TÁJÉKOZTATÁS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÁS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL DECS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 3. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ Készítette: Szente Zoltán okleveles geofizikus-mérnök környezetvédelmi szakértő Tóth Dóra Kata Hajba Csaba településmérnök Székesfehérvár március Tóth-Kovács Eszter okleveles vegyész környezetvédelmi szakmérnök

2 ELŐZMÉNYEK Decs nagyközség érvényes Településrendezési tervvel rendelkezik. A Képviselőtestület a Településszerkezeti tervet és leíró részét az 137/2008. (VIII. 26.) Kt számú határozattal, a Szabályozási tervet és a Helyi Építési Szabályzatot a 19/2008. (X. 01.) Kt számú rendelettel hagyta jóvá. A terv 2011-ben módosításra került, amelyet a 14/2011. ( ) sz. Kt. Határozattal és az 1/2011. (I. 27.) számú Kt rendelettel hagytak jóvá. A tervet 2012-ben is módosították, amelyet 86/2012. (IV. 25.) sz. Kt. határozattal és 12/2012. (V. 03.) számú rendelettel hagytak jóvá. A terv jóváhagyása óta felmerült magáncélú fejlesztési elképzelések szükségessé tették a Településrendezési terv módosítását, ezen belül a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat kerül módosításra. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. Törvény szabályozza a településrendezési tervek készítésének és jóváhagyásának rendjét. A törvényben foglaltaknak megfelelően a módosítás első lépéseként az Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2013. (I. 30.) Kt számú határozatban kinyilvánította szándékát a Településrendezési Terv módosításáról, illetve meghatározta annak lényegi tartalmát (Településfejlesztési döntés). Az Önkormányzat, illetve a településszerkezeti terv és szabályozási terv elkészítésével megbízott tervezőiroda megállapította, hogy a rendezési terv módosítása az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) 1. (3) bekezdésének hatálya alá tartozik. A várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése céljából a KR. 4. (3) szerint az alábbi tájékoztatást adjuk. 1. A TERVEZÉSI FELADAT A tervezési megbízás alapján a törvény előírásai szerint a már elkészült, településfejlesztési koncepción alapuló, szakágankénti alátámasztó munkarészeket tartalmazó településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat módosítása szükséges. A terv módosítása a községhez tartozó egykori zártkerti rész, a Szőlőhegy területén található, az 56. számú főúttól nyugati irányban. 2. A TERV, ILLETVE PROGRAM CÉLJA Decs nagyközség önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) korm. rendeletnek, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendeletnek megfelelően kívánja megalkotni a tárgyi településrészre vonatkozó építési előírásait. 2

3 3. A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE ÉS AZ EREDETI TERVHEZ, ILLETVE PROGRAMHOZ MÉRT JELENTŐSÉGE - A Mk-z jelű, volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdaság terület övezet egy részének Kk-id jelű, különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe való átsorolása. A szőlőhegyi 1628/9, 1628/10, 1630 hrsz-ú ingatlanokon a tulajdonosok részéről igényként merült fel különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület kialakítása. A évi településrendezési terv módosítás már jelölt ki ilyen területfelhasználást a szőlőhegyen. A jelenlegi Mk-z, azaz a volt zártkerti szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület övezete idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók létesítését nem teszi lehetővé. A környék borászati kultúrája miatt egyre nagyobb szerepet kap a borturizmus fejlesztése. A kertes mezőgazdasági területeken jelenleg nem létesíthető előbbit támogató funkció. A különleges beépítésre nem szánt különleges idegenforgalmi terület kialakításával az idegenforgalomhoz - elsősorban a falusi turizmushoz, borturizmushoz kapcsolódó funkciók létesülhetnének a jelenlegi rendeltetések megtartása mellett. A jelenlegi szőlőhegy látványa a területfelhasználás változásával nem módosulna jelentős mértékben, tekintettel arra, hogy a tervezett övezetben is hasonló tömegű, kialakítású épületek, építmények létesülhetnek. A terület beépítésre nem szánt területből (Mk-z) különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területbe kerül átsorolásra, ezért a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 3 b. alapján biológiai aktivitásérték számítás nem szükséges. A tervezett falusi vendégház létesítése új munkahely lehetőséggel járhat, ami a népesség helyben tartásának egyik fő eszköze. A földhivatali nyilvántartás alapján fent felsorolt földrészletek szőlő, szántó, gyümölcsös, kertes és kivett udvar művelési ágba tartoznak. A területen a beépítési intenzitás nem változna, mert a jelenlegi Mk-z övezetben 3 %, amely a Kk-id jelű övezetben szintén 3 % lesz. A beépítésre nem szánt övezetek közművesítésére vonatkozóan a hatályos HÉSz az alábbi előírást tartalmazza: HÉSZ 34. (1) e pontja A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m 3 -t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett, zárt medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m 3 -t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m 3 -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható. 3

