Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata

Átírás

1 SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában Készítette: Szalay Piroska Témavezető: Dr. habil. Sipos Kornél MD, Ph. D egyetemi tanár Budapest, 2005

2 SEMMELWEIS EGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI SPORTTUDOMÁNYI TUDOMÁNYÁGI DOKTORI ISKOLA Az alkoholizmus néhány pszichológiai és szomatikus következményének vizsgálata A rendszeres fizikai aktivitás szerepe az alkohol-dependens fiatal férfiak komplex rehabilitációjában Készítette: Szalay Piroska Témavezető: Dr. habil. Sipos Kornél MD, Ph. D egyetemi tanár Elnök: Dr. habil. Gombocz János egyetemi tanár CSc Opponensek: Dr. habil. Szabó Béla egyetemi tanár CSc Dr. Vingender István főiskolai docens Ph. D Titkár: Dr. Batta Klára főiskolai tanár Ph. D Bizottsági tag: Dr. Takács Ferenc egyetemi tanár CSc Budapest,

3 Köszönetnyilvánítás Köszönetem fejezem ki a Bács Kiskun Megyei Önkormányzat Megyei Kórház Pszichiátria Osztálynak, mely a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Oktatóközpontja minden dolgozójának, orvosoknak, adminisztratív dolgozóknak, hogy a dolgozatom megírásához jó szándékkal önzetlenül nyújtottak segítséget. Őszinte hálával tartozom Szücs Attila Professzor, Osztályvezető Főorvos Úrnak, aki lehetővé tette a kutatást, a mérések elvégzését, és az új mozgásprogram kipróbálását. Megköszönöm dr. Szegvári Zsuzsanna főorvos asszonynak és Konecsni Ferencné Irénkének, klinikai elektro fiziológiai szakasszisztensnek, hogy munkám végzésében nem csak értékes tanácsaikkal, hanem tevőlegesen is segítségemre voltak, a Cerberus méréseket felügyelték, és irányították. Köszönöm, szaktudásukat, és végtelen türelmüket. Köszönet illeti meg, dr. Bodó Mihály kutatóorvost, a módszer kidolgozóját, aki a kontroll csoport mérését elvégezte az Egyesült Államokban, és az eredmények felhasználását lehetővé tette. Rendkívül sokat jelentett szaktudása, példamutató magatartása, mellyel a tanulási folyamatban ismereteimet bővítette. Végezetül, a legnagyobb szeretettel, tisztelettel és hálával köszönöm meg Dr. Sipos Kornél Professzor Úrnak, témavezető tanáromnak, ahogy tanított, vezetett, utat mutató lámpása volt fejlődésemnek. 2

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Témaválasztás indoklása A megváltozott életkörülmények A jól-lét összetevőinek megítélése A társadalom értékrendjébe való beépülés Problémafelvetés Irodalmi áttekintés Dohány és szegénység Dohány és gazdaság Az alkohollal kapcsolatos cikkek kutatások A vörösbor jótékony hatása a kardiovaszkuláris rendszerre A krónikus alkoholfogyasztás hatása A rendszeres testedzés hatása a pszichoterápiában A kutatás célja Kérdés felvetés Kutatási hipotézisek A vizsgálat és módszerei Vizsgálati személyek Tennessee Self- Concept Scale (testi énkép alskála) összehasonlító vizsgálata alkoholbeteg és egészséges csoportok között Vizsgálati személyek Tennessee Self- Concept Scale énkép fiatal sportoló és nem sportoló, fiatal alkoholbeteg és középkorú alkoholbeteg csoport vizsgálati személyei: Tennessee Self- Concept Scale vizsgálatában résztvevő személyek csoportba rendezése Dohányzással szembeni ellenálló képesség és sport tevékenységre való készenlét pszichológiai vizsgálatban résztvevő személyek Az én-hatékonyság vizsgálatban résztvevő középiskolás korú tanulók pszichológiai vizsgálata (dohányzással szembeni ellenálló képesség és sporttevékenységre való készenlét vizsgálat) Cerberus vizsgálatban résztvevő személyek Vizsgálati módszerek Pszichológiai tesztek Cerberus Rendszer A mérési körülmények A mérések értékelési módjai, statisztikai eljárások Adatfeldolgozás Az alkalmazott rehabilitációs mozgás program A mozgásprogram időtartama Kondícionális képesség fejlesztés Mozgásanyag az ideg-izom kapcsolatok javítására Stretching Eredmények ismertetése Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála vizsgálat eredménye

5 Tennessee Self-Concept Scale testi énkép alskála faktorok A vizsgált csoportok eredményeinek összehasonlítása Következtetés Megbeszélés Egészséges főiskolás csoportok (férfi, nő) és alkohol beteg csoportok (férfi, nő) 50 én-hatékonyság mutatóinak összehasonlító vizsgálata Dohányzással szembeni ellenállóképesség vizsgálatok eredményei Sporttevékenységre való készenlét vizsgálatok eredményei Az alkoholbeteg férfiak és alkohol beteg nők sporttevékenységre való készenlétének összehasonlítása 2-mintás t- próbával Következtetés Megbeszélés Középiskolások dohányzással szembeni ellenálló képességet és sporttevékenységre való készenlétet vizsgáló felmérések eredményei Következtetés Megbeszélés A dohányzással szembeni ellenálló képesség szociális modelljének vizsgálata Cerberus vizsgálati eredmények Következtetés Megbeszélés Összefoglalás A szívinfarktus, az agyvérzés, és az alkohol kapcsolata Az alkohol és a stroke kapcsolata Cerberus rendszerrel való szűrővizsgálati eljárás A rehabilitáció stratégiai pontjai Következtetések Kulcsfogalmak Összefoglaló Angol összefoglaló (Abstract) Irodalom jegyzék Mellékletek Függelék (táblázatok jegyzéke)

6 1. Bevezetés Az emberi civilizáció egyetlen században sem törekedett annyira az emberiességre, az ésszerűségre, az egyenlőségre és a szabadságra, mint a XXI. század elején (71). Az ember a természet része. Természetes állapota, hogy legyen ép, egészséges lélek az egészséges testben (Juvenalis, i.sz. 35). Boldogság keresésének útja ennek az állapotnak a minőségétől függ. Ezt az utat tanulni kell. Azok az emberek, akik megtanulták, hogyan irányítsák belső élményeiket, érzéseiket, képesek arra, hogy életük minőségét is meghatározzák. Mill a XIX. század első felében írta, hogy Az emberiség sorsában nem állhat be általános javulás, míg gondolkodásmódjának alapvető fölépítése nem változik meg gyökeresen. (25). Gondolkodásmódunkban paradigmaváltásra van szükség. A belső rend hiánya eredményezi azt az érzést, melyet ontológikus szorongásnak vagy egzisztenciális félelemnek nevezünk. Ez az érzés nem jelentkezik azoknál, akik urai saját életüknek (25). A Delphoi jósda valamikori felirata, az Ismerd meg önmagad is ezt az igazságot hordozza. Az emberek hallatlan erőfeszítéseket tesznek az anyagi jólét elérésére, de sajnos az új lehetőségek új csapdákat is jelentenek. Eközben elveszik a szabadság és sérül az identitás, ami megbetegítheti az embert. Vannak, akik ilyenkor az alkoholba vagy a kábítószer világába menekülnek. Ez az állapot messze elkerüli az értelem és a szabadság világát, a tehetetlenség és a tudat elnyomása válik uralkodóvá. A szenvedély fog parancsolni, függetlenül attól, hogy minek hívjuk: alkoholnak, dohánynak, vagy kábítószernek. Az ember szenvedélye rabja lesz. Elveszti tudata feletti uralmát. A tudat fölötti uralom nem egyszerű kognitív készség, ugyanolyan súllyal bír benne a testi képesség, az érzelem, az akarat és az intelligencia. Fontos tényező a tudat kontrollálásának képessége, melyet minden alkalommal a kulturális háttér változásának megfelelően át kell fogalmazni. Ezeket a bonyolult műveleteket az emberi agy végzi, a központi idegrendszer elektrokémiai folyamatai által úgy, ahogy azt a több millió éves biológiai evolúció megalkotta. A huszadik század egyik legismertebb Nobel-díjas tudósától, Sir John Ecclestől származik a következő megállapítás: Az élet fejlődésének, az evolúciónak az egyik, ha nem legnagyobb csodája az emberi agy, az Universum valószínűleg legszebb legbonyolultabb, s egyben legkifinomultabb, ugyanakkor szinte teljes pluripotenciával rendelkező produktuma. (40). Az elme működése a testi működéstől nem elválasztható. A test mozgása önmagában puszta fizikai elmozdulás, az elme működése nélkül nem lenne képes több száz különböző funkció ellátására. Az elme nyújtja azt az öröm élményt, mely fizikai aktivitás útján éri az embert. Testünk felbecsülhetetlen értékű, mert nélküle nem lennének tapasztalatok, nem jönnének 5

7 létre cselekvési utak, a testi örömök hiánya minden kultúrában devianciát, eltorzult, az emberhez nem méltó viselkedést okoz. Az ember természetes, egészséges állapotához hozzátartozik a mozgás, a fizikai aktivitás. Fizikai aktivitásnak nevezzük: a vázizomzat összehúzódása által kiváltott bármilyen testmozgást, mely az energia felhasználást a nyugalmi szint fölé emeli. A rendszeres fizikai aktivitás preventíve csökkenti a korai kardiovaszkuláris halálozás rizikóját, ami érvényes a korai stroke eredetű halálozásra mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában. Igazolt az enyhe vagy közepes erősségű fizikai aktivitás előnyös hatása is. A disszertációban azokat a negatív folyamatokat vizsgáljuk, melyek erősítik az emberi értéktelenség érzést, ezáltal fizikai és mentális leépülést okoznak. Megkeressük azokat a dimenziókat, melyek minőségi feltételei az egészségnek. Munkánk vezérfonala: Az egészség az ember testi, lelki és szociális funkcióinak minőségével határozható meg, ami az embernek önmagával és másokkal való kapcsolatában személyes és társas helyzeteiben a sikerességet biztosítja. (7). 6

8 2. Témaválasztás indoklása Magyarországon az utóbbi két-három évtizedben szociológiai kutatások bizonyítják a deviancia terjedését. (54) A kutatások magas száma és azok eredményeinek egyezése jól mutatják hazánk helyét az európai élmezőnyben. (54) Az öngyilkosságok az utóbbi évek statisztikája szerint csökkenő tendenciát mutatnak, de az alkoholisták és a pszichés problémával kezelt betegek száma emelkedik. Mindezek tekintetében Európa élmezőnyéhez tartozunk. A szenvedélyek valamilyen formája mindannyiúnkat érintenek, az emberek 80%-a az élete során szenved vagy károsodik valamilyen szenvedélye következtében. De azok is szenvednek, akik tartósan együtt élnek a szenvedélybetegekkel, mint pl. a szülők, házastársak vagy gyerekek. Ők a következményektől szenvednek. Az alkohol fogyasztásban Európában dobogós helyünk van. A nemzetközi statisztikában jól látszik az országok ivási szerkezete, az egy főre jutó alkohol fogyasztásának mennyisége. Ezek az adatok bizonyítják a hazai ivási szerkezet megváltozását, mely szerint a korábbi borivó nemzetből mindenivó, főként jelentős töményivó nemzetté léptünk elő. Az égetett szeszesitalok fogyasztásának tekintetében vezető pozíciót tölt be Magyarország (55). 1. táblázat Égetett szeszesital fogyasztás 9 európai országban (2002) Ország Összfogyasztás absz. liter Égetett szeszesital absz. liter Az égetett szeszesitalfogyasztás alkoholtartalmának aránya az összfogyasztáshoz 1. Belgium 9,0 1,2 13,3 2. Franciaország 11,4 2,5 21,9 3. Németország 10,3 2,4 23,3 4. Magyarország 10,5 3,5 33,3 5. Olaszország 8,7 0,9 10,3 6. Luxemburg 12,5 1,6 12,8 7. Portugália 10,7 0,8 7,5 8. Spanyolország 9,7 2,5 25,8 9. Svájc 9,7 1,6 16,5 Megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre az alkoholisták számát illetően. Létszámuk nehezen határozható meg. 7

9 2. táblázat Az alkoholisták becsült száma (ezer fő/2002) Év Férfi Nő Együtt Az egy főre jutó alkoholfogyasztást is nehéz meghatározni. Hazánkban 2001-ben minden emberre 11,2 liter tiszta alkohol jutott. Ez azonban nem tartalmazza az illegális pálinkafőzésből származó fogyasztást. Ez az érték már hosszú évek óta magas. Ha megfigyeljük az utóbbi évek adatait, kitűnik, hogy alkoholfogyasztásunk folyamatosan a 10 liter körül, vagy ezen érték fölött van (3. táblázat). 3. táblázat Az egy főre eső alkoholfogyasztás Magyarországon Év Bor Sör Égetett szeszes ital Összesen ,7 105,3 8,5 11, ,6 75,3 6,8 10, ,2 68,0 6,1 9, ,3 71,6 6,4 10, ,1 71,0 6,9 11,2 Ellenőrizhetetlen a mértéktelen alkoholfogyasztás, melynek veszélyeire figyelmeztet a számtalan nyilvántartott alkoholos befolyásoltság állapotában elkövetett nagyszámú közlekedési baleset is. Az országban e tekintetben vannak különösen veszélyeztetett területek. Ilyen veszélyes terület Bács-Kiskun megye. Az ország elsőszámú szőlőtermelő vidékének számít, és első helyen áll a bor előállításában is. A régió specialitása a különböző borfajták előállítása. A helyzet paradoxona, hogy a valódi borok mellett a mesterséges borok előállítása is ebben a régióban a legnagyobb. A mesterségesen, bizonyítottan vegyi úton előállított borok nem szőlőből készülnek, káros toxikus anyagokat tartalmaznak. Illegális előállításuk és forgalmazásuk jól jövedelmező ágazattá vált, miközben felbecsülhetetlen kárt okoz a humán erőforrásban. Bács-Kiskun megye az ország egyetlen olyan területe, ahol a rendőrséggel 8

10 együttműködve szükségessé vált bor kommandó szervezet felállítása. Ez a rendőrség legújabb szervezete, mely 2000-ben kezdte meg munkáját. Azóta több illegálisan működő szeszfőzdét számoltak föl, és a büntetés mértéke meghaladja a több száz millió forintot. A XX. századra jellemző volt az a türelmetlen attitűd, amely a különböző javak és élvezeti cikkek megszerzésére és fogyasztására, főként gondűző élvezeti cikkek (evés, ivás, szexualitás) egyre bővülő túlfogyasztására irányult (82). A szociálisan legelfogadottabb szenvedély a dohányzás. A dohányzás független és jelentős rizikó faktor mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A dohányzás intenzitása és a stroke kialakulásának rizikója egyenes arányban vannak. Az erős dohányzás mintegy hatszorosára emeli a betegség rizikóját, ami a dohányzás elhagyásával is mintegy háromszorosa az átlagnak. A dohányzásnak sokirányú károsító hatása ismeretes. Fokozza az artériák merevségét, emeli a fibrinogén szintet, fokozza a trombociták aggregációját, csökkenti a HDL szintet, és növeli a hematokrit értéket. Nálunk a népesség 40%-a dohányzik, egyes felmérések szerint a fiatal korosztály mintegy 58%-a. A fiatal nők dohányzása az utóbbi években növekedni látszik. A probléma nem elhanyagolható, hiszen a dohányzás nemcsak az egészségre különösen káros, hanem a személyiségben is okoz kisebb mértékű elváltozást, de nem szakítja meg úgy a kapcsolatot a szociális környezettel, mint a kábítószer és az alkohol. Az alkoholfogyasztás érinti a legtöbb embert, megítélése nem egyértelmű. A stroke kialakulása szempontjából hatása ellentmondásos, a rizikó elsősorban az elfogyasztott mennyiségtől függ. A dózisfüggés vérzéses stroke -ok kialakulására érvényes elsősorban. Alkoholmérgezés (intoxicatio) főleg fiatal felnőtteknél idézhet elő isémiás agyi károsodást. A rendszeres nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás a vérnyomást emeli, a vérzési hajlamot fokozza, aritmogén, csökkenti az agyi véráramlást. Az alkoholfogyasztás miatt májzsugorodásban megbetegedettek számát tekintve országunk már 1982 óta a világ élmezőnyéhez tartozik. Bács-Kiskun megyének az alkoholos májbetegség statisztikában is kitüntetett a helye. E téma választását több dolog is indokolja, melyeket az alábbiakban tárgyalunk A megváltozott életkörülmények A rendszerváltás után kialakult életkörülmények változása, a fiatalokat, de az idősebb felnőtt lakosságot is érintve, társadalmi és gazdasági kilátástalanságot eredményezett. A céltalanság, a kapcsolatok megszakadása egyre gyakoribbá tette a káros szenvedélyekhez való menekülést. A megváltozott viselkedésformák egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek, annál is inkább, mert széles körben ismert, hogy az emberek gyakorta nem mondanak le káros 9

11 szokásaikról még akkor sem, ha tudják, hogy ezzel ártanak önmaguknak (85). Különösen aggasztó az a tény, hogy fiatalok sokasága él káros szenvedély kialakulását segítő szerfogyasztással. Elkeserítő a közvélemény közömbössége, nemtörődömsége, mely a szülőkre pedagógusokra is érvényes A jól-lét összetevőinek megítélése A testi vagy fizikai jól-lét megítélése az egyén számára elsősorban azt jelenti, hogy mennyire képes mindennapi teendőinek és feladatainak ellátására. A lelki dimenzió az emocionális és mentális jól-lét különböző aspektusait foglalja magába, mint például a biztonságérzetet, az örömöt és a nyugalmat, vagy ezek hiányát, a depressziót, a szorongást és a félelmet. Az életminőség szociális aspektusa a személy azon képességét jelzi, amelynek segítségével megfelel a mindennapi élet feladatainak. Kielégítő kapcsolatot tart fenn családtagjaival, ismerőseivel, munkatársaival, képes beilleszkedni a szűkebb és tágabb közösségbe. A pozitív én-hatékonyság, a pozitív testi énkép és a jó szomatikus egészségi állapot feltétele mindezek megvalósulásának. Az élet folyamán egyidejűleg több élettörténeti esemény is befolyásolja a fizikai és lelki közérzetet, ezért fontos, hogy az egyén hogyan éli meg helyzetét, állapotát, milyen véleménye van saját magáról, hogyan tud alkalmazkodni a családban, a munkahelyen, és a saját szervezetének megváltozott állapotához. Ahogyan az ember önmagát megítéli, értékeli, annak jelentős szerepe van a szociális alkalmazkodásának, magatartásának és érzelmi egyensúlyának alakulásában A társadalom értékrendjébe való beépülés A témaválasztást az is indokolja, hogy ma még kis mértékben épülnek be a társadalom értékrendjébe, az oktatási intézmények programjaiba azok az oktatási és nevelési folyamatok, melyeknek elsődleges feladata az életminőség javítása. Ennek érdekében különböző stratégiák, programok kidolgozása vált szükségessé. A témaválasztás aktualitását jelzi, ahogyan az kapcsolódik az Európai Unió, az európai társadalmi-gazdasági átalakulás programjához. Ezek közül 2008-ig öt kutatási téma van megjelölve. Az élet minősége és az emberi erőforrások menedzselése című témához kapcsolódik a szenvedélybetegek kezelése. Ebben kiemelt terület a prevenció, a sporttevékenység és a sport általi nevelés évet az Európai Unió a sport általi nevelés évének nyilvánította. 10

12 Kutatások bizonyítják, hogy az életkor-specifikus, rendszeres és csoportos formában végzett mozgásprogram hatására kedvező változások következnek be a vizsgált személyek pszichés állapotában. Biddle és Mutrie fiziológiai mérésekkel igazolták a helytelen életvitel következtében kimutatható károsodásokat (10). A téma pedagógiai jelentőségét az ember adaptációs készségének fejlesztése adja. Napjainkban a piacgazdaság kiépülése olyan eddig nem látott, nem tapasztalt élethelyzetek elé állította az embereket, ahol gyors adaptálódáshoz, konfliktusokkal való sikeres megküzdéshez, hatékony coping (megküzdési) stratégiára van szükség. A megoldatlan helyzetek, a tartósan fennálló stresszes állapot kimeríti az egyén alkalmazkodási képességét, rontja pszichés kondícióját, magatartási problémákat okozhat, melyek élettani változásokhoz vezethetnek, illetve egészségkárosító hatással bírnak. A nehéz élethelyzetben tanúsított magatartást, a stresszre adott válaszreakciókat, a megküzdési módokat nemcsak az egyén személyiségjellemzői befolyásolják, hanem az a szocio-kulturális közeg is amelyben a folyamat végbe megy. Társadalmi rehabilitációs program jelentősége az elsődleges egészségügyi prevención túl a szociálpolitikában az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából is aktualitást mutat. 11

13 3. Problémafelvetés Világszerte ismert jelenség, hogy az emberek egyre fiatalabb korban válnak alkoholistává. Fiatal férfiak alkoholizálása egyre nagyobb társadalmi problémát jelent, különösen a huszonéves fiatal férfiak körében terjed a kór, és számuk folyamatosan emelkedik. Addiktológiai kezelésre szoruló fiatal férfi betegek száma tíz év alatt a másfélszeresére nőtt, míg a nőké nem változott. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az alkoholfüggőségben szenvedők különböző máj, gyomor és érrendszeri betegségek következtében 15 évvel korábban halnak meg saját kortársaiknál. Az alkohol mértékkel történő fogyasztása természetesen nem jár olyan veszélyekkel, melyek a megengedett fogyasztás fölött jelentkeznek. Férfiak számára a napi egy-két pohár bor vagy sör elfogyasztása megengedett, mely 3-4 dl-t jelent, míg a nők számára csak egy pohár, azaz 2-3 dl ugyanilyen alkohol fogyasztása javasolt. A fokozott alkoholivás veszélyes, mert általa emelkedik a vérnyomás, a fokozott kalória bevitel kövérséget eredményez, emellett stroke, mellrák, öngyilkosság és balesetek, valamint más negatív események is lehetnek következményei az alkoholizálásnak. Nem lehet megjósolni, hogy az alkohol melyik hatása fog érvényesülni az embereken. Mindez az American Heart Association állásfoglalásában olvasható, mely óvatosságra inti az embereket: Not to start drinking. Ne kezdjék el az ivászatot, ha eddig nem tették. Az orvosok is a mérsékelt alkoholfogyasztást javasolják. A mérsékelt alkoholfogyasztás védő hatású a stroke gyakoriságát illetően, mérsékli a koszorúér betegségek gyakoriságát, emeli a HDL koleszterin szintjét. Az ivási folyamat tönkre teszi a személyes kapcsolatokat, az egészséget, az anyagi helyzetet. Az alkoholista gyenge, sebezhető emberré válik. Az alkoholnak, mint pszichoaktív szernek a rendszeres fogyasztása fizikai és pszichikai függőséghez vezet. Függőséget jelent, vagyis fizikális dependencián alapul, azaz a betegeket típusos elvonási tünetek késztetik rendszeres, kvázi állandó ivásra. Más szóval az alkoholisták nem azért isznak, hogy jól érezzék magukat, hanem azért, hogy ne érezzék magukat rosszul. (82). Az alkoholizmus betegség. A betegeket kórházban kezelik. Gyógykezelésük egyik része egy rehabilitációs sportprogramban való részvétel. Az alkohol mellett megjelenő másik legális pszichoaktív szer a dohány. A dohányzást ma majdnem minden fiatal (serdülőkorú) legalább egyszer kipróbálja. Az első cigaretta hatása többnyire kellemetlen, sokszor nem is érti a kipróbáló, hogyan lehet arra rászokni. A kortárscsoport nyomása, a csoportnormának való megfelelés igénye miatt szokott ez a 12

14 folyamat mégis folytatódni, amíg kialakul először a tolerancia a dohányzás negatív hatásaival szemben, majd később a függőség. A mindennapos tevékenységünket meghatározó tényezők összességét, az életmódot többnyire mi magunk irányítjuk. A pozitív irányba való elmozdulás lehetőségét a rendszeres testedzés jelenti. A rendszeres testedzés következtében a szervezet funkcionális alkalmazkodása, és szerkezeti, alkati adaptációja is bekövetkezik (73). Ezért nagyon fontos a sporttevékenységre való készenlét vizsgálata. A jóléti államokban nemcsak a versenysportra, nemcsak az egészségesek sport for all mozgalmára helyezik a hangsúlyt, hanem olyan rehabilitációs mozgásprogramok is vannak, melyek a prevenció mindhárom területére alkalmazhatók. Az igények és a kínálat nagyfokú összerendezettsége jellemző, melynek valószínűleg szociális, kulturális, és gazdasági okai vannak. Magyarországra nem jellemző ez az állapot, bár szakember- és szaktudáshiányról nem beszélhetünk. A szervezettség hiányzik, és gazdaságilag nem minősül eléggé profitorientáltnak a rehabilitációs mozgásprogram. A szakemberképzésnek és a sportszakember képzésnek az intézményes reformja szükséges a továbbfejlődéshez. A rehabilitáció legyen a felsőoktatásban akár már a tanítóképzés testnevelés műveltségterület egyik oktatandó tárgya, mely feleljen meg a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás egészségfejlesztési kritériumainak az orvostudomány bizonyított tényei alapján. A keringési rendszer betegségei (szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) Daganatos betegségek Túlsúly és elhízás (a lakosság ma Magyarországon 60%-ban túlsúlyos) Lelki egészség és stressz tűrés, stressz feldolgozás A társadalmi integráció, interakciók minőségének javítása Az alkoholfogyasztásban társadalmi és individuális tényezők egyaránt szerepet játszanak, melyekre a gyógyulásban is szükség van. A társadalom számára, és az egyén számára is fontos lenne, egyrészt az intézményes, szervezett keretek között működő rehabilitáció által nyújtott segítség, másrészt a rehabilitációnak a beteg és családja igényével összhangban kell állnia. A kezelés alkalmazásának és a gondozásnak egyaránt testre szabottnak kell lennie, ahogyan a beteg és a betegség súlyosságának foka megkívánja (beteg kezelés illeszkedés). A rendszeres testedzéssel javítható a közérzet, a leromlott szervezet funkcionális állapota, melynek jelentősége az életminőség javulásában mutatkozik meg. A WHO ajánlása szerint nem csak az a cél, hogy életünk éveinek számát növeljük, hanem annak minőségét is javítsuk. 13

15 4. Irodalmi áttekintés A népesség megbetegedési és halálozási mutatóit mind rövid és hosszú távon befolyásoló dohányzást és alkoholfogyasztást már a serdülőkorra nézve is rizikómagatartásként tartjuk számon. Közismert, hogy az egészséget károsan befolyásoló szokások együtt járnak: a dohányzás, az alkohol- és kávéfogyasztás az egészségtelen, zsírokban gazdag ételek és az édességek fogyasztásának gyakorisága egymással korrelációt mutat (26). A pszicho aktív szerek használatával számos tudományág foglalkozik, a primer szocializációs elmélet a szer használatot a serdülőkor pszicho szociális fejlődésének kontextusába helyezi. Megállapítható, hogy az identitás és az autonómiára való törekvés időszakában még normális pszicho szociális fejlődés mellett is gyakori a szerekkel való próbálkozás. Azok a fiatalok, akiknek családjukkal vagy iskolájukkal nem jó a kapcsolatuk hajlamosabbak rá, valamint gyakoribb náluk a rászokás. A szerfogyasztás megelőzésére irányuló népegészségügyi stratégiák, melyek a szer-kipróbálás életkorának késleltetését célozták, és az alkoholfogyasztás okozta rizikó enyhítésére irányultak, nem bizonyultak sikeresnek. Ez arra utal, hogy a kedvezőtlen társadalmi, szociális hatásokat az alkalmazott prevenciós módszerek nem képesek ellensúlyozni (22). A felnőtt lakosság körében végzett kutatások bizonyítják, hogy a dohányzás időskorúaknál felgyorsítja az agyműködés hanyatlását. Míg a dohányzással eddig inkább a szív és a tüdő károsodást hozták összefüggésbe, mára kiderült, hogy az agyműködésre is negatívan hat (23, 60). A dohányosok 67%-a éves kora között kezdi el a dohányzást. A dohányzás megelőzésére szolgáló programot nemcsak nagyok között lehet végezni. El lehet azt kezdeni már egészen kicsi gyerekek között is. Az alapvető viselkedésminták már a bölcsődében és az óvodában bevésődnek (59). Szervezett dohányzás elleni tevékenységet már attól az életkortól kezdve érdemes végezni, amikor a dohányzásra ösztönző negatív hatások először érik a befogadó gyermeket és befolyásolják aktuális és későbbi magatartását. Nem a mások véleményének való megfelelés az egyetlen oka annak, hogy a tizenévesek rászoknak a dohányzásra. Egy új vizsgálatból most az derült ki, hogy azok a fiatal fiúk, akik dohányoznak, a többi fiúnál sokkal hajlamosabbak a depresszióra, a cigarettázó lányok pedig sokkal inkább extrovertáltak, társaságfüggők (49). A nem dohányzók tovább élnek. Ez derült ki a Royal Free Hospital School of Medicine kutatói által közzétett cikkből (60). A tanulmány szerint a dohányosok várható életkora sokkal rövidebb, mint a nemdohányzóké. A kutatók becslése szerint azoknak, akik 20 éves koruk előtt kezdtek dohányozni, csupán 42%-a éri meg a 73 éves kort. Ezzel szemben azoknak, 14

16 akik sohasem gyújtottak rá, 78% az esélyük, hogy megérjék a 73. életévüket. A dohányzás megnöveli a rákban, szív- és érrendszeri megbetegedésben és a különböző légzőszervi betegségekben való elhalálozás kockázatát. A felmérésből kiderül, hogy a dohányzásra leginkább fiatalkorban, 20 éves kor előtt szoknak rá a legtöbben. A dohányzás elleni kampányok főleg a fiatalokat célozzák (49). A hirtelen csecsemőhalál és az anya dohányzása közötti kapcsolat kutatása sem új keletű. Amerikai és svéd kutatócsoportok bebizonyították, hogy a születést követő egy évben összefüggés mutatható ki az anya dohányzása és a hirtelen csecsemőhalál rizikója között. A kutatók megállapították, hogy az anya terhesség alatti dohányzása fontos és teljes egészében elkerülhető rizikófaktora a hirtelen csecsemőhalálnak, ugyanakkor a születés utáni passzív dohányzás is hozzájárulhat a nagyobb kockázat kialakulásához (59). A dohányzás különösen veszélyes, mert napok alatt rá lehet szokni, állítja egy tanulmány. Ez azért lényeges megállapítás, mert korábban azt feltételezték, hogy az addikció az elszívott cigaretta mennyiségtől függ. Azoknál, akik alkalmanként szívtak el egy-egy cigarettát, már jelentkeztek a nikotin addikció jelei. Azoknál, akik naponta rendszeresen mindig ugyanannyit szívtak el, nem jelentkeztek az addikció tünetei. Dr. Joseph Di Franza, aki a tanulmány szerzője, úgy nyilatkozott, hogy Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a napi dohányzás nem valószínű, hogy szükséges előfeltétele a nikotinfüggésnek. A függőség korai kialakulása után az addikció olyan erős, hogy az emberek életük végéig nem képesek lemondani arról (66). A dohányzás ellen világméretű összefogásra van szükség. Ennek érdekében történt október 25-én az első népegészségügyi témájú egyezmény kidolgozása a WHO javaslatára. A dohányzás következtében a folyamatos elhalálozási statisztika emelkedését megakadályozandó keretegyezményt dolgoztak ki, mely kezelni tudja a dohányzás okozta problémákat. A világ országai számára iránymutatást kívántak adni a dohányzás visszaszorítását célzó hatékony intervenciók bevezetéséhez. Magyarországon évente ember hal meg dohányzás okozta betegségekben, főként szívés érrendszeri, valamint tüdőbetegségekben. A világon az előkelő hatodik helyen vagyunk az elszívott cigaretta mennyiségét illetően (évi kb. 20 milliárd elszívott szál cigaretta, erre a dohányosok közel 300 milliárd forintot fizetnek ki). Különösen ijesztő a női tüdőrák morbiditásának emelkedése, de a fiatal dohányosok száma is évről évre növekszik. Magyarország aktív részvétele indokolt a keretegyezmény kidolgozásában. A dohányzás a magyar társadalomra akkora terhet ró, hogy ennek csökkentésére az országnak minden lehetőséget meg kell ragadnia. 15

17 A British Medical Association a Word Medical Association támogatásával kiáltványt tett közzé. Ebben felszólítja a világ orvosait, hogy váljanak a dohányzás elleni küzdelem aktív szószólóivá. Az orvosok sokkal határozottabb fellépésére van szükség. A kiáltvány a következőképpen szól: A dohányzás az egészég egyik legfontosabb veszélyeztetője. Becslések szerint a XXI. században 1 milliárd ember hal majd meg a dohányzás okozta betegségekben. Az orvosok véleménye szerint a Keretegyezménynek tükröznie kell a tudományos bizonyítékokat. Sajnálatos az a tény, hogy Magyarországon az orvosok körében a dohányzás prevalenciája nem sokkal tér el az átlag lakosságétól. A medikusok majdnem 32%-a, az orvosok és tanárok közel 30%-a dohányzik. A dohányzó orvos és tanár kevésbé hiteles közvetítője a leszokást sürgető üzenetnek (57). Fontos egészségtani üzenete van annak, hogy a C-vitamin véd a másodlagos dohányzás ellen. (59) Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányosok vérének alacsonyabb a C-vitamin tartalma, mint a nem dohányzókénak. A dohányosok szervezete kétszer annyi C-vitamint használ föl, mint a nemdohányzó szervezet. A passzív dohányosok szervezetének C-vitamin felhasználása a kettő között van. A passzív dohányzás éppen olyan veszélyes, mint az aktív, állítják finn kutatók. A passzív dohányzás következtében éppen úgy létre jön az oxidatív stressz és a lipidperoxidáció, mint az aktív dohányzásnál. Ez azt jelenti, hogy jelentős lesz a rizikófaktora a szívkoszorúér megbetegedéseknek. C-vitamin fogyasztása véd az oxidatív stressz ellen, és a tüdő ózon károsodása ellen. Tehát a szervezetnek megfelelő mennyiségű C- vitaminra van szüksége a szív és a tüdőbetegségek kockázatának csökkentésére (59). Egyik legfontosabb kutatási eredményként tartják számon a teszttel megállapítható, dohányzás következtében kialakuló rákfenyegetettséget. A dohány egyik vegyülete vezetheti el a kutatókat azokhoz a dohányosokhoz, akik genetikailag veszélyeztetettek a tüdőrák kialakulása szempontjából. Tanulmányban tették közzé, hogy azok a dohányosok, akik érzékenyek a dohányban található egyik legfőbb rákkeltő anyagra, a benzo-pirén-diol-epoxid-ra (BDPE), különösen veszélyeztetettek a tüdőrák szempontjából. A kutatás eredménye az American Cancer Society Cancer c. folyóiratában szeptember 15-én jelent meg. További vizsgálatokkal kimutatták, hogy a BDPE-re érzékeny dohányosok nagy százaléka tüdőrákos beteg volt. Az érzékenység meghatározására Dr. Xifeng Wu és munkatársai a BDPE-t a vizsgált személyekből kivont fehérvérsejtekhez adták, majd megnézték, sérültek-e a sejt kromoszómái. Minden sejtben 23 pár kromoszóma van, ezek hordozzák az emberre jellemző tulajdonságokat. Ha a 16

18 kromoszómák sérülnek a BDPE hatására, az érzékenységet jelent, s így nagyobb fogékonyságot a tüdőrákra. A kutatók szerint jelentős különbség volt a rákos betegek és az egészséges kontroll csoport tagjainak érzékenysége között. A sérült kromoszómák száma a tüdőrákosoknál átlagosan kétszerese volt az egészséges kontroll csoporténak. Figyelembe véve az egyéb rizikófaktorokat is, mint az életkor és az átdohányzott évek száma, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a többi dohányossal összehasonlításban azoknál, akiknél fönnállt a BDPE-érzékenység, több, mint hétszeres volt a tüdőrák kockázata (66). Ron Acton a University of Alabama Birmingham Comprehensive Cancer Center molekuláris genetikusa szerint nagyon fontos, hogy a genetikai kockázatra összpontosítsunk és ne csak a viselkedésre. Valami mást jelent a betegek számára, ha azt mondjuk nekik, hogy genetikailag veszélyeztetettek. Komolyabban veszik az orvosi utasításokat, és jobban engedelmeskednek a megelőzés és a kezelés procedúráinak. Dr. Robert Chamberlain szerint ez a kutatás magyarázatot ad arra a kérdésre, miért lesz tüdőrákos sok, alig dohányzó, míg az erős dohányosok közül sokan nem. Az ilyen rizikófaktorok ismeretét föl lehet használni más kockázati tényezők elleni harcban is. A végső cél az, hogy minél több embernél tudjunk minél több dologra való érzékenységet kimutatni, hogy föl tudjuk venni a harcot a környezeti, tehát változtatható káros hatásokkal. (66). Reklámok a dohányzásról való leszokáshoz: Egy tanulmány szerint a dohányzásról való leszokást azok a reklámok segítik elő leginkább, amelyek a dohányipart félrevezetőnek és manipulatívnak állítják be. Erre volt példa, amikor a WHO egyik tanulmányának eredményeit a British American Tobacco elferdítette, és úgy kommentálta az egészségügyi szervezet dokumentumát, mint ami szerint a passzív dohányzás nem növeli meg a rák kockázatát. A dohánygyárak szorosan vett érdeke, hogy új fogyasztókat toborozzanak a dohányzás miatt meghaltak helyére. A kutatók szerint azok a reklámok, amelyek a dohányzás egészségre káros hatásait helyezik előtérbe, sokkal kevesebb hatást érnek el (60). A filmeken látott dohányzás hatása a serdülőkre: A dohányipar azzal toboroz és tart meg dohányosokat, hogy termékeit olyan fogalmakkal társítja, mint az izgalom, a szex, a jómód, az ellenállás, és a függetlenség. A filmipar az egyik legnagyobb kiszolgálója a dohányiparnak. Ez persze kétirányú kapcsolat. A dohányipar óriási összeggel támogatja a filmipart, hogy a filmekbe dohányos jelenetek kerüljenek. A filmkészítők is gyakran hívják fel a dohánygyár figyelmét, hogy a filmen az összes szereplő dohányzik. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a filmekben általában a 17

19 főszereplők a markáns, sikeres egyéniségek, akik dohányoznak. A sztárok dohányzása kedvező színben tünteti fel a dohányzást, és ez azzal jár, hogy a serdülők ténylegesen dohányossá válnak. A filmipar által támogatott szerzők tagadják, hogy a filmekben látott dohányzás ténylegesen hozzájárul a dohányfogyasztás terjedéséhez (59). A világon évente három és fél millió ember hal meg a dohányzás következtében. Előrejelzések szerint 2020-ra évi tízmillió áldozata lesz a dohányzásnak. Magyarországon a lakosság egyharmada dohányzik. A dohányosok között egyre több a fiatal és a nő. A legerősebb dohányosokat a középkorúak között találjuk. A dohányosok tisztában vannak a káros következményekkel, 70%-uk le is szeretne szokni. Szervezett programok vannak, amelyek a leszokást segítik. Ezek a különösen veszélyeztetett célcsoportokat szólítják meg, a éves fiatalokat, a pedagógusokat, katonákat, dohányos családokat és kismamákat. A kampányok szervezésének van eredménye. Az utóvizsgálatok azt mutatják, hogy a résztvevők 20-25%-a a program befejezése után is nemdohányzó maradt. A leszokás segítése mellett fontos a tájékoztatás, különösen a középiskolákban. A hazai felmérés szerint a középiskolákban a tanulók 30 %-a rendszeresen, 50 %-a alkalomszerűen dohányzik (55). A serdülőkori dohányzás hatásai az agyra és a viselkedésre: A serdülők agya élénkebben reagál a nikotin jutalmazó hatására, mint a felnőtt agy. Ez olvasható az UC Irvine Kutatóközpontjának tanulmányában. A kutatók megállapították, hogy serdülőkorban az első nikotinos élményhatással van a további viselkedésbeli reakciókra is. Az eredmények magyarázatul szolgálhatnak arra, miért hajlamosak a kamasz dohányosok ezt a szokásukat felnőttkorban is folytatni. A nikotinos élmény jutalmaz, és növeli a fiatalok érzékenységét. Ez megemelheti a dohányzás kockázatát ebben a korcsoportban (5 ). A Centers for Disease Control szerint a felnőtt dohányosok 80 %-a serdülőkorában kezdte a dohányzást. A serdülőkorban elkezdett dohányzásra való rászokásnak biológiai oka van. A serdülőknél már minimális nikotin bevitel után is kialakulnak a függés tünetei, és azok, akik serdülőkorban szoktak rá a dohányzásra, felnőttkorban sokkal nehezebben hagyják azt abba, mint azok, akik felnőttkorban szoktak rá. Ezt patkány kísérlettel igazolták. Felnőtt és idősebb patkányoknál nem jelent meg a nikotin-függőség. A serdülőkor korai szakaszában a kísérleti állatok szignifikáns preferenciát mutattak már egyetlen nikotin adag után is. Motorikus vizsgálatokból az is kiderült, hogy a fiataloknál a fizikai aktivitás nőtt, azaz ebben az életkorban befolyásolhatóbbak és érzékenyebbek a nikotinra. A serdülőkor olyan fejlődési szakasz, amelyben az agy jutalmazó csatornái igen nagymértékben reagálnak a nikotinra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évi közgyűlésén a 192 tagállam egyhangúan elfogadta a Dohányellenes Keretegyezményt (FCTC) ezzel történelmi lépést tett a 18

20 dohánymentes világ megvalósításához vezető úton. A Dohányellenes Keretegyezményt az a felismerés hívta életre, hogy ha a világ népessége meg akarja védeni önmagát a dohány pusztító hatásaitól, ha meg akarunk előzni évi 5 millió halálesetet, a dohányipar világméretű, globális fenyegetése ellen csak globális, egyeztetett stratégiával lehet eredményt elérni. A Dohányellenes Keretegyezmény a dohányzás visszaszorításának ügye kilépett az egészség kérdésére korlátozott körből a gazdaság területére. Nem lehet ugyanis hatásosan megvédeni az emberek egészségét a dohány hatásaitól, nem tudjuk biztosítani az emberek jogát a tiszta levegőhöz, ha nem teszünk megfelelő lépéseket a dohánytermékek ára, a dohányáruk adója, a dohány-csempészés, a dohányreklám és promóció és az egyéb, gazdaságot érintő területeken Dohány és szegénység A magasabb jövedelmű, iparilag fejlett országokban a dohánytermékek fogyasztása az elmúlt évtizedekben számottevően csökkent. A dohányipar, hogy pótolja az emiatt, valamint a dohányzás okozta halálozás következtében kieső fogyasztókat, új piacokat keres Közép- és Kelet-Európában, továbbá a harmadik világ országaiban. A közepes és alacsony jövedelmű országokban jelentősen nőtt a dohányfogyasztás itt adják el az évi 5,7 billió cigaretta 60%- át. A fejlődő országokban főként a férfiak között emelkedik folyamatosan a dohányosok száma. A közepes jövedelmű országokban megkezdődött a felnőtt férfiak között a dohányzás visszaszorulása, de ezeken a területeken egyre több nő és fiatal dohányzik. Magyarországon is ez a jelenség figyelhető meg. A másik közös jellegzetességük a közepes jövedelmű országoknak közöttük hazánknak is, hogy összefüggés van az iskolázottság, a jövedelmi viszonyok és a dohányzási szokások között: az alacsonyabb iskolázottságú, alacsonyabb jövedelmű emberek közül többen dohányoznak. Ezek az emberek sokszor jövedelmük tetemes részét költik cigarettára, pedig korlátozott anyagi lehetőségeik miatt ez a pénz az élelemre, gyermekeik iskolázására, egészséges ruházkodására, lakáskörülményeik javítására fordítható összegből hiányzik. Közismert tapasztalat, hogy betegség és szegénység kéz a kézben jár. A cigarettára költött pénz miatt tovább romlik a dohányzás miatt amúgy is veszélyeztetett emberek egészségi állapota. 19