VALIDÁLÁS, MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG

Átírás

1 Példány sorszáma: Készítette: Átvizsgálta: Jóváhagyta: sk. sk. sk. Dr. Tardos Károlyné Dr. Völgyi Antonia Dr. Tóth Zsuzsanna laboratóriumvezetıi feladatokkal megbízott igazságügyi vegyészszakértı minıségirányítási vezetı igazgató Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 1/12

2 1. Cél Az utasítás elkészítésének célja az ISZKI e Véralkohol Laboratóriumában alkalmazandó vizsgálati módszer bevezetéséhez, alkalmazásához és a változtatások esetén szükséges validálási eljárás, és a mérési bizonytalanság meghatározásának leírása, szabályozása. 2. Alkalmazási terület Ezt az utasítást alkalmazzuk az ISZKI Véralkohol Laboratóriumában bevezetett, véralkohol koncentráció meghatározására szolgáló analitikai vizsgálat validálására, a mérési bizonytalanság meghatározására. Ez az utasítás vonatkozik az ISZKI Véralkohol Laboratóriumában dolgozó valamennyi munkatársra. 3. Hivatkozások MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabvány, A vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei NAR 20, Alkalmazási útmutató az MSZ EN ISO/IEC szabványhoz Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértıi vizsgálatáról és véleményezésérıl. Népjóléti Közlöny, nov.30. Emberi eredető testnedvek alkohol koncentrációjának meghatározása c. igazgatói utasítás Dr. Balla József : A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai Guide to the expression of uncertainty in measurement (GUIDE) EA-4/02 Expressions of the uncertainty of measurements in calibration ILAC-G19:2002 Guidelines for forensic science laboratories 4. Meghatározások MSZ EN ISO/IEC 17025: szabvány, valamint NAR 20 szerint meghatározva. Validálás Szelektivitás A Validálás célja, hogy egy adott analitikai módszer mindazon jellemzı paramétereit meghatározzuk, amelyek lehetıvé teszik, hogy a mindennapi használat során a módszert megfelelı kontroll alatt tartsuk és igazoljuk, hogy teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. Az analitikai módszerrel szemben támasztott követelményeket a validálási protokollban kell megadni. Minden olyan esetben, amikor lényeges eltérés, változtatás történik az analitikai módszer, vagy rendszer mőködtetésében, validálással (részleges, vagy teljes) kell ellenırizni, illetve igazolni, hogy a módszer megfelel a kitőzött céloknak. Egy analitikai módszer szelektivitása azt jelenti, hogy a módszer milyen mértékben képes az adott alkotó meghatározására a mintamátrix, vagy egyéb zavaró alkotók jelenlétében. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 2/12

3 Linearitás Érzékenység Relatív érzékenység Kimutatási határ Mennyiségi meghatározás alsó határa Pontosság (torzítatlanság) Precizitás Ismételhetıség A linearitás azt fejezi ki, hogy a vizsgált komponens mennyisége és a hozzá tartozó mért válaszjel (detektor jelkimenete, vagy csúcsterület) között az összefüggés lineáris. A mőszer érzékenysége, az adott mérésre vonatkozó, jel-anyagmennyiség függvény adott pontjának elsı deriváltja, a lineáris függvény iránytangense: a=a/c; (pa*s) /(g/l). A mőszer relatív érzékenysége, az adott mérésre vonatkozóan, a mérendı komponens és a belsı standard csúcsterület hányadosok -relatív anyagmennyiség függvény adott pontjának elsı deriváltja, a lineáris függvény (kalibrációs görbe) iránytangense: ar=(ai/ab)/(ci/cb). Egy alkotó kimutatási határa (Ckh) az a koncentráció, vagy anyagmennyiség, amelyhez tartozó jel értéke megegyezik a vak minta közepes jelének és a vak minta jel háromszoros tapasztalati szórásának összegével. Az a legkisebb koncentráció, vagy anyagmennyiség, amely még elfogadható pontossággal és precizitással határozható meg. Egy alkotó mennyiségi meghatározásának alsó határa (Cmh) az a koncentráció, vagy anyagmennyiség, amelyhez tartozó jel értéke megegyezik a vak minta közepes jelének és a vak minta jel tízszeres tapasztalati szórásának összegével. A mérési tartomány valódiságának mértéke, a módszer valódi, rendszeres hibájának jellemzıje. Kifejezhetjük a mért érték és a valódi érték különbségeként, vagy hányadosaként. A precizitás a rögzített feltételek mellett független megismételt vizsgálatok közötti egyezés mértéke, rendszerint a becsült tapasztalati szórással, vagy relatív szórással (R.S.D.%) kifejezve, a módszer véletlen hibájának jellemzıje Az ismételhetıség a precizitás azon fajtája, amely ismételhetı körülmények között (azonos minta, módszer, mőszer és operátor, valamint rövid idıintervallum az egyes mérések között) elvégzett kísérletekre vonatkozik. Reprodukálhatóság A reprodukálhatóság a precizitás azon fajtája, amely azonos minták eltérı körülmények között (a mi esetünkben: azonos készüléken / mőszeren / berendezésen, de különbözı személy által, különbözı eszközökkel, eltérı munkanapokon) történı mérésére vonatkozik. Mérési tartomány Stabilitás HS-GC FID Alkohol Az a koncentrációtartomány, amelyre a módszer validálása során elıírt kritériumokat teljesítı mérıgörbét, pontosságot és a precizitást meghatározzuk. A vizsgálandó mintaoldat stabil, ha a meghatározandó komponensek a vizsgálat ideje alatt sem minıségi, sem mennyiségi változást nem szenvednek. Sorozatmérésnél a mérési eredményt nem befolyásolja a vizsgálatig eltelt idı. A HS-GC a minta gızterébıl történı automatikus mintaadagolóval ellátott gázkromatográf közismert rövidítése. A FID a gázkromatográfhoz illesztett, lángionizációs detektor közismert rövidítése. Alkohol kifejezés jelen dokumentumban az etilalkoholt/etanolt jelenti. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 3/12

4 Egymintás t-próba Kétmintás t-próba F-próba Mérési bizonytalanság ISZKI ISZKI GYI Statisztikai hipotézis vizsgálat. Azt vizsgálja, hogy egy mintában egy valószínőségi változó átlaga szignifikánsan különbözik-e egy adott m értéktıl. Statisztikai hipotézis vizsgálat. Azt vizsgálja, hogy két külön mintában egyegy valószínőségi változó átlagai egymástól szignifikánsan különböznek-e. Statisztikai hipotézis vizsgálat. Azt vizsgálja, hogy két külön mintában egyegy valószínőségi változó szórásai egymástól szignifikánsan különböznek-e, azaz a két sokaság/minta azonos varianciájú halmazból származik, vagy nem. A mérési eredményhez társított paraméter, amely a mérendı mennyiségnek ésszerően tulajdonítható értékek szóródását jellemzi. Igazságügyi Szakértıi és Kutató Intézetek ISZKI 5. Leírás 5.1. A vizsgálati módszer bemutatása Az ISZKI e Véralkohol Laboratóriumában alapvetıen igazságügyi célból az alábbi vizsgálatot végezzük: etilalkohol meghatározása emberi testnedvekbıl - általában vér- és vizeletmintából gázkromatográfiás módszerrel az Emberi eredető testnedvek alkohol koncentrációjának meghatározása c. igazgatói utasítás szerint. A módszer elve: A vizsgálandó komponens, az etilalkohol a folyadékfázisbeli koncentrációjával arányosan dúsul fel a minta gızterében, így lehetıvé válik a gıztérben lévı etanol koncentráció mérésével a folyadékfázisbeli koncentráció meghatározása. Az eljárás során a minta gızterében feldúsult etanolt nagyhatékonyságú gázkromatográfiás (HS-GC) elválasztást követıen lángionizációs módszerrel detektáljuk (FID). A mennyiségi elemzést, az etanol folyadékfázisbeli koncentrációjára kalibrált belsı standard módszerrel végezzük, így megbízható érzékeny meghatározást érünk el. Alkalmazási terület: ezt a módszert alkalmazzuk emberi testnedvek (vér, vizelet, liquor, csarnokvíz) - alkohol tartalmának meghatározására. A módszer kiválasztása: Az ISZKI Véralkohol Laboratóriumai azért döntöttek e módszer alkalmazása mellett, mert az illékony alkotók minıségének és mennyiségének a meghatározására az analitikai gyakorlatban általánosan elfogadott, és jól kidolgozott analitikai eljárás a HS-GC technika, a 13. sz. Módszertani levél is a gázkromatográfiás módszert ajánlja, a nemzetközi gyakorlatban is ezt a módszert alkalmazzák Követelmények A meghatározással szemben támasztott általános elvárások a módszertani ajánlás szerint: Az alkohol-koncentrációt 0,1-4 g/l tartományban határozzuk meg. 2 egymástól független mérési módszerrel, legalább egy-egy bemérésbıl két-két mérést alkalmazva, összesen 4 mérési eredmény átlagértékét adjuk meg. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 4/12

