3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége"

Átírás

1 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti és technikai okokból mégis a TCP/IP referenciamodell és a TCP/IP protokollkészlet lett. A TCP/IP a világ bármely két pontján (vagy azon kívül) levő számítógépek között biztosít adatkommunikációt.

2 A TCP/IP modellt az Amerikai Védelmi Minisztérium definiálta, mert egy olyan hálózatot kívánt létrehozni, amely minden körülmények között még egy atomháború esetén is működőképes marad. Az Amerikai Védelmi Minisztérium azt akarta, hogy a csomagok mindenkor, minden körülmények között, bármely pontból bármely pontba eljussanak. Ez egy igen nehéz tervezési probléma, de ez vezetett a TCP/IP modell megalkotásához, ami azóta az Internet szabványává vált. A TCP/IP modell négy réteget tartalmaz: az alkalmazási réteget, a szállítási réteget, az Internet réteget és a hálózati réteget. Alkalmazási réteg A TCP/IP létrehozói úgy gondolták, hogy a magasabb szintű protokollok feladatkörébe tartoznak a viszony- és a megjelenítési réteg kérdései, ezért csak egy alkalmazási réteget hoztak létre, ami a magas szintű protokollok feladatait is tartalmazta, vagyis a megjelenítést, a kódolást és a párbeszédszabályozást. A TCP/IP minden alkalmazás szintű feladatot egy rétegbe foglal bele, és feltételezi, hogy az innen származó adatok megfelelő formátumban érkeznek az alatta levő réteghez. Szállítási réteg A szállítási réteg a szolgáltatás minőségi kérdéseivel foglalkozik, vagyis a megbízhatósággal, az adatfolyam-vezérléssel és a hibajavítással. Az egyik ide tartozó protokoll, a Transmission Control Protocol (TCP) igen hatékony és rugalmas módon teszi lehetővé a megbízható, gyors, alacsony hibaarányú hálózati kommunikációt. A TCP egy kapcsolatorientált protokoll. Ez a protokoll az alkalmazási rétegből származó információkat szegmensekbe csomagolva a forrásés a célállomás között párbeszédszerű kommunikációt tesz lehetővé. A kapcsolatorientáltság nem azt jelenti, hogy egy áramkör létezik a kommunikáló számítógépek között (ez áramkörkapcsolás lenne), hanem azt, hogy egy bizonyos ideig a két számítógép 4. rétegbeli szegmenseket cserélhet egymás között Internet réteg Az Internet réteg feladata az, hogy az összekapcsolt hálózatok bármely részhálózatában levő forrásállomás csomagjait elküldje, és azokat a célállomáson fogadja, függetlenül a bejárt útvonaltól és hálózatoktól. Ennek a rétegnek a feladatát az Internet Protocol (IP) látja el. A legjobb útvonal kiválasztása és a csomagkapcsolás ebben a rétegben történik. Hasonlítsuk össze ezt a réteget a postai szolgálattal! Amikor feladunk egy levelet, nem tudjuk, az hogyan fog eljutni a címzetthez (több útvonal lehetséges), csak azt, hogy meg fog érkezni.

3 Hálózati réteg Ennek a rétegnek a neve igen tág értelemmel bír, ezért némileg megtévesztő lehet. A réteget más néven állomások és hálózatok közötti rétegnek is nevezzük. Ez a réteg foglalkozik az összes kérdéssel, ami ahhoz szükséges, hogy egy IP-csomag különböző fizikai összeköttetéseken haladjon keresztül. Ide tartoznak a LAN- és WAN-technológiák részletei, valamint az OSI modell fizikai és adatkapcsolati rétegének minden részlete. A TCP/IP protokollgráfja

4 Figyeljük meg, hogy a modell homokóra alakú számos felsőbb szintű protokoll található a tetején, és sokféle alsóbb szintű LAN-protokoll található az alján, középen pedig egy keskeny, IP-re épülő szállítási réteg (TCP vagy UDP) helyezkedik el. Az alábbi alkalmazások tartoznak ide: fájlátviteli protokoll (FTP, File Transport Protocol) hypertext átviteli protokoll (HTTP, Hypertext Transfer Protocol) egyszerű levéltovábbító protokoll (SMTP, Simple Mail Transport Protocol) körzeti névkezelő rendszer (DNS, Domain Name Service) triviális fájlátviteli protokoll (TFTP, Trivial File Transport Protocol). A szállítási rétegbe két protokoll tartozik: a Transmission Control Protocol (TCP) és a User Datagram Protocol (UDP). A TCP/IP modellben a hálózati szolgáltatásokat igénybe vevő alkalmazástól és a használt szállítási protokolltól függetlenül csak egy hálózati protokoll, az Internet Protocol vagy más néven IP használható. Ez szándékos tervezési döntés eredménye. Az IP egy olyan univerzális protokoll, amely bármely két számítógép közötti kommunikációt lehetővé teszi bárhol és bármikor. Az OSI és a TCP/IP modell összehasonlítása

