HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. évfolyam

Átírás

1 HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. évfolyam A hon- és népismeret tantervi modul tanításának célja nemzeti önismeret, egészséges nemzettudat megalapozása A 21. század küszöbén, a globalizáció korában, amerikanizálódó világunkban a felnövekvő nemzedékeket nemzeti önismerettel, egészséges nemzettudattal kell a nevelésnek felvérteznie. Ennek fontos eszköze a hon- és népismeret, hiszen a tanulók megismerik lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait. ismeretek nyújtása A népi kultúra tartalmazza a műveltség alapelemeit. A szájról-szájra, apáról-fiúra hagyományozódó, évszázadok óta felhalmozódott ismeretek a legfontosabb mindennapi kérdésekre adnak választ, az élethez való alapvető szükségletek teljes körére kiterjednek. A hon- és népismeret témaköreinek megismerésénél olyan fogalmakat, szakkifejezéseket sajátítanak el a tanulók, amelyeket pl. magyar, történelem, földrajz, ének, rajz órákon is jól hasznosíthatnak. A különböző kisebb-nagyobb régiók, a magyar nyelvterület hagyományainak megismerésével a tanulók felfedezik, milyen sokszínű és gazdag a magyar néphagyomány, ugyanakkor az is világossá válik számukra, melyek az egy-egy tájra jellemző helyi sajátosságok. Ismereteket szereznek a tanulók a paraszti társadalom néhány alapvető vonásáról, a hagyományos faluközösség tárgyi és szellemi világáról. értékrendszer, társadali normák közvetítése, szocializáció A modern kultúra elvesztette a természettel való összhangnak azt a harmóniáját, ami a korábbi korszakokat még jelemezte. A hagyományos faluközösségben harmonikus kapcsolat kialakítására törekedett az ember a természettel, a faluközösség tagjaival; a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához igazította. A paraszti élet rendjének megismerésével a tanulók számára érthetõvé válik, hogy a faluközösségekben a hétköznapok és az ünnepek megszabott ritmusban váltakoztak. Az egyházi és a gazdasági év, valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek az egész évkörben, valamint a bölcsőtől a koporsóig meghatározták az élet kereteit, ugyanakkor át is segítették az embert az egyéni életében bekövetkező nehézségeken. A népi kultúra egyfajta modellnek is felfogható, amelyben a történelem során leszűrődött válaszokat találjuk az emberiség nagy kérdéseire, a világ megismerésének problémáitól kezdve az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséig. A hon- és népismeret a néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével, a művelődéstörténeti ismeretek bővítésével elősegíti olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. A hon- és népismeret segíti a társadalomba való belenevelődést, pl. a népszokások, népi játékok eljátszásával erősödik a tanulók szabálytudata, a társakkal való kapcsolatok kialakításának képessége, ami a társadalmi, közösségi viselkedés fontos eleme. A néphagyományoknak kiemelkedő szerepe lehet egy-egy kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is. érzelmi, etikai és esztétikai nevelés A lakóhely, a szülőföld, a magyar nyelvterület szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a hazához való kötődés erősödik a tanulókban. A hon- és népismeret segíti helyreállítani az oktatás-nevelés felborult egyensúlyát, valóságismeretével és értékrendjével hozzájárul a társadalmi nehézségek, értékválságok megoldásához. A néphagyomány különböző területeinek megismerésével, pl. a népi díszítőművészet, a népköltészeti alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke. Néhány konkrét példán keresztül felismerhetik azt is, hogyan hatott kölcsönösen egymásra a magas művészet és a népi kultúra. 1

2 élményforrás A tanítási órákon a néphagyományokat a tanulók élményszerűen is átélik, például zenehallgatással, egy-egy tájegységet, néphagyományt bemutató film megtekintésével, megadott szempontok alapján történő elemzésével, forrásanyagok feldolgozásával, tájházak, múzeumok látogatásával. A tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával, élményszerű átélésével a tanulók felismerik a magyar néphagyomány sokszínûségét, ugyanakkor a különböző tájegységek hagyományainak közös vonásait is. aktív, cselekvő részvétel Fogyasztói társadalmunkban a tanulók döntő többsége televízió nézéssel, vagy számítógépes játékokkal tölti szabadidejét. Éppen ezért is alapvetően fontos, hogy a tanítás során ne csak elméleti ismereteket kapjanak a tanulók, hanem cselekvő és alkotó módon vegyenek részt a tevékenységekben. Például sajátítsanak el, éljenek át egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást; ismerjenek meg és végezzenek kézműves tevékenységeket, honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. A különböző tevékenységek végzése során könnyebben el tudnak jutni a tanulók a különböző fogalmak, jelenségek megértéséhez. önálló tevékenységre, hon- és népismereti, néprajzi gyűjtőmunkára ösztönöz A néphagyományok sokszínűsége, a paraszti kultúra értékeinek megismerése ösztönözheti a tanulókat a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére, a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. pozitív attitűdök és személyiségvonások kialakítás A hon- és népismeret tananyagának megismerésével, tevékenységeivel különböző pozitív attitűdök és személyiségvonások alakíthatók ki, illetve fejleszthetők: pl. érdeklődés, beleélés, aktív, kreatív részvétel, ítéletalkotás, én-kép, nemzeti azonosságtudat, szóbeli, írásbeli, képbeli kifejezőkészség; a világra nyitott, közösségi emberre jellemző tulajdonságok erősítése. általánosítás, összefüggések meglátása A néphagyomány változik és változatokban él, a konkrét táji példák megismerése után a tanulók az általános megállapításokat is könnyebben megértik a népi kultúra egészéről, pl. miképpen hat a néphagyományok alakulására az eltérő földrajzi környezet, a történeti fejlődés, a gazdasági tényezők. összehasonlítás A tanulók a tárgyi és a szellemi kultúra köréből vett példákon keresztül felismerik a magyar népi kultúra és a nemzetiségek, a szomszéd, valamint a rokon népek közötti kulturális hasonlóságokat, különbségeket. más nemzetiségek, népek kultúrájának tiszteletére nevel A hon- és népismeret tanítása tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is megérthesse; a nemzetiségek, a világ többi népének kultúráját is megismerhesse, tiszteletben tartsa. A hon- és népismeret tantárgy a kerettantervben Kulcskérdések A tradicionális faluközösségekben a hagyomány átadása és átvétele nemzedékről-nemzedékre, nemek, korosztályok, korcsoportok szerint ment végbe. A népdalokat, néptáncot, népszokásokat, különböző kézműves technikákat főként utánzással sajátították el a kisgyermekek nagyobb testvéreiktől, szüleiktől, nagyszüleiktől, ily módon nevelődtek bele a hagyományokba. Mindez természetesen némiképpen eltérő módon ment végbe a különböző vidékeken, falvakban, hiszen különbözőek voltak pl. a táji, természeti, életmódbeli feltételek is, amelyek keretül szolgálnak az élet egésze számára. Mivel ez a természetes hagyományozódás - amelyben szerves egységet alkotott a faluközösség tárgyi és szellemi kultúrája - megszűnőben van, illetve javarészt meg is szűnt, a közoktatás feladatává is vált a néphagyományok továbbadása, éltetése. A 20. században, különösen az utóbbi évtizedekben veszélybe került nemcsak a magyar, hanem a világ kulturális öröksége is. Új helyzet alakult ki az ipari civilizáció terjeszkedése következtében, melyben kis népek, kis nyelvek tűnnek el, olvadnak be. Ugyanakkor a nagy nemzeti államokkal rendelkező népek hagyományos kultúráját is a szegényedés, az elszürkülés jellemzi. 2

3 Az 1989-es rendszerváltás után új folyamatok indultak meg, pl. amerikanizálódás, globalizáció, amelyek újabb veszélyeket jelentenek Európa népeinek, így Magyarországnak is. Az UNESCO Közgyűlése 1989-ben a hagyományos kultúra és folklór védelmére nemzetközi ajánlást tett. Felismerték, hogy nemcsak a tárgyi javakat, hanem a szellemi örökséget, a hagyományos kézműves tudást, táncokat is át kell menteni a jövő nemzedékeknek. A közgyűlésen többek között leszögezték, hogy a tagországoknak meg kell tervezniük, és mind a hivatalos, mind az iskolán kívüli oktatás tanrendjébe be kell vezetniük a folklór oktatását és tanulását; ösztönözniük kell az oktatási anyagok előállítására, pl. a közelmúlt terepmunkáin alapuló videofilmek készítésére és ezek felhasználására az iskolákban, néprajzi múzeumokban, folklór fesztiválokon, kiállításokon. Az 1999-es UNESCO konferencia cselekvési tervet is kidolgozott a hagyományos kultúra és folklór megőrzésére. A kerettantervben megjelenő