Tartalom 2 / 105. IT Essentials 8. fejezet Hálózatok ver. 1.0

Átírás

1 8. Hálózatok

2 Tartalom 8.1 Hálózati alapelvek 8.2 Számítógép-hálózatok típusai 8.3 Hálózati alapfogalmak és technológiák 8.4 A hálózat fizikai összetevői 8.5 LAN topológiák és architektúrák 8.6 Szabványügyi szervezetek 8.7 Ethernet szabványok 2 / 105

3 Tartalom 8.8 Az OSI referenciamodell és a TCP/IP modell bemutatása 8.9 A hálózati kártya és a modem üzembe helyezése 8.10 Egyéb hálózati kapcsolódási technológiák elnevezései, funkciói és jellemzői 8.11 Általános megelőző karbantartási feladatok hálózatokban 8.12 Hálózati hibaelhárítás 3 / 105

4 Hálózati alapelvek 8.1 Vissza a tartalomjegyzékre 4 / 105

5 Bevezetés Ez a fejezet áttekintést tartalmaz a hálózatok alapelveiről, szabványairól és felhasználási területeiről. A fejezet az alábbi hálózattípusokat tárgyalja: Személyes hálózat (PAN) A helyi hálózatok (LAN) A nagytávolságú hálózatok (WAN) A vezeték nélküli hálózatok (WLAN) Hálózatok működési elvei, hálózattípusok, alapvető hálózati elvek és technológiák, hálózatok fizikai alkotóelemei, LAN topológiák és architektúrák, szabványosítási szervezetek, Ethernet szabványok, OSI és TCP/IP adatmodellek, hálózati-kártya és modem beállításai, egyéb hálózati kapcsolódási technológiák elnevezései, rendeltetései és jellemzői, hálózatokban alkalmazott általános megelőző karbantartási technikák, hálózati hibaelhárítás. 5 / 105

6 A hálózatok körül vesznek minket A hálózatok olyan rendszerek, melyek összeköttetésekből állnak. Az emberek a következő hálózatokat használják nap mint nap: Posta rendszer Telefonhálózat Tömegközlekedési hálózat Ipari számítógépes hálózat Internet A számítógépeket hálózatokba lehet kötni, az adatok és erőforrások megosztásához. Egy hálózat lehet olyan egyszerű, hogy csak két számítógép van összekötve egy kábellel, vagy lehet olyan összetett, hogy számítógépek százait köti olyan eszközökhöz, melyek vezérlik az információk áramlását. 6 / 105

7 Számítógép hálózatok Különböző eszköz kapcsolódhat egy hálózathoz Asztali számítógépek Hordozható számítógépek Lapolvasók PDA-k (Személyes adat asszisztens) Okos telefonok Fájl/nyomtató kiszolgálók Egy hálózat több különböző erőforrás típust képes megosztani Szolgáltatások, úgy, mint nyomtatás vagy lapolvasás Tárhely eltávolítható eszközökön, például merevlemezek Alkalmazások, mint például adatbázisok 7 / 105

8 Számítógépek hálózatba kötésének előnyei Az eszközök csatlakoztatása Réz kábelezés Elektromos jeleket használ az adatok átviteléhez Optikai kábelezés Üveg vagy műanyag kábelt (szál, üvegszál) használ az információk átviteléhez fény impulzusok formájában. Vezeték nélküli kapcsolat Rádiójeleket, infravörös technológiát (lézer) vagy műholdas átvitelt használ Kevesebb periféria szükséges Megnövelt kommunikációs lehetőségek Fájl többszöröződés és sérülés elkerülése A licencelési árak csökkentése Központosított adminisztráció Kíméli az erőforrásokat 8 / 105

9 Számítógéphálózatok típusai 8.2 Vissza a tartalomjegyzékre 9 / 105

10 Számítógép-hálózatok típusai Egy számítógépes hálózatot a következő sajátos tulajdonságokkal azonosíthatunk: felhasználási terület adatok tárolási módja erőforrások kezelésének módja hálózat szervezésének módja felhasznált hálózati eszközök típusa eszközök összeköttetéséhez használt közeg típusa 10 / 105

11 A helyi hálózatok (LAN) A helyi hálózat (LAN Local Area Network) kifejezés olyan egymással összekapcsolt eszközök csoportját azonosítja, melyek ugyanazon adminisztrációs irányítás alá esnek. Régebben, a helyi hálózatokat kicsi, behatárolt fizikai helyen létező hálózatoknak tekintették. 11 / 105

12 A világháló - internet 12 / 105

13 A nagytávolságú hálózatok (WAN) A nagytávolságú hálózatok (WAN Wide Area Network) földrajzilag elkülönülő helyi hálózatokat kötnek össze. A legjobb példa rá az Internet. Az Internet egy óriási WAN, mely milliónyi összekötött LAN-ból áll. Távközlési szolgáltatók (TSP Telecommunications Service Provider) segítségével kötik össze a különböző helyszínen lévő LAN-okat. 13 / 105

14 A vezeték nélküli hálózatok (WLAN) Néhány környezetben a réz kábelezés nem lenne megvalósítható, kívánatos vagy éppen lehetséges. Ezekben az esetekben, rádióhullámokat használó vezeték nélküli egységek küldik és fogadják az adatokat. Ezeket vezeték nélküli hálózatoknak, vagy WLAN-oknak nevezzük. LAN-ok esetében, a WLAN-oknál is megoszthatunk erőforrásokat, mint például fájlok és nyomtatók, és az Internet hozzáférést is. 14 / 105

15 Az egyenrangú hálózatok Az egyenrangú hálózatokban (peer-to-peer) az eszközök közvetlenül egymáshoz kapcsolódnak, bármilyen közöttük lévő további hálózati eszköz jelenléte nélkül. Minden eszköznek azonos lehetősége és felelőssége van. Egyéni felhasználók felelősek a saját erőforrásaikért, és eldönthetik mely adatokat és eszközöket osztják meg. Mivel az egyéni felhasználók felelősek a saját számítógépük erőforrásaiért, ezért a hálózatban nincs központi irányítás vagy adminisztráció. Egyenrangú hálózatok 10 vagy ennél kevesebb számítógépet tartalmazó környezetekben működnek a legjobban. 15 / 105

16 Az egyenrangú hálózatok hátrányai: Nincs központosított hálózati adminisztráció, mely bonyolulttá teszi az erőforrásokkal gazdálkodók munkáját. Nincs központosított védelem. Minden számítógépnek külön biztonsági intézkedéséket kell használnia az adatok védelmére. A hálózaton lévő számítógépek számának növekedésével a hálózat egyre bonyolultabbá válik, és egyre nehezebb lesz kezelni. Valószínűleg nincs központi adattárolás sem. Különálló biztonsági másolatokat kell kezelni. Ez is az egyéni felhasználók felelőssége. 16 / 105

17 Az ügyfél-kiszolgáló hálózat Biztosítja a kért információt vagy erőforrást az ügyfelek számára. Hálózatokban gyakran végeznek valamilyen adatfeldolgozó feladatot az ügyfél gépek számára. Az ügyfél-kiszolgáló hálózatokban a kiszolgálókat hálózati adminisztrátorok tartják karban. A hálózat adatait központi fájl kiszolgálón tárolják. Központi nyomtató kiszolgáló kezeli a hálózat megosztott nyomtatóit. Csak a megfelelő jogokkal rendelkező felhasználók érhetik el a fájlokat és a megosztott nyomtatókat. Az adatvédelem érdekében, egy adminisztrátor rendszeres biztonsági mentést készít a kiszolgáló minden állományáról. 17 / 105

18 Hálózati alapfogalmak és technológiák 8.3 Vissza a tartalomjegyzékre 18 / 105

19 Hálózati alapfogalmak és technológiák A számítógépes szakembertől joggal várható el, hogy képes legyen a hálózati számítógépek megfelelő beállítását és hibaelhárítását elvégezni. A hálózati számítógépekkel való sikeres munka érdekében ismernünk kell az IP címzési rendszert, a különböző hálózati protokollokat és elveket. 19 / 105

20 Sávszélesség és adatátvitel A sávszélesség nagysága határozza meg az időegység alatt továbbítható információ mennyiségét. A sávszélességet bit / másodpercben mérik és általában a következő mennyiségi egységekkel jelzik: bps bit / másodperc kbps kilobit / másodperc Mbps megabit / másodperc 20 / 105

21 Dinamikus állomáskonfigurálási protokoll (DHCP) A DHCP (Dinamic Host Control Protokol) kiszolgáló a következő IP-címzéssel kapcsolatos információkat szolgáltathatja az állomások számára: IP-cím Hálózati maszk Alapértelmezett átjáró Opcionális értékek, például: DNS kiszolgáló címe (DNS Domain Name System, Tartomány Vezérlő Rendszer). 21 / 105

22 DHCP működése A DHCP kiszolgáló fogadja az állomás kérését. A kiszolgáló kiválaszt egy IP-cím bejegyzést az IP-címek egy előre meghatározott halmazából, melyet egy adatbázisban tárol. Miután az IP-címet kiválasztotta, a DHCP kiszolgáló felkínálja ezt az értéket az igénylő állomás számára. Ha az állomás elfogadja az ajánlatot, a DHCP kiszolgáló meghatározott ideig bérbe adja az IP-címet. A TCP/IP beállítások automatikus konfigurálása egyszersmind csökkenti az ismétlődő vagy hibás IP-címek kiosztásának lehetőségét. 22 / 105

23 Internetes kommunikáció szabályai Egy protokoll meghatározott szabályok készlete. Az Internet protokollok olyan szabályok készletei, melyek egy hálózaton lévő számítógépek közötti kommunikációt szabályozzák. A protokoll egy része határozza meg a kézbesítési cím szabványos helyét a borítékon. Ha a kézbesítési címet rossz helyre írják, a levelet nem lehet kézbesíteni. A protokollok fő rendeltetései a következők: Hibák felismerése Adatokat tömörítése Meghatározzák az adatok küldésének módját Adatok címzése Meghatározzák, miként kell az elküldött és az érkezett adatokat jelenteni. 23 / 105

24 Gyakran használt protokollok Ezeket a protokollokat használják a web böngészésekor, ek küldésekor és fogadásakor és adatállományok átvitelekor. 24 / 105

25 Internet vezérlőüzenet protokoll (ICMP) Az Internet vezérlőüzenet protokollt (ICMP) az eszközök arra használják a hálózaton, hogy vezérlési- és hibaüzeneteket küldjenek más számítógépeknek és kiszolgálóknak. PING (Packet Internet Groper) programot gyakran használják számítógépek közötti kapcsolat tesztelésére. Egy bizonyos IP cím elérhetőségének ellenőrzésére lehet használni. Egy adott IP cím pingelésével ellenőrizhető az IP kapcsolat. A ping ICMP visszhang-kérés (echo request) üzeneteket küld egy célszámítógépnek vagy egy másik hálózati eszköznek. A fogadó eszköz ennek hatására visszaküld egy ICMP visszahang-válasz üzenetet, ezzel jelezve, hogy az összeköttetés él. 25 / 105

26 Ping parancs kapcsolói A ping paranccsal együtt használható parancssori kapcsolók az ábrán láthatók. 26 / 105

27 A ping parancs kimenete Amennyiben létrehozható a kapcsolat, a célszámítógép négy ICMP visszhang-válasszal felel. 27 / 105

28 A hálózat fizikai összetevői 8.4 Vissza a tartalomjegyzékre 28 / 105

29 A hálózat fizikai összetevői Hálózati eszközök Számítógépek Hub-ok Kapcsolók Forgalomirányítók Vezeték nélküli hozzáférési pontok Hálózati közegek Csavart érpár Optikai kábel Rádióhullámok 29 / 105

30 Hubok Ábrán látható hub olyan eszköz, mely kibővíti egy hálózat hatótávolságát azáltal, hogy az egyik portján érkező adatokat, regenerálja, és az összes többi portján továbbítja. Ez azt jelenti, hogy egy hubra csatlakoztatott eszköztől származó minden forgalom mindig továbbítódik a hubra kötött összes többi eszköz felé, ha a hub adatokat forgalmaz. Ez hatalmas hálózati adatforgalmat eredményez. A hubokat más néven koncentrátoroknak nevezzük, mert egy LAN központi csatlakozási pontjaként szolgálnak. 30 / 105

31 Hidak és kapcsolók Egy átlagos hídnak csak 2 portja van, összekötve ezzel két szegmenst egyazon hálózaton. Egy kapcsolónak az összekapcsolandó hálózati szegmensek számától függően számos portja lehet. A kapcsoló sokkal kifinomultabb eszköz, mint a híd. A kapcsoló MAC cím táblázatot tart fenn az egyes portjaihoz kapcsolódó számítógépekről. Amikor egy beérkező keret megjelenik az egyik porton, a kapcsoló összehasonlítja a keret célcím információit a MAC-cím táblájával. Ezután a kapcsoló meghatározza, melyik portot használja a keret továbbításához. 31 / 105

32 Routers (forgalomirányítók) Forgalomirányítók olyan eszközök, melyek egész hálózatokat kötnek össze egymással. IP-címeket használják a keretek hálózatok közötti továbbításához. A forgalomirányító lehet egy speciális szoftverrel telepített számítógép, vagy egy hálózati berendezéseket gyártó által készített céleszköz. A forgalomirányítók az IP-címeket a célhálózathoz vezető legjobb útvonalakkal együtt táblázatban tárolják. 32 / 105

33 Vezeték nélküli hozzáférési pontok Vezeték nélküli hozzáférési pontok vezeték nélküli eszközök, mint a laptopok vagy a PDA-k számára biztosítanak hálózati elérést. A vezeték nélküli hozzáférési pont rádióhullámok segítségével kommunikál a számítógépek, PDA-k és más vezeték nélküli hozzáférési pontok beépített rádióegységeivel. A hozzáférési pontok lefedettségi területe korlátozott. 33 / 105

34 Multifunkciós eszközök Léteznek olyan hálózati eszközök, melyek egynél több funkciót töltenek be. Sokkal kényelmesebb egyetlen eszköz megvásárlásával és telepítésével megvalósítani minden elvárásunkat, mint mindegy egyes funkcióhoz külön eszközt vásárolni. Ez különösen igaz az otthoni felhasználókra. Otthonra inkább veszünk egy multifunkciós eszközt, mint külön-külön egy kapcsolót, egy forgalomirányítót és egy vezeték nélküli hozzáférési pontot. Az ábrán látható Linksys 300N jó példája a multifunkciós eszközöknek. 34 / 105

35 Csavart érpáras kábel A csavart érpár egy rézkábel-típus, mely a telefonos hírközlésnek és a legtöbb Ethernet hálózatnak is az alapja. Egy vezetékpár alkot egy áramkört, mely adatot tud továbbítani. Az érpárokat megcsavarják, ezáltal biztosítva védelmet az áthallás ellen, ami nem más, mint az egymás melletti érpárak közötti zaj. A rézvezeték párokat színkóddal ellátott műanyag szigetelővel burkolják be, és összecsavarják. Végül az egész kábelköteget egy külső burkolat védi. Amikor áram halad át a rézkábelen, mágneses mező képződik a vezeték körül. Egy áramkör két vezetékből áll, a két vezeték körül kialakuló mágneses tér iránya ellentétes. Amikor az áramkör két vezetéke közel van egymáshoz, a mágneses mezők kioltják egymást. Ezt kioltási effektusnak nevezzük. A kioltási effektus nélkül hálózatunk kapcsolatai lassúvá válnának, köszönhetően a mágneses mezők okozta interferenciának. 35 / 105

36 Csavart érpáras kábel Árnyékolatlan csavart érpár (UTP Unshielded Twisted Pair) Kettő vagy négy pár vezetékből álló kábel. Ez a kábel csupán a csavart érpárak okozta kioltási effektusra hagyatkozik, az elektromágneses (EMI) és rádiófrekvenciák okozta interferencia (RFI) jeltorzító hatásának csökkentésében. Az UTP a hálózatokban leggyakrabban használt kábeltípus. Az UTP kábeleknek 100 méter (328 láb) lehet a maximális hosszuk. Árnyékolt csavart érpár (STP Shielded Twisted Pair) Minden érpár fém fóliával van beburkolva. Ez az árnyékolás jobban védi a vezetékeket a zajtól. Végül a teljes, négy érpárból álló vezetéket is körülveszi egy fémháló vagy fólia. Az STP kábelek csökkentik a kábelen belüli zajokat, valamint a kábelt kívülről érő EMI és RFI interferenciákat is. 36 / 105

37 Kategória-besorolás Az UTP kábeleket különböző kategóriákba sorolják a következő két tényező alapján: A kábelben lévő vezetékek száma A vezetékek csavarásainak száma 3-as kategóriájú kábelezést telefon rendszerekhez. Az 5-ös és az 5e kategóriájú kábelek a leggyakoribb hálózati kábelek. 6-os kategóriájú kábelek műanyag távtartóval különíti el az érpárakat, ami csökkenti az interferenciát, az érpárak több csavarással rendelkeznek, mint az 5e kategória esetében. 37 / 105

38 Koaxiális kábel A koaxiális kábelek egy réz magot tartalmaznak, melyet erős árnyékolás vesz körbe. A koaxiális kábelt számítógépek csatlakoztatására használják egy hálózatban. Többféle koaxiális kábel létezik Vastag Ethernet vagy 10BASE5 A hálózatokban régebben használt koaxiális kábeltípus,10 Mbps sebességen működött, hossza maximum 500 méter lehetett. Vékony Ethernet vagy 10BASE2 A hálózatokban régebben használt koaxiális kábeltípus, 10 Mbps sebességen működött, hossza maximum 185 méter lehetett. RG-59 Jellemzően az Egyesült Államok kábeltelevízió rendszereiben használt kábeltípus RG-6 Az RG-59-nél jobb minőségű kábel, nagyobb sávszélességgel rendelkezik és kevésbé érzékeny az interferenciára. 38 / 105

39 Optikai kábel Az optikai szál olyan üveg vagy műanyag vezető, amely fényt használ az információ továbbításához. Mivel üvegből készült, az üvegszálas kábelre nem hat az elektromágneses és a rádió frekvenciás interferencia. Minden jelet fényimpulzusokká alakítanak továbbítás előtt, és elektromos jelekké alakítják vissza, amikor elhagyja a kábelt. Ez azt jelenti, hogy egy üvegszálas kábel tisztábban, messzebbre és nagyobb sávszélességgel továbbíthatja az adatokat, mint a rézből vagy más fémből készült kábelek. Az optikai kábelek két alaptípusa a következők: Többmódusú és Egymódusú 39 / 105

40 LAN topológiák és architektúrák 8.5 Vissza a tartalomjegyzékre 40 / 105

41 LAN topológiák és architektúrák Fizikai topológia: komponensek fizikai elhelyezkedése a hálózatban Logikai topológia: pedig azt határozza meg, hogyan kommunikálnak az állomások az adatátviteli közegen 41 / 105

42 LAN fizikai topológiák Gyakori fizikai LAN topológiák láthatóak Busz Gyűrű Csillag Kiterjesztett csillag Háló 42 / 105

43 Busz topológia A busz topológiában minden számítógép egy közös kábelre csatlakozik. A kábel egyik gépből a másikba csatlakozik, csakúgy ahogy egy buszvonal megy végig a városon. A kábel végére egy kis sapka van szerelve, amelyet lezárónak vagy végellenállásnak hívnak. A végellenállás megakadályozza a jel visszaverődését, ezáltal a hálózati hibák kialakulását. 43 / 105

44 Gyűrű topológia A gyűrű topológiában az állomások fizikailag gyűrűbe vagy körbe kapcsolódnak. Mivel a gyűrű topológiában nincs kezdőpont vagy végpont a kábelt nem szükséges lezárni. A gyűrűben egy speciális keret, úgynevezett token kering, és megáll minden állomásnál. Amennyiben az adott állomás adatot akar küldeni, a kerethez adja az adatokat és a célállomás címét. A keret ezután továbbhalad a gyűrűben, amíg meg nem érkezik a keret címében szereplő állomáshoz. A célállomás kiolvassa az adatot a keretből. 44 / 105

45 Csillag topológia A csillag topológia lényege a központi csatlakozási pont, amely általában egy céleszköz, például egy hub, egy kapcsoló vagy egy forgalomirányító. Az egyes hálózati állomásokat külön kábelszakasz csatlakoztatja közvetlenül a csatlakozási ponthoz. A csillag topológia fő előnye, hogy könnyen lehet hibaelhárítást végezni benne. Minden állomás saját vezetéken keresztül csatlakozik a központi eszközhöz, így egy adott kábel meghibásodása csak azt az egy állomást érinti. A hálózat többi része működőképes marad. 45 / 105

46 Hierarchikus vagy kiterjesztett csillag topológia A hierarchikus vagy kiterjesztett csillag topológia valójában egy csillag topológia, melyben további hálózati eszközök csatlakoznak a központi hálózati eszközhöz. Jellemzően a hálózati kábel egy hubhoz csatlakozik, melyhez aztán további hubok csatlakoznak. A nagyobb hálózatok, mint például a nagyobb vállalatok vagy egyetemek hálózatai, a hierarchikus csillag topológiát használják. 46 / 105

47 Háló- vagy teljesen összekapcsolt topológia A háló-topológiában minden eszköz csatlakozik minden eszközhöz. Mikor minden eszköz csatlakozik minden más eszközhöz egyetlen kábel meghibásodása nem hat a hálózat egészének működésére. A háló topológiát WAN-okban használják, amelyek LAN-okat kötnek össze. 47 / 105

48 Logikai topológiák A két legelterjedtebb logikai topológia a szórásos és a vezérjeles topológia. A szórásos topológia esetében az állomások vagy egy konkrét állomásnak, vagy a hálózathoz csatlakozó összes állomásnak tudják címezni az adatokat. Az állomásoknak semmilyen sorrendet sem kell betartaniuk a hálózat használatában ez az először jött, először kiszolgált (FCFS first come, first served) elv a hálózati adatküldésében. A vezérjeles topológiában sorban minden állomás megkapja az elektronikus vezérjelet. Amikor egy állomás megkapja a vezérjelet, megkapja a jogot arra, hogy adatokat küldjön a hálózatban. Ha az adott állomásnak éppen nincs elküldendő adata, átadja a vezérjelet a következő állomásnak, a folyamat pedig megismétlődik. 48 / 105

49 LAN architektúrák A LAN architektúrák mind a fizikai, mind a logikai topológiát leírják. A három leggyakoribb LAN architektúra: Ethernet Vezérjeles gyűrű (token ring) FDDI a Token Ring 49 / 105

50 Ethernet Az Ethernet architektúra alapja az IEEE szabvány. Az IEEE szabvány előírja, hogy a hálózat a vivőérzékeléses többszörös hozzáférés ütközésfigyeléssel (CSMA/CD Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection) közeg-hozzáférési metódust használja. A CSMA/CD technológiát használó hálózat állomásai az először jött-először kiszolgált üzenetszórásos elvet követik az adatok továbbításakor. Az Ethernet logikailag busz vagy szórásos topológiát alkalmaz, valamint busz vagy csillag fizikai topológiát. Amint a hálózatok növekednek a legtöbb Ethernet hálózatot kiterjesztett csillag vagy hierarchikus csillag topológia használatával implementálják. A szabványos átviteli sebesség 10 Mbps és 100Mbps, de az új szabványok a Gigabit Ethernetet körvonalazzák, amely képes az 1000 Mbps (1 Gbps) sebességet elérni. 50 / 105

51 Vezérjeles gyűrű (token ring) A Token Ring hálózatot az IBM eredetileg azért fejlesztette ki, hogy egy megbízható hálózati architektúrát kapjon, amely a vezérjel-továbbításos hozzáférési metóduson alapul. A Token Ring gyakran IBM mainframe rendszerekbe van integrálva. Token Ring hálózatok számítógépekkel és mainframe-ekkel is használhatók. 51 / 105

52 Fiber Distributed Data Interface (FDDI) Az FDDI a Token Ring típusú hálózatok egy típusa. Az FDDI implementációja és topológiája különbözik az eredeti IBM Token Ring LAN architektúrától. Az FDDI-t gyakran egy irodaház-komplexum vagy egy egyetemi campus épületeinek összekötésére használják. Az FDDI optikai kábelt használ. Az FDDI a nagysebességű teljesítményt a vezérjel-továbbításos gyűrű topológia előnyeivel ötvözi. Az FDDI 100 Mbps sebesség elérésére képes, kettős-gyűrű topológián. A külső gyűrűt elsődleges a belső gyűrűt másodlagos gyűrűnek nevezik. 52 / 105

53 Szabványügyi szervezetek 8.6 Vissza a tartalomjegyzékre 53 / 105

54 Szabványügyi szervezetek Name Type Standards Established ITU-T ITU Telecommunication Standardization Sector (formerly CCITT) one of the three Sectors of the International Telecommunication Union Standards covering all fields of telecommunications Became ITU-T in 1992 IEEE Institute of Electrical and Electronics Engineers A non-profit, technical professional association Standards for the computer and electronics industry 1884 ISO International Organization for Standardization A network of the national standards institutes of 157 countries Promote the development of international standards agreements 1947 IAB Internet Architecture Board A committee; an advisory body Oversees the technical and engineering development of the Internet 1979; first named ICCB IEC International Electrotechnical Commission Global organization Standards for all electrical, electronic, and related technologies 1906 ANSI American National Standards Institute Private, non-profit organization Seeks to establish consensus among groups 1918 TIA/EIA Telecommunications Industry Association / Electronic Industries Alliance Trade associations Standards for voice and data wiring for LANs After the deregulation of the U.S. telephone industry in / 105

55 Ethernet szabványok 8.7 Vissza a tartalomjegyzékre 55 / 105

56 Ethernet szabványok Az Ethernet protokollok magukba foglalják mindazokat a szabályokat, melyek az Ethernet hálózaton való kommunikációt szabályozzák. Az IEEE által a gyártóknak és programozóknak kidogozott szabványok gondoskodnak arról, hogy minden Ethernet eszköz kompatibilis legyen egymással. Vezetékes Ethernet szabványok Vezeték nélküli Ethernet szabványok 56 / 105

57 Vezetékes Ethernet szabványok Az Ethernet architektúra alapja az IEEE szabvány. Az IEEE szabvány előírja, hogy a hálózat a CSMA/CD hozzáférés-vezérlési metódust implementálja. CSMA/CD A CSMA/CD esetén minden végponti állomás belehallgat a hálózati kábelbe, hogy küldhet-e adatot. Ez a folyamat hasonló ahhoz, amikor a telefonban tárcsahangra várunk mielőtt tárcsáznánk. Amikor az állomás úgy érzi, hogy a többi állomás nem küld adatot, az állomás megpróbálkozik az adatok elküldésével. Ha valóban nem küldött adatokat másik állomás ugyanebben az időpillanatban, az adatátvitel minden probléma nélkül megtörténik, és a célszámítógép megkapja az adatokat. Azonban, ha egy másik állomás is szabadnak észlelte a közeget, és ugyanebben az időben adni próbált, akkor ütközés keletkezik a hálózati közegen. 57 / 105

58 10BASE-T A 10BASE-T olyan Ethernet technológia, amely csillag-topológiát használ. A 10BASE-T népszerű Ethernet architektúra, fő jellemzőire már a neve is utal: A névben szereplő 10-es szám a 10 Mbps-os sebességet jelöli A BASE szó, mint baseband (alapsávú), az átvitel módjára utal. Az alapsávú átvitel esetében a kábel egész sávszélességét egyfajta jel használja. A T a csavart-érpáras kábelezésre vonatkozik (T, mint twisted-pair) A 10BASE-T előnyei Az optikai kábellel összehasonlítva olcsó telepítési költség A kábelek vékonyak, hajlékonyak és a koaxiális kábelnél könnyebb telepíteni őket. A berendezéseket és kábeleket könnyű újabbakra cserélni. A 10BASE-T hátrányai Egy 10BASE-T szegmens maximum hossza csak 100 m (328 láb) lehet. A kábelek érzékenyek az elektromágneses interferenciára (EMI). 58 / 105

59 100BASE-TX FastEthernet A nagy sávszélesség, melyet számos modern alkalmazás megkövetel, mint például a videokonferencia vagy az adatfolyamokban közvetített audiojelek, nagyobb átviteli sebességet igényeltek. Számos hálózat nagyobb sávszélességet követel, mint a 10 Mbps Ethernet.A 100BASE-TX sokkal gyorsabb, mint a 10BASE-T, az elméleti sávszélessége 100Mbps. A 100BASE-TX előnyei 100 Mbps sebesség esetében, a 100BASE-TX tízszer gyorsabb, mint a 10BASE-T 100BASE-TX csavart-érpáras kábelt használ, amely olcsó és könnyű telepíteni A 100BASE-TX hátrányai A 100BASE-TX szegmens maximális hossza is csak 100 m (328 láb) A kábelek érzékenyek az elektromágneses interferenciára (EMI). Az 1000BASE-T Gigabit Ethernet néven ismert. A Gigabit Ethernet egy LAN architektúra. 59 / 105

60 Az 1000BASE-T előnyei 1000BASE-TX Gigabit Ethernet Az 1000BASE-T architektúra támogatja az 1 Gbps-os adatátvitelt. Ez a megnövekedett sebesség lehetővé tette, hogy a sávszélesség-érzékeny alkalmazásokat, úgy, mint az élő videó implementálni lehessen. Az 1000BASE-T architektúra képes együttműködni a 10BASE-T és 100BASE- TX technológiával. Az 1000BASE-T hátrányai: A 1000BASE-T szegmens maximum hossza is csak 100 m (328 láb). Érzékeny az interferenciára. A gigabites hálózati-kártyák és kapcsolók drágák. További készülékek szükségesek. A 10BASE-FL, a 100BASE-FX, a 1000BASE-SX és LX mind optikai kábelt használó Ethernet technológiák. 60 / 105

61 Vezeték-nélküli Ethernet szabványok Az IEEE szabványban vannak specifikálva a vezeték-nélküli hálózati technológiák. Az IEEE vagy Wi-Fi a szabványok egy csoportjára utal: a b g n Ezek a protokollok specifikálják a különböző Wi-Fi szabványok használt frekvenciáját, sebességét és egyéb jellemzőit. 61 / 105

62 802.11a A a szabványnak megfelelő eszközökkel a vezeték nélküli hálózat akár az 54 Mbps adatátviteli sebességet is elérheti. Az IEEE a eszközök az 5 GHzes rádiófrekvencián üzemelnek, maximum hatótávolságuk 45,7 méter (150 láb) b A b szabvány a 2.4 GHz-es frekvenciatartományban üzemel, a maximum elméleti sebessége 11 Mbps. Maximális hatótávolsága 91 méter (300 láb) g A IEEE g szabvány a a szabvánnyal megegyező elméleti sebességet biztosít, ami 54 Mbps, de ugyanabban a 2,4 GHz-es tartományban üzemel, mint a b. A a szabvánnyal ellentétben a g szabvány visszafelé kompatibilis a b szabvánnyal. 91 m (300 láb) a maximum hatótávolsága n A n egy újabb vezeték nélküli szabvány, amelynek elméleti sávszélessége 540 Mbps, és a 2.4 GHz és 5 GHz-es tartományokban képes működni, maximum 250 m (984 láb) távolságban. 62 / 105

63 Vezeték-nélküli Ethernet szabványok 63 / 105

64 Az OSI referenciamodell és a TCP/IP modell bemutatása 8.8 Vissza a tartalomjegyzékre 64 / 105

65 Az OSI referenciamodell és a TCP/IP modell bemutatása Egy rétegmodell, olyan általános referenciakeretet szolgáltat, mely segít megérteni az interneten zajló kommunikációt, ezáltal alapja a kommunikációs protokollok fejlesztésének. Az egyes protokollok feladatait kezelhető méretű rétegekre tagolja. Mindegyik réteg adott feladatot tölt be a hálózaton keresztül történő kommunikáció folyamatában. A TCP/IP modellt az Amerikai Védelmi Minisztérium (Department of Defense DoD) kutatói alkották meg. A TCP/IP modell segít megérteni a TCP/IP protokoll-csomag működését, amely az uralkodó szabvány a hálózati adattovábbításban. Ez a modell 4 rétegből áll. 65 / 105

66 A TCP/IP modell A TCP/IP modell közös referenciakeretet biztosít az Interneten használt protokollok fejlesztésére. Rétegei az adatok hálózaton történő továbbításához szükséges feladatokat látják el. 66 / 105

67 Az OSI modell Az OSI modell egy ipari szabvány-keret, amely a hálózati kommunikációt hét elkülönülő rétegre osztja. Bár léteznek más modellek is, ma a legtöbb hálózati eszközöket gyártó cég e referenciakeret alapján fejleszti a termékeit. Az olyan rendszereket, melyek ezekből a rétegekből egymásra rakodó protokollokat implementálnak, protokollkészletnek nevezzük. A protokollkészletet lehet hardveresen, szoftveresen vagy a kettő kombinációjaként implementálni. Az alsóbb rétegeket általában hardveresen, míg a felsőbb rétegeket szoftveresen valósítják meg. Mindegyik réteg az adatok hálózaton történő továbbításhoz való előkészítésének egy részéért felelős. 67 / 105

68 Az OSI modell 68 / 105

69 OSI és TCP/IP Modell 69 / 105

70 A hálózati kártya és a modem üzembe helyezése 8.9 Vissza a tartalomjegyzékre 70 / 105

71 A hálózati kártya és a modem üzembe helyezése Miután beszereltük a hálózati-kártyát és telepítettük az illesztőprogramot, számítógépünkkel csatlakozhatunk a hálózathoz. A hálózati-kártya telepítésén túl, szükségünk lehet egy modemre is, hogy csatlakozni tudjunk az Internethez. Modem 71 / 105

72 A hálózati kártya illesztőprogramjának frissítése Időnként a gyártók új illesztőprogramot adnak ki a hálózati kártyákhoz. Az új illesztőprogram lehet, hogy a kártya funkcionalitását bővíti, vagy csak ahhoz kell, hogy az újabb operációs rendszerekkel is kompatibilis legyen az eszköz. Amikor új illesztőprogramot telepítünk, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a vírusirtó program le van tiltva, így egyik fájl se lesz helytelenül telepítve. Némely vírusirtók az illesztőprogramok frissítését lehetséges vírustámadásnak érzékelik. Egyszerre mindig csak egy illesztőprogramot telepítsünk, nehogy ütközzenek a különböző frissítési folyamatok. 72 / 105

73 Számítógép csatlakoztatása meglévő hálózathoz Most, hogy a hálózati kártya illesztőprogamját telepítettük, készen állunk arra, hogy csatlakozzunk a hálózathoz. Csatlakoztassuk a hálózati kábelt, más néven Ethernet patch- vagy egyeneskötésű kábelt, a számítógép hálózati portjába. A másik végét csatlakoztassuk a hálózati eszközhöz vagy a fali csatlakozóba. Miután csatlakoztattuk a kábelt, ellenőrizzük a hálózati aktivitást a LED-eket, vagy kapcsolatjelző fényeket figyelve az Ethernet foglalat mellet a hálózati kártyán. Ha nincs aktivitás az kábelhibára, a hub port hibájára vagy a hálózati kártya hibájára utal. Lehet, hogy ezek közül az eszközök közül egyet vagy többet ki kell cserélni, hogy elhárítsuk a problémát. 73 / 105

74 Számítógép csatlakoztatása meglévő hálózathoz Minden hálózati kártyához szükséges a következő információkat konfigurálni: Protokollok Azonos hálózatokon lévő két számítógép között ugyanazokat a protokollokat kell implementálni. IP-cím Ez a cím beállítható és egyedinek kell lennie minden eszköz esetében. Az IP-címet manuálisan is meg lehet adni, vagy DHCP segítségével automatikusan hozzárendelhető a kártyához. MAC cím Mindegyik eszköznek van egy egyedi MAC címe. A MAC címet a gyártó határozza meg, és nem lehet megváltoztatni. Tesztelhetjük a kapcsolatot a ping paranccsal ipconfig paranccsal 74 / 105

75 A modem A modem egy olyan elektronikus eszköz, amely adatokat szállít két olyan számítógép között, amelyek között analóg jelek formájában, telefonvonalon keresztül történik az adatátvitel. A modem szállítás céljából analóg jelekké konvertálja a digitális adatokat. A fogadó oldalon a modem visszaalakítja az analóg jeleket digitális jelekké, hogy azok a számítógép számára értelmezhetők legyenek. Ezt az eljárást, amely során az analóg jelet digitálissá és a digitális jelet analóggá konvertáljuk modulációnak/demodulációnak nevezzük. A modem-alapú átvitel meglehetősen pontos, annak ellenére is, hogy a telefonvonalak zajosak lehetnek a kattogás, elektromos töltés és egyéb problémák miatt. 75 / 105

76 Dial-up Networking (DUN) A nyilvános telefonhálózatot használó számítógépes kommunikációt betárcsázásos kapcsolatnak nevezzük (angolul: dial-up network DUN). A modemek egymással a telefonvonal TONE üzemmódját használva kommunikálnak. Ez azt jelenti, hogy a modem képes megduplázni a telefon tárcsázási képességét. A betárcsázásos kapcsolat pont-pont kapcsolatot (Point-to-Point Protocoll PPP) hoz létre telefonvonalon a két számítógép között. Miután a vonalkapcsolat létrejött, elindul a kézfogás-sorozat a két modem és a számítógépek között. A telefonos modemek az adatot soros telefonvonalon keresztül küldik analóg jelek formájában. 76 / 105

77 AT parancsok A modemekben egy szoftver vezérli a kommunikáció folyamatát. A legtöbb modem szoftvere a Hayes-kompatibilis utasításkészletet használja. Az AT utasítások modem vezérlő utasítások. Az AT utasítás készletet tárcsázás kezdeményezésére, felfüggesztésére, alaphelyzetbe állítására és egyéb parancsokra használják a modemeken. Az AT (az angol ATtention szóból), melyet a parancs karakterei követnek. A szabvány Hayes-kompatibilis tárcsázó kód az ATDxxxxxxx. Az x -ek jelölik a tárcsázott számot. A helyi hívások esetén 6 vagy 7 számjegyből áll, míg a távolsági hívásnál 10 vagy 11 számjegyből. 77 / 105

78 AT parancsok AT AP ATDT xxxxxxx ATA ATHO ATZ ATF AT+++ P T W Function Az összes modem tevékenység parancs előtt használt figyelmeztető kód. Tárcsázza az xxxxxxx telefonszámot, pulse tárcsázási üzemmódban. Tárcsázza az xxxxxxx telefonszámot, tone tárcsázási üzemmódban. Azonnali válasz a hívásra. A hívás azonnali felfüggesztése. Visszaállítja a modemet a bekapcsolási beállításokra. Visszaállítja a gyári alapértelmezett paramétereket és beállításokat. Megszakítja a jelet, adatmódból átvált parancsmódba. Pulse tárcsázási üzemmódot jelent. Tone tárcsázási üzemmódot jelent. A modem várakozását jelzi. 78 / 105

79 Egyéb hálózati kapcsolódási technológiák elnevezései, funkciói és jellemzői 8.10 Vissza a tartalomjegyzékre 79 / 105

80 Egyéb hálózati kapcsolódási technológiák elnevezései, funkciói és jellemzői Az Internethez számos úton lehet csatlakozni. A 90-es években az Internetet tipikusan adatküldésre használták. Az átviteli sebességek alacsonyak voltak a mai szélessávú kapcsolatokhoz viszonyítva. A legtöbb Internet-csatlakozás analóg modemes volt, amik a jó öreg telefonhálózat -ot ("plain old telephone system" - POTS) használták adatok küldésére és fogadására. Az utóbbi években számos üzleti és otthoni felhasználó szélessávú internetkapcsolatra váltott. A megnövekedett sávszélesség lehetővé teszi hangok és videójelek átvitelét is az adattovábbítás mellett. Telefon alapú technológiák Elektromos hálózat alapú technológiák Szélessávú technológiák IP alapú hangátvitel (VoIP) 80 / 105

81 Analóg telefon Hagyományos telefonvonalakat használja. Modemet használ, amely egy telefonhívást intéz egy másik, távoli modemhez, például az internetszolgáltató modeméhez. Hátránya: A telefonvonalat nem lehet beszélgetésre használni, amíg a modem használja azt. A korlátozott sávszélesség, amit az analóg telefonszolgáltatás biztosít. (54 Kbps sávszélesség érhető el) Az analóg modemes kapcsolat nem jó megoldás a nagy forgalmú hálózatok számára. 81 / 105

82 Integrated Services Digital Network (ISDN) Az ISDN technológia is ugyanazokat a telefonvonalakat használja, mint az analóg telefonos szolgáltatás. Digitális technológiát használ, az ISDN jobb minőségű hangszolgáltatást nyújt, és nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít, mint az analóg telefonos szolgáltatás. Az ISDN digitális kapcsolat három szolgáltatástípust kínál: alapsebességű interfész (BRI Basic Rate Interface), elsődleges átviteli sebességű interfész (PRI Primary Rate Interface), szélessávú ISDN (BISDN Broadband ISDN). Az ISND két különböző típusú kommunikációs csatornát használ. A B csatornát adatátvitelre használják adat, hang vagy videó, míg a D csatornát általában vezérlésre és jelzésre használják, azonban ez a csatorna nem használható adattovábbításra. 82 / 105

83 Integrated Services Digital Network (ISDN) Alapsebességű interfész (BRI Basic Rate Interface) dedikált 2*64 kbit/s kbit/s B csatorna 16 kbit/s D csatorna hívás beállításhoz, vezérléshez, bontáshoz Elsődleges átviteli sebességű interfész (PRI Primary Rate Interface) 1,544 Mbit/s 23 B csatorna Észak-Amerikában, Japánban 2,048 Mbit/s 30 B csatorna Európában, Ausztráliában 64 kbit/s D csatorna hívás fenntartáshoz Szélessávú ISDN (BISDN Broadband ISDN) különböző típusú szolgáltatásokat kezel egy időben általában szolgáltatói gerincként alkalmazzák 83 / 105

84 Digitális előfizetői vonal (DSL) A DSL egy folyamatosan rendelkezésre álló technológia. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges minden egyes alkalommal tárcsáznunk, mikor az Internethez csatlakozunk. Az ISDN-nel ellentétben, ahol a digitális adatkommunikáció helyettesíti az analóg hangkommunikációt, a DSL osztozik a telefonvonalon az analóg jelekkel. Aszimmetrikus előfizetői vonal (Asymmetric DSL) Jelenleg az ADSL a legelterjedtebben használt DSL technológia. Az ADSL különböző sávszélesség képességgel bír a különböző irányokba. Az ADSL esetén a letöltési sebesség általában nagy tipikusan legalább 1,5 Mbps. A letöltési sebesség arra a kommunikációra vonatkozik, amikor a kiszolgálótól a felhasználó felé történik adatátvitel. Ez azoknak a felhasználónak előnyös, akik nagy mennyiségű adatot töltenek le. A feltöltési sebesség az ADSL esetében alacsonyabb. Az ADSL nem megfelelő web- vagy FTP kiszolgáló üzemeltetéséhez, amelyek feltöltésérzékeny tevékenységeket vonnak maguk után. 84 / 105

85 DSL technológiák ADSL (Asymmetric DSL aszimmetrikus DSL) Manapság a leggyakrabban alkalmazott megvalósítás. A letöltési sebesség 384 kbit/s-től 6 Mbit/s-ig. (Ma már jelentősen túllépték ) HDSL (High Data Rate DSL nagysebességű DSL) Egyenlő sebességet biztosít mindkét irányba. SDSL (Simmetric DSL) Hasonló sebességet biztosít a fel és letöltéshez 3 Mbit/s ig. HDSL (Very High Data Rate DSL) Nagyon nagy átviteli sebességű ADSL. Letöltés Mbit/s, feltöltés 16 Mbit/s. IDSL (ISDN DSL DSL ISDN felett) Digitális átvitel hagyományos rézvezetékes telefonon, valamint más közegeken. Jellemző sebessége 144 kbit/s. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol DSL nem megoldható, de van ISDN. ISDN adapter szükséges a vonal mindkét végére. 85 / 105

86 Elektromos hálózat alapú technológiák Az elektromos hálózat alapú kommunikáció (PLC Power Line Communication) olyan kommunikációs eljárás, ami az áramszolgáltatás kábeleit (helyi elektromos hálózat) használja adatok küldésre és fogadásra. A PLC technológiával analóg információs jelek a szabványos 50 vagy 60 Hzes váltakozó áram hullámformájára ültethetők, amely az elektromos vezetékekben folyik. Az analóg jel hordozhat hang- és adatjeleket is. A PLC olyan területeken is használható, ahol más nagysebességű kapcsolat nem. A PLC technológia segítségével hálózatba köthetjük otthoni számítógépeinket anélkül, hogy hálózati kábeleket vagy vezeték nélküli technológiát kellene üzembe helyeznünk. A PLC technológiával ráadásul további vezetékezés kiépítése nélkül vezérelhetjük otthonunk világítását és a készülékeinket. 86 / 105

87 Szélessávú technológiák A széles sávú (vivőfrekvenciás) adatátvitel olyan technika, amelyet több jel egyidejű küldésére és fogadására használnak, a kábel különböző frekvenciáin. A szélessávú adatátvitel olyan jelzési metódus, ami széles frekvenciatartományt használ, amit kisebb csatornákra lehet osztani. A számítógép-hálózatok esetében a szélessávú kifejezést olyan kommunikációs eljárásokra használjuk, melyek során két vagy több jel továbbítódik egy időben. Két vagy több jel egyidejű küldése megnöveli az adás gyakoriságát. A kábel, a DSL, az ISDN és a műholdas kapcsolat mind általánosan ismert szélessávú hálózati kapcsolat. Kábel Digital Subscriber Line (DSL) Integrated Services Digital Network (ISDN) Műholdas kapcsolat 87 / 105

88 Kábel modem A kábelmodem csatlakoztatja a számítógépet a kábeltársasághoz, ugyanazt a koaxiális kábelt használva, amin a kábeltelevízió adása jön. Az ábrán egy kábelmodem látható. A kábelmodemhez közvetlenül is csatlakoztathatunk számítógépet, vagy közbeiktathatunk egy forgalomirányítót. 88 / 105

89 DSL modem és szűrő A DSL technológiával a csavart érpáras telefonvezetéken különböző frekvenciákon utazik a hang és az adatjel. Egy szűrőt használnak annak megakadályozására, hogy a DSL jelek és a telefonjelek zavarják egymást. A DSL modemnek nincs szüksége szűrőre. A DSL modemre nincs hatással a telefon frekvenciája. Ahogyan a kábel modem, a DSL modem is csatlakoztatható közvetlenül a számítógéphez vagy közbeiktathatunk egy forgalomirányítót, egy kapcsolót, egy hubot vagy egy többfunkciós hálózati eszközt, így több számítógép osztozhat az internet-hozzáférésen. 89 / 105

90 Az ISDN kapcsolat Az ISDN több csatornát használ és különböző típusú szolgáltatások továbbítását teszi lehetővé, ezért szélessávú technológiának tekintjük. Az ISDN segítségével hangot, videót és adatokat továbbíthatunk. 90 / 105

91 Műholdas kapcsolat A szélessávú műholdas kapcsolat azok számára lehet alternatíva, akiknek nem elérhető a kábel vagy a DSL kapcsolat. A műholdas kapcsolat nem igényel telefonvonalat vagy kábeltelevíziós hálózatot, csak egy műholdvevő antennát a kétirányú kommunikációhoz. A letöltési sebesség tipikusan elérheti az 500 Kbps-ot; a feltöltési sebesség közel 56 Kbps. A távoli vidéken élők gyakran használnak műholdas szélessávú kapcsolatot, mert gyorsabb kapcsolatra van szükségük, mint a telefonos összeköttetés, és számukra nem elérhető más típusú szélessávú kapcsolat. 91 / 105

92 IP alapú hangátvitel (VoIP) Az IP alapú hangátvitel (VoIP Voice over IP) olyan eljárás, amely során telefonbeszélgetéseket szállítanak adathálózatokon és az Interneten keresztül. A VoIP a hangunk analóg jeleit digitális információvá konvertálja, amit IP csomagokban szállítanak. A VoIP használhat egy már meglévő IP hálózatot, hogy a nyilvános kapcsolt telefonhálózathoz (PSTN) biztosítson hozzáférést. Feltétlenül szükségünk van internetkapcsolatra a VoIP technológia használatához. Ez hátrány lehet, ha az Internet szolgáltatás megszakad vagy nem folytonos. Amikor a szolgáltatás megszakad, a felhasználó nem tud telefonhívást intézni. 92 / 105

93 Általános megelőző karbantartási feladatok hálózatokban 8.11 Vissza a tartalomjegyzékre 93 / 105

94 Általános megelőző karbantartási feladatok hálózatokban Ahhoz, hogy egy hálózat helyesen üzemeljen, rendszeresen végre kell hajtanunk bizonyos általános megelőző karbantartási feladatokat. Egy szervezetben, ha egy számítógép hibásan működik, az általában csak egy felhasználót érint. Azonban, ha a hálózat működik hibásan, akkor számos vagy akár egyik felhasználó sem képes dolgozni. A hálózati eszközök egyik legnagyobb problémája, különösen a szerver szobában, a hőtermelés. A hálózati eszközök, mint például számítógépek, hubok és kapcsolók teljesítménye csökken, ha túlmelegednek. A túlzott hőtermelést gyakran a felgyülemlett por és a koszos légszűrők okozzák. Fontos a hálózati szoba tisztán tartása és a légszűrök rendszeres cseréje. Célszerű tartalék szűrőt raktárban tartani, hogy bármikor el tudjuk végezni a szükséges karbantartást. 94 / 105

95 Hálózati hibaelhárítás 8.12 Vissza a tartalomjegyzékre 95 / 105

96 Hálózati hibaelhárítás 96 / 105

97 Hálózati hibaelhárítás 97 / 105

98 Hálózati hibaelhárítás 98 / 105

99 Hálózati hibaelhárítás 99 / 105

100 Hálózati hibaelhárítás 100 / 105

101 Hálózati hibaelhárítás 101 / 105

102 Hálózati hibaelhárítás 102 / 105

103 Gyakori hálózati problémák és megoldások 103 / 105

104 Köszönöm a figyelmet! 104 / 105

105 Ez a minősített tanári segédanyag a HTTP Alapítvány megbízásából készült. Felhasználása és bárminemű módosítása csak a HTTP Alapítvány engedélyével lehetséges. info@http-alapitvany.hu A segédanyag a Cisco Hálózati Akadémia tananyagából tartalmaz szöveges idézeteket és képeket. A tananyag a Cisco Inc. tulajdona, a cég ezzel kapcsolatban minden jogot fenntart. 105 / 105