Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László"

Irén Bakos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Mikro- és makroökonómia Externáliákés közjavak Szalai László

2 Externáliák Külső gazdasági hatások Olyan hatások, amelyek befolyásolják a termelést és a fogyasztást, de a piac nem, vagy nem megfelelően árazza azokat Kereskedelmük lehetetlen vagy korlátozott A fogyasztó vagy termelő döntéseit más fogyasztók és termelők döntései közvetlenül befolyásolják Az extern hatás lehet negatív és pozitív is A piaci mechanizmusok csak akkor vezetnek Paretooptimális kimethez, ha nincsenek extern hatások Ezek jelenlétében a kormányzati beavatkozás indokolt lehet

3 Fogyasztási externáliák A fogyasztó optimális választását más fogyasztók vagy termelők döntései is meghatározzák Példaként tekintsük a dohányzó (A) és nem dohányzó (B) szobatársak esetét! A pénz mindkettejük számára hasznos jószág, de a szereplők pénzkészlete eltérő lehet A dohányfüst hasznos jószág A számára és káros B számára A füstmennyiség azonban nem lehet eltérő a két szereplő esetében A tiszta levegő és a pénz között átváltás van! A dohányzás B számára negatív extern hatásokat okoz

4 A dohányzás megengedett B szereplő pénzkészlete B dohányfüst dohányfüst A A szereplő pénzkészlete

5 A dohányzás tiltott B szereplő pénzkészlete B dohányfüst dohányfüst A A szereplő pénzkészlete

6 Egyensúly Az egyensúly a kezdeti tulajdonviszonyok függvénye Ha a dohányzás megengedett, akkor B tiszta levegőt vásárol A-tól, akinek a pénzkészlete nő Ha a dohányzás tiltott, akkor A megvásárolja a levegőszennyezés jogát B-től, akinek a pénzkészlete nő A tulajdonviszonyok átrendezése felborítja az egyensúlyt és megváltoztatja a szereplők hasznosságát! Egyensúlyban a füst és a pénz közötti helyettesítési határarány megegyezik a két fogyasztó tekintetében Ha a dohányfüstnek létezik ára, akkor a kimenet hatékony

7 Következmények A végeredmény egészen addig Pareto-optimális, amíg a kezedeti tulajdonviszonyok egyértelműen definiáltak és az extern hatás árazható A gyakorlati problémák a rosszul meghatározott tulajdonviszonyokból származnak pl.: szomszédban hangoskodó gyerekek / pihenő nyugdíjasok Melyik szereplő joga felsőbbrendű? A tulajdonviszonyok átrendezésével az externális hatások internalizálhatóak!

8 Internalizáció Ha a tulajdonviszonyok jól meghatározottak és létezik koordinációs mechanizmus, akkor a külső gazdasági hatások termelési jogaival ugyanúgy lehet kereskedni, mint a közönséges javak esetében pl.: Kiotói Egyezmény Károsanyag-kvóták Ez hatékony eloszláshoz vezet Speciális eset Ha a szereplők preferenciái kvázilineárisak, akkor az extern hatás egyensúlyi mennyisége független a kezdeti tulajdonviszonyoktól

9 Termelési externáliák Az externáliák költségeit/hasznait nem az a szereplő viseli/élvezi, amelyik létrehozta hatást Így annak mennyiségére sincs közvetlen befolyása Negatív externáliák A külső gazdasági hatás növeli a termelési költségeket pl.: acélgyár és halgazdaság ugyanazon a folyón Pozitív externáliák A külső gazdasági hatás csökkenti a termelési költségeket pl.: méhészet és gyömölcsöskert a közelben

10 Negatív externália Az acélgyár költségfüggvénye TC A = c s, x ( ) TC A s > 0 TC A x A halgazdaság költségfüggvénye < 0 A szennyezés csökkenti a költségeket! TC TC H = c( f, x) A > 0 TC A > 0 f x A profitmaximalizálási feladatok π A = p s s TC ( A s, x) maxπ H = p f f TC H max s,x f f, x ( )

11 Negatív externália Az acélgyár elsőrendű feltételei (MR = MC) p s = TC H s s, x ( ) 0 = TC ( s, x ) H x A halgazdaság elsőrendű feltétele A szennyezőanyag ára zérus, ezért a kibocsátását addig kell növelni, amíg a határköltség is nullára csökken! A halgazdaság nem dönthet a szennyezés szintjéről p f = TC H ( f, x) f

12 Társadalmi költség A szennyezés mértékére a halgazdaság nincs hatással, a költségeket azonban viseli Ebből fakad a negatív externália Az acélgyár a döntés meghozatalakor nincs tekintettel a halgazdaság költségeire A költségek szennyezéssel összefüggő növekménye az acélgyár működésének társadalmi költsége Az acélgyár szennyezése magánszempontból optimális, társadalmi szempontból azonban túlzó

13 Internalizáció A két vállalat egyesítésével az externális költségek közvetlenül jelentkeznek Internalizáció belsővé tétel Ekkor a döntéshozó figyelembe veszi szennyezés profitcsökkentő hatását, így az egyéni döntés a társadalmilag optimális kimenethez vezet A profitmaximalizálási feladat maxπ = p s s + p f f TC A s, f,x s, x ( ) TC H f, x ( )

14 Internalizáció Az elsőrendű feltételek p s = TC A s p f = TC H f s, x ( ) f, x ( ) 0 = TC ( s, x ) A x A közös tulajdonos figyelembe veszi a szennyezés költségnövelő hatását! + TC ( f, x ) H x Az acélgyár szennyezésének határköltsége nem nulla!

15 Következtetések Az utolsó feltételt átrendezve TC A s, x ( ) = TC ( H f, x) x x Az acélgyár most annyi szennyezőanyagot bocsát ki, ahol az ebből származó költségcsökkenés megegyezik a halgazdaságban jelentkező költségnövekménnyel A károsanyag-kibocsátás csökken > 0 MC A x ( ) = MC H x ( ) Az internalizáció a tulajdonviszonyok átrendezése mellett megfelelő adópolitikával is biztosítható

16 Társadalmi optimum p x -MC A Az egyéni optimum mindig magasabb kibocsátáshoz vezet. MC H Q T Q E Q x

17 Pigou-féle adók Az adóztatás célja, hogy az acélmű közvetlenül szembesüljön a károsanyag-kibocsátás költségeivel Az optimális adó megegyezik a kibocsátás okozta társadalmi határköltséggel t = TC H x f, x ( ) Az adó megállapításához ismerni kell a szennyezés optimális mértékét A hiányzó piac problémája Ekkor a szabályozás kvótákkal is megoldható lenne

18 Pozitív externália Ebben az esetben a külső gazdasági hatás csökkenti a termelési költségeket, vagyis társadalmi hasznot hajt Ha a hatás nem internalizált, akkor externália mennyisége kisebb, mint a társadalmi optimum A döntéshozó a termelés magánhaszna szerint optimalizál és nem veszi figyelembe a társadalmi hasznokat Ekkor a kibocsátás elmarad az optimálistól A hatás szintén a tulajdonviszonyok átrendezésével vagy szubvenciókkal internalizálható

19 A közlegelő tragédiája A falu legelője köztulajdonban van és a lakosok számára ingyen hozzáférhető A használat nem adagolható és abból senki sem zárható ki A tehenek tejhozama attól függ, hogy összesen hányan vannak a legelőn f(q) szig. mon. csökkenő Cél a falu összvagyonának maximalizálása maxπ = f ( q) aq q A szokásos optimumfeltétel: MP = a Ahol a egy tehén ára (határköltség)

20 A közlegelő tragédiája Ha a legelő magántulajdonban van, akkor a tulajdonos az előző feltételnek megfelelő mennyiségű tehenet vásárolna Pareto-optimális kimenet Azonban a legelő köztulajdonban van, ezért minden lakos egyénileg dönt az általa tartott tehenek számáról Ha a tehenek száma éppen q, akkor az egy tulajdonosra eső hasznot az átlagtermék méri AP(q) Mindaddig megéri újabb tehenet vásárolni, amíg annak átlagterméke meghaladja az árát (a)

21 A közlegelő tragédiája MP, AP Mivel az átlagtermék a feltételezés szerint csökkenő, ezért a határtermék-görbe mindig az alatt halad. hatékony MP egyensúlyi AP MC = a Q

22 A közlegelő tragédiája Az előző eredményre jutunk, ha felhasználjuk a szabad belépésre vonatkozó feltételt Eszerint egészen addig új tehéntulajdonosok jelennek meg a legelőn, amíg a profit pozitív Egyensúlyban tehát a profitráta zérus π = f q ( ) aq = 0 Átrendezve a = f ( q ) q = AP

23 Következtetések A tehéntulajdonosok nem veszik figyelembe, hogy a legelőn minden újabb állat az összes többi tejhozamát is csökkenti Társadalmi költség Köztulajdonban lévő legelő esetén a tehenek száma magasabb, mint a társadalmilag optimális A hatékonyságveszteség a kizárhatóság hiányából fakad Az egyéni optimalizáció a határtermék helyett az átlagterméken alapul Túlzsúfolt legelő A közös javakra általában jellemző a túlfogyasztás

24 Jószágtípusok Rivalizáló fogyasztás Nincs rivalizálás Kizárható fogyasztók Magánjavak Klubjavak pl.: kábeltévé Nincs kizárhatóság Közös javak pl.: közlegelő, úthálózat Tiszta közjavak pl. honvédelem, világítótorony A közjavak további tulajdonsága, hogy a fogyasztásuk nem adagolható A külső gazdasági hatások egy speciális esete, amikor minden résztvevő azonos mennyiségben részesül A kívánatosnak tartott szint azonban egyénenként eltérő

25 Közjavak optimális mennyisége MRS MRS 1 + MRS 2 A közjószágok kereslete az egyéni keresletek vertikális összege! MRS 2 MC(Q) MRS 1 Q opt Q

26 Potyautas-probléma A közjavakra jellemző fogyasztói magatartás Ha a fogyasztók nem kényszerülnek az adof jószág ellentételezésére, akkor inkább másokra hagyják annak megvalósítását A fogyasztásból nem zárhatóak ki A közjavak kínálata jellemzően elégtelen Pusztán a piaci mechnaizmus alapján nem állíthatóak elő

27 Intézményi keretrendszer Az önkéntesség kudarca miatt a közjavak optimális mennyiségének előállítására és finanszírozására valamilyen intézményesült módszert alkalmaznak Utasításos mechanizmus Szavazási mechanizmus (demokrácia) Utóbbi esetben jelentős probléma, hogy a társadalmi preferenciák nem tranzitívak Szavazási paradoxon Arrow-féle lehetetlenségi tétel Kivétel, ha minden szereplő egycsúcsú preferenciákkal rendelkezik Ekkor a mediánszavazó akarata érvényesül

Hasonló dokumentumok

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok