Fizikai Kémia I. Egyensúly, 1 9 fejezet Ellenőrző kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizikai Kémia I. Egyensúly, 1 9 fejezet Ellenőrző kérdések"

Átírás

1 1. Egészítse ki az alábbi kifejezéseket: Avogadro-állandó = 6, Boltzmann-állandó = 1, Egyetemes gázállandó = 8,314 Nehézségi gyorsulás = 9,81 2. Jellemezze a tökéletes gázokat! Fizikai Kémia I. Egyensúly, 1 9 fejezet Ellenőrző kérdések 1. fejezet 3. Milyen feltételek mellett közelítik meg a reális gázok a tökéletes gázállapotot? 4. Mit fejez ki a termodinamika nulladik főtétele? 5. Igaz-e, hogy a hőmérséklet attól is függ, hogy milyen fluidummal töltjük meg a hőmérőt? (Magyarázattal!) 6. Milyen feltételek érvényesülése esetén beszélünk izotermáról, izobárról és izochorról? 7. Mire vonatkozik és mit fejez ki Dalton törvénye? 8. Definiálja a kompresszibilitási tényezőt és magyarázza meg a jelentését! 9. Jellemezze a reális gázok Boyle-hőmérsékletét! 10. Jellemezze a kritikus állapotot a p diagram segítségével! 11. ezesse le a van der Waals-egyenlet a paraméterének SI egységét az SI alapegységek ( m,kg,s,mol) segítségével! 12. ezesse le a van der Waals-egyenlet b paraméterének SI egységét az SI alapegységek ( m,kg,s,mol) segítségével! a 13. Magyarázza meg, hogy a van der Waals-egyenlet tagját miért nevezzük belső nyomásnak? 14. Rendezze a van der Waals-egyenletet a m -re nézve harmadfokú alakba! 2 m 15. ezesse le egy h magasságú, ρ sűrűségű folyadékkal töltött oszlop alján a hidrosztatikai nyomás számolására használható képletet! 16. Miért nem pontosan 0 C-on van a víz hármaspontja? 17. Feltételezve, hogy a hőmérséklet és a levegő összetétele nem változik, hány méter magasságban csökken le a légköri nyomás a felére? (L.: 1.17 elméleti feladat) 18. Hogyan adható meg egy gázelegyben a anyagmennyiségtört és a parciális nyomás kapcsolata? 19. Mi jellemzi a kritikus hőmérsékleten kísérletileg mérhető p diagramot? 20. Írja fel a van der Waals-egyenletet, s magyarázza meg az egyenletben szereplő paraméterek jelentését! 21. Mi határozza meg a van der Waals-egyenletben szereplő a paraméter értékét? 22. Mi határozza meg a van der Waals-egyenletben szereplő b paraméter értékét? 23. Milyen feltételek mellett közelíti meg a van der Waals-egyenlet a tökéletes gázra jellemző állapotegyenletet? 24. ezesse le azt az egyenletrendszert, amelynek megoldásával a van der Waals-paraméterek és a kritikus állapotjelzők közötti kapcsolathoz jutunk! 25. A van der Waals-egyenlet alapján milyen kapcsolat vezethető le valamely reális gáz kritikus hőmérséklete és Boyle-hőmérséklete között? 26. Mire vonatkozik és mit jelent a Maxwell-féle szerkesztés? 1

2 27. Ismertesse a van der Waals-egyenlet alapvető jellemzőit! 28. Az argonra vonatkozó a van der Waals-paraméter értéke 1,345 atm L 2 mol 2. Számolja át a paraméter értékét kg m 5 s 2 mol 2 egységbe! 29. Miért irreális a van der Waals-egyenlet alapján számítható, úgy nevezett van der Waals-hurok? 30. ezesse le a kritikus paraméterek és a van der Waals-egyenlet állandói közötti kapcsolatot! 31. Definiálja a redukált állapotjelzőket! 32. Mit fejez ki a megfelelő állapotok tétele? 33. A redukált állapotegyenletben nem szerepelnek az egyes gázok egyedi sajátságaira jellemző paraméterek. Miért? 34. Mi a különbség egy szám, pl. 6, és egy állandó, pl. az Avogadro-állandó között? 35. Hogyan változik a különböző reális gázok kompresszibilitási együtthatója a redukált nyomás függvényében? (Magyarázattal!) 36. Milyen hőmérsékletre kell 1 liter szobahőmérsékletű gázt lehűteni állandó nyomáson, hogy a térfogata 100 cm 3 legyen? 37. Egy gáz moláris térfogata adott körülmények között 25 százalékkal kisebb, mint a tökéletes gázokra vonatkozó egyenlet alapján számított érték. Számolja ki a kérdéses gáz kompresszibilitási együtthatóját a kérdéses körülmények között! 38. Mi a különbség valamely anyag gázállapota és gőzállapota között? 39. Számolja ki a redukált hőmérsékletet egy reális gáz p diagramjának abban a pontjában, ahol a vízszintes inflexiós pont található! 40. A tankönyv 4. oldalán a következő mondat olvasható: A gáz olyan anyag, amelyik... Miért hibás ez a mondat? 41. A tankönyv első oldalának második mondata: Az egyensúlyokba beleértendők... Fogalmazza meg ezt a mondatot helyesen! 42. Mit jelent a tiszta gáz? (L.: ankönyv 4. oldal 6. sor) 43. ezesse le (részletes magyarázattal!) a barometrikus formulát! (1.17 elméleti feladat) 44. Magyarázza meg, hogy miért helytelen a mólszám kifejezés használata! (Bocsánatos bűn!) 45. A Boyle-hőmérséklet mindig magasabb, mint a kritikus hőmérséklet. Miért? 46. Mit jelent az a kifejezés, hogy egy rendszer nyílt? 47. Mit jelent az a kifejezés, hogy egy rendszer zárt? 2. fejezet 48. Mit jelent az a kifejezés, hogy egy rendszer elszigetelt (izolált)? 49. Mi a különbség a munka és az energia között? 50. Mi a különbség a diatermikus és az adiabatikus fal között? 51. Mi történik, ha egy exoterm folyamat diatermikus fallal ellátott rendszerben játszódik le? 52. Mi történik, ha egy exoterm folyamat adiabatikus fallal ellátott rendszerben játszódik le? 53. Mi történik, ha egy endoterm folyamat diatermikus fallal ellátott rendszerben játszódik le? 54. Mi történik, ha egy endoterm folyamat adiabatikus fallal ellátott rendszerben játszódik le? 55. Milyen energiafajták taroznak valamely rendszer belső energiájába, s melyik nem? 56. Mit jelent az a kifejezés, hogy állapotfüggvény? 2

3 57. Mit jelent az a kifejezés, hogy útfüggvény? 58. Fogalmazza meg a termodinamika első főtételét szavakban, s formulában! Értelmezze a formulában szereplő mennyiségeket! 59. Mit jelent az a kifejezés, hogy a kiterjedés irreverzíbilis? 60. Mit jelent az a kifejezés, hogy a kiterjedés reverzíbilis? 61. Hogyan számolható a térfogati munka szabad kiterjedés, állandó nyomással szembeni kiterjedés, izoterm reverzíbilis kiterjedés esetén? 62. ezesse le a dh = dq egyenletet, állandó nyomás mellett, feltéve, hogy a rendszer térfogati munkán kívül egyéb munkát nem végez! 63. Miért nagyobb az ammóniaszintézis során bekövetkező belső energiaváltozás, mint az entalpiaváltozás? 64. Mit jelent a standard állapot? 65. Milyen folyamatra vonatkozik az integrális oldódási entalpia? 66. Hogyan határozná meg a grafit gyémánt átalakulással járó entalpiaváltozást? 67. Mi a különbség az ionizációs entalpia és az ionizációs energia között? 68. Miért nagyobb a második ionizációs entalpia mint az első? 69. Mit nevezünk elektronaffinitásnak? 70. Mikor egyezik meg egymással az atomizációs és a szublimációs entalpia? 71. Miért van szükség a közepes kötési entalpia fogalmának bevezetésére? 72. Milyen folyamatra vonatkozik az égés standardentalpiája? 73. Mit fejez ki Hess tétele? 74. Milyen folyamatra definiáljuk a standard képződési entalpiát? 75. Milyen részfolyamatokból áll a Born-Haber ciklus? 76. Mi a Born-Haber ciklus gyakorlati jelentősége? 77. Milyen képlettel számítható ki valamely reakció standard entalpiája? Magyarázza meg a képletben használt jelölések pontos jelentését! 78. Milyen részfolyamatokból áll az a termodinamikai ciklus, amelyből az ionok hidratációs (szolvatációs) entalpiája meghatározható? ( ) p 79. A van der Waals-egyenlet alapján vezesse le a parciális deriváltat! ( ) p 80. A van der Waals-egyenlet alapján vezesse le a parciális deriváltat! ( 2 ) ( p 2 ) p 81. Igazolja, hogy a van der Waals-egyenlet értelmében = 82. Milyen megfontolás alapján adható meg az egyes ionok képződési entalpiája? 83. Definiálja az állandó térfogaton vett hőkapacitást! 84. Definiálja az állandó nyomáson vett hőkapacitást! 85. Magyarázza meg, hogy miért különbözik egymástól az állandó térfogaton és az állandó nyomáson definiált hőkapacitás? 86. Mi szabja meg, hogy az állandó nyomáson, vagy az állandó térfogaton vett hőkapacitás a nagyobb érték? 87. ezesse le a reakcióentalpiák hőmérsékletfüggését! 88. Írja fel egyenlet alakjában Kirchhoff törvényét, magyarázza meg a képletben szereplő jelölések pontos fizikai jelentését! 3

4 3. fejezet 89. Mit jelent valamely X sajátságra nézve, hogy a dx teljes differenciál? ( ) U 90. Magyarázza meg, hogy a tökéletes gázállapotban miért zérus a 91. Ismertesse a Joule-féle kísérlet lényegét és hibáját! f f 92. Mi a feltétele annak, hogy a = x x 93. Mire jó a fenti egyenlet a termodinamikában? z + y ( f y ) x derivált! ( ) y egyenlet érvényes legyen? x z 94. Igazolja az Euler-féle láncösszefüggés helyességét a tökéletes gázokra vonatkozó állapotegyenlet alapján! 95. Igazolja az invertáló összefüggés helyességét a tökéletes gázokra vonatkozó állapotegyenlet alapján! 96. Fogalmazza meg szavakban a tágulási együttható jelentését! 97. Igazolja a permutáló összefüggés helyességét a tökéletes gázokra vonatkozó állapotegyenlet alapján! 98. ezesse le a tökéletes gázok tágulási együtthatóját! 99. Fogalmazza meg szavakban az izoterm kompresszibilitás jelentését! 100. ezesse le a tökéletes gázok izoterm kompresszibilitását! 101. Mit fejez ki a Joule-homson koefficiens? 102. Mit nevezünk Joule-homson hatásnak? 103. Magyarázza meg szavakban, hogy miért változik a reális gázok hőmérséklete, ha a gázt egy fojtáson keresztül áramoltatjuk a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású helyre! 104. Igazolja, hogy a Joule-homson kísérletben lejátszódó folyamat izoentalpiás! 105. Mit nevezünk inverziós hőmérsékletnek? 106. ezesse le a tökéletes gázra jellemző C p és C kapcsolatát! U U 107. Igazolja, hogy = απ! p 108. Magyarázza meg, hogy miért lehet a = p ex kiterjesztés jellemzésére! 109. Mit jelent a fenti képletben p ex? C összefüggést használni az irreverzíbilis adiabatikus 110. A tökéletes gáz adiabatikus kiterjedése során végzett munkát a C összefüggéssel számítjuk. A C definíciószerűen az állandó térfogaton vett hőkapacitás, az adiabatikus kiterjedés során azonban a térfogat nem állandó. Magyarázza meg a (látszólagos) ellentmondást! 111. ezesse le az adiabatákat jellemző p κ = const összefüggést! 112. Ha egy tökéletes gáz azonos térfogatok között terjed ki reverzíbilisen, akkor az adiabatikus, vagy az izoterm kiterjedés során végez több munkát? (Magyarázattal) 4. fejezet 113. Jelölje meg I betűvel az igaz, H betűvel pedig a hamis állításokat, s magyarázza meg, hogy a hamis állítások miért hamisak! A reverzíbilis folyamatokban a rendszer entrópiája állandó marad. Egy adott rendszerben lejátszódó adiabatikus változás során a rendszer entrópiája nem változik. Egy adott rendszerben lejátszódó adiabatikus változás során a környezet entrópiája nem változik. 4

