E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2014.január VI. évfolyam 1. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2014.január VI. évfolyam 1. szám Tartalom A hónap témája Adótörvényi változások számviteli összefüggései Olvasói kérdések Üzletrész vásárlás Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Fejlesztési tartalék feloldása Saját előállítású teljesítmény elszámolása Bizonylatok kezelése átalakulás esetén Erzsébet utalványok kimutatása a könyvelésben Eva adóalany áttérése a társasági adó hatálya alá Teljesítési hely meghatározása Behajtási költségátalány elszámolása Ázsió és üzletrész számviteli elszámolása Jelentős összegű hiba megállapítása Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv314 A kézirat lezárásának dátuma: december 13. 1

2 A hónap témája Az adótörvényi változások számviteli összefüggései Az Eva tv. módosítása Az Eva tv. módosított 3. -a (1) bekezdése g) pontjának az előírása szerint az eva adóalany adóalanyisága megszűnik a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal. Ezen új előírásnak az lesz az egyik következménye, hogy a bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjával visszatér a számviteli törvény hatálya alá, így nyitómérleget kell készítenie. Sajnos ezzel összefüggésben az Eva tv a (4) bekezdését amely a nyitómérleg könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan tartalmaz eltérő szabályozást nem sikerült módosítani. Az Eva tv a (4) bekezdésének az előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számviteli törvény 2/A. -ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével készíti el azaz nyitómérleg összeállításának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Itt nevesíteni kellett volna a kényszertörlési eljárást is, de ez nem történt meg. Így a kényszertörlési eljárás megindítása miatt készítendő mérleget könyvvizsgálati kötelezettség terheli. A kettős könyvvitelt vezető eva adóalanyoknak azzal, hogy a kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódóan az adóalanyiság megszűnik, az Eva tv a (3) bekezdésének előírása alapján üzleti évük is zárulni fog, így az eva időszakról beszámolót kell készíteni, amelyet a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni. Az Eva tv. 3. -a (1) bekezdése új k) pontjának az előírása szerint az eva adóalany adóalanyisága megszűnik a KIVA adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal. Ebben az esetben is a számviteli kötelezettségek attól függően, hogy bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetett az adóalany az előbbi bekezdésekben leírtak szerint alakulnak. Társasági adótörvény módosítása A Tao. tv. 8. -a új (8) bekezdésének előírása szerint a 8. (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A Tao. tv. hivatkozott új előírása a nem jelentős összegű hibára vonatkozóan nem tartalmaz külön előírást, így a számviteli törvény szerinti fogalmat kell ebben a tekintetben alkalmazni. A számviteli törvény ide tartozó legfontosabb fogalmai az alábbiak: 1. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében; 2. jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során 2

3 ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot; 3. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 2. pont szerinti értékhatárát. A számviteli törvény 19. -a (3) bekezdésének az előírása szerint amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy egy adott üzleti év zárásához kapcsolódóan az ellenőrzés megállapításait a mérlegkészítés időpontjáig kell figyelembe venni. Az előírásokból az is következik, hogy számviteli szempontból egy üzleti évnek akkor van vége, ha a tulajdonos a beszámolót elfogadja (azaz nem a letétbehelyezéssel, közzététellel). Ha a tulajdonos adott üzleti év beszámolóját elfogadja és a beszámoló még nem került közzétételre, az elfogadást követően, de a közzétételt megelőzően feltárt hibákat az ellenőrzés szabályai szerint, a feltárás időszakában kell elszámolni (azaz a lezárt üzleti évet nem lehet újra megnyitni). Másik lényeges előírás, hogy a jelentős, nem jelentős összegű hiba minősítésénél az eredményt, saját tőkét módosító hatásokat kell előjeltől függetlenül figyelembe venni (így azok a hibák és hatásaik, amelyek csak az eszközöket és a forrásokat érintik, de eredményt és a saját tőkét nem módosítják, nem számítanak bele a jelentős, nem jelentős összegű hiba számításába). A számviteli törvény szerint a hibát és annak hatásait is számításba kell venni. A számviteli törvény előírása szerint egy adott üzleti évben, lezárt üzleti évvel kapcsolatosan feltárt hibák, hibahatások előjeltől függetlenül összeadódnak, ez alapján kell a minősítést elvégezni. Ez azt jelenti, hogyha pl. ha a 2014-es üzleti évben 2010-re vonatkozóan háromszor történik önellenőrzés, akkor a három önellenőrzés hibáit és hibahatásait előjeltől függetlenül össze kell adni és ez alapján kell minősíteni, hogy azok jelentős vagy nem jelentős összegű hibának minősülnek-e. A számviteli törvény szabályából az is következik, hogy pl. az első két önellenőrzés összeadva nem jelentős hiba, de a harmadik önellenőrzés miatt az első kettő önellenőrzés is jelentősnek minősülhet (azaz egy üzleti éven belül visszafelé a minősítés megváltozhat). Mivel a számviteli törvény előírása alapján a jelentős, nem jelentős összegű hiba minősítésénél az eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatást kell figyelembe venni, ezért minden olyan hiba, amely eredményt érint, az a mérleg szerinti eredményen keresztül a saját tőkét is befolyásolja, ezért az eredményt érintő hibák a hibahatásokkal együtt megduplázódnak. Ha pl évben egy vállalkozás nem számolt el 10 millió Ft költséget, akkor ez a hiba a hibahatásaival együtt 20 millió Ft. Ezt a 20 millió Ft-ot kell a évi mérlegfőösszeghez viszonyítani, hogy az 2 % alatt vagy felett van. Azon hibák, amelyek közvetlenül is érintik a saját tőkét, de eredményhatásuk is van, azok a hibák a hibahatásokkal együtt megháromszorozódnak. 3

4 Így pl. ha 2010-ben tőketartalékba elszámolt egy vállalkozás 10 millió Ft fejlesztési támogatást, de 2014-ben feltárja önellenőrzés keretében, hogy jogszabályi előírás hiánya miatt ezt a támogatást rendkívüli bevételként kellett volna elszámolni, akkor ez a hiba közvetlenül 10 millió Ft-tal csökkenti a saját tőkét (tőketartalékot), de az eredményen keresztül mérleg szerinti eredmény hatása is lesz. Ez a hiba a hibahatásaival együtt megháromszorozódik, így a hiba és hibahatás együttesen 30 millió Ft lesz, ezt kell a évi mérlegfőösszeghez viszonyítani. Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forummedia.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Üzletrész vásárlás Egy általam könyvelt Kft. nevezzük A -nak megvásárolt egy másik Kft.-t legyen B. Tette mindezt úgy, hogy a B cég közel 20 millió forintos tartozással rendelkezett még a megvásárlás előtt a A Kft. felé. Úgy tudom, hogy cégvásárlás esetén a B Kft. összes eszközét és forrását egyedileg fel kell tüntetni az A Kft. könyveiben. De akkor az A Kft. tulajdonképpen saját magának tartozik ebben az esetben? Ez számvitelileg, hogy állja meg a helyét? Van-e esetleg mód arra, hogy az A Kft. behajtsa ezt a jelentős összeget akár ez előző cégtulajdonosokon? A kérdésben leírt tényállásból azt lehet kikövetkeztetni, hogy az A Kft. a B Kft. üzletrészét vásárolta meg. Ebben az esetben az üzletrészt kell az A Kft. könyveiben kimutatni és nem a megvásárolt B Kft.eszközeit és kötelezettségeit. A B Kft. ettől még önálló jogi személy marad, a B Kft. könyveiben szerepelnek továbbra is saját eszközei és kötelezettségei, csak a tulajdonosai változtak meg. Így a B Kft. könyveiben a vásárlástól függetlenül benne marad a kérdésben szereplő 20 millió Ft-os tartozás, amit teljesítenie kell (azaz nem a B Kft. volt tulajdonosai tartoznak az A Kft.-nek, hanem a B Kft.). Az A Kft.-nek mint vevő természetesen a B Kft. vételárának megállapításakor figyelembe kellett volna venni a B Kft. tartozásait is, ez azonban csak vételárat befolyásoló tényező (kevesebbet kellett volna adott esetben fizetni az üzletrészért), de ettől még a B Kft. tartozása és A Kft. követelése egymással szemben nem szűnik meg. Kérdés folytatása: Az A Kft. megvásárolta a B Kft.-t ( Ftért), ami továbbra is önálló jogi személy marad, s a tartozása (20 millió Ft) is fennáll az A Kft.-vel szemben. Mi a helyzet akkor, ha a két cég rövid időn belül összeolvad? Hogy kell elszámolni, kimutatni az A Kft. követelését a B Kft. felé? Hisz tulajdonképpen a jogutód cég saját magának fog ebben az esetben tartozni? Összeolvadásnál ha jól gondolom már a jogutód cég könyveiben tételesen kell kimutatni az A és a B Kft. eszközeit és kötelezettségeit is. Összeolvadás esetén kell-e zárni a könyvelést és kell-e valamilyen záró bevallásokat leadni? Amennyiben a két kft. összeolvad, akkor a vagyonmérleg tervezetekben és a végleges vagyonmérlegekben is az egymással szemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket a számviteli törvény a (5) bekezdésének az előírása alapján ki kell szűrni, így az összeolvadással létrejövő jogutód társaság végleges vagyonmérleg alapján megnyitott nyitó adatai ezeket már nem 4

5 tartalmazzák. [Megjegyzem, hogy összeolvadásnál a számviteli törvény a (4) bekezdésének az előírása alapján az egymásban lévő részesedéseket is ki kell szűrni a vagyonmérlegekben.] Összeolvadás esetén mind a két kft. mint jogelőd megszűnik, így mind a két kft.-nek beszámolót is kell készíteni, és minden adónemről záró bevallásokat kell teljesítenie. meg a teljes beruházási összegre a feloldás, akkor az helytelen. Amennyiben évi tételekre is szeretnék felhasználni, akkor az Art. szerint önellenőrzés keretében a hibát javítani lehet. Más szóval a hibáról önellenőrzési jegyzőkönyvezni kell felvenni, de ehhez a hibához kapcsolódóan adókapcsolatokat nem kell javítani, önellenőrizni. Saját előállítású teljesítmény elszámolása Fejlesztési tartalék feloldása Fejlesztési tartalék feloldásának időbeliségével kapcsolatban merült fel kérdésünk. A cég több éven keresztül képzett fejlesztési tartalékot, majd évben oldotta fel. A beruházás, amely alapján a feloldás megtörtént, évben kezdődött és évben fejeződött be (és ez volt aktiválás dátuma is). A évben történt beszerzések értéke meglehetősen nagy volumenű. Kérdéseink: 1. Helyesen járt-e el a cég, hogy a beruházás aktiválásának évében a teljes aktivált összeggel oldotta fel a fejlesztési tartalékot (vagyis a 2010-ben 161-re könyvelt beruházási számlák 2011-ben az eszköz aktiválásának évében lettek bevonva a fejlesztési tartalék alá)? 2. Ha ez helytelenül történt, és a cég szabályszerűen ezt nem tehette volna meg, akkor milyen szankciók várhatóak? A Tao. tv. 7. -a (15) bekezdésének előírása szerint a vállalkozás a fejlesztési tartalékot a beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Ebből következően a fejlesztési tartalék feloldása nem a beruházás aktiválásához kapcsolódik, hanem amikor a beruházások között számvitelben elszámolásra kerül (azaz a 16-os számlacsoportban megjelenik). Így a Tao. tv. előírása alapján a évi zárlat keretében fel kellett volna a évi beruházásokra a fejlesztési tartalékot oldani, ha ezekre kívánják felhasználni ben a évben a 16-osban elszámolt tételekre kellett volna a feloldást végrehajtani. Ha évben történt Lakásokat vásárol továbbértékesítési célból egy társaság. Ezt az értékesítés előtt saját dolgozóval és más vállalkozóval felújítja. A számviteli elszámoláshoz (összköltség eljárás) kérek segítséget: - a költségek (áram, víz, festék, csempe, asztalos számla stb.) rögtön mehet az árukészlet számlára, vagy - saját előállítású teljesítményként kell elszámolni, azaz elsődlegesen a költségnemekre, és onnan az 58. számlával szemben kerüljön könyvelésre. A kérdésben leírtak szerint részben saját dolgozóval történik a felújítás. Ebben az esetben a felmerült költségeket (munkabér, annak járulékai, áram, víz, festék, csempe, asztalos számla) a megfelelő költségnem-számlán kell elszámolni (anyagköltség, bérköltség, bérek járulékai stb.), majd saját előállítású teljesítményként az 58-as számlával szemben kell elszámolni. Bizonylatok kezelése átalakulás esetén december 31-ével egy társaság átalakul zrt.-vé első és második hónapjában lesznek kiállítva azok a számlák, amelyet nem lehet korábban kiállítani, a vevő teljesítés igazolása, az elfogadott összeg (ezek jutalékok) csak ebben az időszakban lesz. Ehhez a bevételhez kapcsolódnak a vállalkozók ügynöki számlái. A munka elvégezve ban, a számlázás csak 2014-ben lehetséges. Ezen kiadási 5

6 számlák szintén jutalékok. Az áfatörvény a (2) bekezdése egyértelmű, a jogutód is visszaigényelhet, ha a jogelőd nevére szól a számla. Viszont a számvitelben (ami a társasági adót is befolyásolja) nem találok leírást. Kérdésem: - Az általunk kiállított számlákat már a től érvényes adószámos zrt. állíthatja ki. A bevételt elhatárolással évhez könyveljük. - A befogadott számlák is a zrt. nevére szóljanak? A szolgáltatás a jogelőd kft. részére elvégezve, és ezeket is elhatárolással költségeljük. A fentieket jól gondolom-e? Szeretném, ha a NAV vizsgálat esetén nem lenne gond. A számviteli törvény ának (5) bekezdése tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a bizonylatokat átalakulás esetén a jogelőd és a jogutód hogyan kezelheti. Ezen előírás szerint átalakulás esetén a jogelődnél a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni. A konkrét kérdésekre a válasz a következő. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés 2014-re esik, ebben az esetben az értékesítésről valóban a jogutód zrt. állíthatja ki a számlát. Az árbevételt azonban nem lehet a jogelődnél elhatárolással elszámolni! A kérdésből az derül ki, hogy szolgáltatásnyújtásról van szó. A mérlegfordulónapig ki nem számlázható, a szolgáltatásnyújtáshoz felmerült évi közvetlen költségeket a jogelődnél készletre kell venni (így a felmerült költségek nem a jogelőd eredményét terhelik). A jogutód zrt. ezzel a készlettel fog megnyitni, és ha 2014-ben történik meg a szerződés szerinti teljesítés, akkor lehet azt a zrt.-nél árbevételként elszámolni, és ekkor kerül ki a készlet is könyvekből. Ha az ügynökök szerződés szerinti teljesítése a kimenő számlák teljesítéséhez igazodik, akkor az ügynökök jutaléka is szerződés szerint 2014-ben teljesül, így azoknak a bejövő számláknak is a zrt. nevére kell szólnia, de a zrt. költségei között is kell megjelennie. Ha az ügynökkel kötött szerződés más teljesítési időpontot tartalmaz, akkor elképzelhető, hogy a jogelőd könyveiben 2013-ban költségként el kell ezeket számolni, de az előbb leírtak szerint ez a költség nem a jogelőd eredményét fogja terhelni, mert az így elszámolt költségeket mérlegfordulónapon készletre kell venni. Erzsébet utalványok kimutatása a könyvelésben Éttermi, mozgó vendéglátással foglalkozó kft. ügyfeleinek egy része Erzsébet-utalvánnyal teljesíti fizetési kötelezettségét. Az így összegyűlt utalványokat a cég adómentesen számlázza ki az egy másik cégnek, ami egyben szállítója is. Majd a számlákat kompenzálással egyenlítik ki. Kérdés ki kell-e számlázni az utalványokat? Véleményünk szerint ez egy követelés átengedés, amiről elegendő lenne egy szerződést írni, nem pedig kiszámlázni. Szerintünk a gazdasági esemény könyvelése lehetne: T385-K3811 T86-K385 T361-K96 T441-K361. Az utalvány a kibocsátóval szembeni követelést testesít meg, így azt a kérdésben leírtakkal ellentétben a 36-os számlacsoportban az egyéb követelések között kell kimutatni, és nem a 385- ös számlán. Amennyiben a kft ezt a követelést a szállítójára ruházza át, akkor valójában az utalvány kibocsátóval szembeni követelését engedményezi a szállítójára. A követelés engedményezésre a Ptk. előírása szerint az adás-vétel szabályait kell alkalmazni. A követelés értékesítéséről sem a számviteli törvény szempontból, sem az áfatörvény szempontjából nem kell számlát kiállítani, elegendő egy engedményezési szerződést írni. Az értékesített követelés könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a kapott ellenértéket egyéb bevételként kell elszámolni (azaz a kérdésben leírt kontírozás a továbbiakban helyes). 6

7 Eva adóalany áttérése a társasági adó hatálya alá Evásról társasági adóra áttéréshez kell-e a nyitómérleget a cégbírósághoz beküldeni? A számviteli törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a nyitómérleget bárhová be kellene küldeni, nem kell továbbá letétbe helyezni, közzétenni sem (sem a cégbíróságnál, sem a cégszolgálatnál). Az elkészült nyitómérleget majd a számviteli törvény hatálya alatt készülő első beszámoló mérlegének az előző év oszlopába kell beállítani és ezt a beszámolót kell majd a cégszolgálatnál közzétenni (mint előző év oszlopa lesz nyilvános mérleg adat). Teljesítési hely meghatározása Társaságunk terméket exportál Afrikába. Az árut Koperban hajózzák be, CPT paritással. Az általunk megrendelt fuvarozó telephelyünkön átveszi az árut, arról elkészül a szállítólevél pl. december 27-én leszállítja a kikötőbe. A hajóraklevél szerint a rakodás időpontja január 7-e. Ennek megtörténte után lehet az akkreditívet benyújtani a bankhoz, már januári teljesítési dátummal. Kérdésünk: a számlát melyik időszakra kell elkészíteni, mi a teljesítés időpontja? A számviteli törvény 72. -a (1)-(2) bekezdése szerint: Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel egyező árbevételt. A számviteli törvény a fentieket mondja, de az áfatörvény szerint a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék küldeménykénti feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Mi a helyes megoldás a FOB-os paritás esetén? Az alábbiakban szerepel a két paritás hivatalos magyarázata. Kérdésem még az is, hogy olvastam egy olyan állásfoglalást, hogy amennyiben a teljesítés a mérlegkészítés időpontjáig (január elejéig) megtörténik, de a telep elhagyása december vége, és a mérlegkészítés időpontja március 1., akkor még szerepeltetni kell a kiszállítás időpontjának mérlegében. Tényleg így van? CPT Carriage Paid to (fuvarozás fizetve valameddig). Az eladó köteles az árut saját költségére a vevő által megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja, ezért ez egy 2 pontos, multimodális klauzula. Kockázatos, mert ha az eladó rosszabb állapotban lévő hajót választ és az áruval történik valami, akkor az a vevőt terheli. Az eladó kötelezettségei: - megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a megállapodás szerinti helyig a fuvardíjat, - export engedély beszerzése, export célú vámkezelés. A vevő kötelezettségei: - minden vám, adó és importból származó hatósági díj fizetése, - költség átszállás helye (eladóról vevőre): megnevezett rendeltetési helyig, - kockázat átszállás helye (eladóról vevőre): az első fuvarozónak történő átadás után. FOB Free on Board (költségmentesen a hajó fedélzetén). Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani. Amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, az összes költség és kockázat átszáll a vevőre, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula. Az eladó kötelezettségei: 7

8 - a vevő által megnevezett elhajózási kikötőben a hajó fedélzetén átadni az árut, - értesíteni a vevőt, hogy az árut a hajó fedélzetére leszállította, kiállíttatni a hajó raklevelet, ezzel igazolja, hogy a fuvarozó átvette az árut. A vevő kötelezettségei: - saját költségére szerződik az áru elszállítására a megnevezett kikötőből, - értesítést küldeni az eladónak az átadás helyéről, idejéről. A kérdés megválaszolásához a szerződés szerinti teljesítésből kell kiindulni, azaz a vevő az áru tulajdonjogát mikor szerzi meg, így a választ nem befolyásolja, hogy a vevő és az eladó milyen költségeket vállal. CTP paritás esetén a kérdésben leírt tényállás szerint a kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja. Így ebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy az első fuvarozónak történő átadással a vevő az áru tulajdonjogát megszerzi, így a teljesítés ezzel az időponttal megtörténik, azaz ha december 27-én a fuvarozó átveszi az árut, akkor az értékesítés teljesítési dátuma december 27-e, az árbevételt erre az időpontra vonatkozóan el kell számolni, függetlenül attól, hogy a hajóba történő berakodás mikor történik és az akkreditívet a banknak mikor lehet benyújtani. FOB paritás esetén a vevőre a kockázat akkor száll át, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett. Ebből az következik, hogy az áru tulajdonjogát a vevő a hajó korláton történő áthaladással szerzi meg. Így, ha a hajóraklevél szerint a rakodás időpontja január 7-e, akkor történik szerződés szerinti teljesítés, ebben az esetben az árbevételt január 7-ére kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az áru elszállítása december 27-én megkezdődött. Ez csak annyit jelent, hogy december 31-én nem raktáron van a készlet, hanem úton lévő készletről van szó (melynek leltározási bizonylata a fuvarozó átvételi elismervénye). A kérdésben hivatkozott állásfoglalás, mely szerint a teljesítés a mérleg készítés időpontjáig megtörténik, akkor még szerepeltetni kell az árbevételt a kiszállítás időpontjának mérlegében, teljesen helytelen megközelítés, mert a szerződés szerinti teljesítés nem biztos, hogy a kiszállítás időpontjával valósul meg. Behajtási költségátalány elszámolása A behajtási költségátalányt a fizetési határidő lejártát követően el kell-e számolni bevételként, illetve ráfordításként, annak pénzügyi teljesítésétől függetlenül. Az elszámolást a számviteli törvény mely rendelkezéseinek figyelembevételével kell elszámolni? Abban az esetben, ha a fizetési határidő lejártát követően el kell számolni, akkor az összeg elengedését azaz a megállapodást, hogy sem a költségátalányt, sem a késedelmi kamatot nem kell megfizetni hogyan kell elszámolni? A számviteli törvény évi CC. törvényben szereplő módosítása tartalmaz előírást a 40 eurónak megfelelő forint átalányösszeg elszámolására, amely szerint a behajtási költségátalányt a késedelmi kamattal azonosan kell elszámolni [a számviteli törvény módosított 77. -a (2) bekezdésének b) pontja és a 81. -a (2) bekezdésének b) pontja]. Így a mérlegfordulónapig felmerült és mérlegkészítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg. A felmerült, de még be nem folyt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására a késedelmi kamattal azonosan a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség. Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) T 036. Egyéb követelések K 096. Egyéb bevételek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088. Rendkívüli ráfordítások K 036. Egyéb követelések 8

9 - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086. Egyéb ráfordítások K 036. Egyéb követelések - a befolyáskor (vagy egyéb más módon történő rendezéskor) T 38. Pénzeszközök K 96. Egyéb bevételek [Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096. Egyéb bevételek K 036. Egyéb követelések] - ha a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között folyik be, de az előző üzleti éve(ke)t illeti, az előző üzleti éve(ke)t illető behajtási költségátalány elszámolása T 39. Aktív időbeli elhatárolás K 96. Egyéb bevételek A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál a felmerült fizetési kötelezettséget a fizetendő késedelmi kamathoz hasonlóan az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azaz itt nem feltétel a kötelezettség pénzügyi rendezése. Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor T 86. Egyéb ráfordítások K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38. Pénzeszközök. Ázsió és üzletrész számviteli elszámolása Ázsió és üzletrész kivonása esetén helyes-e az alábbi eljárás és könyvelés? Előtörténet: az egyik általam könyvelt kft.-ben ben ázsióval növelt értéken üzletrész értékesítés történt. Az egyik új kft tag 200eFt névértékű új üzletrészt vásárolt 5 000eFt-ért, egy másik új tag 290e Ft névértékű új üzletrészt vásárolt eFt-ért. Ennek következtében a jegyzett tőke 490e Ft-tal növekedett, és a tőketartalék (ázsió miatt) növekedett eFt-tal. A fenti gazdasági események könyvelése 2012-ben az alábbiak szerint történt. - Taggyűlési határozat alapján a bankba történő befizetés időpontjában (cégbírósági bejegyzést megelőzően): T 384. Elszámolási betétszámla eFt K Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben eFt - A cégbírósági bejegyzés időpontjában a jegyzett tőke emelés könyvelése: T 32. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 490eFt K 411. Jegyzett tőke 490eFt T Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben 490eFt K 32. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 490eFt - Az ázsió tőketartalékba helyezése T Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben eFt K 413. Tőketartalék eFt 2013-ban az új üzletrész tulajdonosok kiválnak a kft.-ből. Az egyik üzletrész tulajdonos 200eFt névértékű üzletrészét 6.400e Ft-ért adja el a kft.-nek, a másik üzletrész tulajdonos a 290eFt névértékű üzletrészét eFt-ért adja el. A kft. nem szándékozik a jegyzett tőkét leszállítani. A kft. visszavásárolja az üzletrészt. A évi IV. törvény a (5) bekezdése értelmében erre van lehetőség a törzstőkén felüli vagyonból (az adott kft.-nél ez a feltétel teljesül), de a vásárlástól számított 1 éven belül azt vagy elidegeníti, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Az egyik üzletrész 9

10 tulajdonosnál 1400eFt árfolyamnyereség keletkezik, mivel ő 6400eFt-ért adja el azt a 200eFt névértékű üzletrészt, amelyet 5000eFt-ért vásárolt. Helyes-e a keletkezett jövedelem árfolyamnyereségként való kezelése? A kft. mint kifizető köteles levonni és a NAV-nak befizetni ennek 16%-át szja-ként és 14%- át ehóként. Kérdés, hogy mindkét adónem levonásra kerül a kifizetendő összegből, vagy az eho költségként a kft.-t terheli? A saját üzletrész vásárlás könyvelése a kft-ben (cégbírósági bejegyzés időpontjában): T 373. Saját üzletrész 490eFt K Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben 490eFt A kilépett tagoknak átutalásra kerül az üzletrész névértéke (banki átutalás időpontjában): T Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben 490eFt K 384. Elszámolási betétszámla 490eFt Tőketartalék csökkenésének könyvelése (banki átutalás időpontjában): T 413. Tőketartalék eFt K 384. Elszámolási betétszámla eFt Az árfolyamnyereség kifizetése az e redménytartalék terhére: - ha mindkét összeg levonásra kerül az árfolyamnyereségből T 414. Eredménytartalék 1 400eFt K 462. Személyi jövedelemadó 224eFt K 463. Ehofizetési kötelezettség 196eFt K 384. Elszámolási betétszámla 980eFt - ha az eho a kft.-t terheli T 414. Eredménytartalék 1 400eFt K 462. Személyi jövedelemadó 224eFt K 384. Elszámolási betétszámla 1.176eFt Ehofizetési kötelezettség előírása T 562. Kifizetőt terhelő ehofizetési kötelezettség 196eFt K 463. ehofizetési kötelezettség 196eFt Helyes eljárás-e, ha a kft. által megvásárolt saját üzletrészt ugyanazon társasági szerződés módosítás keretében, amely a fenti kft. által történő üzletrészvásárlást tartalmazza, a megmaradó kft. tag és egy negyedik (új belépő) névértéken vásárolja meg? Először is meg kell jegyezni, hogy a kérdésben leírt tényállás szerint az új tagok 2012-ben nem vásárolták az üzletrészüket, hanem ázsiós jegyzett tőkeemeléssel lettek tulajdonosok. A évi jegyzett tőke emelés elszámolása alapvetően helyes, bár annyit megjegyzek, hogy a jegyzett tőke tulajdonos általi befizetését a 32. Jegyzett, de be nem fizetett tőke számlán kellene elszámolni és nem a Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szembeni számlán (de összességében a könyvelés végeredménye helyes). A kft. üzletrészei visszavásárlásának az elszámolása azonban helytelen, mert önmagában a visszavásárlás, valamint a vételár kifizetése nem érinti a kft. saját tőkéjét. A visszavásárolt üzletrészt vételáron és nem névértéken kell a könyvekbe felvenni. A visszavásárlással kapcsolatosan az egyik tulajdonosnál 1.400eFt árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, mely után a magánszemélynek kell a 16%-os szja-t és a 14%- os ehót megfizetni (azaz az ehofizetési kötelezettség nem a kft.-t terheli). A kérdésben hivatkozott évi IV. törvény azt is kimondja, hogy saját üzletrészt akkor vásárolhat vissza a kft., hogyha egyébként osztalékot is fizethetne. Így fontos hangsúlyozni, hogy a visszavásárlás fedezete az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény lehet, a tőketartalék nem (tőketartalékból nem lehet osztalékot fizetni). Ezért a kft. csak akkor vásárolhatja vissza saját üzletrészét, ha a kérdésben szereplő számok alapján az eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény együttes összege legalább eFt. Így a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul: T 373. Saját üzletrész eFt K Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben eFt A visszavásárlással egyidejűleg a számviteli törvény 38. -a (3) bekezdés a) pontjának az előírása alapján eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni: 10

11 T 413. Eredménytartalék eFt K 414. Lekötött tartalék eFt A kifizetés elszámolása: T Rövid lejáratú kötelezettségek tagokkal szemben eFt K 462. Személyi jövedelemadó 224eFt K 463. Ehofizetési kötelezettség 196eFt K 384. Elszámolási betétszámla eFt A kft. visszavásárolt üzletrészeit a megmaradó tulajdonos és negyedik fél is megvásárolhatja. Amennyiben a megmaradó tulajdonos, vagy negyedik személy a kft. által visszavásárolt üzletrészt névértéken megveszi, akkor a kft.-nél az üzletrész értékesítésből veszteség fog keletkezni. Feltételezhető, hogy az adózási szabályok szerint a megmaradó tulajdonos kapcsolt félnek minősülhet, és ha nem piaci áron történik az értékesítés, akkor az így elszámolt veszteséggel a társasági adóalapot az adóhatóság megnöveli, másrészt, ha negyedik fél veszi meg névértéken, de a piaci ár alatt, akkor pedig az adóhatóság mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel (veszteséggel) szintén megnövelheti az adóalapot. Ebben az esetben ha ez a végcél az lenne a célszerű, hogy a kft. eleve ne vásárolja vissza az üzletrészt, hanem a megmaradó tulajdonos és a negyedik fél vásárolja meg közvetlenül a kft.-ből kilépni kívánó tulajdonosok üzletrészeit. Jelentős összegű hiba megállapítása Jelentős hibát állapítottak meg a társaságnál, ami a évet érinti. Kérdés, hogy hogyan kezeljem ezt? Könyveljem inkább 2013-ban (a feltáráskor) mint az előző évek tételét, az adókat pedig elrendezzem önellenőrzéssel a feltáráskor? Ez esetben számvitelileg mit kell tennem? Év végi zárásnál kiemelem a középső oszlopba mint előző éveket érintő jelentős tételt? A évi beszámolóm így 3 oszlopos lesz. Most van vele teendőm, és ismételten közzé kell majd tennem? Amennyiben a 2013-ban feltárt, évet érintő hiba jelentős összegű hibának minősül, akkor a évi beszámoló három oszlopos lesz, a középső oszlopon kell a évi jelentős összegű hibát bemutatni. Az ellenőrzés miatti ismételt közzétételi kötelezettség 2013-tól már megszűnt, csak a tárgyévi beszámoló középső oszlopa mutatja a jelentős összegű hibát. In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VI évfolyam első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.