A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

Átírás

1 A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza működési költségeik. A több évet érintő, az évente többször felmerülő és a rendszeres kiadásoknak meg kell egyezniük a bevételekkel az intézmények fenntartása érdekében. A családi napközik költségeinek elemzése után mutatjuk be a javasolt intézményi rendszert, amely hosszú távon biztosít stabil működést. I. Családi napközi éves működésének költségtényezői A családi napközi éves működési költsége három fő tényezőből áll, ezek: 1. Személyi jellegű kifizetése, amely a családi napköziben dolgozó bérét és annak járulékait jelenti. 2. Dologi kiadások, amely három részre oszlik a költségtényező felmerülésének gyakorisága alapján, ezek: 2.1. Több évet érintő kiadások (amortizáció). Ide tartoznak azok a kiadások, amelyek 5, 8 vagy 10 évente merülnek fel. Például a családi napközi számára vásárolt hűtőszekrényt, vagy mosógépet általában 10 évente cserélik, vagy a gyermekek számára kialakított helyiségben a kezdeti felújítástól eltekintve a vizesblokk- és a fűtéscsere is átlagosan évente történik meg Évente egyszeri kiadások. Ehhez a költségtényezőhöz tartoznak azok a beruházások, amelyeket minden évben meg kell valósítania a családi napközinek. Például minden évben kell a napközit fejleszteni a gyerekek számára új játékok vásárlásával vonzóvá tenni, vagy az állagmegóvás érdekében az elromlott eszközöket megjavíttatni, kisebb felújítási munkákat végezni Rendszeres havi kiadások. Ebbe a kategóriába soroltuk azokat a költségeket, amelyek minden hónapban vagy minden nap (étkezés) felmerülnek 3. Közvetett költségek. Az alaptevékenység ellátásához közvetlenül nem járulnak hozzá, azonban a folyamatos, üzletszerű működéshez elengedhetetlen költségek, mint például a rezsi, vagy bankköltség. A családi napközik éves működési költségének elemzésénél több intézményt vizsgáltunk meg és hasonlítottuk össze pénzügyi adataikat. A gazdasági analizálás során valamelyes különbség mutatkozott a családi napközik éves működési költségeikben, azonban nagyságrendi eltérések csak speciális esetekben voltak. Az intézmények kiadásai a gyermekek számától függ, ezért a következő táblázatban egy átlagos családi napközi mintáján szemléltetjük a költségek nagyságrendjét. Átlagosnak az a családi napközi tekinthető, amelyik 3 gyermekkel foglalkozik és egy gyermek 222 napot tölt a családi napköziben egy évben. Ez alapján egy átlagos családi napközi működési költségei egy évben: 1

2 Ssz Költségtételek Egység Egységek száma Egységköltség Összesen 1. Személyi jellegű kifizetések Nevelő bruttó bére hó járulékok hó Dologi kiadások Több évet érintő (am.) kiadások Nagy értékű eszköz beszerzése (pl.: bútor) év játszótér kialakítása év háztartási gépek (hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép, pórszívó) év Építési költség (lakásfelújítás: vizesblokkcsere, fűtésrendszer felújítás) év Állagmegóvás: Tapétázás, parkettázás, festés év Évente egyszeri kiadások Játékok beszerzése év fenntartási, javítási költség év játszótér karbantartása év Rendszeres havi kiadások Étkezés nap Játékok (kis értékű, fogyóeszköz) hó Biztosítás (felelősség, eü. Stb.) hó Közvetett költségek Rezsi hó Tisztító-, takarítószerek hó Távközlési költségek hó Bank költség év Összesen Összesen Beruházási kiadások nélkül Összesen Beruházási és étkezési kiadások nélkül A fenti táblázat alapján egy átlagos családi napközi éves kiadása 2,3 millió Ft. Ez azt jelenti, hogy egy gyermek közel 770 ezer Ft-ba kerül a családi napközi fenntartójának, ami havonta kb. 64 ezer Ft. Amennyiben nem számolunk a több évet érintő és az évente egyszer felmerülő jelentősebb kiadásokkal, akkor a családi napközi működési költsége egy évben 1,92 millió Ft. Ezt a költséget tovább redukálva az étkezési kiadásokkal, akkor egy gyermekre évente kb. 540 ezer Ft-ot kell fordítania az üzemeltetőnek, ami havi szinten 45 ezer Ft. Ez a 45 ezer Ft/gyermek tartalmazza a dolgozó bérét, annak járulékaival, a kis értékű játékeszközök beszerzését, a biztosítási kiadásokat és a működéshez feltétlen szükséges közvetett költségeket. Egy gyerekre eső éves teljes költség Egy gyerekre eső havi teljes költség Egy gyerekre eső napi teljes költség Egy gyerekre eső éves költség beruházások és étkezési kiadások nélkül Egy gyerekre eső havi költség beruházások és étkezési kiadások nélkül Egy gyerekre eső napi költség beruházások és étkezési kiadások nélkül

3 II. A családi napközi intézményének tervezett állami támogatási rendszere For-profit családi napköziknek ki nem fizetett támogatás, a normatíva 70 %-a Államkincstár Normatív állami támogatás Pályázati Alap 1. Családi napközik éves működési költségének és 2. Jelentős beruházásaik támogatására 3. Hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása családi napközi fenntartásának finanszírozásához Pályázati támogatás Családi Napközi Étkezési hozzájárulás + kedvezményes szolgáltatási díj Szülő Önkormányzati hozzájárulás Támogatás A családi napköziknek meg nem fizetett önkormányzati hozzájárulás Helyi önkormányzat Szerződés kiegészítő támogatásra 3

4 A rendszer leírása a szereplők szempontjából 1. Államkincstár aspektusából Az állami végrehajtó szerv az eddigi gyakorlatnak megfelelően végzi tovább tevékenységét a családi napközi rendszer vonatkozásában egy eltéréstől eltekintve. Az Államkincstár továbbra is a non-profit gazdasági keretek között működő (egyesület, alapítvány stb.) családi napköziknek 100 %-ban juttatja a gyermekek után járó ún. normatívát, míg az egyéni vállalkozásban, betéti- vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő (együttesen forprofit) családi napközik számára 30 % közvetlen normatívát juttat. A rendszer újdonsága, hogy a családi napköziknek járó, azonban jogszabályi okok miatt forprofit családi napközik számára nem lehívható normatíva 70 %-át is elérhetővé teszi a szereplők számára. Az Államkincstár a normatívának a fennmaradó 70 %-át egy pályázati alapban különíti el. A for-profit családi napközik ehhez az alaphoz nyújthatnak be igényt pályázat formájában, jelentősebb beruházásaik megvalósításához. Ez az ún. Pályázati alap 1. A családi napközik beruházásainak támogatásához. A szervezet építési beruházásai, játszótér fejlesztései, háztartási gépeinek, és bútorainak beszerzése tartozik ide. A támogatás tervezett mértéke Ft Ft közötti összeg, a támogatás tervezett intenzitása 70 %. A tervezett rendszerben a családi napközik finanszírozását az államkincstár és a helyi önkormányzat egyenlő mértékben vállalja. Egy átlagos 1 családi napköziben ez alapján az egy gyermekre jutó havi normatíva Ft. 2. Szülői aspektusból A gyermeknek családi napköziben történő elhelyezéséért kért díjat a szülő fizeti meg. Ez a díj viszont már egy kedvezményes díj, mivel a családi napközi állami normatívában részesül. A díj tartalmazza egyrészt a gyermek étkeztetési költségét és a költségeknek azt a részét, amelyet a normatíva ill. a pályázati úton kapott támogatás nem fedez. Amennyiben a szülők szociális és anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a gyermek elhelyezés díját ki tudják fizetni, akkor lehetőség van a helyi önkormányzattal szerződést kötni kiegészítő támogatásra. Ezt természetesen a helyi önkormányzat dönti el, a vagyoni helyzet és az életkörülmények felmérését követően. 3. Önkormányzati aspektusból Az önkormányzat az Államkincstár által egy gyermek után kifizetett normatívával megegyező mértékben járul hozzá a családi napközi rendszer fenntartásához. Amennyiben a szülő szociális és anyagi helyzete indokolja és szerződést köt az önkormányzattal kiegészítő támogatásra, úgy a helyi közhivatal adja a családi napközinek a gyermek után járó normatívát (ez egy átlagos családi napköziben egy gyermek után egy hónapban Ft). Amennyiben a szülő nem jogosult a kiegészítő támogatást igénybe venni, ill. mérsékelt kiegészítő támogatásban részesül, akkor az önkormányzat az egy gyermek után ki nem adott összeget az elkülönített Pályázati Alapba fizeti be. Ez a Pályázati Alap 2. pedig forrást biztosít más családi napköziknek, ez az ún. esélyegyenlőségi pályázati alap a családi napközik működésének támogatására. Ebből az alapból igényelhetnek központi forrást éves működésük biztosítására a hátrányos helyzetű családi napközik. A támogatás mértéke Ft Ft közötti összeg, amely vissza nem térítendő hozzájárulás az éves költségek függvényében van megállapítva. 1 Átlagosnak tekinthető egy 3 gyermeket foglalkoztató családi napközi, amelyben évente 1 gyerek 222 napot van bent. 4

5 Azok az önkormányzatok, amelyek hátrányos helyzetű térségekben vannak és nem tudnak elkülöníteni forrást a családi napközik finanszírozására, azok számára teremt lehetőséget a Pályázati Alap 3. pillére, ez az ún. hátrányos helyzetű önkormányzatok pályázati úton való támogatása családi napközik működtetésének fenntartására. Az alap célja, hogy képessé tegye az önkormányzatokat arra, hogy az Államkincstári normatívával megegyező összeget a rendszerbe be tudják fizetni. 4. For-profit családi napközi aspektusából A gazdasági társaságként működő családi napközik működésük finanszírozásához a következő helyekről kapnak forrást: Államkincstártól az egy gyermek után járó normatíva 30 százalékát A szülőtől az étkezési hozzájárulást és anyagi helyzetétől függően a szolgáltatási díj fennmaradó részét Az önkormányzattól, amennyiben a szülő és az önkormányzat között létrejött a szerződés kiegészítő támogatásra, akkor a szerződéstől függően 0 Ft Ft közötti összeg. Beruházási Pályázati Alaptól sikeres pályázat esetén. Esélyegyenlőségi Pályázati Alaptól működési költségre sikeres pályázat esetén. 5. Non-profit családi napközi aspektusából A nem nyereség orientáltan működő családi napközik működésük finanszírozásához a következő helyekről kapnak forrást: Államkincstártól az egy gyermek után járó normatíva 100 százalékát A szülőtől az étkezési hozzájárulást és anyagi helyzetétől függően a szolgáltatási díj fennmaradó részét Az önkormányzattól, amennyiben a szülő és az önkormányzat között létrejött a szerződés kiegészítő támogatásra, akkor a szerződéstől függően 0 Ft Ft közötti összeg. Esélyegyenlőségi Pályázati Alaptól működési költségre sikeres pályázat esetén. Új elemek a rendszerben Egy Pályázati Alap létrehozása, amelyben 3 intézkedés van: o Pályázati alap a családi napközik beruházásainak támogatásához. Létrehozásának célja egyrészt az, hogy a családi napközik számára elkülönített forrás a célszervezetekhez jusson el. Másrészt az, hogy a családi napközik hosszú távon is igényes környezetet teremthessenek meg a gyermekek számára. o Esélyegyenlőségi pályázati alap a családi napközik működésének támogatására. Létrehozásának célja egyrészt az, hogy az önkormányzati hozzájárulás mértéke megegyezzen az Államkincstári normatíva összegével. Másrészt az, hogy a hátrányos területeken lévő, nehézségekkel küzdő családi napközik is tudják nyújtani szolgáltatásaikat. o Hátrányos helyzetű önkormányzatok pályázati úton való támogatása családi napközik működtetésének fenntartására. Létrehozásának célja, hogy az elmaradott térségekben lévő önkormányzatok is fenntarthassanak családi napköziket. 5

6 A családi napközi intézményrendszerébe történő Államkincstári és önkormányzati hozzájárulás mértéke megegyező, 50% - 50%. Ez egy átlagos családi napközi esetében egy gyermekre egy hónapban Ft Ft. A rendszer figyelembe veszi a szülő és a helyi önkormányzat szociális, anyagi helyzetét és ehhez mérten járul hozzá a szolgáltatási díjhoz. Az új rendszer előnyei A családi napközi intézményrendszerébe történő Államkincstári és önkormányzati hozzájárulás mértéke megegyezik. A rendszer a szülőnek a szolgáltatási díjhoz való hozzájárulás mértékét a szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével állapítja meg. A helyi önkormányzatnak a rendszerhez való hozzájárulás mértékét a település hátrányos helyzetének figyelembe vételével állapítja meg. Továbbra is megkülönbözteti a rendszer a normatíva összegének megítélésénél a nonprofit és a for-profit családi napköziket. Reális alternatívát, megbízható jövedelmet kínál a munkaerő-piacról kiszorult, aktív korú, munkanélküli nőknek. A rendszer hosszú távon fenntartható a pályázati alapokkal, amelyek kiegészítő forrást biztosítanak a szervezeteknek mind a több évet érintő beruházásokhoz, mind az éves működéshez. Az átláthatóbb rendszernek és a biztosabbá váló jövedelemforrásnak köszönhetően várhatóan növekedni fog a családi napközik száma. Ez alapján több gyerek kerül szakértő nevelő környezetbe és több szülő tud munkát vállalni és visszakerülni a munkaerő-piacra. Az új rendszer hátránya Pályázati alapok létrehozásával járó többlet költség, ami új apparátus és mechanizmusok kiépítését jelenti. 6