5 alamely rendszerben csak olyan spontán folyamat játszódhat le, amelyben nő a rendszer entrópiája. A reverzíbilis folyamatokban a rendszer és a környezet együttes entrópiaváltozása nulla. Az adiabatikus reverzíbilis folyamatokban a rendszer entrópiája állandó marad. Exoterm folyamatokban a környezet entrópiája nő. alamely elszigetelt rendszerben csak olyan spontán folyamat játszódhat le, amelyben nő a rendszer entrópiája Egy bizonyos hőmérsékleten, H entalpiaváltozással lejátszódó kémiai reakció mennyivel változtatja meg a környezet entrópiáját? 115. Egy adott rendszerben lejátszódó folyamatban a következő összefüggés érvényes: ds = dq Mit állapíthatunk meg a kérdéses folyamatról? 116. Egy A B irreverzíbilis körfolyamatban hogyan változik a rendszer entrópiája? 117. Egy A B irreverzíbilis körfolyamatban hogyan változik a környezet entrópiája? 118. Egy A B reverzíbilis körfolyamatban hogyan változik a rendszer entrópiája? 119. Egy A B reverzíbilis körfolyamatban hogyan változik a környezet entrópiája? 120. ezesse le a tökéletes gáz izoterm reverzíbilis kiterjedése során bekövetkező entrópiaváltozás számítására szolgáló képletet! 121. ökéletes gáz egy mólja vákuummal szemben adiabatikusan kiterjed, s térfogata az eredetinek kétszeresére nő. Számolja ki a gázban és a környezetben bekövetkező entrópiaváltozást! 122. ökéletes gáz egy mólja izoterm reverzíbilis úton kiterjed, s térfogata az eredetinek kétszeresére nő. Számolja ki a gázban és a környezetben bekövetkező entrópiaváltozást! 123. Magyarázza meg, hogy a hőmérsékletkiegyenlítődés miért spontán folyamat! 124. Mit fejez ki a routon szabály és mi a magyarázata? 125. Milyen kísérleti adatokra alapozva, s hogyan számítható ki egy anyag entrópiája gázállapotban, hőmérsékleten? 126. Mit fejez ki a Nernst-féle hőelmélet? 127. Definiálja a standard-reakcióentrópiát! 128. Mit fejez ki a termodinamika harmadik főtétele? 129. Definiálja a Carnot-hatásfokot! 130. Hogyan adható meg a hőerőgépek maximális hatásfoka? 131. Milyen lépésekből áll a Carnot-ciklus? 132. Elemezze a Carnot-ciklus egyes lépéseit energetikai szempontból! 133. Ismertesse a hűtőgépek, légkondicionálók és a hőszivattyúk működési elvét! 134. Mit jelent és hogyan számítható ki a teljesítménytényező? 135. Írja fel és szavakban is magyarázza meg a Clausius-féle egyenlőtlenséget! 136. Magyarázza meg a ds U, 0 egyenlet jelentését! 137. Magyarázza meg a du S, 0 egyenlet jelentését! 138. Magyarázza meg a ds H,p 0 egyenlet jelentését! 139. Magyarázza meg a dh S,p 0 egyenlet jelentését! 140. Magyarázza meg a da, 0 egyenlet jelentését! 141. Magyarázza meg a dg,p 0 egyenlet jelentését! 5

6 142. Igazolja, hogy a Helmholtz-függvény megváltozása egy folyamatban a maximális munkával egyezik meg Igazolja, hogy a Gibbs-függvény megváltozása egy folyamatban a maximális hasznos munkával egyezik meg Definiálja a standard reakció-szabadentalpiát! 145. ezesse le a tökéletes gáz entrópiaváltozásának számítására alkalmas összefüggést miközben a tökéletes gáz térfogata felére csökken, a hőmérséklete pedig duplájára nő Egy reverzíbilisen müködő hűtőgép a hideg hőforrásból 45 kj energiát von el, és a meleg, 300 K hőmérsékletű hőgyűjtőnek 67 kj energiát ad át. Számítsuk ki a hideg hőforrás hőmérsékletét! 147. Keressünk kifejezést a következő folyamat entrópiaváltozásának számítására: Két, azonos minőségű és tömegű anyagot - egyik hőmérséklete 1, a másik hőmérséklete 2 - termikus kapcsolatba hozunk, majd hagyjuk, hogy beálljon az egyensúly. 5. fejezet 148. Jelölje meg I betűvel az igaz, H betűvel pedig a hamis állításokat, s magyarázza meg, hogy a hamis állítások miért hamisak! A tökéletes gáz entalpiája - állandó hőmérsékleten - nem függ a nyomástól. A du = ds pd egyenlet csak a reverzíbilis folyamatokra érvényes, ha nincs egyéb (nem térfogati) munka, mert csak a reverzíbilis folyamatokban helyettesíthető a q a ds-sel és a w a pd -vel. alamely rendszerben kizárólag olyan spontán folyamatok játszódhatnak le, amelyekben a szabadentalpia csökken. Egy elszigetelt rendszer entrópiája nem változhat. Egy egyensúlyban lévő elszigetelt rendszer entrópiája a maximális lehetséges érték Mit fejez ki a termodinamika egyesített I II. főtétele? ( ) 150. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a 151. ezesse le a π = ( ) p p egyenletet! S = ( ) p S egyenletet! U U 152. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a = és = p egyenleteket! S S 153. Számítsa ki a π értékét egy van der Waals-gázra! (ld. 116 old., 5.1 példa) 154. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a dg = d p Sd egyenletet! 155. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a = egyenletet! p S S p p S 156. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a = egyenletet! S 157. ezesse le (részletes szöveges magyarázattal) a = egyenletet! p 158. Hogyan (milyen összefüggés szerint) változik 1 mólnyi tökéletes gáz szabadentalpiája a nyomás növelésével? 159. ezesse le a Gibbs-Helmholtz egyenletet! 160. A Gibbs-Helmholtz egyenlet alapján igazolja, hogy 6 p ( ) ( G ) ( 1 ) p = H

7 ( ) G 161. Igazolja, és részletesen magyarázza meg, hogy: = S tot 162. Hogyan változik a folyadékok és a szilárd anyagok szabadentalpiája a nyomás változásának hatására? 163. Hogyan változik a tökéletes gáz szabadentalpiája a nyomás változásának hatására? 164. Írja fel egy tiszta anyag kémiai potenciálját definiáló egyenletet! 165. Definiálja a reális gáz standardállapotát! (Z 1) 166. ezesse le a reális gázok fugacitásának számítására szolgáló lnγ = d p egyenletet! o p 167. Milyen adatpárokra és milyen numerikus műveletekre van szükség ahhoz, hogy a fenti egyenlet alapján valamely reális gáz fugacitását egy adott p nyomáson kiszámítsuk? 168. Mit jelent az, hogy egy rendszer nyilt? ( ) G 169. Értelmezze a µ J = egyenletet! n J p,,n 170. Definiálja és értelmezze a kémiai potenciált a belső energia összetétel szerinti parciális deriváltjaként! 171. Definiálja és értelmezze a kémiai potenciált az entalpia összetétel szerinti parciális deriváltjaként! 172. Definiálja és értelmezze a kémiai potenciált a szabadenergia összetétel szerinti parciális deriváltjaként! 6. fejezet 173. Fogalmazza meg a tiszta anyagok fázisegyensúlyának általános feltételét! 174. Hogyan függ a kémiai potenciál a hőmérséklettől szilárd, folyadék és gázállapotban? 175. Mit fejeznek ki a tiszta anyagok fázisdiagramjai? 176. Értelmezze a víz hármaspontját! 177. ezesse le a Clapeyron-egyenletet! 178. Hogyan változik a folyadékok gőznyomása a hőmérséklettel? 179. ezesse le és értelmezze a Clausius-Clapeyron-egyenletet! 180. ezesse le a külső nyomás és a gőznyomás kapcsolatát! 181. Hasonlítsa össze a gőznyomásgörbét a szublimációs görbével! 182. Mi szabja meg az olvadáspont nyomásfüggését? 183. ázolja fel és értelmezze a CO 2 fázisdiagramját! 184. Jellemezze az elsőrendű fázisátalakulásokat! 185. Jellemezze a másodrendű fázisátalakulásokat! 186. ezesse le a Laplace-egyenletet! 187. ezesse le a Kelvin-egyenletet! 188. ezesse le a kapillárisemelkedés egyenletét! 189. Mit jelent és hogyan számítható az érintkezési szög? 7. fejezet 190. Jelölje meg I betűvel az igaz, H betűvel pedig a hamis állításokat. Az egyes komponensek parciális moláris térfogata egy binér elegy összetételének függvényében monoton változik. 7 Z p

8 Az egyes komponensek parciális moláris térfogata egy binér elegy összetételének függvényében egymással ellentétes irányban változik. A parciális moláris térfogat negatív értéket is felvehet. Az elegyedési szabadentalpia ideális rendszerekben és állandó hőmérsékleten csak az elegyedő anyagok mennyiségének függvénye. Az elegyedési szabadentalpia kizárólag az elegyedő anyagok mennyiségének függvénye. A Henry-féle állandó SI egysége: J m 3 = kg m 1 s 2. A tökéletes gázok elegyedési szabadentalpiája a hőmérséklet növelésével nő. A tökéletes gázok elegyedési entrópiája kizárólag az elegyedő anyagok mennyiségétől függ. A Henry törvény értelmében az oldott anyag gőznyomása az oldószer anyagmennyiségtörtjének függvénye. A reális rendszereket jellemző termodinamikai elegyedési függvényeket többletfüggvényeknek nevezzük. A kolligatív sajátságok abból származnak, hogy az oldott anyag kémiai potenciálja az oldódás hatására megváltozik. A kolligatív sajátságok abból származnak, hogy az oldott anyag jelenléte csökkenti az oldószer kémiai potenciálját. A fagyáspontcsökkenést jellemző összefüggések levezetése során abból indulunk ki, hogy az oldat fagyáspontján a tiszta szilárd oldószer és az oldatban lévő oldószer kémiai potenciálja megegyezik Az elegyek (oldatok) összetételének jellemzésére milyen koncentráció-egységeket használunk, s azoknak mi a definíciója? 192. Sorolja fel a hőmérséklettől függő és a hőmérséklettől független koncentrációegységeket! 193. Mit jelent a parciális moláris térfogat, s miért függ az elegy összetételétől? 194. Magyarázza meg, hogy a d = A dn A + B dn B differenciálegyenlet egyetlen fizikailag értelmezhető megoldása: = A n A + B n B 195. Mi a különbség a moláris szabadentalpia és a parciális moláris szabadentalpia között? 196. ezesse le és értelmezze a Gibbs-Duhem-egyenletet! 197. ezesse le a tökéletes gázok elegyedésével járó szabadentalpia-, entrópia-, entalpia- és belső energiaváltozást! ( ) 198. ezesse le és értelmezze a µ A (l) = µ A (l)+r ln pa p egyenletet! A 199. Mit fejez ki a Rault- és a Henry-törvény? 200. ezesse le, hogy az ideális folyadékelegyek képződése során milyen termodinamikai mennyiségek és hogyan változnak! 201. Mit fejeznek ki az elegyedésre jellemző termodinamikai többletfüggvények? 202. Mi jellemzi a reguláris elegyeket? 203. Mit jelent a kolligatív sajátság kifejezés? 204. Magyarázza meg, hogy miért csökken az olvadáspont és miért nő a forráspont nem illékony oldott anyagok esetében? ( R 2 ) 205. ezesse le és értelmezze a = x B egyenletet! H vap ( R ezesse le és értelmezze a = H f us ) x B egyenletet! 8

9 207. Milyen megfontolások vezetnek el az oldhatóságot jellemző lnx B = H ( f us 1 R 1 ) egyenlethez? 208. Milyen körülmények között találkozunk az ozmózisnyomás jelenségével? 209. ezesse le az ozmózisnyomást jellemző Π = [B]R egyenletet! 210. Hogyan változik az ideális biner folyadékelegyek gőznyomása a folyadékösszetétel függvényében? x A p A 211. ezesse le, értelmezze és egy vázlatos diagramon szemléltesse az y A = p B + x A(p A p B ) egyenletet! 212. ezesse le, értelmezze és egy vázlatos diagramon szemléltesse a p = 213. Bizonyítsa be, hogy a gőzfázisban az illékonyabb komponens dúsul fel! 214. ezesse le az emelőszabályt! p A p B p A + y A(p B p A ) egyenletet! 215. ázolja fel egy ideális folyadékelegy hőmérséklet-összetétel diagramját, s mutassa be a diagram segítségével a desztilláció műveletét! 216. ázolja fel és egy forráspontmaximummal bíró azetróp elegy hőmérséklet-összetétel diagramját és értelmezze a diagram segítségével a desztilláció műveletét! (Mindkét oldalról!) 217. ázolja fel és egy forráspontminimummal bíró azetróp elegy hőmérséklet-összetétel diagramját és értelmezze a diagram segítségével a desztilláció műveletét! (Mindkét oldalról!) 218. Mi a vizgőzdesztilláció termodinamikai alapja? 219. Értelmezze az oldószer aktivitásának és standard állapotának fogalmát! 220. Értelmezze az oldott anyag aktivitásának és standard állapotának fogalmát! 8. fejezet 221. Definiálja a komponensek fogalmát! 222. Hány komponenst tartalmaz az oxálsav vizes oldata? 223. Hány anyagfajta található az oxálsav vizes oldatában? 224. Írja fel az oxálsav vizes oldatában található ionfajták koncentrációi közötti kapcsolatokat! 225. Magyarázza meg lépésről lépésre, mi történik, ha a 8.2 ábrán "bejárjuk" az a b c d e utat. Hogyan alakul a fázisok és a szabadsági fokok száma az egyes pontokban? 226. Hány intenzív paraméterrel jellemezhető egy F fázisú és K komponensű rendszer? 227. Hány független egyenletnek kell teljesülni egy F fázisú és K komponensű egyensúlyi rendszerben? 228. ezesse le az emelőszabályt a korlátozottan elegyedő folyadékokra! 229. Milyen kölcsönhatással magyarázható az alsó kritikus elegyedési hőmérséklet megjelenése? 230. Magyarázza meg, mi történik, ha a 8.8 ábra a 1 pontjából kiindulva a rendszert melegíteni kezdjük! 231. Jellemezze az eutektikus összetételt! 232. A 8.10 és a 8.11 ábra alapján magyarázza meg, mi történik, ha a rendszert az a 1 pontból kiindulva hagyjuk lehűlni! 233. Mit jelent az eutektikus megtorpanás? 234. Gyakorolja a háromszögdiagramok használatát!! 235. Keressen hibát a 8.10 ábrán! 236. Mi történik, ha a 8.18 ábra a 4 pontjának megfelelő összetételből kiindulva a rendszerhez vizet adunk? 237. Jelölje meg I betűvel az igaz, H betűvel a hamis állításokat! 9

10 A foszforsav vizes oldatának összetétele egyértelműen jellemezhető a hidrogénion koncentrációjával. (tehát a rendszer egykomponensű.) Kétkomponensű rendszerekben a szabadsági fokok száma maximálisan három lehet. A korlátozottan elegyedő folyadékok kétfázisú tartományában az egyes fázisok összetétele nem, csak az azokban található anyagmennyiségek változnak. A korlátozottan elegyedő folyadékok kétfázisú tartományában az egyes fázisokban található anyagmennyiségek nem változnak. A felső kritikus elegyedési hőmérséklettel jellemzett folyadékelegyek általában forráspont-maximummal jellemezhető azeotróp elegyet alkotnak. Az eutektikus összetétel mellett a rendszer szabadsági foka nulla. Az eutektikus összetétel mellett és eutektikus hőmérsékleten a rendszer szabadsági foka egy. A háromszögdiagramokon a háromkomponensű rendszerek csak állandó hőmérséklet és nyomás mellett jellemezhetők. A háromszögdiagramok használatának geometriai alapja, hogy az egyenlőoldalú háromszög belsejében levő bármely pontnak a csúcsoktól mért távolság-összege állandó. A háromszögdiagramok használatának geometriai alapja, hogy az egyenlőoldalú háromszög belsejében levő bármely pontnak az oldalaktól mért távolság-összege állandó Definiálja a reakció-szabadentalpiát! 239. Mi a különbség r G és G között? 9. fejezet 240. Mit jelent az, hogy egy reakció exergonikus ill. endergonikus? 241. ezesse le és értelmezze a G = R lnk egyenletet! ( 242. ezesse le és értelmezze az A 2B reakcióra érvényes α = ( ) p ν 243. ezesse le és értelmezze a K p = K x p egyenletet! 244. ezesse le és értelmezze a van t Hoff-egyenletet! K p K p + 4p/p ) 1/2 egyenletet! 245. Magyarázza meg, miért képes a szén - elvileg - megfelelően magas hőmérsékleten minden oxidot redukálni? 246. Ismertesse a Brönsted-Lowry-féle sav-bázis elmélet lényegét! 247. ezesse le és értelmezze a pk a + pk b = pk w egyenletet! 248. Számítsa ki a 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú ecetsav disszociációfokát! (K a = ) Számítsa ki a 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú NH 4 Cl-oldat ph-ját! (K b = ) 250. ezesse le a gyenge sav erős bázissal való titrálásának titrálási görbéjét! ( B / A =?) 251. Jelölje meg I betűvel az igaz, H betűvel a hamis állításokat! A spontán változások a G szabadentalpia csökkenésével járnak. A spontán változások állandó hőmérsékleten és nyomáson a G szabadentalpia csökkenésével járnak. A kémiai reakciók egyensúlyi állapotában G = 0. A kémiai reakciók egyensúlyi állapotában r G = 0. A reakció mértéke dimenziómentes szám. 10

11 G szabadentalpiaváltozással jár az a folyamat, amelyben a reakció sztöchiometriai egyenletének megfelelő mennyiségű standard állapotú reaktáns(ok)ból standard állapotú termék(ek) képződik (képződnek). G szabadentalpiaváltozással jár az a folyamat, amelyben az egyensúlyi helyzetnek megfelelő körülmények között a reakció sztöchiometriai egyenletének megfelelő mennyiségű reaktánsok(ok)ból termék(ek) képződik (képződnek). Ha egy tökéletes gázegyensúlyban az egyensúlyi összetétel nem függ a nyomástól, akkor a reakcióban nincs molekulaszám-változás. A nyomás növelése elősegíti a N 2 O 4 disszociációját. Exoterm reakciókban a hőmérséklet növelése a termékek képződésének kedvez. Exoterm reakciókban a hőmérséklet növelése a termékek visszaalakulásának kedvez. Endoterm reakciókban a hőmérséklet növelése a termékek képződésének kedvez. Exoterm reakciókban a hőmérséklet növelése a termékek visszaalakulásának kedvez. Exoterm reakciókban a hőmérséklet növelésével mindig nő a reakció standard szabadentalpiája. Exoterm reakciókban a hőmérséklet csökkenésével mindig csökken a reakció standard szabadentalpiája. Exoterm reakciókban a hőmérséklet csökkenésével mindig nő a reakció standard szabadentalpiája. A kismértékben disszociálódó gyenge savak vizes oldatában tízszeres hígítás hatására a ph 0,5 egységgel nő. 11

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I. A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2 4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű

Részletesebben

Termokémia, termodinamika

Termokémia, termodinamika Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,

Részletesebben

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2 2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya 6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer

Részletesebben

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel). Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Főkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév.

Főkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév. 1. Gáztörvények. Az ideális gáztörvény érvényességének feltételei. A termodinamikai hőmérséklet. 2. A termodinamika alapfogalmainak definíciói. 3. A termodinamika első főtétele. A belső energia, a munka

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23) ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a

Részletesebben

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből . Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van! TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA

MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA 1. feladat Egy gázfázisú rendszerben a belső energia az =5+10J egyenlettel írható le. A rendszert az A B C D A körfolyamaton visszük keresztül. Tudjuk, hogy az A pontban a nyomás

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7

1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7 1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7 alapmennyisége, mi ezek jele? 4. Mi az SI mértékegység rendszer

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55 Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

gázállapot, gőzállapot gas and vapour

gázállapot, gőzállapot gas and vapour gázállapot, gőzállapot gas and vapour nyomás, standard nyomás, parciális nyomás pressure, standard pressure, partial pressure hőmérséklet, termodinamika nulladik főtétele temperature, Zeroth Law of thermodynamics

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1 2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a

Részletesebben

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg). Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része I. A munka fogalma, térfogati és egyéb (hasznos) munka. II. A hő fogalma. molekuláris értelmezése. I. A termodinamika első főtételének néhány megfogalmazása.. Az entalpia fogalma, bevezetésének indoklása.

Részletesebben

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet 5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és

Részletesebben

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai

Részletesebben

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia

Részletesebben

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006 ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja

Részletesebben

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál 8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási

Részletesebben

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2) I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy

Részletesebben

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások Elegyek 4-1 Az elegyek fajtái 4-1 Elegyek fajtái 4-2 Koncentrációk 4-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 4-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 4-5 Gázok oldhatósága 4-6 Elegyek gőznyomása 4-7

Részletesebben

Klasszikus zika Termodinamika III.

Klasszikus zika Termodinamika III. Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás

5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás 5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel Előkészítő előadás 2019.02.04. Célja: hő mérése A kalorimetriás mérések Használatával meghatározható: átalakulási hő reakcióhő oldáshő hidratációs

Részletesebben

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Halmazállapot-változások vizsgálata ( ) Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja: Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika

Részletesebben

Gőz-folyadék egyensúly

Gőz-folyadék egyensúly Gőz-folyadék egyensúly UNIFAC modell: csoport járulék módszer A UNIQUAC modellből kiindulva fejlesztették ki A molekulákat különböző csoportokból építi fel - csoportokra jellemző, mért paraméterek R és

Részletesebben

FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA TARTALOM KÉMIAI ALAPFOGALMAK 1 Sí rendszer 1 Atomok és elemek 2 Tiszta anyagok és keverékek 3 Az atomok szerkezete 4 Az atom alkotórészei 4 Az atommag felépítése

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig

Részletesebben

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10 9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

2018. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA.

2018. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: Vegyipari műszaki feladatok Elérhető

Részletesebben

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van? SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon

Részletesebben