Mezgazdasági alapok. Földterületek mvelési ágak szerint. Földmvelési rendszerek. Növénytermesztés fejldése

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezgazdasági alapok. Földterületek mvelési ágak szerint. Földmvelési rendszerek. Növénytermesztés fejldése"

Mihály Szabó
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mezgazdasági alapok Földterületek mvelési ágak szerint - Szántó (48,5%) - Kert (1%) - Gyümölcsös (1,1%) - Szl (1%) - Gyep (11,4%) Mezgazdasági terület (63%) - Nádas (0,7%) - Erd (19,1) - Halastó (0,4%) Termterület (83,1%) Mvelés alól kivett terület (16,9%) Földmvelési rendszerek A földmvelési rendszerek azokat a komplex és egymással összefügg termesztéstechnológiai, meliorációs és szervezési eljárásokat foglalják magukba, amelyek egyrészt a talajhasznosítás intenzitását, másrészt a talajtermékenység fenntartását és fokozását jellemzik. Általános alkotóelemeik: - A talajhasznosítás és a vetésváltás rendszere - A talajmvelés rendszere - A trágyázás rendszere - A növényvédelem rendszere - A vetmagtermesztés rendszere Kiegészít elemek: - Az öntözés - A vízrendezés - A talajjavítás - Az erdsítés Növénytermesztés fejldése - Gyjtöget gazdálkodás - Kapás gazdálkodás (Amerika, Délkelet-Ázsia) - Ekés gazdálkodás (ie , gabonatermesztés) ie kezdetleges földmvelés kialakulása a Tigris folyónál ie falusi földmves közösségek kialakulása ie öntözéses földmvelés Dél- Mezopotámiában

2 Parlagos, legel-, erdváltó földmvelési rendszer Alacsony népsrség, primitív földmvel eszközök Sztyeppés területeken Típusai: - sparlagos - parlagos Parlagos: 2 periódus: szántóföldi (4-6 év), parlag (50-60) év Parlag stádiumok - gyomos stádium (1-4 év) - tarackos stádium (5-7 év) - lazán bokrosodó füvek stádiuma (5-7 év) - srn bokrosodó füvek stádiuma (10-15 év) - árvalányhajas sztyeppstádium (20-) - A természetes regeneráció évig is eltarthat. - Erdváltó: erds területeken - Erdterület felégetése, ásványi anyag jut a talajba, természetes trágyázás - Kedvez hatás: 4-6 év, utána újabb területek felégetése A mvelt terület magára hagyása után természetes regeneráció. Ugaros földmvelési rendszer Parlagos rendszerbl alakul ki. Európában a VII. században jelent meg X-XI. században válik általánossá. A talaj termékenységének visszaállítása ugaroltatással történik. Ugar: olyan, növénytermesztéssel hasznosított terület, amelyen az újabb vetésig általában hosszabb ideig, csak talajmunkát végeznek. Típusai: - fekete ugar - zöld ugar Feudális társadalom kialakulása Típusai: Kétnyomásos rendszer Háromnyomásos rendszer - ugar - gabona - ugar - szi gabona - tavaszi gabona (késbb minden tavaszi vetés növény)

3 Jelen ugar: e rendelet alkalmazásában egytl három évig tartó zöld növényi borítottságot jelent, melyet legalább három fajból álló magkeverékkel úgy kell kialakítani, hogy abból legalább egy pillangós faj legyen. Az ugaroltatás ideje alatt tilos a mtrágya és növényvédszer alkalmazása. Kaszálást vagy szárzúzást csak június 15-ét követen lehet végezni magas tarló (min. 15 cm) alkalmazása mellett. A (zöld)ugart csak július 30. után lehet feltörni. A (zöld)ugarként hasznosított területen nem lehet legeltetni, takarmányt készíteni és magot fogni, a termesztett növényeknek csak méhészeti célú felhasználása lehetséges. 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet Vetésváltó földmvelési rendszer A mai Belgium, Hollandia területén alakult ki a XVI-XVII. században. Angliában a XVIII. században terjed el. Ipari forradalom Magyarországon a XIX. században terjed el. Elssorban a városok, ipari létesítmények (cukorgyárak) közelében - szántóföldi mvelésre alkalmas takarmányterm terültek feltörése - takarmánynövények termesztése a a szántóföldre kerül át - bvül a termesztett növényfajok köre (takarmánynövények, ipari növények) - megsznik az ugaroltatás - kialakul a vetésforgóra alapozott növénytermesztés A klasszikus Norfolki négyes vetésforgó: - 1. takarmányrépa - 2. tavaszi árpa - 3. vöröshere - 4. szi búza A vetésforgó alapelemei: - vetésszerkezet - növények aránya - növények sorrendje - növények rotációja Keretvetésforgó: az azonos agrotechnikai igény növények helyettesíthették egymást - A talajtermékenységet kimerít, ill. gazdagító növények váltása, - A talajtermékenység fenntartása: pillangós takarmánynövényekkel, - az istállótrágya rendszeres használata, - a múlt század második felében a mtrágyát is kezdték alkalmazni. Gépesítés (traktor, cséplgép, kombájn)

4 Szabad földmvelési rendszer - A vetésváltó földmvelési rendszerbl alakult ki - Évrl évre változó növényi összetétel - Nagyrészt takarmánynövények termesztése, ezek aránya évenként és igény szerint változik - Többi területen közvetlen árutermelés (piaci szükségletek szerint - Vetésforgót nem alkalmaztak, az évenkénti vetésváltás elvét sem tartották be, a megfelel elveteményt sem választották meg - Istállótrágya mellett mtrágya használata - Javul a talajmvelés minsége, terjed a mélyebb mvelés Monokultúrás földmvelési rendszer - A termelés koncentrálásának és specializálásának szélsséges formája - Talajhasználat szempontjából egyoldalú rendszer - Termékenység fenntartása fleg mtrágyákkal - Fontos a talajvédelem, fleg a széles sortávú kultúráknál (Erózió!) - Könnyebben elszaporodhatnak bizonyos kártevk, gyomok (Növényvédelem!) - Fejlett gépesítés USA-ban búza, kukorica, gyapot; Kínában rizs; Egyiptomban, Kubában cukornád termesztése folyik monokultúrás rendszerben. Magyarországon a kukorica termesztés esetében találkozunk monokultúrás termesztési móddal. Bizonyos években a terület egy részén un. megszakító növényeket termesztenek (pl. USA-ban somkórót). Monokultúrás földmvelési rendszer elnyei: - nagyobb lehet a jövedelem, - az éghajlat sok esetben egy bizonyos növény számra a legalkalmasabb (kukorica öv), - a termel szakértjévé válik a z adott növény termesztésének, - a termel nincs elfoglalva egész évben, - a gépesítés költsége kisebb

5 Klíma A. Trópusi nedves éghajlatok - Trópusi serdi éghajlat - Szavannai éghajlat B. Száraz éghajlatok - Alacsony földrajzi szélességek sivatagi éghajlata - Alacsony földrajzi szélességek sztyeppi éghajlata - Közepes földrajzi szélességek sivatagi éghajlata - Közepes földrajzi szélességek sztyeppi éghajlata C. Meleg-mérsékelt éghajlatok - Mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat - Nedves szubtrópusi éghajlat nyári csapadékmaximummal - Enyhe tengerparti éghajlat D. Hvös-mérsékelt éghajlatok - Kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal - Kontinentális éghajlat rövidebb meleg évszakkal - Szubarktikus éghajlat E. Sarkvidéki éghajlatok - Tundrai éghajlat - Az állandó jégtakaró éghajlata Klímák mezgazdasági jellemzése - igen gyenge produktivitásúak (0,1 g/m 2 /nap) - közepes produktivitásúak (1 g/m 2 /nap) (zárt füves vegetáció) - nagy produktivitásúak (10 g/m 2 /nap) A szárazföldnek 45%-át igen gyenge produktivitású területek teszik ki. Magyarország éghajlata - sugárzás, napsütés (napfénytartam) - hmérséklet hmérsékleti küszöbérték (fagyos napok, téli napok) - csapadék és hóviszonyok - párolgási viszonyok - evaporáció - transzspiráció

6 Klímadiagram Walter-féle klímadiagram Erdészeti klímaosztályozás: - Bükkös (60%<) - Gyertyános tölgyes (55-60%) - Kocsánytalan tölgyes ill. cseres (50-55%) - Erdssztepp (<50%) Éghajlati körzetek H ariditási index alapján: - nedves - mérsékelten nedves - mérsékelten száraz - száraz Vegetációs idszak átlagos hmérséklete alapján: - meleg - mérsékelten meleg - mérsékelten hvös - hvös Tenyészidszak hossza - Tenyészidszak hossza (5 C o napi középhmérséklet) -A fagyos napok száma - Az els szi és utolsó tavaszi fagy Agróökológiai körzetek - Dunai Alföld - Tiszai Alföld - Kisalföld - Nyugat-magyarországi peremvidék - Dunántúli-dombvidék - Dunántúli-középhegység - Észak-magyarországi középhegység Talaj A talaj: a Föld legküls szilárd burka, amely a növények termhelyéül szolgál. Fontos talajjellemzk: - humusztartalom - termrétegvastagság - szerkezet - vízgazdálkodás

7 Ftípusok - Váztalajok - Kzethatású talajok - Barna erdtalajok - Csernozjom talajok - Szikes talajok - Réti talajok - Láptalajok - Öntés és hordaléktalajok - Mocsári és ártéri erdtalajok - Mesterséges talajok Kémhatás - nagyon ersen savanyú < 3,0 ph - ersen savanyú 3,0 4,0 ph - savanyú 4,0 5,0 ph - gyengén savanyú 5,0 6,8 ph - semleges 6,8 7,2 ph - gyengén lúgos 7,2 8,0 ph - lúgos 8,0 9,0 ph - ersen lúgos 9,0 10,0 ph - nagyon ersen lúgos 10,0 < ph Hidrológiai viszonyok az erdterületeken - Többletvízhatástól független (77%) - Változó vízellátású (2%) - Szivárgó viz (1%) - Idszakos vízhatású (16,5%) - Állandó vízhatású (3%) - Felszínig nedves (0,5%) - Vízzel borított Talajértékelés Aranykorona: 1 katasztrális hold tiszta jövedelme (1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,5760 ha) Bevezetése 1875 Földadó megállapítás Az egyes mvelési ágak aranykorona értékei országos átlagban 1993-ban a következk voltak: szántó 21, gyümölcsös 30, szl 44, gyep 8, erd 4 aranykorona/hektár. Jelenlegi földértékelés: termhelyi értékszám alapján

Hasonló dokumentumok

Földművelési rendszerek

Földművelési rendszerek A földművelési rendszerek helye a gazdálkodás rendszerében Földhasználati rendszer Földművelési rendszer Növénytermesztési rendszer Talajművelési rendszer A földművelési rendszer