hon- és népismeret tantervi modul "B" változata a lakóhely, a régió, a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományaival, kulturális örökségünk, nemzeti kultúránk legnagyobb múltú elemeivel, értékeivel kívánja a tanulókat megismertetni. Mindezen ismeretek nélkül nem teljes tudásunk, hiszen a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköt bennünket a múlttal, és segíti a jelenben való eligazodást is. A tananyag összeállításánál a következő szempontokat kívánatos figyelembe venni: * A népi kultúra nem állandó, a történelem során változott, pl. a népművészet a legutóbbi másfél évszázados története során jelentős változásokon ment keresztül a régi stílustól kezdve az új stíluson át a népies művészet megjelenéséig valamint állandó kölcsönhatásban van az ún. magaskultúrával. * A népművészeti alkotások, a népviselet, a népdalok, stb. mellett ismerjék meg a tanulók a paraszti kultúra létrehozóinak társadalmi hátterét, életmódját, gondolkodását, értékrendjét is. * A hon- és népismeret ismeretanyaga, tevékenységei a témához kapcsolódó szakirodalmon alapuljanak, lehetőség szerint egészüljenek ki a helyi illetve a szűkebb pátria hagyományaival, a tanulók a konkrét táji példákon, tevékenységeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretek, az összefüggések meglátásáig. * A tanítás során az elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenységek szervesen egészítsék ki egymást; igazodjanak a tanulók korosztályához, neméhez, pl. a dunántúli Luca napi kotyolást csak fiúk végezhették, ennek magyarázatát ismertetni kell a tanulókkal. * Egy-egy szokás, játék eljátszásánál, előadásánál figyelembe kell venni a néphagyományoknak, szokásoknak a falusi közösségekben betöltött funkcióját, idejét, hagyományos rendjét, pl. a farsangi szokásokat nagyböjt kezdetéig kellett megtartani. * Törekedni kell arra, hogy a tanulók minél több tevékenységet végezzenek, pl. sajátítsanak el, játszanak el népi játékokat, népszokásokat, a szokások előadásánál a kellékeket a tanulók maguk készítsék el, vegyenek részt kézműves foglakozásokon, hogy ily módon is a néphagyományok aktív részesévé, a hagyomány átélőjévé váljanak. * Egy-egy tájegység tárgyi néprajzát, folklórját minél többféle módon, a tanulók számára színesen, érdekesen mutassa be a pedagógus, pl. az adott témához kapcsolódó hangzóanyag meghallgatásával, videofilm megtekintésével, tanulmányi kirándulás szervezésével, tájházba, múzeumba való ellátogatással. A hon- és népismeret tantervi modul tananyaga, tevékenységei - a lakóhely, a régió, néprajzi-nyelvjárási tájegységek, konkrét példáin keresztül - a következő kérdések, területek köré csoportosulnak: Hon- és népismereti, néprajzi alapfogalmak etnikai csoport, nemzetiség, határon túli magyarság. Társadalmi ismeretek példák a hagyományos faluközösség társadalmi rétegződésére (pl. etnikai, vallási, nemek, korcsoportok, vagyoni rétegződés szerinti csoportok). Tárgyi néprajz a parasztság anyagi műveltsége, például ezen belül a következő területek: állattartás, földművelés, kézművesség, település, népi építészet, lakáskultúra, népviselet, népművészet. Folklór a parasztság szellemi kultúrája, ezen belül főként a következő területek: néphit, népi természetismeret, népköltészet, népszokás, népzene, néptánc, népi játék, népművészet. Kitekintés szomszédaink és a világ népeinek kultúrájára a tárgyi és a szellemi néprajz néhány konkrét példáján keresztül. 3

4 A "B" változat tantervének szerkezete A hon- és népismeret tantervi modul néhány fontos alapfogalom (pl. etnikai csoport, nemzetiség, határainkon túl élõ magyarság) tisztázása után a lakóhelytõl kiindulva a régión át ismerteti a különbözõ néprajzi-nyelvjárási tájegységeket, kiemelve a legjellegzetesebb, legérdekesebb hon- és népismereti, néprajzi ismereteket. Emellett kitekint a szomszéd népek és a világ népeinek kultúrájára. Meg kell említeni, hogy az 5. és a 6. évfolyamon a tanév során a felsorolt néprajzi, nyelvjárási tájegységek közül egy feldolgozása kötelező, a többié ajánlott. A határainkon túl élő magyarok etnikai csoportjait, földrajzinéprajzi tájait, tájegységeit a tájszemlélet alapján az 5. évfolyamon Dunántúlnál, Alföldnél és Felvidéknél tárgyaljuk, majd a 6. évfolyamon folytatjuk az áttekintést (Kárpátalja, Erdély, Moldva). A helyi tanterv kialakításakor