HATÁROZAT. megállapítom,

Átírás

1 Iktatószám: /2015. Előadó: Jurnicsné Füredi Krisztina dr. Jeges-Varga Ferenc Tárgy: KÜJ: KTJ: Táskai-külvíz csatrna vízrendezés előzetes vizsgálati eljárása HATÁROZAT A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (7623 Pécs, Köztársaság tér 7.; a tvábbiakban: Kérelmező) által a tárgyi ügyben benyújttt kérelem és az Angab Bt. (7634 Pécs, Új fasr u. 33/c.; a tvábbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dkumentáció alapján leflytattt előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítm, hgy a Táskai-külvíz csatrna vízrendezés tárgyában környezetvédelmi engedélyezést kizáró k nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás leflytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez természetvédelmi engedély megszerzése szükséges. I. Erdészeti szempntból azn területek esetében, melyek az Országs Erdőállmány Adattárban szereplő erdőrészleteket illetve egyéb részleteket érintenek, az engedélyesnek rendelkeznie kell jgerős erdő igénybevételt engedélyező határzattal. A beruházás megkezdése előtt kell az erdő igénybevételi kérelmet a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54. előírt mellékletekkel felszerelve benyújtani a területileg illetékes erdészeti hatósághz. II. A közreműködő szakhatóság állásfglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4135-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfglalását az alábbiak szerint adta meg: Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dkumentáció alapján a tevékenységgel kapcslatban kizáró k nem merült fel. A vízrendezéssel a hatáskörünkbe tartzó területeken jelentős hatásk nem várhatók, illetve a vizsgálandó szakkérdések vnatkzásában környezeti hatásvizsgálati eljárás leflytatását nem tartm szükségesnek. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fősztály Környezetvédelmi Hatósági és Kmplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: krnyezetvedelem@baranya.gv.hu Hnlap:

2 2 A tervezett mederrendezés vízjgi létesítési engedély köteles tevékenység, illetve a megvalósuló vízilétesítmények üzemeltetése vízjgi üzemeltetés engedély köteles. A vízjgi engedély kérelmeket a vízjgi engedélyezési eljáráshz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell az Igazgatósághz benyújtani. III. Egyéb rendelkezések Az eljárás srán a Kérelmező által megfizetett igazgatási szlgáltatási díjakn és eljárási illetékeken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Krmányhivatal (a tvábbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. A határzat ellen annak kézbesítésétől számíttt 15 napn belül az Országs Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészárs u. 58/a.) mint II. fkú hatósághz címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldánys fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságk állásfglalásai, illetve végzései ellen önálló jgrvslatnak nincs helye, azk jelen határzat elleni jgrvslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szlgáltatási díja az elsőfkú hatósági eljárás igazgatási szlgáltatási díjának 50%-a, azaz frint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfkú hatósági eljárás igazgatási szlgáltatási díjának 1%-a, azaz frint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Krmányhivatal számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rvatban ügyiratszámra utalással átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles máslatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazlást elektrnikus útn is fgadja a bezensek.erika@baranya.gv.hu címen. INDOKOLÁS A Kérelmező május 6. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati kérelmet nyújttt be a Környezetvédelmi Hatósághz, melyhez csatlta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dkumentációt 2 nymtattt példányban, valamint 1 példány elektrnikus adathrdzón. A Tervező az előzetes vizsgálati dkumentációt elkészítő szakértő a jgszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jgsultságát igazlta. A Környezetvédelmi Hatóság megállapíttta, hgy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Krm. rendelet (a tvábbiakban: R.) 3. számú melléklete 127. a) és c) pntja alapján [Vízflyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávlítást és

3 3 rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkdás egyes szabályairól szóló krmányrendeletben előírtak szerint a vizek állapta rmlásának megelőzését, megakadályzását szlgálja) 1 km vízflyáshssztól; védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül] előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásk igazgatási szlgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a tvábbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének 35. pntja szerinti frint összegű igazgatási szlgáltatási díjat a Környezetvédelmi Hatóság felhívására megfizette. A Kérelmező a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a tvábbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pntja szerinti frint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dkumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a hnlapján közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményt, tvábbá a R. 3. (4) bekezdése alapján a vnatkzó iratkat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes település (Táska, Nikla) jegyzőinek. A Környezetvédelmi Hatóság figyelemmel a Ket. 44. (1)-(2) bekezdéseiben fglaltakra a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatkat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Krm. rendelet (a tvábbiakban: Kr.) 28. (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pntja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságt szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4135-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfglalását a rendelkező rész szerint megadta, és azt az alábbiak szerint indklta: A Fősztály tárgyi ügyben /2015. számú június 11. napján érkeztetett - megkeresésévei az Igazgatóságt szakhatósági állásfglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatkat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Krm. rendelet (a tvábbiakban: Krm.) 28. (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jgszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hgy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztsíttt-e, vízbázis védőterületére, védőidmára, jgszabályban, illetve határzatban meghatárztt előírásk érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levnulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakrl, tvábbá annak elbírálása, hgy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jgszabályban, illetve határzatban meghatárztt előírásk érvényesíthetők-e,

4 4 A szakhatósági megkeresésben a Fősztály megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dkumentációjának (készítette: ANGAB Bt., dátum: április) elektrnikus elérési útvnalát. A dkumentációt áttanulmányztam és az alapján az előzőekben hivatkztt szakkérdések tekintetében a következőket állapítttam meg. A Táskai-külvíz csatrna a Vg T/ iktató- és S.XI/25. vizikönyvi számn kiadtt, utljára a H/2530-4/ iktatószámú határzattal módsíttt vízjgi üzemeltetési engedélye augusztus 31-én lejárt. Kérelmező a csatrna üzemeltetésének jgszerűsítését kezdte meg, amely a csatrna elvárásknak megfelelő, engedélyezett kiépítését, majd üzemeltetését jelenti. A csatrna jókarbahelyezése az NQ 20%-s vízhzam figyelembe vételévei történik. A fkm között bal parti depónia kiigazítás, jbb parti depónia építés történik, a fkm kőzött ktrási munkákat végeznek, a fölött, a dmbvidéki jellegű szakaszn ktrás, bzótirtást terveznek. A szükséges összes ktrás mennyisége: ~ m 3, a szükséges összes depónia építés mennyisége: ~ m 3. A kitermelt iszap ahl lehet helyben kerül elterítésre. A bal partn 3 m szélességben gyepesített fenntartó sáv kerül kialakításra, míg a jbb partn megmarad a természet közeli, vízminőségvédelmi szempntból is kedvező természetes jelleg. A mederrendezés srán vízellátási, szennyvíztisztítási-, elvezetési szakkérdés nem merül fel. A tevékenység célja a rendezett vízlevezetés, közte a nagyvizek levezetése. A mederrendezés vízbázis védő területére, védőidmára, jgszabályban, illetve határzatban meghatárztt előíráskat nem érint. A kiépítés, működés a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére nrmál üzemmenet eseten nincs számttevő hatással. A felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jgszabályban, illetve határzatban meghatárztt előírásk érvényesíthetők. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújttt, április hónapban összeállíttt előzetes vizsgálati dkumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben fglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szlgáltatás általáns szabályairól szóló évi CXL. törvény (a tvábbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.

5 5 Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkdásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatkat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Krm. rendelet (tvábbiakban: Krm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkdási hatósági jgkör gyakrlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Krm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Krm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pnt b) alpntja állapítja meg. A Környezetvédelmi Hatóság tvábbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatárztt szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevnta a Smgy Megyei Krmányhivatal Élelmiszerlánc-biztnsági, Növény- és Talajvédelmi Fősztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát, a Smgy Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkdási Fősztály Erdészeti Osztályát, a Smgy Megyei Krmányhivatal Kapsvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát és a Smgy Megyei Krmányhivatal Népegészségügyi Fősztály Közegészségügyi Osztályát. A Smgy Megyei Krmányhivatal Élelmiszerlánc-biztnsági, Növény- és Talajvédelmi Fősztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a SOF/23/860-2/2015. számú véleményében fglaltak szerint talajvédelmi szempntból kifgás nem merült fel. Véleményében rögzítette azkat az alább lvasható talajvédelmi követelményeket, amelyek érvényre juttatását biztsítani kell a tevékenység későbbi engedélyeztetése srán. A beruházást úgy kell megvalósítani, hgy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkdás feltételei ne rmljanak. A beruházás kivitelezése srán biztsítani kell, hgy a környezeti hatásk a környező termőföld minőségében kárt ne kzzanak (gépek mzgása, építési hulladék). A beruházás megvalósítása srán a beruházó/kivitelező köteles gndskdni a humuszs termőréteg mentéséről és hasznsításáról. A beruházás megvalósítása srán származó anyag, kitermelt altalaj mezőgazdasági területre csak talajvédelmi terv alapján kerülhet. A beruházást követően a területet az építésből, illetve bntásból származó idegen anyagktól meg kell tisztítani. A munkagödrök betemetését követően elegyengetett talajfelszínt kell kialakítani. Az elvégzett rekultivációs műveletekről a kivitelező köteles külön nyilvántartást vezetni. A rekultivációs munkálatk megkezdéséről a kivitelező köteles a talajvédelmi hatóságt írásban tájékztatni. A rekultiváció srán a kivitelező köteles mindenben a rekultivációs terv szerint eljárni. A mentett humuszs termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a kivitelező köteles külön nyilvántartást vezetni. A Smgy Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkdási Fősztály Erdészeti Osztálya a SOG/39/4130-2/2015. ügyiratszámú véleményére figyelemmel a Környezetvédelmi Hatóság a rendelkező rész szerint határzta meg az tevékenység engedélyezésének erdészeti szempntú feltételeit.

6 6 Véleményét az alábbiakkal indklta: A csatlt dkumentáció alapján megállapítttam, hgy a tervezéssel érintett ingatlank (Nikla 025, 056, 087, Táska 02, 088, 0108 helyrajzi számk), valamint a depóniával, műtárggyal érintett ingatlank (Nikla 025, 056,091,087, Táska 02, 088, 0108 helyrajzi számk) nem érintik az Országs Erdőállmány Adattár részét képező erdőtervezett erdőket. A Táska 0102 helyrajzi szám "c" alrészletének vnatkzásában nem tartunk nyilván erdőtervezett erdőt. A Táska 0105 helyrajzi szám "d" alrészlete vnatkzásában a Táska 17H erdőrészletet tartjuk nyilván az Országs Erdőállmány Adattár adatai szerint. A ktrás miatt fakitermelésre, és szükség esetén (a dkumentációból nem derül ki!) időleges vagy végleges erdő igénybevételére kerülhet sr. Erdőtervezett erdők esetében (Táska 17H erdőrészlet) a beruházás megkezdése előtt jgerős erdő igénybevételt engedélyező határzattal kell rendelkeznie az engedélyesnek. A nem kivett árkt érintő fakitermelések esetén a fásítás szabályai szerint kell eljárni, az esetleges fakitermelés bejelentés-köteles. Tájékztatm tvábbá, hgy a dkumentáció Általáns követelmények fejezetben a jgszabályi hivatkzás erdők esetében a évi XXXVII. törvény hatályba lépésével hatályn kívül került, tvábbá a fejezet első bekezdésében a leírt, az állami erdők kezelésére vnatkzó állítás hamis! (Táska erdőterülete 322,95 ha, ebből SEFAG kezelés 0,0 ha) Véleményem szerint környezeti hatásvizsgálat leflytatása erdők esetében nem indklt. A Smgy Megyei Krmányhivatal Népegészségügyi Fősztálya a SOR/074/ /2015. ügyiratszámú véleményében rögzítette, a tervezett tevékenység megvalósítása ellen közegészségügyi szempntból kifgás nem merült fel. A Smgy Megyei Krmányhivatal Kapsvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a SO-04D/EOH/991-2/2015. iktatószámú örökségvédelmi szakvéleményében rögzítette azkat az alább lvasható örökségvédelmi követelményeket, amelyek érvényre juttatását biztsítani kell a tevékenység későbbi engedélyeztetése srán. 1. A tervezett Táskai külvíz csatrna vízrendezési munkálatai, különös tekintettel a talajblygatással járó földmunkákra, csak flyamats régészeti megfigyelés mellett végezhetők. 2. A flyamats régészeti megfigyelésre szerződést kell kötni a régészeti feladatk ellátására jgsult és akkreditált intézménnyel. 3. A munkáltk megkezdéséről, azt 5 nappal megelőzően írásban értesíteni kell a Kapsvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát. 4. Amennyiben az építkezés srán régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező (a tevékenység felelős vezetője, ingatlan tulajdns, az építető, vagy a kivitelező) a) köteles az általa flytattt tevékenységet aznnal abbahagyni, b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékztatja a mentő feltárás elvégzésére jgsult intézményt,

7 7 c) a tevékenységet szüneteltetni, tvábbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jgsult intézmény intézkedéséig gndskdni. 5. A régészeti megfigyelés lezárultával, annak tényéről a szerződők (beruházó/kivitelező/feltárást végző intézmény) kötelesek Hivatalmat értesíteni, illetve határidőn belül a jgszabályban elő írt dkumentációs kötelezettséget teljesíteni. Véleményét a következők szerint indklta: A mellékelt kérelem alapján megállapítttam, hgy a Táska település külterületén a 0108 hrsz. alatti ingatlan egy nyilvántarttt régészeti lelőhely (KÖH aznsító: 49304, Lelőhely-neve: Táska-Fehérvizimajr) részét képezi. Először 1939-ben kerültek elő szórványként népvándrláskri leletek egy sírból. Majd 1940-ben Gönczi Ferenc flytattt régészeti feltárást a helyszínen, de csak őskri leleteket (kerámiatöredékek) talált. Ugyancsak érinti egy régészeti lelőhely a tervezett felújítást. Az érintett lelőhelye aznsítója: 49326, Lelőhely-neve: Táska-Kuta dűlő II. Müller Róbert 1965-ben végzett a helyszínen először terepbejárást, amely srán krát tekintve késő-középkri, jellegét tekintve egy telep került elő. A rendelkezésemre álló adatk alapján megállapítttam, hgy a kulturális örökség védelme jgszabályban meghatárztt követelményeinek a kérelemben fglaltak szerint megfelel. Kikötéseit az alábbiak alapján tette meg: 1. pntba tett kikötésem a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a tvábbiakban: Kötv.) 22. (3) bekezdés a) pntja alapján tettem. 2. pntban tett kikötésem a Kötv. 22. (10) bekezdése alapján tettem. 3. pntban tett kikötésem a a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcslats szabálykról szóló 39/2015. ( ) Krm. rendelet (a tvábbiakban: Kr.) 10. (1) bekezdése alapján tettem. 4. pntba fglalt kikötésem a Kr. 26. és a Kötv. 27. alapján tettem. 5. pntba fglalt kikötésem a Kr. 8. bekezdései alapján tettem. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. (1) bekezdés c) pntjára, a /2015. iktatószámú végzésében belföldi jgsegélyben megkereste a területileg érintett települések jegyzőit. A jgsegélykérelem szerinti a jegyzőktől kérte, adják meg az arra vnatkzó - rendelkezésére álló - adatkat, hgy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcslats önkrmányzati szabályzással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyzők figyelmét arra is, hgy jgsegélyükhöz mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcslats véleményüket is

8 8 A Pusztakvácsi Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzője a 798-1/2015. számú végzésben a belföldi jgsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: Táska-külvíz csatrna vízrendezése Táska község Önkrmányzatának Képviselő-testülete helyi építési szabályzatáról szóló 3/2008. (IV. 18.) sz. rendeletében meghatárztt természetvédelmi követelményeknek megfelel, védett környezeti elemet vagy rendszert nem érint, a helyi környezet és természetvédelemmel kapcslats önkrmányzati szabályzással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van. A Mesztegnyői Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzője a 760-2/2015. számú jgsegélyében az alábbiakat közölte: A Táskai-külvíz csatrna vízrendezés előzetes vizsgálati eljárása srán a leírt tevékenység összhangban van a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcslats önkrmányzati szabályzással, valamint az önkrmányzat településrendezési eszközeivel. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújttt előzetes vizsgálati dkumentációt áttanulmányzva a következőket állapíttta meg: A tervezett tevékenység rövid ismertetése: A tervezett tevékenység célja A tervezett beavatkzásk célja a patak eredeti vízszállító képességének helyreállítása, a mederben lévő feliszaplódásk, elfajulásk megszüntetésével. Tekintettel arra, hgy a patak a külterületi vizek befgadója is, a mederfelújítás a mezőgazdasági területek kárs többletvizeinek elvezetését is szlgálja. A tervezett beavatkzásk tvábbi célja külterületen, a patak partján egy a fenntartógépekkel biztnságsan járható gyepesített sáv kialakítása is, ami a meder és környezetének megfelelő állaptban tartását biztsítja. A tervezett beavatkzásk Mederktrás, depóniamagasítás A tervezett ktrás srán a vízflyásszelvények közötti szakaszn a meglévő bal parti depónia kerül rendezésre, a jbb partn depónia kiépítése szükséges. A vízflyásszelvény feletti szakaszn csak mederktrási munkákat kell végezni. A szükséges összes ktrás mennyisége ~13488 m 3 A szükséges összes töltés mennyisége ~ m 3 A kitermelt iszapt túlnymórészt helyben kívánják elteríteni. A Táskai-külvíz csatrna fenntarthatósága érdekében a patak bal partja mentén 3,0 m széles gyepesített fenntartó sáv kialakítása tervezett. A tervezett mederktrást a fenntartó sáv felőli egyldali ktrással kívánják megldani.

9 9 Tervezett, illetve meglévő, elbntandó létesítmények műtárgy megjegyzés helye (km szelvény) nyílás mérete (m) ,5 tervezett átközlekedő műtárgy elbntandó fahíd elbntandó fahíd ,2 tervezett átközlekedő műtárgy (elbntandó áteresz) elbntandó fahíd ,2 tervezett átközlekedő műtárgy (elbntandó áteresz) ,2 tervezett átközlekedő műtárgy (elbntandó áteresz) elbntandó fahíd elbntandó fahíd ,0 meglévő híd elbntandó fahíd x0,7 meglévő híd elbntandó fahíd ,6 meglévő híd A tevékenység helye és területigénye: A tervezési terület és a hzzá tartzó vízgyűjtőterület Táska és Nikla község külterületén található. Táskai-külvíz csatrna tervezéssel érintett ingatlank: Nikla 025, 056, 087, 091 hrsz Táska 02, 088,0108 hrsz. Depónia illetve átközlekedő műtárgyak építése kapcsán érintett ingatlank: Depónia: Táska 0102, 0105, 099, 095, 094, 092 hrsz. Új műtárgy: Táska 0101, 0106, Nikla 089 hrsz. Természet- és tájvédelmi szempntból megállapítható: A tervezett vízrendezés által érintett területek közül a Nikla, 025, 056, 087, 091, 089, illetve a Táska, 02 hrsz-ú ingatlank védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetet nem érintenek. A Táska, 02 hrsz.-ú ingatlan közvetlen határs a Táska, 03, 090 és a Táska, 089 helyrajzi számú ingatlankkal, melyek részét képezik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet (a tvábbiakban: Nkr.) alapján

10 10 kihirdetésre került Natura 2000 hálózat elemei közül a HUDD10012 jelű, Balatni berkek elnevezésű különleges madárvédelmi területnek (a tvábbiakban: Balatni Berkek ) valamint a HUDD20031 jelű Fehérvíz elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (a tvábbiakban: Fehérvíz ). A Táska, 088, 092, 094, 095, 099, 0101, 0102, 0105, 0106, 0108 hrsz.-ú ingatlank mind a Balatni berkek, mind a Fehérvíz elnevezésű Natura 2000 területeknek, egyúttal a 111/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet (a tvábbiakban: KvVM rendelet) által kijelölt Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Területnek is részét képezik. A Táska, 092, 094, 095, 099, 0102, 0105, 0108 hrsz.-ú ingatlankn tvábbá a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a tvábbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján törvény erejénél fgva védett lápterültek találhatók. A KvVM rendelet 3. -a szerint a Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület védettségének indka és célja a táj jellegének megőrzése, a jelentős természeti értéket képező lápk, láprétek, nádask, láperdők, tvábbá az azkban található természetes növénytársulásk, valamint a hzzájuk kapcslódó állatvilág megóvása. A Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről szóló 9/2013. (II.20.) VM rendelet (a tvábbiakban: kezelési terv) 1. mellékletének 1. pntja szerint a fő természetvédelmi célkitűzések közé tartzik a védett és fkzttan védett növény- és állatvilág megőrzésén túl a jellegzetes tájkép, a nyíltvizes területek, a lápk, láp- és mcsárrétek, az őshns fajkból álló facsprtk mzaikjainak megőrzése, fenntartása és helyreállítása. A kezelési terv 1. mellékletének pntja kimndja, hgy a területen új építmény létesítése természetvédelmi kezelést, valamint az 1. pntban meghatárztt természetvédelmi célkitűzések elérését szlgáló építményen kívül tils. Az Nkr. 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárlásának és fenntartásának célja az azkn található, meghatárztt fajk és élőhelytípusk kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárlásának alapjául szlgáló természeti állapt, illetve a fenntartó gazdálkdás feltételeinek biztsítása. A Balatni berkek elnevezésű terület specifikus célkitűzései közt szerepel a kiemelkedő élőhelyi váltzatsságának, mzaiksságának biztsítása, a terület vízellátásának és természeteshez közeli vízjárásának biztsítása a fészkelő vízimadárfajk és az azk táplálékbázisát alktó vízi szervezetek öklógiai igényeinek megfelelően, valamint az idegenhns, invazív fajkkal szembeni védekezés. A Fehérvíz elnevezésű terület fenntartásának és kezelésének fő célkitűzései közt egyebek mellett szerepel, hgy a megmaradt vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátását biztsítani kell különös tekintettel a terület fennmaradt lápjain. Mivel a tervezett tevékenység Natura 2000 területeket érint, a Tervező benyújttta a tervezett beruházásra vnatkzó hatásbecslési dkumentációt az előzetes vizsgálati dkumentáció részeként. A hatásbecslési dkumentációban fglaltak alapján megállapítható, hgy a

11 11 beruházás srán védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület közvetlen igénybevételére kerül sr az alábbiak szerint: mederktrás, a csatrna bal partján található depónia megerősítése és azn fenntartó sáv kialakítása, jbb partján új depónia építése, a km szelvényben 1,5x1,5 m keretelemből átközlekedő műtárgy építése, az és a km szelvényekben található rms fahidak bntása. A tevékenységek célja a csatrna eredeti vízszállító-képességének visszaállítása, valamint a Fehérvízi láp szempntjából külvíznek számító mezőgazdasági területekről érkező vizek biztnságs befgadóba vezetése által, a környező területek belvíz-veszélyeztetettségének csökkentése. A tervezett kivitelezés védett, és közösségi jelentőségű állatfajk zavarását kzhatja, illetve a depónia és a fenntartó sáv kialakítása srán a növényzet pusztulását kzza, aznban a teljes Natura 2000 területekhez képest ezek az állmányk jelentéktelenek, illetve maradandó kárkzás nem várható. A Tvt a alapján tils a védett természeti terület állaptát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célkkal ellentétesen megváltztatni. A Tvt. 42. (1) bekezdése szerint tils a védett növényfajk egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, kársítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, kársítása. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint pedig tils a védett állatfajk egyedének zavarása, kársítása, kínzása, elpusztítása, szaprdásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkzó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lermblása, kársítása. A Tvt. 38. (1) bekezdés c), e), és f), pntja alapján védett természeti területen, a Környezetvédelmi Hatóság engedélye szükséges a terület helyreállításáhz (mederktrás), jellegének, használatának megváltztatásáhz (depónia és műtárgy építés), fa, facsprt kivágáshz (fenntartási sáv kialakítás), nád, és más vízinövényzet irtásáhz. Az engedélyezési eljárás srán tett előíráskkal biztsítható a kárkzás minimalizálása, védett terület és a védett természeti értékek ltalma. Csapadéks, erősen belvizes hidrlógiai visznyk között a védett természeti területen is ly mértékben megemelkedhet a vízállás, hgy a kezelési terv 1. mellékletének 1. pntjában szereplő mzaiks váltzats élőhelyek mzaiksságának fenntartása nem biztsítható. A beruházás megvalósulását követően a Fehérvízi láp vízrendszerének üzemeltetése biztnságsabbá válik, elkerülhetővé válik mind a vízhiány, mind a többletvíz által kztt természetvédelmi szempntból előnytelen állaptk kialakulása. A kezelési terv 1. mellékletének pntjában fglalt tiltás alól jelen beruházás a fentiekre tekintettel kivételt képez. A hatásbecslési dkumentációban, valamint a fentiekben részletezett, a kedvezőtlen hatáskat enyhítő intézkedések betartása mellett a védett és Natura 2000 területek lehatárlásának alapjául szlgáló természeti állaptának kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és megőrzése, a tvábbiakban is biztsítható. A Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szlgáló fajk és élőhelytípusk természetvédelmi helyzetére hsszú távn pzitív hatást gyakrl. Az Nkr. 10. (7) bekezdése szerint a beruházás engedélyezhető, ha az a kijelölés céljaival nem ellentétes. Mindezek alapján természet- és tájvédelmi szempntból a tervezett beruházás az előzetes vizsgálati dkumentációban leírt módn, a kedvezőtlen hatásk enyhítése mellett megvalósítható és természetvédelmi érdeket nem sért.

12 12 A Környezetvédelmi Hatóság a szakági vélemény kialakítása srán figyelembe vette a Balatnfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, mint a terület természetvédelmi kezelőjének és /2015. számú nyilatkzatát. A Környezetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati dkumentációban fglaltakat természet- és tájvédelmi szempntból a Tvt., az Nkr., a KvVM rendelet és a kezelési tervben fglaltak figyelembevételével vizsgálta. Zajvédelmi szempntból megállapítható: Az előzetes vizsgálati dkumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technlógia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibcsátás mértéke a megengedett zajvédelmi követelményértékeket a legközelebbi védendő ingatlannál (110 m) várhatóan nem haladja meg. Az üzemelési időszakban zajkibcsátás nem várható, így zajkibcsátási határérték megállapítása nem szükséges. Az üzemeléshez szállítási frgalm nem kapcslódik. A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Krm. rendelet, és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt. Levegőtisztaság-védelmi szempntból megállapítható: A tervezett tevékenység nem kz többletterhelést az érintett területek levegőminőségében, légszennyező pntfrrás nem épül. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pntfrrásk kibcsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatárztt levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség kialakulása nem várható. A Környezetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati dkumentációban fglaltakat levegőtisztaság-védelmi szempntból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Krm. rendelet figyelembevételével vizsgálta. Hulladékgazdálkdási szempntból megállapítható: - A tervezett tevékenység srán esetlegesen keletkező hulladékk kezelése szabályszerűen tervezett. - Az előzetes vizsgálati dkumentációban fglaltak szerint a kitermelt föld egy részét az építés területén hasznsítják, amely esetben az a hulladékról szóló évi CLXXXV. Törvény (a tvábbiakban: Ht.) 1. (3) bekezdés e) pntja értelmében nem tartzik a törvény hatálya alá. E szerint a tevékenység végzéséhez hulladékgazdálkdási engedély megszerzése nem szükséges. - Mindemellett felhívm a figyelmet arra, hgy amennyiben a megmaradó kitermelt föld más területen kerül hasznsításra, az csak az arra vnatkzó hulladékgazdálkdási engedély alapján történhet.

13 13 - A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkdási szakági vélemény kialakítása srán a Ht. 4. -a, a 31. (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe. Összességében megállapítható, hgy a Környezetvédelmi Hatóság és az egyéb szakkérdéseket vizsgáló szervezeti egységei, valamint az eljárásba bevnt szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró kt nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcslatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tarttták szükségesnek. A Környezetvédelmi Hatóság a tervezett tevékenységhez kapcslódó knkrét előírásait a természetvédelmi eljárás srán eljáró hatóságként, illetve vízjgi engedélyezési eljárás srán szakhatóságként adja meg. E határzat jgerőre emelkedését követően a természetvédelmi és vízjgi engedélyezési eljárás leflytatható, a természetvédelmi és vízjgi engedély birtkában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcslatban a Környezetvédelmi Hatósághz, tvábbá a Pusztakvácsi Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzőjéhez, valamint a Mesztegnyői Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzőjéhez az érintett nyilvánsság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általáns szabályairól szóló évi LIII. törvény (a tvábbiakban: Kvt.) 67. (1) bekezdése és a R. 5. (2) bekezdés ac) pntja értelmében a rendelkező részben fglaltak szerint határztt. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. (1) bekezdése értelmében határzatba fglalta. A határzatt a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a hnlapján közzéteszi. A határzat kifüggesztésének napja: augusztus 3. A határzat levételének napja: augusztus 19. Tvábbá a R. 5. (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzőkkel, akik a Ket. 80. (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel a kézhezvételtől számíttt 8. napn gndskdnak a határzat teljes szövegének nyilváns közzétételéről, és a közzétételt követő öt napn belül tájékztatják a Környezetvédelmi Hatóságt a közzététel időpntjáról, helyéről, valamint a határzatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határzat nem mentesít más hatóságk, valamint az érintett ingatlank fölött rendelkezni jgsultak (tulajdns, használó, vagynkezelő, stb.) engedélyének, hzzájárulásának beszerzése alól, és plgári jgi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint jghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pntja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete 5. pntja rendelkezik.

14 14 A határzat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és a 99. (1) bekezdései biztsítják, a szakhatóságk állásfglalásai és végzései ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szlgáltatási díja az FM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pntja, valamint a 2. (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napn, azaz a határzat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcslódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határzat annak levételét követő naptól számíttt 15. napn jgerőre emelkedik. Pécs, július 30. Dr. Hrváth Zltán krmánymegbíztt felhatalmazása alapján kiadmányzta: Schwarcz Tibr fősztályvezető Kapják: 1. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tv 7623 Pécs, Köztársaság tér HNYR (helyben) 3. Zöld Pnt Irda (helyben)/web (közzététel céljából: 4. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 5. Smgy Megyei Krmányhivatal Népegészségügyi Fősztály Közegészségügyi Osztály 6. Smgy Megyei Krmányhivatal Élelmiszerlánc-biztnsági, Növény- és Talajvédelmi Fősztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály 7. Smgy Megyei Krmányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkdási Fősztály Erdészeti Osztály 8. Smgy Megyei Krmányhivatal Kapsvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 9. Smgy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály 10. Smgy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékztatásul 11. Pusztakvácsi Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzője (Táska község vnatkzásában) közzététel céljából is 12. Mesztegnyői Közös Önkrmányzati Hivatal Jegyzője (Nikla vnatkzásában) közzététel céljából is