SZERKEZETVIZSGÁLAT LABORATÓRIUM. Röntgen fotoelektron-spektroszkópia (ESCA)
|
|
- Márton Szilágyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZERKEZETVIZSGÁLAT LABORATÓRIUM Röntgen fotoelektron-spektroszkópia (ESCA) Elméleti alapok A röntgen fotoelektron-spektroszkópia (X-Ray Photoelectron Spectroscopy XPS) eredete Hertz XIX. század végi munkásságáig nyúlik vissza. Hertz a fémek felületéből röntgenfény hatására kilépő elektronok sebességeloszlását vizsgálta. A jelenség neve fotoelektromos hatás, amelynek 1887-es felfedezése szintén az ő nevéhez fűződik. 1. ábra: A belső héjon kiváltott ionizáció sematikus ábrázolása A fotoionizációs folyamatra az energia-megmaradás tételének figyelembe vételével a következő egyenlet írható fel: E ( N) + hν = E( N 1) + (1) ahol hν a gerjesztő sugárzás energiája, E(N) a rendszer kezdeti, N elektronos állapotának, míg E(N-1) az immár csak N-1 elektront tartalmazó végállapotának energiája. E kin a kirepülő ún. fotoelektron mozgási energiája. A folyamat sematikus ábrázolása az 1. ábrán látható. A vákuumszintre vonatkoztatott E v B E kin = E( N 1) E( N) (2) energiakülönbséget kötési energiának nevezzük. Az (1) és (2) egyenletből h E kin + E B v ν = (3) 1
2 v E B kísérleti meghatározása a gerjesztő fotonok energiájának ismeretében tehát a fotoelektronok E kin mozgási energiájának mérésével történhet. A mérések során az elektronok kinetikus energiáját a vákuumszint (szabadelektron szint) helyett inkább a Fermi-szinthez (a legfelső betöltött elektron energia szint) szokás viszonyítani. A kettő között az alábbi összefüggés érvényes Az egyenletben Φ m a minta kilépési munkája. E F B = E Φ (4) v B m A fentiekből nem részletezett módon a fotoelektron-spektroszkópiai mérések alapegyenlete következik: h E kin + E B F ν = (5) A röntgen fotolektron-spektroszkópiai mérések célja a fotoelektron kötési energiájának meghatározása. A fotoelektron kötési energiája függ: Az anyagi minőségtől (az atom periódusos rendszer-béli helyétől) Az illető atom oxidációs állapotától Az atom kémiai környezetétől. Az első jellemző minőségi azonosítást tesz lehetővé, a második segítségével ezen felül azt is meg tudjuk mondani, hogy az illető atom milyen oxidációs állapotban van jelen a mintában. Alapszabályként elmondhatjuk, hogy a kötési energia annál nagyobb, minél nagyobb az atom (ion) pozitív töltése. Pl. a Mo 0 (3d 5/2 ) pálya kötési energiája 227,7 ev, míg a Mo 6+ (3d 5/2 ) orbitálé 233,0 ev. A fenti tulajdonságok miatt kapta a módszer leginkább ismert elnevezését: ESCA (Electron Spectroscopy for Chemical Analysis). A leggyakrabban alkalmazott röntgenforrások energiája (~ ev) a lágy röntgen tartományba esik. Az ilyen energiájú fotonok néhány µm mélységbe hatolnak a minta felszíne alá, és váltanak ki ebből a rétegből fotoelektronokat. Energiaveszteség nélkül azonban csupán a minta legfelső néhány atomrétegéből tudnak távozni az elektronok. Ebből következően az ESCA felületérzékeny vizsgálati módszer. Ráadásul az adott fajtájú atomból származó fotoelektronok száma arányos a minta felszínén (pontosabban a felszín közeli rétegben) lévő megfelelő típusú atomok számával. Összefoglalóan tehát elmondható, hogy az ESCA nagy hatékonyságú, felületérzékeny, minőségi és mennyiségi ismereteket egyaránt nyújtó analitikai módszer. Alkalmazhatósága kiterjed mindazon területekre, ahol a felületeknek lényeges szerepe van: Katalízis, vékonyrétegek, filmek, korrózió, polimerek, mikroelektronika stb. 2