a lakóhely, szűkebb pátria természeti adottságait, földrajzi környezetét, a helyi társadalom etnikai, nemzetiségi, vallási összetételét is célszerű figyelembe venni. Ezen kívül szükséges az ismeretszerzési források, lehetőségek feltárása (pl. könyvtárak, múzeumok, tömegkommunikációs eszközök, rendezvények, hon- és népismereti, néprajzi táborok). Az 5-6. évfolyam helyi tanterve tervezésénél figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, a helyi néphagyományokat. A következő témák is megjelennek a hon- és népismeret tananyagában: az iskola története, hagyományai, az iskola névadója, híres egykori diákjai, tanárai; a lakóhely természeti adottságai, nevezetességei; a lakóhely és a szűkebb pátria történetének, nevezetes történelmi eseményeinek megismerése, a szűkebb pátria kiemelkedő személyeinek tevékenysége, munkássága; a lakóhelyhez és a szűkebb pátriához kötődő helyi elnevezések, mondák; a lakóhely, a szűkebb pátria néphagyományainak, népművészetének megismerése, ápolása; a lakóhellyel és a szűkebb pátriával kapcsolatos hon- és népismereti, néprajzi gyűjtőmunka, a gyűjtött anyag feldolgozása, kiállítás rendezése; helytörténeti múzeum létrehozása, ill. gyűjteményének lehetőség szerinti gazdagítása; tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, történelmi emlékhelyek, regionális gyűjtemények, tájházak, múzeumok látogatása; lehetőség szerint részvétel különböző helyi honismereti, néprajzi, népzenei és néptánc táborokban, kézműves foglalkozásokon, folklórrendezvényeken. Éves óraszám: 18,5 óra Heti óraszám: 0,5 óra 5. évfolyam Hon- és népismereti alapfogalmak: etnikai csoportok, nemzetiségek, határon túli magyarság, földrajzi, néprajzi tájak, tájegységek. A lakóhely természeti adottsága, hagyományos gazdasági tevékenysége, helytörténete, néphagyományai, nevezetessségei. A régió hon- és népismereti, néprajzi, nyelvjárási jellemzõi. (Megjegyzés: a régió a lakóhelynél tágabb, de a nagytájnál kisebb földrajzi-kulturális terület. Például egy mezõkövesdi iskolának a matyó néprajzi csoport, egy homokmégyi iskolának pedig a Kalocsai - Sárköz néprajzi csoportja jelenti ezt a kategóriát. Egy régiót jelenthet egy járás vagy egy megye is, ha az iskola és a település hagyományai nem kötõdnek szervesen egyéb, nem pusztán közigazgatási szempontból szerveződő területegységekhez.) Néprajzi, földrajzi, nyelvjárási tájegységek (Dunántúl és Kisalföld, Észak- Magyarország, Alföld). A tájegységek megismerésének felépítése a következő: a tájegység nevének értelmezése, földrajzi elhelyezkedésének meghatározása, vásáros központjának, néhány jellegzetes településének megnevezése, természeti adottságai, néhány jellemző társadalmi vonatkozásai, tárgyi és szellemi néprajzának jellegzetességei. 4

5 Éves óraszám: 18,5 óra Heti óraszám: 0,5 óra H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 6. évfolyam Néprajzi, földrajzi, nyelvjárási tájegységek (Erdély és a részek, Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld, Gyimes, Moldva, Kárpátalja) A tájegységek megismerésének felépítése a következő: a tájegység nevének értelmezése, földrajzi elhelyezkedésének meghatározása, vásáros központjának, néhány jellegzetes településének megnevezése, természeti adottságai, néhány jellemzõ társadalmi vonatkozása, tárgyi és szellemi néprajzának jellegzetességei. Kitekintés szomszédaink és a világ népeinek kultúrájára A 6. évfolyam során néhány konkrét, a tárgyi és szellemi kultúra körébõl vett példán keresztül a tanulók összehasonlítják hazánk és a szomszéd népek, a világ népeinek kultúráit. A hon- és népismeret viszonya, elrendezése a kerettantervben Az alapfokú oktatás 1-4. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom (népköltészet, pl. mondóka, soroló, nyelvtörő, találós kérdés, szólások, közmondások, népi gyerekjátékok, mesék, mondák); környezetismeret (pl. honismeret, lakóhely ismerete, országismeret); ének-zene (pl. népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások dalai, népdalok) tantárgyak kapcsolódnak a hon- és népismeret tantervi modulhoz. Néhány más tantárgynál is megjelenik egy-egy hon- és népismerethez kapcsolódó tevékenység pl. technika és életvitel tantárgy (pl. tárgyak készítése hagyományos kézműves technikával, kézműves szakmák azonosítása); rajz és vizuális kultúra (pl. a