tanév tavaszi félév. III. évf. geográfus, földrajz szak. 2. Gyakorlat. Ballabás Gábor

Átírás

1 Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza tanév tavaszi félév III. évf. geográfus, földrajz szak 2. Gyakorlat Ballabás Gábor

2 1. Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban 2. A tercier szektor alapvető jellemzői - vázlat 3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása 4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei 5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (esettanulmány) kiemelten felsőoktatás

3 . Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban, az elmúlt évek fő tendenciái, kihívásai alapja az emberi hajlékok, majd építmények, települések, infrastruktúra létrehozásának II. világháború utáni magyar történet: iparosítás, infrastruktúra fejlesztése, lakásépítés (1950-hez képest 9-szeres növekedés 1980-as évek végére termelési értékben, aránya az iparban csökkenő) belső struktúra: elmozdulás: cement-, üveg- kerámiaipar irányába telepítő tényezők

4 Az építőanyag-ipar földrajzi jellemzői Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (1991) Foglalkoztatottak Részesedés száma Megnevezés (1000 fő) a termelésből Az export aránya az értékesítésbő l (%) (%) Építőanyag-ipar összesen: 49, Ebből: Tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar 8, Mész- és cementipar 4,5 19 2,1 Finomkerámia- és csiszolókorong-ipar 11 16,2 38,3 Üvegipar 13,2 24,2 34,2 Forrás: Perczel Gy.: Mo. társadalmi-gazdasági földrajza

5 Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (2000) Megnevezés Üveg és üvegipari termékek Kerámiatermékek, - lap és csempegyártás Foglalkoztatottak Részesedés Az export aránya száma az értékesítésből (1000 fő) a termelésből (%) (%) , ,4 9,7 Égetett építőanyag ,7 0,9 gyártás Cement, mész, gipszgyártás Beton, gipsz, ,4 1,8 cementtermékek gyártása Egyéb ,5 5,5 Összesen (2005: 25 ezer) 100

6 A fontosabb építőanyagok termelése ( ) Termék Egység Tégla millió db Cserép millió db Cement ezer t Mész ezer t Húzott síküveg millió m² 2 20,8 11,1 34,6

7 Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

8 Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

9 Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

10 Cement: szürke, fehér, sárgás színű porrá őrölt hidraulikus kötőanyag - Vízzel péppé keverve víz alatt is megköt, megszilárdul és a hozzákevert adalékanyagot (homok, kavics, zúzalék) vízben is oldhatatlanul összeragasztja. - Alapanyaga és vegyi összetétele szerint lehet: - portlandcement - és aluminátcement (bauxitcement) - Aluminátcement: bauxit + mészkő, nagy kezdőszilárdság, de kristályszerkezete hosszú távon átalakul + szilárdságcsökkenés (megerősítés, lebontás) - Telephelyek: Tatabánya, Selyp, Bélapátfalva bezárva Lábatlan (450 ezer t), Hejőcsaba Holcim Hungária Cementipari RT. svájci tulajdonos Vác, Beremend Duna-Dráva Cement; Heidelberger Zement AG, Schwenk Zementwerke KG (német) tulajdonában Tervezett új gyárak: Nyergesújfalu (1,5 millió t), Bükkösd -telepítő tényezők (alapanyagok, energiahordozók, piac)

11 Esettanulmány: magyar cementgyártás helyzete, lehetőségei a lábatlani cementgyár példáján -előnyök, hátrányok - technológia: - portlandcement (szilikátcement) - alapanyagok: mészkő (80%), agyag és/vagy márga és/vagy homok (18-19 %), vastartalmú anyagok (vas-oxid 1-2%) porrá őrlése/keverése C-on cementklinker előállítása lejtős, forgó, tűzálló, hengeres vaskemencében (fűtés: szén vagy szénhidrogének, hulladék) - gipsszel történő keverés (4-5 tömeg %) kötési idő szabályozás - cementmalmok őrlés, adalék: egyes helyeken pl.: erőművi pernye, kohósalak -cementkiadás - környezeti hatások (porkibocsátás, gáznemű anyagok (NO X, SO 2, CO 2, zaj- rezgés, tájképi hatás, vízbázis, hulladék)

12 Forrás: HOLCIM H. ZRt.

13 Bányászat (Gerecse Lábatlan): - márga (Bersek-hegy) -triász mészkő (Kecske-kő) Őrlés és osztályozás

14 Klinkerégetés forgókemence

15 Egy fontos adalékanyag: a gipsz Cementkiadás Cementőrlés

16 Belföldi cementfelhasználás és cementértékesítés (ezer tonna) Forrás: MCSZ

17 Magyar cementimport (ezer tonna) Forrás: MCSZ

18 A cementipar termelése, belföldi és export értékesítése I. félévében Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés ezer index % ezer index % ezer index % tonna tonna tonna Cementimport országonként: tonnában I-III. hó Ország tonna Ausztria Cseh Köztársaság 909 Franciaország 96 Hollandia 22 Horvátország Lengyelország 145 Németország 174 Olaszország 10 Szlovákia Ukrajna Összesen Forrás:

19 2. A tercier szektor alapvető jellemzői (Kötelező: Tk ) - A tercier szektor ágazati kategória kizárásos alapon kerül meghatározásra - Részarány növekedés (szükségletek szerkezetváltása; termelékenység eltérő tendenciája; társadalmi munkamegosztás elmélyülése) - A tercier szektorra a szolgáltatás jellemző - termelése és fogyasztása térben és időben egybeesik fogyasztókhoz a piachoz települ - Munkaigényük nagy és növekvő - Rendszerjelleg funkciómegosztás - Földrajzi vizsgálat a rendszer egészére, kialakítására kell koncentráljon - Egy részük a közjavak kategóriájába esik (oszthatatlanság (nagy tőkeigény) nem kizárhatóság) - Folyamatok nem bízhatók e szférában kizárólag a piacra szükség van komoly szabályozásra

20 Tercier szektor, szolgáltatások, infrastruktúra (Kötelező: Tk ) - tercier szektor ágazati kategória - szolgáltatás a köznyelvben javítási tevékenység is DE diplomáciai testületek, hadsereg, bíróságok - infrastruktúra (latin eredet: alapszerkezet, alépítmény) a gazdaságfejlesztés elméletében és gyakorlatában használva, funkcionális értelem: az anyagi termelés környezetét fogja át minőségét, hatékonyságát növeli - eszközök, tevékenységek, intézmények - Három alapvető elem: - anyagi (vonalas, pontszerű) - humán (végzettség, szakképzettség, munkaerkölcs, morál, munkakapcsolatok ) - intézményi (jogszabályok, szokások, kialakult intézmények) - Más megközelítések is (pl.: termelői fogyasztói)

21 3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása - Kezdetek: főleg katonai fogalom (hadászatban, harcászatban használatos főleg a II. vh. után) - Újkeletű fogalom, heterogén értelmezés Fő jellemzői (Abonyiné Palotás Jolán): - Egyfajta hálózat létesítmények, intézmények, eszközök, személyek kapcsolati rendszere - Nem termel közvetlen anyagi javakat, feltételeket teremt - A termelés elosztás fogyasztás egész rendszerét kiszolgálja - Megléte elengedhetetlen a gazdaság hatékony működéséhez fejlesztés - Fejlett infrastruktúra jótékonyan hat a területi fejlődésére modern területfejlesztési eszköz

22 Felosztási lehetőségek 1: Erlicher modellje Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

23 Felosztási lehetőségek 2: Jochimsen modellje Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

24 Felosztási lehetőségek 3: összegző modell Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

25 Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra Az infrastruktúra főbb jellemzői - területi rendszerei Illés I. : globális interkontinentális kontinentális országos interregionális - helyi

26 4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

27 Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

28 5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (Kötelező: ) - infrastruktúra része: rendszert alkot (közoktatás, felsőoktatás) - elemei - egymással való szoros összefüggés - kapcsolat a gazdasági és a települési rendszerrel Ratio Educationis - Eötvös József évi népoktatási törvénye - Klebersberg Kúnó évi reformja (középiskolák) közoktatás államosítása Általános iskolák: elemi iskola (3000 egytantermű, 3500 részben osztott, 1000 minden osztály külön) as évek iskolakörzetesítés (okok: középiskola, kevesebb gyermek) : 6000; 1980.: 3000 iskola átmeneti fordulat: :

29 A magyar oktatás jelenlegi rendszere Forrás: OM honlapja

30 Az oktatásban résztvevők száma Magyarországon (ezer fő) Általános iskolai diákok Többi oktatási intézmény diákja Ált iskolás Óvodás Középiskolás Szakmunkás tanuló Felsőoktatás összes hallgatója Felsőoktatás nappali hallgatója Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004

31 Forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2004 KSH 2005

32 Iskolai végzettség Magyarországon Végzett diákok száma (ezer fő ) Általános iskola 8. osztályát végzett Éretts égit tett Felsőfokú okle ve le t s ze rze tt Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004

33 Főállású pedagógusok Általános iskola - Fő / / / / / / Óvoda, gimnázium, felsőoktatás - Fő Általános iskola Óvoda Gimnázium Felsőoktatási intézmények Adatok forrása: Oktatás-statisztikai évkönyv

34 Egy oktatóra jutó tanulók számának alakulása Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

35 Fő kihívások, gondok a magyar általános iskolai hálózatban: - tanulók számának csökkenése - generációk létszámának fluktuációja Középiskolai rendszer: középiskola (az ország városában) középiskola as évek falusi kisgimnáziumok tömege (zömük megszűnik) ről 1064-re ugrik a számuk - okok: - egyházak - magán- vagy alapítványi középiskolák - számos általános iskola átalakulása - új gimnáziumok, középiskolák - Nagy középiskolai centrumok: Bp., Miskolc, Debrecen, Szeged; megyeszékhelyek; iskolavárosok (2000 fő felett); további kiugró városok

36 Az általános iskolát végzettek aránya % Szabolcs-Sz-B Bé ké s Bá cs -K Jász-N-Sz Nógrá d He ve s Ha jdú-b Tolna Somogy Zala Borsod-A-Z Ország Ba ra nya Csongrád Pest Ve s zpré m Fejér Va s Komárom-E Győr-M-S Buda pe s t 15 éves és idősebből legalább 8 osztályt végzett - 0,5%!!! nem járt soha iskolába - 8,4%!!! nincs 8 osztályos végzettség 15 év feletti korosztályból (2005.) Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmigazdasági földrajza

37 Forrás: KSH honlap területi atlasz

38 Forrás: KSH honlap területi atlasz

39 Az iskolázottság színvonala megyénként Budapest Pest Vas Baranya Borsod-A-Z Heves Zala Somogy Tolna Szabolcs-Sz-B 18 éves és idősebbekből 12 osztályt végzett (%) 25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett (%) 18 éves és idősebből legalább 12 osztályt végzett 25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

40 Fő kihívások, gondok a magyar középiskolai rendszerben: - finanszírozás (bejárók, kollégisták) - regionális problémák: - gimnáziumok: egyenletes eloszlás, de minőségi problémák (továbbtanulók aránya, osztálylétszámok) - szakközépiskolák: mennyiségi problémák is Budapest, Dunántúl versus Alföld, Észak-Magyarország Specializáltság (ismertség, támogató nagyüzem) -szakmunkásképzők: csökkenő létszám ( ezer; ezer; helyette szakiskolák) főleg szolgáltató és kisipari szakmák - átjárhatóság 4,6,8 osztály - új típusú érettségi rendszer 2005-től

41 Forrás: KSH honlap területi atlasz

42 Forrás: KSH honlap területi atlasz

43 A felsőoktatás jellemzői -első próbálkozások: Pécs, 1420.Óbuda; Pozsony; Nagyszombat (1777. Buda, Pest), Selmecbánya - kiegyezés után: három vidéki tudományegyetem (1872. Kolozsvár; Pozsony, Debrecen), Műegyetem (1846. József ipartanoda) - áttelepülések két világháború közt: 38 felsőoktatási intézmény re csökken a számuk (okok) (új műszaki, katonai, orvosi egyetemek) ról 95-re mennyiségi fejlesztés középiskolai bázison (1975-re újra csak 56) - újabb nagy növekedés: 1980-as évek végétől ( ) Konszolidáció nagy tömbökbe szervezés (62)

44 Kihívások, problémák a felsőoktatásban -felsőoktatásban tanulók számának robbanásszerű növekedése az elmúlt 15 évben (1990/ hallgató (77 ezer nappalis), 2003/ (216 ezer nappalis) (oktatók ) - finanszírozás mrd oktatásra (278 mrd felsőoktatásra) (GDP 4,3 ill. 1,7%-a) - hallgatói fejkvóta mennyiségi növekedésre ösztönöz - költségtérítéses formák - egyes területeken aránytalanságok (agrárfelsőoktatás, jogászképzés, gazdasági-pénzügyi szakemberek képzése) - konszolidáció összevonások nagy universitasok (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyugat-Magyarországi Egyetem, SZIETE) - sok helyen csak formális együttműködés - Bologna folyamat -térbeliségből adódó kihívások ( elit egyetemek, speciális szaktudást igénylők versus regionális vonzáskörzetű egyetemek, főiskolák)

45 A felsőoktatás nappali tagozataira jelentkezettek és felvettek száma fő ,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% % Jelentkezettek Felvettek Felvettek aránya % Forrás: Statisztikai tájékoztató Felsőoktatás OM

46 Nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók száma 1999-ben Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

47 Köszönöm a figyelmet!