3 Méréstechnika Néhány sajátos alkalmazási területtől eltekintve a röntgen fotoelektronspektroszkópiában gerjesztő forrásként az Al K α (hν = 1486,6 ev) vagy a Mg K α (hν = 1253,6 ev) sugárzást használják. A röntgenfotonok keletkezésének módja hasonló az 1. ábrán bemutatott folyamathoz azzal a különbséggel, hogy a belső (1s) héjon az elektronhiányos állapotot általában izzó fémszálból (katód) kilépő és a nagyfeszültségre (10-20 kv) kapcsolt anód anyagába (alumínium vagy magnézium) ütköztetet elektronokkal hozzák létre. A K α fotonok az atom relaxációjakor a 2p 1s átmenet során keletkeznek (2. ábra). 2. ábra: Relaxáció röntgenfluoreszcencia útján A laboratóriumi gyakorlat során bemutatandó KRATOS XSAM 800 típusú ESCA készülékben is alkalmazott röntgenágyú vázlati rajza a 3. ábrán látható. 3. ábra: Kettős anód. 3
4 A röntgen fotonok által a minta felület közeli rétegéből kiváltott fotoelektronok az elektronlencse rendszeren keresztül a félgömb analizátorba (HSA Hemispherical Analyser) kerülnek, ahol megtörténik a sebességük szerinti szétválogatás. A félgömb analizátor gyakorlatilag félgömb kondenzátort jelent. A fegyverzetekre kapcsolt potenciálkülönbség által létrehozott elektrosztatikus térben az elektronok sebességüktől függően különböző sugarú pályákat futnak be. Mivel a sebesség és a mozgási energia között a jól ismert E= ½ mv 2 összefüggés teremt kapcsolatot, a sebesség szerinti elkülönülés egyben (mozgási) energia szerinti elkülönülést is jelent (4. ábra). 4. ábra: A félgömb analizátor vázlatos felépítése. Az analizátorból az elektronok egy előerősítőn keresztül a jelfeldolgozó elektronikába kerülnek, amely egy számítógéppel (Sun SparcStation IPC) áll kapcsolatban. Szólnunk kell még egy fontos mérési körülményről: biztosítani kell, hogy pl. az a fém izzószál, amely az elektronágyú része, ne égjen el idő előtt, a röntgenfotonok ne szóródjanak számottevően az ágyútól a mintáig tartó úton, és legfőképpen biztosítani kell, hogy a mintából kilépő fotoelektronok el is jussanak a detektorig. Ennek a követelménynek úgy tehetünk eleget, ha az elektronok átlagos szabad úthosszát nagyságrendekkel megnöveljük Gáztérben az átlagos szabad úthossz fordítva arányos a részecskesűrűséggel, azaz végső soron a nyomással. A kísérleti körülmények biztosítására tehát a nyomást kell jelentősen 1 atmoszféráról mbar értékig csökkenteni. Ezt a nyomástartományt ultravákuumnak nevezik (angol rövidítéssel UHV). Ebben a nyomástartományban a fentieken túl még egy fontos feltétel fennáll: fémegykristály felületére alacsony hőmérsékleten (~100 K) 4
5 adszorbeáltatott próbamolekulák viselkedésének tanulmányozásakor biztosítani kell, hogy az egyébként igen aktív tiszta fémfelületet ne borítsák be idő előtt a háttérgázok. Ha a nyomás 10-6 mbar körül van, a felületen 1 mp alatt egy atomréteg vastag bevonat képződik. A nyomás csökkentésével ez az idő nagyságrendekkel meghosszabbítható. Azt az edényt, amelyben a minta helyet foglal, és amelybe a röntgen ágyú és egyéb tartozékok is megtalálhatók, kamrának nevezzük. Ultravákuumot különböző szivattyúkkal, illetve ezek kombinációival érhetünk el. A számításba jöhető szivattyú fajtákat itt csak felsoroljuk, a részleteket illetően az előadásra, illetve egyéb stúdiumokra utalunk: rotációs, turbomolekuláris, iongetter, diffúziós és titán szublimációs szivattyú. A spektrumok felvétele és kiértékelése, néhány fontosabb spektrumjellemző A spektrumok felvétele és előzetes kiértékelése a már említett Sun gyártmányú számítógépen futó, a KRATOS cég által erre a célra kifejlesztett VISION nevű programmal történik. A mért adatok részletes kiértékelésére, a spektrumok publikációra elfogadható minőségű megjelenítésére célszerű valamilyen ábrázolóprogramot használni. A gyakorlat során az Origin nevű program elemeivel is megismerkedhetnek a hallgatók. Az eddigiek alapján világos, hogy a belső héjon kiváltott ionizáció következtében az atomból távozó fotoelektronokon kívül, az atom relaxációja során a mintából karakterisztikus röngensugarak is távoznak. Az atom relaxációjának azonban létezik egy másik módja is: az Auger elektronok kibocsátása ún sugárzásnélküli átmenet során. (5. ábra). 5. ábra: Relaxáció Auger effektus útján 5
6 Nyilvánvaló, hogy ugyanazon törzselektron héjon bekövetkezett ionizáció után adott atomban csak egyféle relaxációs folyamat mehet végbe, így az 5. ábrán vázolt Auger elektron emisszió a röntgenfluoreszcenciával versengő folyamat. Az ábra alapján a K törzselektron héjon levő lyukat egy L 2 héjról származó elektron tölti be és a két héj közti energiakülönbség közvetlenül átadódik egy L 3 elektronnak, amely elhagyja az atomot és egy kétszeres pozitív töltésű ion marad vissza. A kirepülő Auger elektron jele KL L 2 3. Az átmeneti valószínűségek jelentősen különbözhetnek egymástól. A K (1s) héjon történt ionizáció után az Auger elektron emissziója révén végbemenő relaxációnak kb. 2 kev kötési energiáig messze nagyobb a valószínűsége, mint a röntgenfoton kibocsátásának. Hasonló igaz a K, L, M héjakra is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Z 32 rendszámig az Auger elektron emisszió az elsődleges folyamat az atomok relaxációjában. Míg a fotoelektronok kötési energiája a (5) egyenletből határozható meg, és függ a gerjesztő sugárzás energiájától, addig az Auger elektronok energiája független attól: E = E E E KL2L3 K L2 L3 A relaxáció kétféle módjának versenyzése azt eredményezi, hogy egy adott mintában adott típusú atomok közül az egyik röntgenfluoreszcencia, a másik Auger elektron emissziója révén relaxálódik. Természetesen az Auger elektron is jelet vált ki az XP spektrométerben, így a spektrumon a fotoelektronoktól és az Auger elektronoktól származó csúcsok egyaránt megfigyelhetők (6. ábra). Egy tiszta Rh(111) felületen felvett áttekintő spektrum látható az 6. ábrán. A kis kinetikus energiák (nagy kötési energiák) irányában növekvő intenzitású háttéren csúcsok sorozata figyelhető meg. Egy adott karakterisztikus röntgensugárzás által keltett fotoelektron csúcs-sorozat a szilárdtest elektronjainak diszkrét kötési energiáit képezi le. Az ábrán látható, hogy a Rh(3p) és Rh(3d) csúcsok dublettet alkotnak. A jelenség oka a spin-pálya csatolás, mely minden l 0 mellékkvantumszámú pálya esetén fellép. Az atommag körül mozgó elektron elektromos töltése révén mágneses teret kelt, amelynek nagysága és iránya az elektron sebességétől és pályájának sugarától függ. Ez utóbbi két mennyiség meghatározza a pályamomentumot, amely lévén az elektronpálya sugara kvantált szintén kvantált. Az így meghatározott pályamomentum lehetséges értékei l = 0, 1, 2, 3 Az elektron sajátos belső tulajdonsága, a spin, szintén mágneses teret indukál, melyet az s spinkvantumszámmal jellemezhetünk, és lehetséges értékei ±1/2 (h/2π egységekben). 6
7 Intenzitás [önk. egys.] Fermi szint környéke Rh(3d 5/2 ) Rh(3d 3/2 ) Rh(3p 3/2 ) Rh(3p 1/2 ) Rh(3s) Rh MNN Rh(4p) Rh(4s) plazmon szatellitek röntgen szatellitek Kötési energia [ev] 6. ábra: A Rh(111) felület áttekintő spektruma, feltüntetve a főbb jellegzetességeket. Most már érthető, miért hasznos, ha olyan röntgen ágyúnk van, amely alumínium és magnézium bevonattal is rendelkezik (dual anód). Bonyolultabb összetételű, sok csúcsú spektrumot adó mintánál az azonosítás első lépéseként célszerű a fotoelektron és az Auger csúcsokat szétválasztani: A vízszintes tengelyt mozgási energiában skálázva az anódváltás után a fotoelektron csúcsok eltolódnak, az Auger csúcsok pedig nem. Az elemi összetevők azonosítása után felvesszük az adott elemtől származó legintenzívebb csúcsot az áttekintő spektruménál nagyobb felbontásban. A csúcs dublett esetén csúcsok helyzetének, azaz az adott fotoelektron kötési energiájának meghatározása elárulja, hogy az adott atomféle milyen kémiai állapotban van a mintában (pontosabban: a minta felszínén). A kémiai állapot különbözőségéből adódó kötési energia különbség fémegykristály felületre adszorbeált próbamolekula disszociációs hőmérsékletének viszonylag pontos meghatározását is lehetővé teszi (7. ábra). A molekulában levő jód 3d 5/2 pályájának kötési energiája 1-1,5 ev-tal nagyobb, mint az atomos jód megfelelő orbitáljáé. Előfordulhat olyan eset, hogy az adott körülmények között a mintában ugyanolyan fajtájú atomok egyszerre többféle oxidációs állapotban is jelen vannak (8. ábra). Felmerül a 7
8 kérdés, hogy ilyen bonyolult alakú görbét hogyan lehet összetevőire bontani, azaz megmondani, menyi az adott oxidációs állapotok részaránya. A 619,2 T/K B 619,2 T/K Intenzitás [önk. egys.] 620, Intenzitás [önk. egys.] 619, Kötési energia [ev] Kötési energia [ev] 7. ábra: A Rh(111) felületre 90 K-en adszorbeált 4 L CH 3 I XP spektrumának hőmérsékletfüggése a I(3d 5/2 ) tartományban. (A) tiszta Rh(111) felületen, (B) oxigénnel adalékolt Rh(111) felületen (Θ O = 0,4). Az eljárás neve csúcsfelbontás, ismert idegen elnevezéssel dekonvolúció. Az eljárás során bemenő paraméterként meg kell adni az összetevők közelítő energiáját, egymástól való távolságukat (energiakülönbségüket), félértékszélességüket és intenzitásviszonyaikat (1. táblázat). Alhéj j értéke Területarány s 1/2 p 1/2, 3/2 1:2 d 3/2, 5/2 2:3 f 5/2, 7/2 3:4 1. Táblázat: A spin-pálya felhasadás paraméterei. Ezek alapján a program létrehoz egy a mérési adatokhoz legjobban illeszkedő görbesereget. Mivel az adott oxidációs állapothoz tartozó görbe/görbék intenzitása és a csúcs alatti terület (a görbe alatti integrál) arányos az érzékelt térfogatban levő atomok számával, a 8
9 csúcsfelbontás segítségével az adott oxidációs állapotú atomok eloszlásáról kaphatunk képet, a mérést jellemző paraméter választott értéke esetén. A paraméter (hőmérséklet, kezelési idő stb.) változtatásával az oxidációs állapotok eloszlásának változása is vizsgálható (ld. 8. B ábra.) A 232,6 idő/perc Mo 2 C/Mo 2+ Mo 4+ Mo 5+ Mo 6+ B Intenzitás [önk. egys.] 227,75 230, Részarány [%] Kötési energia [ev] Idő [perc] 8. ábra: Az 1,4 % Mo 2 C/ZSM-5 katalizátor Mo(3d) XP spektrumának (A) és a különböző oxidációs állapotú molibdénionok relatív csúcs alatti területeinek változása (B) az idő függvényében Ar + CO 2 (25%) áramló gázkeverékben 873 K-en. Természetesen az is előfordul, hogy a vizsgált mintában többféle kémiai elem van jelen, és ezek mennyiségi eloszlására, illetve ezen eloszlás változására vagyunk kíváncsiak. Ilyenkor a csúcs alatti területek közvetlenül nem, csak egy normálási faktor, az ún. érzékenységi tényező figyelembe vételével hasonlíthatók össze. Az érzékenységi tényező olyan összetett kifejezés, amely az illető atompályára vonatkozó hatáskeresztmetszettől és az adott mérőberendezéstől is függ, ezért értéke gépről gépre változik. Elvárható azonban, hogy az egyes érzékenységi faktorok aránya gépfüggetlen legyen. Példaként néhány érzékenységi faktor a Kratos berendezésre vonatkoztatva: C 1s 0,25; O 1s 0,66; Mo 3d 2,75; I 3d Az XP spektroszkópiával a hidrogénen és a héliumon kívül minden elem vizsgálható. A következő oldalon a csúcsfelbontást szemléltetjük. 9
10 Az összetett görbét mért, ismert görbék matematikai függvények Gauss Lorenz Gauss + Lorenz Voigt Doniach-Sunjic eredőjeként próbáljuk előállítani. 231,9 ev 3,15 ev Kötési energia [ev] A gyakorlat várható menete: 1. óra: A berendezés bemutatása 2. óra: Spektrumfelvétel és kiértékelés; az ábrázolóprogramok elemei 3. óra második fele: Az elsajátított ismeretek számon kérése (előre láthatólag írásban) Az órák között 5-10 perc szünetet tartunk. Köpenyre nincs szükség. Kérem a pontos megjelenést. Amennyiben valakinek közbejön valami, kérem, hogy személyesen vagy a es egyetemi telefonmelléken jelezze. 10
Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenPásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás
Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)
Részletesebben11. Oxid rétegek vizsgálata XPS-sel,
11. Oxid rétegek vizsgálata XPS-sel, A Fotoelektron spektroszkópia elve: Fotoelektron spektroszkópiának monokromatikus fotonokkal kiváltott fotoelektronok energia szerinti eloszlásának mérését nevezzük.