megismerésre, elemzésre ajánlott alkotások közül néhány); kézműves technikák: pl. nemezelés, fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés). Az alapfokú oktatás 5-8. évfolyamán a történelem, a magyar nyelv és irodalom (népköltészet, pl. népdalok, mesék, mesetípusok, monda, ballada); ének-zene (pl. népszokások dalai, népdalok, népi hangszerek); földünk és környezetünk tantárgyak és a tánc és dráma tantervi modul (5. évfolyam: énekes-táncos játékok, régi stílusú táncok, 6. évfolyam: új stílusú táncok, népek, nemzetiségek, etnikumok táncai) témakörei kapcsolódnak a honés népismeret tantervi modulhoz. Önálló tantárgyi keret A népi kultúra számos eleme jelen van a különböző iskolai tantárgyakban, de szükség van a szájhagyományos műveltség átfogó, a népi kultúrát rendszerbe foglaló hon- és népismereti tantárgyra. Tehát szakmailag indokolt megoldás, hogy önálló tantárgyként tanítsuk a tárgyat. Speciális képzési formák A hon- és népismeret - az oktató- nevelőmunkában rejlő értékei, a sokszínű, változatos ismeretanyaga, tevékenységformái miatt - a tanórán kívüli foglakozásokon (fakultációs program, szakkör, tanulmányi kirándulás, iskolarádió, iskolaújság, stb.) is érdeklődésre tarthat számot. Gyakorlat és szemlélet Eszközigény, "hardver" A hon- és népismereti tantervi modul tanításához a következő alapvető technikai eszközök szükségesek: térképek (lehetőség szerint a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájegységeiről is), diavetítő, képmagnó, hangtechnikai eszközök (lemezjátszó, magnetofon), televízió. Taneszközök (a teljesség igénye nélkül) A hon- és népismeret modul tanításához tanári segédkönyvként használhatóak pl. a Jelenlévő múlt című sorozat kiadványai, amelyek a néphagyomány különböző területeit érintik (pl. népi játék, népszokás, népzene, néptánc, tárgyi hagyomány), némelyikhez CD melléklet is tartozik. A korábbi években több olyan tankönyv jelent meg, pl. az Értékközvetítő és képességfejlesztő program keretében amelyek néprajz témájúak. Természetesen szükség lesz a kerettantervnek megfelelő tankönyvek, munkáltató füzetek kidolgozására is. Hangzóanyagok a tájegységekre jellemző népzenei anyagból, népszokások, népi játékok dalanyagából különböző hanglemezeken, kazettákon, CD-ken állnak az oktatás rendelkezésére. Videofilm-sorozatot pl. népi játékokról, néptáncokról a Magyar Művelődési Intézet, a Néptáncosok Szakmai Háza jelentetett meg. 5

6 A Duna Televízió kiadásában kapható pl. a Verbunkok a Kárpát-medencében" c. videokazetta. "Muzsikusportrék" címmel zenés életrajz filmek készültek egy gyimesközéploki és egy magyarszováti prímásról, valamint egy Nógrád megyei Tereskén élő dudásról. A Néprajzi Múzeum tárgyi anyagából ad ízelítőt a "Néprajzi értékeink" sorozat. A Fővárosi Pedagógiai Intézet "Aranyalma" címmel egy népi játékokról szóló könyv mellékleteként videokazettát is közread. Játékkészítés és kézművesség címmel videokazettát jelentetett meg a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum. Elkészült a Fazekasság c. videosorozat, mely három részből áll és a magyar népi fazekasságot mutatja be, a Néprajzi Múzeum archív anyagát is felhasználva. CD-Rom: Néphagyományok a Kárpát medencében, Jeles napok, ünnepi szokások címmel. Nézőpont, módszer és értékelés Fontos, hogy a hon- és népismeretet, néphagyományokat a pedagógus tárgyszerűen, ugyanakkor élményszerűen, a korosztálynak megfelelő néprajzi ismerteket, tevékenységeket, érdekességeket kiemelve tanítsa. Próbálja átadni, közvetíteni azt a szemléletet, azokat az értékeket, amit a népi kultúra, mint a nemzeti és az egyetemes kultúra része jelent. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: mennyire vesz részt a tanuló aktív, alkotó módon a tanórákon, mennyire kapcsolódik bele a különböző tevékenységekbe; a tanítási órák során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: szóbeli, írásbeli beszámoló egy egy résztémából; témazáró dolgozatok; kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján; előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli); népi játékok, népszokások eljátszásának, kézműves tevékenységeknek írásbeli, szóbeli értékelése. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal szükséges értékelni. A hatodik évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette az ötödik évfolyamot. 6