Módszertani útmutató TOP projektek költséghaszon

Átírás

1 Módszertani útmutató TOP prjektek költséghaszn elemzéséhez

2 Módszertani útmutató TOP prjektek költség-haszn elemzéséhez 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ALAPJAI... 8 KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ELEMEI... 8 A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS FOLYAMATÁBAN A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEINEK DOKUMENTÁLÁSA CBA RÉSZLETEZETTSÉGE KIEMELT MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK KÜLÖNBÖZETI MÓDSZER PROJEKT NÉLKÜLI ESET AZ ELEMZÉS ÁRSZINTJE HATÁSTERÜLET LEHATÁROLÁSA ÜTEMEZETT BERUHÁZÁS INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK AMORTIZÁCIÓ KEZELÉSE KONSZOLIDÁLT MEGKÖZELÍTÉS KERESLETELEMZÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS PARAMÉTEREI VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA A VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE Költség-hatéknyság elemzés Közgazdasági költség-haszn elemzés Többszempntú értékelés PÉNZÜGYI ELEMZÉS A PÉNZÜGYI ELEMZÉS CÉLJA A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE Beruházási költségek becslése Működési költségek becslése Maradványérték becslése PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE Bevételek becslése Teherviselő képességi vizsgálatk (affrdability) A PROJEKT PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSE EU-támgatás nélküli esetben Befektetett tőke megtérülése Pénzügyi elemzés a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) esetén A TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA Támgathatósági feltételek vizsgálata A támgatási összeg meghatárzása PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG VIZSGÁLATA A beruházás finanszírzása KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE Költségvetési (fiskális) kiigazításk Piaci árról való áttérés elszámló árra A PROJEKT HASZNAINAK BECSLÉSE KÖZGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Jelentős tényezők A prjekt kritikus váltzóinak aznsítása A küszöbértékek számítása Frgatókönyv-elemzés KOCKÁZATELEMZÉS

4 Kvalitatív kckázatelemzés Kvantitatív elemzés Kckázatkezelési stratégia Ábrajegyzék 1. ábra: A költség-haszn elemzés elemei ábra: A váltzatelemzés srán alkalmazandó módszerek ábra: A Költség-hatéknyság elemzés flyamata ábra: A pénzügyi elemzés részletezettségének és a támgatási összeg meghatárzásának módja a prjekt jellemzőinek függvényében ábra: A működési költségek csprtsítása ábra: Közvetlen hatótényezők ábra: Kckázati szintek az adtt infrastruktúra prjekt különböző fázisaiban Táblázatjegyzék 1. táblázat: A CBA dkumentum felépítése és tartalmi követelményei táblázat: Fgyasztói árszínvnal váltzása (éves átlag, előző évhez képest): táblázat: Előrebecsült GDP/fő növekedési értékek (időszaks évi átlag, %) táblázat: Többszempntú értékelés eredményeinek bemutatására vnatkzó példa táblázat: A pénzügyi elemzés áttekintése táblázat: A beruházási költségek nagyprjekteknél elvárt szerkezete a 2015/207/EU végrehajtási rendelet C.1 (7) pntja alapján táblázat: A beruházási költségek felbntása elszámlhatóság és időbeli felmerülés szerint (Ft) táblázat: Fajlags üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft/naturália, prjektes eset) táblázat: Teljesítmények az egyes években (naturália) táblázat: Üzemeltetési, karbantartási költségek (Ft, különbözet) táblázat: A prjekt keretében aktivált eszközök értéke és haszns élettartama táblázat: A pótlási költség összegzése (Ft, különbözet) táblázat: Maradványérték számítása a hátralevő haszns élettartam alatt termelődő nettó cashflw alapján (Ft, különbözet) táblázat: Maradványérték számítása a haszns élettartam alapján (Ft, különbözet) táblázat: Maradványérték számítása az eszközök vizsgált időtartam végi értékesítése esetén (Ft, különbözet) táblázat: A prjekt fajlags bevételi pénzáramai (Ft/naturália) táblázat: A prjekt fajlags bevételekkel kapcslats teljesítményei (naturália) táblázat: A prjekt bevételi pénzáramai (Ft) táblázat: A beruházás megtérülési számítása (Ft, különbözet) táblázat: A befektetett tőke megtérülésének számítása (Ft, különbözet) táblázat: Pénzügyi elemzés köz-és magánszféra közötti partnerség esetén (Ft, különbözet) táblázat: A támgatás számítása nettó bevételt termelő, 1 millió EUR feletti prjektek esetén táblázat: A támgatási összeg meghatárzásáhz szükséges ágazati átalányk táblázat: A támgatási összeg meghatárzása átalánnyal táblázat: Támgatási összeg meghatárzása intézkedési szintű maximális társfinanszírzási ráta alkalmazásával táblázat: A támgatás számítása az elszámlható költség és a megadtt támgatási arány szrzatával táblázat: A támgatás meghatárzása működési eredményt figyelembe vevő állami támgatásk esetén táblázat: A támgatás összegzése több támgatási szabály alá tartzó prjektnél

5 29. táblázat: A prjekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálat (prjektes eset és/vagy különbözet, Ft) táblázat: Az üzemeltető pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálat (prjektes eset, Ft) táblázat: Közgazdasági költségek (Ft, különbözet) táblázat: Közgazdasági hasznk összegzése (Ft, különbözet) táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók (Ft, különbözet) táblázat: Az érzékenységvizsgálat eredménye táblázat: Az egyes váltzók küszöbértékei táblázat: A kckázatk bemutatása és értékelése táblázat: A kckázati események lehetséges hatásának kategóriái táblázat: A kckázati események értékelése hatásuk ill. bekövetkezésük valószínűsége szerint táblázat: A kckázatmérséklési- és megelőzési stratégiák alkalmazása a kckázati szint függvényében táblázat: A közgazdasági teljesítménymutatók kvantitatív kckázatelemzése táblázat: Az ptimista elfgultság kai

6 Bevezetés Az útmutató célja és módszertani háttere A prgramzási időszak az EU támgatás szabályaiban száms jelentős váltzást hztt. Ez érinti a prjekt előkészítése srán eddig is elvégzett költség-haszn elemzés módszertanát is. Egyik fnts váltzás, hgy a költség-haszn elemzés egyes módszertani elemei nemcsak útmutatóban, hanem jgszabályban is megjelentek. Az előző időszakhz hasnlóan ismét megjelenik az ajánlás, hgy a tagrszágk dlgzzanak ki az EU útmutatók alapján saját, keret jellegű útmutatót. Jelen útmutató célja, hgy az ajánláskkal összhangban, lyan módszertani keretet adjn, amely a prjekt előkészítői és értékelői számára megkönnyíti a vnatkzó előírásk áttekintését, ezek alkalmazását. Ennek érdekében az útmutató az eddig készült alábbi dkumentumkban fglalt követelményeket egységes szerkezetben jeleníti meg: Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete A Bizttság 480/2014/EU felhatalmazásn alapuló rendelete a Bizttság (EU) 2015/207/EU végrehajtási rendelete állami támgatáskra vnatkzó szabályzás Guide t Cst-benefit Analysis f Investment Prjects - Ecnmic appraisal tl fr Chesin Plicy (tvábbiakban: EU Útmutató ( )) Guidance Manual fr Cst Benefit Analysis (CBAs), Appraisal in Malta May 2013 Implementatin Guidance Operatins generating net revenues, Versin 2 24/03/2014 External csts f transprt update study, INFRAS, 2004 Develping Harmnised Eurpean Appraches fr Transprt Csting and Prject Assessment (HEATCO), 2006 Traffic nise reductin in Eurpe Health effects, scial csts and technical and plicy ptins t reduce rad and rail traffic nise, CE Delft 2007 Deliverables f IMPACT (Internalisatin Measures and Plicies fr All external Cst f Transprt), CE Delft 2008 DG MOVE Update f the Handbk n External Csts f Transprt, 2014 Nte fr the attentin f DG REGIO Gegraphical Heads f Unit (Eurpean Cmmissin) Treatment f VAT in the majr prject applicatin JASPERS szakértői segítségnyújtás srán, illetve a nagyprjektek EU értékelése srán kaptt észrevételek (a tvábbiakban mindezek együtt: EU Útmutatók). CBA szükségessége A Strukturális alapk és Khéziós Alap felhasználásának feltétele, hgy a támgatás indkltsága igazlható legyen. Ez elsősrban az alábbi támgatási feltételek teljesítését jelenti: 6

7 a fejlesztési prjektek társadalmi hasznssága igazlható legyen, csak a megvalósuláshz szükséges mértékű támgatást kapnak, túl-támgatás nem történjen; a fejlesztési prjektek keretében létrehztt eszközök működtetése, a szlgáltatási színvnal pénzügyileg fenntartható legyen. Ezen támgatási feltételek ellenőrzése a költség-haszn elemzés módszereivel történik meg. A költség-haszn elemzés tvábbi feladata, hgy a vnatkzó szabályrendszer szerint a számításk alapján a támgatás aránya és összege számlható legyen. A számításk alapján Költség-haszn elemzési dkumentumt kell összeállítani azkra a prjektekre, amelyek elszámlható költsége 1mEUR alatti fglalja össze Az útmutató alkalmazása és krlátai Az útmutató módszertani kereteket ad, tvábbá az elemzések srán egységesen alkalmazandó paraméterek értékeit adja meg. Az útmutató alkalmazása aznban helyettesítheti a költség-haszn elemzést végző szakértők közgazdasági, pénzügyi szakértelmét. Jelen útmutató nem terjed ki a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának megadására, aznban az útmutatóban szereplő módszereket a megvalósíthatósági tanulmány készítése srán is alkalmazni kell. A költség-haszn elemzési dkumentum sabln Jelen útmutató tartalmazza a költség-haszn elemzés (CBA) módszertanát, ami a költség-haszn elemzési dkumentum (CBA dkumentum) elkészítéséhez szükséges Szintén jelen dkumentum célja, hgy az múltban felhalmztt tapasztalatk és jó gyakrlatk mentén segítse a CBA dkumentum megfelelő szintű elkészítését. A költség-haszn elemzési dkumentum sablnja (CBA Sabln) egy külön dkumentum, aminek célja, hgy biztsítsa a benyújttt pályázatk egységes, frmailag és módszertanilag megfelelő felépítését. 7

8 A költség-haszn elemzés alapjai Költség-haszn elemzés elemei A költség-haszn elemzés módszereit a következő előkészítési lépésekben kell alkalmazni Váltzatelemzés A váltzatelemzésben a megvalósítható prjektváltzatk összehasnlítása annak érdekében, hgy a tvábbi elemzésekben csak a legjbbnak ítélt váltzat szerepeljen. A módszertani útmutató két lépéses váltzatelemzést ajánl, amelynek mindkét lépésében CBA módszereket kell alkalmazni Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés, amely a kiválaszttt műszaki megldásra vnatkzóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő beruházási és működési költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flw) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságt is vizsgálni. Közgazdasági költség-haszn elemzés A közgazdasági költség-haszn elemzés, amelynek célja a kiválaszttt műszaki megldásra vnatkzóan a társadalmi hasznsság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hgy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznkat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznkkal, ezért ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A pénzügyi és a közgazdasági elemzéshez kapcslódóan kell érzékenységvizsgálatt és kckázatelemzést is végezni. A költség-haszn elemzés a prjekt előkészítés srán a prjekt műszaki tartalmának, intézményi és finanszírzási feltételeinek meghatárzásában játszik fnts szerepet. Az EU támgatás hatékny felhasználásáért felelős szervezetek számára aznban az egyes prjektek költség-haszn mutatói a prjektek összehasnlíthatóságát is szlgálják és a közöttük történő választást segítik. Érzékenységvizsgálat és kckázatelemzés Az érzékenységvizsgálat és a kckázatelemzés célja annak vizsgálata, hgy az alapeset szerinti legjbb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az érzékenységvizsgálat srán meg kell vizsgálni azkat a hatáskat, amelyeket a költségeket és hasznkat meghatárzó váltzók feltételezett váltzásai kznak a teljesítménymutatókban. A kckázatelemzés célja, hgy feltérképezze a prjekt ptenciális kckázati tényezőit, azkat értékelje, kckázat mérséklési- illetve megelőzési intézkedéseket javasljn, beleértve az intézkedések végrehajtása mellett fennmaradó kckázat értékelését is. Amennyiben a kckázat mérséklési- és megelőzési stratégiák után fennmaradó kckázat jelentős, kvantitatív kckázatelemzést is készíteni kell. A költség haszn elemzés egyes elemeinek kapcslatát, valamint az egyes elemek célját, helyét, utputját és eredményét az alábbi ábra mutatja. 8

