselkedési módokkal szokássá formálja. Életszerű körülmények és feltételek között szerzett tapasztalatok feldolgozásával, átalakításával és továbbfejlesztésével a különböző szükségletek kialakulását segíti elő. Nevelési céljait sajátos életvezetésben - szervezeti keretek és formák között - valósítja meg. 4

5 Pedagógiai alapelvek A gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása. Semmiféle előítélet kibontakozásának nem ad helyet (előítélet mentesség). Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Hátrányos megkülönböztetés elutasítása, a hátrányok csökkentésével. Az egész életen át tartó tanulás iránti igény megalapozása, a megújulás képességének fejlesztése. Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek tevékeny közreműködésével. Egymás kölcsönös megértésén, tiszteletén alapuló magatartás kialakítása. A képességek, készségek kibontakoztatása az egészséges életmód keretei között a játékba integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozásával. Célrendszer A MINDI humanista filozófiája, humanisztikus pszichológiája, gyerek és pedagógusközpontú megközelítése alapja az óvoda nevelési rendszerének. Személyiség értelmezése nevelésközpontú, amely a 3-8 éves korú gyerek/ek egyéni sajátosságaiból adódó személyiségkomponensek közül a biológiai és a kulturális szükségletek kialakítását tekinti elsődlegesnek. A magatartás minták beépülését a szabályrendszer által megismert szokásformák kialakításával segíti elő. Ily módon közvetett formában befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését, személyiségük, intellektuális képességeik alakulását. 5

6 Az óvodában folyó nevelés értékrendjét a program célrendszere határozza meg, amelyet a nevelés folyamatába az individuum és a közösség fejlődését fejlesztését egyaránt szolgáló integrálás és differenciálás segít elő. A játékban koncentrálódó tevékenységekben és a foglalkozások szervezeti keretei között realizálódnak azok az erkölcsi értékek, amelyeket a gyerekek saját életvezetésükbe fokozatosan beépítenek. Szabadon és aktívan vesznek részt a világ felfedezésében úgy, hogy ebben a pedagógusok is - gyermekenként differenciáltan - jelen vannak. cél eszköz szervezeti keret forma feladat módszer Nevelési célok Meghatározott alternatívák között szabad, önreflexív képességgel rendelkező, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló, szeretetteljes ember jellemének megalapozása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása. 6

7 Az iskolakezdéshez szükséges képességek alapjainak lerakása. Az óvodáskor végére érje el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek életében való sikeresség elősegítése. Az életkori és egyéni sajátosságok, eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével a hátrányos különbözőségek csökkentése, esélyteremtés Az átlagostól eltérő, kiemelten tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása. A nevelés módszerei az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása a szervezeti keretek, formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása a tevékenységek, foglalkozások koncentrációja a közvetett irányítás előtérbe helyezésének eljárásai Innovatív pedagógiai törekvések alkalmazása az alkalmazott pedagógiai módszerek koherensek és alkalmasak az elvárási rendszer által meghatározott kompetencia készségek fejlesztésére A nevelés eszközei felszerelési tárgyak, eszközök állandó és szituatív használata különböző anyagok, félkész eszközök gyűjtése foglakozási eszközök, kellékek, ruhák beszerzése 7

8 az egyén és a közösség szempontjait figyelembe vevő információ hordozói, alap és segédanyagok IKT eszközök speciális fejlesztést szolgáló játékok, eszközök biztosítása a személyi feltételeket szervező, a gyerekek cselekedeteit, tevékenységeit befolyásoló személyi tényezők A nevelés szervezeti keretei formái házirend, napirend, heti rend ünnepek, ünnepélyek különböző összetételű (vegyes/ tiszta) csoportok integrált tevékenységek, foglakozások speciális nevelési eljárásokat igénylő gyermekek Integrálódás - differenciálódás Az integrálódás - differenciálódás jelentése A Mályva óvoda gyakorlatából kiinduló szemlélet - és felfogásmód szükségszerűvé tette, hogy elméleti szinten és értelemben tisztázódjék az alternatív program alapkoncepciója, amely a két ellentétes pólus - integrálódás és differenciálódás - kapcsolódásában érthetővé teszi az óvodai nevelés folyamatát. Az integrálódás jelentése: egységesülés több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése. A fejlődésben helyreállít bizonyos differenciálódó folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket úgy, hogy azokat egységesíti, összekapcsolja: 8

9 az egymást követő napirendi szakaszokat a játékban a különböző/azonos életkorú és fejlettségű gyerekeket a csoportban különböző nevelési eljárásokat, módszereket, eszközöket koncentrálja a foglakozásban a tevékenységek összekapcsolásával közelíti meg a csoport illetve a gyerekek játékát Ebben az integrált folyamatban is megjelenik a differenciálódás igénye, amely nélkül az egyén fejlődése a csoporthoz viszonyítva áttekinthetetlenné válna. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógus is, aki megfelelő szakértelemmel választja ki a tapasztalatok megszerzésének és feldolgozásának tereit, eljárásait, hasznosítja a továbbképzéseken szerzett kompetenciáit. Az így szerzett ismeretek belsővé válva gazdagítják, fejlesztik az egyén - fejlettségi szintjének megfelelő - készségeit, képességeit, alakítják és formálják neveltségi szintjét. A differenciálódás az egyéni különbségek tanulmányozását, elkülönítését, szétágazását jelenti kutatási módszerekkel. Ez történik akkor: amikor egy gyereknek vagy csoportnak az egyszerűtől a magasabb szintek felé haladását vizsgálják amikor az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos funkciók tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el az értelmi és a szociális fejlődést elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja Ezt megelőzi az is, hogy az egyéni nevelési módszerek, eljárások többoldalúak lesznek miközben az egyének közötti különbségek is természetessé és elfogadhatóvá válnak. Mindez akkor lehetséges, ha a differenciálódás együtt jár a teljes nevelési folyamat integrációjával. 9

10 Alapelemek: Az integráció szervezeti kerete az óvodai játék, amelynek középpontjában a gyerekek állnak, akikkel egyénenként/ mikrocsoportosan differenciálni csak akkor lehet, ha: folyamatos a napirend korcsoportonként vagy fejlettség szerint valósul meg a bontás ha koncentrikus tevékenységeket, foglalkozásokat szervezünk. Melynek résztvevői: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a kivételes képességű gyermekek, tehetségek gondozása a különleges bánásmódot igénylő gyermek Folyamatosság Az egymást követő napirendi szakaszok játékba integrált, a gondozási tevékenységekkel összekapcsolódó szervezeti kerete - formája. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy gyerekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz álljon a rendelkezésükre. Az óvodapedagógus a gyerekek és a csoport ismeretében a biztonságot nyújtó és cselekvésre ösztönző helyzetekbe differenciáltan bekapcsolódik, ha szükséges segítséget nyújt, továbbfejleszt. A gyerekek ismerik a nevelési folyamat szabályait, és személyiségüktől függően - az időhatárokhoz igazodva - betartják azokat. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, lehetősége. Láthatóvá válik az egyén, mint individuum. Létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szociális értékrendje kialakul. 10

11 A folyamatosság, mint szervezeti keret- forma, mindenféle bontásban és koncepcióban, részlegesen vagy teljes egészében a napirendi folyamatra kiterjesztve önmagában is alkalmas. A folyamatos napirendbe az egyéni adottságokra figyelve, fontosnak tartjuk az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez, a kötelezően irányított tevékenységek szervezését, mely a nagycsoport végére időtartamában megközelíti az iskolai elvárásokat (max. 35 perc). 11

12 A folyamatos napirend szervezése: Idő Párhuzamosan zajló tevékenységek A gyerek Óvodapedagógus Fő Mellék Feladatai Dajka Gondozás Játékvezetés Gondozási felada- önkiszolgálás tok segítése a gyer- Játék egészségügyi A gyerek Egyéni fejlesztés mek igénye szerint szokások gyakorlása a 8 9 Gondozás reggeli vagy Étkezés irányítása Segítés a fürdőtízórai szobában tevékenységét Tanulási és Munka jellegű munka jellegű tevékenységek A környezet Gondozás szervezése előkészítése, Játék Tanulás cselekedeteit részben Egyéni- csoportos kötött/ kötetlen fejlesztés, rendezése. szervezett levegőztetés. Gondozási Mindennapi feladatok testnevelés szabadon Az étkezés és Munka jellegű pihenés Gondozási naposság szervezése feladatok Gondozás egyéni irányítása, differenciált megbízatások választja a nem alvó ellátása gyermekekkel a gyermekek szükség esetén körül egyéni fejlesztés az egész napi Gondozás Gondozási Játékvezetés, egyéni - önkiszolgálás fejlesztések feladatok - egészségügyi Játék szokások nevelési ellátása gyakorlása személyre szólóan. Munka jellegű egyéni megbízatások folyamatban. 12

13 Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját a fejlettség különböző szintjét és az intimitást. Segíti a gyerekek bioritmusának stabilizálását és a tevékenységek önálló gyakorlását. Nyugodt légkört eredményez, nincs stressz, sürgetettség, várakozási idő. Megteremti a felnőttnek az egyéni differenciált segítségadás. Lehetőségét a gyerekek igényeinek megfelelően. Osztatlanság A különböző életkorú, nemű és fejlődésű - fejlettségükben műveltségi területenként és azokon belül is - egymástól eltérő gyerekek integrált és differenciált nevelése. Alapja a folyamatosság, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet átfogja úgy, hogy a gyermekek önértékelését énképük kialakulását szolgálja. Olyan széleskörű érzelmi társas kapcsolatrendszer, amelyben a testvérek (amennyiben a gyermekek igénye és fejlődési érdeke is ezt kívánja), rokonok, barátok, ismerősök egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az utánzás, a modellkövetés lehetőségei megvalósulhatnak. A gyerekek és a felnőttek kölcsönös, egymásra ható szocializációja érvényesülhet. Létrejöhet az egyén, a társak és a csoportok szociális viszonyulása: alá-, mellé-, fölérendelt szerepekbe. Az osztatlan szervezésű csoport megoldást jelent a lassabban érő és fejlődő gyermekek 1-4 évig tartó óvodai nevelésében. Mindehhez elégséges időt és érzelmi biztonságot nyújt. Az iskolába távozók helyére időszakonként különböző korú gyerekek érkeznek. Változik a csoportok összetétele, a gyerekek más helyzetekbe kerülnek. Régi és új társaikkal az egyéni státuszuk szerepeik is megváltoznak. A visszamaradó, 13

14 iskola éretlen gyerekek számára, akik azonos korú társaikkal nem mehetnek tovább az iskolába, a státus - és szerepváltozás nem jelent megrázkódtatást. Az osztatlanság kedvező környezeti feltételeket teremt az érzékszervi -, az értelmi-, a beszéd- vagy más fogyatékosságot mutató gyerekek képességeinek csoporton belüli integrált és egyénenként differenciált speciális fejlesztésére. Szükségtelen az osztatlan csoportok kor és fejlettség szerinti különválasztása. Az óvodapedagógusok számára megoldás, a gyermekek számára eredményt az egyénenként differenciált feladatadás és értékelés jelent. Osztottság Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint eléréséhez megjelenhet az osztott csoportszervezési forma. Ebben a formában hatékonyabban tudjuk fejleszteni a szociális és életviteli kompetenciákat, különös tekintettel a kommunikációs készségekre. A gyermek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A nevelés alapjai Nevelés feltétele a családias légkör, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységeket önként választhatják, és élvezetes játéknak tekintik. Az óvodapedagógus jelenléte, a rendszeresség, és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi a gyermekek alapvető biológiai, kulturális és lelki szükségleteit. 14

15 Az elfogadás, megértés az önmagáért nyújtott szeretet és odafigyelés szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyermek azonos maradjon, önmagával megőrizze identitását. (migráns) Az érzelmi védettség, biztonságigényét, melynek kielégítését szolgálja a csoport helységének otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozás az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át. Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely elősegíti a gyermek önbizalmát, alakítja önértékelésüket. Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játékterének határait és elvezeti a gyermeket a felfedező tanuláshoz. A függetlenedés, a fokozatos önállóság igényét. Az önállósodás során a gyermek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak. Önmagáért és másokért érzett felelősségét. Esztétikai élmény iránti igényét. Az önkifejezés igényét. Szabályok szokások A MINDI céljához igazodó nevelési feladatok megvalósítását a gyermekek és az óvodában dolgozó felnőttek nevelési folyamatban megvalósuló, együttműködő aktivitása segíti. A nevelési feladatok tevékeny megvalósítása csak az ezt szolgáló szabály - szokásrendszerben lehetséges, ez teremi meg azt a biztonságot, amely viszonyítási alapul szolgál. Megvalósítását tekintve igazodik 15

16 az egyén már elért fejlettségi szintjéhez, támaszt nyújt a cselekvő gyereknek és segíti az óvodapedagógust. A szabályok, amelyek automatizálódnak, szokásokká válnak: szükségszerű velejárói a nevelés folyamatának fogódzót, biztonságot jelentenek, rugalmasan alkalmazhatók ésszerűek, pontosak, egyértelműek, a gyerekek és a felnőttek egyaránt ismerik és saját szintjükhöz igazodva alkalmazzák őket lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek cselekvéseiket gyakorolhassák, és saját elképzeléseik, és ismereteik alapján hajtsák végre elégséges időt teremtenek, hogy megfelelő gyakorlással egyénenként a szabály dinamikus sztereotíp- lánccá, azaz szokássá válhasson. Az együttélést segítő szabály, és szokásrendszer területei: az óvoda általános életrendjével összefüggők az egészséges életmód kialakítását szolgálók a környezettudatos magatartást formálók az egyéni és a közös játékok feltételeit megteremtők a társas együttműködést elősegítők a tevékenységeket, foglalkozásokat megszervezők a magatartási, viselkedéseket megfogalmazók a csoport adottságaiból, hagyományaiból adódók az óvoda helyi sajátosságaihoz alkalmazkodók a család, óvoda, iskola, hagyományait, ünnepélyeit kialakítók és szabályozók egyéb a csoport összetételétől, sajátosságaitól függők 16

17 A szabály - és szokásrendszer az óvoda működését és nevelési hatékonyságát szolgálja. Ez indokolja a minden óvodára általánosan érvényes és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő rendszerének felépítését. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Óvodakép A MINDI keretében működő óvoda sajátos szervezeti keretek és formák között integrálja-differenciálja az óvoda óvó-védő, nevelési és szociális funkcióját, melyben a gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a családi nevelés kiegészítőjeként. Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterek helyi sajátosságainak megfelelően, amellyel az adott szintéren belül élő gyerekek élet - és nevelési feltételeit javíthatja. Az óvoda feladatként fontosnak tekinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. 17

18 Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell, az önazonosság megőrzését, erősítését, társadalmi integrálását az emberi jogok és alapvető szabadság védelmét. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása A speciális kompetenciák fejlesztése A nagyothalló és gyengén látó gyermekek integrált nevelése és fejlesztése Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelése Egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása az óvodás életkorban kiemelkedő jelentőségű. Az egészségvédelem elsődlegesen a gyermek testi fejlődésének elősegítését célozza. 18

19 Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése Kultúr- higiénés szokások kialakítása Egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív változásainak bekövetkezése Az egészséges életmódra nevelés területei: o Gondozás o Egészség védelem o Betegség megelőzés o Személyes motívumok, higiéné alakítása o Mozgás, edzettség o Egészséges környezet megteremtése o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatosság Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére törekedni kell. A mozgásfejlődésre épül, az egészséges életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Az óvodás gyerekre vonatkoztatva tudjuk, hogy minden gyermek más és más, mindegyiküknek más az egészségügyi állapota, edzettsége, teherbíró képessége. Az egészséges életmódra nevelés folyamatában a következőket kell szem előtt tartani: A személyi, környezeti higiéné, a mozgásos életmód, az egészséges táplálkozás és kultúrált étkezés, az egészséget károsító magatartásformák elkerülése, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel és óvodapedagógussal együttműködve. 19

20 Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel kapcsolatban Megteremti a gyermekek testi lelki egészségvédelmének feltételeit a mozgás, mindennapos testnevelés, testmozgás és pihenés összhangját az egészséges táplálkozás feltételeit az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját a prevenciós, korrekciós speciális gondozási feladatok ellátását (DADA) biztosítja az egészséges környezetet kialakítja a környezet védelemhez kapcsolódó szokásokat kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát megelőzi a bántalmazást, erőszakot, baleset és szükség estén elsősegélyt nyújt A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai (a gondozás és a mozgás fejlettségi mutatói az adott területnél találhatók) Az érzelmi nevelés és szocializáció A gyermek alapvető szükséglete az érzelem, amely szubjektív állapotát, környezetéhez való viszonyát fejezi ki. Minden tevékenységét, kapcsolatai minőségét érzelmei befolyásolják, miközben alakítják beállítódásukat, erősítik önállósodásukat Az érzelmi nevelés és szocializáció célja Biztonságos és derűs, kiegyensúlyozott légkörben a gyermekek önértékelésének alakítása 20

21 A gyermekek egyéni érdekeinek figyelembe vételével képességeik erkölcsi, akarati tulajdonságaik kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái által vezérelve. A nevelési gyakorlat bizonyította, hogy a nevelés alapja az a környezet, amely figyelembe veszi gyermekek alapvető biológiai, kulturális és lelki szükségleteit: Az elfogadás, megértés, az önmagukért nyújtott szeretet és odafordulás szükségletét. Lehetővé teszi, hogy a gyerek azonos maradjon önmagával, megőrizze identitását. Az érzelmi védettség biztonság igényét, amelynek kielégítését szolgálja a csoport helységeinek otthonossága, átláthatósága, alakíthatósága. Az óvodapedagógusok és a társak megnyugtató közelsége, a biztonságot nyújtó légkör, amelyben az összetartozást az alkalmazkodás igényével együtt mindenki belső szükségletként élheti át. Az óvodapedagógus gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatát pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Az igényt az elismerésre, dicséretre, az óvodapedagógus általi megerősítésre, mely erősíti a gyerekek önbizalmát, alakítja önértékelésüket. Az új iránti természetes érdeklődést, amely önálló tapasztalatszerzésre alkotó cselekvésre ösztönöz. Kibővíti a játék terének határait és elvezeti a gyereket a felfedező tanuláshoz. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni az őt körülvevő környezetre. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A környezet önálló alakításának szükségletét. A függetlenedés, a fokozatos önállósodás igényét. Az önállósodás során a gyerek felfogja, hogy cselekvései másokat is érintenek, örömet, vagy bánatot okozhatnak. Önmagáért és másokért érzett felelőssége, cselekedetei motívumává válnak. 21

22 A szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igényt, a művészetekben való részvétel örömét Az önkifejezés igényét Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek szükségleteire épülő érzelmi neveléssel és szocializációval kapcsolatban Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítását tartja a legfontosabbnak Viselkedése tükrözi az erkölcsi normákat, nevelésében a szó cselekvés összhangja érvényesül A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor Azonosul a csoport normáival, értékeivel Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a megegyezésre Tolerálja társai különbözőségét Megjelenik az önértékelés képessége Segítőkészség jellemzi Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése kialakul kudarctűrése Megjelenik a teljesítményigény 22

23 Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása Anyanyelv Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Az anyanyelvi nevelés célja: A gyermekek nyelvi kommunikációs kedvének felkeltése, ösztönzése, amely lehetővé teszi a kapcsolatok létesítését, fenntartását és a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. Tiszta hangképzéssel választékos és a helyzetnek megfelelő kiejtések helyes használata Anyanyelv megismerése, tisztelete A program kereteinek koncepcionális alapelemei - a folyamatosság, az osztatlanság, a koncentráció és a specializáció - befolyásolják az anyanyelvi fejlődést - nevelés feltételeit, lehetőségeit. A folyamatosság hosszabb és összefüggő időkeretei a gyermekek beszédkedvére is hatást gyakorolnak. Nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Könnyebben valósítható meg az egyenkénti differenciálás. Lehetőség nyílik, a gyermekek nyomon követésére, megfigyelésére egyénileg, páronként, vagy kisebb csoportokban. Már a korai időszakban érzékelhetőek a 23

24 beszédhibák, így súlyosságuk enyhíthető. Sor kerülhet különböző szervezeti formák között a gyerekek speciális fejlesztésére is. A folyamatosság kedvez a gyerek - gyerek, a gyerek - pedagógus, valamint a pedagógus - gyerekek közötti kommunikáció és metakommunikáció kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének. Az iskola megkezdése előtt a gyerekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, a verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használják. A csoportformák keretei között motiváló erővé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda. Hozzájárul ehhez az óvodapedagógusok modellértékű beszéde is. A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánzásra készteti kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel küzdőket. Hamarabb kialakul a beszédfegyelem is, mert a gyerekek megtanulják a másik fél meghallgatását. Az óvodapedagógus a szervezett játékokban és valamennyi kötetlen foglalkozásában tudatosan megtervezi az anyanyelvi fejlesztés feladatait. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a kisebbek számára is érthetőek legyenek, a nagyobbaknak pedig ismétlésül szolgáljanak. Ügyel arra is, hogy az anyanyelvet fejlesztő feladatokat adjon a különböző műveltségi területek anyagainak feldolgozásához. A koncentráció lehetővé teszi, hogy valamennyi foglalkozási tárgyban szerepet kapjon, különböző formákban, az anyanyelvi nevelés. Ezért az óvodapedagógus olyan irodalmi, zenei anyagokat választ ki, amelyeknek beszédnevelő értékük van. Az anyanyelvi játékokkal olyan feladatokat ad, amelyek bővítik a gyerekek szókincsét. A gyakorlás során fejlődik a gyerek spontán beszédhang-ejtése és beszédritmusa. A nyelvi játékok a gyerekek gondolkodását is fejlesztik. 24

25 A specializáció alkalmat teremt arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel az óvodai csoporton belül - együtt és külön foglalkozzanak. A nyelvi fejlesztés szocializációjukat is elősegíti. Az óvodapedagógus feladata: Megteremti a helyzeteket, amelyekben a gyerekek beszélhetnek örömeikről, problémáikról, vagy arról, ami őket foglalkoztatja. Fejleszti saját beszédét elkerülve a modorosságot Tudatosan tervezi meg az anyanyelvi nevelés feladatait Úgy szól a gyerekekhez, hogy megértsék, legyen szemléletes és képszerű, amit mond Támogatja, hogy a gyermekek kérdezhessenek, válaszoljon nekik és kérdezze vissza őket, engedje meg, hogy a társaik is válaszoljanak. Tudatosítsa a gyerekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet, ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára. Adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a gyerekek kezdetben őt utánozzák, helyes mintaadással segítse őket abban, hogy kialakítsák saját kommunikációs rendszerüket. Elégséges időt adjon mindenki számára ahhoz, hogy az érzelmileg fontos tapasztalatait elmondja, kérdéseit megfogalmazza (beszédlégkör). Segítse és erősítse meg a gyerekek beszéd kapcsolatait, kommunikációját, nonverbális kifejezéseit. Fogadja el és erősítse meg azokat a tájnyelvi fordulatokat, amelyeket a gyermekek beszédükben használnak A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben való gyakorlása 25

26 Gondoskodjon arról, hogy a kétnyelvű környezetben a gyermekek saját anyanyelvükön is beszélhessenek egymással, és azzal az óvodai dolgozóval, aki nyelvüket beszéli Ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, a hangszín és a beszédritmus rendellenességeit, és a gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését tartsa szem előtt. A gyermek kommunikációs képességeinek jellemzői az iskolába lépéskor Képes a kapcsolatteremtésre Érti a közléseket Aktív és passzív szókincse gazdag és árnyalt Ismeri és használja a térbeli, időbeli és mennyiségi relációkat Egyszerű és összetett mondatokat használ, miközben törekszik a nyelvtani egyeztetésre Beszédében minden szófajta és mondatfajta megjelenik A szituációnak megfelelő hangerővel beszél Közlésvágyát késleltetni képes Metakommunikációs jelzéseket megérti, s adekvátan használja Beszéde érthető, hibátlan artikulációval beszél Beszédritmusa folyamatos Feladatvégzését tudatosság, kitartás jellemzi, képes az erőfeszítésre A speciális kompetenciák fejlesztése Célunk, a játékos tevékenységeken keresztül tudományosan és sokoldalúan közvetíteni az ismereteket, és megalapozni a környezettudatos magatartást. 26

27 Az általános alapok fejlesztése mellett a tehetséges, kivételes képességű gyermek felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása. A hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekre. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A Pedagógiai Programunk koncepciója szerint az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek játék tevékenységében integrálódnak a gondozási, a munka- jellegű és tanulási tevékenységek. A szükségletek által motivált tevékenységek komplex együttese magába foglalja a gyermekek képességeinek fejlesztését miközben cselekvő részvételükkel a teljes személyiségüket is alakítja, formálja. Fejleszti a gyerekek intellektuális értékrendjét, magatartását és viselkedéskultúráját. Így juttatja el őket egyénenként arra a szintre, amely az iskola megkezdéséhez szükséges. Mindez a gyerekek fejlesztésében lehetővé tesz bizonyos differenciáló nevelési eljárásokat, amelyek elősegítik fejlődésüket. A Pedagógiai Programunk, a játékot az óvodás gyermek legjellemzőbb életmegnyilvánulásának, az iskola előtti kor legfontosabb, leginkább fejlesztő alaptevékenységének, nevelési eszközének módszerének, szervezeti keretének - formájának tekinti. A gyermekek egész napját a játéktevékenység szövi át és határozza meg. Ebben zajlik tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Ebből indulnak ki, és ehhez térnek vissza valamennyi tevékenységükből. 27

28 A játékban érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a gyerekeket a megismerés folyamatában érik és a társas magatartásukat is befolyásolják. Formálják a környezetben élő felnőttről alkotott véleményük kialakítását. Segítik a szociális magatartásukat alakító modellek követését, a példaképek választását. A játék : Kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység A gyerekek alap, és fejlesztő tevékenysége, nevelési eszköze Szabadjáték érvényesül a nap folyamán, Mozgástere gyereknek, csoportnak, óvónőnek, Gyűjtőhelye az általuk felhasználható eszközöknek, tárgyaknak, anyagoknak, Feldolgozási lehetősége a különböző témakörökhöz tartozó Kísérletezési színtere a meglévő ismeretek átalakításának, az újabbak felfedezésének, Kapcsolatteremtés lehetősége a társas és a személyi kapcsolatoknak, a kommunikációnak és metakommunikációnak, Megismerési alkalma a gyerekekkel kapcsolatba kerülő pedagógusoknak, felnőtteknek. Célja: Kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő, derűs, harmonikus szeretetteljes gyermeki személyiség formálása A gyermekek élményeinek, tapasztalatainak, ismeretének, cselekvő játékos feldolgozása 28

29 Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai Az óvodapedagógus: Megteremti azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerekek már meglévő vagy új ismereteiket, élményeiket szerezhetik. Tudatos tervező és szervező munkával kialakítja azokat a feltételeket (idő, hely, eszközök), amelyek között a gyerekek feldolgozhatják, átalakíthatják, továbbfejleszthetik tapasztalataikat. Gondolatban felkészül arra, hogy a játékba integrált tanulás témái milyen műveltségi területeken belül és tartalmi megközelítésben kerüljenek feldolgozásra. Összegyűjti, előkészíti azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek motiválhatják a gyerekek témaválasztását, tartalmi feldolgozását spontán vagy a kötetlen foglakozások keretében. Igyekszik megismerni, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hol tartanak, mikor és hogyan juttathatja el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére. Kiválasztja, hogy a játékba ágyazott kötetlen foglalkozások keretében a gyermekek érdeklődését figyelemmel kísérve milyen irányba bontsa ki az adott témakörök tartalmát és ezeket a szerepjátékok keretében, hogyan éltesse tovább. Megtervezi az osztatlan csoportok életkorból és a gyerekek különböző szintű fejlettségéből kiinduló foglakozások kezdeményezését és folyamatát. Az osztott csoport szervezésénél kiemelt figyelemmel van az eltérő fejlettségi szintekre, és a differenciálás széles lehetőségére. Figyelemmel kíséri a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá,- mellé- és fölérendelt szerepek vállalásának alakulását újfajta személyi szerveződését. 29

30 Megkülönböztetett figyelmet szán annak, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőséget biztosítani a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz és a játék során megjelenő mozgáshoz. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Bővíti a szabályjátékaik körét, különös tekintettel azokra a mozgásfejlesztő játékokra, amelyeket a gyerekek a csoportszobán kívül más helységekben vagy a szabadban játszhatnak. Kezdeményezi és megteremti a feltételeit azoknak a játékoknak, amelyeket a gyerekek különböző természetes anyagokkal: vízzel, homokkal, kavicsokkal, levelekkel a szabadban és az óvoda belső tereiben játszhatnak. Minden gyermek önállóan és szabadon választhat, az összes játékfajta, játéktevékenység és játékeszköz között. Gondozás A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. Gondozás célja: Az egészséges életvitelhez szükséges készségek megalapozása 30

31 A gondozás szorosan kapcsolódik a különböző tevékenységekhez: A játékhoz, a munka jellegű feladatokhoz és a tanuláshoz. A gyermekek egészséges életrendjét az óvodában kialakult koncepció alapján a napirendi szakaszok folyamatossá tétele teremtette meg. Így vált lehetővé, hogy a gyermekek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően akkor, úgy és olyan ütemben végezhessék el, ahogyan erre már képesek. Ebben a folyamatban az óvónő és a dajka is segíthet. A gyerekek sürgetés nélkül annyi segítséget kaphatnak és igényelhetnek, amennyire az adott helyzetben és a további fejlődésükhöz szükségük van. Ez meggyorsíthatja önállóvá válásukat is. A folyamatosság által teremtett nyugalom - frusztráció nélküli együttélés - biztonságot, testi és lelki harmóniát eredményez. A programunk messzemenően segíti a gondozási műveletek, differenciált fejlesztését. Az egésznapi nevelési folyamatban az óvodapedagógusok, és a dajkák megosztott jelenléte, segítsége, a gyerektársak modellje és támogatása szociális értékű. A gondozási tevékenység nevelő hatását több tényező befolyásolja: Az óvoda helyi sajátosságai (épületi adottságai, berendezési tárgyai, felszerelési eszközei, a csoportok létszáma, kor és nemek szerinti csoportosítása) A család óvoda életrendjének összehangolása Egészségvédő és fejlesztő program Az egymást követő napirendi szakaszok a játékból kiindulva és abba visszatérve - válhatnak folyamatossá, a gyerekek fejlettségéhez viszonyulva, rugalmassá. Ehhez kapcsolódik az óvoda házirendje, heti rendje és így valósul meg az együttműködés az óvoda többi csoportjával. 31

32 Testápolás, tisztálkodás Az emberi szervezet bioritmusa szerint kialakuló étkezések velejárója- előtte és/ vagy utána - a WC használata és az ezt követő tisztálkodás. A folyamatosság teszi lehetővé, hogy a különböző családi háttérből étkező gyerekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek megfelelően segítse. Ezzel a láthatósággal azonban visszaélni nem lehet. Minden intimitás a gyerek és az óvónő személyes ügye. A "csak rád és rám" tartozik elfogadásával, a gyerek bizalommal fordul nevelőihez, dajkáihoz. Ezt erősíti meg a WC fülkék függönnyel való ellátása, hogy a gyermek nyugodtan végezhesse el szükségleteit. A gyermekek testének ápoltsága magánügy, amely legtöbbször, de nem kizárólagosan a szociális helyzet függvénye. A gyerek hozza magával azzal a szokásrenddel és igényszinttel együtt, ami a családjában kialakult. Ez is indokolja, hogy a gyereket semmiért se marasztalják el nevelői és gondozói segítsék abban, hogy higiénés szükségletei is kialakulhassanak. Az óvodapedagógus feladatai a testápolással kapcsolatban Biztosítja a testápoláshoz szükséges feltételeket A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, segíti a gyermekek testápolását, az intimitását megtartva A gyermek testápolással kapcsolatos mutatói iskolába lépéskor: Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, minden olyan tevékenység után, amikor szükséges Figyelmeztetés nélkül mossanak fogat, fésülködjenek, használják a WC-t Zsebkendőt önállóan használják Tisztálkodó eszközöket tartsák rendben 32

33 Öltözködés A folyamatosság az öltözködésben is érvényesül. Az öltözködés gyakorlásában megismeri saját testét, ez elősegíti a testséma kialakulását, fejleszti önállóságát, fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Az öltözködésnél a segítségnyújtás a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten történik abban a körforgásban, mely a csoporton belül és kívül a felnőttek között, a felnőttek és a csoport együttműködésében jut kifejezésre. A differenciált segítségnyújtás által rendezettebbé válik a ruhák elhelyezése, elrendezése, összehajtása, elrakása. A folyamatos napirend miatt nyugodtabb és gyorsabb a gyermekek öltözködése is, mert tudják, hogy bemehetnek játszani vagy kimehetnek a szabadba. Óvodapedagógus feladatai az öltözködéssel kapcsolatban Megteremti az öltözködés feltételeit Személyre szabottan segíti a gyermekek önálló öltözködésének alakulását, a testséma fejlődését A gyermek öltözködéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépékor: Önállóan öltözködjön az időjárásnak megfelelően Ruhájukat gombolják be, cipőjüket fűzzék, és kössék be Ruhájukat esztétikusan összehajtva rendezzék Ügyeljenek saját külsejükre, melybe megjelenik a szépre, ízlésesre való törekvés Öltözködésnél segítsenek kisebb társaiknak Táplálkozás, étkezés A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét, a merev étkezési szabályok feloldása teremti meg. A gyerekek étkezéseik időpontját - egy adott időkereten belül - szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően 33

34 szabadon választhatják meg. Eldönthetik, hogy az erre a célra előkészített asztalokhoz (1-2) mikor és kivel ülnek le étkezni. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munka jellegű tevékenység optimális feltételeit. Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatmegosztásban dolgoznak az étkező gyerekek mellett. A gyerekek addig maradhatnak az asztalnál (tól - ig időben) ameddig étkezésüket befejezik. A gyorsabban étkezők nem várakoznak, a lassabban étkezőket elmarasztalás nem éri. Étkezés közben senki sem kényszerül az étel elfogyasztására és nem tiltott az azonos asztalnál ülők egymás közötti beszélgetése sem. Az óvodapedagógus feladatai az étkezéssel kapcsolatban Megteremti a kultúrált étkezés feltételeit Megismerteti, majd felügyeli, ellenőrzi az étkezési szabályok betartását A gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva segíti a gyermekek étkezését Fokozatosan megkedvelteti a gyermekekkel a számukra ismeretlen ételeket Az egész nap folyamán biztosítja a folyadék bevitel lehetőségét A gyermek étkezéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor Váljon szokássá az étkezés előtti kézmosás Képes legyen az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálásra Tudja kiválasztani a kívánt ételt Kultúráltan étkezzen Váljon igényévé a tiszta asztali környezet 34

35 Készségszinten használják az evőeszközöket, szalvétát Jelezze, ha valamelyik ételt nem szereti, és keveset kér belőle Étkezés után mosson fogat Pihenés A megváltoztatott szervezeti keretek, a folyamatosság és osztatlanság lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek megfelelően kevesebbet, vagy többet alhassanak. Az ebédidő folyamatossága és az előre elkészített fekvőhelyek elhelyezése lehetőséget adnak ahhoz, hogy a gyermekek, ha maguktól felébrednek, vagy egy bizonyos idő elteltével, ha kipihenték magukat (nagycsoport), felkelhessenek. Ilyenkor csoportszobájuk erre alkalmas részében uzsonnáznak, majd játszanak. Mindezt megtehetik, ha társaik nyugodt alvását, pihenését nem zavarják. Az alvás időpontja a gyerekek igényétől függ. Az óvodapedagógus feladatai a pihenéssel kapcsolatban Megteremti a nyugodt pihenés feltételeit Tiszteletben tartja a gyermekek egyéni szokásait és az otthonról hozott anyapótló eszközöket Edzettség védelme A mozgásszervek fejlődésének belső élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg. A mozgás belső igény, élmény a gyermekek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek. Ezért a mozgás legkedvezőbben a szabad levegőn biztosítható. A szabadban való tartózkodáskor a mozgásigény kialakítása mellett a napfény biológiai értéke biztosítja a fejlődés külső biológiai feltételeit. 35

36 Az edzés lehetőségei, formája az óvodában Mindennapos levegőzés (télen is) Korcsolya Kirándulás Egészségfejlesztő testmozgás Udvari élet, játékok Az óvodapedagógus feladatai az edzéssel kapcsolatban A gyermek abban fejlődik legjobban, amiben jól érzi magát, ennek megteremtése az óvodapedagógus elsődleges feladata Az óvodába lépéstől követi a gyermek edzésének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének alakulását Biztosítja az edzéshez szükséges feltételeket Körültekintően, a gyermekek egyéni szervezeti, fizikai adottságai figyelembe véve tervezi, az edzés lehetőségeit Verselés, mesélés Az anyanyelvi kultúra a műveltség megalapozását szolgálja. Célja: A gyermek világképének kialakítása Magyar népköltészet, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése Erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése 36

37 Érzelmi biztonság megadása A nevelés tartalmát tekintve szorosan kapcsolódik a környezet jelenségeihez, a természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez. Átfogja azokat a helyi körülményeket tükröző néphagyományokat, amelyek a hétköznapokat és az ünnepnapokat hagyománnyá, szokássá alakítják. A folyamatos napirend kedvez az irodalmi művek felhasználásának. A környezet megismerését célzó kötetlen foglalkozások tartalmi feldolgozása, elképzelhetetlen az irodalmi műfajokkal való koncentráció nélkül (mesével, elbeszéléssel, verssel, mondókával stb.). Ugyanez történhet a szabad vagy a szervezett játékok keretén belül is. Az irodalmi anyag, a mondanivaló ugyanúgy motívuma lehet a játéknak, mint a környezet megismerésekor szerzett tapasztalat, vagy amikor a gyerekek irodalmi élményeiket vizuálisan ábrázolják. A népi mondókák, versek, népi játékok klasszikus és kortárs szerzők által megzenésített formában - erősítik az irodalom és a zene kapcsolatát, fokozzák a gyerekekre gyakorolt hatását. A mese alkalmas arra, hogy bemutassa a külvilág és az ember belső világa közötti kapcsolatot. Mágikus világképe, amely csodákkal van tele, ráébreszt a mélyebb értelembe vett realitásra. A folyamatos napirend szervezeti keretei között az óvodapedagógusoknak számtalan lehetőségük van arra, hogy a gyerekeknek mesét mondjanak, velük képeskönyveket nézegessenek. Megfelelő feltételek között kötetlen/kötött formában foglalkozásokat is kezdeményezhessenek, ugyanazt a mesét, elbeszélést, igaz történetet, mondókát - verset egy napon belül többször is elmondhassák, s alkalmat adhassanak a saját mesealkotásra is, amiben kifejezhetik önmagukat. 37

38 Az óvodapedagógus feladatai a versélés, mesélés tevékenységgel kapcsolatban: Megtervezi a mesék, nép klasszikus, kortárs alkotások anyaggyűjteményét Megteremti az élmény átadásához szükséges családias, biztonságot nyújtó légkört A foglalkozásokat kötetlen/kötött formába szervezi A mese, versmondás befogadását zavaró külső ingereket kiküszöböli Érzelmileg megragadó személyes előadásmóddal közvetíti a verselés, mesélés anyagát Kialakítja a mindennapi mesélés igényét, amely egyik biztosítéka annak, hogy a gyermekek a régi és új benyomásokat elfogadják, és többször feldolgozzák Bensőséges személyes kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, amely feltétele a mese hatására keletkezett élmények belsővé válásának és feldolgozásának. Segíti az önálló vers és mesealkotást, amelyet a feldolgozás után vizuálisan és mozgásukban is kifejeznek. Elvezeti a gyermekeket a mindennapi életről szóló, vagy annak egyegy mozzanatát magában foglaló állatmeséktől, rövid történetektől, a bonyolultabb népmesék képi világához és történéseihez Szükség esetén segíti a szimbolikus- szerepjátékot, bekapcsolódik az előkészítés feladataiba, és a szerepek felosztásába A mesekönyveket, a képeskönyveket hozzáférhetővé teszi a gyermekek számára A gyermekeket a könyvek helyes használatára, értékük megbecsülésére neveli Gyermekszínház látogatást szervez 38