4 4. HELYZETISMERTETÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓK A vizsgált terület környezeti állapota jónak mondható. Egykori zártkerti területen fekszik, ahol a kisméretű, 1500 m 2 és 3000 m 2 közötti méretű telkeken elsősorban szőlőművelés, gyümölcsös és kiskertes művelés folyik. Tulajdonos több ilyen telket vásárolt meg és rendezett 1 helyrajzi szám alá. A szomszédos telkek jelentős részén 60 m 2 80 m 2 nagyságú gazdaság épület is található. A területet keleti irányból az 56. számú főút határolja, nyugati irányból pedig a Szekszárdi-dombság déli nyúlványa. A terület részben vezetékes ivóvízzel ellátott. Új létesítmények építése esetén a hálózat bővítésére lehetőség van. A területen vezetékes szennyvízhálózat nincs, kiépítését a belterülettől való távolság és a terület funkciója, a beépítés alacsony intenzitása nem teszi indokolttá. A tervezési területen a csapadékvíz-elvezetése a terület morfológiai adottságai miatt biztonságosan megoldható a befogadóba. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Decs község, ill. a tervezési terület az érzékeny területek körébe sorolható. A tervezési terület morfológiailag kiemelt helyzetéből eredően azonban kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek tekinthető és 500 m-es környezetében nem ismert ivóvíz kivétel sem. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szól, meghatározza a felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőidom és védőterületek meghatározásának, kijelölésének, kialakításának, és fenntartásának módját. Decs közigazgatási területét érinti a decsi vízműkutak, mint sérülékeny helyzetű védendő vízbázisok előzetesen lehatárolt védőterülete. A tervezési terület azonban nem érinti távlati, vagy meglévő vízbázis meglévő, vagy kijelölés alatt álló vízbázis védelmi területét. A településen a vezetékes földgázhálózatot kiépítették. A hálózat tervezett bővítése a területhez közel halad. Ennek megvalósítását követően esetleges igény felmerülése esetén újabb hálózatbővítéssel ez a terület is ellátható lesz. A panzió létesítését tervező beruházókkal történt előzetes egyeztetések alapján azonban az energia-fogyasztást részben, a fűtést pedig teljesen megújuló energia igénybevételével kívánják megoldani. Előbbit napkollektorral, utóbbit pedig talajhő felhasználásával. A módosítással érintett területen és annak környezetében légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek nincsenek. A környezeti levegőben található légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza. A módosítással érintett területen tervezett tevékenységekkel kapcsolatban nincs tudomásunk olyan tevékenységről, mely jelentős levegőszennyezéssel járna. Amennyiben a tervezési területen mégis olyan tevékenység kialakítását tervezik, amelyet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -a tartalmaz, akkor védelmi övezetet kell majd kijelölni a kormányrendeletben foglaltak szerint. 4

5 A tervezési területen a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezeti zajkibocsátási határértékek betarthatók legyenek. A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bek. szerint a tervezett tevékenységek környezeti zajt előidéző, üzemi zajforrásaira vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a zajforrások hatásterületét méréssel vagy számítással meghatározni és szükség esetén a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, továbbá köteles a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. A zajtól védendő területek és objektumok felsorolását szintén a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, mely szerint a tervezési területen, ill. annak környezetében nincsenek sem védendő területek sem védendő objektumok. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőnek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell. A Kk-id övezet azonban, a rajta elhelyezhető funkciók jellegéből fakadóan számottevő zajterheléssel nem járnak. ÖSSZEFOGLALÁS A településrendezési terv módosítása az alábbi területeket érinti: Decs község 1628/9, 1628/10, 1630 hrsz-ú ingatlanai. A területek környezeti állapota jó. A volt zártkertet érintő módosítás során a feltárt gondok és hiányosságok megoldásával, a tervezett fejlesztések végrehajtásával tovább javítható a terület környezeti állapota és a település adottságaiból adódó lehetőségek jobban kihasználhatók lesznek. A tervezett módosítás várható környezeti hatásainak előzetes értékelését a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (KR.) 2. számú mellékletében foglalt szempontrendszer szerint elvégeztük, és az alábbiakat állapítottuk meg. 1. A településrendezési-terv tervezett módosítása a nem megújuló erőforrás felhasználással nem jár; b) nem befolyásol más tervet; c) elősegíti a fenntartható fejlődést; d) nem vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol jelentős környezeti problémák lennének; e) környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályokat nem érint. 2. A településrendezési-terv módosítás várható környezeti hatásai a) várhatóan nem jelentősek, visszafordíthatatlan folyamatokat nem indítanak el; b) negatív környezeti hatásokat nem indukál, azokat várhatóan nem erősíti; c) az országhatáron nem terjednek át; d) kedvező környezeti változásokat idézhetnek elő, az emberi egészségre, a környezetre kockázatot nem jelentenek; e) csak az érintett területre korlátozódnak, az érintett lakosság száma nem növekszik; 5

6 f) olyan területet nem érintenek, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek; g) a KR. 4. számú melléklet és pontjaiban felsorolt következményeket feltételezhetően nem idézik elő. 3. A tervmódosítással érintett a) terület az Országos Területrendezési Terv szerint országos jelentőségű tájképvédelmi terület egyéb szempontból nem különleges; b) területen a környezetvédelmi határértékeket [Kvt. 4. s), t), u) pontjai] elérő vagy azt meghaladó igénybevétel, kibocsátás, illetve szennyezettség nem ismert; c) terület hasznosítása, használata nem intenzív. A tervezési feladattal kapcsolatosan előzetesen leírt tények és szempontok, valamint a KR. 2. számú melléklete szerint elvégzett értékelés alapján szakmai álláspontunk az, hogy a jelen tervezési feladat és tervmódosítás környezeti vizsgálat nélkül is megvalósítható. Székesfehérvár, március 27. Szente Zoltán okleveles geofizikus-mérnök környezetvédelmi szakértő Tóth Dóra Kata Hajba Csaba településmérnök Tóth-Kovács Eszter okleveles vegyész környezetvédelmi szakmérnök 6