Szolnoki Főiskola. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény

Átírás

1 Szolnoki Főiskola Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény. javított kiadás

2 Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény. javított kiadás Írta: Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Lektorálta: Gödör Zsuzsanna Kiadó: Szolnoki Főiskola, 01. Minden jog fenntartva. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában történő tárolása vagy továbbítása, illetőleg bármilyen elven működő adatbáziskezelő segítségével történő felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli engedélyével történhet.

3 Tartalomjegyzék Előszó 1. Miről szól a közgazdaságtan? Elemezési eszközök Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások 15. Fogyasztói magatartás modellje 6.1. Tesztkérdések 7.. Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Termelői magatartás modellje Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Tökéletesen versenyző vállalat és iparági egyensúly Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Monopólium, monopolisztikus verseny, oligopólium Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Termelési tényezők piaca és jövedelemeloszlás Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Intertemporális választások, bizonytalanság Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások Általános egyensúly, külső gazdasági hatások, közjavak Tesztkérdések Számítási- és geometriai feladatok Megoldások 31 3

4 Előszó A példatárat Hirshleifer, J. Glazer, A. Hirshleifer, D.: Mikroökonómia, Árelmélet és alkalmazásai döntések, piacok és információ (Osiris Kiadó, 009.) című tankönyve alapján készítettük el. A könyv az egyik, 1976 óta tanított, számos nyelvre lefordított, sokszáz vezető egyetemen (többek közt Cambridge-ben, a Harvardon és a Berkeley-n) tankönyvként használt klasszikus mikroökonómia-könyv két társszerzővel közös, átdolgozott hetedik kiadása. A közgazdaságtan alapvető módszereinek példásan világos bemutatását az elvek alkalmazhatóságát bemutató rengeteg, a szociológiától az üzleti életen át a diplomáciáig ívelő példa segíti. Olyan példatár- és feladatgyűjtemény, amely kifejezetten ehhez a könyvhöz íródott volna, a magyar piacon nem létezik, így ez részünkről hiánypótló vállalkozás. Igaz ugyan, hogy a legnépszerűbb tankönyvekhez készítettek példatárakat is, ezek azonban mind szorosan igazodnak a szerző országának gazdasági példáihoz. Tekintettel a magyar gazdaság sajátosságaira, sokkal hatékonyabban taníthatók a sajátos magyar gondolkodásmódhoz igazodó feladatok. Példatárunkkal pontosan ebbe az irányba kívánunk lépéseket tenni. A fentieken túlmenően segíteni kívánjuk a távoktatásos képzésben résztvevő hallgatók tanulástámogatását, oly módon, hogy a feladatok részletes megoldást is megadjuk, így megkönnyítve a hatékonyabb és eredményesebb felkészülést a félév végi vizsgára. Reméljük, hogy munkánkkal hozzá tudunk járulni a mikroökonómia tudományának megértéséhez, elsajátításához és megkedveléséhez. Ehhez kitartó munkára van szükségük, amelyhez sok sikert és eredményes tanulást kívánunk! a szerzők 4

5 1. fejezet Miről szól a Közgazdaságtan? Elemezési eszközök Összefoglaló elméleti kérdések 1. Értelmezze a közgazdaságtan központi alapelveit!. Mi a különbség a szűk és tág értelemben vett közgazdaságtan közt? 3. Értelmezze a racionalitás és önérdek kategóriákat! 4. Ismertesse a koordinációs mechanizmusokat Kornai János csoportosítása alapján! 5. Ismertesse a pozitív és normatív közgazdaságtani megközelítés lényegét! 6. Határozza meg a Mikroökonómia és Makroökonómia tárgyát! 7. Kik a gazdaság szereplői? 8. Soroljon fel néhány konkrét példát a Mikroökonómia két fő problémamegoldó módszerére, az optimalizálás és egyensúly feladatára! 9. Értelmezze a piac kategóriáját, jellemzőit, mint a kereslet, kínálat és ár kategóriákat! 10. Melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják a piaci keresleti görbe helyzetét? 11. Melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják a piaci kínálati görbe helyzetét? 5

6 Tesztkérdések 1. A szűk értelmezett közgazdaságtan központi alapelvei: a) economic man b) piaci csere c) nem piaci interakciók d) Az a) és a b) válasz is helyes.. Homo oeconomicus jellemzői közé nem tartozik a a) magatartása racionális b) önérdek követése c) irracionális magatartás d) egyik sem 3. A piaci interakciók közös alapvető jellemzői a) a kölcsönösség b) az önkéntesség c) utasítás d) Az a) és a b) válasz is helyes. 4. Adam Smith láthatatlan kéznek nevezi a) a javak jogtalan el tulajdonosítását b) a kormány lehetőségét az emberek jövedelmének megadóztatására c) megmagyarázhatatlan jelenségek irányítóját d) a piaci mechanizmust, amely az áron keresztül azon fogyasztóknak juttatja a jószágokat, akiknek a fizetési hajlandósága a legnagyobb. 5. A közgazdászok közötti véleményeltérés a tudományos fejlődés eredményeként a a) normatív kérdéseknél csökken b) pozitív kérdéseknél csökken c) normatív kérdéseknél nő d) pozitív kérdéseknél nő. 6. A gazdasági döntések szereplői a) egyének b) vállalatok c) kormányzatok d) Mindhárom 7. Komparatív statika alapelve azt jelenti, hogy a) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze. b) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze, miközben nem vesszük figyelembe az időtényezőt. c) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze, miközben figyelembe vesszük az időtényezőt. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 6

7 8. A ceteris paribus elv szerint a) egy tényezőt rögzítünk és a többi változására, készítünk modelleket, b) néhány tényezőt rögzítünk, és a többit hagyjuk változatlanul, c) a vizsgálaton kívül eső valamennyi tényezőt változatlannak tekintjük, d) a modellezés célját ismerve sem dönthető el, hogy mit rögzítünk. 9. A keresleti függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget keresnek a fogyasztók különböző mellett. a) technológiák b) tényezőkombinációk c) árak d) jövedelmek 10. Mely hatás mozdítja el közvetlenül egy jószág piaci keresleti görbéjét? a) A termék árának változása, b) A jószág termelőit megadóztatják, c) Újítás segítségével a termék előállítása olcsóbb lesz, d) A fogyasztó preferencia-rendszerben a termék fontosabb lesz. 11. Mely hatás mozdítja el közvetlenül egy jószág piaci kínálati görbéjét? a) A termék árának változása, b) A jószág termelőit megadóztatják, c) Újítás segítségével a termék előállítása olcsóbb lesz, d) A b) és a c) válasz is helyes. 1. Ha egy termék piacán egyidejűleg csökken a piaci kereslet és kínálat, akkor a keresleti görbe tolódik el. a) balra-lefelé, a kínálati görbe balra-felfelé b) jobbra-felfelé, a kínálati görbe balra-felfelé c) balra-lefelé, a kínálati görbe jobbra-lefelé d) jobbra-felfelé, a kínálati görbe jobbra-lefelé 13. Amikor a piaci ár magasabb az egyensúlyi árnál, a kereslet és kínálat törvénye szerint... a) a piaci ár emelkedni fog. b) a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget. c) a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget. d) a következő termelési periódusban nőni fog a termelés. 14. Amikor a piaci ár alacsonyabb az egyensúlyi árnál, a kereslet és kínálat törvénye szerint... a) a piaci ár csökkeni fog fog. b) a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget. c) a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget. d) a következő termelési periódusban nőni fog a termelés. 15. Tegyük fel, hogy az éjszakás nővérek munka kínálatának mennyisége meghaladja munkájuk keresett mennyiségét. Ebből következően a nővérek bére... a) emelkedni fog. b) nem változik. c) csökkenni fog. d) alacsonyabb az egyensúlyi bérszintnél. 7

