Falusi turizmus. Idegenforgalmi ismeretek FALUSI TURIZMUS FOGALMA. Előadás vázlat

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Falusi turizmus. Idegenforgalmi ismeretek FALUSI TURIZMUS FOGALMA. Előadás vázlat"

Marcell Budai
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 7. Idegenforgalmi ismeretek Falusi turizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Előadó: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Előadás vázlat A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus hazai A falusi turizmus ismérvei A környezetbarát vendéglátás jellemzői A vendéglátás személyi feltételei A falusi turizmus minősítési szabályzata 3 FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus nem városi és nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken, hanem a falusi és tanyai térségekben folytatott vendégfogadás, amely általában a vendéggel azonos épületben (tanyán) való együttlakás (együttélés) mellett valósul meg és magában foglalja a vendég részére rendszeresen nyújtott étkeztetés szolgáltatásait is. 4

vendéglátás jellemzői A vendéglátás személyi feltételei A falusi turizmus minősítési szabályzata 3 FALUSI TURIZMUS FOGALMA A falusi turizmus nem városi és nem kiemelt gyógy- és

2 Falusias szálláshely 2006 januártól az önkormányzatok bizonyos városrészeket úgynevezett falusias jellegű övezetté nyilváníthatnak, ahol a szállásadók a falusi vendéglátás feltételei szerint végezhetik tevékenységüket. 5 A hazai falusi turizmus Hazánk falusi turizmusának kezdete a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor csak a módosabbak tehették meg, hogy nyáron egy-egy felkapott külföldi üdülőhelyre utazzanak, míg a városi polgárságnak az olcsó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó falusi turizmus jutott. Az I. Világháborút követően megkötött Trianoni békeszerződés értelmében elvesztettünk olyan turisztikailag is értékes, jelentős vonzerőinket, mint a tengerpart, vagy Erdély. Ekkor kezdett a hazai falusi turizmus előtérbe kerülni. 6 A hazai falusi turizmus Sorra jelentek meg falusi turizmust hirdető kiadványok, és alakultak szervezetek ban létrejött a hétvégi üdülés és hazai nyaralásért jelszavú Országos Magyar Weekend Egyesület ben a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság szerkesztésében megjelent a Falusi Vendéglátás mestersége című kiadvány. 7 A hazai falusi turizmus 1940-ben pedig az Országos Magyar Vendégprogram Szövetség harmadik kiadásban jelenteti meg az Utas könyve című könyvet, mely összefoglaló tájékoztatást ad a falusi nyaralási lehetőségekről. (Csáky, 1993) A II. Világháború után és a szocialista újjáépítés idején alakult a falvak arculata, a falusi turizmus szétzilálódott. Az as években a kisparaszti magángazdaságok eltűntek, a lakosság üdülési szokásai is megváltoztak, a szakszervezeti üdültetés kapott nagy jelentőséget. A falusi vendégfogadás feléledésében nagy szerep jut az 1989-ben megalakult Magyar Falusi-Tanyai 8 Vendégfogadók Szövetségének.

Ekkor csak a módosabbak tehették meg, hogy nyáron egy-egy felkapott külföldi üdülőhelyre utazzanak, míg a városi polgárságnak az olcsó pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújtó falusi turizmus

3 A hazai falusi turizmus 1991-ben jött létre az Egyesület a Falusi Turizmusért, melynek célja a szakismeretek összegyűjtése, megismertetése, a tudományos kutatás támogatása ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ), mely 1995-ben már tagja lett az Európai Falusi Turizmus Szövetségének. Az 1995-ben alakult Falusi Turizmus Centrum főként szálláshely közvetítéssel, programok ismertetésével foglalkozik. Ezeken kívül még több kisebb szervezet is működik, melyek elsősorban egy-egy régió, tájegység lehetőségeivel foglalkozik. 9 A falusi turizmus ismérvei városon kívül elhelyezkedő helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő-eltöltési szükségletek széles körű kielégítése kereskedelmi alapokon nyugszik magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését 10 A falusi turizmus ismérvei fenntartható nem tömegturizmus helyi, kistérségi vonzerőre alapuló családias, emberbarát szemléletű munkahelyteremtő lakosságot helyben tartó (pótlólagos) jövedelmet szerző a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység 11 Környezetbarát vendégváró település: l. Évente szerveznek a településen virágosítási versenyt. 2. Évente szerveznek a közigazgatási területén természettakarítást. 3. Egész évben kínálnak turisztikai, kulturális programokat. 4. Rendeletet alkotnak a faluképet rontó hirdetések eltüntetésére. 5. Szelektív hulladékgyűjtést szerveznek. 6. Helyi szennyvízkezelést alakítanak ki. 12

Az 1995-ben alakult Falusi Turizmus Centrum főként szálláshely közvetítéssel, programok ismertetésével foglalkozik.

4 Környezetbarát falusi vendéglátó tevékenységének jellemzői (öko-szemléletű) l. Kertjében, gazdaságában biogazdálkodást folytat. 2. Szelektív hulladékgyűjtést folytat szolgáltató helyén és otthonában. 3. Csak környezetbarát tisztítószereket használ szolgáltató helyén és otthonában. 4. Környezetbarát festékanyagot, felületkezelést és technológiát alkalmaz felújítás során. 5. Környezetbarát fűtés kialakítása. 6. Megújuló energia használatának előnyben részesítése. 7. Energia és víztakarékos eszközök, technológiák használata Allergia ellenes textilanyagok használata. 9. Természetes anyagok használata a berendezésekben és dekorációban. 10. Környezetbarát marketing eszközök használata (újrapapír, Internet, személyes kapcsolattartás). 11. Magyar termékeket (étel, ital) kínál fogyasztásra. Külföldi terméket nem is hirdet. 12. Ismeri, használja és kínálja a közeli ásványvizeket. 13. Kulturális programokról tájékozottság. 14. Tájjellegű ételeket, italokat kínál, vagy ha nem étkeztet, akkor együttműködik olyan szolgáltatókkal, akik ezt megteszik. 15. Akciókat szervez (virágosítás, környezet-tisztítás) és ezeket dokumentálja Ismeri a környék turista útjait, térképpel rendelkezik ezekről. 17.Maga is közreműködik turistautak kijelölésében, részt vesz azok karbantartásában. 18. Kerékpárt kölcsönöz vendégeinek. 19.Lovagoltat és/vagy lovas programot szervez. 20.Kézműves termékeket készít természetes anyagokból. 21.Ismeri a tájjellegű táncokat, dalokat és azokat megtanítja. 22.Gyógynövény és gombagyűjtő utakat szervez. 23.Mozgáskorlátozottaknak alakít ki szolgáltatásokat, általában gyógy-programokat szervez. 24. Természetes anyagokból készült gyerekjátékokat állít fel kertjében, házában. 15 A VENDÉGLÁTÁS SZEMÉLYI FELTÉTELEI intelligencia jó szervezőkészség jó kifejezőkészség gondosság, pontosság, megfelelő műveltség, rendszeretet szókincs ápoltság kezdeményezőkészség türelem, nyugalom kreativitás kiegyensúlyozottság alkalmazkodóképesség áttekintőképesség nyitottság udvariasság, jó modor kapcsolatteremtő képesség igényesség a szakmaiság, a emberismeret minőség iránt emberszeretet 16

Környezetbarát fűtés kialakítása. 6. Megújuló energia használatának előnyben részesítése. 7. Energia és víztakarékos eszközök, technológiák használata. 13 8. Allergia ellenes textilanyagok használata.

5 Minősítési Szabályzat I. A minősítés általános célkitűzései l.országos szinten egységes elvek szerint minőségi kategóriákba sorolni a Szövetség tagszervezeteihez tartozó falusi turizmus szálláshelyeket. 2.Országosan egységes minősítő jellel megjelölni a szálláshelyeket a piac és a vendégek tájékoztatására. 3.Megbízható minőségű szolgáltatások nyújtására ösztönözni a falusi vendéglátókat, tájékozódási és viszonyítási lehetőséget adni a rendszer előírásaival szolgáltatásaik fejlesztéséhez. 4.Növelni a szálláshelyek promóciós, értékesítési esélyeit a hazai és nemzetközi piacon. 5.Garantált minőségű szálláshelyek adatbázisának létrehozása az információs és marketing tevékenység 17 elősegítésére. II. Általános értelmezések Falusi magánszálláshely a nem kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyeken kívüli községekben és a már kialakult tanyás térségekben idegenforgalmi célra hasznosított lakás, üdülő és egyéb épület (épületrész), a hozzájuk tartozó helyiségekkel és területekkel együtt. Szálláshely típusok: A vendégszoba B üdülőlakás, - lakrész C üdülőház, (tanya) D sátorozóhely A szálláshelyek komfortfokozatai: - összkomfortos szálláshely - komfortos szálláshely - félkomfortos szálláshely - komfort nélküli szálláshely 18 III. Alapvető minősítési szempontok l.üdülésre és pihenésre alkalmas települési és lakóhelyi környezet. 2.Üdülésre és pihenésre alkalmas, balesetet okozó körülményektől mentes a szálláshely. 3.A szálláshelynek és környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága. 4.A magánszállásadó szakmai felkészültsége: szervezethez tartozás, képzésen, továbbképzésen részvétel. 5.A szálláshely megfelel a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek. 6.A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége. 7.A vendégszobák mérete megfelel az ajánlott minimális alapterületnek, berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek. 8.Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel a komfortfokozat szerinti előírásnak. 9.Konyha és étkezőhely használat biztosított. 10.Pihenőkert van Parkolási lehetőség adott. Összefoglalás A falusi turizmus számos olyan jellegzetes vonással bír, mely joggal állítja ezt a tevékenységet az érdeklődés homlokterébe. Ezek közül a legfontosabbak: A turizmus a világgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága. Megfigyelhető az iparszerű tömegturizmus fejlődése mellett a természethez, egy-egy táj, régió értékeihez, adottságaihoz, az ott élők kultúrájához, néprajzához, életmódjához szervesen kötődő idegenforgalom fejlődése. A falusi turizmus rendkívül széleskörű tevékenységcsoportot tartalmazó fogalom. Lehetővé teszi az úgynevezett exkluzív turizmus fejlesztését, mely az egyedi igények messzemenő kielégítésére, magas hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatások nyújtására épül. A falusi, tanyai vendéglátás jellegéből adódóan munkaintenzív tevékenység, így hozzájárul a foglalkoztatási gondok 20 enyhítéséhez is.

Országosan egységes minősítő jellel megjelölni a szálláshelyeket a piac és a vendégek tájékoztatására. 3.

6 Összefoglalás A falusi turizmus fejlődését napjainkban mindinkább előtérbe állítja, hogy egyre növekszik azon honfitársaink száma, kiknek anyagi eszközeik nem teszik lehetővé, hogy valamely divatos külföldi, vagy hazai üdülőhelyen töltsenek el néhány hetet. A falusi-tanyai vendéglátás fejlesztésével kapcsolatban növekvő jelentőségű szempont, hogy nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a természeti környezet megóvását, ezzel szervesen illeszkedik az Európai Unió vidék- és mezőgazdasági fejlesztési politikáját mindinkább jellemző fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciójába. A falusi turizmus fejlesztése jelentős mértékben feltételezi, és ösztönzi az infrastruktúra fejlesztését. Megállapítható, hogy a falusi turizmus egyidejűleg rendelkezik számos olyan vonással, melyek különösen alkalmassá teszik arra, hogy több hazai térségben a 21 vidékfejlesztés húzóágazata legyen. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A falusi-tanyai vendéglátás fejlesztésével kapcsolatban növekvő jelentőségű szempont, hogy nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a természeti környezet megóvását, ezzel szervesen illeszkedik

Hasonló dokumentumok

Falusi turizmus. Nagy Katalin. Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök

Falusi turizmus. Nagy Katalin. Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök 1 A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus a falu komplex idegenforgalmi kínálatának a hasznosítása. A falusi