9 1. ábra: A költség-haszn elemzés elemei Célja Helye Output Következtetés Váltzat- elemzés Költség-hatéknyság elemzés Többszempntú értékelés A műszakilag megvalósítható és jgilag megfelelő prjekt váltzatk közötti választás Megvalósíthatósági részeként: tanulmány a tanulmánytervek és műszaki költségbecslések alapján a részletes műszaki tervezés és engedélyezések előtt Költség-hatéknyság elemzés esetén: legkisebb költségű váltzat vagy legjbb mutató Többszempntú elemzés esetén: egy súlyztt pntszám A legmegfelelőbb, hatékny műszaki megldás kiválasztása, ami a tvábbi kidlgzás alapját képezi költség- Közgazdasági haszn elemzés Közgazdasági teljesítmény mutatók: ENPV, ERR, BCR Pénzügyi elemzés Pénzügyi vizsgálata megtérülés, Finanszírzás, fenntarthatóság vizsgálata A kiválaszttt váltzatra részletesen a műszaki költségbecslések és piaci elemzések, jgszabályi /szerződéses előírásk alapján Pénzügyi teljesítmény mutatók ENPV, FRR, BCR A tételes beruházási költség meghatárzása EU támgatási összeg, saját frrás igény és az egyéb támgatás összegének meghatárzása pénzügyi fenntarthatóság Pénzáram tábla (cash flw) EU támgatás számítása Támgathatóság vizsgálata Társadalmi költségek és hasznk elemzése Közgazdasági költség-haszn elemzés A kiválaszttt váltzat társadalmi hasznsságát vizsgálja Kiválaszttt váltzatra a részletes tervek, tanulmányk, műszaki költségbecslések, környezeti hatás és kereslet elemzés alapján Közgazdasági mutatók: ENPV, ERR, BCR teljesítmény Többszempntú elemzés szempntjai alapján egy súlyztt pntszám A prjekt támgatás jgsságának alátámasztása A számíttt mutatók alapján lehetséges a más prjektekkel történő összehasnlítás Érzékenység-, szcenárió-, és kckázat elemzés A költség-haszn elemzés eredményeinek szilárdságát/megbízhatóságát vizsgálja A pénzügyi és társadalmi költséghaszn elemzéssel együttesen Kritikus váltzók, Küszöbértékek meghatárzása Kckázatk kezelési meghatárzása értékelése, stratégiák Előrejelzések kritikus pntjainak meghatárzása, A kckázat felmérése, Műszaki tartalék indklása A váltzatk közötti választás megalapzása 9

10 A költség-haszn elemzés a prjekt előkészítés flyamatában A költség-haszn elemzésnek a prjekt előkészítés flyamatában a környezetvédelmi, műszaki, tervezési feladatkhz és az intézményi elemzéshez kell kapcslódnia. Az integrált megközelítés elengedhetetlen. Költség-haszn elemzést a megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv készítési flyamatába kell integrálni. Az elemzés adatait aznban pntsítani szükséges, ha a műszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pntsdnak a hatásk becslései. Költségbecsléseket alapvetően tervezői költségbecslések, illetve az üzemeltetők adatai adnak. Az előrejelzéseket szintén az ő segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszn elemzés srán felhasznált adatk műszaki szempntból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fnts a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése knzisztens becslésénél. A hazai szabályzás szerinti eljáráskban, ez alapján az egyes támgatási knstrukciókban a támgatási kérelem beadásáhz, illetve a támgatási szerződések megkötését követően eltérő követelmények kapcslódnak a megvalósíthatósági tanulmány típusú dkumentumkra vnatkzóan. A Tájékztató költség-haszn elemzés készítéséről c. dkumentum határzza meg, hgy megvalósíthatósági tanulmány típusú dkumentumk és a költség-haszn elemzés dkumentálása hgyan történik az adtt kiírás esetében. A költség-haszn elemzés eredményeinek dkumentálása A prjektek költség-haszn elemzés dkumentumának (tvábbiakban: CBA dkumentum) felépítését valamint infrmációtartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete valamint a Bizttság 2015/207/EU végrehajtási rendelete rögzíti. A CBA dkumentum felépítését és annak tartalmi követelményeit a következő táblázat mutatja be. 1. táblázat: A CBA dkumentum felépítése és tartalmi követelményei Fejezet 1. Vezetői összefglaló 2. Bevezető 3. A háttér bemutatása 3.1. Társadalmi-gazdasági feltételek 3.2. Szakplitikai és intézményi szempntk 3.3. A jelenlegi infrastrukturális adttságk és szlgáltatásk 3.4. A tervezett szlgáltatás megítélése és az ezzel kapcslats lakssági elvárásk 4. A prjekt célkitűzései 4.1 Aznsíttt igények és prblémák 4.2 A prjekt célrendszere 4.3 Illeszkedés a TOP célkhz 4.4 Indikátrk Tartalmi követelmények A prjektértékelés első lépése a prjekt társadalmi, gazdasági, plitikai és intézményi környezetének leírása A prjekt szempntjából releváns terület társadalmi-gazdasági helyzete (pl. népességdinamika, várható GDP növekedés, a munkaerő-piac állapta, munkanélküliségi helyzet stb.) Egyéb releváns infrmációk és statisztikák, melyek segíthetik a prjekt környezetének jbb megértését, mint például a környezetvédelmi intézkedések léte vagy a bevnandó környezetvédelmi hatóságk stb. szakplitikai és intézményi szempntk, beleértve a jelenlegi gazdaságplitikákat és fejlesztési terveket, valamint azk szakplitikai céljait meglévő infrastruktúra és nyújttt szlgáltatás, ide értve a lefedettség arányát, a szlgáltatás minőségét, a működési költségeket valamint a használók által fizetett díjakat a tervezett szlgáltatás megítélése és az ezzel kapcslats lakssági elvárásk, tvábbá a civil szervezetek véleménye, ha az releváns Világs célkat kell meghatárzni a prjekttel kapcslatban annak igazlására, hgy a beruházás létező szükségleteket elégít ki, valamint a prjekt eredményeinek és hatásának értékelése érdekében. A célkat lehetőség szerint a kiinduló és célértékek alapján kaptt mutatók segítségével számszerűsíteni kell 10

11 Fejezet Tartalmi követelmények 5. Kedvezményezett 5.1 Kedvezményezett(ek) általáns bemutatása 5.2 Az együttműködő partnerek 6. A prjekt megvalósíthatósági elemzések eredményei A megvalósíthatósági elemzés meghatárzza a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és az éghajlatváltzás mérséklésével és az éghajlatváltzáshz való alkalmazkdással kapcslats, szabályzói és intézményi szempntkkal összefüggő lehetséges krlátkat és 6.1. Megvalósíthatóság keretei megldáskat. Egy prjekt akkr minősül megvalósíthatónak, ha tervezése megfelel az rszág, régió vagy knkrét helyszín szempntjából meghatárzó műszaki, jgi, pénzügyi és más feltételeknek. A prjekttel kapcslats többféle váltzat is megvalósíthatónak minősülhet Keresletelemzés Ld. 3.9 fejezet 6.3 A prjekt nélküli eset az MT jellegű dkumentumban a Ld fejezet váltzatelemzéshez 6.4. Váltzatelemzés Ld. 4. fejezet 7. Prjekt meghatárzása A prjektek meghatárzása srán figyelembe kell venni a nagyprjekt az 1303/2013/EU rendelet 100. cikkében található meghatárzását és az alábbi elveket: 7.1 Fejlesztés műszaki tartalma 7.2 Létrehztt eszközök működtetése, a szlgáltatás bemutatása 7.3 Intézményi kérdések 8. A CBA dkumentum készítése Ld. 3. fejezet srán alkalmaztt módszertan 9. Pénzügyi elemzés 9.1. Pénzügyi pénzáramk becslése Beruházási költségek Ld fejezet Pótlási költségek Ld fejezet Üzemeltetési és Ld fejezet karbantartási költségek Bevételek Ld. 5.3 fejezet Maradványérték Ld fejezet A pénzügyi költségek és bevételek összegzése A finanszírzás frrása Ld fejezet 9.2. A pénzügyi elemzés eredményei A prjekt pénzügyi Ld. 5.4 fejezet megtérülése a prjektet egyértelműen önálló elemzési egységként kell meghatárzni, azaz az önmagukban peratívnak nem minősülő műszaki részeket és adminisztratív vagy pénzügyi szakaszkat a költség-haszn elemzésben a nagyprjektet alktó többi szakasszal együttesen kell elemezni. figyelembe kell venni a prjekt hatásával érintett területet, a végső kedvezményezetteket és azkat a lényeges szereplőket, akiknek a jóléte beleszámít a prjekt nettó hasznainak összesítésébe. aznsítani kell a végrehajtásért felelős testületet, és elemezni kell annak technikai, pénzügyi és intézményi kapacitásait. 11