8 16. Egy brazíliai fagy következtében (ha Brazília adja a világ kávé termelésének egyharmadát, és tudjuk, hogy a kávé keresleti és kínálati görbéje is igen meredek)... a) rövidtávon jelentős áremelkedés áll be a kávé piacán, mivel a kereslet és kínálat nagyon rugalmatlan. b) rövidtávon kismértékben változik a kávé ára, mivel a kínálat végtelenül rugalmas. c) rövidtávon jelentős árcsökkenéshez vezet a kávé piacán, mivel a kereslet meglehetősen rugalmatlan, és a kínálat nagyon rugalmas. d) rövidtávon jelentős áremelkedés várható a kávé piacán, mivel a kereslet és a kínálat nagyon rugalmas. 17. Az alábbiak közül melyik (melyek) okozhatják a benzin keresleti görbéjének jobbra tolódását? 1. A tömegközlekedés árának jelentős emelkedése.. A gépkocsik árának jelentős csökkenése. 3. A benzin előállítási költségének jelentős csökkenése. a) Csak a. és a 3. tényező. b) Csak a. tényező. c) Csak az 1. és a. tényező. d) Csak az 1. tényező. 18. Ha a piaci ár kisebb lenne az egyensúlyi árnál a kenyér szabályozás mentes piacán, akkor a) az egyensúlyi állapothoz képest jóléti többlet keletkezne, és a hatékonyság romlana. b) hiány lenne a piacon, és a piaci mechanizmusok beindulnának a hiány megszüntetésére. c) Az egyensúlyi állapothoz képest jóléti többlet keletkezne, és a piaci mechanizmusok beindulnának az egyensúlytalanság megszüntetésére. d) Hiány keletkezne, amely hiányra a piaci mechanizmusok nem reagálnának. 19. Az utóbbi években a személyszállítás reál árszínvonala növekedett, miközben a fogyasztás (utas km-ben) nőtt. Az alábbiak közül melyik vezetne egyértelműen a kereslet és kínálat törvénye szerint a személyszállítás árának növekedéséhez? a) a taxi szolgáltatás kínálati görbéjének jobbra tolódása, és a taxi szolgáltatás iránti kereslet görbéjének jobbra tolódása. b) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének jobbra tolódása, és a taxi szolgáltatás iránti kereslet balra tolódása. c) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének balra tolódása, és a taxi szolgáltatás keresleti görbéjének jobbra tolódása. d) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének balra tolódása, és a taxi szolgáltatás keresleti görbéjének balra tolódása. 0. Az alábbi tényezők közül melyik növelheti a hús keresletét? a) A hús árának növekedésére számítanak a fogyasztók. b) Csökken a tojás ára. c) Nőnek a minimálbérek. d) Mindegyik előző válasz helyes. 1. Abban az esetben, ha egy termék piacán hatásos árplafon van érvényben, akkor a) a piaci ár szükségszerűen emelkedni fog b) a piaci ár szükségszerűen csökkeni fog c) az eladók által kínált mennyiség alacsonyabb, mint a vevők által keresett mennyiség d) Az a) és a c) válasz is helyes. 8

9 . Abban az esetben, ha egy termék piacán hatásos árminimum van érvényben, akkor a) a piaci ár szükségszerűen emelkedni fog b) a piaci ár szükségszerűen csökkeni fog c) az eladók által kínált mennyiség meghaladja a vevők által keresett mennyiséget d) A b) és a c) válasz is helyes. 3. Adott az inverz keresleti függvény egyenlete: pq ( ) = a bq, ahol a az ún. keresletet elfojtó ár, a) amely mellett vagy felett a keresett mennyiség nagysága nulla b) amely mellett vagy felett a keresett mennyiség nagysága végtelen c) amely mellett minden fogyasztó hajlandó és képes vásárolni d) Egyik fenti válasz sem helyes. 4. Adott az inverz kínálati függvény egyenlete: pq ( ) = c+ dq, ahol c az ún. kínálatot elfojtó ár, a) amely mellett vagy felett a kínált mennyiség nagysága nulla b) amely mellett vagy alatt a kínált mennyiség nagysága nulla c) amely mellett minden eladó hajlandó és képes termelni d) Egyik fenti válasz sem helyes. 5. A határnagyság a) az origóból az összmennyiség függvényhez húzott sugár meredeksége b) az összmennyiségi függvénynek a rugalmassága c) az összmennyiségi függvénynek a meredeksége d) Az előző állítások egyike sem helyes 6. Az átlagnagyság a) az origóból az összmennyiség függvényhez húzott sugár meredeksége b) az összmennyiségi függvénynek a rugalmassága c) az összmennyiségi függvénynek a meredeksége d) Az előző állítások egyike sem helyes 7. Ha az összmennyiség növekvő, a megfelelő határmennyiség a) pozitív b) negatív c) zérus d) lehet pozitív, negatív, illetve zérus nagyság. 8. Ahol az átlagmennyiség csökken, a határmennyiségnek az átlagmennyiség lesz. a) alatt b) felett c) ugyanott d) től jobbra 9

10 Számítási- és geometriai feladatok 1. feladat. A pizza piacán, amely versenyzői módon működik, a keresleti és a kínálati görbék egyenlete a következőképpen alakult valamely időszakban (a többi termék árát, valamint a jövedelmet és az egyéb tényezőket rögzítettük a vizsgálat során): D Q ( p)=700 p S Q ( p)=p Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!. Jellemezze a pizza piacát abban a helyzetben, ha a pizza ára (a) p=10, illetve (b) p=190! Milyen folyamatok indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben? 3. A pizza piac modelljében melyek lehetnek az endogén, illetve exogén változók: (a) a sajt ára (b) a pizza egyensúlyi ára (c) az elfogyasztott pizza mennyisége (d) a pizza-sütők termelékenysége (e) a pizza-szerető lakosság jövedelme (f) a liszt ára 4. A fenti pontban szereplő exogén változók milyen módon (irányban) befolyásolják a keresleti,- illetve a kínálati függvények helyzetét, valamint a kialakult egyensúlyi értékeket (ár és mennyiség)? Ábrázoljon is néhány lehetséges helyzetet!. feladat. Tegyük fel, hogy a bérlakás piac versenyzői módon működik, és a bérlakások D iránti keresletet a Q ( p) = 100 p függvény írja le. Ismert továbbá, hogy 40 lakást kínálnak (azaz ezeket a lakásokat mindenképpen bérbe szeretnének adni). 1. Számítsa ki az egyensúlyi bérleti díj és az egyensúlyi lakásmennyiség nagyságát!. Jellemezze a lakáspiacot abban a helyzetben, ha a bérleti díj (a) p=40, illetve (b) p=0! Milyen folyamatok indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben? 3. Tegyük fel, hogy valamilyen oknál fogva a bérlakások kínálata, ceteris paribus megnő, s most már 40 helyett 50 lakást szeretnének kiadni. Hogyan alakulnak ebben a helyzetben az egyensúlyi értékek? 4. Tételezzük most azt fel, hogy valamilyen külső oknál fogva, ceteris paribus (a kínálat, az eredeti, azaz 40 bérlakás) például, néhányan, akik lakást béreltek most úgy döntenek, hogy inkább öröklakást vásárolnak csökken a bérlakások iránti kereslet. Az új keresleti D görbe egyenlete: Q ( p) = 80 pösszefüggéssel adható meg. Hogyan alakulnak ebben a helyzetben az egyensúlyi értékek? 3. feladat. A Cola piacán, amely versenyzői módon működik, ismert a keresleti és a kínálati görbék egyenlete: D Q ( p) = 300 5p S Q ( p) = 10p Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!. Jellemezze a Coca piacát abban a helyzetben, ha a termék ára (a) p=35, illetve (b) p=5! Milyen folyamatok indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben? 10

11 3. A fogyasztók jövedelme ceteris paribus nő, aminek következtében a piaci keresleti görbe D Q ( p) = 400 5pegyenlettel írható le. Hogyan alakul ebben a helyzetben az egyensúlyi ár- és a mennyiség nagysága? 4. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán a kereslet és a kínálat alakulása az alábbi D S összefüggésekkel adhatók meg: Q = 400 0,3 p, illetveq = 0,1p Mekkora lenne az egyensúlyi ár, illetve hány egységnyi terméket adnának el egyensúlyi áron?. A kormány azt szeretné, hogy 100 egységnyi hiány keletkezzen a piacon. Milyen árat kellene ehhez előírni a piac számára! 5. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán a kereslet és a kínálat alakulása az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: p= Q, illetve p= Q Mekkora lenne az egyensúlyi ár, illetve hány egységnyi terméket adnának el egyensúlyi áron?. A kormány azt szeretné, hogy egységnyi többlet keletkezzen a piacon. Milyen árat kellene ehhez előírni a piac számára! 6. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán az inverz keresleti függvény egyenlete: p= 5 0,5Q, illetve az inverz kínálati függvény egyenlete: p= 0,15Q+ 1, 5 1. Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget!. Jellemezze a piac helyzetét, ha a kormány: a) árplafont vezet be, p = 4! b) árminimumot vezet be, p = Az 1. és a. kérdésekre adott válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be! 4. Változatlan kereslet mellett a termelők száma nő, az új kínálati függvény egyenlete: p= 1+ 0,15Q. Jellemezze a piaci helyzetet, majd határozza meg az egyensúlyi árat és mennyiséget! Válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be! 7. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán a kereslet és a kínálat alakulása az alábbi D S összefüggésekkel adhatók meg: Q = 100 p, illetveq = 4p Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget!. Jellemezze a piac helyzetét, ha a kormány: a) árplafont vezet be, p = 5! b) árminimumot vezet be, p = Az 1. és a. kérdésekre adott válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be! 4. Változatlan kínálat mellett a fogyasztók számának csökkenésének következtében az új D keresleti függvény egyenlete Q = 70 p. Jellemezze a piaci helyzetet, majd határozza meg az egyensúlyi árat és mennyiséget! Válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be! 8. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán a kereslet és a kínálat alakulása az alábbi D 00 S összefüggésekkel adhatók meg: Q =, illetveq = p. p 1. Mekkora lenne az egyensúlyi ár, illetve hány egységnyi terméket adnának el egyensúlyi áron?. Jellemezze a piac helyzetét abban az estben, ha a piaci ár (a) p=0, illetve (b) p=5! 11

12 9. feladat. Tegyük fel, hogy egy piac inverz keresleti függvényének az egyenlete: p= Q. 1. Töltse ki a táblázatot! Mennyiség Q Ár p Bevétel R Határbevétel (közelítő módszerrel) MR Határbevétel (egzakt módszerrel) MR. Határozza meg az összbevételi és határbevételi függvényeket! 3. Határozza meg a bevételi függvény maximumához tartozó árat, mennyiséget és a bevételt! 4. Adja meg az átlagbevételi függvényt! 10. feladat. Tegyük fel, hogy egy piac inverz keresleti függvényének az egyenlete: p= Q. 1. Határozza meg az összbevételi és határbevételi függvényeket!. Határozza meg a bevételi függvény maximumához tartozó árat, mennyiséget és a bevételt! 3. Adja meg az átlagbevételi függvényt! 11. feladat. Egy napilapban jelent meg a következő hír: Az importsör mennyisége az idén elérheti a tavalyi kétszeresét, mintegy 800 ezer hektolitert, tovább rontva a hazai söripar kilátásait 1. Ábrázolja Marshall-kereszt segítségével (számadatok nélkül) az idézetben leírtak hatását a hazai sörpiacra! Jelölje a kiinduló és az új egyensúlyi árat! 1

13 1. feladat. Vizsgáljuk meg egy tetszőleges termék (például a fagylalt) piacát! Ehhez rajzoljon fel az alábbi koordináta rendszerben két olyan görbét, amelynek segítségével a fagylalt piac keresleti- és kínálati oldalának jellemzői meghatározhatók. Jelölje ezeket a görbéket a kiinduló állapotban D 0 és S 0 szimbólummal. 1. Jelölje az ábrán a kiinduló állapotnak megfelelő egyensúlyi ár- és mennyiség nagyságát!. Tételezzük fel, hogy a piacon lévő másik termék (például a pálcikás jégkrém) ára duplájára nő. Tudjuk, hogy fagylalt és a pálcikás jégkrém egymás közeli helyettesítői. Ábrázolja ebben a helyzetben a fagylalt piacán az új keresleti- és kínálati görbéket, jelölje ezeket D 1 és S 1 szimbólummal! (Az egyik görbe helyzete nem változik!) Mi történik az egyensúlyi ár- és mennyiség értékével? 3. Induljunk ki ismét a kiinduló állapotnak megfelelő egyensúlyi árból- és mennyiségből! Tételezzük fel, hogy a kedvezőtlen időjárási helyzet következtében a fagylalt,,termelés jelentősen visszaesik. Vázolja az új keresleti- és kínálati görbéket, jelölje azokat D és S szimbólummal! (Az egyik görbe helyzete nem változik!) Mi történik az egyensúlyi ár- és mennyiség nagyságával? 13. feladat. Tegyük fel, hogy a kenyér piacán tökéletes verseny van. Az alábbi ábra a kenyér piacán mutatja a keresleti- és kínálati görbéket a kiinduló helyzetben: 1. Jelölje az ábrán a kenyér egyensúlyi árát- és mennyiségét!. Tegyük fel, hogy a kenyérgyárban alkalmazott pékek munkabére nő. Jelölje be az ábrán a kenyérpiacon bekövetkező változásokat! Hogyan alakul most a kenyér egyensúlyi ára- és mennyisége? 3. Tegyük fel, hogy időközben a kenyeret vásárló lakosság jövedelme nagymértékben visszaesik (például valamilyen restriktív gazdaságpolitikai intézkedés hatására). Mutassa be a fenti ábrán a kenyérpiacon bekövetkező változásokat! Hogyan alakul most a kenyér egyensúlyi ára- és mennyisége? 13

14 14

15 Megoldások Tesztkérdések 1. d) A szűk közgazdaságtani szemlélet feltételezi a gazdaság szereplőjéről, hogy racionálisan cselekszik, illetve adásvétel jellegű tranzakciói vannak.. c) Economic man jellemzője a racionális magatartás során az önérdek követése. 3. d) A piaci koordináció alapjellemzője a szereplők egymásmellé rendeltsége, motiváló tényezője, pedig az önérdek, a minél nagyobb haszon elérése. 4. d) 5. b) 6. d) 7. b) 8. c) 9. c) 10. d) 11. d) 1. a) 13. c) A piacon túlkínálat van, ahol az egyensúly a piaci ár csökkenése révén áll helyre. 14. b) A piacon túlkereslet van, ahol az egyensúly a piaci ár emelkedése révén áll helyre. 15. c) A piacon túlkínálat, azaz jelen esetben a munka piacán munkanélküliség van, ahol a piaci mechanizmus a munkabérek csökkenésre révén az egyensúlyi állapot felé tereli a piacot. 16. d) A meredek keresleti- és kínálati görbe arra utal, hogy a változások az ár alakulására érzékenyen hatnak, azaz a kérdéses termék kereslete- és kínálata rugalmas. 17. d) Helyettesítő a két termék, hiszen inkább gépkocsival fognak utazni és nem a tömegközlekedést fogják választani. 18. b) Hiány, azaz túlkereslet alakulna ki, amelyre a piaci mechanizmus az árak emelkedésén keresztül reagálna. 19. c) 0. d) 1. d) Definíció szerint.. d) Definíció szerint. 3. a) A,,keresletet elfojtó ár,, egy maximális ár, amely felett a fogyasztók nem hajlandók megvenni a kérdéses terméket. 4. b) A,,kínálatot elfojtó ár,, egy minimális ár, amely alatt a termelők nem hajlandók piacra vinni a kérdéses terméket. 5. c) A határmennyiség egy arányszám, egységnyi mennyiségváltozásra jutó ΔR ' összbevétel változás. Képlete: MR = ;lim MR = RQ. ΔQ Q 0 6. a) Az átlagmennyiség az egységnyi kibocsátásra jutó bevétel, képlete: RQ ( ) AR = Q 15

16 7. a) A határmennyiség egy arányszám, egységnyi mennyiségváltozásra jutó ΔR ' összbevétel változás. Képlete: MR = ;lim MR = RQ. ΔQ Q 0 8. a) Az átlagmennyiség csökkenését az okozza, hogy a pótlólagos egységnyi mennyiségnövekedésre jutó bevételnövekmény csökken. 16

17 Számítási- és geometriai feladatok 1. feladat. A keresleti és a kínálati függvények értelmezése: D A piaci keresleti görbe Q = 700 p meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a keresett mennyiség nagysága egységgel növekszik. A piaci D keresleti görbe vízszintes tengelymetszete ( p= 0 Q = 700 0= 700) azt mutatja meg, ha a pizza ára p = 0, akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 700 db pizza. D A piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q = 0 0= 700 p p= 350) azt mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 350-ot hajlandóak fizetni egy pizzáért. Ez az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény p -re rendezve, azaz p= 350 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi növekedése következtében az ár 0,5-el csökken. S A piaci kínálati görbe Q = p 100 meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a kínált mennyiség nagysága egységgel csökken. A piaci inverz kínálati függvény kínálati függvény p -re rendezve, azaz p= 0,5Q+ 50 megadja, hogy a kínált mennyiség egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 0,5-el nő. A S piaci kínálati görbe függőleges tengelymetszete ( Q = 0 0= p 100 p= 50) azt mutatja meg, ha a pizza ára p = 50, akkor ennél az árnál, illetve ezen ár alatt nem S termelnek pizzát, azaz Q = 0. Ez az ún. kínálatot elfojtó ár. 1. Egyensúlyban: D S Q = Q 700 p = p 100 p = 00 Q = = 300. a) Abban az esetben, ha p = 10 Q D = = 80 S Q = = 30 A kereslet < kínálat, tehát a piacon túlkínálat van, 40 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. b) Abban az esetben, ha p = 190 Q D = = 30 S Q = = 80 A kereslet > kínálat, tehát a piacon túlkereslet van, 40 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni kezd az ár. 3. Endogén változók: a pizza ára, a pizza elfogyasztott mennyisége, illetve exogén változók: a sajt ára, a pizza-sütők termelékenysége, a liszt ára, a pizza - szerető lakosság jövedelme. 17

18 4. Például a sajt ára emelkedik, vagy a pizza-sütők termelékenysége emelkedik - ezek a kínálati görbét mozgatják, vagy például a pizza - szerető lakosság jövedelme csökken - ez pedig a keresleti görbét mozgatja. Pizza-sütők termelékenysége növekszik: a piaci kínálati függvény balra tolódik, azaz az egyensúlyi ár csökken, az egyensúlyi mennyiség növekszik. Ábra: Lakosság jövedelme növekszik: a piaci keresleti függvény felfele tolódik, azaz az egyensúlyi ár nő, az egyensúlyi mennyiség nő. Ábra: 18

19 . feladat. A keresleti és a kínálati függvények értelmezése: D A piaci keresleti piaci keresleti görbe Q = 100 p meredeksége megmutatja, hogy az ár (most a bérleti díj) egységnyi csökkenése következtében a keresett mennyiség (jelen esetben a lakások iránti keresett mennyiség) nagysága egységgel növekszik. A piaci D keresleti görbe vízszintes tengelymetszete ( p= 0 Q = 100 0= 100) azt mutatja meg, ha a lakás ára p = 0, akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 100 lakás. A D piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q = 0 0= 100 p p= 50) azt mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 50 Ft-ot hajlandóak fizetni egy bérlakásért. Ez az ár az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény p -re rendezve, azaz p= 50 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi növekedése következtében a bérleti díj 0,5-el csökken. A kínálati görbe függőleges, azaz a kínálat nagysága a példában állandó, független a bérleti díj nagyságától. 40 lakás áll rendelkezésre, amit mindenféleképpen ki szeretnének adni. 1. Egyensúlyban: D S Q = Q 100 p = 40 p = 30 Q = 40. a) Abban az esetben, ha p = 40 Q D = = 0 S Q = 40 A kereslet < kínálat, tehát a piacon túlkínálat van, 0 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. b) Abban az esetben, ha p = 0 Q D = = 60 S Q = 40 A kereslet > kínálat, tehát a piacon túlkereslet van, 0 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni kezd az ár. 3. Új egyensúlyban: S =50-nél D' S Q = Q 100 p = 50 p = 5 Q = Új egyensúlyban: D Q ' = 80 pesetén D' S Q Q p p Q = 80 = 40,azaz = 0 és = 40 19

20 3. feladat. A keresleti és a kínálati függvények értelmezése: D A piaci keresleti görbe Q = 300 5p meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a keresett mennyiség nagysága 5 egységgel növekszik. A piaci D keresleti görbe vízszintes tengelymetszete ( p= 0 Q = = 300) azt mutatja meg, ha a Cola ára p = 0akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 300 üveg. A D piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q = 0 0= p p= 60) azt mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 60-ot hajlandóak fizetni egy üveg Coláért. Ez az ár az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény p -re rendezve, azaz p= 60 0, Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi növekedése következtében az ár 0,-el csökken. S A piaci kínálati görbe Q = 10 p 150 meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a kínált mennyiség nagysága 10 egységgel növekszik. A piaci inverz kínálati függvény kínálati függvény p -re rendezve, azaz p= 0,1Q+ 15 megadja, hogy a kínált mennyiség egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 0,1-el nő. A S piaci kínálati görbe függőleges tengelymetszete ( Q = 0 0= 10 p 150 p= 15) azt mutatja meg, ha a Cola ára p = 15, akkor ennél az árnál, illetve ezen ár alatt nem S termelnek Colát, azaz Q = 0. Ez az ár az ún. kínálatot elfojtó ár. 1. Egyensúlyban: D S Q = Q 300 5p= 10 p 150 p = 30 Q = = 150. c) Abban az esetben, ha p = 35 Q D = = 15 S Q = = 00 A kereslet < kínálat, tehát a piacon túlkínálat van, 75 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén csökkeni kezd az ár. d) Abban az esetben, ha p = 5 Q D = = 175 S Q = = 100 A kereslet > kínálat, tehát a piacon túlkereslet van, 75 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus révén emelkedni kezd az ár. 3. Új egyensúlyban: D' S Q = Q p= 10 p 150 p = 36,7 Q = ,7 = 116,7 0

21 4. feladat. 1. Egyensúlyban: D S Q = Q 400 0,3 p= 0,1p 100,5, így p = 650 és Q = 55. Ha hiány (túlkereslet) alakul ki, akkor D S D S Q > Q Q Q = ,3 p (0,1p 100) = 10 p= feladat. 1. Egyensúlyban (az inverz keresleti függvények egyenlősége az egyensúlyi mennyiség D S nagyságát fogja megadni): Q = Q Q= Q,5, így Q = 4500 és p = S D S D. Ha többlet (túlkínálat) alakul ki, akkor Q > Q Q Q = Ehhez az inverz D keresleti és kínálati függvény egyenletét át kellett rendezni: Q = , 5pés S Q = 0,5p Behelyettesítve: 0,5p 7500 ( , 5 p) = p= feladat. A keresleti és a kínálati függvények értelmezése: A piaci inverz keresleti függvény: p= 5 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi növekedése következtében az ár 0,5-el csökken. A piaci keresleti függvény: az inverz keresleti függvény átrendezése Q -ra: D Q = 50 p megadja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a keresett mennyiség egységgel nő. A piaci inverz kínálati függvény: p= 1, 5 + 0,15Q megadja, hogy a kínált mennyiség egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 1,5 egységgel nő. A piaci kínálati S függvény: az inverz kínálati függvény átrendezése Q -ra: Q = 8p 10 megadja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a kínált mennyiség 8 egységnyivel csökken. 1. Piaci egyensúly esetén az eladott és kínált mennyiség egyenlő kell, hogy legyen egymással 50 p= 8p 10 p= 6 és Q= 38.. D S a) Árplafon: p = 4. Ekkor a kereslet: Q = 50 4 = 4 és a kínálat: Q = 84 10=. Ebben a helyzetben a kereslet > kínálat, tehát a piac túl keresletes, melynek nagysága (= 4 ) egységnyi. Az árplafon (vagy ármaximum) hatékony, mivel az egyensúlyi ár alatt van, így a piaci ár 4 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt mennyiség S Q' = Q = egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján). b) Árminimum: p = 10. Ekkor a kereslet: Q = = 30 és a kínálat: Q = = 70. Ebben a helyzetben a kereslet < kínálat, tehát a piac túlkínálatos, melynek nagysága 40 (= 70 30). Az árminimum (vagy árpadló) hatékony, mivel az egyensúlyi ár felett van, így a piaci ár 10 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt mennyiség D Q' = Q = 30egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján). 1

22 3. A termelők számának növekedése miatt a piaci inverz kínálati függvény módosult, p= 1+ 0,15Q. Ezért a piaci kínálati görbe párhuzamosan eltolódik jobbra, míg a piaci keresleti görbe változatlan marad. Az új piaci egyensúlyi mennyiség és ár alakulása: 5 0,5Q= 1+ 0,15Q Q= 38, 4 és p= 5,8. 7. feladat. 1. Piaci egyensúly esetén az eladott és kínált mennyiség egyenlő kell, hogy legyen egymással 100 p= 4 p 80 p= 30 és Q= 40.. D a) Árplafon: p = 5. Ekkor a kereslet: Q = = 50 és a kínálat: S Q = 45 80= 0. Ebben a helyzetben a kereslet > kínálat, tehát a piac túl keresletes, melynek nagysága 30 (= 50 0) egységnyi. Az árplafon (vagy ármaximum) hatékony, mivel az egyensúlyi ár alatt van, így a piaci ár 5 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát S cserélt mennyiség Q' = Q = 0egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján). D b) Árminimum: p = 40. Ekkor a kereslet: Q = = 0 és a kínálat: S Q = = 80. Ebben a helyzetben a kereslet < kínálat, tehát a piac túlkínálatos, melynek nagysága 60 (= 0 0). Az árminimum (vagy árpadló) hatékony, mivel az egyensúlyi ár felett van, így a piaci ár 40 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt D mennyiség Q' = Q = 0egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján). 3. A fogyasztók számának csökkenése miatt a piaci keresleti függvény módosult, D Q = 70 p. Ezért a piaci keresleti görbe párhuzamosan eltolódik balra, míg a piaci kínálati görbe változatlan marad. Az új piaci egyensúlyi mennyiség és ár alakulása: 70 p= 4 p 80 p= 5 és Q= feladat. D S Egyensúlyban: Q = Q = p, így p = 10és Q = 0 p. Piac jellemzése: a) Abban az esetben, ha p=0, akkor Q D =10 és Q S =40, azaz a piacon túlkínálat van. b) Abban az esetben, ha p=5, akkor Q D =40 és Q S =10, azaz a piacon túlkereslet van. 9. feladat. Az inverz piaci keresleti függvény: p= Q 1. A helyesen kitöltött táblázat: Mennyiség Q Ár p Bevétel R Határbevétel (közelítő módszerrel) MR Határbevétel (egzakt módszerrel) MR

23 . Bevételi függvény egyenlő a piaci ár és mennyiség szorzatával: R= p( q) Q= ( Q) Q= 100Q 10Q A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát: MR = 100 0Q. Ebbe a képletbe történő behelyettesítéssel a határbevétel egzakt módon kiszámolható. A határbevétel közelítő módszerrel történő meghatározása: az adott termelési mennyiséghez tartozó határbevétel a,,legutolsó és a,,következő termelési mennyiséghez tartozó határbevétel számtani átlaga. Q= MC ( Q ) Q=3 MC ( Q ) Q=4 MC ( Q ) ( ) + ( ) = = = = 60 ( ) (40 10) 80 = 3 = = = 40 (40 10) + (50 40) 40 = 4 = = = 0 (50 40) + (40 50) 0 Q=5 MC ( Q = 5) = = = 0 3. A bevételi görbe maximuma ott van ahol MR nulla, tehát: 0= 100 0Q Q= 5 1. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa: R 100Q 10Q AR( Q) = = = Q, azaz pontosan megegyezik az inverz keresleti Q Q függvénnyel. 10. feladat.. Bevételi függvény egyenlő a piaci ár és mennyiség szorzatával: 3 R= p( q) Q= ( Q ) Q= 100Q 10Q A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát: MR = Q. 3. A bevételi görbe maximuma ott van ahol MR nulla, tehát: Q Q 1,8 = =. 4. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa: R 100Q 10Q AR( Q) Q Q függvénnyel. 3 = = = Q, azaz pontosan megegyezik az inverz keresleti 3

24 11. feladat. Az ábra alapján megállapítható, hogy a hazai sörtermelés (kínálat) visszaesett. Ennek következtében a sör egyensúlyi ára emelkedett, a mennyiség pedig csökkent. 1. feladat. A fagylalt piaca kiinduló egyensúlyi helyzetben: 4

25 Mivel a két termék egymás helyettesítője, így ha a pálcikás jégkrém ára duplájára emelkedik, akkor inkább fagylaltot fognak fogyasztani az emberek. Ennek hatására a fagylalt iránti kereslet nő: Ebben a helyzetben csökken a fagylalt piaci kínálata, a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében: 5

26 13. feladat. 1. Ha a pékek munkabére nő, ez összességében növeli az előállítási költségek nagyságát. Így a kenyér piaci kínálata kisebb lesz: Ha a kenyeret vásárló lakosság jövedelme csökken, akkor ez visszafogja a kenyér iránti kereslet nagyságát: 6

27 . fejezet. Fogyasztói magatartás modellje Összefoglaló elméleti kérdések 1. Értelmezze a fogyasztó optimális választását!. Ismertesse a preferenciarendezés axiómáit! 3. Határozza meg a hasznosság lényegét! 4. Értelmezze a kardinális és ordinális hasznosságot! 5. Határozza meg a hasznossági függvény lényegét! Határozza meg a határhaszon fogalmát és képletét! Mit mond ki a csökkenő határhaszon törvénye? 6. Fogalmazza meg a közömbösségi görbe lényegét! Ismertesse a jól viselkedő közömbösségi görbék tulajdonságait! Adja meg a jól viselkedő preferenciákat rögzítő hasznossági függvény egyenletét és közömbösségi görbe egyenletét! 7. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi görbe térképét a hozam (X) és kockázat (Y) jószágokra! Jellemezze a két terméket! Adja meg a hasznossági függvény egyenletét! 8. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X jószág hasznos, de az Y semleges jószág! 9. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X és Y jószág tökéletesen helyettesíti egymást! Adja meg a fogyasztó hasznossági függvényének az egyenletét! 10. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X és Y jószág tökéletesen kiegészíti egymást! 11. Elemezze a fogyasztó optimális választását, ha jövedelme változik ceteris paribus! Fogalmazza meg a jövedelem-fogyasztási görbe lényegét! Vezesse le az X és Y jószág Engel-görbéjét és fogalmazza meg lényegét! Mutassa be a normál magasabb rendű és az alacsonyabb rendű jószágok Engel-görbéjét! 1. Elemezze a fogyasztó optimális választását, ha az egyik termék ára változik ceteris paribus! Fogalmazza meg az ár-fogyasztási görbe lényegét! Vezesse le az X termék egyéni keresleti görbéjét és fogalmazza meg lényegét! Jellemezze a Giffen javakat! 13. Értelmezze a teljes árhatást és bontsa fel helyettesítési és jövedelmi hatásra! 14. Mi a keresletrugalmasság lényege? Mutassa be a kereslet árrugalmasságának és a fogyasztói kiadás közti kapcsolatot! Határozza meg a jövedelemrugalmasság lényegét és előjele, valamint nagysága alapján csoportosítsa a javakat! Határozza meg a keresztárrugalmasság lényegét és előjele, valamint nagysága alapján jellemezze a két termék kapcsolatát! 7

28 Tesztkérdések Hasznosság és preferenciák 1. A hasznosság kardinális megközelítése szerint a) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen mérhető, és a számszerű értékek értelmezhetők. b) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen nem mérhető, és az egyes értékeknek nincs is közgazdasági tartalma. c) az egyes egyének kardinális hasznossága nem feltétlenül összeadható, mert annak mérése csak kizárólag egyetlen skálán lehetséges. d) Több helyes válasz is van.. Melyik állítások igazak az alábbiak közül? a) A TU () c összhasznosság görbéje egy,,kardinálisan mérhető TU : R R hasznossági függvénye a c fogyasztás mennyiségének. b) A határhaszon ( MU ) azt fejezi ki, hogy egységnyivel növelve a fogyasztást, mennyivel változik a hasznosság. c) A határhaszon függvény mindig pozitív, folyamatosan csökkenő és negatív értékeket is felvehet. d) Mindegyik fenti állítás igaz. 3. A kardinális hasznosság elmélet értelmében egy termék fogyasztását növelve az összhaszon a) minden esetben növekszik b) eleinte csökken, majd növekszik c) alacsony fogyasztási szint mellett negatív d) először nő majd csökken 4. A hasznosság ordinális megközelítése szerint a) megállapítható, hogy a határhaszon pozitív vagy negatív, de az már nem, hogy emelkedik vagy csökken. b) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen nem mérhető, és az egyes értékeknek nincs is közgazdasági tartalma. c) Mindegyik fenti állítás igaz. d) Mindegyik fenti állítás hamis. 5. Igaz, hogy a) ha egy fogyasztó ordinális hasznosságfüggvénnyel jellemezhető, akkor meg tudja mondani, hogy hányszor jobban szeret egy jószágkosarat egy másiknál. b) ha egy fogyasztó kardinális hasznosságfüggvénnyel jellemezhető, akkor meg tudja mondani, hogy hányszor jobban szeret egy jószágkosarat egy másiknál. c) létezik általában olyan társadalmi jóléti függvény, amely a jól viselkedő egyéni hasznossági függvények tulajdonságaival bír, és amelyet az egyéni hasznossági függvények súlyozásával nyerünk (ahol minden súly szigorúan pozitív). d) A (b) és a (c) válasz is helyes. 8

29 6. A preferencia rendezés axiómái a) összehasonlíthatóság b) monotonitás c) tranzitivitás d) Az a) és a c) is. 7. Ha egy fogyasztó preferencia rendezésében két különböző jószágkombináció közömbösségi relációban van, akkor a) a fogyasztó számára a két jószágkombináció teljesen érdektelen b) mindkét jószágkombináció ugyanakkora pénzjövedelemből vásárolható meg c) mindkét jószágkombináció ugyanolyan mértékű élvezeti szintet tesz lehetővé d) mindkét jószágkombináció hasznos a fogyasztó számára 8. Az azonos hasznossági szintet képviselő jószágkombinációkat jelölő pontok halmazát.. a) keresleti görbének hívjuk. b) közömbösségi görbének hívjuk. c) költségvetési egyenesnek hívjuk. d) átlagos helyettesítők vonalának hívjuk. 9. A preferenciák tranzitivitása azt eredményezi, hogy a) a közömbösségi görbék lineárisak; b) a költségvetési egyenes meredeksége negatív; c) a közömbösségi görbék negatív meredekségűek; d) a közömbösségi görbék nem metszik egymást. 10. Ha egy fogyasztó csak két jószágot fogyaszt, és preferenciarendezése szigorúan konvex, a) akkor mindkét jószág hasznos. b) akkor bármely két, egymáshoz képest közömbös jószágkosár számtani átlagát preferálja a fogyasztó c) akkor egyik közömbösségi görbének sem lehet metszéspontja koordináta-tengellyel. d) Mindhárom állítás igaz. 11. A fogyasztó a közömbösségi térképén az egyik közömbösségi görbéről a másikra haladva megváltozik a(z) a) Ízlésvilága. b) hasznossági szintje. c) hasznossági függvénye. d) Előzőek mindegyike. 1. Tudjuk, hogy egy fogyasztó számára a (0,) és a (,0) jószágkosarak közömbösek és preferenciái szigorúan konvexek. Ekkor a) az (1;1,5) jószágkosarat biztosan preferálja a fenti kosarakhoz képest. b) az (1;1,5) jószágkosarat biztos nem preferálja a fenti kosarakhoz képest. c) biztos, hogy mindkét jószágból valamilyen pozitív mennyiséget fogyaszt. d) Ennyi információból nem lehet eldönteni. 9

30 13. Tudjuk, hogy egy fogyasztó számára a (0,) és a (,0) jószágkosarak közömbösek és preferenciái szigorúan konvexek. Ekkor a) az (1,1) jószágkosarat biztosan preferálja a fenti kosarakhoz képest. b) az (1,1) jószágkosarat biztos nem preferálja a fenti kosarakhoz képest. c) biztos, hogy mindkét jószágból valamilyen pozitív mennyiséget fogyaszt. d) Ennyi információból nem lehet eldönteni. 14. Az U( x, y) = xy hasznossági függvény esetén mely reláció(k) nem igaz? a) (x, y) (x, y) b) (8x, y)>(x, 4y) c) (3x, 3y)<(4x, 3y) d) (5x, 4y) (x, 10y) 15. Két jószág esetében a helyettesítési határarány ( MRS ) a) két jószág relatív határhasznának arányát méri b) a két jószág határhasznának arányát fejezi ki c) azt mutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik jószágot a másikra cserélni d) mindhárom előző állítással jellemezhető 16. Egy közömbösségi görbe meredekségének abszolút értéke megegyezik... a) a termékek árainak arányával. b) a határhasznok különbségével. c) a helyettesítés határrátájával. d) a termékek árainak különbségével. 17. A helyettesítési határarány ( MRS ) abszolút értéke megmutatja, hogy a) ha az egyik jószágból egy egységgel kevesebbet vesz a fogyasztó, akkor a másik jószágból hány egységgel tud többet venni. b) ha az egyik jószág rezervációs ára egy egységgel nő, akkor hogy változik a piaci ár. c) ha az adott pontban az egyik jószágból egy egységgel kevesebbet fogyaszt a fogyasztó, akkor a másik jószágból hány egységgel kell többet fogyasztani a változatlan hasznossági szint eléréséhez. d) Egyik fenti válasz sem helyes. 18. Egy hasznossági függvény pozitív monoton transzformációja a) ugyanazokat a preferenciákat jelzi, mint az eredeti hasznossági függvény. b) nem változtatja meg a határhasznokat. c) nem változtatja meg a teljes haszon értékeket. d) másik közömbösségi térképet eredményez, mint az eredeti volt. 19. Egy hasznosságfüggvény pozitív monoton transzformációja során nem változik a) a jószágkosarak preferencia-sorrendje. b) a két jószágra vonatkozó határhaszon. c) a helyettesítési határráta. d) Több válasz is helyes. 30

31 0. Feltételezve, hogy a két jószág valamilyen mértékben helyettesíti egymást, az X káros jószág, az Y hasznos jószág, a két termék közömbösségi görbéi a) konvexek. b) vízszintes egyenesek. c) függőleges egyenesek. d) Az előzőek egyike sem helyes. 1. A jól viselkedő (Cobb-Douglas) preferenciákat jellemzi(k) a 1 a a) az U( x, y) = x y hasznossági függvény. b) a preferencia rendezés monotonitása. c) a közömbösségi görbék alakja konvex. d) Az előzőek mindegyike.. Minden sört egyformán szeretek, így például egy korsó Borsodi ugyanolyan jó nekem, mint egy korsó Guiness. Ekkor a preferenciáim: a) tökéletes helyettesítők; b) konkávak; c) nem racionálisak; d) tökéletes kiegészítők. 3. Az U( x, y) = ax+ byhasznossági függvény a) közömbösségi görbéi konvexek. b) közömbösségi görbéi negatív meredekségű lineáris egyenesek. c) a fogyasztó a szélsőségekkel szemben mindig az átlagot választja. d) Az előző válaszok egyike sem helyes. 4. Csak akkor szeretem a spagettit paradicsomszósszal, ha pontosan ugyanannyi a kétféle összetevő benne. Ha az egyikből több van, mint a másikból, a fölösleget a tányéron hagyom. Ekkor a preferenciáim: a) nem racionálisak; b) konkávak; c) tökéletes kiegészítők; d) tökéletes helyettesítők. 5. Az Uxy (, ) min { axby ; } = hasznossági függvény a) közömbösségi görbéi negatív meredekségű lineáris egyenesek b) javai tökéletesen kiegészítők c) javai tökéletesen helyettesítik egymást d) javai helyettesítik egymást, de nem tökéletesen 6. Az alábbi hasznossági függvények esetén helyes az állítás, hogy az egyik jószág hasznos, a másik jószág káros: a) U( x, y) = x + y b) c) d) x U( x, y) = y x y U( x, y) = y U( x, y) = xy 31

32 Fogyasztói döntés és kereslet 1. Melyik állítás igaz? a) Az ármérce jószág azt jelenti, hogy minden cserearány (árarány) megadásánál e jószág mennyisége szerepel a számlálóban. b) Ármérce jószág nélkül nem lehet cserélni. c) Nem csak a pénz lehet az ármérce jószág. d) Egyik fenti válasz sem helyes.. Költségvetési halmaz a) a fogyasztó számára megfizethető jószágkosarakat tartalmazza. b) a fogyasztó számára I forintba kerülő jószágkosarakat köti össze. c) a fogyasztó számára optimális jószágkosarakat köti össze. d) Az a) és a b) válasz is helyes. 3. A költségvetési halmaz egyenlete adott jövedelem ( I ), adott p és x a) I pxx+ pyy b) I = pxx+ pyy c) I pxx+ pyy d) Az előzőek egyike sem helyes 4. A költségvetési egyenes a) meredeksége az X jószág fogyasztásának lehetőségköltségét fejezi ki. I b) értéknél metszi a függőleges tengelyt ( y ) px I c) értéknél metszi a vízszintes tengelyt ( x ) py d) Az előzőek mindegyike helyes. p y mellett: 5. A költségvetési egyenes tengelymetszetei: a) megmutatják, hogy az egyes jószágokból legfeljebb mennyit tudnánk megvásárolni, ha az összes jövedelmünket rá költenénk; b) az egyenes meredekségével egyenlők; c) megadják azt az arányt, amely mellett az egyik jószágot helyettesíthetjük a másikkal; d) megadják azt a maximális elégedettségi szintet, amelyet a fogyasztó elérhet. 6. Egy fogyasztó I összeget költhet jószágra, melyek ára p és x egyenes meredeksége px a), p b) c) d) y I, p p y y, p I p x x p y. Ekkor a költségvetési 3

