A finommotorika fejlesztésének hatása a beszédre

Átírás

1 Apor Vilmos Katolikus Főiskola Vác, Konstantin tér 1-5. Neveléstudományi és Módszertani Intézet A finommotorika fejlesztésének hatása a beszédre - különös tekintettel a megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermekekre Konzulens: Tótszöllősy Tünde Kun Petra Óvodapedagógus szak Levelező tagozat

2 NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT EREDETISÉGÉRŐL Alulírott Kun Petra az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógus szakos hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy A finommotorika fejlesztésének hatása a beszédre különös tekintettel a megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermekekre - című szakdolgozat saját, önálló munkám, és abban betartottam a főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban plágiumnak számít: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül; - tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; - más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. E nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem továbbá, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Vác, április 20. Aláírás:. Hallgató aláírása 2

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...5 Témaindoklás, hipotézis...5 II. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS...7 Az egészséges beszéd fejlődésének menete...7 A beszéd- és a mozgásfejlődés alakulása:...8 A beszédfejlődés folyamata részletesen...9 Megkésett beszédfejlődés meghatározása...11 Akadályozott beszédfejlődés meghatározása...12 A beszéd helye az agyban...13 Az idegrendszer érése...14 Az idegrendszeri érés eltéréseinek lehetséges következményei...17 Mozgásfejlődés...18 Idegrendszeri érése és a mozgásfejlődés összefüggései, valamint azok következményei...18 A finommotoros fejlesztés...22 A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók...23 A Tervezett Szenzomotoros Tréningprogram bemutatása...24 A beszédproblémás gyerekeknek a következő területek fejlesztésére van szükségük:...25 III. FINOMMOTORIKUS MOZGÁST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK...27 I. Elemi feladatsor...28 I. Körfeladat...29 II. Körfeladat...30 III. körfeladat (nagycsoportosoknak szerekkel)...31 I. sorfeladat...33 II. sorfeladat

4 Feladatok kézi szerekkel...34 IV. KUTATÁS...37 Hipotézis...37 Vizsgálat...37 Eredmény...38 VI.ÖSSZEGZÉS...40 IRODALOMJEGYZÉK...41 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE sz. melléklet...44 Szókincs vizsgálatok sz. melléklet...53 FELVÉTELI ADATLAPOK

5 I. BEVEZETÉS Témaindoklás, hipotézis Amikor megkésett beszédfejlődésű, majd később dadogó keresztlányomat a logopédus mozgásfejlesztő terápiára javasolta, igen meglepődtem. Akkor még nem volt ismeretes számomra, hogy a mozgásfejlesztés milyen jótékony hatással van a beszéd megindítására, fejlesztésére. Örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak a beszédében állt be látványos javulás, de mozgása is sokat ügyesedett. Időközben a főiskolán is sokat hallottam a korai fejlesztés jótékony hatásáról, így e témában egyre jobban elmélyültem. Amikor két kisfiamnál izomtónus eloszlási problémát diagnosztizáltak kb. 4 hónapos korukban, nem tétlenkedtem, tudtam mennyire fontos az időben megkezdett mozgásfejlesztés. Nekik köszönhetően több terápiát közelebbről is megismerhettem. Szerencsére az ő problémáikat sikerült korán kiküszöbölni, de keresztlányomnak továbbra is fejlesztésre van szüksége a dadogás megszüntetéséhez, primitív reflexei leépítéséhez és mozgása ügyesítéséhez. Mivel idén kezdte az iskola első osztályát, a javulás egyre sürgetőbb lenne, hogy az esetleges tanulási problémákat el tudja kerülni. Ezért éreztem azt, hogy személyesen is segítséget kell neki nyújtanom azzal, hogy az együtt töltött játékidőbe belecsempészek olyan feladatokat, amik segíthetnek problémái leküzdésében. Megfogalmazódott bennem, hogy milyen nagy, többnyire kiaknázatlan lehetőség van az óvodapedagógusok kezében azzal, hogy a fejlesztésre legfogékonyabb időszakban (3-7 éves korig) a gyermekek képességeit játékosan, de annál tudatosabban felépítve, sokrétűen fejleszthessék. Nagyon fontos lenne, hogy felismerjék a beszéd-, mozgásproblémákat, illetve észrevegyék az 5

6 idegrendszer éretlenségére utaló jeleket, és a gyermekek szüleinek tanácsolni tudják a megfelelő szakembert. A hetente megtartott testnevelés foglalkozásokon is olyan mozgássorokat állíthatnak össze, amelyek pozitívan hatnak nemcsak minden gyermek mozgásfejlődésére, de a beszédproblémás gyermekek bepótolhatatlan segítséget kaphatnak. Szakdolgozatom olvasását ajánlom ezen kívül logopédusoknak, mert többnyire ők az első szakemberek, akiket beszédprobléma esetén megkeresnek a szülők. Mivel a fejlesztés annál eredményesebb, minél sokoldalúbb, ezért ők is felhívhatják a szülők figyelmét a mozgásos fejlesztés lehetőségére és jelentőségére. Ezen kívül tanácsos nekik is megismerkedni néhány gyakorlattal, amivel az unatkozó, vagy kevésbé motivált, figyelemzavaros gyerekek logopédiai fejlesztését színesebbé, ingergazdagabbá tehetik. Dolgozatom első részét minden szülő szíves figyelmébe ajánlom, mert tapasztalatom szerint a finommotorikus mozgásfejlesztés beszédre gyakorolt pozitív hatásáról nem igen hallottak, így hát tanácstalanul állnak, amikor a 2-3 éves megkésett beszédfejlődésű gyermekükkel koruknál fogva nem foglalkoznak a logopédusok. Minél később kezdődik meg egy gyermek fejlesztése, annál lassabban jut el a kitűzött célig. Ha ezzel a szülők tisztában lennének, biztosan sokkal kevesebb beszédhibás felnőtt élne a világon. Szakdolgozatomban igyekszem rávilágítani az idegrendszer fejlődésén keresztül a mozgásfejlődés beszédre gyakorolt hatásáról. Majd a gyakorlatban is kísérletet teszek bizonyítani eme hipotézisemet egy olyan kutatással, amiben 2-3 éves gyerekek 4-6 hónapos finommotorikus mozgásfejlesztésének hatását mérem. Az itt végzett mozgássorokat részletesen ismertetem azok hatásfokát is megnevezve. Bízom benne, hogy az általam összegyűjtött ismeretek mások számára is érdekesek és használhatóak lesznek. 6

7 II. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS Az egészséges beszéd fejlődésének menete A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki. A hangadás már a születéskor kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki. A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetet is hanggal fejezi ki. 6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a gyermek sorban próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli. A 3. hónaptól megjelenik a gagyogás, mely során olyan hangokat is hallat a gyermek, amelyeket az adott nyelvben később nem is fog használni. A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása bármi miatt, pl. félelem miatt megszakad, a beszédfejlődés késhet. A 6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében. Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását. A beszéd megértése az első szavak kimondását már megelőzi. Megérti a gyermek a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót (pl. ma-maci, bo-bohóc,stb.), majd a szótagok ismétlésére kerül sor. 7

8 Az első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Ezek könnyen képezhető szavak, amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők. Megfigyelhető, hogy a gyermek beszédfejlődése az értelem fejlődésével sokszor nem esik egybe. Sok esetben egykét évet is késhet a gyermekek beszédének indulása. A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb. A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtése természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut. A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a hallássérülés, elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek, szájpadhasadék, idegrendszeri fejlődési zavar. (Főiskolai saját jegyzet) A beszéd- és a mozgásfejlődés alakulása: A nyelvi fejlődés Életkor alakilag (mennyiségileg) Születés Sírás, kiáltozás 1-2 hét Sírás, kiáltozás A nyelvi fejlődés tartalmilag (minőségileg) Elégedetlenség (éhség, fájdalom, rossz közérzet) Emberi hangot elkülönít a nem emberitől, az anyai hangra megkülönböztetett módon reagál A mozgásfejlődés Koordinálatlan kapálódzás jellemzi Fényre, hangra odafordul 8

9 3-6 hó Gőgicsél 6-12 hó Gagyog Erős, kiabáló hangra sírva fakad, nyugodt, kedves hangra felélénkül, nevet, örömet fejez ki, "válaszol" a felnőttnek "Kérés" kifejezése, a figyelem, emlékezet fejlődik, az utánzás egyre nagyobb szerepet kap, a hangok még nem jellemzőek az adott anyanyelvre. Hangjai jellemzőek az adott A fejét önállóan emeli A felülés, felállás, járás megindulása Első szavak, utasítás nyelvre, a szituációban Egyre biztosabb hó megértése előforduló egyes tárgyak lesz a járása nevét megjegyzi Sok hiba lehet még a hó szó, egyszerű mondatok használata beszédben: hangokat kihagy, felcserél, szótagokat, szavakat ismétel, ragokat, képzőket nem vagy Önálló járás, futás helytelenül használ A szókincs rohamos 4. év végére befejeződik a A kéz finom 2 év fejlődése, többtagú beszédfejlődés, nyelvtanilag mozgásának után mondatok helyes mondatokban beszél, használata, ujjak használata kreativitásra képes koordinálása (Kovács Emőke) A beszédfejlődés folyamata részletesen 9

10 A gyermek beszédének alakulása újszülött kortól 3 éves korig: 0-1 hónapos korban: torokhangokat ad 1-2 hónapos korban: gőgicsélni kezd, torokhangokat ad 2-3 hónapos korban: folyamatosan gőgicsél, "válaszol", egyszerű magánhangzókat is kiejt (a, ó, e) 3-4 hónapos korban: egyre folyamatosabban és változatosabban gőgicsél, azonos hangot kétszer ejt ki 4-5 hónapos korban: gagyogás közben többféle hangot is kiejt elmosódottan, hangosan tud kacagni 5-6 hónapos korban: "szót ért" gondozás közben, ah-oh szótagot gagyog 6-7 hónapos korban: egyre árnyaltabban gagyog, gurgulázik, nyögdécsel, "beszélgetést" kezdeményez 7-8 hónapos korban: kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, s megjegyzi a leggyakrabban hallottakat, harap és rág, hangokat utánoz, bu-ma-daba szótagokat jól ejt ki, a "nem" -re reagál időnként, mam-mam-ot is mond (főleg síráskor) 9-10 hónapos korban: két szótagot elmosódottan ki tud ejteni (ma-ma, ba-ba), hallgat a nevére hónapos korban: szót, szótöredéket használ (a mama, baba helyes használata), egylépéses felszólítást teljesít (kívánságait jelzi), szavai mondatértékűek: a "mama" jelenthet hívást, kérést, segítséget hónapos korban: kétszavas mondatot használ, két szótagot is kiejt, 3-4 szót mond, kommunikálni akar hónapos korban: egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse, tisztábban ejti ki a szavakat, kétszavas utasítást teljesít, ismeri a "köszönöm" és "szervusz" értelmét, egyszerűbb mesékre, népi gyermekdalokra figyel hónapos korban: egyszerű bővített mondatokat használ, az enni-innivalót megnevezve kéri, szava van, 2-3 szavas mondatokat használ, visszamond két szót 10

11 21-24 hónapos korban: összetett mondatokat használ, kb. 50 szavas szókincse van, háromlépéses utasítást végrehajt, elkezd személyes névmásokat használni hónapos korban: folyékonyan beszél hónapos korban: képeskönyvből cselekvéssorokat elmond, névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét 3 éves korig: többes számot használ, összetett mondatokban beszél, teljes nevét ismeri és mondja, dallamokat ismer, 5-ig számolhat, 3-4 szavas ragozott mondatokat használ Jellemzői A gyermekek beszédfejlődése nagyon eltérhet egymástól. A fenti leírás csak iránymutató, szigorú határokkal, ettől nagy egyéni eltérések lehetnek. A kislányok és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól. Ha egy kislány egy éves kora körül, egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni a beszédének fejlődésére. Ha 2-2,5 éves korában nem kapcsol össze szavakat, már célzottan kell a beszéddel foglalkozni. Ha a gyermek 3 évesen még mindig nem beszél, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. (Meleghné Steiner Ildikó) Megkésett beszédfejlődés meghatározása Megkésett beszédfejlődésű gyermekekről akkor beszélünk, ha különféle okok következtében a beszéd- és nyelv fejlődése ép értelmi szint és ép hallás mellett elmarad az életkori átlagtól, 3 éves korra sem indul meg. Beszédelmaradásuk mennyiségi és nem minőségi az átlagos fejlődésű gyermekekhez képest. Azoknál a fiúknál beszélünk megkésett beszédfejlődésről, akik 2 éves korukig, és azoknál a lányoknál, akik másfél éves korukig nem beszélnek. Ezeknek a gyermekeknek a beszédprodukciója mindössze néhány vagy csekély számú szóra terjed ki, kéttagú közléseik gyakorlatilag nincsenek, a szómondatok vagy 11

12 holofrázisok szakaszában vannak. Mindaddig megkésett beszédfejlődésűnek tekinthető egy gyermek, amíg beszédprodukciója és beszédfeldolgozása nem éri el az életkori szintet. A beszélni még nem tudó kisgyerek beszédmegértésére a globális beszédmegértés jellemző, a beszédhelyzet, mozdulatok, mimika, gesztusok biztosítják a feldolgozási folyamat működését. Lehetséges okok - Halláskárosodás (megnagyobbodott orrgaratmandula, fülzsírdugó, tartós fülbetegség) - Értelmi fogyatékosság - Genetikai ok - Agyi sérülések, szülési rendellenességek (neurológiai ok) - Perinatális ártalmak - Mozgásfejletlenség Cél A beszédkedv felkeltése, szinten tartása A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése. Akadályozott beszédfejlődés meghatározása A beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel fejlődési diszfázia. Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), 12

13 azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is. A diszfáziás gyerekek kézjelekkel, gesztusokkal kommunikálnak és a beszédhelyzetre támaszkodnak. Okok - Lassúbb agyi érés - Születés előtti, szülés közbeni-, utáni sérülés - Öröklött beszédgyengeség - Környezeti tényezők (ingerszegény környezet). Tünetek Később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem. Lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz. Nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket. A beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek. (pl. a csiga szó hol csida, hol ciga stb.) Előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni. Néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd. A beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak. (Főiskolai saját jegyzet) A beszéd helye az agyban 13

14 A beszéd szempontjából az agy felelős a kommunikációért: képes az információk feldolgozására, tárolására, valamint az információk megválaszolására. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együtt koordinálja. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A bal féltekében van a fogalmazás, a fogalomalkotás központja. Az irányfelismerésért, a látásért és a színérzékelésért pedig a jobb agyfélteke felel. (Hámori, 1985.) A szó jelentésének a felismerésében nagy szerepe van a jobb agyféltekének is. Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv-elsajátítás során a nyelvi elemek hatására alakul ki. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A balkezesség erre utaló jel. Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlődések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Egyéves korban a gyermek már emlékezik a többször látott tárgyakra, személyekre. Három-, négyéves kor után már az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra intenzívvé válik az emlékezés. Fontos a hosszú és a rövid távú memória elkülönülése, valamint a szeriális észlelés szerepe. A memória elengedhetetlen a betűk megtanulásában és megtartásában. A szerialitásnak az írásban és a számolásban van jelentősége. (Lendvayné Décsi Kornélia Márta, 2007) Az idegrendszer érése 14

15 Fontos szerepet játszik a beszédfejlődésben az idegrendszer érése, hiszen az ilyen jellegű eltérések hátterében szinte minden esetben felmerül az érési elmaradás és/vagy hibás idegrendszeri szerveződés. (Fodorné, 2005) Az idegrendszer fejlődését Fodorné (2005) írása alapján tekintem végig. Az idegrendszer az embrionális fejlődés szakaszai során a külső csíralemezből alakul ki. Fokozatosan kialakul a velőlemez, később a velőcső. A 3. héten a hosszanti irányban megnövekedett sejtlemez már 3 specializált réteget tartalmaz: ezek az endoderma, a mezoderma, és az ektoderma, melyből az idegrendszer is kialakul. Az 5. héten a központi idegrendszert már egy zárt cső képviseli, ez a gerincvelő telepe. Az agyhólyagok előredomborodnak. Már kialakult mind a XII. agyidegmag. Az agyhólyagokból az agyvelő alakul ki. A gerincvelő fejlődése az érző és mozgató neuronok tömörülésével kezdődik. A 3-4. hónap során érésnek indulnak az érző és átkapcsoló idegsejtek, illetve kifejlődnek az agyból a gerincvelőbe haladó idegpályák. Az 5. hónapban megkezdődik a piramisrendszer, a nagyagykéregből a gerincvelőhöz haladó pályák érése. Ez teszi lehetővé az idegrendszeren belül a megfelelő kapcsolatok kialakulását, idegsejtek további keletkezését, és vándorlását. A különböző idegsejtek funkcionálisan különülnek el egymástól. Megkezdődik az újonnan alakult sejtek vándorlása a külső rétegek felé, ahol is differenciálódásuk veszi kezdetét. A sejtek már vándorlás közben nyúlványaikkal szinapszis útján kapcsolódnak egymáshoz. A héten megkezdődik a gerincvelő hátsó kötegeiben, illetve az agyidegekben a velőshüvelyesedés. Ezután kezdődik meg a lefelé haladó mozgató pályák velősödése, és az agykérgi pályák érése. Ezt követően folyamatosan érésnek indulnak a felszálló, afferens rendszerek, melyek az ingerület felvételre specializálódtak. A saját receptorok érése különböző időpontokban veszi kezdetét. Így a bőr tapintási receptorai a 8. magzati héten már képesek ingerület felfogásra, az izomorsó a 12. héttől kezd differenciálódni, a vesztibuláris rendszer érző sejtjeinek érése a héten kezdődik, a 12. héten megjelennek az első egyensúlyi reflexek. 15

16 Az agy növekedése nem egyenletes tempóban történik. 4 hónapos kortól elkülöníthető az agykéreg 6 sejtrétege, és megjelennek a barázdák is. Az agykéreg érése szintén nem egyenletes tempóban zajlik. Közben az agy egyes területei is vándorolnak. Végleges helyüket a 8. hónapban érik el. Az 5. hónapra a két féltekét összekötő rostok mind a frontális, mind a parietális területeket összekötik egymással. Időközben a magzatot az anya testén keresztül érő ingerek befolyásolják, serkentik az érési folyamatokat, hiszen a magzat már a 8. héttől képes ingerületek felfogására. Az agy fejlődése nem fejeződik be az embrionális szakasz végeztével, a születéssel. Ellenkezőleg, a megszületést követő szakaszban megnő a külső ingerek jelentősége, hiszen ezek serkentik az agyműködést. Az agyműködés visszahat az agy érési folyamataira, a még fejlődőben lévő idegpályák alakulására. Ezt a hosszú, és bonyolult érési folyamatot faj- és egyedspecifikus genetikai programunk határozza meg. Az agyban tehát különböző, de előre meghatározott időben és helyeken történnek bizonyos folyamatok, miközben megfigyelhetők úgynevezett növekedési ugrások, melyekre neuronok növekedése és gyors szinapszis képződés jellemző. Ezeket az időszakokat nevezzük kritikus periódusnak. Ezekben az időszakokban sajátos történéseknek, ingereknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy a fejlődés ne károsodjon, ne rekedjen meg az adott szinten. Ugyanis az ingerlés hiánya bizonyos esetekben az idegsejtek differenciálódását gátolja. (Katona, 2001) Az idegrendszer plaszticitásából kiindulva feltételezhetjük, hogy bizonyos ingerek szenzoros, vesztibuláris, proprioceptív megfelelő mennyiségben és időpontban alkalmazva helyreállíthatják a normális fejlődést. (Katona, 2001) A fejlődés normális menete mellett az agy képes lesz a beérkező információk szűrésére, összerendezésére, integrációjára. Ez a folyamat a szenzoros integráció. Az integráció során az agy két vagy több funkció interakcióját koordinálja. (J. A. Ayres, 1993). A szenzomotoros és pszichés-szociális-kognitív fejlődés 16

17 meghatározott lépéseken keresztül történik. Az egyes szintek érése, illetve éretlensége meghatározza a rájuk épülő szakaszok alakulását. Az alsó struktúrák tökéletes működésére épülhetnek a felsőbb szinten álló, bonyolultabb idegrendszeri integrációs kapcsolatot igénylő funkciók. (J. A. Ayres, 1993) Az idegrendszeri érés eltéréseinek lehetséges következményei Az idegrendszer érési folyamatainak elmaradása, a normálistól eltérő szerveződése problémát okozhat az érintett területek működésében, befolyásolhatja egyéb területek működését, szerveződését, így kóros szerveződéseket létrehozva. Sok esetben ezek mindössze apró eltérések, melyek a megfelelő ingerkörnyezet hatására korrigálódnak, a későbbiekben pedig nem okoznak problémát. Azonban előfordulhatnak olyan eltérések is, melyek a rájuk épülő szintek működését károsan befolyásolják, a normális fejlődéssel nem állnak helyre, azaz a gyermek nem növi ki. Az idegrendszer érési folyamatainak három szinten zajlanak. Az idegsejtek szaporodásának, és fejlődésének szintjén történő eltérések súlyos organikus elváltozásokat idéznek elő. A második, és harmadik szint az ingerületátvivő anyagok megjelenésének sorrendje, illetve az idegsejtek közötti kapcsolatok alakulása. Ezen a két területen észlelhető elváltozás előidézhet az összetettebb funkciók szintjén különböző működési zavarokat, melyek a komplex tevékenységformák szintjén idéznek elő elváltozásokat. Az idegrendszeri érés elmaradása elsődleges szinten okozhatja a mozgásos sémák pontatlanságát, adaptív válaszok hiányosságait, kinesztéziás érzékelés pontatlanságát, információk közti differenciálás pontatlanságát, másodlagosan lényeges-lényegtelen elkülönítési zavarát, a vizuális, az auditív, és a verbális fejlődés elmaradását, testséma zavarokat. (Fodorné, 2005) 17

18 Mozgásfejlődés A fejlődés útja az egyszerű emberi mozgásoktól vezet a fejlett emberi mozgástípus felé. Az emberi mozgás kialakulása minden újszülöttben a primitív mozdulatokkal kezdődik: ezeket az ívjáratok, a kisagy ősi része, a nyúltagyi = vesztibuláris rendszer és a pallidum szabályozza. A primitív mozgások fokozatosan átalakulnak. Jó részük eltűnik, és helyet ad másnak, ez a fejlődéstanilag fiatalabb területek teljes beérését tükrözi. Részleges érettségük állapota felelt meg a magzati és újszülött kori elemi mozgásminták kiválthatóságának, majd ez átadja a helyét a teljes beérésnek, mikor megszűnik az aktiválható magzati mozgásminta (a magzati kúszás mászás járás ülés), és helyet ad a valódi kúszásnak, mászásnak, ülésnek, járásnak, mely ekkor már a gyermek egyedi tulajdona, sajátja. Ekkor már végbemegy a pallidum fölé rendelt striatum szabályozó hatása, majd végül a kéreg és kéreg alatti területek funkcionális egysége alakul ki, az éretlen emberi mozgásból és működésből érett emberi mozgás és működés lett. (Katona Ferenc, 1979) Idegrendszeri érése és a mozgásfejlődés összefüggései, valamint azok következményei A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, hiszen a gyermek mozgásának fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egyegy meghatározott területének irányítása alatt áll. Éppen ezért ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé (pl. túl korán feláll a gyermek), akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő és irányító központok sem fejlődnek megfelelően. Ez pedig egyéb problémákhoz vezethet. Carl Henry Delacato kidolgozott egy terápiát, mely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát. Így az érésben elmaradt területek lehetőséget kapnak a hiányosságok pótlására. 18

19 Az ő felfedezése volt, hogy a gyerekek közül, akik a program kezdetén nem tudtak beszélni, és koruk szerint elég idősek voltak ahhoz, hogy tudhassanak, 59%-uk elkezdett beszélni (szavakat mondani) a program folyamán, holott beszédterápiát nem kaptak, és a beszédre nem lettek bátorítva. (Delacato, 1963) Ebből Delacato és munkatársai azt a következtetést vonták le, hogy az anyanyelvi területen (beszédben, írásban, olvasásban) elmaradt gyermek idegrendszere éretlen, elégtelenül szervezett. Következtetésük: van egy csak az emberre jellemző egyedfejlődési sor: kúszás --> mászás járás dominancia megválasztása. Van egy kizárólagosan emberi kommunikációs forma: beszéd írás olvasás. A kizárólagosan emberi, anyanyelvi kommunikáció kifejlődése csak akkor lesz problémamentes, ha a gyermek problémamentesen végigmegy a kizárólagosan emberi mozgás érzékszervi fejlődési soron, melyet nevezhetünk helyzetváltoztatási felegyenesedési, helyváltoztatási dominancia megválasztási fejlődési mozgássornak. Az idegrendszer ontogenetikai beérése pedig a humán mozgásminták egymásutánjában és egymásra épülésében történik (pl. kúszás mászás járás) vagy egymásmellettiségében (pl. földön csúszás ülés), és ez a mozgássor a szenzoros éréssel együtt adja azt a szenzomotoros idegrendszeri fejlődési sort, melynek koronájaként megjelenik a beszéd, írás és olvasás készsége. Delacato azt állítja, hogy a gyermek azért nem képes a beszédre, mert idegrendszere, illetve annak nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. Tehát ha észlelünk mozgásfejlődési, ezáltal idegrendszeri érésbeli elmaradottságot, és ezt gyakorlatokkal beérleljük, sokkal jobb alapot nyújtunk az anyanyelvi készség beérlelődésének. (Fejlesztő pedagógia, évf.1999/2-3 ) A megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés esetén szerencsés, ha a teljes terápia nem egyoldalú. A sikeres terápiát öt nagy területre lehet osztani: A beszéd és a nyelv beszédmegértés 19

20 figyelem a beszéd hangzóbeszéd fejlesztése szókincs bővítése A mozgás nagymozgások egyensúly kismozgások kifejező mozgások kar- és kézmozgások finommotorika artikulációs mozgások A gondolkodás analógiás gondolkodás analízis - szintézis készségének fejlesztése következtetés magyarázat A figyelem, emlékezet akusztikus, optikus figyelem fejlesztése rövid távú, hosszú távú emlékezet fejlesztése Különféle készségek fejlesztése taktilitás, kinesztézis fejlesztése ritmika téri tájékozódás grafomotórium testséma lateralitás fejlesztése. 20

21 Dolgozatom további részében az óvónők kezében rejlő mozgásfejlesztés csodálatos lehetőségére szeretném felhívni a figyelmet. A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és gyógypedagógusok figyelmét gyakran elkerüli a gyermekek motorikus fejlesztése, pedig a tervszerűen felépített, ellenőrzött mozgás pozitív hatású az agy fejlődésére és sokrétű integrációjára. Az átlagtól eltérően fejlődő gyermekek számára a felzárkóztató, sokoldalúan fejlesztő mozgásokkal szerezhető élmények az egészséges kortársakhoz való felzárkózásban segítenek. Porkolábné dr. Balogh Katalin kutatásaiból is tudjuk, hogy a percepció (észlelés) fejlődésében lényeges szerepet játszik a mozgás. A percepció fejlődése előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak. Ebből a tényből az következik, hogy ha első lépésként a motoros funkciókat fejlesztjük, akkor a tanuláshoz szükséges pszichikus érettség eredményesebben kialakítható és fejleszthető. A mozgás kiemelt jelentőséget kap általános transzfer hatása miatt. A pedagógusok munkájuk során a nagymozgások (járás, futás, szökdelés, kúszás, mászás) és a finommozgások (manipuláció, rajzolás, beszéd stb.) zavaraival egyaránt találkozhatnak. Ezek a problémák gyakran mozgáskoordinációs zavarokból erednek. A mozgáskoordinációs zavar visszavezethető az észlelés zavarára, a környezeti ingerek nem kielégítő feldolgozására és az érzékszervi asszociációk hiányára, de koordinációs zavart okozhat az alapvető mozgáskészségek hiánya is. A nagymozgások koordinálatlanságának következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége. A kognitív fejlődés és a mozgásfejlődés párhuzamosan halad, ezek aztán majd az iskolai teljesítőképességre hatással lesznek. Ez a fejlődés számos integráció után jön létre az észlelésben auditív (hallási), vizuális (látási), taktilis (tapintási), kinesztetikus (mozgásérzékelési) és vesztibuláris (egyensúlyérzékelés) területeken. Másképpen kifejezve: szoros összefüggés van az egyensúly, az észlelés, a mozgás és a tanulási képesség között. 21

22 Jane Ayres kutatásaiból egyértelműen kiderült, hogy egyes idegrendszeri struktúrák spontán érése az életkor előrehaladtával nem megy végbe, tehát felesleges arra várni, hogy a gyermek majd kinövi zavaró tulajdonságait, magától ügyesebb vagy figyelmesebb lesz. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok a gyermekek, akiknél az éretlen szenzomotoros működéssel vagy az iskolaéretlenséggel kapcsolatban kimutathatók a különféle tünetek, elmaradások, sokkal veszélyeztetettebbek a későbbi deviáns viselkedéssel kapcsolatosan. Az iskolaérettség Ayres szerint nem csupán az ötös számkörben való számolást, az általános tájékozottságot, az analógiás vagy a kauzális gondolkodás szintjét, a relációkban való jártasságot, a verbális kifejezőképesség, illetve a rövid idejű vagy késleltetett emlékezet minőségét vagy a feladathelyzet elfogadását mutatja. A koncentráló képesség, az önbizalom, az önkontroll, a tér idő struktúrában való tájékozódás, a lateralitás és a dominancia kialakulása, a jobb-bal diszkrimináció képessége, a jól szervezett bilaterális motoros koordináció, a testvázlat és a testséma kialakulása szintén alapvető az iskolai teljesítmények könnyed eléréséhez. E képességek kialakulása ugyancsak az idegrendszer belső és külső hatásokra történő érésének eredménye. (Fejlesztő Pedagógia, 2009) A finommotoros fejlesztés A finomabb mozgások létrehozásához kis izomcsoportok izolált irányítását kell elsajátítani. Ayres megfogalmazásában olvashatjuk, hogy minél több gátló folyamat (fékezés, megállni tudás) van jelen a mozgásban, annál koordináltabbak a mozgások. 22

23 A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók Az ontogenetikus fejlődésmenetet ismerve megállapított tény, hogy vannak a fejlődésnek olyan súlypontjai, amelyek kitüntetett szerepet kapnak, mivel célzott fejlesztésükön keresztül több terület is kedvezően befolyásolható. (pl.: A sztereognosztikus /tapintásos/ tapasztalatok gazdagításával hatást gyakorolunk a vizuális percepció fejlődésére. A motorikum és a testséma fejlesztése -általános transzfer hatása mellett- közvetlen alakítója a téri percepciónak). Az ontogenetikus fejlődés életkori specifikumai alapvetően behatárolják a fejlesztés tartalmi és metodikai lehetőségeit; az mindig csak az adott életkorra jellemző tevékenységgel és tanulási formával lehet hatékony. Ez azt jelenti, hogy vannak a fejlődésben olyan szenzitív (fogékony) időszakok, amikor az adott képesség ugrásszerűen fejlődik. Ha nem ebben az időszakban fejlesztünk, akkor a fejlődés csak csekély mértékű lesz. A fejlesztő munka kulcskérdése annak az ismerete, hogy mely képességek alapozzák meg az iskolaérettséget. A pontos és differenciált vizuális és auditív észlelés, a szem és a kéz összerendezett, koordinált mozgása, a látott hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (keresztcsatornák együttműködése), a rövid idejű vizuális verbális memória és a szándékos, kb. 10 perces figyelemkoncentráció mind szükséges az alap - kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) elsajátításához. Az említett funkciók fejlődésének szenzitív időszaka óvodás korra esik, ezért optimális, esetenként intenzív fejlesztésük ebben az életkorban a legeredményesebb. Ideális esetben hat éves korig alakul ki az említett funkciók működésének összerendezettsége és integrációja. A gyakorlatban sajnos gyakran találkozunk olyan szülőkkel, akik nem hajlandók szembenézni gyermekük lemaradásával, ezért elzárkóznak mindenféle fejlesztéstől, de vannak olyan szülők is, akik anyagi okok miatt nem tudják vállalni gyermekük fejlesztését, felzárkóztatását. Az óvópedagógusok vannak egyedül abban a helyzteben, hogy a gyerekeket hetente legalább egyszer, de 23

24 inkább többször olyan mozgássorral lássák el, ami pozitívan hat fejlődésükre, idegrendszeri éretlenségükből adódó devianciák kiküszöbölésére. Természetesen a teljes személyre szabott fejlesztést nem tudják elvégezni, de sokat tehetnek a tünetek csillapításáért. A Tervezett Szenzomotoros Tréningprogram bemutatása A TSMT a Jane Ayres által kidolgozott szenzoros integrációs terápia fejlesztési és az edzéselmélet teljesítmény fokozására vonatkozó alapelveit egyesíti magában. A TSMT foglalkozások pedagógiai megközelítése eltér az Ayres féle terápia pedagógiai pszichológiai megközelítésétől. A foglalkozás strukturált, irányított. Minden mozgás térben és időben játszódik le és sajátságos dinamika jellemzi. A térben történő elmozdítás, elmozdulás az egyensúlyozó rendszer számára érzékeny ingert jelent. Ez a fejlesztési koncepció kulcsa. Ha tervezetten olyan mozgássorokat állítunk össze (a gyermek tudásszintjét és hiányosságait ismerve), ahol passzív és aktív módon a tér mindhárom dimenziójában megtörténnek az elmozdulások, akkor az idegrendszerben a bejutó egyensúlyi ingerek pozitívan hatnak az egyensúlyérzék fejlődésére, az éberség, aktivitás, figyelem beállításra (arousal szintre), az izomtónus kéreg alatti szabályozására és a szemmozgásokra. A szenzomotoros fejlesztések elsődleges célja az, hogy a kéreg alatti (nem tudatos) idegrendszeri szabályozás folyamatait rendezze, normalizálja és egymással összehangolja. A szenzomotoros szemlélettel összeállított mozgásokkal a közvetlen és közvetett idegrendszeri kapcsolatrendszerek erősítése útján lehet javítani az aktivitás, a magatartás, a szociális érettség, a figyelem, a gondolkodás, a beszéd, az emlékezet, az észlelési csatornák és a térbeli tájékozódás szintjét, minőségét. Ez a normalizáció komplex módon segíti az egyéni hiányosságok pótlását és a megfelelő viselkedés kialakítását. A TSMT program regressziós 24

25 szemléletű, tehát a meglévő tudásszint alatti mozgások erősítésével érhető el az, hogy az addig hiányzó nagy és finommozgások maguktól beinduljanak. A beszédproblémás gyerekeknek a következő területek fejlesztésére van szükségük: egyensúly fejlesztése sokféle eszköz és változatos feladatok segítségével (az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással, s fejlődésük során visszahatnak egymásra) nagymozgások változatos gyakoroltatása, irányának, tempójának, ritmusának finomítása az íráshoz szükséges differenciált és koordinált izomműködés, a szem kéz koordináció kialakítása szem láb koordináció fejlesztése szemmozgások fejlesztése (az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló, koordinált szemmozgás függvénye) szerialitás (sorrendiség): különféle mozdulatok sorrendisége; a gyermek a látott mozgássort észleli, differenciálja, egymás után rendezi és egységgé alakítja; finommotorika fejlettsége az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele testséma kialakítása (testrészek differenciált megismerése a testrészekkel végzett mozgások segítségével; a test függőleges vízszintes, első hátsó zónáinak kialakítása és tudatosítása mozgásos feladatok gyakorlásával; lateralitás alakítása) percepció fejlesztése (alapvető téri irányok megismerése saját testhez viszonyítottan, a különböző testrészekkel végzett mozgások segítségével) keresztmodalitások erősítése (az auditív és a vizuális minták motoros visszaadása mozgásos feladatok végzése során) figyelem koncentráció idejének növelése, a figyelem megosztás képességének kialakítása 25

26 a feladattudat, a szabálytudat, a kitartás és monotóniatűrés fejlesztése szociális képességek fejlesztése (a közös, örömmel végzett mozgás közben a gyermekeknek figyelniük kell egymásra, alkalmazkodniuk kell egymáshoz, fejlődik önuralmuk, toleranciájuk, megtanulják, hogy társaikkal hogyan kell együttműködni, átélik a sikert és a kudarcot, s megtanulják ezeket kezelni) verbális fejlesztés (a nyelvi fejlesztés minden esetben kísérője a motoros fejlesztésnek; a gyermekek a tér bemozgása közben természetes módon megismerik a téri viszonyokat megnevező verbális kifejezéseket, lehetőség nyílik a testrészek, testhelyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére, s bizonyos szavak jelentése mélyebb értelmet nyer a mozgás által pl. halk hangos, lassan gyorsan stb.) ezen feladatok elvégzése során az auditív, vizuális és verbális rövid idejű emlékezet fejlődik. Az egyes mozgássorokat sor-, kör- vagy frontális feladat formájában emlékezet- és mintamásolási készség fejlesztése céljából előre be kell mutatni. Ekkor hangzanak el a térbeli tájékozódással és a mozgás dinamikájával kapcsolatos instrukciók. A feladat pontos végrehajtását folyamatosan ellenőrizni kell, s ha szükséges, a hibás kivitelezést azonnal javítani lehet. Ha egy gyermek a látott, halott feladatokat pontosan végre tudja hajtani akár többször is, akkor ez azt jelenti, hogy képes a külső információkat pontosan észlelni, értelmezni, integrálni, s megfelelő motoros választ produkálni. Minden gyermeknek több, célirányos egyéni terápiára is szüksége van (logopédiai fejlesztés, gyógypedagógiai fejlesztés stb.). A megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermekeknél is többnyire megfigyelhető a primitív reflexprofil maradványtünetét. Lakatos Katalin vizsgálataiból kiderül, hogy a poszturális szabályozás, az egyensúlyérzék, szem kéz és a mozgáskoordináció, a megkésett beszédfejlődés, részképesség kiesés, valamint tanulási és magatartási problémák esetén is megfigyelhető késői kiválthatóságuk, ezért ezeket mindenképpen le kell építeni. 26

27 III. FINOMMOTORIKUS MOZGÁST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK Dolgozatom egyik fő célja, hogy felhívjam az óvodapedagógusok figyelmét a finommotorikus mozgásban rejlő fantasztikus fejlesztő lehetőségekre. Jelen dolgozatomban egy olyan mozgásmintát igyekeztem összeállítani, mely főként a beszédproblémás gyereknek nyújthat segítséget, és amelyet minél gyakrabban kellene becsempészniük a gyerekek életébe. A feladatok összeállításához a TSMT és az Ayres terápiát vettem alapul. Ezek egyrészt az idegrendszer ingerlésével próbálják befolyásolni a beszéd megindulását, javulását, másrészt segítenek leépíteni a kóros csecsemőkori reflexeket, valamint fejlesztik a mozgás kivitelezését. A feladatok elvégzéséhez tanácsos odaillő mondókákat, illetve a feladatok megnevezését, ütem számolását, irányok megnevezését hangosan mondatni a gyerekekkel. Így nemcsak tudatosulnak a fogalmak, igék, növekszik a beszédkedvük, de segít a beszéd- és mozgásritmus együttdolgoztatásában is. A feladatokat a változatosság kedvéért kör, elemi, sor és labdás feladatokra osztottam. A feladatok mellé idézőjelbe foglalom azt, amit mondani kell a feladatvégzés közben, és zárójelben írom le azt a területet, amit az adott mozgás leginkább fejleszt. 27