12 Fejezet A támgatási összeg Ld. 1.1 fejezet meghatárzása Pénzügyi fenntarthatóság Ld. 5.6 fejezet vizsgálata 10. Közgazdasági elemzés Közgazdasági pénzáramk becslése Költségek Ld. 6.1 fejezet Hasznk Ld. 6.2 fejezet Közgazdasági Ld. 6.3 fejezet teljesítménymutatók 11. Kckázatelemzés- és érzékenységvizsgálat Érzékenységvizsgálat Ld. 7.1 fejezet Kckázatelemzés Ld. 7.2 fejezet Kvalitatív kckázatelemzés Ld. 7.3 fejezet Kckázatkezelési stratégia Kvantitatív kckázatelemzés 12. Cselekvési Terv a prjekt megvalósítására 12.1 Lebnylítási tervek a prjekt megvalósítására Előkészítettség bemutatása Intézkedési terv Tartalmi követelmények CBA részletezettsége Knkrét jgszabályi előírás szerint a nagyprjektek esetében a teljes költség-haszn elemzés készítése kötelező. A többi prjekttípus esetében a költség-haszn elemzés különböző részletezettséggel végzendő el. A részletezettség az alábbiaktól függ: a prjekt mérete a támgatási szabály a támgatás összegének számítás módja a prjekt támgatható tevékenysége A prjekt mérete alapján a prjektek az alábbi csprtkba srlhatók (CBA szükségessége szempntjából) Nagyprjektek: A Tanács 1303/2013/EU Rendeletének 100. cikke értelmében nagyprjektnek minősül az lyan prjekt, amelynek célja valamely pnts gazdasági vagy műszaki természetű szthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen meghatárztt célkitűzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes elszámlható költsége meghaladja az 50 millió EUR-t, a 1303/2013/EU 9. cikk első bekezdésének 7. pntjában meghatárztt, a fenntartható közlekedés előmzdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfntsságú hálózati infrastruktúrákban tematikus célkitűzéshez hzzájáruló műveletek esetében pedig a 75 millió EUR-t. 12

13 1 millió EUR feletti nem nagyprjektek 1 millió EUR alatti nem nagyprjektek Támgatási szabály alapján a prjektek az alábbi csprtkba srlhatók (CBA szükségessége szempntjából) State aid hatálya alá tartzó (állami támgatásban részesülő) prjektek Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a tvábbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése főszabályként megtilt minden lyan támgatást, amely a belső piacn a versenytrzítás lehetőségét jelenti cikk (1) bekezdés: Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belsős piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamk által vagy állami frrásból bármilyen frmában nyújttt támgatás, amely biznys vállalkzásknak vagy biznys áruk termelésének előnyben részesítése által trzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamk közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősülnek állami támgatásnak az lyan intézkedések, amelyek esetében a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül. Egyes támgatáskat a Bizttság a Szerződéssel összeegyeztethetőnek minősít (107. cikk (2) bekezdés- pl. szciális támgatásk, természeti csapásk esetén nyújttt támgatásk), más támgatáskat pedig vizsgálatt követően minősíthet a Bizttság a Szerződéssel összeegyeztethetőnek (107. cikk (3) bekezdés-pl. elmaradtt térségek támgatása, közös európai érdeket szlgáló fnts prjekt megvalósítása (a BIZOTTSÁG 2014/C 188/02 KÖZLEMÉNYE), egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmzdító támgatása (651/2014/EU RENDELET), kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmzdító támgatás(733/2013/eu RENDELET)). A Bizttság meghatárz lyan támgatási frmákat, amelyeket összeegyeztethetőnek tart a Szerződésben szereplő általáns tilalmmal. Ide tartzik többek között az említett támgatási kivételeken túl a de minimis, vagy csekély összegű támgatás (1407/2013/EU RENDELETE), a hátránys helyzetű és a fgyatékkal élő munkavállalók fgalakztatásáhz nyújttt támgatás (a Bizttság 2009/C 188/02 Közleménye), a képzéshez nyújttt támgatásk (A Bizttság 2009/C 188/01 közleménye), a mezőgazdasági és halászati támgatásk (702/2014/EU RENDELET), a kutatáshz, fejlesztéshez és innvációhz nyújttt állami támgatásk (A Bizttság 2014/C 198/01 közleménye), stb. Külön kivételi kört képeznek az általáns gazdasági érdekű szlgáltatásk, a közszlgáltatásk ellátáshz nyújttt támgatásk (Bizttság 2012/C 8/02 közleménye; a közszlgáltatás ellentételezése frmájában nyújttt állami támgatásról szóló európai uniós keretszabály (2012/C 8/03); közszlgáltatás ellentételezése frmájában nyújttt állami támgatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU határzat; közszlgáltatás de minimis támgatása (360/2012/EU RENDELET); vasúti vállalkzásknak nyújttt támgatás (Bizttság 2008/C 184/07közleménye) Nettó bevételt termelő közcélú prjektek: Közcélúnak nevezzük a prjektet, ha nem tartzik az állami támgatási szabályk alá, hanem alkalmazható rá a Bizttság 1303/2013/EU rendeletének 61. cikke. Az Európai Parlament és a Bizttság 1303/2013/EU rendelete valamint a Bizttság 480/2014/EU felhatalmazásn alapuló rendelete alapján szükséges meghatárzni a prjekt nettó bevételét. A nettó bevétel a bevételek, és a működési költségek valamint az adtt időszakban a rövid élettartamú felszerelések cseréjére frdíttt költségek különbözete. A prjekt következtében megvalósuló működési költség-megtakarításkat úgy kell kezelni, mint a nettó bevételeket, kivéve, ha ezeket a működtetésre irányuló támgatásk ugyanilyen mértékű csökkentése ellentételezi. A jgszabályk alapján bevételnek tekintendő a művelet keretében kínált árukért vagy szlgáltatáskért közvetlenül a felhasználók által fizetett pénzeszköz-beáramlást jelenti, például az infrastruktúra használatáért közvetlenül a felhasználókat terhelő díjak 13

14 a föld vagy az épületek eladásából vagy bérbeadásából származó bevételeket vagy a szlgáltatáskért kaptt ellentételezést A bevételek nem tartalmaznak a nemzeti vagy reginális költségvetésekből vagy nemzeti társadalmbiztsítási rendszerekből származó transzfereket. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatakr illetve a túlkmpenzáció elkerülését szlgáló számításk keretében aznban szükséges figyelembe venni ezen bevételeket is Nettó bevételt nem termelő közcélú prjektek: lyan közcélú prjekt, amely nem termel nettó bevételt, azaz a működési kiadásai meghaladják bevételeit. A támgatás összegének számítási módja alapján a prjektek az alábbi csprtkba srlhatók (CBA szükségessége szempntjából) Közcélú, nem állami támgatás diszkntált nettó bevétel kiszámítása, azaz a várható költségek és bevételek becslésével nettó bevétel százalékban meghatárztt átalány, vagyis az elszámlható költség egy előre meghatárztt arányában intézkedés szintű átalány a max. társfinanszírzási arányra (intézkedés szinten rögzített, fix társfinanszírzási arány) Állami támgatásk: működési eredményt figyelembe vevő állami támgatásk: pl.: A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmzdító támgatás, Helyi infrastruktúra fejlesztés, Sprtlétesítményhez és multifunkcinális szabadidős létesítményhez nyújttt támgatás, Személyszállítási közszlgáltatásért járó ellentételezés működési eredményt figyelembe nem vevő állami támgatásk; pl. Reginális beruházási támgatás, Képzési támgatás, Megújuló energia termeléséhez nyújttt beruházási támgatás, Energiahatéknysági intézkedésekhez nyújttt beruházási támgatás A Tájékztató költség-haszn elemzés készítéséről c., az adtt peratív prgramra vnatkzó dkumentum tesz különbséget a különböző prjektjellemzők esetén mely szabályk szerinti, milyen részletezettségű költség-haszn elemzés elvégzése szükséges az EU jgszabályk és útmutatók alapján. 14

15 Kiemelt módszertani kérdések Különbözeti módszer A különbözeti módszernek 1 alkalmazásáhz meg kell határzni a prjekt nélküli esetet és ezáltal a prjekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözeteket A prjekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a prjekt nélküli váltzathz visznyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. Lehetnek lyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesztés és a prjekt nélküli eset különbözete becsülhető meg (például a költségcsökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de a prjekt nélküli esetet ekkr is be kell mutatni, tvábbá a különbözeti becsléssel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell. A különbözeti módszernek lényege, hgy csak a prjekt hatásaira, fenntarthatóságára kncentrál és nem fglalkzik a meglévő állapttal, annak esetleges prblémáival sem. Prjekt nélküli eset A prjekt nélküli eset (vagy frgatókönyv) lényegében az elemzési időtávra vnatkzóan megadtt lyan részletes helyzetleírás, amely a prjekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költséghaszn elemzés kizárólag a pályázatban szereplő prjekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azn hatáskat, amelyek a prjekt elmaradása esetén is bekövetkeztek vlna. Ennek érdekében meg kell határzni azt az esetet, amely bemutatja, mi történne a pályázati prjekt elmaradása esetén az elemzési időtávn belül. A különbözeti módszer esetén a költség-haszn elemzés srán a prjekt beruházási költségéből, üzemeltetési és karbantartási költségéből, valamint bevételéből le kell vnni azn összegeket, amelyek várhatóan a prjekt nélküli frgatókönyv esetén is jelentkeznének A prjekt nélküli eset leírása A prjekt nélküli eset leírásának a következőkre kell kiterjednie: a műszaki tartalm rövid megadása; ha a prjekt nélküli esetben is tervezhető beruházás (azaz prjekt nélkül minimális eset feltételezett), akkr a beruházási költségek becslése abban az esetben feltételezhető prjekt nélküli beruházás, ha a szlgáltatás jelenlegi színvnala vagy a jgszabályi előírásknak való megfelelés ezt feltétlenül indklja a tervezett beruházásnak mind megvalósíthatónak, mind valószerűnek kell lennie; célszerű feltételezni egy körülbelül lyan vlumenű beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerő, illetve az általa EU-támgatás nélkül is megszerezhető költségvetési és egyéb frrás fedezne, a tervezett beruházással kapcslats járuléks költségek és hasznk becslése 1 A krábbi CBA útmutatóban fejlesztési különbözet módszerként vlt frdítva az incremental methd, amelyet a az EU jgszabályk frdításai különbözeti módszerként nevesítenek. 15

16 a működési költségek becslése; a bevételek becslése, ha egyáltalán felmerül; a közgazdasági hatásk bemutatása. Amennyiben feltételezhető beruházás a prjekt nélküli esetben, akkr az megjelenhet a beruházásk és a pótlásk között is, a beruházás jellegétől függően amennyiben a jelenlegi szlgáltatás fenntartása indklja a beruházást, azaz meglévő eszközök cseréjéről van szó (pl. gépek, berendezések cseréje, de kapacitásbővítés nélkül), akkr a pótlásk között kell feltüntetni, aznban ha a kapacitásk bővítéséről, a szlgáltatásk körének bővítéséről, akkr a beruházásk srn kell bemutatni. A prjekt nélküli eset kiindulópntjai Az EU Útmutató alapján a prjekt nélküli eset meghatárzása különböző kiindulópntk alapján többféle lehet. Az adtt prjekt esetében a következő kiindulópntk közül lehet választani. A választás indkait, a prjekt nélküli eset magyarázatát részletesen be kell mutatni: Nrmál eset (business as usual - BAU): a szcenárióban biztsíttt a szlgáltatás jelenlegihez hasnló színvnala, ehhez kapcslódóan pedig tartalmazza a működéshez szükséges üzemeltetési és fenntartási, illetve esetenként kisebb mértékű pótlási költségeket (illetve adtt esetben a megtermelt bevételeket is). Minimális eset (D-minimum) 2: az az eset, amely a szükséges üzemeltetési és karbantartási költségeket, valamint biznys minimális beruházási költségeket tartalmaz (amelyek például a súlys állagrmlás megakadályzásáhz vagy késleltetéséhez, illetve a jgi vagy biztnsági előírásk teljesítéséhez szükségesek). Hüvelykujjszabályként a nrmál eset alkalmazása javaslt. A as prgramzási időszakban megszűnt a katasztrófa szcenárió alkalmazásának lehetősége. Az elemzés árszintje Az elemzéseket váltzatlan árn, azaz egy adtt év árszínvnalán kell végezni Az elemzésben meg kell adni, hgy az árak milyen időpntra vnatkznak. Hatásterület lehatárlása A prjekt térbeli hatásterülete az a hely vagy terület, ahl a prjektet végrehajtják, illetve ahl ebből eredően a hatását kifejti. A hatásterület lehatárlásánál figyelemmel kell lenni az alkalmazandó módszer követelményeire. Ütemezett beruházás Ütemezett beruházás: egy szerves egységet képező beruházás önállóan is működőképes elemeinek egymástól eltérő időben történő átadása. Önálló ütemnek az az elem tekinthető, amelyik legalább egy évig üzemel a hzzá közvetlenül kapcslódó újabb ütem átadása előtt. Abban az esetben, ha a prjekt ütemei több prgramzási időszakt is érintenek, szakaszlt prjektről van szó. Az egyes szakaszk (ütemek) csak egy prgramzási periódusba tartzhatnak. A szakaszk önállóan is működőképesek, tvábbá a szakasz a rá vnatkzó prgramzási időszak végére 2 Biznys körülmények között célszerű a minimális esetet (d-minimum) vizsgálni a nrmál működéssel (business as usual) összevetve. Ez a nrmál üzemeltetési és fenntartási költségeken felül biznys beruházási költségek felmerülését is feltételezi, így például egy működő infrastruktúra részleges mdernizációjának költségeit (állagmegóvás, vagy a szankciók elkerülése érdekében felmerülő költségek). Biznys esetekben például a közcélú beruházási prjekteket az új jgszabályknak való megfelelés mtiválja. Ebben az esetben a minimális eset (d-minimum) az a legkevesebb költséggel járó megldás, amely biztsítja a jgszabályi megfelelést. 16

17 használatra kész kell legyen. Szakaszlt prjekteknél a nagyprjekt határát az összes szakaszt együttvéve kell vizsgálni. Intézményi kérdések Intézményi kérdések részletes vizsgálata a megvalósíthatósági tanulmány elkülönült fejezetében kell, hgy megjelenjen. A költség-haszn elemzés számára ennek keretében tisztázni kell a következőket: A prjektek kedvezményezettjét, aki a támgatásra pályázó fél, aki egyben a beruházó is. A prjektek kedvezményezettje csak a kiírásban szereplő entitás lehet (pl. közpnti költségvetési szerv, önkrmányzat, önkrmányzati társulás, vállalkzás, egyesület, alapítvány stb.). A prjektberuházás srán létrehztt / beszerzett vagyntárgyak, eszközök a támgatásba részesülő tulajdnába kerülnek. A 1303/2013/EU Rendelet alapján (VII. cím III. Fejezet 71. cikk) 3 a vagyntárgyakat, eszközöket a prjektberuházást követő elidegenítése, hasznsítása krlátztt, tvábbá a prjekt által nyújttt szlgáltatást legalább 5 évig fenn kell tartani. A prjekt beruházással érintett vagyntárgyainak tulajdni, használati visznyainak elemzésében részben fel kell tárni, hgy a prjekt megvalósítása srán milyen megállapdásk szükségesek a beruházás lebnylíthatóságáhz (pl. szlgalmi jg más tulajdnában álló ingatlanán keresztül történő hzzáférésre stb.) Vállalkzásk esetében ki kell zárni a verseny trzítását jelentő támgatáskat a vnatkzó előírásk elemzésével, ez különösen akkr frdulhat elő, ha vállalkzás tulajdnában lévő vagyntárgyak fejlesztése is megvalósul. A prjektek működtetője és fenntartója lehet maga a kedvezményezett vagy az által megbíztt szervezet. Az utóbbi esetben a kedvezményezett (mint tulajdns és mint a szlgáltatásk ellátásáért felelős fél) szerződést köt a működtető-fenntartó szervezettel a szlgáltatás ellátására (például a tulajdns önkrmányzat közszlgáltatási szerződést köt egy vállalkzással). A szlgáltatás nyújtásáról szóló szerződés speciális esete a közszlgáltatási szerződés, melynek keretében a közszlgáltató szerződése keretében kötelezett a szlgáltatás elvárt színvnaln történő elvégzésére a lehető legalacsnyabb költségszinten, ezért pedig fedezetlen költségeinek ellentételezésre valamint ésszerű nyereségre jgsult. A közszlgáltatási szerződések keretében elláttt szlgáltatásk külön szabályrendszer alá tartznak. A szlgáltatásnyújtásról szóló szerződés száms esetben kiegészül egy bérleti, illetve vagynkezelési szerződéssel, amelynek alapján a tulajdns a működtető-fenntartó szervezetnek hasznsításba adja a vagyntárgyakat, eszközöket. A bérleti, illetve vagynkezelési szerződés szabályzza többek között, hgy melyik fél és milyen módn fedezi az eszközpótlás költségeit (például az üzemeltető többek közt az értékcsökkenés értékét is megfizeti a bérleti díjban, amelyet a tulajdns a megfelelő időpntban az eszközök pótlására frdít) /2013/EU Rendelet VII. cím III. fejezet 71. cikk: A műveletek tartóssága (1) ESB-alapkból valamely infrastrukturális vagy termelő beruházást magában fglaló műveletre frdíttt támgatás akkr fizetendő vissza, ha a kedvezményezettnek történő utlsó kifizetéstől számíttt öt éven belül, illetve adtt esetben, az állami támgatáskról szóló szabályzás szerinti időtartamn belül, a következők valamelyike történik: a) a termelő tevékenység megszűnése vagy a prgramterületen kívülre való áthelyezése; b) az infrastruktúra valamely elemében tulajdnsváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jgsulatlan előnyhöz jut; c) a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben lyan lényeges váltzás következik be, amely az eredeti célkitűzéseket veszélyezteti. A műveletre jgsulatlanul kifizetett összegeket a tagállamnak vissza kell téríttetnie, azn időszakkal aránysan, amelynek tekintetében nem teljesültek a követelmények. Az első albekezdésben meghatárztt határidőt a tagállamk hárm évre csökkenthetik a kkv-k általi beruházásk vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartása esetén. 17