33 7. A fogyasztó jövedelmét elköltve vásárolhat X jószágból 6, Y jószágból 17 darabot, vagy X jószágból 10, Y jószágból 15 darabot. A költségvetési egyenesének a meredeksége: a) -1/ b) -1 c) -1,5 d) - 8. Ha egy kétjószágos jószágtérben az árak és a jövedelem is megduplázódik, mi történik a költségvetési egyenessel? a) Egyáltalán nem változik meg. b) A tengelymetszetei az origóhoz közelebb kerülnek. c) A meredeksége növekedhet és csökkenhet is. d) A tengelymetszetei az origótól eltávolodnak. 9. A fogyasztó jövedelme megduplázódik és a két termék ára változatlan, a költségvetési egyenes a) marad a helyén b) párhuzamosan eltolódik jobbra, a tengelymetszetek megduplázódnak c) párhuzamosan eltolódik balra, a tengelymetszetek felére d) az előzőek egyike sem helyes 10. Ha a jövedelem csökken, miközben az árak változatlanok maradnak, akkor a költségvetési korlát a) laposabbá válik; b) meredekebb lesz; c) párhuzamosan befelé tolódik el; d) párhuzamosan kifelé tolódik. 11. Tegyük fel, hogy az árak hirtelen megduplázódnak, a nominális jövedelem pedig háromszorosára nő, akkor a költségvetési egyenes a) meredekebb lesz; b) laposabb lesz; c) meredeksége nem változik; d) nem lehet eldönteni. 1. Molnár Ilonának forint jövedelme van, melyet két termékre költ el, az X jószág az ásványvíz, az Y a kenyér. Az ásványvíz ára 00 forint/liter, a kenyér ára 50 forint/kg. Az állam az ásványvíz egységére (liter) 5%-os fogyasztási adót vet ki. Molnár Ilona költségvetési egyenesének egyenlete: a) = 00x+ 50y b) = 5x+ 300y c) = 50x+ 50y d) = 150x+ 50y 33

34 13. Kis Tamarának forint jövedelme van, melyet teljes egészében elkölt X és Y jószágra. Az X jószág egységára 100 forint, az Y jószág egységára 00 forint. Az állam az X termék egységére 5 forint mennyiségi adót vet ki. A fogyasztó költségvetési egyenesének egyenlete: a) = 15x+ 00y b) = 75x+ 5y c) = 15x+ 5y d) = 15x+ 50y 14. A jól viselkedő preferenciákkal rendelkező fogyasztó optimális választása minden esetben az a pont, a) ahol a helyettesítési határarány megegyezik az árarányokkal. b) ahol a fogyasztó már nem tud jobb helyzetbe kerülni. c) ahol a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érinti egymást. d) Mindhárom előző állítás igaz. a b 15. Az U(, x y) = x y preferenciák esetén a fogyasztó optimális kosarának jellemzője: a I a) x = a + b px b I b) y = a + b py c) a megfizethető legjobb fogyasztói kosár d) Az előző állítások mindegyike helyes 16. Az alábbiak közül melyik nem feltétlenül igaz egy haszonmaximalizáló fogyasztó esetében, feltéve, hogy két terméket (X és Y) fogyaszt, és jól viselkedőek a közömbösségi görbék? MU x px a) = MU p px b) p y y y y = a közömbösségi görbe meredekségének abszolút értéke px c) p =jövedelem px d) MRS = p y 17. Szigorúan konvex közömbösségi görbék esetén a) a fogyasztó a többet többre értékeli. b) biztosan belső pont lesz a fogyasztó optimális választása. c) a helyettesítési határarány abszolút értékben csökkenő. d) Egyik fenti válasz sem feltétlenül igaz. 18. Ha egy fogyasztó választásakor nem érvényesül az árarányok és a helyettesítési határráta egyenlősége, akkor a fogyasztó... a) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a preferenciarendezését ábrázoló közömbösségi görbék csak konkávok b) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a preferenciarendezését ábrázoló közömbösségi görbék nem lehetnek "jól viselkedőek" (konvexek). 34

35 c) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a közömbösségi görbék csak lineáris egyenesek lehetnek. d) Egyik előző válasz sem helyes. 19. Egy haszonmaximalizáló fogyasztónak növelnie kell egy termékből a fogyasztást, ha a) a termék határhasznának és árának szorzata pozitív b) a termék határhaszna nagyobb, mint az ára c) a termék határhaszna nagyobb, mint bármely más terméké d) a termék határhasznának és árának hányadosa nagyobb, mint bármely más terméké 0. Ha egy fogyasztónak el kell költenie az összes jövedelmét két termék valamilyen kombinációjára, és azt választja, hogy az összes pénzt csak az egyik termékre költi, akkor a) a másik termék káros jószág. b) A másik termék határhaszna zérus. c) A két termék bizonyosan tökéletes kiegészítő termékpár. d) A két termék bizonyosan tökéletes helyettesítő termékpár. 1. Amennyiben két jószág egymást tökéletesen helyettesíti a fogyasztó ízlésvilágában, akkor a) adott feltételek mellett több optimális kosár is lehet. b) az optimális megoldás minden esetben sarokmegoldást jelent. c) a helyettesítési határráta mindig egységnyi. d) Egyik válasz sem helyes.. Az U( x, y) = ax+ by típusú preferenciák esetén, ha az MRS < tgα a) a jövedelem-ajánlati görbe az y tengellyel egybeesik b) az Y termék Engel görbéje meredeksége p y I c) a fogyasztó optimális választása: x= ; y = 0 p x d) Az a) és a b) válasz helyes. 3. Ha egy fogyasztó számára sárgadinnye tökéletesen helyettesít 1 görögdinnyét, akkor hasznosságfüggvénye a sárgadinnye (X) és a görögdinnnye (Y) jószágterében: a) U( x, y) = x+ y b) U( x, y) = x+ y c) Uxy (, ) = min { x+ y} d) Uxy (, ) = min{ x+ y} 4. Az Uxy (, ) min { axby ; } = típusú preferenciák esetén a) a fogyasztó optimális választása valamely közömbösségi görbe sarokpontja. b) az ár-fogyasztási és jövedelem-fogyasztási görbék azonosak. c) a helyettesítési hatás zérus vagy végtelen. d) Ez előző állítások mindegyike helyes. 35