ELEMZÉS Soltné Siklósi Zsuzsanna

Átírás

1 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ELEMZÉS Soltné Siklósi Zsuzsanna A budapesti VIII. kerületi Deák Diák Általános Iskola minden tanév során eljuttat a szülőkhöz, az iskolában tanuló gyermekekhez, és az ott dolgozó tanárokhoz egy-egy minőségbiztosítási kérdőívet, melynek kitöltése nem kötelező, ám a kitöltött és visszajuttatott kérdőívek az elemzés és a kiértékelés után az iskola életére, belső világának alakítására nagy hatással lehetnek. Jelen elemzés során mind a szülői, mind a tanári, mind pedig a gyermekek által kitöltendő ben, 2003-ban, 2006-ban, valamint 2009-ben összeállított - kérdőíveket hasonlítjuk össze, keresve az állandóságokat és a változásokat. Jelen elemzésnek nem tárgya a kitöltött kérdőívekből leszűrhető tanulságok tárgyalása. SZÜLŐI KÉRDŐÍV A kérdőív anonim, csak a tanuló osztályát kérik rajta megnevezni. A 2000-ben, 2003-ban, valamint 2009-ben összeállított kérdőíveken szerepel, a 2006-ban összeállított kérdőíven azonban nem szerepel arra vonatkozó kérdés, hogy a tanuló melyik kerületben lakik. Ennek oka az iskola történetében keresendő: a mai Deák Diák Általános Iskola jogelődje a budapesti Belvárosban, a Sütő utcában működött. A rendszerváltás idején az iskola addigi épületét az evangélikus egyház visszakapta, a benne működő iskolaközösség pedig egy VIII. kerületi Orczy úti épületbe költözött. Az iskola fenntartója továbbra is az V. kerületi Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat maradt, így előállt az a különleges eset, hogy egy általános V. kerületi beiskolázási körzettel (tehát nem utcákra lebontott körzettel, hanem az egész kerületre vonatkozóval) rendelkező iskola épülete egy szomszédos kerületben helyezkedett el. A Deák Diák Általános Iskola az 1993-as költözés után meg tudott gyökeresedni a Józsefvárosban, részben megtartva régi közönségét, akik vállalták a hosszabb utazást is, hogy ebbe az iskolába járhassanak, de egyre nagyobb számban felvéve az őt körülvevő környezet lakosságát is. Újabb fordulat következett be az iskola életében, amikor 2004 augusztusában a Józsefvárosi Önkormányzat átvette az V. kerülettől az iskola fenntartását, s ezzel a 10 évig tartó kétlakiság után új gazdája és beiskolázási körzete lett. Ezek az események költözések és fenntartóváltások magyarázzák, hogy a kérdőíveken 2000-ben és 2003-ban miért volt érdekes, hogy a tanuló melyik kerületben lakik, 2006-ra azonban már az iskola helyzete a VIII kerületben megszilárdult, így a kérdés lekerült a kérdőívről. A 2008/2009-es tanév a Deák Diák Általános Iskola történetének azonban egy újabb fordulópontja, hiszen augusztusában új épületbe, a szintén VIII. kerületi Köztársaság térre költözött, mely elhelyezkedésénél fogva (pl. a VII. kerület közelsége okán) újra előtérbe helyezte a differenciált értékelést, így a kérdőívre visszakerült a lakhely utáni érdeklődés. A kérdőívek a továbbiakban az anya, az apa, és az egyéb gondviselő legmagasabb iskolai végzettségét mérik fel. A kérdőívek 1. Helyzetelemzés című részében az iskola jelenlegi működésével kapcsolatban fejtheti ki véleményét a kitöltő ben a mivel elégedett és a mivel nem elégedett rubrikákba írhatta be a szülő a különböző alegységekkel (oktatómunka, nevelőmunka, szabadidős tevékenység, felszereltség, tanárok, iskolai légkör, szülők és iskola kapcsolata, stb.) kapcsolatos gondolatait, véleményét, ill. javaslatait, 2003-tól pedig már egy attitűd-skála is a rendelkezésére áll, ha nincs megfogalmazható problémája, de szeretné az adott egységgel kapcsolatos érzéseit megosztani.

2 A kérdőívek 2. kérdése (kivéve a 2006-os kérdőívet): Melyek azok a tantárgyak, tantárgycsoportok vagy ismeretterületek, amelyeket kiemelkedőnek, fontosnak tart gyermeke jövendő iskolájában? A kérdőív javaslatokat is tesz, pl.. idegen-nyelv oktatás, számítástechnika, művészetek, humán tárgyak, környezeti nevelés, reáltárgyak, vállalkozói ismeretek, állampolgári ismeretek, stb., majd helyet hagy a szülőnek gondolatai részletes kifejtésére. A kérdőívek 3. kérdése (kivéve a 2006-os kérdőívet): Ha Öntől némi anyagi áldozatot kíván, de csak így szervezhetők meg az iskolában bizonyos fejlesztések, plusz szolgáltatások, mire költene szívesen? Háromsornyi hely után ahol a szülő írhat a számára még anyagi áldozatok árán is fontos témákról a kérdőív felajánlja a negatív választ: Nincs módomban bármire is költeni, ezzel levéve a terhet azon szülők válláról, akik nem tehetik meg, hogy extra kiadásokat vállaljanak, ám ezt nem szívesen írják le. A kérdőívek 4. kérdése (kivéve a 2006-os kérdőívet, ott ez a 2. számú kérdés): Milyen iskolatípusban szeretné gyermekét továbbtaníttatni? Itt a 4, a 6, és a 8 osztályos gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola, ill. az egyéb feleletek közül választhat a szülő, és van helye a témával kapcsolatos gondolatainak kifejtésére is. A Deák Diák Iskola életében már többször felmerült a 12 évfolyamossá fejlesztés gondolata, aminek egyetlen akadálya a különböző iskolaépületek fizikai korlátjai voltak. Ehhez kapcsolódik a 2003-as és a 2009-es kérdőívek 5. kérdése: Ha a Deák Diák 12 évfolyamos lenne, itt végezné-e gyermeke a középiskolát? A szülőnek van helye, hogy válaszát, a témával kapcsolatos gondolatait hosszabban leírja. A 2006-ost kivéve minden kérdőíven megjelenik a következő kérdés: Milyen legyen a család és iskola kapcsolata a nevelési kérdésekben? A kérdőív az alábbi válaszokat kínálja fel: 1. Minden nevelési problémát oldjon meg az iskola. 2. Minden nevelési problémát oldjon meg az iskola, de beszélje meg a tanulóval. 3. Kövesse az iskola a saját nevelési elveit, módszereit, de tájékoztassa mindenről a szülőket. 4. Minden fontosabb eseményt beszéljen meg az iskola a szülővel, s közösen döntsenek a felmerülő problémák megoldásáról. 5. Az iskola minden fontosabb eseményt beszéljen meg a szülőkkel, de a nevelés, a fegyelmezés a szülő dolga. 6. A nevelés a család feladata, az iskola ne törődjön vele. Ez leginkább a Bogardus szociális távolság skála helyi megfelelője, mellyel egy sokszínű, sokkultúrájú, az integráció mellett elkötelezett iskola képes felmérni a témával kapcsolatos szülői attitűdöket. A szülői minőségbiztosítási kérdőívekről összességében elmondható, hogy őszintén és nyitottan vetik fel a problémákat, teret engednek a szülői gondolatok hosszabb kifejtésének, és a szülők valódi véleményére kíváncsiak - akár pozitív, akár negatív - egy-egy kérdéssel kapcsolatban, mert az iskolavezetés elkötelezetten hiszi, hogy az minden esetben az iskola belső világának, belső kultúrájának fejlődését, a szülők és az iskola közötti hatékony kommunikációt szolgálja. TANULÓI KÉRDŐÍV A kérdőív anonim, a tanuló csak az osztályát, azt, hogy melyik évfolyamban lett az iskola tanulója, és azt, hogy melyik iskolából jött át írja fel a kérdőív elejére. A kérdőívek 1. pontjában a tanuló kifejtheti, hogy véleménye szerint az iskolában mi jó, ill. nem jó. Az alpontokban külön-külön minősítheti a tanításban/tanulásban, a napköziben/tanulószobán, a tanuláson kívüli programokban, az iskolaépületében/felszereltségében, a tanáraiban, az Énekes Iskolában, a művészeti

3 oktatásban, a szabadidős programokban, az iskolán kívül szervezett programokban, a diákönkormányzatban, ill. az egyéb tekintetben neki tetsző, ill. neki nem tetsző részeket. A 2. és a 3. pont a tanuló által az iskola legjobban, ill. legkevésbé kedvelt oldalát szeretné feltárni: Ha úgy gondolod, hogy szívesen ajánlanád ezt az iskolát máshová járó barátodnak, mit mondanál neki az iskoláról? ill. Ha úgy gondolod, hogy le akarnád beszélni a barátodat, hogy ebbe az iskolába jöjjön, mit mondanál neki? Mindkét kérdés után lehetősége van a gyermeknek két-három mondatban kifejteni a véleményét. A 4. és az 5. pont a tanuló rövid-, ill. hosszútávon megvalósítható ötleteire kíváncsi: Ha most azonnal változtathatnál 3 dolgot az iskola életében, mi lenne az a három? ill. Az előbbi 3 változáson kívül több év alatt mi minden újat szeretnél még az iskolában? ( pl.: új tantárgyak, jobb felszerelés, új klubok, táborok, új tantermek stb.) Itt szintén két-három mondatnyi hely van arra, hogy a tanuló leírja a gondolatait. A 6. és a 7. pont szintén összetartozók: Szeretnéd-e, hogy a Deák Diák Iskola 12 évfolyamos legyen? ill. Itt maradnál-e nyolcadik után, vagy más iskolát választanál? A 9. kérdés összetett: Olvasd el figyelmesen a következő mondatokat! Ha igaznak tartod a mondatot, karikázd be az I betűt, ha nem tartod igaznak, karikázd be a N betűt! 1. A tanárok kedvesek velem. 2. Mindig megcsinálom a házi feladatot. 3. A gyerekek gyakran csúfolják, ugratják egymást az osztályban. 4. A tanárokat érdekli mi a véleményem. 5. Félek a feleléstől. 6. Örülök, hogy ebbe az iskolába járhatok. 7. Van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni. 8. Az osztálytársaim becsülnek engem, hallgatnak rám. 9. Gyakran dicsérnek a tanárok. 10.Nagyon érdekel, amit az iskolában tanulunk. 11.Számíthatok osztálytársaimra, ha szükségem volna rá. 12.Vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, hogy mit is kell csinálnom. 13.Osztálytársaim előtt bármiről nyugodtan beszélhetek. 14.A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni. 15.Sok veszekedés van az osztályban. 16.Néhány tanárt nem kedvelek. 17.Az osztályban sok barátom van. 18.Gondoltam már arra. hogy elmegyek egy másik iskolába. 19.Ha nem értek meg valamit, megkérdezem a tanártól. 20.Rosszul érzem magam ebben az osztályban. 21.Ha nem tudok valamit megcsinálni, a tanárok segítenek. 22.Az osztályunk összetart. 23.A tanároknak fontos, hogy jó tanulmányi eredményt érjek el. Ezekből a kérdésekből viszonylag jól fel lehet mérni a tanulók egyéni hangulatát, az egyes osztályközösségek állapotát, ill. a gyerekek a tanárok és az iskola egésze iránt táplált érzéseit. TANÁRI KÉRDŐÍV Ahogy az eddigiek, úgy a tanároknak összeállított kérdőív is anonim. A tanári kérdőív két részre van tagolva: az első rész a Helyzetelemzés címet viseli. Itt az iskolavezetés az iskola jelenlegi működésének erős, ill. gyenge pontjairól kérdezi a válaszolót. A tanárok egyenként leírhatják az oktatómunka, a napközi/tanulószoba, a szabadidős tevékenységek, a felszereltség, a tantestület/kollégák (iskolai légkör), az iskolavezetés, a szülők és az iskola kapcsolata, vagy az egyéb téren kialakult pozitív, ill. negatív tapasztalataikat.

4 A második részben a kérdőív rákérdez, hogy: Melyek a legégetőbb problémák jelenleg az iskolában, amelyekkel okvetlenül foglalkoznunk kell? Ezt a kérdést további két részre tagolja: a gyerekek körében, ill. a tantestület, iskolavezetés tekintetében. Mindkét területen helyet biztosít a válaszolónak, hogy pár mondatban kifejthesse véleményét. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a szülői és a tanulói kérdőívek az évek folyamán követik az iskola életében bekövetkező változásokat, emellett részletesen ezzel mintegy segítve, vezetve a válaszolót tárgyalják az iskolai élet különböző aspektusait. Ehhez képest a tanári kérdőív csak nagyvonalakban körvonalazza a témát, szabadabb teret engedve a válaszoló egyéni gondolatainak.

5