Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól Budapest, május

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátórendszereinek az átalakítása az ellátottak nagy száma, a magas társadalombiztosítási és költségvetési kiadások, a rokkantak és fogyatékosok alacsony foglalkoztatási aktivitása, s a hozzájuk kapcsolódó elégedetlenség miatt évtizedek óta fennálló igényként jelentkezik. Az ellátórendszer legkritikusabb területei közé tartozik a szakértői minősítés. Az ellátórendszerek fejlesztésének alapvető feltétele a szakértői minősítés korszerűsítése, a szakértői eljárás jelenlegi hiányosságainak a rendezése. Az évenként mintegy ezer vizsgálatot lefolytató Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységére jelenleg nincs átfogó szabályozás. A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. Az Országgyűlés elé benyújtásra került a rehabilitációs járadékról szóló T/2913. számú törvényjavaslat, amelynek alapvető célja, hogy az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkezőket visszavezesse a munkaerőpiacra. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése. Az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezet a fenti feladatoknak tesz eleget. A kormányrendelet-tervezet legfontosabb tartalmi elemei a következők: 1. Az Országos Orvosszakértői Intézet átalakítása, jogállása, az orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szerv kijelölése

3 Az Országos Orvosszakértői Intézet új neve kifejezve a megváltozott feladatokat Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet). Az Intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. Az Intézet szervezetileg főigazgatóságból, regionális igazgatóságokból és kirendeltségekből áll. A tervezet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban határozza meg az Intézet jogállására vonatkozó további rendelkezéseket (székhely, munkáltatói jogkör gyakorlása, illetékesség stb.). A tervezet értelmében a Kormány orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet szakértői bizottságait jelöli ki. 2. Az Intézet feladatai Az Országos Orvosszakértői Intézet jelenleg is közel 30 jogcímen végez szakértői vizsgálatokat. Ezek közül a legjelentősebb a rokkantság, a munkaképesség-változás és a fogyatékosság minősítése. A rehabilitációs járadék január 1-jétől történő bevezetését követően a rehabilitációs járadék (és ezzel párhuzamosan a rokkantsági nyugdíj) megállapítására irányuló eljárásban az Intézet fog szakvéleményt adni az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükségeses időtartamról. 3. Az Intézet eljárása Az Intézet szakértői tevékenysége során az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a kirendeltségek szakértői bizottságai (elsőfokú szakértői bizottságok), a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a regionális igazgatóságok szakértői bizottságai (másodfokú szakértői bizottságok) járnak el. A tervezet meghatározza a szakértői bizottságok tagjainak számát, összetételét. A szakértői munka hatékonyabbá tétele érdekében minden szakértői bizottságban kijelölésre kerül egy ún. előadó szakértő, aki a szakértői bizottság számára döntésre előkészíti az ügyet, így különösen értékeli a szakvélemény kialakításához szükséges egészségügyi és egyéb dokumentációt, személyes vizsgálatra hívja be az érintett személyt, illetve, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatra utalja be. A tervezet bevezeti az ún. komplex minősítés rendszerét, aminek alkalmazására elsőként a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban fog sor kerülni. Ezzel párhuzamosan az új minősítési rendszer bevezetésre kerül a

4 rokkantsági nyugdíj vonatkozásában is az új megállapítások során. A komplex minősítés célja holisztikusan értékelni a vizsgált személy funkciókárosodásait, megmaradt és fejleszthető képességeit, valamint meghatározni azokat a személyes és környezeti tényezőket, amelyek révén leküzdhetők az egészségkárosodásból eredő, a napi tevékenység és a munkavégzés során jelentkező hátrányok. A komplex minősítési eljárásba az orvosszakértőkön kívül egyéb szakértők, így különösen a foglalkozási és szociális szakemberek bevonása is szükséges. A tervezetnek az Intézet jogállására vonatkozó részei tekintettel arra, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 73. -ának (1) bekezdése valamely szerv központi hivatalként történő működését a szerv kormányrendeletben történő létrehozásához köti a kihirdetést követő 8. napon, az Intézet eljárására vonatkozó részei a rehabilitációs járadékról szóló törvénytervezettel összhangban január 1-jén lépnek hatályba. A tervezet tartalmazza továbbá az Országos Orvosszakértői Intézet átalakulása miatt szükségessé váló egyéb jogszabályi módosításokat. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés illeszkedik a kormányprogramnak a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseihez. III. Előzmények Az előterjesztés a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontjában meghatározott feladat végrehajtására került előkészítésre. IV. Várható szakmai hatások Az orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex szakértői minősítési rendszer révén nem kizárólag a betegségek alapján, a munka és a napi élet körülményeit figyelmen kívül hagyva kerül megállapításra a munkaképesség, hanem a megmaradt, fejleszthető képességekre koncentrálva, az egyén szükségleteihez igazodva készül el a szakértői vélemény. Az eljárásrend és a szakértői bizottságok összetételének megváltozása

5 következtében egy szakmailag megalapozottabb szakvélemény kiadására lesz lehetőség. V. Várható gazdasági hatások Az Intézet finanszírozása a tervezet értelmében a következőképp alakul: - Az Intézet működési költségvetése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetben önálló címként szerepel. - Az Intézet szakértői tevékenységének díját abból a társadalombiztosítási pénzügyi alapból, elkülönített állami pénzalapból, költségvetési fejezeti előirányzatból kell megtéríteni az Intézetnek, amely annak az ellátásnak a fedezetéül szolgál, amelynek megállapítására irányuló eljárásban az Intézetet szakértői szervként kirendelték. Az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető orvosszakértői vizsgálatokért és szakvéleményezésért azonban szakértői díj nem kérhető. - A szakértői díjat a szociális és munkaügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozná meg. Előzetes számítások szerint az egyes vizsgálatok várható száma és aránya alapján az egy vizsgálatra jutó átlagos díj összege ezer Ft-ot tesz ki. VI. Várható társadalmi hatások Az új, korszerű szakértői rendszer kiépítése eredményeképpen a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerőpiaci visszatérését; az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz.

6 VIII. Műszaki tartalmú szabályozás Műszaki tartalmú szabályozás nem kerül elfogadásra a javasolt döntés alapján. IX. Kapcsolódások 5 Az előterjesztés a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódik. X. Fennmaradt vitás kérdések XI. Javaslat a sajtó tájékoztatására

7 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben a rehabilitációs járadékról szóló törvénnyel egyidejűleg történő kihirdetését.

8 Melléklet a /2007. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány. /2007. (..) Korm. r e n d e l e t e az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. -ának (5) bekezdésében, valamint a rehabilitációs járadékról szóló évi törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 33. -a (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása 1. (1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal. (2) Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (3) Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Intézet működési költségvetését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként kell meghatározni. (4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja.

9 (5) A főigazgató-helyetteseket és a gazdasági igazgatót a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. (6) Az Intézet székhelye Budapest. 2. (1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és azok kirendeltségeiből (a továbbiakban: kirendeltség) áll. (2) Ha az Intézet 6. (1) bekezdés szerinti szakértői bizottságai a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. -ának (6) bekezdésében foglaltak alapján szakhatóságként járnak el, a) a mellékletben meghatározott székhelyen működő regionális igazgatóságok az ott meghatározott illetékességi területen, b) a megyeszékhely városokban működő kirendeltségek megyére kiterjedő illetékességgel járnak el. (3) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek. 3. (1) A főigazgató a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek vezetői felett, b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a kirendeltségek alkalmazottait, c) gondoskodik az egységes szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi az Intézet szakmai tevékenységét, d) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását, e) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet, f) gondoskodik az Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzéséről, továbbképzéséről,

10 g) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit, h) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek. (2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és a kirendeltségei alkalmazottai felett, b) szervezi a 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti másodfokú szakértői bizottságok működését, ellenőrzi szakmai tevékenységüket. (3) A kirendeltséget kirendeltségvezető vezeti. A kirendeltségvezető szervezi a 6. (1) bekezdésének a) pontja szerinti elsőfokú szakértői bizottságok működését, valamint ellenőrzi szakmai tevékenységüket. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre 4. (1) Az Intézet szakértői tevékenysége körében a) szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről [Rjtv. 6. (1) bek. a) pont, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 72. (1) bek., Ebtv. 48/A. (1) bek.] b) szakvéleményt ad a szakmai munkaképességről [Rjtv. 6. (1) bek. b) pont], c) szakvéleményt ad a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról [Rjtv. 6. (1) bek. c) pont], d) szakvéleményt ad a fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről [a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 23/C. (1) bek.], e) szakvéleményt ad a tartósan beteg állapot fennállásáról [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 43. (2) bek. a) pont], f) szakvéleményt ad a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékéről [Ebtv. 65. (5) bek., Tny. 72. (1) bek.],

11 g) szakvéleményt ad a keresőképességről, illetve annak változásáról [Ebtv. 45. (4) bek., 77. (1) bek.], h) szakvéleményt ad a baleseti táppénz meghosszabbításához [Ebtv. 65. (3) bek.], i) szakvéleményt ad a hadieredetű fogyatkozás mértékéről, az ezzel kapcsolatos támogatásra való rászorultságról [a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 3. (3) bek.], j) szakvéleményt ad a nemzeti gondozásra való rászorultságról [a nemzeti gondozásról szóló évi LII. törvény 6. (5) bek.], k) felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényét [a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. (1) bek.], l) elvégzi a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatokat, m) ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb szakértői tevékenységet. (2) Az Intézet a 9. (1) bekezdésének a) pontja szerinti szerv megkeresésére kiegészítő szakvéleményt ad a bírósági felülvizsgálat során született igazságügyi orvosszakértői véleményhez. A kiegészítő szakvélemény kialakítása során az igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltaktól nem lehet eltérni. 5. Az Intézet módszertani feladatai körében a) közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek meghatározásában, b) kidolgozza a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság egészségi feltételeinek az ellátottak funkcióképessége, fogyatékossága, szakmai munkaképessége alapján történő értékelési módszerét, módszertanát, c) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét, d) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértői tevékenység fejlesztésére. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet eljárása 6.

12 (1) Az Intézet szakértői tevékenysége során a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet kirendeltségének szakértői bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú szakértői bizottság), b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban az Intézet regionális igazgatóságának szakértői bizottsága (a továbbiakban: másodfokú szakértői bizottság) jár el (az a) b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakértői bizottság). (2) Ha a 9. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljáró szerv kötve van a szakértői bizottság szakvéleményéhez, a szakértői bizottság illetékességét a szakvéleménnyel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) lakóhelye, tartózkodási helye alapozza meg. 7. A szakértői bizottság a jogszabályban meghatározott esetekben komplex minősítést végez, amelynek során egy szakértői eljárás keretében ad szakvéleményt a 4. (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltakról. 8. (1) A szakértői bizottság legalább három tagból áll. (2) A szakértői bizottságnak az Intézet alkalmazásában álló szakértők, és ha az Intézetnek a szakvélemény kialakításához nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, külső szakértők lehetnek a tagjai. (3) Külső szakértő az a büntetlen előéletű, a szakterületén legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet, a) aki a külön jogszabályban meghatározott szakértői tanfolyamon részt vett és annak eredményes elvégzéséről tanúsítványt szerzett, b) akivel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben, illetve a Ket.-ben meghatározott kizárási ok [Ket. 58. (6) bek., 59. (1) bek.]. (4) A szakértői bizottságnak nem lehet tagja az, aki részt vesz az érintett személy gyógykezelésében, rehabilitációjában, szociális ellátásában. (5) Az elsőfokú szakértői bizottság tagjait a kirendeltségvezető, a másodfokú szakértői bizottság tagjait az igazgató jelöli ki, illetve külső szakértő esetén kéri fel.

13 (6) A komplex minősítés során a szakértői bizottság a) legalább egy tagja foglalkoztatási szakértő, b) legalább egy tagja szociális szakértő. (7) Ha az Intézet nem rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szakértővel, a kirendeltségvezető, illetve az igazgató megkeresi a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt, hogy tegyen javaslatot a foglalkoztatási, illetve szociális szakértő személyére. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a) a foglalkoztatási szakértő személyére a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékének Munkaerő-piaci tanácsadás, Munkapszichológia, Személyügyi szakértés szakterületére, b) a szociális szakértő személyére az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék Rehabilitációs utógondozással összefüggő feladatok ellátása szakterületére bejegyzett és a (3) (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szakértők közül tehet javaslatot. (8) Az igazgató, a kirendeltségvezető a szakértői bizottság tagjainak kijelölésével, felkérésével egyidejűleg dönt a szakértői bizottság elnökének személyéről. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szakértői bizottság elnökének az Intézet alkalmazásában álló orvosszakértő jelölhető ki. 9. (1) A szakértői bizottság eljárása a) az egészségkárosodással és a fogyatékossággal összefüggő ellátások megállapítására irányuló eljárásban az eljáró szerv kirendelésére, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben egyéb szerv megkeresésére, illetve az érintett személy kérelmére indul. (2) A szakértői bizottság ha jogszabály másként nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti kirendeléstől, megkereséstől számított harminc napon belül alakítja ki a szakvéleményt. (3) A szakértői bizottságot szakértői szervként kirendelő szerv, illetve a szakértői vizsgálatot kérő más szerv, személy a szakértői vizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg a szakértői bizottság rendelkezésére bocsátja a szakvélemény kialakításához szükséges orvosi dokumentációt, egyéb iratot, így különösen

14 a) az érintett személy egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, b) ha az érintett személy foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy az érintett személy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e, c) az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentést, ha az érintett személy korábban ilyen ellátásban részesült. (4) A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek orvosszakértő jelölhető ki. (5) Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre a) értékeli a szakvélemény kialakításához szükséges (3) bekezdés szerinti dokumentumokat, b) megvizsgálja az érintett személyt, illetve, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatot rendel el, c) a személyes vizsgálat, illetve a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján javaslatot tesz a szakvélemény tartalmára. (6) Ha a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat nem nyújtották be vagy hiányosan nyújtották be, az előadó szakértő javaslatára a szakértői bizottság elnöke a) azokban az eljárásokban, amelyekben a kirendelő szerv kötve van a szakértői bizottság szakvéleményéhez, a Ket ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében, a Ket. szabályai szerint hiánypótlásra hívja fel az érintett személyt, b) azokban az eljárásokban, amelyekben a kirendelő szerv nincs kötve a szakértői bizottság szakvéleményéhez, megkeresi a kirendelő szervet, hogy gondoskodjon a hiányzó dokumentumok beszerzéséről. (7) Ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatok elvégzése válik szükségessé az előadó szakértő javaslatára a szakértői bizottság elnöke a) azokban az eljárásokban, amelyekben a kirendelő szerv kötve van a szakértői bizottság szakvéleményéhez, a Ket ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében, a Ket. szabályai szerint a vizsgálaton való megjelenésre idézi az érintett személyt,

15 b) azokban az eljárásokban, amelyekben a kirendelő szerv nincs kötve a szakértői bizottság szakvéleményéhez, megkeresi a kirendelő szervet, hogy gondoskodjon az érintett személynek a vizsgálaton való megjelenéséről. (8) A személyes vizsgálatot a) az érintett személy lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén kell elvégezni, ha aa) a szakvélemény kialakításához az érintett személy lakhatási viszonyainak, környezetének megismerése szükséges, ab) az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a szakértői bizottság telephelyén vagy a kiegészítő vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál való megjelenését, b) krónikus fekvőbeteg-szakellátásban részesülő személy esetén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni. (9) A személyes vizsgálattól el lehet tekinteni, ha jogszabály azt nem teszi kötelezővé és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján a szakvélemény kialakítható. (10) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő vizsgálat elvégzésére az Intézet együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval. 10. A szakértői bizottság eljárása során a szociális és munkaügyi miniszter által kiadott, a funkcióképesség, a fogyatékosság és a szakmai munkaképesség véleményezéséről, valamint a rehabilitálhatóság véleményezése során irányadó foglalkoztatási és szociális szempontokról szóló irányelveket alkalmazza. 11. (1) A szakértői bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. (2) A szakértői bizottság elnöke a bizottság ülésének időpontjáról az ülés napirendjének és az előadó szakértő javaslatának megküldésével legalább három munkanappal korábban értesíti a bizottság tagjait.

16 (3) A szakértői bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik kiegészítő vizsgálat elvégzését, illetve az érintett személy általuk történő személyes meghallgatását. A vizsgálatra, illetve a személyes meghallgatásra a 9. (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ha a vizsgálatra, illetve a meghallgatásra a szakértői bizottság üléséig nem kerül sor, a szakértői bizottság elnöke az eset tárgyalását leveszi az ülés napirendjéről. Az esetet a vizsgálat, meghallgatás elvégzését követő első szakértői bizottsági ülés napirendjére kell felvenni. (4) A szakértői bizottság az előadó szakértő javaslata és a (3) bekezdés szerinti vizsgálat, meghallgatás alapján alakítja ki a szakvéleményt. Ha a szakértői bizottság tagjai valamely szakkérdésben nem tudnak megegyezni, a kérdést szavazásra kell bocsátani. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. (6) A szakvéleményt a szakértői bizottság döntésének megfelelően az előadó szakértő állítja össze. A szakvéleményt az előadó szakértő és a szakértői bizottság elnöke írja alá. 12. (1) A szakvélemény tartalmazza a) az érintett személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a szakvélemény kiállításának helyét, időpontját, a szakértői bizottság megnevezését, c) a szakvéleményt kérő megnevezését, d) a szakértői bizottságtól kért vizsgálat típusát, a szakértői bizottságnak feltett kérdéseket, e) a szakértői vizsgálat során felhasznált dokumentumok és az elvégzett vizsgálatok megjelölését, f) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó adatokat, g) az érintett személy funkcionális állapotának bemutatását, h) a vizsgálat típusának megfelelő értékelést ha) az egészségkárosodás mértékére, az egészségkárosodás kezdő időpontjára, hb) a szakmai munkaképességre,

17 hc) a rehabilitálhatóságra, a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, hd) a fogyatékosság jellegére és mértékére, illetve he) a ha)-hd) alpontokban nem említett egyéb képességekre, alkalmasságra és rászorultságra vonatkozóan, i) javaslatot a felülvizsgálat szükségességéről, annak időpontjáról. (2) A komplex minősítés során kiadott szakvélemény az (1) bekezdésben szereplő valamennyi adatot, értékelést tartalmazza. (3) A szakvélemény ha jogszabály másként nem rendelkezik a kiadásától számított két évig bármely olyan ellátás iránti igényérvényesítés során felhasználható, amelyre vonatkozóan a szakvéleményben értékelés, javaslat szerepel. 13. A szakértői bizottság eljárására vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alapján folyó eljárásokban a nemzetközi egyezmények, illetve a közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni. 14. A külön jogszabály szerinti felülvizsgálati eljárásokban a szakértői bizottság eljárására a ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő, a soron következő felülvizsgálat időpontjaként öt éven belüli időpontra kell javaslatot tenni. 15. (1) Az Intézet szakértői tevékenységének külön jogszabályban meghatározott szakértői díját a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel abból a társadalombiztosítási pénzügyi alapból, elkülönített állami pénzalapból, költségvetési fejezeti előirányzatból kell megtéríteni az Intézetnek, amely annak az ellátásnak a fedezetéül szolgál, amelynek megállapítására irányuló eljárásban az Intézetet szakértői szervként kirendelték.

18 (2) Az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető orvosszakértői vizsgálatokért és szakvéleményezésért [Ebtv. 18. (6) bek. d) pont] szakértői díj nem kérhető. Az orvosszakértői, illetve a rehabilitációs szakértői szerv kijelölése 16. A Kormány a) az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet kirendeltségeinek szakértői bizottságait, b) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet regionális igazgatóságainak szakértői bizottságait jelöli ki. Záró rendelkezések 17. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői tevékenységében közreműködő szakértők képzésére, továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat, b) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői tevékenységének szakértői díjait. 18. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 4. -a (1) bekezdésének a) c) pontja, valamint a január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 4. -a (1) bekezdésének a) c) pontját, valamint át a december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is esetén kell alkalmazni.

19 (4) Annak a december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akinek a évi felülvizsgálata keretében az Rjtv ának (4) bekezdése alapján csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálták, a soron következő felülvizsgálata időpontjaként a évi felülvizsgálat időpontjától számított két éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, ha állapota véglegesnek tekinthető. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.) 19/B. -ának c) pontja, b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szt. vhr.) 6/A. -a (3) bekezdésének d) pontja, c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. -ának (5) bekezdése és 8. -ának (5) bekezdése, d) az orvosszakértői szerv kijelöléséről szóló 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet január 1-jén a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 42. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét a Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik. 20. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. -ának (1) bekezdésében az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának szövegrész; b) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló évi XXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet

20 ba) 1. -ának (1) bekezdésében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága (a továbbiakban: orvosi bizottság) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szövegrész, bb) 1. -ának (4) bekezdésében az orvosi bizottság szövegrész helyébe a szakértői bizottság szövegrész; c) a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet ca) 2. -ának (1) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, cb) 2. -a (6) bekezdésének első mondatában az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát szövegrész helyébe a Szakértői Intézet másodfokú szakértői bizottságát szövegrész, cc) 2. -a (6) bekezdésének második mondatában az orvosi bizottság szövegrész helyébe a szakértői bizottság szövegrész, cd) 2. -ának (7) bekezdésében az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, ce) 7. -ának (3) bekezdésében az OOSZI szövegrész helyébe a szakértői intézeti szövegrész, cf) 2. számú mellékletében Az OEP OOSZI fokú Orvosi Bizottságának szövegrész helyébe A Szakértői Intézet fokú szakértői bizottságának szövegrész, cg) 3. számú mellékletének címében az OEP Országos Orvosszakértői Intézet fokú Orvosszakértői szövegrész helyébe A Szakértői Intézet fokú Szakértői szövegrész, ch) 3. számú mellékletében Az orvosi bizottság megjegyzése: szövegrész helyébe A szakértői bizottság megjegyzése: szövegrész, az (orvosi bizottság tagja) szövegrész helyébe a (szakértői bizottság tagja) szövegrész, az (orvosi bizottság elnöke) szövegrész helyébe a (szakértői bizottság elnöke) szövegrész, ci) 6. számú mellékletében az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; d) a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet da) 7. -ának (5) bekezdésében az OEP Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész,

21 db) 8. -a (3) bekezdésének első mondatában az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságához szövegrész, dc) 8. -a (3) bekezdésének második mondatában az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál szövegrész, dd) 8. -ának (4) bekezdésében az OOSZI illetékes bizottsága szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága szövegrész, de) 8. -a (6) bekezdésének második mondatában Az OOSZI szövegrész helyébe A Szakértői Intézet szövegrész, df) 8. -a (6) bekezdésének harmadik mondatában, 9. -a (4) bekezdésének második mondatában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, dg) 9. -ának (1) bekezdésében az OOSZI kijelölt orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának szövegrész, dh) 9. -a (4) bekezdésének első mondatában az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának szövegrész, di) 4. számú mellékletének címében az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságához szövegrész, dj) 4. számú mellékletének 13. pontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; e) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ea) 13. -a (1) bekezdésének első mondatában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottságát (a továbbiakban: szakértői bizottság) szövegrész, eb) 13. -a (1) bekezdésének második mondatában, 21. -a (2) bekezdésének második mondatában Az orvosi bizottság szövegrész helyébe A szakértői bizottság szövegrész, ec) 21. -a (2) bekezdésének első mondatában az orvosi bizottságot szövegrész helyébe a szakértői bizottságot szövegrész,

22 ed) 3. számú mellékletének címében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; f) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. -ának (6) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága szövegrész; g) az Ebtv. vhr. ga) 2. -a (2) bekezdésének h) pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai szövegrész, gb) 11. -a (3) bekezdésének f) pontjában, 27. -a (3) bekezdésének ca) alpontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, gc) 42. -ának (4) bekezdésében Az OOSZI orvosi bizottsága szövegrész helyébe A Szakértői Intézet szakértői bizottsága szövegrész, gd) 42. -ának (5) bekezdésében az OOSZI illetékes orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának szövegrész, ge) 46. -ában az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe a Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága szövegrész; h) a Fot. vhr. ha) 5. -a (1) bekezdésének c) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, hb) 6. -ának (1) bekezdésében, 7. -ában, 8. -ának (3) bekezdésében, 9/B. -a (3) bekezdésének c) pontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; i) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. -ának (3) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottsága szövegrész; j) a lakáscélú hitelhátralékok terheinek mérséklésével kapcsolatos feladatokról szóló 66/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet ja) 1. számú mellékletének 5. pontjában, 2. számú mellékletének 5. pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész,

23 jb) 1. számú melléklete 5. pontjához fűzött magyarázatban, 2. számú melléklete 5. pontjához fűzött magyarázatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; k) a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról szóló 173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet ka) 2. -a (5) bekezdésének a) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottságai szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a lakóhely szerint illetékes szakértői bizottsága szövegrész, kb) 15. -ának (2) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; l) a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében az Országos Orvosszakértői Intézet szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; m) az Szt. vhr. ma) 15. -a (2) bekezdésének a) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságának szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságának szövegrész, mb) 15. -ának (6) bekezdésében az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál szövegrész; n) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. -a (1) bekezdésének g) pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész lép.

24 Melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságai, székhelyük és illetékességi területük Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Székhelye: Budapest Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió (Főváros és Pest megye) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Székesfehérvár Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye) Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Székhelye: Debrecen Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye) Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Győr Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye) Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Székhelye: Miskolc Illetékességi területe: Észak magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhelye: Pécs Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Tolna megye, Somogy megye) Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Székhelye: Szeged Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)

25 Az előterjesztés szöveges része A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátórendszereinek az átalakítása az ellátottak nagy száma, a magas társadalombiztosítási és költségvetési kiadások, a rokkantak és fogyatékosok alacsony foglalkoztatási aktivitása, s a hozzájuk kapcsolódó elégedetlenség miatt évtizedek óta fennálló igényként jelentkezik. Az ellátórendszer legkritikusabb területei közé tartozik a szakértői minősítés. Az ellátórendszerek fejlesztésének alapvető feltétele a szakértői minősítés korszerűsítése, a szakértői eljárás jelenlegi hiányosságainak a rendezése: - Az évenként mintegy ezer vizsgálatot lefolytató Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységére jelenleg nincs átfogó szabályozás. - Elavult a szakértői minősítés gyakorlata, mert az kizárólag a betegségek alapján, a munka és a napi életkörülményeket figyelmen kívül hagyva állapítja meg a munkaképességet és a fogyatékosságot, csupán az elveszett képességekre koncentrál és nem tárja fel a megmaradt, a fejleszthető képességeket, nem állapítja meg a rehabilitálhatóságot. - A társadalombiztosítási, rehabilitációs és szociális ellátások területén a jogosultság megalapozottsága erősítésének igénye egyre több és bonyolultabb feladatot támaszt a szakértői tevékenység iránt, melyeknek a jelenlegi rendszer csak korlátozottan tud megfelelni. - A bonyolult eljárás, a bürokrácia, a visszaélésre gyanús esetek nagy száma miatt jelentős a szakértői tevékenységgel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség. Ezt felismerve a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. Az Országgyűléshez benyújtásra került a rehabilitációs járadékról szóló T/2913. számú törvényjavaslat, amelynek alapvető célja, hogy az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkezőket visszavezesse a munkaerőpiacra. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése, amelynek eredményeképpen

26 a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerőpiaci visszatérését; az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. Az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezet, amely szorosan kapcsolódik a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz, fenti feladatoknak tesz eleget. A kormányrendelet-tervezet legfontosabb tartalmi elemei a következők: I. Az Országos Orvosszakértői Intézet átalakítása, jogállása Az Országos Orvosszakértői Intézet új neve kifejezve a megváltozott feladatokat Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet). Az Intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. Az Intézet szervezetileg főigazgatóságból, regionális igazgatóságokból és kirendeltségekből áll. A főigazgatóság közvetlenül a főigazgató vezetése alatt áll, a regionális igazgatóságokat igazgatók, a kirendeltségeket kirendeltségvezetők vezetik. A regionális igazgatóságok és a kirendeltségek nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal, a főigazgatósággal együtt egy költségvetési szervet képeznek. A tervezet meghatározza a főigazgató legfontosabb feladatait: egységes szakértői tevékenység kialakítása, a szakmai tevékenység irányítása, a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok irányítása, belső eljárási, ügyviteli rend kialakítása, a szakértők képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás, a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok

27 kezdeményezése, véleményezése, éves beszámoló készítése a szociális és munkaügyi miniszternek. A tervezet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban határozza meg az Intézet jogállására vonatkozó további rendelkezéseket (munkáltatói jogkör gyakorlása stb.). II. Az Intézet feladatai Az Országos Orvosszakértői Intézet jelenleg is közel 30 jogcímen végez szakértői vizsgálatokat. Ezek közül a legjelentősebb a rokkantság, a munkaképesség-változás és a fogyatékosság minősítése. A rehabilitációs járadék január 1-jétől történő bevezetését követően a rehabilitációs járadék (és ezzel párhuzamosan a rokkantsági nyugdíj) megállapítására irányuló eljárásban az Intézet fog szakvéleményt adni az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükségeses időtartamról. Az Intézet szakértői alaptevékenysége mellett módszertani feladatokat is ellát. III. Az Intézet eljárása Az Intézet szakértői tevékenysége során az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban a megyei kirendeltségek szakértői bizottságai (elsőfokú szakértői bizottságok), a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban a regionális igazgatóságok szakértői bizottságai (másodfokú szakértői bizottságok) járnak el. A szakértői bizottságok tagjainak száma és összetétele a szakértői tevékenység jellegéhez igazodik. A tervezet csupán annyit rögzít, hogy a szakértői bizottságoknak legalább 3 tagúnak kell lenniük. Az elsőfokú szakértői bizottság tagjainak számát a kirendeltségvezető, a másodfokú bizottság tagjainak számát a regionális igazgatóságot vezető igazgató határozza meg. A szakértői bizottság tagjainak kijelölése az Intézet alkalmazásában álló szakértők közül történik, valamint a kirendeltségvezető, illetve az igazgató a szakértői tevékenység jellege szerinti más szakértőket, így különösen foglalkozás-egészségügyi orvosokat, rehabilitációs orvosokat, munkaügyi, foglalkoztatási és szociális szakértőket kér fel bizottsági tagnak.

28 A szakértői munka hatékonyabbá tétele érdekében minden szakértői bizottságban kijelölésre kerül egy ún. előadó szakértő, aki a szakértői bizottság számára döntésre előkészíti az ügyet, így különösen értékeli a szakvélemény kialakításához szükséges egészségügyi és egyéb dokumentációt, személyes vizsgálatra hívja be az érintett személyt, illetve, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatra utalja be. Az előadó szakértő a rendelkezésre álló dokumentumok és a személyes vizsgálat alapján javaslatot tesz a szakvélemény tartalmára. A szakértői bizottság az előadó szakértő javaslata alapján határoz a szakvélemény tartalmáról. A szakvélemény kialakítása személyes vizsgálat vagy irat alapján történik. A személyes vizsgálattól akkor lehet eltekinteni, ha jogszabály azt nem teszi kötelezővé és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján a szakvélemény kialakítható. A személyes vizsgálatot főszabály szerint az Intézet telephelyén vagy a kiegészítő vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni. Ha azonban a véleményezett személy egészségi állapota azt indokolja, vagy a szakvélemény kialakításához a lakhatási viszonyok, környezet megismerése is szükséges, akkor a vizsgálatot a véleményezett személy lakóhelyén (tartózkodási helyén) kell elvégezni. IV. A komplex minősítés A tervezet bevezeti az ún. komplex minősítés rendszerét, aminek alkalmazására elsőként a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban fog sor kerülni. Ezzel párhuzamosan az új minősítési rendszer bevezetésre kerül a rokkantsági nyugdíj vonatkozásában is az új megállapítások során. A komplex minősítés célja holisztikusan értékelni a vizsgált személy funkciókárosodásait, megmaradt és fejleszthető képességeit, valamint meghatározni azokat a személyes és környezeti tényezőket, amelyek révén leküzdhetők az egészségkárosodásból eredő, a napi tevékenység és a munkavégzés során jelentkező hátrányok. A komplex minősítési eljárásba az orvosszakértőkön kívül egyéb szakértők, így különösen a foglalkozási és szociális szakemberek bevonása is szükséges. V. Az orvosszakértői, illetve a rehabilitációs szakértői szerv kijelölése A tervezet értelmében a Kormány az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban orvosszakértői, illetve rehabilitációs szakértői szervként az Intézet megyei