E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2008-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról Budapest, március

2 2 I. Tartalmi összefoglaló Vezetői összefoglaló Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény amennyire az egyes vizsgálatok céljában és célcsoportjában fennálló különbségek miatt lehetséges volt egységesítette és lerövidítette az alap- és felülvizsgálatokra vonatkozó szabályokat, a részletes szabályok megalkotására pedig felhatalmazta a Kormányt. Jelen előterjesztés ennek megfelelően tartalmazza a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, és előírja az ellátottak komplex (szociális, egészségügyi, fogyatékos személy esetén gyógypedagógiai, a vizsgálat céljától függően foglalkoztatási rehabilitációs) vizsgálatát. A tervezet több változást hoz a jelenlegi rendszerhez képest: egységesedik az eljárás, a vizsgálatok komplexebbé válnak, a felülvizsgálat időpontjának meghatározása rugalmasabb lesz, megszűnnek a vizsgálatok indokolatlan megbontásai (pl. állapotfelmérés, állapotértékelés, elővizsgálat). A vizsgálatokat megfelelő felkészülési időt biztosítva július 1-jétől az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet végzi, addig a feladatot a július 1-jétől átalakuló módszertani intézmények által működtetett szakértői bizottságok látják el. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormányprogramhoz közvetlenül nem kapcsolódik. III. Előzmények A szociális intézményben ellátott személyek alapvizsgálatára, rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára és felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések különböző időszakban, más-más céllal épültek be a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvénybe, a pszichiátriai betegek és a fogyatékos személyek felülvizsgálatára vonatkozó szabályok például országgyűlési biztosi kezdeményezésre kerültek meghatározásra. A rendszer azonban annyira bonyolult, az eljárások annyira különfélék, hogy feleslegesen nagy terhet rónak mind az ellátottakra, mind az intézményekre, mind pedig a szakértői bizottságokra. Ezért ez utóbbiak a feladataiknak csak részben tudnak eleget tenni. IV. Várható szakmai hatások Egyszerűsödik az ellátottak vizsgálati rendszere, megszűnnek az indokolatlan átfedések, az eljárás komplexebb és hatékonyabb lesz. V. Várható gazdasági hatások A szakértői bizottságokat 2008-ban a módszertani intézmények működtetik. E feladatra 100 millió Ft az SZMM Szociális alap- és szakosított ellátások fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzati soron rendelkezésre áll

3 3 VI. Várható társadalmi hatások A vizsgálati rendszer egyszerűsítése és gyorsítása a szakmai-minőségi követelmények fenntartása mellett elősegíti az ápoló-gondozó, illetve rehabilitációs tevékenység színvonalának javulását, és az ellátottak számára magasabb színvonalú szociális szolgáltatások biztosítását. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés más folyamatban lévő előterjesztéssel nem függ össze

4 4 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését

5 5 Melléklet a /2008-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2008. (...) Korm. r e n d e l e t e a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a (1) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a fogyatékos személyek otthonában, illetve ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésre kerülő nagykorú fogyatékos személy alapvizsgálatára (a továbbiakban: alapvizsgálat), b) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott nagykorú fogyatékos személy, illetve BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátott felülvizsgálatára (a továbbiakban: gondozási felülvizsgálat), c) a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánt, illetve foglalkoztatott, nappali intézményben, ápolást, gondozást nyújtó intézményben, illetve ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve elhelyezett ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára és felülvizsgálatára (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási alkalmassági, illetve felülvizsgálat), d) rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve elhelyezett személy rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára és felülvizsgálatára (a továbbiakban: átfogó rehabilitációs alkalmassági, illetve felülvizsgálat)

6 6 (2) A rendelet hatálya a fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátottak állapotának felülvizsgálatára a 12. -ban foglaltak kivételével nem terjed ki. (3) E rendelet alkalmazásában a) ellátott: az a személy, akinek intézményi elhelyezéséről az intézményvezető, a fenntartó, illetve a bíróság az Szt. rendelkezéseinek megfelelően döntött, b) szociális foglalkoztatás: az ellátottak Szt. szerinti szociális foglalkoztatása, c) szociális szakértő: az általános szociális munkás, a szociális munkás, a szociálpolitikus, illetve a szociálpedagógus, d) foglalkoztatási szakértő: a regionális munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs munkatársa, illetve a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő vagy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) által foglalkoztatott foglalkoztatási, illetve foglalkozási rehabilitációs szakértő. 2. (1) Az 1. (1) bekezdése szerinti vizsgálatokat (a továbbiakban együtt: vizsgálat) a) július 1-je és június 30-a között a regionális módszertani intézmények (a továbbiakban: módszertani intézmény) által működtetett szakértői bizottságok, b) július 1-jétől az ORSZI kirendeltségének szakértői bizottságai végzik (az a)-b) pont szerinti szakértői bizottságok a továbbiakban együtt: szakértői bizottság). (2) A vizsgálatokat a) az intézményi elhelyezést megelőzően az ellátott lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, b) az intézményi elhelyezést követően az intézmény székhelye, telephelyen történő ellátás esetén telephelye szerint illetékes módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság, illetve az ORSZI illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt szakértői bizottság folytatja le

7 7 3. (1) Alapvizsgálat és fogyatékos személy gondozási felülvizsgálata esetén a módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság a) elnöke a módszertani intézmény vezetője által kijelölt szociális szakértő, b) egy tagja a módszertani intézmény vezetője által kijelölt, a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus, c) egy tagja a módszertani intézmény vezetője által kijelölt, a fogyatékos személyek ellátásában jártas pszichológus. (2) Szenvedélybeteg személy gondozási felülvizsgálata esetén a módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság a) elnöke a módszertani intézmény vezetője által kijelölt szociális szakértő, b) egy tagja a regionális pszichiátriai szakfőorvos által kijelölt addiktológus, ennek hiányában pszichiáter szakorvos, c) egy tagja a regionális pszichiátriai szakfőorvos által kijelölt klinikai szakpszichológus. (3) Az (1)-(2) bekezdésben nem említett ellátott gondozási felülvizsgálata esetén a módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság a) elnöke a módszertani intézmény vezetője által kijelölt szociális szakértő, b) egy tagja a regionális pszichiátriai szakfőorvos által kijelölt pszichiáter szakorvos, c) egy tagja a regionális pszichiátriai szakfőorvos által kijelölt klinikai szakpszichológus. (4) Rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat esetén a módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottság a) elnöke a módszertani intézmény vezetője által kijelölt szociális szakértő, b) egy tagja a regionális foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos által kijelölt, foglalkoztatási rehabilitációban jártas szakorvos, c) egy tagja az állami foglalkoztatási szerv által kijelölt foglalkoztatási szakértő, d) fogyatékos személy esetén egy tagja a módszertani intézmény vezetője által kijelölt, a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus. 4. (1) Az ORSZI szakértői bizottságának a) elnöke orvosszakértő,

8 8 b) egy tagja szociális szakértő, c) egy tagja szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálat, valamint átfogó rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat esetén foglalkoztatási szakértő, d) egy tagja fogyatékos személy vizsgálata esetén a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus, e) egy tagja a c)-d) pontban nem említett esetekben egy további orvosszakértő. (2) Az ORSZI szakértői bizottságaira és működésükre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. (1) Az alapvizsgálatot és az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot az intézményvezető az elhelyezési kérelem beérkezését követően, az elhelyezést megelőzően legalább harminc és legfeljebb hatvan nappal kezdeményezi. Ha az elhelyezési kérelem ezen időpontot követően érkezik be, a vizsgálatot a beérkezést követő nyolc napon belül kell kezdeményezni. (2) A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot az intézményvezető az elhelyezési kérelem beérkezését követően, de a foglalkoztatás tervezett megkezdését megelőzően legalább harminc nappal kezdeményezi. (3) A gondozási felülvizsgálatot, a szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot és az átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) az intézményvezető a felülvizsgálatra meghatározott időpontot megelőzően legalább harminc nappal kezdeményezi. (4) A felülvizsgálatra kötelezett ellátott a következő kötelező felülvizsgálat időpontjától függetlenül évente egy alkalommal az intézményvezetőnél kezdeményezheti a felülvizsgálat elvégzését. Az intézményvezető tájékoztatja az ellátottat és törvényes képviselőjét a (6) bekezdésben foglaltakról és a (7) bekezdés szerinti vizsgálati díjról, majd a kezdeményezést a benyújtástól számított nyolc napon belül továbbítja a módszertani intézményhez, illetve az ORSZI kirendeltségéhez

9 9 (5) A kezdeményezéshez csatolni kell az ellátott rendelkezésre álló egészségügyi és fogyatékos személy esetén gyógypedagógiai dokumentációját. (6) Az intézményvezető a kezdeményezéssel egyidejűleg írásban értesíti az ellátottat és törvényes képviselőjét a) a vizsgálat indokáról, céljáról, b) a vizsgálatot lefolytató szervről, c) az ellátott jogairól, d) a vizsgálat menetéről. (7) A vizsgálat a (4) bekezdése szerinti eset kivételével térítésmentes. A (4) bekezdése szerinti esetben az ellátott által fizetendő vizsgálati díj összege Ft. 6. (1) A vizsgálatot a kezdeményezés beérkezését követő harminc napon belül kell lefolytatni. (2) A szakértői bizottság elnöke előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek a bizottság bármely tagja kijelölhető. (3) A szakértői bizottság a vizsgálatot a benyújtott egészségügyi és egyéb dokumentációk alapján, az ellátott meghallgatásával, valamint ha a rendelkezésre álló egészségügyi és egyéb dokumentáció alapján az ellátott állapota megalapozottan nem ítélhető meg az ellátott személyes vizsgálatával végzi. (4) A meghallgatást, illetve a személyes vizsgálatot az ellátott választása szerint a) az intézményi elhelyezést megelőzően a lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a módszertani intézmény, illetve az ORSZI helyiségében, b) az intézményi elhelyezést követően az intézményben vagy a módszertani intézmény, illetve az ORSZI helyiségében kell lefolytatni, kivéve, ha a személyes vizsgálatot egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni. Az intézményben történő meghallgatás, illetve személyes vizsgálat feltételeit az intézményvezető köteles biztosítani

10 10 (5) A meghallgatásról, illetve a személyes vizsgálatról legalább nyolc nappal megelőzően írásban kell értesíteni az intézményvezetőt, aki haladéktalanul értesíti az ellátottat és törvényes képviselőjét. A meghallgatáson az intézményvezető vagy az általa megbízott gondozó részt vehet. (6) Ha az ellátott a jogkövetkezményekről történő tájékoztatást követően sem működik közre, így különösen a vizsgálaton nem jelenik meg, a szakértői bizottság a szakvélemény kiadását mellőzi, és erről írásban tájékoztatja az intézményvezetőt. 7. (1) A szakértői bizottság a vizsgálat eredményét szakvéleményben foglalja össze. A szakértői bizottság a szakvéleményt tagjai többségének támogató szavazatával fogadja el, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A szakvélemény tartalmazza a) az ellátott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakó-, illetve tartózkodási helyét, b) az intézmény nevét, székhelyét, telephelyét és ágazati azonosítóját, c) a vizsgálat céljának és folyamatának rövid ismertetését, d) az ellátottal összefüggő egyéb lényeges körülményeket. (3) A szakvéleményt meg kell küldeni az ellátottnak, törvényes képviselőjének és az intézményvezetőnek. (4) Az intézményvezető kötve van a) a szakvéleménynek a szociális foglalkoztatásra való alkalmasságot és a foglalkoztatási formát megállapító részéhez, b) rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon esetén a szakvéleménynek a rehabilitációra való alkalmasságot, az ellátás időtartamát megállapító, az ellátott határozott vagy határozatlan idejű elhelyezését javasoló, az ellátás meghosszabbítását, az ellátott számára utógondozás biztosítását javasoló vagy nem javasoló részéhez. (5) A vizsgálat eredményére hivatkozva az ellátottal az Szt. 94/B. -a, illetve 94/D. -a alapján kötött megállapodás a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével egyoldalúan nem módosítható, illetve egyoldalúan nem szüntethető meg

11 11 (6) A szakvélemény kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ellátott és az intézményvezető az ok megjelölésével forint, az 5. (4) bekezdése szerinti esetben forint megfizetése mellett kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát. A szakvélemény felülvizsgálatát a) a 2. (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt másik módszertani intézmény szakértői bizottsága, b) a 2. (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az ORSZI illetékes regionális igazgatóságának szakértői bizottsága végzi. Az alapvizsgálat és a gondozási felülvizsgálat 8. (1) Az alapvizsgálat és gondozási felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának felmérésével, az egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében annak megállapítása, hogy az ellátott számára mely ellátási típus és forma megfelelő, valamint az egyéni gondozási, illetve fejlesztési terv elkészítésének segítése. (2) A gondozási felülvizsgálatot első alkalommal az alapvizsgálat során meghatározott időpontban, alapvizsgálatra nem kötelezett személy esetén az intézményi elhelyezést követően öt év múlva, a további felülvizsgálatokat a korábbi felülvizsgálat során meghatározott időpontban kell lefolytatni. (3) A szakvélemény a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) annak megállapítását, hogy az ellátási típus és forma megfelel-e az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, szükség esetén a javaslatot az ellátási típus vagy forma megváltoztatására, b) a javaslatot az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez, illetve az egyéni gondozási terv, illetve az egyéni fejlesztési terv módosítására, c) a felülvizsgálat időpontját. (4) A felülvizsgálat időpontját a szakértői bizottság a körülményeket mérlegelve határozza meg azzal, hogy az alapvizsgálat és a felülvizsgálat, illetve a két felülvizsgálat között öt évnél több idő nem telhet el

12 12 (5) Az intézményvezető a vizsgálat eredménye alapján a) gondoskodik az egyéni fejlesztési terv elkészítéséről, illetve az egyéni gondozási, illetve fejlesztési terv módosításáról, b) ha a szakvélemény alapján indokoltnak látja kezdeményezi az ellátottnál és a fenntartónál az intézményi jogviszony megszüntetését, illetve az ellátott más intézményben történő elhelyezését. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat 9. (1) A szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek felmérésével annak megállapítása, hogy az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, illetve alkalmassága esetén számára melyik szociális foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. (2) A szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot le kell folytatni a) a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat, illetve a korábbi felülvizsgálat során meghatározott időpontban, b) olyan ellátott szociális foglalkoztatása esetén, akiről a szakértői bizottság a korábbi szakvéleményében azt állapította meg, hogy nem alkalmas szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, c) a szociális foglalkoztatás korábbi szakvéleményben javasolt formájának megváltoztatása esetén. (3) A szakvélemény a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) a véleményt arról, hogy az ellátott szociális foglalkoztatásban történő részvételre alkalmas-e, b) a megfelelő foglalkoztatási formát, munkaidőt, valamint a felülvizsgálat időpontját, ha az ellátott szociális foglalkoztatásra alkalmas. (4) A felülvizsgálat időpontját a szakértői bizottság a körülményeket mérlegelve határozza meg azzal, hogy a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálat, illetve két felülvizsgálat között öt évnél több idő nem telhet el. Ha az ellátott gondozási felülvizsgálatát is el kell végezni, a felülvizsgálat időpontjaként a gondozási felülvizsgálat időpontját kell meghatározni

13 13 (5) Az intézményvezető a vizsgálat eredménye alapján a) dönt a foglalkoztatásról és a foglalkoztatási formáról, b) szükség esetén kezdeményezi a foglalkoztatási forma, illetve a munkaidő módosítását, c) szükség esetén gondoskodik az egyéni gondozási, illetve fejlesztési terv módosításáról. 10. (1) Ha a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és az alapvizsgálat egy időben esedékes, a vizsgálatokat együtt kell lefolytatni. A gondozási felülvizsgálatot és ha az ellátott szociális foglalkoztatásban vesz részt a 9. (2) bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálatot együtt kell lefolytatni. Ha a gondozási felülvizsgálat a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálattal vagy a 9. (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg, vagy az azt követő két éven belül esedékes, a gondozási felülvizsgálatot e vizsgálatokkal együtt kell lefolytatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a) a vizsgálat során egy bizottság jár el, amelynek az alapvizsgálat, illetve a felülvizsgálat során előírt személyeken túl a tagja a 3. (4) bekezdésének b)-c) pontja, illetve a 4. (1) bekezdésének c) pontja szerinti személy is tagja, b) a szakvéleményben valamennyi, az egyes vizsgálatok esetén előírt tartalmi elemet fel kell tüntetni, c) a soron következő felülvizsgálatra egy időpontot kell megállapítani. Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat 11. (1) Az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek felmérésével az ellátott számára megfelelő és egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében annak megállapítása, hogy a) az ellátott alkalmas-e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre, b) az ellátott számára mely ellátási típus és forma megfelelő, valamint a megfelelő egyéni rehabilitációs program, illetve egyéni fejlesztési terv elkészítésének segítése,

14 14 c) az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, illetve alkalmassága esetén számára melyik szociális foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. (2) A rehabilitációs intézményben elhelyezett, illetve a rehabilitációs célú lakóotthonban határozott időre elhelyezett ellátottat akkor kell felülvizsgálni, ha a) az ellátás időtartamát az Szt ának (1) bekezdése szerinti idő leteltét követően meg kívánják hosszabbítani, b) az Szt ának (2) bekezdése előírja, c) rehabilitációs célú lakóotthon esetén a határozott idejű elhelyezést határozatlan idejűre kívánják módosítani, d) az ellátott számára utógondozást kívánnak nyújtani, e) olyan ellátottat kívánnak szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatni, akiről a szakértői bizottság a korábbi szakvéleményében azt állapította meg, hogy nem alkalmas szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, f) a szociális foglalkoztatásnak a korábbi szakvéleményben javasolt formáját meg kívánják változtatni. (3) A rehabilitációs célú lakóotthonban határozatlan időre elhelyezett ellátott átfogó rehabilitációs felülvizsgálatát le kell folytatni a) a korábbi szakvéleményben meghatározott időpontban, b) a határozatlan idejű elhelyezés határozott idejűre történő módosítása esetén, c) olyan ellátott szociális foglalkoztatása esetén, akiről a szakértői bizottság a korábbi szakvéleményében azt állapította meg, hogy nem alkalmas szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, d) a szociális foglalkoztatás korábbi szakvéleményben javasolt formájának megváltoztatása esetén. (4) A szakvélemény a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) annak megállapítását, hogy az ellátási típus és forma megfelel-e az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, szükség esetén a javaslatot az ellátási típus vagy forma megváltoztatására, b) az ellátás időtartamát, illetve hogy a rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátást határozatlan időre nyújtsák-e, c) a javaslatot az egyéni rehabilitációs program elkészítéséhez, illetve az egyéni fejlesztési terv módosítására, d) a (2) bekezdés a)-d) pontja és a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ott meghatározott körülménnyel kapcsolatos álláspontot, illetve javaslatot,

15 15 e) a javaslatot arra, hogy az ellátott szociális foglalkoztatásban történő részvételre alkalmas-e, f) javaslatot a foglalkoztatási formára, a munkaidőre és a felülvizsgálat időpontjára, ha a szakértői bizottság az ellátott szociális foglalkoztatását javasolja, g) rehabilitációs célú lakóotthonban határozatlan időre történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat, illetve a következő felülvizsgálat időpontját. (5) A felülvizsgálat időpontját a szakértői bizottság a körülményeket mérlegelve határozza meg azzal, hogy a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálat, illetve a két felülvizsgálat között öt évnél több idő nem telhet el. (6) Az intézményvezető a felülvizsgálat eredménye alapján a) gondoskodik az egyéni rehabilitációs program, illetve az egyéni fejlesztési terv elkészítéséről, illetőleg módosításáról, b) megteszi az Szt ának (2) bekezdése szerinti intézkedéseket, c) rehabilitációs intézményben elhelyezett, illetve a rehabilitációs célú lakóotthonban határozott időre elhelyezett ellátott esetén ha a szakvéleményhez kötve van, és a szakértői bizottság azt javasolja az intézményi jogviszonyt megszünteti, illetve a fenntartónál kezdeményezi az intézményi jogviszony megszüntetését, vagy kezdeményezi az ellátott más intézményben történő elhelyezését, d) ha a szakvéleményhez nincs kötve, de indokoltnak látja, kezdeményezi az ellátottnál és a fenntartónál az intézményi jogviszony megszüntetését, illetve az ellátott más intézményben történő elhelyezését, e) dönt a foglalkoztatásról és a foglalkoztatási formáról, f) szükség esetén kezdeményezi a szociális foglalkoztatási forma, illetve a munkaidő módosítását. A fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátottak állapotának felülvizsgálata 12. (1) A fogyatékos személyek otthonában elhelyezett kiskorú ellátott esetén a felülvizsgálatot a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság külön jogszabály szerint végzi. A bizottság megküldi az intézmény vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni

16 16 (2) Az intézményvezető évente legalább egyszer tájékoztatja a kiskorú szüleit, illetve más törvényes képviselőjét a gyermek állapotáról, fejlődéséről és egyéni fejlesztési tervéről. A szülők, illetve a törvényes képviselő számára biztosítani kell a foglalkozások látogatásának lehetőségét. Záró rendelkezések 13. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet szabályait július 1-jétől a folyamatban lévő vizsgálatokra is alkalmazni kell június 30-áig a vizsgálatokat a december 31-én hatályos szabályok szerint kell elvégezni. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló, és felülvizsgálatra kötelezett ellátott gondozási felülvizsgálatára a december 31-én hatályos rendelkezések alapján meghatározott időpontban kerül sor. A december 31-én hatályos rendelkezések szerint gondozási felülvizsgálatra nem kötelezett ellátottakat az intézményi jogviszony létrejöttét követő ötödik évben, ha pedig az intézményi jogviszony január 1-jét megelőzően jött létre, évben kell felülvizsgálni. (4) Az e rendelet hatálybalépésekor szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátott szociális foglalkoztatási felülvizsgálatára a 9. (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti esetek kivételével első alkalommal a szociális foglalkoztatás megkezdését követő ötödik évben kerül sor. A gondozási felülvizsgálatra is köteles ellátott felülvizsgálatát a gondozási felülvizsgálattal együtt kell lefolytatni. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. (X. 18.) SZCSZM rendelet. Ez a rendelkezés kihirdetést követő negyedik napon hatályát veszti

17 17 Az előterjesztés szöveges része A szociális intézményben ellátott személyek alapvizsgálatára, rehabilitációs alkalmassági vizsgálatára és felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések különböző időszakban, más-más céllal épültek be a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvénybe (Szt.), a pszichiátriai betegek és a fogyatékos személyek felülvizsgálatára vonatkozó szabályok például országgyűlési biztosi kezdeményezésre kerültek meghatározásra. A vizsgálatok célja az ellátottak érdekérvényesítésének elősegítése, valamint a szükséglet szerinti differenciált ellátás biztosítása. A szabályozás bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a rendszer túl differenciált. A fogyatékos személyek otthonában élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 11/2000. (X. 18.) SZCSM rendelet az elővizsgálatok, állapotértékelések és állapotfelmérések bonyolult, szakmai szempontból azóta elavult rendszerét tartalmazza, amely amellett, hogy nehezen átlátható, sok felesleges terhet ró mind az ellátottakra, mind az intézményre, mind a vizsgálatokat végző a megyei módszertani intézmény által működtetett szakértői bizottságra. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálati rendszer átalakítását 2007-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kezdeményezte. A fentiek miatt az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény amennyire az egyes vizsgálatok céljában és célcsoportjában fennálló különbségek miatt lehetséges volt egységesítette és lerövidítette az alap- és felülvizsgálatokra vonatkozó szabályokat, a részletes szabályok megalkotására pedig felhatalmazta a Kormányt. Jelen előterjesztés ennek megfelelően tartalmazza a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, és előírja az ellátottak komplex (szociális, egészségügyi, fogyatékos személy esetén gyógypedagógiai, a vizsgálat céljától függően foglalkoztatási rehabilitációs) vizsgálatát. A rendelettervezet egységesíti a vizsgálatok eljárásrendjét, az eljárások egyszerűsödnek, az indokolatlan megbontások (pl. állapotfelmérés, állapotértékelés, elővizsgálat) megszűnnek. A felülvizsgálatok időpontjának meghatározása rugalmasabbá válik: a bizottság az ellátott állapota alapján határozhatja meg a következő időpontot, a szociális foglalkoztatás esetén a következő felülvizsgálat időpontja 2 évről maximum 5 évre emelkedik. Ahol pedig az ellátottnak két típusú vizsgálaton is részt kell vennie (ez alapvizsgálat, gondozási felülvizsgálat, illetve szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat esetén fordulhat elő), ezeket egyszerre, egy bizottság végzi. Mivel a vizsgálatok alapvetően segítő, támogató jellegűek, a bizottság szakvéleményéhez az intézményvezető csak bizonyos kérdésekben van kötve, de lehet kérni a szakvélemény felülvizsgálatát is. Új szabály, hogy évente egyszer az ellátott akkor is kérheti a felülvizsgálatot, ha annak jogszabályban meghatározott indoka nem áll fenn. A vizsgálatokat a módszertani intézmények helyett július 1-jétől az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai végzik. Ez alatt az idő alatt az ORSZI megfelelően fel tud készülni az új feladatra, ki tudja dolgozni az új eljárásrendnek és a legkorszerűbb vizsgálati eljárásoknak megfelelő szakmai-módszertani anyagokat június 30-áig a feladatot a július 1-jétől átalakuló módszertani intézmények által működtetett szakértői bizottságok látják el ban a módszertani intézmények e feladataira

18 millió Ft az SZMM Szociális alap- és szakosított ellátások fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzati soron rendelkezésre áll. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, március Dr. Lamperth Mónika