5 A mérési eredményt akkor adjuk meg az elızı pontban foglaltak szerint, ha a párhuzamos mérési eredmények ± 5 % -on belül térnek el az átlagértéktıl. Eltérı esetben újabb mérés végzése ajánlott. 5.3.Validálás során az alábbi módszereket alkalmazzuk: tanúsított anyagminta vizsgálata, az eredményt befolyásoló tényezık módszeres értékelése, a párhuzamos vizsgálatok eredményeinek értékelése, nemzetközi laboratóriumok közötti összehasonlító (jártassági) vizsgálatokon való részvétel. 5.4.Validálás végrehajtása (Validálási terv) Az elvárások teljesülése érdekében az alábbi követelmények megvalósulását vizsgáljuk a validálás során A mérırendszer alkalmassága A mérırendszert évente egyszer a szakszerviz a gyári protokollnak megfelelıen ellenırzi, szükség szerint beállítja, és írásban igazolja, hogy a mérırendszer a gyári specifikációnak megfelelıen mőködik Nemzetközi laboratóriumok közötti körvizsgálatokon való eredményes részvétellel igazoljuk a mérırendszerünk alkalmasságát is Módszer alkalmassága Szelektivitás A szelektivitást olyan mintákkal vizsgáljuk, amelyek a meghatározandó komponens(ek)en kívül lehetıség szerint a zavaró (mátrix) komponenseket is tartalmazzák. A FID detektorral üzemeltetett gázkromatográfiás mérés esetén elfogadott eljárás, ha az adott mintát egymással teljesen ellentétes, szélsıséges polaritású kolonnán kromatografáljuk. Ha mindkét kolonnán ugyanannyi csúcsot kapunk, illetve a kritikus alkotó csúcsa nem kettızıdik meg, akkor nagy valószínőséggel az adott, vizsgálandó csúcs, egyetlen alkotónak felel meg (Dr. Balla József: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, 2006). A módszer szelektivitásának biztosítása érdekében két egymással ellentétes polaritású gázkromatográfiás kolonnán párhuzamos mérést végzünk. Etanolt nem tartalmazó vérmintát, és vizeletmintát, valamint etanolt és t-butanolt (belsı standard) tartalmazó mintákat kromatografálunk. Elfogadási követelmény: a vér,- és vizeletminta kromatogramján az etanol és a t-butanol retenciós idejénél ne jelenjen meg más komponenstıl származó, zavaró kromatográfiás csúcs. A t-butanol oldat kromatogramján ne jelenjen meg az etanol retenciós idejénél kromatográfiás csúcs. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 5/12

6 A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási napló -ban helyezzük el A koncentráció-válaszjel függvény vizsgálata: linearitás vizsgálat A megfelelı lineáris tartomány általában alkalmazás- és detektorfüggı. A módszerfejlesztés során végzett kísérletek alapján a validálandó tartomány kijelölhetı. Legalább 5 koncentrációszinten (plusz a vak) szintenként legalább 5 párhuzamos mintaoldatot készítünk vizes alapú etanol referenciaanyagokból. A vizsgálati módszer leírás kalibrációs fejezete szerint felveszzük a kalibrációs görbét a gázkromatográf szoftverének segítségével. Egyenest illesztünk a legkisebb négyzetek módszerével és meghatározzuk a regresszió paramétereit és a linearitási tartományt. Képezzük a kalibrációs görbével számított, és a standardok névleges koncentrációjának az eltérését - mint reziduális eltéréseket, melybıl megállapítjuk hogy a kalibrálási tartomány tartalmaz-e arányos eltéréseket. Elfogadási követelmény: a regressziós együtthatót, r 2 >0,99 esetén fogadjuk el a vizsgált tartományban. A kalibrációs görbével számított, és a standardok névleges koncentrációjának az eltérései -mint reziduális eltérések legyenek véletlenszerőek, ne legyen arányos hiba. A vizsgálati eredményeket kinyomtatjuk, és a Validálási Naplóban helyezzük el A két csatornán mért minták eredményei átlagolhatóak Az analízis során a két mérıkolonnán kapott eredmények átlagértékét adjuk meg. Két mérési adathalmazból akkor képezhetı átlagérték, ha azok azonos várható értékő és azonos varianciájú / szórású halmazból származnak. Ezért szükséges annak vizsgálata, hogy a két mérıkolonnán azonos szórású mérési eredmények keletkeznek-e. A homogenitás eldöntéséhez az alábbi feltételt támasztjuk: A két kolonnán készített kalibrációs mérıgörbe szórásának eltérése ne legyen szignifikáns. A két kolonnán mért standard mintákra kapott mérési eredmények átlagának, és szórásának eltérése ne legyen szignifikáns. A két mérıkolonnán kapott kalibrációs görbéket jellemzı terület arány szórások homogenitását F- próbával hasonlítjuk össze. Három különbözı koncentrációszinten etanol standard oldatot - minimum 5-5 mintát -vizsgálunk azonos mérési körülmények között. Meghatározandó a visszamért koncentrációk szórása, átlaga, relatív szórása koncentrációszintenként, mindkét kolonnával kapott eredményekbıl külön-külön. A két kolonnán kapott mérési eredmények átlagértékét kétmintás t-próbával, a szórásokat pedig kétmintás F-próbával hasonlítjuk össze. Elfogadási kritérium: a két kolonnán készített kalibrációs mérıgörbe szórása, és a két kolonnán külön-külön mért értékek átlagai és szórásai egyik koncentráció szinten sem térhetnek el szignifikánsan egymástól (F-próba, kétmintás t próba). A vizsgálati eredményeket kinyomtatjuk, és a Validálási Naplóban helyezzük el. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 6/12

7 Relatív érzékenység, Kimutatási határ (C kh ), meghatározási határ (C mh ) A kimutatási határ a vak mintára mért zaj átlagos értékének a háromszorosához tartozó koncentrációérték. A meghatározási határ az analitikai mérıgörbe legalsó pontja, amely még elfogadható precizitással és pontossággal határozható meg; a vak mintára mért zaj átlagos értékének a tízszereséhez tartozó koncentrációérték. Etanolt nem tartalmazó mintát, azaz desztillált vizet kromatografálunk, és az etanol retenciós idejénél az etanol csúcsszélességének megfelelı területen az integrált jelbıl meghatároztuk az átlagos zajszintnek megfelelı területet (pa*s). Kimutatási határ: J kh = J átl, vak + 3 SD vak C kh = J kh / a a: az analitikai mérıgörbe meredeksége ( pa* s / g/l ) J: jel, azaz terület, pa*s Mennyiségi meghatározás alsó határa: J mh = J átl, vak + 10 SD vak C mh = J kh / a A relatív érzékenységet a belsı standard módszerrel felvett analitikai mérıgörbe meredeksége adja. Elfogadási kritérium: C mh 0,1g/l C kh 0,1g/l A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási naplóban helyezzük el Precizitás, ismételhetıség Három különbözı koncentrációszinten véres etanol standard oldatot, vagy spike-olt vérmintát minimum 5-5 mintát vizsgálunk azonos mérési körülmények között, egy napon belül, közvetlenül egymás után. Meghatározandó a visszamért koncentrációk szórása, átlaga, relatív szórása koncentrációszintenként. A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási naplóban helyezzük el. Elfogadási kritérium: A relatív szórás (RSD) 5% Precizitás, reprodukálhatóság A reprodukálhatóság megállapítása érdekében az alábbiak szerint jártunk el: A vizsgálatot a különbözı munkanapokon azonos munkatárs által; Illetve különbözı munkatársak által végzett vizsgálatok eredményének összehasonlításával végezzük. Három különbözı koncentrációszinten véres etanol standard oldatot, vagy spike-olt vérmintát szintenként minimum 5 mintát vizsgálunk azonos mérési körülmények között, az alábbiak szerint: 3x5 minta vizsgálata közvetlenül egymás után A munkatárs által végezve; 3x5 minta vizsgálata egy másik munkanapon A munkatárs által végezve; Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 7/12

8 3x5 minta vizsgálata az elızı munkanapok valamelyikén B munkatárs által végezve. Meghatározandó a visszamért koncentrációk szórása, átlaga, relatív szórása koncentrációszintenként. Elfogadási kritérium: A relatív szórások (RSD) 5%; A számított átlagértékek szignifikánsan nem térhetnek el egymástól (F-próba, kétmintás t-próba). A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási Naplóban helyezzük el Pontosság (torzítatlanság) A módszer pontossága a mért érték valódi értékhez való viszonyának a mértéke. A pontosság a mérési módszer rendszeres hibájának (, R) a jellemzıje. Egy módszer annál pontosabb, minél kisebb a mért érték és a valódi érték különbsége. Mivel a valódi értéket nem ismerjük, ezért ismert standard anyag, mint referencia, koncentrációértéke helyettesíti. A mért érték (mérési átlag: C i ) és a referenciaanyag koncentráció (C ref ) különbsége (hiba) vagy hányadosa (visszanyerés, recovery: R) a pontosság mérıszáma: = C i C ref (g/l) ; H =100* (C i C ref ) / C ref ( %) R = C i / C ref ; R = 100*C i / C ref (%) Három különbözı koncentrációszinten véres etanol standard oldatot, vagy spike-olt (addicionált) vérmintákat szintenként minimum 5 mintát vizsgálunk azonos mérési körülmények között, egy napon belül, közvetlenül egymás után. Meghatározandó a visszanyerések átlaga, szórása, relatív szórása koncentrációszintenként. Elfogadási kritérium: A hibahatár kevesebb legyen, mint 5%, azaz H 5%. A visszanyerés (R) értékei 0,95 R 1,05 legyenek. A mérési módszerünk pontosságát akkor tartjuk megfelelınek, ha a számított visszanyerési átlagok 95 %-os megbízhatósági szinten nem különböznek szignifikánsan az 1-tıl (egymintás t-próba). A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási naplóban helyezzük el. A laboratóriumi mérések pontosságát a laboratóriumok közötti jártassági vizsgálat segítségével is igazoljuk. A körvizsgálatokról kapott igazolások másolatát a Validálási N aplóban helyezzük el. A körvizsgálat eredménye azt kell mutassa, hogy az eredmények az elfogadási kritériumon belül vannak Mérési tartomány A mérési tartományban teljesülni kell a fentiekben leírt, a linearitásra, az ismételhetıségre és a pontosságra elıírt követelményeknek. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 8/12

9 Elfogadási kritérium: a mérési tartomány 0,1-4,0 g/l etanol koncentráció Oldat stabilitás A véralkohol vizsgálatnál a - a belsı standard oldat stabilitását és a - mintaoldat stabilitását (mátrix-hatás) kell vizsgálni. Legalább három párhuzamos referenciaanyagból (vizes és véres standard oldatok), illetve valós vérmintákból addicionálással ( spikolt ) elıkészített vizsgálati minta oldatokat készítünk, amely oldatok koncentrációja a mérési tartomány alsó, középsı és felsı részére esnek. Azt vizsgáljuk, hogy az egyszerre elıkészített mintaoldatok a mérési sorozat végéig stabilak maradnak-e. Meghatározandó a visszanyerések átlaga, szórása, relatív szórása kötegenként. Elfogadási kritérium: A mérési eredmények idıbeli változása véletlen-szerő legyen. A relatív szórások (RSD) ±5%; A visszanyerés (R) értékei 0,95 R 1,05 legyenek; A párhuzamos mérések átlagértékei, szórásai nem térhetnek el szignifikánsan egymástól (F-próba, kétmintás t-próba) és a kezdeti mérés átlagértékétıl, továbbá nem térhetnek el szignifikánsan a referencia értékektıl (egymintás t próba). A párhuzamos mérések átlagértékeinek a kezdeti értékektıl való különbsége ne haladja meg a mérési bizonytalanság értékét. A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási napló -ban helyezzük el Validálási dokumentum Az aktuálisan végzett vizsgálat validálásának igazolásait, a fenti fejezetekben leírt bizonyító vizsgálatok eredményét a Validálási napló -ban győjtjük. A feljegyzéseknek összhangban a jelen utasításban foglaltakkal, alábbiakat kell tartalmazni: A feljegyzés címét, Hivatkozást a vonatkozó utasításra, a támasztott követelményekkel, A vizsgált jellemzık, a követelmények, az eredmények és a minısítés összesített bemutatását, Az összesítés eredményeként a Validálási naplóban rögzíti a laboratóriumvezetıi feladatokkal megbízott vegyészszakértı, hogy a vizsgálati módszerre vonatkozó kritériumok igazolást nyertek, a módszer validált. A dokumentum készítıjének aláírását, a készítés dátumát, a jóváhagyó aláírását, a jóváhagyás dátumát Mérési bizonytalanság meghatározása A mérési bizonytalanságot, vagyis a mérési eredmény megbízhatóságát a pontosság és a precizitás együttesen jellemzi. A mérési bizonytalanság kiszámításánál statisztikai értékeléssel a NAR-20-ban és a Guide to the expression of uncertainty in measurement (GUIDE) c. dokumentumban foglaltaknak megfelelıen járunk el. A mérési bizonytalanság becslését igazolt összetételő anyagminták vizsgálata alapján végezzük. Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 9/12

10 Három különbözı koncentrációszinten etanol standard oldatot/vagy spike-olt mintát szintenként minimum 5 mintát vizsgálunk azonos minta elıkészítési és mérési körülmények között. Így az egész módszerünkre jellemzı (minta elıkészítés és vizsgálat együttesen) rendszeres és véletlen hibát tudjuk közvetlenül meghatározni. Meghatározandó a visszamért koncentrációk átlaga, szórása (SD) és a visszanyerés koncentrációszintenként. A mérés egyenlete: y = c(átlag) A kiterjesztett mérési bizonytalanságot az alábbi módon becsüljük: Az U eredı kiterjesztett mérési bizonytalanság a k kiterjesztési tényezı és az u c (y) eredı standard bizonytalanság szorzata, amely a mért érték körüli olyan intervallumot határoz meg, amely a mérendı mennyiségnek ésszerően tulajdonítható értékek eloszlásának nagy részét lefedi (GUIDE, pont). k értékét úgy választjuk meg, hogy a fedési valószínőség közelítıleg 95 % legyen, azaz az adatok normális eloszlását feltételezve k = t, (P=95, vagy 99%, ν=n-1) = 3 u c (y) értékét az u(y) standard bizonytalanságból határozzuk meg, u c ( y) = u( y) / n ahol n a mérések (az y meghatározások) száma. Regressziós egyenes alkalmazása esetén u(y) a kiegyenlítés maradékszórása, új standardok mintaként történı mérése esetén pedig 2 ( ci mért ci specifikált ) i= 1 SD (mért-ref) = u( y) = n. n Az eredı kiterjesztett mérési bizonytalanság: SD( mért ref ) t U= U ( Ci) = g/l; (k=t, P=95%, ν= n-1) n A mérési eredmény megadása mérési bizonytalansággal együtt: Ci /R ± U (Ci) g/l ; k=t; p=95%; ν= n-1; R: a visszanyerési faktorral való korrekció, méréseink esetén általában R = 1-nek vehetı. A mérési eredményeket táblázatban foglaljuk össze, és a Validálási Napló ban helyezzük el. 6. Melléklet Nem alkalmazható Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 10/12

11 7. Hivatkozott feljegyzések Validálási Napló (táblázatok) 8. Módosítások nyilvántartása Módosítás Sorszám Dátum Kiadás száma Leírása, jellege Elsı jóváhagyott kiadás Kiadás dátuma: Kiadás száma: 1. Oldalszám: 11/12