Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei"

László Szalai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek használata az adatok továbbításának leírására OSI modell Azért, hogy az adatcsomagok a forrástól eljussanak a célállomáshoz a hálózaton keresztül, a hálózat minden készülékének ugyanazt a nyelvet (protokollt) kell beszélnie. A protokoll a hálózati kommunikációt hatékonyabbá tevő szabályok összessége. A hálózatok inkompatibilitásának megoldása végett a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megvizsgálta a különböző hálózati modelleket (például a Digital Equipment Corporation net (DECnet), a Systems Network Architecture (SNA) és a t), azzal a céllal, hogy egy minden hálózatra általánosan alkalmazható szabálygyűjteményt állítson össze. A vizsgálat alapján az ISO létrehozott egy olyan hálózatmodellt, amely segítséget nyújt a vállalatoknak ahhoz, hogy olyan hálózatokat alakítsanak ki, amelyek kompatibilisek más hálózatokkal. Az ISO 1984-ben tette közzé saját hálózatleíró modelljét, az Open System Interconnection (OSI, Nyílt rendszerek összekapcsolása) hivatkozási modellt. Ez olyan szabványgyűjteményt biztosít a hálózatépítőknek, amely nagyobb fokú kompatibilitást és átjárhatóságot teremt a világ különböző vállalatai által előállított hálózati technológiák között. Az OSI modell rétegei Az OSI modell rétegei A hálózati kommunikációt kisebb, kezelhetőbb részekre osztja. Szabványosítja a hálózati összetevőket, így több gyártó is együttműködhet a fejlesztésben és a támogatásban. Különféle típusú hálózati hardverek és szoftverek is kommunikálhatnak egymással. Megakadályozható, hogy az adott réteget érintő változtatások megzavarják a többi réteg működését. A hálózati kommunikáció kisebb részekre osztásával a technológia könnyebben megérthető. 1

ugyanazt a nyelvet (protokollt) kell beszélnie. A protokoll a hálózati kommunikációt hatékonyabbá tevő szabályok összessége.

2 Egyenrangú (peer-to-peer) kommunikáció Annak érdekében, hogy az adatok a forrástól eljussanak a célállomáshoz, a forrás OSI modell szerinti rétegeinek a célállomás megfelelő rétegével kell kommunikálniuk. A kommunikációnak ezt a módját egyenrangú kommunikációnak nevezzük. A folyamat során mindegyik réteg protokolljai információkat cserélnek egymással. Az információegységeket protokoll-adategységnek (PDU) nevezzük. A forrásszámítógép minden kommunikációs rétege egy, az adott réteghez tartozó PDU segítségével kommunikál a célszámítógép azonos szintű rétegével A TCP/IP hivatkozási modellt az Amerikai Védelmi Minisztérium definiálta, mert egy olyan hálózatot kívánt megtervezni, amely minden körülmények között még egy atomháború esetén is működőképes marad. Tekintettel arra, hogy különböző átviteli közegek (rézvezeték, mikrohullám, optikai szál és műholdkapcsolat) kötik össze a készülékeket, a minisztérium olyan rendszer kialakítására törekedett, amely mindig és minden körülmények között továbbítja a csomagokat. Ez a rendkívül nehéz tervezési probléma hívta életre a TCP/IP modellt. A 60-as években született. A leggyakrabban használt alkalmazási rétegbeli protokollok közé tartoznak például a következők: FTP (File Transfer Protocol) HTTP (HyperText Transfer Protocol) SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) DNS (Domain Name System) TFTP (Trivial File Transfer Protocol) A korábban említett gyártóspecifikus technológiákkal ellentétben a TCP/IP-t nyílt szabványként alakították ki. Ez azt jelenti, hogy a TCP/IP-t mindenki szabadon használhatja. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a TCP/IP gyorsan szabvánnyá fejlődjön. A ben vannak olyan rétegek, amelyek neve megegyezik az OSI modell rétegeinek nevével, mégsem felelnek meg egymásnak pontosan a két modell rétegei. A szállítási réteg gyakoribb protokolljai: TCP (Transport Control Protocol) UDP (User Datagram Protocol) Az internet réteg elsőszámú protokollja: IP (Internet Protocol) A beágyazási folyamat részletes ismertetése A hálózati szakemberek véleménye eltér az alkalmazandó modellt illetően. Az iparág természetéből fakadóan mindkét modellel meg kell ismerkedni. A tananyag egészében hivatkozni fogunk mind az OSI, mind a re. A hangsúly a következőkre fog esni: A TCP-re mint az OSI 4. rétegbeli protokollra Az IP-re mint az OSI 3. rétegbeli protokollra Az Ethernetre mint 1. és 2. rétegbeli technológiára Ne feledjük, hogy a modell nem azonos egy, a hálózatban használt konkrét protokollal. A TCP/IP protokolljait az OSI modellel fogjuk leírni. A hálózaton minden kommunikáció egy forrástól származik, amely elküldi az információt egy célnak. A hálózaton át küldött információt adatnak vagy adatcsomagnak nevezzük. Ha egy számítógép (A állomás) adatot akar küldeni egy másik számítógépnek (B állomás), akkor a beágyazó folyamatnak először be kell csomagolnia az adatokat a beágyazásnak nevezett folyamattal. 2

Az információegységeket protokoll-adategységnek (PDU) nevezzük.

A beágyazási folyamat részletes ismertetése Adatbeágyazási példa Application Header + data Alkalmazási réteg Layer 4: Transport Layer Layer 3: Network Layer A

Az adatok becsomagolása a két végpont közötti szállításhoz 3. A hálózati IP-cím elhelyezése a fejrészben 4.

3 A beágyazási folyamat részletes ismertetése Adatbeágyazási példa Application Header + data Alkalmazási réteg Layer 4: Transport Layer Layer 3: Network Layer A hálózatnak az alábbi öt konverziós lépést kell elvégeznie az adatok beágyazásához: 1. Az adat felépítése 2. Az adatok becsomagolása a két végpont közötti szállításhoz 3. A hálózati IP-cím elhelyezése a fejrészben 4. Az adatkapcsolati rétegbeli fejrész és lábrész hozzáadása 5. Bitekké konvertálás az átvitelhez Layer 2: Network Layer Layer 1: Physical Layer Let us focus on the Layer 2, Data Link, Ethernet Frame for now. 7. réteg: DNS 3

4 4. réteg: TCP kontra UDP 3. réteg TCP összeköttetés-orientált protokoll megbízhatóbb, mivel visszajelzést ad a szegmensek megérkezéséről lassúbb az összeköttetés létrehozása, de maga az adatátvitel utána gyors az adatfolyamot szegmensekbe tördeli UDP összeköttetés nélküli protokoll nem megbízható, mivel nincs benne visszajelzés a szegmensek megérkezéséről igen gyors és hatékony az alkalmazások adatai elférnek egy szegmensben, így nem szükséges szakaszokra tördelnie IP ICMP ping tracert 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert VERS HLEN SERVICE TYPE IDENTIFICATION TOTAL LENGTH FLAGS FRAGMENT OFFSET TIME TO LIVE PROTOCOL HEADER CHECKSUM SOURCE IP ADDRESS DESTINATION IP ADDRESS IP OPTIONS (IF ANY) DATA... IP adatgramma formátum PADDING 3. réteg: ICMP ICMP echo kérés és válasz keret TYPE (8 v. 0) CODE (0) CHECKSUM IDENTIFIER SEQUENCE NUMBER OPTIONAL DATA... PRECEDENCE D T R UNUSED SERVICE TYPE mező 3. réteg: ping 3. réteg: tracert 4

szegmensekbe tördeli UDP összeköttetés nélküli protokoll nem megbízható, mivel nincs benne visszajelzés a szegmensek megérkezéséről igen gyors és hatékony az alkalmazások adatai elférnek egy

5 2. réteg: ARP 2. réteg: ARP 2. réteg: ARP 1. réteg Bitfolyam, a közegnek megfelelő formára konvertálva Vége 5

Hasonló dokumentumok

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati