Domenico Fisichella Korunk rezsimjei
|
|
- Éva Dudásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Domenico Fisichella Korunk rezsimjei Recenziót írta: 1
2 A politikai gondolkodás, már az ókori görög városállamoktól kezdve foglalkozik a politikai rezsimek jellegzetességeivel. Gondoljunk csak Spártára, vagy Athénra. Arisztotelész a nagy görög filozófus (i.e ) politikai filozófiájában a különböző államformákat elemezte (királyság, arisztokrácia, oligarchia, türannisz, demokrácia). Rendszerében a gazdasági, a politikai és az erkölcsi kérdések szoros összefüggésben vannak. Ha a modernizáció előtti korokat vizsgáljuk, Max Weber szerint messze a patriarchális struktúra volt a legfontosabb, bár felosztásában szerepel a patrimoniális és a feudális struktúra egyaránt. A patriarchális rendszer a tiszteleten, vagyis a személyes viszonyokon alapul, ennek minden jogi és gazdasági következményével. A patrimoniális rendszert a patriarchális rendszer speciális esetének, míg a feudalizmust a patriarchálisstruktúra széttöredezése után szigorú tradicionális kötöttségeken alapuló uralmi rendszernek tartja a német közgazdász, szociológus. Korunk rezsimjeit vizsgálva három alapvető típust különböztetünk meg: a demokratikus, az autoritárius és a totalitárius rezsimeket. Az emberek által talán a leghumánosabbnak tartott rendszer a demokrácia. Mi is a demokrácia? Nézzük meg először is magának a szónak a jelentését. Magyarázatához segítségül hívom a híres tudóst, Giovanni Sartorit aki szerint a kifejezés szó szerint a nép (démosz) hatalmát (krátosz) jelenti. 1 Ezzel azonban csak verbálisan magyaráztuk meg a fogalmat, a konkrét jelentése ennél sokkal bonyolultabb, a demokrácia pedig azt jelenti, hogy népuralom. Ha ez így van, a demokrácia az kell, hogy legyen, amit a szó mond: olyan politikai rendszer és rezsim, amelyben a nép parancsol. 2 De mi is a nép? A nép kifejezés a görög démosz szóból származik, ami jelentheti a polgárok összességét, sokaságot, többséget. Láthatjuk, hogy a fogalom rendkívül bonyolult, s szerteágazó, de összegezve, a legáltalánosabb értelemben az államok vagy kisebb közösségek politikai akaratképzésének olyan formája, amelyben a nép vagy a közösség az elhatározását az összesség döntését jelentő többségi szavazattal hozza meg. A szerző, Domenico Fisichella szerint azonban nem elegendő a szavazás ahhoz, hogy egy rezsim demokratikus legyen. A szavazás ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy egy rezsim valóban demokratikus legyen: szavazás sok országban van, de közülük csak 2
3 néhányban követnek és tartanak tiszteletben bizonyos szabályokat, illetve juttatnak bizonyos funkciókat a szavazatnak. 3 A demokrácia egyik alapelve szemben a barát/ellenség dichotomival szemben a barát/ellenfél felfogás kerül előtérbe, így biztosítja a szembenállás szabadságát. A másik elv tulajdonképpen az elsőből következik, miszerint az ellenfélnek jog és lehetősége van arra, hogy békés úton átvegye a hatalmat, vagy legalábbis megpróbálhatja azt. A Harmadik ismérve a modern demokráciának a versengés. A szerző szerint a közösséget olyan részek összességeként fogja föl, amelyek között a konfliktust nem lehet kizárni, a konfliktus ily módon a politika konstitutív elemének tekintik. 4. A pluralista szemlélet (amely szerint, ha több szervezet, csoportérdek jelenik meg a politikában, annál kevésbé lehetséges a hatalom monopolizálása, az egész és a társadalom szabadságának elnyomása) a demokratikus felfogásban a konfliktus építő eleme lehet a társadalom fejlődésének. A demokráciában a politika szabja meg a társadalom szervezésének szabályait. Tehát a politika elsődleges? Demokráciában éppen a pluralista, versengő szellem miatt nem valósul meg a politika korlátlansága. Ez a negyedik ismérve eme politikai rezsimnek. A politikának tiszteletben kell tartania, és biztosítania kell a társadalmi, gazdasági, rokonsági dimenziók autonómiáját. Akkor lényegében demokrácia optimista emberfelfogásra épül? Tulajdonképpen igen, hiszen biztosítja az ellenfél számára a hatalom békés megszerzésének lehetőségét. Ez kétségtelenül bizalmat jelent, ugyanakkor olyan fajta naivitást, amely engedi szerephez jutni a romboló, széthúzó tendenciákat. A politikai hatalomra az egészséges egyensúly miatt szükség van, ugyanakkor a hatalmat ellenőrző, jogi korlátokat felállító rendszer is beépítésre került. A demokráciában a konfliktus versengéssé szelídül. Ha a versengés szabályait betartják, akkor mindenkinek lehetősége van hatalom megszerzésére, esetleg visszaszerzésére. Az ötödik ismérve tehát, hogy a hatalom politikai ellenőrzés alatt áll. Vajon milyen szerepe van itt akkor a népnek? Az ókori görögöknél a közvetlen demokráciában az állampolgárok egyidejűleg fizikailag is jelen voltak a gyűlés helyén. Ez természetesen a modern demokráciákban kivitelezhetetlen. Így csak a polgárok delegált képviselőikkel lehetnek jelen, csakis képviseleti demokráciáról beszélhetünk. Eme demokrácia egyik eszköze a szavazás, melynek segítségével jelölnek ki személyeket egyszemélyes tisztségekbe, testületekbe. De tudni kell, hogy nem kizárólagos eszköz a szavazás. Döntésre jutni lehet szavazás nélkül is, ha egyetértés jön 3
4 létre, akkor erkölcsi irányultságok, gazdasági érdekek, hazafias érzelmek terén. Ha a döntéshozók között nem jön létre konszenzus, ilyenkor születik meg a mindenki számára kötelező érvényű döntés, mégpedig szavazással. A konfliktusok békés megoldásának eszköze demokráciában a többségi elv. Tehát mindig a többségnek van igaza? Nem, Fisichella szerint lehetséges persze, többségnek van igaza, és a kisebbség téved, de az is lehetséges, hogy nem téved., tehát előfordulhat, hogy a kisebbségnek van igaza, mégse érvényesülhet kis létszáma miatt. Ezért a szerző a mérsékelt többségi elvet részesíti előnyben mert lehet, hogy a kisebbség nem téved, lehetővé kell tenni számára, hogy békés versengés során többséggé váljon, ez pedig lehetetlen volna garanciák nélkül, vagyis ha az ellenfelet ellenségnek tekintenék. 5 Fontos ismérve a demokráciának más rezsimekkel szemben, hogy sokkal nagyobb teret enged a disszenzus kifejeződésének. Rendkívül sok küzdőtéren folyik a békés küzdelembarát és ellenfél között. (választások, pártok, parlament, szakszervezetek) Végül az utolsó paradigmatikus jellemző a szerepek pluralitása, amely lehetővé teszi, hogy az egyén többféle csoportidentitással rendelkezzék. A szerző példája mondhatni tökéletes, miszerint lehet két katolikus hívő a felekezetben barát, de ugyanakkor az élet más területén, például munkahelyen szerepelhetnek ellenfélként. Ez a sokkféle színes emberi kapcsolatrendszer megakadályozza, hogy az egyes ember az ellenfelében ellenséget lásson. Az eddigiek alapján arra gondolhatnánk, hogy a demokrácia egy tökéletesen működő rezsim. Ez azonban nem így van! A recenzió folytatásában a demokrácia problémáival foglalkozom. Az első kihívás a demokrácia emberfelfogása. Már a modern demokrácia gyökereinél is él a kétféle szemlélet. Az egyik felfogás szerint nincs semmiféle struktúra az egyén és az állam között, a másik beiktatja az egyén és az állam közé a különféle csoportokat. Nézzük az első variáció jellemzőit. Emmanuel-Joseph Siéyes megfogalmazásában az ember három érdek irányítja: 1. amely a polgárokat egyesülésre ösztönzi, s amely a közérdek pontos kiterjedését adja meg; 2. az, amely az egyént arra ösztönzi, hogy csak a hozzá hasonló kevesekkel társuljon, vagyis a testületi érdek; 3. s végül az, ami miatt az egyes ember elszigetelődik, csak magával törődik, vagyis az egyéni érdek. Az érdek, amely az embert arra ösztönzi, hogy mindenkivel egyezségre lépjen, nyilvánvalóan az 4
5 egyes emberek közös akarata, amelyet a képviseleti gyűlés fejez ki. Az egyéni érdek nem veszélyes: ez elszigetelt és mindenkié más. A különbözőségük ártalmatlanná teszi őket. A nagyobb nehézséget viszont a kevesek közös érdeke jelenti, melynek révén a polgár csak néhány társával lép egyezségre. Ez a keveseket érintő közös érdek teszi lehetővé számukra s megegyezést, a szövetkezést, ez ösztönzi őket az egész közösség számára veszélyes szándékokra, s ez teszi őket a legfélelmetesebb közellenséggé. A történelem bőségesen alátámasztja ezt az igazságot. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a társadalmi rend olyan szigorúan követeli meg, hogy az egyszerű ne egyesülhessenek korporációban 6 Tehát nincs szükség csoportokra, szakszervezetekre, mert ezek gátolhatják a nemzetként való működést. Az általános érdek szerint az állam és az állampolgár közvetítések nélküli viszonyában van. A másik felfogás Jean-Jacques Rousseau filozófus dolgozta ki a Társadalmi szerződés című művében. Az ő elmélete abban tér el Siéyes felfogásától, hogy elutasítja a képviseletet, ő úgy képzeli a demokráciát, hogy az állampolgárok közvetlenül vegyenek részt a közügyekben. (Ez csak kis államok esetén valósulhat meg.) Az egyén és az állam kettőségén alapuló demokráciát sok kritika érte, hiszen a kép nem ilyen egyszerű, mert az egyén sok-sok csoporthoz tartozhat, sok funkciót láthat el. A modern demokráciák fejlődését végig kisérték a viták. Vannak, akik a közvetlen demokrácia mellett voksolnak, vannak, akik a képviseleti demokráciát tartják járható útnak. Nincs egyedül üdvözítő módszer. Helytől és időtől, sajátos feltételektől függ, hogy hol az egyik, hol a másik antropológiai identitás kerekedik felül. A következő problémakört a látható és a láthatatlan politika hordozza. A demokrácia alapgondolatából kiindulva ez a forma teljesen látható, az állampolgárok ellenőrzése, értékelése, ítélete előtt nyitott politikát tételez. Miközben mindenki tudja, hogy ez nem lehetséges. A demokrácia sem menetes a politika ambivalenciájától, ott van a kísértés, hogy kedvezményezze a barátot, annak rovására, aki nem az. Az természetesen elvárható, hogy minimálisra csökkentse a láthatatlan politika térségét. Van egy másik aspektusa is ennek a problémakörnek, a demokratikus állam is állam. Természetesen nem légüres térben él és működik. Nemzetközi kapcsolatok, esetleg viszályok, feszültségek. Az államnak feladata, hogy védekezzen a külső ellenséggel szemben. Vannak olyan területei egy demokratikus államnak is, mint például a nemzetbiztonság területe, vagy szövetségek titkos záradékai, biztonsági szolgálat akciói, katonai 5
6 intézkedések, amelyek nem publikusak. Előfordulhat az is, hogy a fenti titokra hivatkozva esetleg törvénysértések kerülnek elkendőzésre. A harmadik komoly probléma lehet a demokratikus állam működésében, a rendkívüli körülmények között történő működés. George L. Mosse a következőképpen fogalmazta meg a problémát: a parlamentáris intézmények csak a nyugodt időknek felelnek meg; más esetekben soha nem állták ki a próbát 7 Különösen háborús körülmények között nemigen tudnak működni. Más hangnemre van szükség nyugodt időkben és más megszólításra, hangnemre, szolidaritásra, az összetartozás érzésének táplálására van szükség rendkívüli időben. Nem mentegetve a demokratikus államszervezetet, de el kell mondani, hogy rendkívüli időkben más rezsimek is összeroppannak akár gazdasági, akár társadalmi, nemzetközi feszültségek alatt. Igen a demokráciák nyugodt időkben működnek zökkenőmentesen. Ha rendkívüli helyzet közelít és elkerülhetetlen bizonyos specifikus feladatok elvégzése, akár egy vezető színreléptetése is hivatali ideje alatt felfüggeszthet alkotmányos vagy törvényi szabályokat, de soha nem helyezheti őket hatályon kívül (Schmitt 1928). Érdekes példa Winston Churchill, aki május 10.- től képviseleti demokrácia miniszterelnöke. A háború éveiben határozott, karizmatikus, komisszár államférfi hatalmas tekintéllyel a világban július 5.-i választásokon megbukott és ellenzékbe került. A negyedik probléma a konszenzusorientált demokrácia. Almont szerint vannak angol-amerikai típusú demokráciák, melyek stabilak, hiszen homogén és szekularizált politikai kultúrával párosulnak. Aztán vannak az európai-kontinentális típusú demokráciák, amelyek instabilak, mert politikai kultúrájuk különálló, szubkultúrákra töredezett. Ez a felosztás így nem igaz. Túlságosan leegyszerűsíti a dolgokat, hiszen vannak hagyományosan jól működő demokráciák itt Európában, mint például Svájc, Ausztria, Belgium, ahol ugyan nagy a kulturális töredezettség és mégis stabil demokráciák működnek. Aztán itt vannak az elmúlt néhány évtized alatt létrejött ifjú, demokratikus berendezkedésű államok, ahol a kulturális töredezettség nagy, ahol a szubkultúrák elkülönülése nagy, ahol tulajdonképpen most tanulják a modern demokráciát. Ha a rendszerellenes struktúrák (csoportok) létrejött ez mindenképpen a demokrácia politikai legitimitásának hiányát jelzi. Itt jelenik meg a demokráciában az ellenfél helyett újra az ellenség. Az ilyen tényleges ellenséggel szemben demokráciának joga van az erő és a 6
7 kényszer alkalmazásával védekezni. A politikai képviseletben rejlő nehézségek, a nemzeti szuverenitás eszméje ütközik a népszuverenitással. A képviseleti függetlenség a megbízás eszméjével. Kié a nemzeti akarat? Egyedül a képviseleté, vagy a kormány is osztozik ebben a monopóliumban. Milyen mértékben ellenőrizhet a képviselet? Van-e értelme elmérgesíteni a viszonyt a végrehajtó hatalommal, az állandó ellenőrzések miatt? A képviselet megpróbálja-e maga alá rendelni a kormányt? Esetleg fordítva? A harmadik kihívás a technokrácia felől éri-e a demokráciát. Cél, hogy a választáson alapuló hatalmat, a szakértelmen alapuló hatalom váltsa fel. A politikusok helyett technokraták vegyék át az irányítás. A technokrácia hatalmi törekvését összeegyeztethetetlenek a demokrácia fennmaradásával. A bürökrácia kihívása egyes elemeiben megegyezhet a technokrácia kihívásával, sőt gyakran a két dolog együtt jelentkezik. A bürökráciában a racionalitás elve, a hierarchikus hivatali előmenetel elvével kombinálódik, és ez már nagyon távol áll a választás elvétől. Az olgarchia különösen fontos, mert ezáltal eljutunk a demokráciához, mint versengéshez. Amint nő a pártokban az oligarchia (egy-egy csoport korlátlan hatalma) úgy csökken a párton belül a demokrácia. Érdekes viszont, ha a pártok belső struktúrája oligarchikus is, az egymás közti versengésük eredménye a demokrácia lesz. Vajon a versengés önmagában elegendő-e a felelősség biztosításához. Nem, mert a demokráciában a versengés a demokráciában szükséges de nem elégséges feltétele. Claus Offe hívja fel arra a figyelmet, hogy a pártok közötti konkurencia az igények inflálódását váltja ki, mert a verseny arra készteti a pártokat, hogy irreális követelésekkel és ígéretekkel nyerjék meg a választókat 8 Ilyenformán a képviselők versengése erősen közrejátszik a közkiadások növekedésében. A kormányok túlterhelődése és az ezzel összefüggő esetleg gazdasági terméstetű problémák veszélyeztetik a demokráciát. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a választópolgárok gyakran tájékozatlanok, vagy félreinformáltak. Hol heves érzelmi reakciókkal válaszolnak, hol meg teljesen érdektelenül. Alapvető kérdés a közvélemény befolyásolásának problematikája. Természetesen nem a propaganda akciók, amelyekkel a pártok népszerűsítik programjukat, jelentik a veszély, hanem arról a torz folyamatról, ahol a pártok gyakorlatilag gyarmatosítják a társadalmat. Veszély lehet a technobürokrácia, a saját pénzeszközeiket, vagy az általuk kezelt pénzügyi érőforrásokat felhasználva ellenőrzik a tömegkommunikációt, amely 7
8 így a szócsövűkké válhat. Kihívás a demokratikus berendezkedés szempontjából a pánökonoizmus problémaköre. A modern társadalomban két ellentétes tendencia működik. Az első az a politikai törekvés, hogy a politika uralma alá hajtja a gazdaságot, a másik, hogy a gazdaság igázza le a politikát. Reális veszély vajon a kétfajta hatalom közti megegyezés a társadalom hátrányára. Napjaink valóságát ismerve a veszély nagyon is fennáll. Bár optimális esetben a két törekvés kiegyensúlyozhatja, ezáltal kiolthatja egymást. Ha a demokrácia intézményrendszere jól működik, akkor képes kezelni a rezsim belső problémáit. Ilyen kezelésre váró gond lehet, ami a demokrácia egyik alapfeltétele, a küzdőterek sokasága, amiben benne rejtőzhet a politikai játéktér földarabolódása, sőt súlyos esetben bekövetkezhet a döntésképtelenség. Bizony előfordul kicsi hazánkban is néha ez a politikai huzavona, gondoljunk csak a köztársasági elnök jelölése körüli problémákra. A polgárok a demokráciában egyre többféle juttatást várnak el az államtól. Lassan az állam egy hatalmas elosztó gépezetté válik, amely megakadályozhatja a más politikai szereplőkre át nem ruházható állami feladatok ellátását. De mit jelent a jó működés? Tudjuk, a demokratikus rezsimnek biztosítania kell a különböző csoportérdekek, szakszervezetek, vállalkozok és egyéb kollektív érdekek érvényesülését, másfelől az ismeretek rohamos növekedése, a tudomány és technika hihetetlen tempójú fejlődése helyet követel magának és helyet is, kell, hogy kapjon a modern demokráciák döntési folyamataiban. Mi a megoldás? Egészséges együttműködés. A kormány és a politikai képviselet közé beiktatott struktúrákból álló rendszer, amely évről-évre visszatérő problémákat (például: költségvetés tárgyalása) kezelni tudja. Az ilyen intézményi felállás biztosítja, biztosíthatja az érdekek és a szakértelem érvényesülését. Így biztosítható a szabályszerűség és az előreláthatóság. A demokrácia elemzése után térjünk át egy másik rezsim megismerésére, amely gyökeres ellentéte a népképviseletnek. Ez a totalitarizmus. A totalitarizmus latin szó, nevezetesen a politika, a párt, az állam teljes, totális, monopolisztikus hatalma a társadalom és az egyén fölött. A fogalom a fasiszta és a sztálinista, posztsztálinista diktatúra jellemzésére és kritikájára szolgál. Jens Peterson a totalitárius jelző első használatát az Il Mondo május 12-ei számában véli megtalálni Giovanni Amendol írásában, aki a fasizmust érti alatta. Hannah Arendt szerint semmi sem jellemzi jobban a totalitárius mozgalmakat általában és vezetőik 8
9 hírnevét különösen, mint a viharos gyorsaság, amellyel elfelejtik és az elképesztő könnyedség, amellyel helyettesítik őket 9. Szerinte az osztályrendszer összeomlásából következett a pártrendszer összeomlása. Az osztályokat elválasztó védelmező falak ledőlés a valamennyi párt mögött ott szunnyadó többséget egyetlen hatalmas, szervezetlen, strukturálatlan tömeggé alakította. 10 ez a tömeg pedig feldühödött, elégedetlen egyének sokaságából áll, akiket a negatív szolidaritás tart össze, különben semmi közük egymáshoz. Ezek a mozgalmak az atomizált, elszigetelt egyének tömegszervezetei. A legszembetűnőbb jellemzőjük az, hogy tagjaiktól teljes, korlátlan, feltétel nélküli és visszavonhatatlan hűséget várnak. Az antifasizmus szószólóinál a totalitarizmus csak és kizárólag negatív tulajdonságokat kap. Pedig ha XI. Pius pápa szeptember 18-án ki merte mondani, hogy ha van totalitárius rezsim, akkor az egyházi rezsim ilyen, mivel az ember totálisan az egyházhoz tartozik 11, akkor a totalitarizmusnak többoldalú megközelítése szükséges. Közelítsük meg a totalitarizmus kérdését az újdonság oldaláról. Raymond Aron szerint a totalitarizmus új elméletét egyetlen forradalmi párt képezi, következésképpen csak forradalmi ihletésű egypárti rezsimek totalitáriusok. Zbigniew K. Brzezinski megfogalmazásában a rendszer nem más, mint intézményesített forradalmi buzgalom 12. Friedrich A. Hayek szerint a totalitarizmus a szolgaság új formája 13. Ebben a formában mindenfajta szabadság megszűnik. A fő jellemzője a rendszernek a centralizált tervezés, a termelési eszközök kollektív ellenőrzésének következményeként egy mindent elárasztó technobürokrácia parancsuralma valósul meg.(hayek) Tudjuk, hogy a forradalmak mindig polgárháború, de a polgárháború nem mindig forradalom. Hiszen polgárháborút vívni csupán azért is, hogy a hatalom egyik csapat kezéből a másikba kerüljön. Forradalomról pedig csak akkor beszélünk, ha a fennálló jogi-politikai rend is megváltozik és új jön létre. Tehát a forradalom első szakasz a rombolás, a második pedig az építés. A totalitarizmus esetében azonban nem ez a helyzet. Bármilyen sanyargató módszerekkel is érik el a totalitárius rezsimek, a rend, az erős politikai stabilitás és belső koherencia jellemzi őket. Az elnyomás és a meggyőzés révén sikeresen valósítják meg és tartják fenn a társadalmi és politikai fegyelmet. A totalitárius rezsim az egyéni és kollektív élet minden területén globális irányításra tart igényt. Politikai alap koncepciójuk az, hogy eltöröljék a régit, a létezőt, és egy új világot teremtsenek. A totalitárius forradalom egyik fajtája a politikai forradalom. Politikai 9
10 forradalomról akkor beszélünk, ha a politikai elit megdöntésével együtt elindítja a nemzetépítés, vagy államépítés folyamatát. Társadalmi forradalomról van szó, ha a gazdasági szférában átalakulnak a termelési viszonyok, a kulturális területeken átalakításra kerülnek a kollektív értékek. A harmadik forradalmi út az antropológiai, ha a cél az ember teljes átformálása. Érzelmi, családi, etnikai, általában szellemi vonatkozásban. A totalitárius forradalom lényege, hogy mindhárom típus megvalósul egyszerre. A vállalkozás tehát óriási és végérvényes, romboló eszközöket és időt igényel. A permanens forradalom tehát lényegében egy állandósult harc, intézményesített rendezetlenség. Míg a történelemben a forradalom mindig alulról jövő felkelés volt, itt most az alulról megkezdett forradalom, a hatalom birtokbavétele után felükről vezérelt forradalommá válik. Itt most a harc a régi társadalom ellen folyik. A totalitárius rezsimek az emberek és a társadalmi környezet megváltoztatását célul tűző nagyszabású folyamatban romboló szakaszt képviseli. A szovjet kommunista párt alapvető funkciója az átalakítás volt. Adolf Hitler és alvezérei is egy új német életformát akartak megteremteni. Mivel a totalitárius párt az új világ letéteményesének tekinti magát, az övé a legfőbb irányító szerep, az államot még ugyan fenntartja, de nem tekinti döntési központnak. Ebben az esetben a párt az elsődleges, az állami intézményekkel szemben. A modern társadalom szükségszerűen pluralista, kevert társadalom. A cél tehát ezt a pluralista társadalmat lerombolni. Mivel a történelem folyamán sokféle szabadság fejlődött ki, a sorsuk nem lehet más, csak a pusztulás. Egyházak, vallási felekezetek, családok, társadalmi csoportok esnek áldozatul a szabadságtipró törekvéseknek. A totális rezsimek sokféle formában jelennek meg, de a legfontosabb talán a terror. Itt mindenki lehet ellenség. Jellemző a destabilizáció, lelki-érzelmi bizonytalanság. Az új hatalom a megmentő szerepkörében tetszeleg. Termelési tervek, bár nem a jövedelmezőség számít, csupán az, mit változtat meg. A gazdaság teljes politikai irányítása és a magatartás uniformizálása. Összefoglalva: a totalitárius rezsimek egypártiak, antipluralisták, eltömegesítőek. Iskolapéldák a totalitárius rezsimekre a Szovjetunió, a nemzetiszocialista Németország, és a kommunista Kína. Nos, eddig már beszéltünk a demokráciáról és a totalitarizmusról, s végül meg kell említenünk az autoritárius rezsimeket. 10
11 Korunk politikai rezsimjeit vizsgálva a demokratizmus és a totalitarizmus között helyezkedik el az autoritárius rezsim. Ők lennének az arany középút? Bizonyos értelemben igen. A XIX. Század nyolcvanas éveinek a végén jelent meg a szó, valamint a rendszer egyaránt. Juan J. Linz szerint olyan rendszerről van szó, melyet korlátozott és nem felelős politikai pluralizmus jellemez, nincs kidolgozott és vezetőnek tekintett ideológiája, inkább sajátos mentalitást kíván meg, egyes fejlődési szakaszoktól eltekintve nincs széles körű vagy intenzív mozgósítás, a hatalmat egyetlen vezető vagy olykor egy kis csoport gyakorolja formálisan alig meghatározható, de valójában elég jól kiszámítható korlátokon belül 14. Bizonyos, hogy az autoritárius rezsimeket jellemzi a társadalmi pluralizmus. Fennmaradtak a politikai és politikán kívüli küzdőterek, az állam, a piac, az állam és a társadalom, a politika és a kultúra, a politika és a gazdaság közötti elkülönülés. Megvan a közösségi, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet dimenzióinak bizonyos, változó mértékű autonómiája. Itt nem a bomlasztás, pusztítás a cél, hanem a megegyezés, kompromisszum és az együttműködés a társadalmi rendszer csoportjai között. Politikai pluralizmus nincs, de van társadalmi pluralizmus, viszont nincs versengés. Nincsenek meg a demokráciára jellemző politikai ellenőrzési formák. Ha példát keresünk, tökéletesen megfelel az olasz fasiszta rezsim. Bár már emlegettük a totalitárius rezsimeknél, de ott soha nem alakult ki igazi totalitarizmus, annál inkább az autoritárius rezsim. Olaszországban két politikai szubjektum volt jelen, a fasiszta párt, és a korona. Ismerünk pártok nélküli autoritárius rendszereket is, például a katonai rezsimek. Léteznek olyan példák is, ahol egyetlen vezető foglalja el az egész politikai színteret, de meghagyja a politikán kívüli szférák autonómiáját. Ha osztályozni próbáljuk az autoriter rezsimeket, első szempont lehet a mentalitás/ideológia. Vannak olyanok, ahol a mentalítás, vannak, ahol kulturális/doktrínás tényező a fontos, de volt olyan is, ahol például volt ideológia. Sőt, azokban az országokban, amelyek a Szovjetunió csatlósai voltak, határozott ideológiával rendelkeztek, nem jutottal el a totalitárius rendszer kialakulásáig. Ilyen volt többek között Magyarország is a rendszerváltás előtt, a többi szocialist állammal együtt. Ezt a fajta berendezkedést az autoritárius rezsimeken belül olyan rendszereknek nevezi Otto Stammer, ahol a diktatúra erőszakkal kényszeríti az új értéket a társadalomra. (Gondoljunk csak a hazánkban MGTSZ-k megalakítására.) Hazánk a rendszerváltás előtt autoritariánus diktatúra volt. Vannak konzervatív beállítottságú rezsimek, mint például Portugália, 11
12 ahol a társadalmi változás rendkívül óvatos és ellenőrzött. Van, ahol a modernizáló törekvések gyorsabbak, például Törökország. Az autoritáriánus rendszerben vannak olyan rezsimek, ahol azt követelik meg a lakosságtól, hogy ne foglalkozzon a politikával. Megvan ugyanakkora az ellentéte is, az, hogy népszavazást és kötelező részvételt követelnek a hatalmat gyakorlók. (Ilyen volt Perón diktatúrája Argentínában.) Az autoritariánus rezsimek kulturális szempontból igen változatos képet mutatnak, hivatkozási alapjuk lehet marxista, polgári, kapitalista, fasiszta, populista, bürokratikus, radikális, felekezeti, nacionalista, stb. De ezekben a rezsimekben gyakran előfordul, hogy kulturális szempontból vegyes képet mutatnak (például populist-konzervatív, vagy nacionalista-marxista, stb.). Nagyon fontos a témánál kiemelni a katonai, polgári-katonai rezsimeket. Sokféle megfontolás késztetheti a katonákat arra, hogy puccs vagy felkelés révén magukhoz ragadják a politikai hatalmat. Erre általában ott kerül sor, ahol a politikai rezsim legitimitása gyenge, és nem képes megbirkózni a gazdasági és politikai kihívásokkal. Gyakran a katonák alkotják a társadalom legerősebb struktúráját (főleg a harmadik világban). A katonai beavatkozás mindig nemzeti érdekekkel magyarázzák. Nagyon gyakran előfordul, hogy a katonai támogatással működő rezsimek, amelyeknek van alkotmányuk, vannak versengő pártjaik, de a katonák rendre színre lépnek, és korrigálják a polgári hatóság döntéseit. Eric Nordlinger csoportosítása a következő: ahol a katonák vétóhatalommal rendelkeznek, ahol közvetlenül ellenőrzik a kormányt, s ők foglalják el a legfontosabb döntési pozíciókat, ahol a katonák kormányoznak. Amos Perlmutter autokratikus, oligarchikus, korporatív rezsimeket különböztet meg. Autokratikus: egyetlen katonatiszt ellenőrizetlen, központi hatalma. Oligarchikus: katonák egy csoportja gyakorolja a hatalmat. Korporatív: itt a politikai küzdelem az államhoz kapcsolódó társadalmigazdasági csoportok közt folyik, de a katonák diktálják a játékszabályokat. Még mindig a polgári-katonai rezsimeknél maradva létrejöhet egy hadsereg-pártrezsim. Ez tulajdonképpen a pártelit és a katonai elit szimbiózisa. Erre kiváló példa Kuba. 12
13 De létrejöhet egy bürokratikus-katonai rezsim is. Itt természetesen a bürokrácia és a katonai elit olvad össze. Lehet olyan helyzet is, amikor technokratikus-katonai rezsim gyakorolja a hatalmat. Egyértelműen kiderül, hogy az autoritárius rezsimek kategóriája rendkívül tág és vegyes. A három vizsgált rezsim közül számomra egyértelműen a demokratikus rezsim a legelfogadhatóbb. Ezzel a véleménnyel, úgy gondolom, nem vagyok egyedül, hiszen az emberiség történetét végiggondolva mindig is élt az emberekben a szabadság utáni vágy, az én is fontos vagyok érzése és a dönthetek a sorsomról lehetősége. Tudom, látom, hogy a demokratikus rezsimek sem működnek tökéletesen. Vannak itt is buktatók, esetleges visszaélések, torz kinövései a demokráciának. Valahol ezt el lehet fogadni, hisz a politikát emberek csinálják. Eszembe jutnak Madách szavai: sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb 15. Ez így igaz. Csodálatos az ember, de nem tökéletes, ezért az általa létrehozott rendszer működésétől sem lehet elvárni a tökéjt. A totalitárius rendszerek kapcsán csak annyit, senkinek nincs joga arra, hogy a másik embert megnyomorítsa. Az autoritárius rezsimek működése a három rendszer közül a legzavarosabb. Véleményem szerint mesterséges ködbe burkolják a hatalmat gyakorlók a valóságukat. Igazi betekintést nem engednek rendszerük működésébe a külvilágnak. Remélhetőleg a jövő itt majd a demokratikus út lesz, s nem választják a totalitárius megoldást. Gondolkodjunk pozitívan. Hazánkra és a volt szocialista sorstársainkra gondolva sikerült békés átmenet után elindulnunk a helyes úton. Hogy vannak buktatók és nehézségek? Mindent tanulni kell, még a demokráciát is. Nem elég az emberben vágy a szabad önmegvalósítás biztosító életre, tenni is kell érte. A mű világosan rendszerbe foglalva taglalja a három rezsim jellemzőit, de véleményem szerint a Föld országait figyelembe véve a kép annál sokkal színesebb, hogy mindenkit be tudnánk sorolni a Fisichella által felállított hármas rendszerbe. 13
14 Bibliográfia 1 -Sartori, Giovanni (1993) Demokrácia; Osiris kiadó, Budapest 1999, 13. o. 2 -Sartori, Giovanni (1993) Demokrácia; Osiris kiadó, Budapest 1999, 20. o. 3 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 252. o. 4 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 252. o. 5 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 255. o. 6 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 257. o. Idézi: Sieyés, E.-J. (1789): Qu est-ce que le Tiers Etat? 7 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 262. o. Idézi: Mosse G. L. (1977): Intervista sul nazismo, Laterza, Roma-Bari. 8 -Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, o. Idézi: Offe C. (1982): Ingovernabiltá e mutamento delle democrazie, Il Mulino, Bologna. 9 -Arendt, Hannah (1958) A totalitarizmus gyökerei; Európa kiadó, Budapest 1992, 377. o. 10 -Arendt, Hannah (1958) A totalitarizmus gyökerei; Európa kiadó, Budapest 1992, 385. o Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 274. o. Idézi: XI. Pius pápa (in Settembrini 1977) Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 275. o. Idézi: Brzezinski Z. K. (1962): Ideology and power in soviet politics, Praeger, New York Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 276. o. Idézi: Hayek F. A. (1991): Út a szolgasághoz. Közgazdasági és jogi kiadó, Budapest Fisichella, Domenico (é.n.) A politikatudomány alapvonalai; Osiris kiadó, Budapest 2004, 285. o. Idézi: Linz J. J. (1964): An Authoritarian Regime: the Case of Spain, in: 14
15 E. Allardt, Y Littumen (szerk.), Cleavages, Ideologies and Party Systems, Westermarck Society, Helsinki. 15 -Madách Imre (é.n.) Az ember tragédiája, Móra Könyvkiadó; Budapest 1977, 192. o. 15
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenMario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek
24. hu Kerner Zsolt 2017. 06. 22. Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek Korábban már megemlítettük, hogy a CEU a legakadémikusabb módon reagált a kormány
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
Részletesebben5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz
5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenA civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenMi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenEURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)
EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenSzakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei
16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenX. Változásmenedzselés - kultúraváltás
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenCzéh Tamás 1 Iránytű Intézet
Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenAz egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenSzakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról
1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el
RészletesebbenTANTÁRGYLAP. 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem
TANTÁRGYLAP 1. A program adatai 1.1 A felsőoktatási intézmény neve Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi 1.3 Intézet / Tanszék Közigazgatási és Közszolgálati
RészletesebbenMexikó, »HOGY a gyereknek ne lenne nemi élete «
166 C A RT I E R- B RE S S O N Mexikó, 1934»HOGY a gyereknek ne lenne nemi élete « BEVEZETÉS A PSZICHOANALÍZISBE SIGMUND FREUD HOGY a gyereknek ne lenne nemi élete ne volna nemi izgalma, kívánsága és ne
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI
A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Szervezeti kultúra Dr. habil. Fehér János
Szervezetfejlesztés Szervezeti kultúra Dr. habil. Fehér János 2006. 1 A változási jéghegy Visszatekintés 2006. 2 Mi van a felszínen? A változási jéghegy stratégia form. szervezetfolyamatok részrendsz.
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenVállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.
Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenA demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján
A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján Papp Zsófia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet papp.zsofia@tk.mta.hu Az öregedés
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenKonfrontációs levelek
Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenSzéttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenEgyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó
Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az
RészletesebbenGyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda
I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való
RészletesebbenVÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
RészletesebbenBuzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!
Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim
RészletesebbenSzervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak
Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 14.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 14. Áttekintés I. Az állam és a jog eredete II. A modern állam kialakulása III. Államok tipológiája elsődleges másodlagos harmadlagos, stb. folyamatok elsődleges, ún. ázsiai
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2016/2017. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék:Közgazdasági
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenTörténelem osztályozóvizsga követelményei
Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenBBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség. V. Leadership. 1. A vezetés alapelvei - feladatai
BBTE, Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség V. Leadership Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Április 30 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási tanszék
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
Részletesebben