5 Az OSI modellt és a TCP/IP modellt összehasonlítva különbségeket és hasonlóságokat is felfedezhetünk. Hasonlóságok mindkettő rétegekből tevődik össze mindkettőben található egy alkalmazási réteg, bár funkciójuk igencsak különböző mindkettő hasonló funkciójú szállítási és hálózati réteggel rendelkezik csomagkapcsolt (nem pedig áramkörkapcsolt) technológiát vesznek alapul a hálózati szakembereknek mindkettőt ismerniük kell. Különbségek a TCP/IP az alkalmazási rétegre hárítja a megjelenítési és a viszonyréteg funkcióit a TCP/IP az OSI modell adatkapcsolati rétegét és a fizikai réteget egy réteggé vonja össze a TCP/IP kevesebb rétege miatt egyszerűbbnek tűnik a TCP/IP protokolljaira épült az Internet, tehát a TCP/IP modell csak a protokolljai miatt nyert létjogosultságot. Ezzel szemben az OSI modellre épülő protokollokat egyetlen hálózat sem használja, bár mindenki az OSI modell alapján gondolkodik. Ha az OSI modell az alap, miért kell a TCP/IP modell is? Bár a TCP/IP modell protokolljai az Internet szabványos protokolljai, ebben a kurzusban az OSI modellt fogjuk használni a következők miatt: világszerte elismert, általános, protokollfüggetlen szabvány. részletesebb, ezért alkalmasabb oktatási célokra. részletesebb, ezért jobban használható hibakeresésre. Az OSI modellt, de a TCP/IP protokollokat fogjuk használni. A TCP-t egy, az OSI modellnek megfelelő 4. rétegbeli protokollnak, az IP-t egy 3. rétegbeli protokollnak, az Ethernetet pedig egy 2. és 1. rétegbeli technológiának fogjuk tekinteni.

6 Az átviteli közegekre vonatkozó szabványok Amikor a helyi hálózatunkhoz átviteli közeget választunk, szem előtt kell tartani a tűzrendészeti, építészeti és biztonsági előírásokat. Ugyanígy tekintettel kell lenni egyéb érvényes előírásokra is, hogy a hálózat optimálisan működjön, hogy garantálható legyen a kompatibilitás és - az átviteli közegek sokfélesége ellenére - a rendszerek biztosan együtt tudjanak működni. A következő csoportok által kifejlesztett és publikált átviteli közegekre vonatkozó szabványokat érdemes megemlíteni: Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) Underwriters Laboratories (UL) Electrical Industries Association (EIA) Telecommunications Industry Association (TIA) Az utolsó két szervezet közösen adott ki egy szabványgyűjteményt, amelyre EIA/TIA szabványokként szokás hivatkozni. A felsorolt csoportokon és szervezeteken túl a helyi, megyei, állami és nemzeti kormányzati szervek is (Magyarországon csak az utóbbiak) adnak ki olyan követelményeket és specifikációkat, amelyek meghatározzák a helyi hálózatokban használható kábeltípusokat. Az IEEE körvonalazta, hogy milyen kábelezési előírásokat kell betartani a és a szabványai alapján készült Ethernet és vezérjeles gyűrű hálózatokban és (a nem IEEE szabvány) FDDI hálózatokban. Az amerikai Underwriters Laboratories elsősorban biztonságtechnikai követelményekkel foglalkozó kábelezési specifikációkat ad ki, de a csavart érpáras átviteli közegek teljesítményét is minősítik. Az Underwriters Laboratories egy azonosítási programot is elindított, amely az árnyékolt és árnyékolás nélküli csavart érpárok jelöléseit sorolja fel. Ezzel könnyebben lehet biztosítani, hogy a LAN-okban használt kábelek megfeleljenek a specifikációknak. A felsorolt szervezetek közül az EIA/TIA-nak volt legnagyobb hatása a hálózati átviteli közegekre vonatkozó szabványokra. A hálózati átviteli közegek műszaki specifikációira vonatkozó szabványok közül évek óta az EIA/TIA-568, EIA/TIA- 568B és az EIA/TIA-569 jelűek a legelterjedtebbek.

7 A digitális sávszélesség fogalma A sávszélesség olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy adott idő alatt mennyi információ juttatható el az egyik helyről a másikra. Magát a sávszélesség kifejezést két értelemben is használják: egyrészt analóg, másrészt digitális jelekre. A továbbiakban ha sávszélességet mondunk, mindig a szó digitális értelmezésére gondolunk. A bit per szekundum (bit/s) a sávszélesség mértékegysége. Három példa a digitális sávszélesség fogalmának megértéséhez A sávszélesség a hálózatok nagyon fontos jellemzője, viszont elvont és nehezen érthető fogalom. Nézzük meg a következő három példát, melyek segítenek megérteni a sávszélesség fogalmát: A sávszélesség megfeleltethető egy csővezeték átmérőjének. Gondoljunk csak a vízvezeték- vagy a csatornahálózatra. Ezeknek a vezetékeknek mind különböző az átmérőjük. Egy város vízvezetékrendszerének fővezetéke akár 2 méter átmérőjű is lehet, míg egy konyhai vezeték átmérője mindössze 2 centiméter. A vezeték átmérője alapvetően meghatározza, hogy mennyi vizet bír átbocsátani. Ebben a hasonlatban a víz az információ, a csőátmérő pedig a sávszélesség megfelelője.

8 A sávszélesség egy hifi-berendezés hangminőségéhez is hasonlítható. A hallott hang az információnak, a hangminőség pedig a sávszélességnek felel meg. A sávszélesség az utak szélességéhez hasonlítható. Gondoljunk csak az országot, városokat behálózó úthálózatra. Hazafelé, az autópályáról letérve, kétsávos főúton, majd egyszerű közúton át jutunk el a garázsbejárónkig. Ebben a hasonlatban a sávok száma felel meg a sávszélességnek, az autók száma pedig az átvitt információmennyiségnek.

9 A sávszélesség definíciója A sávszélesség - definíció szerint - az egy másodperc alatt átvihető bitek számát jelenti. Miért különbözőek az átviteli közegek sávszélességei? A sávszélesség egy nagyon hasznos fogalom. A sávszélesség azonban nem lehet tetszőlegesen nagy. Használjunk akármilyen átviteli módot vagy közeget, mindig van egy érték, amit a sávszélesség nem haladhat meg. Ennek oka a fizika törvényeiben és a mai technika fejlettségi szintjében keresendő. A következő ábra néhány közismert hálózati átviteli közeggel elérhető maximális digitális sávszélességet és a hozzájuk kapcsolódó távolsági korlátokat mutatja.

10 Az átbocsátóképesség és a sávszélesség összehasonlítása Az áteresztőképesség a sávszélesség egy bizonyos időpontban, adott hálózati útvonalat használó fájlletöltés folyamán mérhető értéke. Sajnos, különböző okok miatt az átbocsátóképesség gyakran jelentősen elmarad az adott átviteli közegre jellemző maximális digitális sávszélességtől. Az áteresztőképességet és a sávszélességet befolyásolják például a következők: a hálózat-összekapcsoló eszközök tulajdonságai az átvitt adatok típusa a hálózati topológia a felhasználók száma a felhasználó számítógépének tulajdonságai a kiszolgáló számítógép tulajdonságai áramszünet vagy különleges időjárás okozta leállások és sok egyéb ok A hálózat tervezésekor figyelni kell az elméleti sávszélesség-határokra. A hálózat természetesen, nem lehet gyorsabb, mint amit a használt átviteli közeg megenged. Mielőtt egy hálózattípust kiválasztunk, mérjük meg, hogy ténylegesen mekkora áteresztőképességet biztosít, és ez alapján döntjük el, hogy megfelelő-e a hálózat a számunkra. Adatátvitellel kapcsolatos egyszerű képletek Az egyik legfontosabb kérdés a hálózattípus kiválasztáskor, hogy eldöntsük, milyen átviteli közeget akarunk használni. A kérdésben legtöbbször a felhasználói programok sávszélesség-igénye a meghatározó. A következő, egyszerű képlet a döntéshozásban segít. A képlet a következő: becsült letöltési idő = fájlméret / sávszélesség. A képlettel a minimális letöltési időt számoljuk ki, a letöltés ennél nem lehet gyorsabb. A képlet nem veszi figyelembe a korábban tárgyalt sávszélesség-csökkentő hatásokat, így csak egy durva becslést ad az információ átviteléhez szükséges időre, egy adott átviteli közeg vagy alkalmazás használata esetén.

11 Öt ok, amiért ismernünk kell a sávszélesség fogalmát 1. A sávszélesség véges. Az elektromágneses frekvenciatartomány véges sávszélességű, azaz csak véges sok frekvenciasáv áll rendelkezésünkre a rádióhullámú, mikrohullámú és infravörös spektrumban. 2. Ha ismerjük a sávszélesség tulajdonságait és véges voltát, sok pénzt takaríthatunk meg. Tulajdonképpen a sávszélességért fizetünk. 3. A sávszélesség és az átvitel fogalmát a két meghatározó tényező a hálózatok teljesítményének vizsgálatakor. 4. Az információ bitekként való tárolása hasznos, de nem forradalmi technológia. Ma másodpercenként több billiónyi bitet tudunk átvinni. 5. Egyre nagyobb sávszélességre van szükség. Aszinkron átvitel: Néhány fontos fogalom Az órajel precíz átvitelét nélkülöző digitális adatátvitel. A különböző forrásból származó aszinkron jelek különböző frekvencia- és fázisviszonyokkal rendelkeznek. Aszinkron átvitel során az egyes karaktereket rendszerint vezérlőbitek közé zárják (ún. start- és stopbitek közé), melyek a karakter elejét és végét jelzik Szinkron átvitel: Digitális jelek átvitele pontos időzítés mellett. A karakterek kezdete a kereten belül egy adott idő egész számú többszöröse. A keretek kezdetét és végét általában szinkronizáló karakterek jelzik (SYNC vagy FLAG karakterek).

12 Párhuzamos átvitel: Adatátviteli módszer, melynek során egy adatkarakter bitjei több csatornán keresztül, egyszerre továbbítódnak. Soros átvitel: Adatátviteli módszer, amely egy csatornán, egymás után viszi át az adatkarakterek bitjeit. A következő előadás témája A következő órán az internet alapelveivel, az internetes címzéssel, valamint az alhálózatokkal és az IP-hálózatokon használatos protokollokkal fogunk megismerkedni. Köszönöm a figyelmet!

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

Részletesebben

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a 15. Tétel Cégénél belső intranet kiépítését tervezik. Feladata, hogy ismertesse a döntéshozók számára a különböző megvalósítható szolgáltatásokat, azok előnyeit és hátrányait elemezve. Térjen ki a http,

Részletesebben

Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010

Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010 1.Adja meg a számítógép hálózat fogalmát! Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010 Autonóm számítógépek olyan együttesét jelenti, amelyet egyetlen technológia köt egymással össze. Két számítógépről

Részletesebben

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem Andrew S.Tanenbaum Számítógéphálózatok Második, bővített, átdolgozott kiadás Panem A mű eredeti címe: Computer Networks. Fourth Edition. Copyright 2003, 1996 Pearson Education, Inc. Publishing as Prentice

Részletesebben

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg 10. fejezet Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg (Data Link Layer) Előzetesen összefoglalva, az adatkapcsolati réteg feladata abban áll, hogy biztosítsa azt, hogy az adó oldali adatok a vevő

Részletesebben

Internet-hőmérő alapkészlet

Internet-hőmérő alapkészlet IPThermo127 KIT Internet-hőmérő alapkészlet Ethernetre / internetre csatolható digitális hőmérő monitorozó programmal Az IPThermo Simple család tagja. A jól ismert IPThermo126 kit továbbfejlesztett utódja,

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK....... 1 I. Számítógépes hálózatok............ 1 A hálózat fogalma.................. 1 A hálózat alkalmazásának céljai...... 1 II. Az Internet.......................

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység MINISZTERELNÖKI HIVATAL Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 2270-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama:

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg

* Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő rétegéhez. Kapcsolati réteg ét * Rendelje a PPP protokollt az TCP/IP rétegmodell megfelelő Kapcsolati réteg A Pont-pont protokoll (általánosan használt rövidítéssel: PPP az angol Point-to-Point Protocol kifejezésből) egy magas szintű

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA Iványi Tibor, ivanyit@tigris.klte.hu Csukás Levente, csukasl@fox.klte.hu Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ Abstract The well

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével Balsai Péter Kósa Attila 2002. június 19. Copyright c 2001-2002 Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete E közlemény felhatalmazást

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Informatikai füzetek

Informatikai füzetek Tartalomjegyzék Bevezetés................ xiii I. ALAPISMERETEK........... 1 Információ, adat, jel............. 1 Információ..................... 1 Adat......................... 1 Jel...........................

Részletesebben

Bártfai Barnabás HÁLÓZATÉPÍTÉS OTTHONRA ÉS KISIRODÁBA

Bártfai Barnabás HÁLÓZATÉPÍTÉS OTTHONRA ÉS KISIRODÁBA Bártfai Barnabás HÁLÓZATÉPÍTÉS OTTHONRA ÉS KISIRODÁBA Bártfai Barnabás HÁLÓZATÉPÍTÉS OTTHONRA ÉS KISIRODÁBA BBS-INFO, 2006. 4 Hálózatépítés otthonra és kisirodába Bártfai Barnabás, 2005., 2006. Minden

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv Bázis, Aktív, Portál és Portál+ csomagokhoz

Felhasználói kézikönyv Bázis, Aktív, Portál és Portál+ csomagokhoz Bázis, Aktív, Portál és Portál+ csomagokhoz MOLEHAND Kft. Verzió Dátum Módosította Változás 1 2009-06-11 Simkó Benedek Dokumentum létrehozása 1.1 2009-08-12 Halász István VPN kapcsolódás fejezet létrehozása

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell

Hálózatok. Alapismeretek. OSI hálózati modell Hálózatok Alapismeretek OSI hálózati modell A hálózatok logikai és fizikai szabványosításában résztvevő szervezetek: ANSI (American National Standards Institute) EIA (Electronic Industries Alliance) TIA

Részletesebben

INFORMATIKA E42-101 I. előadás Facskó Ferenc egyetemi adjunktus Adat Információ Adat: a világ állapotát leíró jel Információ: adat értelmezési környezetben (dimenzió, viszonyítás) Tudás: felhalmozott,

Részletesebben

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam,

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam, Ügyiratszám: HF-1586-5/2011. Tárgy: piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (7/2003 piac) HATÁROZATTERVEZET A Bérelt vonalak minimális

Részletesebben

55 810 01 0010 55 06 Hálózati informatikus Mérnökasszisztens

55 810 01 0010 55 06 Hálózati informatikus Mérnökasszisztens Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9 Kocsis Gergely 2016.11.28. IP, MAC, ARP A B csomópontból az A-ba küldünk egy datagramot. Mik lesznek az Ethernet keretben található forrás és a cél címek (MAC

Részletesebben

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre 4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre Tartalom 4.1 A hálózati alkalmazások azonosítása 4.2 A gyakori hálózati alkalmazások magyarázata 4.3 A minőségbiztosítás (Quality ot Service, (QoS)) bevezetése

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Széchenyi István Főiskola Győr, Hédervári út 3. Hartványi Tamás Kovácsházy Tamás Számítógép hálózatok I. A jegyzet a Számítógép hálózatok c. tantárgy előadásai alapján készült. Szerkesztette: Éder Zsolt

Részletesebben

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek 1.1. Hálózatok átalában A számítógép hálózat számítógépek összekapcsolt rendszre, amit valamilyen (speciális) cél érdekében hoztak létre. Ezn célok lehetnek: Erőforrások megosztása Feldolgozás biztonsága

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

Samsung multifunkciós nyomtató M4030ND. Gyorsítsa a munkafolyamatokat nagy sebességű, megbízható nyomtatással

Samsung multifunkciós nyomtató M4030ND. Gyorsítsa a munkafolyamatokat nagy sebességű, megbízható nyomtatással Samsung multifunkciós nyomtató M4030ND Gyorsítsa a munkafolyamatokat nagy sebességű, megbízható nyomtatással Ultra-hatékony nyomtatók a maximális üzleti teljesítményért Manapság a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging Elıadók: Basa István Tas - osztályvezetı Kovács Gyula- - vezetı szakértı Miért van szükség szolgáltatás

Részletesebben

Tervezési kérdések. Azonnali helyreállítást garantáló védelmi módszerek. Helyreállítási (recovery) ciklus

Tervezési kérdések. Azonnali helyreállítást garantáló védelmi módszerek. Helyreállítási (recovery) ciklus 0... Tervezési kérdések Azonnali helyreállítást garantáló védelmi módszerek Dr. Babarczi Péter babarczi@tmit.bme.hu http://lendulet.tmit.bme.hu/~babarczi/ Adott egy többrétegű hálózat (IP-over-WD) elyik

Részletesebben

ű Ö ű ű Ú Ú ű

ű Ö ű ű Ú Ú ű ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA DabasNet Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. 2370 Dabas Szent István út 85. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA Hatályos: 2009. május 1-től. Készült: 2007. július 30. Utolsó módosítás:

Részletesebben

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható!

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10826-12 számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés modul, továbbá a

Részletesebben

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1314bsc/ Előadás Kedd 12:00-14:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit.

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit. Hálózati útmutató 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bevezetés A hálózati kábel csatlakoztatása a hálózathoz A készülék beállítása a hálózaton A Windows konfigurálása A nyomtató funkció használata A SmartNetMonitor for

Részletesebben

Az Internet működésének alapjai

Az Internet működésének alapjai Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. h.c. Dr. Szepes András Informatika 2. INF2 modul Hálózati ismeretek SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXX-

Részletesebben

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6.

5.5.6. A hasznos teher beágyazásának biztonságát szolgáló fej- és farokrész... 52 5.6. A kiegészítő fejrészek sorrendje... 53 6. IPv6 Ismeretek Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1.1. Az ISO OSI referenciamodell és kapcsolata az IPv4-gyel... 5 1.2. Az IPv4 címrendszere és annak sajátosságai... 6 1.3. Az IPv4 szűk keresztmetszetei...

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/07nwi/ Előadás Csütörtök, 14:00-16:00 óra, hely: Bolyai terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Számítógépes Hálózatok 2012 Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek

Részletesebben

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció Számítógépes Hálózatok Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Vizsga Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/13bsc/ Számítógépes Hálózatok 2013 Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Beadandó

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1213bsc/ Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/09nwi/ Előadás Szerda, 17:45-19:15 óra, hely: 0-804 Lóczy Lajos

Részletesebben

Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok

Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok System i Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok 6. változat 1. kiadás System i Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok 6. változat 1. kiadás Megjegyzés Mielőtt

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet A feladata Online kapcsolattartás a között Tulajdonságai Írásos azonalli üzenetváltás tárolva vagy tárolás nélkül Üzenet hagyása Hangüzenet küldése, fogadása Konferencia

Részletesebben

ParcelCall intelligens követő rendszer az áruszállítás és a logisztika szolgálatában

ParcelCall intelligens követő rendszer az áruszállítás és a logisztika szolgálatában LOGISZTIKAI RENDSZEREK ParcelCall intelligens követő rendszer az áruszállítás és a logisztika szolgálatában A láncban mozgó áruk követésére már számos megoldás létezik, ezek azonban az általuk hordozott

Részletesebben

ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő

Részletesebben

IBM i. Szerviz és támogatás 7.1

IBM i. Szerviz és támogatás 7.1 IBM i Szerviz és támogatás 7.1 IBM i Szerviz és támogatás 7.1 Megjegyzés A kiadvány és a tárgyalt termék használatba vétele előtt olvassa el a Nyilatkozatok, oldalszám: 111 szakasz tájékoztatását. Ez

Részletesebben

Hálózati használati útmutató

Hálózati használati útmutató Hálózati használati útmutató 0 verzió HUN Tartalomjegyzék 1 Bevezető 1 Hálózati funkciók...1 Egyéb funkciók...2 2 Hálózati beállítások módosítása 3 A készülék hálózati beállításainak módosítása...3 A készülék

Részletesebben

1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása

1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása 1. A vezeték nélküli hálózatok rádiós szabályozása A WLAN rádiófrekvencián kommunikál. A rádiófrekvenciás spektrum szabályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy az eszközök a számukra kiosztott frekvenciasávban

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli

Részletesebben

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk

Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek

Részletesebben

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK]

[SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK] Mérési utasítás WireShark használata, TCP kapcsolatok analizálása A Wireshark (korábbi nevén Ethereal) a legfejlettebb hálózati sniffer és analizátor program. 1998-óta fejlesztik, jelenleg a GPL 2 licensz

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY 1516-1

Számítógépes hálózatok GY 1516-1 Számítógépes GY 1516-1 1-2.gyakorlat Követelmények Réteg modellek, alapfogalmak, alapvető eszközök Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Elérhetőségek

Részletesebben

Kati Fotó Fuji Labor internetes ügyfélprogram Verziószám: 2141. Felhasználói útmutató

Kati Fotó Fuji Labor internetes ügyfélprogram Verziószám: 2141. Felhasználói útmutató Kati Fotó Fuji Labor internetes ügyfélprogram Verziószám: 2141 Felhasználói útmutató 1. Telepítés Indítsa el a CD fıkönyvtárában található Install_FujiClient.exe programot, és a megszokott módon telepítse

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben