MŰVÉSZETEK: DRÁMA ÉS TÁNC

Átírás

1 MŰVÉSZETEK: DRÁMA ÉS TÁNC Bevezető és kezdő szakasz (1-4 évfolyam) A témakörök beépülnek a magyar és a néptánc órákba 1

2 BEVEZETŐ Dráma és tánc válaszható modul tantárgy 1-2. évfolyam Általános irányelvek és célkitűzések az 1-2. osztályban A tantárgyi modul célja, a felszabadult örömet nyújtó játéklehetőség megteremtése, melynek gyakorlatai és játékai során lehetőség adódik a tanulók saját teljesítményükhöz képesti optimális haladáshoz, különféle készségeik és képességeik területén. Az egész osztályos, és a kiscsoportos, páros és egyéni játékok és gyakorlatok sora, mind az egyén különféle megnyilvánulását igényli, mely az iskolába lépő gyermekek önbizalmának növelését eredményezi. A játékélmény megteremtésén túl, a második év során a játékokban és gyakorlatokban való tudatosabb részvétel, azaz a játék egy magasabb szintű befogadása, és ennek megfelelő tanulói megnyilatkozás lesz a cél. Ennek érdekében olyan gyakorlattípusok kerülnek be a témakörök közé: amely a koncentráció, a figyelemösszpontosítás, a térbeli tájékozódás, az improvizáció, a beszédkészség, az érzékelés fejlesztésére irányul, valamint a színházi formanyelv elemeinek bevezetése is megjelenik, mint a tárgy egyik legfontosabb fejlesztési területe. A dráma és tánc keretein belül is fontos célkitűzés az ismeretek megszerzése, de ezek megszerzésének legfőbb elve a tevékenység központúság. Általános fejlesztési követelmények az 1-2. osztályban A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek és készségek Rögtönzési és együttműködési képesség Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség Megismerő befogadóképesség A fejlesztési követelményekhez rendelt témakörök feldolgozására álló óraszám keretében lehetőség nyílik a gyerekek olyan jellegű komplex fejlesztésére, mely által a tanulók a mindig örömet és izgalmat jelentő játékok és gyakorlatok sokaságán keresztül kommunikációs képességeik, térbeli tájékozódási képességeik, rögtönzési és együttműködési képességeik, kifejezőkészségük, önismeretük és a társak ismerete érzékelése a saját fejlettségüknek megfelelően fejlődik. Mindez kapaszkodót ad a kultúra értékeinek befogadáshoz, valamint olyan közösségi élményt nyújt, mely az összetartozás érzését teremti meg. 2

3 A tantárgy célja A gyermekkori társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttműködés képességének kialakítása fejlesztése, a társas kapcsolatok gyakorlása különböző élethelyzetekben, az emberi érzelemvilág megismerésének elősegítése, az érzelem kifejezés különböző módjainak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt, a szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetőségek, formák meg- és felismerése, megértése, megtanulása (pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.), művészeti alkotások (pl. színházi darab), táncformák, táncfajták megismerése, jelentéshordozó és érzelemközvetítő szerepük, megértése, elfogadása stb. 3

4 1-2. évfolyam Témakörök Témakör feldolgozására javasolt óraszám Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. évfolyam 2. évfolyam ÉVI ÓRASZÁM Érzékelő játékok 1 - Utánzó játékok. 1 1 Mondókák, kiszámolók, találós kérdések. 2 1 Kreatív játék a tárggyal. 1 1 Bábkészítés, bábjáték. - 1 Fantáziajátékok. 1 1 A dramaturgia alapjai. - 1 Szerepjáték tárgyakkal. 1 1 Improvizáció. 1 1 Történet feldolgozása. 1 1 Vers befogadása. - 1 A színházi előadás. 1 2 összesen

5 Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Érzékelő játékok. Tájékozódás a térben emberi hangok és tárgyak által adott hangok alapján. Egyensúly-, ritmus - és térérzékelés. Színek, hangok, formák, anyagok érzékelése, felismerése. Egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása. Állatmozgások és állathangok utánzása. A játékbátorság kialakítása. Utánzó játékok. Állatmozgások, és -hangok, mozgástempók, cirkuszi foglalkozások utánzása. Tájékozódás bekötött szemmel a társak hangjának segítségével. (Erre csörög a dió.) Tájékozódás bekötött szemmel egy társ hangjának a segítségével. (Egy bekötött szemű játékos megkeresi társát, aki egy-két hangot ad neki segítségül.) Tájékozódás bekötött szemmel bármilyen hang segítségével. (Előző forma, de a keresést egy papír zörgése, egy tollkupak leesése, egy dobütés, azaz egy tárgy által előidézett hang segíti.) Társ felismerése bekötött szemmel tapintás segítségével. Testrészek megérintése párokban, egymással szemben állva, bekötött szemmel. (Fül, orr, haj, váll stb.) Tárgyak felismertetése bekötött szemmel. (Pár egyik tagja bekötött szemmel, társa kezébe ad egy tárgyat, amit fel kell ismerni.) Állatmozgások, állathangok utánzása az egész osztály által, valamint kis csoportokban különböző hangulatú állatseregek megjelenítése (dühödt oroszlánok, békésen kapirgáló tyúkok, menekülő őzek, lustán pihengető majmok stb.). Mozgástempók megjelenítése az egész osztállyal A fejlesztés várható eredményei A tanuló részt vesz a irányítóként is és bekötött szemmel is játékban. A tanuló részt vesz az egész osztály, illetve a kis csoportokban történő mozgásos tevékenységekben, és mozgásával, tekintetével, gesztikulációjával kifejezi mindazt, amit az adott téma megkíván. 5

6 Memória- és koncentrációs képességek fejlesztése. Kiszámolók, mondókák ismerete. Mozgásos és szöveges figyelemfejlesztés. Népi gyermekjátékok ismerete. Kreatív játékok tárgyakkal. A tárgyak nem rendeltetésszerű használata által a fantázia és az ügyesség fejlesztése. Mondókák, kiszámolók, találós kérdések. Ritmikus játékok, mondókával, dallal. Gyermekjátékok megismerése. motívumainak Kreatív játék a tárggyal. Tárgyak átalakítása, megváltoztatása-tárgyanimáció. A labda nem labdaként való használata. (sétálás, ballagás, botorkálás, sietés, rohanás, kocogás, szaladás, futás stb.). Foglalkozások megjelenítése, kis csoportokban cirkusz bemutatása (a bohóc, a légtornász, a bűvész, a zsonglőr, a kötéltáncos, az idomár stb. mozgásának utánzásával). Kiszámoló megismerése (pl.: Antanténusz vagy Lementem a pincébe stb. népköltések) közösen. A megismert kiszámoló kísérése tapssal közösen (pl.: taps minden második szótagra vagy taps minden szó első szótagjára stb.). A megismert kiszámoló közös elmondása különféle szabályokkal (pl.: minden a hang helyett dobbantás, minden e hang helyett csettintés stb.). Közösen ismert népi gyermekjátékok eljátszása (pl.: Lánc, lánc, eszterlánc vagy Bújj bújj, zöld ág, vagy Elvesztettem zsebkendőmet, vagy Ne nézz hátra jön a farkas.) A kislabda nem labdaként történő használata az egész osztállyal, a gyerekek ötletei alapján, improvizációra épülve. (Miként kellene kézbe venni és használni, ha a labda nem labda, hanem kavics, hógolyó, szilvás gombóc stb. A tanuló a társaival közösen mondja a kiszámolót, s részt vesz a hozzá rendelt ritmusjátékokban. Továbbá részt vesz a népi gyermekjátékokban a szabályok és szövegek ismeretével. A tanuló részt vesz az egész osztály, illetve a kis csoportokban történő tevékenységekben. 6

7 Bábkészítés, báb alkalmazása a játékban. Fantázia fejlesztése közös alkotási folyamatban, létező vagy képzeletbeli lények megjelenítésével. A mese legalapvetőbb szerkezeti elemeinek ismerete. A főhős és a szereplők megkülönböztetése egy mese alapján. Tárgyhasználat a szerepjáték során. Fantázia fejlesztése a dramaturgiai ismeretek tudatos Bábkészítés, bábjáték. Síkbáb készítése sablonok alapján, bábjelenetek improvizálása. Fantáziajátékok. Állapotok, érzelmek kifejezésére alkalmas lények, gépek kitalálása. A dramaturgia alapjai. A kezdet és a vég, valamint a főhős és a szereplők megkülönböztetése A csillagszemű juhász c. mese felhasználásával. Szerepjáték tárgyakkal. Játék a tárgyak megváltoztatása nélkül. lenne?) Síkbábok készítése különböző sablonok (figurák) alapján az egész osztály részvételével. Kiscsoportok által rövid jelenetek kitalálása és bemutatása a bábok használatával. Páros jelenetek kitalálása és bemutatása a bábok használatával. Nevetőgép, sírógép megalkotása az egész osztály által, valamint kiscsoportokban bármilyen hangulatkifejező gép megalkotása és bemutatása működés közben, esetleg különleges állomások kiemelésével. (Ilyen, mikor felébred, ilyen, mikor siet, stb.) A mese közös megismerése (pl.: A csillagszemű juhász népmese). A mese helyszíneinek sorba vétele közösen. A mese szereplőinek sorba vétele közösen. A mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása, azaz mi különbözteti meg a főhőst a többi szereplőtől? Kiscsoportos jelenetek kitalálása és bemutatása arról, vajon a juhászlegény miért nem volt hajlandó azt mondani a királynak: Adj Isten egészségére! Gyümölcsök és zöldségek használatával történetek kitalálása és bemutatása kis csoportok által, A tanuló tanári segítséggel elkészít egy síkbábot, és részt vesz a kiscsoportos és páros jelenetek kitalálásában, bemutatásban. A tanuló részt vesz az egész osztály, illetve a kis csoportokban történő tevékenységekben. Részvétel a mese megismerésében, az elemzést segítő közös beszélgetésben, és a kiscsoportos jelenet létrehozásában. A tanuló részt vesz a történetek kitalálásában, mások jeleneteinek elemző megbeszélésében, valamint 7

8 használata mellett. Játék megváltoztatott tárgyakkal. valamint megbeszélése az egész osztály által. (Kik ők? Mi a nevük? Hol vannak? Mi történik velük? Mit mondanak egymásnak? Milyen a hangulatuk? Mivel kezdődik a jelenet? Mi vége?) Mindezek pontosítása után a jelenetek újra eljátszása, reprodukálása, de a megbeszéltek szerinti pontosításokkal. A gyümölcsöket és zöldségeket tanári segítséggel ki-ki tetszés szerint eltörheti, feldarabolhatja, becsomagolhatja, stb, majd új formájában ismét szerepelteti egy új történetben. Csoportos, közös improvizáció tanári irányítással. Egyszerű magatartásformák felismerése, megjelenítése. Improvizáció. Improvizáció kötött formákban, kötött témákban. Tabló és rögtönzéses jelenetek. Történet feldolgozása. Tamkó Sirató Károly Pávián című Közösen állóképek (tablók) bemutatása különféle címekkel. (Elmarad a nyári szünet! Új fiú jön az osztályba.) Kiscsoportos tablók bemutatása különféle címekkel. (Vidáman labdázó gyerekek. A labdát elvette egy nagy fiú és kilyukasztotta.) Kiscsoportos rögtönzéses jelenet egy-egy szereplő lecserélésével. (Pl.: Egy család tagjai a jelenet szereplői: apa, anya, nagy fiú, középső fiú, kislány. Reggel otthon, ébredés után, vasárnap. A jelenetet a pedagógus időnként megállítja, és lecserél egy-egy szereplőt, helyette más folytatja tovább a játékot.) A pávián elképzelése és megjelenítése kis csoportokban a megbeszélteken elhangzottakat beépíti a jelenet újrajátszásában, továbbá a megváltozott állapotú és külsejű tárgyakat egy új helyzetben szerepelteti. A tanuló részt vesz a tablók és a jelenetek rögtönzésében is. A tanuló részt vesz a vers megismerésében és kis csoportos 8

9 Vers befogadása, elmondása. Az érzékelés fejlesztése. A látott előadás megbeszélése a legalapvetőbb dramaturgiai ismeretek feltárása (főszereplő, szereplő, kezdet, vég) versének megismerése. illetve a Terembura nevű pávián magatartásának, jellemének meghatározása az egész osztály által. Vers befogadása. A vers befogadását segítő játékok, gyakorlatok, A vers közös megismerése (pl.: József Attila: Altató) A színházi előadás. Gyermekeknek szóló színházi, bábszínházi előadás közös megtekintése. hétköznapi helyzetekben. (Hogyan játszik a testvérével? Hogy viselkedik a buszon? Mit csinál az órák közötti szünetben?) Vajon mitől lett ilyen ez a pávián? Kiscsoportos jelenetek kitalálása és bemutatása. Közös megbeszélés. (Ki a vers hőse? Ki kérleli versszakonként, hogy aludjon el? Miért? Mi mindennel győzködi?) Fantáziajáték az egész osztály által. (Lehunyja mindenki a szemét néhány percre, majd a hallott hangok, zörejek felidézése. Lehunyja mindenki a szemét néhány percre, majd azon hangok, illatok, anyagok felidézése, ami kiki esti elalvását jellemzi.) Egyéni beszámolók különös álmokról. Kiscsoportos jelenet kitalálása és megjelenítése egy-egy álomról. A vers elmondása különböző helyzetekben. (Pl.: Mond úgy, mintha te altatnád a kistestvéredet, de ő egyáltalán nem akar elaludni, vagy mond el úgy verset, mintha te a nagymama lennél, és nem is igazán szeretnéd ha elaludna az imádott unoka, stb.) Beszélgetés az előadásról (pl.: cím és történet kapcsolata, szereplők, helyszín, történet, kellékek, díszlet, jelentekben. Részvétel a vers közös megismerésében, a különös álmokat bemutató beszélgetésben és jelenetekben, valamint a vers elmondása a kért a tanár által ismertetett helyzet érzékeltetésének megpróbálásával. A tanuló részt vesz a közös elemző megbeszélésen és meghatározza a legemlékezetesebb pillanatot. 9

10 jelmez, indítás, befejezés. Írásbeli munka: A legemlékezetesebb pillanat kiemelése, és fontosságának indoklása házi feladatban 3-4 mondat erejéig. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az 1-2. évfolyamon megjelölt témakörökben megfogalmazott tananyag olyan gyakorlatok sorozata, mely során a gyerekek - játékkedvükről és játékbátorságukról, - kreativitásukról, - kifejezőképességükről, - koncentrációképességükről, - ritmusérzékükről és mozgáskészségükről adnak számot. Azaz értékelésükkor ezen tényezők figyelembevétele a legfontosabb. 10

11 BEVEZETŐ 3-4. évfolyam Általános irányelvek és célkitűzések a 3-4. osztályban A tantárgyi modul célja, a felszabadult örömet nyújtó játéklehetőség megteremtése, melynek gyakorlatai és játékai során lehetőség adódik a tanulók saját teljesítményükhöz képesti optimális haladáshoz, különféle készségeik és képességeik területén. Az egész osztályos, és a kiscsoportos, páros és egyéni játékok és gyakorlatok sora, mind az egyén különféle megnyilvánulását igényli, mely az iskolába járó gyermekek önbizalmának növelését eredményezi. A játékélmény megteremtésén túl a játékokban és gyakorlatokban való tudatos részvétel, azaz a játék egy magasabb szintű befogadása, és ennek megfelelő tanulói megnyilatkozás a cél. Ennek érdekében olyan gyakorlattípusok kerülnek be a témakörök közé: amely a koncentráció, a figyelemösszpontosítás, a térbeli tájékozódás, az improvizáció, a beszédkészség, az érzékelés fejlesztésére irányul, valamint a színházi formanyelv elemeinek bevezetése is megjelenik, mint a tárgy egyik legfontosabb fejlesztési területe. A dráma és tánc keretein belül is fontos célkitűzés az ismeretek megszerzése, de ezek megszerzésének legfőbb elve a tevékenység központúság. A tevékenységközpontúság mellett a harmadik évfolyamon már fontos cél az ismeretek megszerzése is versek, novellák, népi játékok szabályai, szövegei, dallamai, még akkor is, ha mindez játékokon és gyakorlatokon keresztül történik. A tárgy célja a negyedik évfolyamon a korábbi ismeretek, tevékenységek szintetizálása, azaz újrateremtés egy magasabb szinten. A játékok szabályai gyarapodnak és bonyolultabbá válnak, ugyanakkor az ismeretek is bővülnek, és még az alkalmazási feltételek is nehezebbek. Itt már gyakori a páros tevékenység, ami elmélyültebb munkát tesz lehetővé, és mint megnyilatkozási, bemutatkozási lehetőség, még nagyobb kihívást jelent, mint a korábbi évfolyamokon. Általános fejlesztési követelmények a 3-4. osztályban A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek és készségek Rögtönzési és együttműködési képesség Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség Megismerő befogadóképesség A fejlesztési követelményekhez rendelt témakörök feldolgozására álló óraszám keretében lehetőség nyílik a gyerekek olyan jellegű komplex fejlesztésére, mely által a tanulók a mindig örömet és izgalmat jelentő játékok és gyakorlatok sokaságán keresztül kommunikációs képességeik, térbeli tájékozódási képességeik, rögtönzési és együttműködési képességeik, kifejezőkészségük, önismeretük és a társak ismerete érzékelése a saját fejlettségüknek megfelelően fejlődik. Mindez kapaszkodót ad a kultúra értékeinek befogadáshoz, valamint olyan közösségi élményt nyújt, mely az összetartozás érzését teremti meg. A tantárgy célja A gyermekkori társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttműködés képességének kialakítása fejlesztése, a társas kapcsolatok gyakorlása különböző élethelyzetekben, 11

12 az emberi érzelemvilág megismerésének elősegítése, az érzelem kifejezés különböző módjainak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt, a szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetőségek, formák meg- és felismerése, megértése, megtanulása (pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.), művészeti alkotások (pl. színházi darab), táncformák, táncfajták megismerése, jelentéshordozó és érzelemközvetítő szerepük, megértése, elfogadása stb. 12

13 3-4. évfolyam Témakörök Témakör feldolgozására javasolt óraszám Témakör feldolgozására javasolt óraszám 3. évfolyam 4. évfolyam ÉVI ÓRASZÁM Érzékelő játékok 2 2 Népi gyermekjátékok 1 1 Kreatív játék a tárggyal. 1 - Ritmus-, hang- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentráció 3 3 Fantáziajátékok. - 1 Improvizáció. 2 2 Történet feldolgozása. 2 2 Jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok dramatikus feldolgozása. 1 1 A színházi előadás. 2 3 összesen

14 Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Érzékelő játékok. Összetett több érzékterületre épülő gyakorlatok. Egyensúly-, ritmus - és térérzékelés. Színek, hangok, formák érzékelése, felismerése. Népi gyermekjátékok ismerete. Mozgásos és szöveges figyelemfejlesztés. Fantázia és mozgáskoncentráció fejlesztése közös alkotási folyamatban, létező vagy képzeletbeli tárgyak használatával megjelenítésével. Egyszerű mozgástechnikai, illetve alapfokú tánctechnikai elemek megismerése, használata, zenére. Népi gyermekjátékok, táncos alaplépések. Kreatív játék a tárggyal. Közös és páros mozgásgyakorlatok, kellék azaz tárgy használatával. Saját színskála elkészítése és annak indoklása. Tükörjátékok. Titkos karmester. Kapujáték. Hétköznapi tárgyakból hangszerek készítése koncert! Kézfelismerés- csukott szemmel. Üss a tenyerembe! (Csukott szemmel!) Ki szólít? A hangadó felismerése csukott szemmel. Népi játékok és táncos alaplépések közös megismerése. (Szőlőpásztor, Kerek a káposzta, Fuss a házba, Labdaütögető, Sótörés vagy Harangozójáték.) Közös mozgásgyakorlat zenére, melyben a résztvevők a tenyerükön tartva nyújtott karral egy-egy lapot állandóan mozgásban tartanak, szabadon irányítva a térben (pl.: valamilyen gyors vagy váltakozó tempójú klasszikus zene). Közös mozgásgyakorlat zenére, melyben a résztvevők az előző gyakorlathoz hasonlóan szabadon mozognak a térben, de már csak egy lap használatával, amit folyton átadnak a szembejövőnek. Közös mozgásgyakorlat, melyben a játszóknál nincs lap, de elképzelik, A fejlesztés várható eredményei A tanuló részt vesz a játékokban, úgy is mint irányító, úgy is mint irányított. A tanuló részt vesz a népi gyermekjátékokban a szabályok és szövegek ismeretével. A tanuló részt vesz a mozgásos tárgyhasználaton alapuló gyakorlatsorozatban, melynek eredményeként a fantáziáját és együttműködési képességét is használva rövid kötött mozgásos jelenteket tervez, próbál és mutat be. 14

15 Ritmusérzék, kiejtés, artikuláció, memória, koncentráció komplex fejlesztése Ritmus-, hang- és beszédgyakorlatok koncentrációés memóriafejlesztő gyakorlatokkal. Közös verstanulás. (Pl.: Weöres Sándor: Éren-nádon, Szabó Lőrinc: Nyár, Kányádi Sándor: Somvirággal, kakukkfűvel.) mintha lenne, és vinnék a tenyerükön. Közös mozgásgyakorlat, melyben a résztvevők elképzelik, hogy csak egy lap van, melyet átadnak a szembejövőnek. Közös mozgásgyakorlat, melyben a résztvevők azt képzelik el, hogy a képzeletbeli lap nem csak egy lap, hanem egy nagyon fontos levél, amelyben örömhírről értesítenek valakit, és azt gyorsan kézbesíteni kell. Közös mozgásgyakorlat, melyben a résztvevők azt képzelik el, hogy a képzeletbeli lap nem csak egy lap, hanem egy nagyon fontos levél, amelyben hadüzenet van, és azt gyorsan kézbesíteni kell, de kézbesítő ezt nem szívesen teszi (stb.). Páros néma és kellék nélküli jelenetek, amelyben a szereplők bemutatják, mivel ajándékoznák meg egymást. A vers elmondása úgy, hogy egyegy szót egy-egy játékos mond a ritmus megtartásával. A vers elmondása kánonban. A vers elmondása némán ki nem ejtett és hangosan kiejtett szavak váltakozásával. A vers elmondása tapssal kísérve. A vers elmondása hangosan kimondott Részvétel a kötött gyakorlatsorozatokban a szabályok pontos figyelem összpontosításon alapuló betartása mellett. 15

16 Fantázia fejlesztése a közös alkotási folyamatban. Csoportos, közös és egyéni improvizáció. Az improvizáció Fantáziajátékok. Fantáziajátékok elképzelt személyekkel, elképzelt helyzetekben. Improvizáció. Improvizáció kötött formákban, sorok és ki nem mondott, de tapssal végigkövetett sorokkal. A vers elmondása légzőgyakorlatként. Közös szósorozatok teremtése (pl.: 6 szín; 6 gyümölcsnév, 6 állatnév stb.). A szósorozat elmondása úgy, hogy egy-egy szót egy-egy játékos mond a ritmus megtartásával. Aki téveszt, kiesik. A szósorozat elmondása többszólamú kánonban. A szósorozat elmondása némán ki nem ejtett és hangosan kiejtett szavak váltakozásával. A szósorozat elmondása légzőgyakorlatként. A szósorozat elmondása szavanként, mindig egy-egy új stílusban. Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha című versének közös megismerése. Közös megbeszélés arról, hogy volt-e már valaki a vers főszereplőjével hasonló élethelyzetben. Jelenet tervezése és bemutatása kiscsoportban arról, hogy a szülők miként viselnék, ha ők is hasonló kellemetlen helyzetekbe kerülnének. Sportjátékok a képzeletben az osztály közreműködésével Részvétel a vers elemző jellegű megbeszélésében és aktív részvétel a kiscsoportos jelenetek tervezésében és bemutatásában. Részvétel az improvizációs gyakorlatsorozatban, s az azt követő 16

17 elemző jellegű megbeszélése, mely során a jelent szerkezetére vonatkozó ismeretek rendszerezése történik. Tárgyhasználat a kiscsoportos szerepjáték során. Fantázia fejlesztése a színházi formai elemekre vonatkozó ismeretek tudatos használata mellett. kötött témákban. Improvizációs gyakorlatok egész osztály, kis csoportok, párok és egyedüli szereplők bemutatásával. Történet feldolgozása a dráma eszköztárával. Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami című novellája alapján az elevenség fogalmának körülhatárolása kiscsoportos jelenetek tervezésével és bemutatásával, melyben az alapvető színházi formai elemeket használják a játszók. (labdarúgás, kézi labda, kosárlabda stb.). Sportjátékok a képzeletben, kis csoportokban (úszás, kocogás, távgyaloglás, váltófutás stb.). Sportjátékok a képzeletben, párokban (tollaslabda, tenisz, pingpong, sakk stb.). Forró homokon, mély hóban, csúszós jégen való járás megmutatása, egyenként, némán. Forró homokon, mély hóban, csúszós jégen való járás megmutatása párban úgy, hogy a pár egyik tagja némán bemutatja, miként megy végig (pl. a csúszós jégen), míg a pár másik tagja egyes szám első személyben, mintha ő csúszkálna a jégen, elmondja, mi mindent gondolhat a csúszkáló társa. Közös megbeszélés a látott rögtönzésekről. (ndítás, befejezés, szereplők, helyszín, stb.) Novella vagy mese közös megismerése. (Pl.: Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami című novellája.) Közös megbeszélés: Kik a szereplők? Hol történik a cselekmény? Mi történik? Közös megbeszélés arról, hogy melyik az öt pillanat, amelyik a legfontosabb a történetben, majd ezen pillanatok megmutatása elemző megbeszélésben. A tanuló részt vesz a novella közös értékelő megbeszélésében, részvétel a kiscsoportos jelentekben és az állóképekben. 17

18 Az ünnephez köthető szokások ismerete. Néhány locsolóvers ismerete. Fantázia és kreatív együttműködés. Jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok dramatikus feldolgozása. Húsvéti szokások, locsolóversek. állóképben; egy-egy képen szereplő figura gondolatának megszólaltatása. Közös megbeszélés arról, hogy mi az a szituáció, ami kiváltotta magát a történetet. (A Janikovszky-novella példáján: Miért mondta a tanító néni azt, hogy eleven fiú? Ez mit jelenthet?) Kis csoportok által kitalált és bemutatott jelenet, amiben bemutatnak a résztvevők egy-egy olyan helyzetet, ami azt bizonyítja, hogy egy fiú eleven, és amelyben egy-egy kelléket használhatnak (füzet, toll, könyv, labda, táska stb.). Közös megbeszélés a jelenetekről. (Hogyan kezdődött? Mi volt a vége? Kik voltak a szereplői? Hol játszódott a történet? Miről szólt a történet? Mi volt a csúcspontja vagy fordulópontja?) majd ezen pillanatok megmutatása állóképben; egy-egy képen szereplő figura gondolatának megszólaltatása. Néhány locsolóvers közös megtanulása. Közös megbeszélés keretében húsvéti szokások felelevenítése. Szokások régen és ma, összehasonlítás. A tanuló néhány locsolóverset, azokat a szokásokhoz igazítva előad. Részt vesz a közös hagyomány felelevenítésre irányuló beszélgetésben, saját élményeit megosztja az osztályközösséggel, 18

19 A látott előadás megbeszélése a legalapvetőbb színházi formai elemek megfigyelésén alapuló ismeretek alkalmazása. A színházi előadás. Gyermekeknek szóló színházi, bábszínházi előadás közös megtekintése. Kiscsoportos jelenetek, melyek arról szólnak, hogy a Földre érkezik egy űrlény, aki éppen egy magyar faluban ér földet, ahol azt látja, hogy fiatalok a domboldalon tojásokat gurítanak, a legények vízzel teli vödörrel locsolják a leányokat, az idősek sonkával, tojással, kaláccsal kínálják őket. A jelenetekben az űrlénynek el kell mondani, mindez miért történik. Beszélgetés az előadásról (pl.: cím és történet kapcsolata, szereplők, helyszín, történet, kellékek, díszlet, jelmez, indítás, befejezés, a szereplők jelleme, viszonyuk egymáshoz. Írásbeli munka: A legemlékezetesebb pillanat kiemelése, és fontosságának indoklása házi feladatban 5-8 mondat erejéig. részt vesz a jelenetek létrehozásában, bemutatásában, elemző megbeszélésében. A tanuló részt vesz a közös alapszintű elemző megbeszélésen és meghatározza a legemlékezetesebb pillanatot. 19

20 AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A 3-4. évfolyamon megjelölt témakörökben megfogalmazott tananyag olyan gyakorlatok sorozata, mely során a gyerekek - aktív, kreatív részvételükről - népi játékok, és hagyományok ismeretéről - koncentrációképességükről, - ritmusérzékükről és mozgáskészségükről - közösen dramatizált mese vagy novella ismeretéről - és az elsajátított színházi formanyelvek ismeretéről és azok alkalmazásáról adnak számot. Azaz értékelésükkor ezen tényezők figyelembevétele a legfontosabb. 20