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenA Mössbauer-effektus vizsgálata
A Mössbauer-effektus vizsgálata Tóth ence fizikus,. évfolyam 006.0.0. csütörtök beadva: 005.04.0. . A mérés célja három minta: lágyvas, nátrium-nitroprusszid és rozsdamentes acél Mössbauereffektusának
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
Részletesebben3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal
RészletesebbenA TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI
A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenRöntgenkeltésű foto- és Auger-elektron spektrumok modellezése klaszter molekulapálya módszerrel. Cserny István
Röntgenkeltésű foto- és Auger-elektron spektrumok modellezése klaszter molekulapálya módszerrel Cserny István Debrecen, 2005 Röntgenkeltésű foto- és Auger-elektron spektrumok modellezése klaszter molekulapálya
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenNi és Ge felületi rétegekb l keltett K-Auger spektrumok elemzése Analysis of K-Auger spectra excited from surface layers of Ni and Ge
Ni és Ge felületi rétegekb l keltett K-Auger spektrumok elemzése Analysis of K-Auger spectra excited from surface layers of Ni and Ge doktori (PhD) értekezés tézisei abstracts of Ph.D. thesis Egri Sándor
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
RészletesebbenSzilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenMTA AKI Kíváncsi Kémikus Kutatótábor Kétdimenziós kémia. Balogh Ádám Pósa Szonja Polett. Témavezetők: Klébert Szilvia Mohai Miklós
MTA AKI Kíváncsi Kémikus Kutatótábor 2 0 1 6. Kétdimenziós kémia Balogh Ádám Pósa Szonja Polett Témavezetők: Klébert Szilvia Mohai Miklós A műanyagok és azok felületi kezelése Miért népszerűek napjainkban
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenEnergia-diszperzív röntgen elemanalízis
Fókuszált ionsugaras megmunkálás Energia-diszperzív röntgen elemanalízis FEI Quanta 3D SEM/FIB Dankházi Zoltán 2016. március 1 EDS = Energy Dispersive Spectroscopy Hol található a SEM/FIB berendezésen?
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenIMFP meghatározása Co, Cu, Ge, Si és Au mintákban 56
3.1.2. IMFP meghatározása Co, Cu, Ge, Si és Au mintákban 56 3.1.2. Elektronok rugalmatlan szórási közepes szabad úthosszának meghatározása Co, Cu, Ge, Si és Au mintákban, a 2-10 kev elektron energia tartományban
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenA periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben E m S μ z
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
RészletesebbenAbszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)
Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenAnyagos rész: Lásd: állapotábrás pdf. Ha többet akarsz tudni a metallográfiai vizsgálatok csodáiról, akkor: http://testorg.eu/editor_up/up/egyeb/2012_01/16/132671554730168934/metallografia.pdf
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek 2.
Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában
RészletesebbenRöntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD)
Röntgenanalitika Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD) A röntgensugárzás Felfedezése (1895, W. K. Röntgen, katódsugárcső,
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenMágneses módszerek a műszeres analitikában
Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
Részletesebbenτ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus
2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata
RészletesebbenElőzmények. a:sige:h vékonyréteg. 100 rétegből álló a:si/ge rétegrendszer (MultiLayer) H szerepe: dangling bond passzíválása
a:sige:h vékonyréteg Előzmények 100 rétegből álló a:si/ge rétegrendszer (MultiLayer) H szerepe: dangling bond passzíválása 5 nm vastag rétegekből álló Si/Ge multiréteg diffúziós keveredés során a határfelületek
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenA fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenAtomfizika előadás 2. Elektromosság elemi egysége szeptember 17.
Atomfizika előadás. Elektromosság elemi egysége 014. szeptember 17. Az elektrolízis Faraday-törvényei mkit Nm/A(k/A)It k/a 1--szer egy adott érték (egység létezése) minden egy vegyértékű elem 1 moljának
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenTheory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Felhevített tárgyak több száz fokos hőmérsékletet elérve először vörösen majd még magasabb hőmérsékleten sárgán izzanak, tehát fényt (elektromágneses hullámokat a látható tartományban)
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
Részletesebben