28 I. Elemi feladatsor I. Bukfenc Mászás Kúszás Mászás hátra Tyúklépés II. Terpesz-bukfenc Hamis nyusziugrás Háton, váltott lábbal tolás Hamis nyusziugrás hátra Járás magas térdemeléss el III. Ölből hátra átfordulás Nyusziugrás Hason, páros kézzel tolás hátra Nyusziugrás hátra Oldalazás csípőre tett kézzel balra IV. Hátrabukfenc Mackójárás Háton, páros lábbal tolás Mackójáárs hátra Oldalazás csípőre tett kézzel jobbra II. Elemi feladatsor Ismétlés szám: soronként 5 kör 28

29 Berendezés: szivacs, üres rész, két szék között kifeszített kötél (a két üres rész között félúton), üres rész (a bordásfalig), visszasétáláshoz elegendő hely I. 1. gurulás kézben puha játékkal, vagy labdával /primitív reflex leépítés/ 2. nyusziugrás, lábak talpon /karerősítés, egyensúly fejlesztés/ 3. kúszás kötél alatt /hüllőreflex felülírása/ 4. hátra nyuszi, lábak térden /térpercepció fejlesztés/ 5. vissza séta, nyújtott mellső középtartásban karikát tartva /testszimmetria megtapasztalása/ II. 1. bukfenc térd közé szorított puha játékkal /primitív reflex leépítése/ 2. kergekutya ajtó felé fordulással: lépés, lépés, ajtó felé körbefordulás /lateralitás fejlesztése/ 3. kötél alatt háton fekve páros lábbal csúszás /térpercepció fejlesztés, primitív reflex felülírása/ 4. kergekutya ablak felé fordulással /lateralitás fejlesztése/ 5. vissza séta, fej felett nyújtott karral labdát hozva /testséma megismertetése/ III. 1. terpeszbukfenc /primitív reflex leépítése/ 2. gombóc-nudli előre /primitív reflex leépítése/ 3. kötél alatt hason fekve váltott karral csúszás / hüllő mozgás felülírása/ 4.gombóc-nudli hátrafelé /primitív reflex leépítése, térpercepció fejlesztése/ 5. vissza menetelés Aki nem lép mondókára /ritmusfejlesztés/ I. Körfeladat 29

30 Ismétlésszám: 5x-5x előre, visszafelé /emlékezet, téri tájékozódás, szerialitás fejlesztése/ Berendezés: bal oldal: szivacs, zsámolysor, két magas pad összetolva hosszan; középen: a bordásfaltól: ugráló, előtte gördeszka.; jobb oldal: üres rész, pörgő fotel 1. Bukfenc előre /primitív reflex leépítése/ 2. Zsámolysoron csípőre tett kézzel fellépés, mellélépés, lelépés, mellélépés./szem-láb koordináció és szerialitás fejlesztése/ 3. Padon páros kézzel csúszás előre (boka közé lehet babzsákot tenni) / hüllő reflex felülírása/ 4. Ugrálón csípőre tartott kézzel, páros lábbal hét ugrás, hangosan számolva /egyensúly, figyelem fejlesztése/ 5. Gördeszkán fekve/ guggolva váltott karral haladás előre /karerősítés/ 6. Gördeszkán fekve/ guggolva páros karral hátra tolom magam /karerősítés/ 7. Mackójárás /primitív reflex leépítése/ 8. Hamispók /karerősítés, testséma fejlesztés/ 9. Pörgés /idegpályák stimulálása/ 10. Bordásfalra felkapaszkodás, onnan egy labda ledobása /egyensúlyérzék fejlesztés/ II. Körfeladat Ismétlésszám: 4x-4x (előre, visszafelé, hátrafelé)/emlékezet, téri tájékozódás, szerialitás fejlesztése/ 30

31 Berendezés: 1.sor: szivacs, pöttyök, zsámolyok, alacsony pad; 2. sor: ugráló, gördeszka; 3. sor: érzékelő korongok, alagút, szivacs. 1. bukfenc előre /primitív reflex leépítése/ 2. csípőre tartással páros lábú szökdelés előre, pöttyről pöttyre /egyensúlyérzék fejlesztése, szem-láb koordináció fejlesztése/ 3. zsámolysoron fellépés, lelépés, mellélépés nélkül (jobb fenn, bal lent) /egyensúlyérzék, szem-láb koordináció, szerialitás fejlesztése/ 4. mászás padon, kezek a földön, térdek a padon, babzsák tolás fejjel (sündisznó) /primitív reflex leépítés, testséma fejlesztés/ 5. ugrálón körbefordulással szökdelés mindkét irányba (4 ütem alatt jobbra, 4 ütem alatt balra) /ritmusfejlesztés, térérzékelés, egyensúly fejlesztése/ 6. gördeszkán fekve babzsákkal a bokák között váltott kézzel haladás előre /karerősítés/ 7. gördeszkán fekve, tenyértámasz a falon, elrugaszkodás páros kézzel a faltól, utazás nyújtott karokkal /egyensúlyérzék fejlesztése/ 8. nyusziugrás talpon két vonal között: kezek kint, lábak bent /testséma és térpercepció fejlesztése/ 9. egyensúlyozás érzékelő korongokon /egyensúlyérzék fejlesztés, taktilis érzékelés fejlsztése/ 10. kúszás alagút alatt /hüllő reflex felülírása/ 11. hintázás fejjel lefelé / térpercepció fejlesztése/ III. körfeladat (nagycsoportosoknak szerekkel) Ismétlésszám: 5x-3x-3x (előre, visszafelé, hátrafelé) /emlékezet, téri tájékozódás, szerialitás fejlesztése/ 31

32 Berendezés: kispad, tornaszőnyeg, ugráló, bordásfalra rézsútosan állított pad, 2 db bordásfalra szerelhető húzodzkodó keret, bóják, labda karikába helyezve 1. mackójárás, babzsák a tarkón /fejbeállító reflex helyreállítása/ 2. Kispadon nyusziugrásban keresztbe ugrálás babzsákot a térd közé szorítva Kezem jobbra, kezem balra /irányok rögzítése, térérzékelés kialakítása/ 3. Babzsák előre hajítása, majd kúszás utána /váltott mozgások gyakorlása, hüllő reflex felülírása/ 4. Szivacson bukfenc előre, babzsák a térd között, majd gördülés hanyattfekvésbe, lebegőülés közben 10-ig elszámolás /megosztott figyelem, primitív reflex leépítés/ 5. Ugrálón babzsák mellső középtartásban, 4 ütem alatt először jobbra, majd balra forgás jobbra 1, jobbra 2 /egyensúly és figyelem fejlesztés, térpercepció javítása/ 6. Babzsák fejtetőn, térdemelés közben térdérintés jobb- bal, jobb- bal /egyensúly fejlesztés, fejbeállító reflex helyretétel, térpercepció fejlesztés/ 7. Rézsútos padon nyusziugrás felfelé, babzsák a térd között /egyensúly és térpercepció fejlesztés, megosztott figyelem fejlesztése/ 8. Babzsák a fejtetőn, bordásfalon, majd a húzódzkodó kereten oldalazva végigsétálás, majd leereszkedés a padlóra terpesz-zár /fejbeállító reflex helyretétel, egyensúlyfejlesztés, megosztott figyelem és térpercepció alakítás/ 9. Bóják között szlalom gördeszkán térdeléssel, babzsák a fejtetőn, majd gördeszka visszagurítása a pálya elejére húz-húz /lateralitás, térpercepció fejlesztése, karerősítés/ 10. Karika közepébe alapállás; labda feldobás, tapsolás, elkapás háromszor, majd labdapattintás, tapsolás, elkapás háromszor. feldob, tapsol, elkap1, feldob, tapsol, elkap 2 pattint, tapsol, elkap 1, pattint, tapsol, elkap 2 / erőkifejtés és térköz szabályozása, figyelemmegosztás/ 32

33 11. Egy sávon belül, babzsák mellső középtartásban, terpeszugrás kétszer, majd zárt ugrás kétszer előre. terpesz, terpesz, zár, zár /ritmus és egyensúly fejlesztés, sorrendiség fejlesztése/ I. sorfeladat Ismétlésszám: 4x minden feladatsor Berendezés: lejtő, végében puha szivacs, két szék közé kifeszített kötél, alacsony pad, ugráló, üres rész. I. minden előre 1. kutyamászás lejtőn felfelé /egyensúly fejlesztése, primitív reflex felülírása/ 2. előre bukfenc a lejtőről / egyensúly fejlesztése, primitív reflex felülírása/ 3. kúszás a kötél alatt / primitív reflex felülírása/ 4. nyusziugrás a padon /térpercepció fejlesztése/ 5. ugrálás páros lábbal, csípőre tartással, Ugráljunk, mint a verebek /ritmus és egyensúly fejlesztése/ 6. mackójárás előre /primitív reflex leépítése/ 7. billegés billenőlapon oldalra /egyensúlyérzék, térpercepció fejlesztése/ II. minden hátrafelé 2. ölből hátra átfordulás 5. ugrálás marad 33

34 III. az első feladatsor (előre) az utolsó feladattal kezdve, visszafelé II. sorfeladat Ismétlésszám: 4-5x Berendezés: üres rész, puha szivacs, magasabb pad, ugráló (ezek két szoba hosszában elrendezve), szivacsok, üres rész, két labdás kosár labdákkal célbadobáshoz. I. előre 1. egyensúlyozás félgömbökön /egyensúly fejlesztése/ 2. bukfenc előre /primitív reflex leépítése/ 3. nyusziugrás a padon /térpercepció fejlesztése/ 4. páros lábbal, macit kézben tartva szökdelés /ritmus és egyensúly érzékelés/ 5. gurulás /primitív reflex leépítése/ 6. mackójárás előre /primitív reflex leépítése/ 7. célbadobás alulról, páros kézzel /szem-kéz koordináció fejlesztése/ II. III. arccal hátra, minden irány megfordítva arccal előre, az utolsótól kezdve Feladatok kézi szerekkel I. Babzsákos feladatok futással (minden feladat után futás vissza a kiinduló helyre) 1. Terpeszállásban előrehajolva, páros kézzel babzsák csúsztatás előre néhányszor, majd hátra is. Terpeszállás, lehajolok, csúsztatom, utánafutok 34

35 2. Terpeszállásban páros kézzel, alsó dobással babzsák előre dobása, majd hátra is. Terpeszállás, lehajolok, dobom 3. Zárt állásban babazsák fej fölé emelése, majd előredobása Felemelem, előre dobom 4. Zárt állásban babazsák fej fölé emelése, és hát mögé ejtése. Felemelem, hátra ejtem 5. Zárt állásban babzsák fej fölé emelése, és hátradobása Felemelem, hátradobom 6. Bóják között szlalomozva babzsák tolása pálcával. A pálcát két kézzel kell tartani. II. Babzsákos feladatok helyben 1. Törökülésben babzsák emelése test előtt, majd leejtése váltott kézzel ( csepegtetünk ) 2. Forró babzsák: babazsák feldobálása, gyors, kicsi mozdulatokkal 3. Babzsák egyik kézből másikba ejtése törzs előtt 4. Csoport körbeül, babzsák gyors átadása társnak ( forró, hideg babzsák ) III. Egyéni labdás feladatok (Nagyoknak tapssal, vagy guggolással) 1. Labda feldobás Feldob, elkap 2. Labdapattintás Pattint, megfog 3. Törökülésben labda körbevezetése a test körül (Irányok mondásával) 4. Törökülésben labda átgurítása egyik kézből a másikba törzs előtt. 35

36 IV. Páros labdás feladatok 1. Labda gurítása egymásnak 2. Labda dobása egymásnak (alsó dobással) 3. Labda pattintása egymásnak 4. Cica-játék V. Játék 1. Labdagyűjtés színenként csoportosítva 2. Körben futás; tapsra labda elejtése, futás tovább; dobbantásra labda megkeresése 3. Kuglizás. 4. Jön a róka c. fogójáték 5. Békák a tóban c. futójáték 36

37 IV. KUTATÁS Hipotézis Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a mozgásfejlesztés, különös tekintettel a finommozgás fejlesztésére vajon valóban serkentően hat-e a beszéd megindulására? Vizsgálat Kutatásomat egy olyan mozgásfejlesztő csoportban végeztem, ahova öt megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésű gyermek mozgásfejlesztését végzik. A beszédproblémát hivatalosan csak 3 éves kortól deklarálják az orvosok, de a fejlesztő terápiát érdemes minél korábban megkezdeni, ajánlottan 2 éves kortól kezdve. A gyerekek 2-3 év közöttiek, általában óvodakezdés előtt fordulnak a szülők segítségért, de gyakran nem saját indíttatásukból, hanem szakorvos, védőnő vagy barát ajánlására keresik fel a fejlesztőházat. Mivel ezeknél a gyerekeknél gyakran nemcsak a beszédpercepció és/vagy - produkció gyenge, hanem egyéb mozgásproblémák vagy más betegségek is jelentkeznek, ezért a szakemberek a fejlesztést egyéb okból is ajánlhatják. A gyerekek a játszóházban komplex fejlesztést kapnak, mely kiterjed a mozgás, beszéd, finommotorika és taktilis érzékelés fejlesztésére is pszichopedagógiai módszerekkel. A játszóházba általában heti egyszer-kétszer járnak, emellé minden gyermek egyénre szabott otthoni tornát (lásd. 3. számú melléklet) kap, melyet heti 5-7 alkalommal kell elvégezni szülő segítségével. A terápia lényege a rendszeresség, de azért tanácsos a csoportos terápián is részt venni, mert ott olyan eszközök és tér áll a gyerekek rendelkezésére, amit egy otthonban nem, vagy csak nagyon ritkán lehet 37