18 Amrtizáció kezelése A diszkntált cash-flw alapú pénzügyi megtérülési számításknak az amrtizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amrtizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírzási hiány számításának szempntjából közömbös, hgy az amrtizáció elszámlására vnatkzólag milyen számviteli szabályk, módszerek vannak. A fejlesztéseknek aznban számvitelileg a saját frráskat tekintve általában a nyereség, illetve a felhalmztt amrtizáció a frrása. Ezt a tényt közvetetten a megtérülési számítás is figyelembe veszi, hiszen a flyamats, adtt szlgáltatási színvnalat biztsító működéshez szükséges beruházási pótlásk/felújításk (gépek, berendezések cseréje) beépítésre kerülnek a megtérülési számítás alapját képező pénzáramba. Ez feltételezi, hgy lyan díjak kerülnek meghatárzásra, ami az amrtizációs költségként nyilvántarttt költségeket vagy legalább annak egy részét - is magában fglalja, így az évek srán felhalmzódik annyi szabad frrás amrtizációs ágn, ami a beruházási jellegű pótláskra fedezetet biztsít nemcsak a vizsgált időszak alatt, hanem azn túl is (lásd: prjekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása). Ennek a knkrét frmája aznban meghatárzza az EU támgatás alapját képező finanszírzási hiányt is. Knszlidált megközelítés Az EU Útmutató ( ) alapján a pénzügyi elemzést általánsságban az infrastruktúra tulajdns szempntjából kell elvégezni (ami különbözhet a szlgáltatás üzemeltetőjétől). Ha az infrastruktúra tulajdnsa és üzemeltetője eltérő személy, akkr knszlidált elemzés elvégzése szükséges, hgy az infrastruktúra tulajdns és üzemeltető közti pénzmzgásk ne beflyáslják a fejlesztés megtérülési számításait. Ha szükséges, akkr az elemzést először az infrastruktúra tulajdns és az üzemeltető szempntjából külön-külön, majd knszlidáltan is el kell elvégezni. A liberalizált piacknak köszönhetően gyakran előfrdul lyan eset, hgy az infrastruktúrának több üzemeltetője van, így nehézséget jelenthet a knszlidált elemzés elkészítése. Ilyen esetekben az elemzést az EU Útmutatóban ( ) fglaltak szerint a prjekt kedvezményezettje szempntjából célszerű elvégezni - legyen az akár az infrastruktúra tulajdnsa vagy üzemeltetője a beruházás típusától függően. Keresletelemzés A keresletelemzés célja, hgy a prjekt megvalósítását a meglévő illetve a jövőben várhatóan felmerülő igényekkel támassza alá ennek megfelelően szükségszerű, hgy a prjekt kapacitása a mindenkri igényekhez jól illeszkedjen. Elterjedt jó gyakrlat, hgy amennyiben létezik hiteles becslés a jövőbeli keresletre vnatkzóan (pl. nemzeti bank, kutatóintézet, statisztikai hivatal stb. vnatkzó publikációja), akkr annak felhasználásával, vagy adtt esetben azt alkalmazzák. Az elemzésének legalább a következőkre kell kiterjednie: 4 a meglévő szükségletek, a mdellek és tényleges adatk alkalmazásával; várható szükségletek a makrgazdasági és ágazati előrejelzések és a szükségletekkel kapcslats rugalmassági becslések a vnatkzó árak, jövedelmek és egyéb meghatárzó tényezők tekintetében; kínálati ldali szempntk, beleértve a meglévő kínálat elemzését és a várható (infrastrukturális) fejlesztéseket; (esetleges) hálózati hatásk. Az elemzés srán a prjekt céljától függően különféle mdellek alkalmazhatók. Ilyen mdell lehet például többváltzós regresszió /207 III. melléklet, (2) 18

19 trend extrapláció szakértői knzultációk. Hálózati hatáskkal főként a közlekedési, energetikai valamint az IKT illetve telekmmunikációs prjektek esetén kell számlni, ugyanis esetükben a fejlesztés iránti igényt (és ezáltal a pénzügyi- és közgazdasági teljesítménymutatókat) jelentősen beflyáslhatja a kölcsönös függőség (a létesítmények lehetnek egymást kizáróak illetve kiegészítőek) és elérhetőség. 5 Az MT minőségvizsgálatának jgszabályban rögzített szempntja, hgy a keresleti becslések reálisake, illetve követik-e a várható tendenciákat. 6 Árflyam Költség-haszn elemzés paraméterei Az elemzés adatait frintban kell megadni. A prjektméret euróban meghatárztt átszámításáhz, valamint nagyprjektek esetén a támgatási kérelemben meghatárztt értékek átszámításhz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghatárztt költségvetési tervezési árflyamt (jelen dkumentum írásakr 310,1Ft) kell alkalmazni. Az aktuális tervezési árflyamt a ldaln lehet elérni, melyet indklt esetben a Miniszterelnökség frissít. Infláció A prjekt elemzés srán általában váltzatlan árn (inflációval kiigazíttt, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számlni. Aznban a pénzügyi áramk elemzése srán, ha az elemzés váltzatlan árakn történik, és az inflációs előrejelzések alapján a relatív árak váltzása jelentős, akkr a relatív árak krrekciója szükséges. A Pénzügyminisztérium hivatals állásfglalása alapján az infláció az alábbiak szerint alakul: 2. táblázat: Fgyasztói árszínvnal váltzása (éves átlag, előző évhez képest): Infláció -0,2 % 0,3 % 2,4 % Frrás: MNB Inflációs jelentés GDP 3. táblázat: Előrebecsült GDP/fő növekedési értékek (időszaks évi átlag, %) GDP 2,3 2,5 2,1 1,3 % 2,0 % 1,5 1,0 % Frrás: : NGM által használt makrmdell A GDP adatkat az Útmutató írásakr rendelkezésre álló utlsó (2015. június) MNB inflációs jelentésből valamint az NGM által, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgáló mdellekből állítttuk elő. Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referenciaidőszak) 7 azn évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszn elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszn elemzés srán alkalmaztt időtáv. A prjekt jövőbeni alakulására vnatkzó előrejelzéseket a prjekt gazdaságilag haszns élettartamának megfelelő és hsszabb távú valószínű hatásainak felölelésére elégségesen hsszú időszakra kell kialakítani, általában 30 évre. Ágazat vizsgált időtáv (év) 8 5 EU Guide , 25. ldal 6 480/2014EU II. melléklet AZ EU útmutató kiegészítése, 2006 alapján /2014/EU, I. melléklet 19

20 Ágazat vizsgált időtáv (év) 8 Vasút 30 Vízellátás/közegészségügyi szlgáltatásk 30 Utak Hulladékgazdálkdás Kikötők és repülőterek 25 Vársi közlekedés Energia Kutatás és innváció Széles sávú szlgáltatásk Vállalati infrastruktúra Egyéb ágazatk Az elemzés kezdő éve A referenciaidőszak kezdő évének (ami a rögzített árszínvnal éve is) a beruházás első évét kell tekinteni. Ha akár elszámlható, akár nem elszámlható költségek felmerültek a kezdő év előtt, akkr azkat a megfelelő inflációs ráták segítségével át kell számlni a kezdő év rögzített árszínvnalára. A pénzügyi diszkntráta A Bizttság 2014/480/EU felhatalmazásn alapuló rendelete szerint a Khéziós Tagrszágk, így Magyarrszág, számára 4%-s pénzügyi diszkntráta alkalmazása javaslt. A magyarrszági elemzések alapján ezt a diszkntrátát kell alkalmazni a pénzügyi elemzésekben. A közgazdasági diszkntráta A Bizttság 2014/480/EU felhatalmazásn alapuló rendelete szerint a Khéziós Tagrszágk, így Magyarrszág, számára 5%-s társadalmi diszkntráta alkalmazása javaslt. A magyarrszági elemzések alapján ezt a diszkntrátát kell alkalmazni a közgazdasági elemzésekben, beleértve a váltzatelemzést is. Váltzatelemzés A váltzatk elemzésének célja az általánsságban megvalósíthatónak ítélt különböző lehetséges váltzatk értékelése és összevetése a prjekt iránt meglévő jelenlegi és jövőbeni szükségletek kielégítése és a lehető legjbb megldás megvalósítása érdekében. Az váltzatkat különböző szempntk, többek között műszaki, intézményi, gazdasági, környezetvédelmi és az éghajlatváltzással kapcslats kritériumk alapján kell összehasnlítani. A váltzatk elemzését két lépésben kell elvégezni; első lépésben az alapvető stratégiai váltzatkat (vagyis a prjekt infrastruktúrájának és helyszínének típusát) kell megvizsgálni, majd a másdik lépésben a knkrét megldáskat műszaki szempntból való értékelése történik. Ha a prjektet a köz- és magánszféra közötti partnerség frmájában valósítják meg, az elemzésnek ebben a másdik lépésében a teljesítmény-jellemzőket kell megvizsgálni, abból a szempntból, hgy megfelelnek-e a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében megvalósíttt prjekt teljesítményjellemzőinek. Az első lépés általában több (főleg minőségi) szempntn alapuló elemzés, míg a másdik lépés többnyire elsősrban kvantitatív módszereket alkalmaz. Váltzatk meghatárzása Az egyes váltzatk meghatárzása a váltzatelemzés srán történik, a váltzatelemzés flyamatától függően akár többször is sr kerülhet rá. A váltzatk vnatkzhatnak a prjekt egészére, részeire, a prjektek hsszabb távú illesztésére (prgramkra). A váltzatk meghatárzása lényegében az egyes elemzésre kerülő váltzatk között lévő különbségek jellemzésére irányul Ilyen főbb különbségek lehetnek az alábbiak, amely mentén meghatárzhatók az egyes váltzatk: 20

21 a prjekt célja, a prjekt megvalósítása srán alkalmaztt műszaki megldásk, technlógia, a prjekt helyszíne, a prjekt mérete, a megvalósítás ütemezése, a prjekt pénzügyi háttere, jellemzői, a prjekt intézményi sajátsságai. Összefglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes váltzatelemzési szakaszkban vizsgált váltzatk közti főbb eltéréseket, az adtt szakaszban alkalmaztt váltzatelemzési módszert. Minden egyes szakasz esetében az alkalmaztt módszer bnylultságának megfelelően - be kell mutatni: az adtt szakaszban a váltzatk meghatárzásának módját, a váltzatk főbb jellemzői, a váltzatelemzési módszertant. A váltzatelemzés módszere A váltzatelemzés célja az általánsságban megvalósíthatónak ítélt különböző megvalósítható váltzatk értékelése és összevetése a prjekt iránt meglévő jelenlegi és jövőbeni szükségletek kielégítése és a lehető legjbb megldás megvalósítása érdekében. A váltzatkat különböző szempntk, többek között műszaki, intézményi, gazdasági, környezetvédelmi és az éghajlatváltzással kapcslats kritériumk alapján kell összehasnlítani. A váltzatelemzést két lépésben kell elvégezni; első lépésben az alapvető stratégiai váltzatkat (vagyis a prjekt infrastruktúrájának és helyszínének típusát) vizsgálják meg, majd a másdik lépésben a knkrét megldáskat műszaki szempntból értékelik. Az első lépés általában több (főleg minőségi) szempntn alapuló elemzés, míg a másdik lépés többnyire elsősrban kvantitatív módszereket alkalmaz. A legjbb váltzat kiválasztásának alapvető szempntjai: a tervezett megldás megfelelő alátámasztása érdekében igazlják, hgy a kiválaszttt váltzat a műszaki megvalósíthatósági vizsgálat srán megvizsgált lehetőségek közül a legptimálisabb; ha több váltzat ugyanazt az egyedi célt szlgálja és ugyanazk vagy nagyn hasnló externális hatásk jellemzik őket, költséghatéknysági elemzés (CEA) alkalmazása javaslt; ha az egyes váltzatk teljesítménye és externális hatásai eltérők (feltételezve, hgy az céljuk azns), egyszerűsített költség-haszn elemzés alkalmazása javaslt az összes fő váltzat vnatkzásában annak megállapításával, hgy társadalmi-gazdasági szempntból melyik a kedvezőbb; a kiválasztásnak a prjekt közgazdasági paraméterein, többek között közgazdasági nettó jelenértékén kell alapulnia. Az egyszerűsített költség-haszn elemzést a legfntsabb pénzügyi és közgazdasági adatkra többek között a szükségletekre, a beruházási és üzemeltetési költségekre, bevételekre, közvetlen hasznkra, illetve externális hatáskra vnatkzó közelítő becslések alapján kell elvégezni. A prjektváltzatk szűrése annak alapján történik meg, hgy illeszkedik-e az EU-támgatáskra vnatkzó előíráskhz. Az illeszkedés vizsgálata a következő kérdések elemzését jelentheti: a vizsgált váltzat gazdasági vagy műszaki természetű szthatatlan feladatnak tekinthető-e; 21

22 egyértelműen meghatárztt célkitűzésekkel rendelkezik-e; A műszakilag és jgilag megvalósítható váltzatk esetében az EU útmutatót figyelembe véve a váltzatk elemzése az alábbi módkn történhet: Költség-hatéknyság elemzés; Költség-haszn elemzés; Többszempntú értékelés. A váltzatelemzés srán a költségek becslése közgazdasági költségként történik. A váltzatelemzés srán alkalmaztt módszer kiválasztásában az alábbi ábra nyújt segítséget 22

23 2. ábra: A váltzatelemzés srán alkalmazandó módszerek A prjekt céljának meghatárzttsága Hatásk/hasznk jellege Alkalmazandó módszer A prjekt célja meghatár ztt A prjekt vagy prjekt elem knkrét célját nem kell a váltzat elemzés srán meghatárzni, az már adttság, jgszabály vagy stratégia meghatárzza (ekkr a váltzatk a megldáskban különböznek) A prjekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékű haszn növekedést és nincs jelentős különbség az externáliák tekintetében Költség-hatéknyság elemzés Legkisebb költség Többszempntú értékelés A prjekt eredménye csak kmplexen, több hatással együttesen leírható A hasznk naturális mértékegység alapján, pntzással kerülnek kifejezésre A prjekt célja meghatár zatlan A prjekt vagy prjekt elem knkrét célját is a váltzat elemzés srán kell meghatárzni, jgszabályi előírás vagy stratégia szerint (ekkr a váltzatk különbözhetnek a célkban és a megldáskban, amelyeket egy vagy több lépcsőben is lehet elemezni) A prjekt eredménye csak kmplexen, több hatással együttesen leírható Többszempntú értékelés A hasznk naturális mértékegység alapján pntzással kerülnek kifejezésre Többszempntú értékelés A hasznk naturális mértékegység alapján pntzással kerülnek kifejezésre A prjekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nagymértékű haszn növekedést eredményez Közgazdasági költség-haszn elemzés A hasznk pénzben kerülnek kifejezésre, vagy az egyfajta hatást jellemző naturáliákban 23

24 Költség-hatéknyság elemzés A költség-hatéknyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adtt cél elérésére alkalmazandó legkisebb költségű megldás. A költség-hatéknyság elemzés srán először számbavételre kerülnek a hatásk és költségek a vizsgált időtávn. Ezt követően számszerűsítésre kerülnek a költségek. A hatásk értékben való kifejezése helyett az adtt cél elérését jelentő állapt váltzás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A költség-hatéknyság elemzés az alábbi feltételek teljesülése esetén alkalmazható: a prjekt csak egy, hmgén és könnyen mérhető utputt termel a végtermék alapvető fntsságú, azaz a biztsítását szlgáló intézkedés rendkívül fnts a prjekt célja az utput lehető legkisebb költségen való elérése valamennyi vizsgált váltzat költségei könnyen mérhetők, a rejtett költségek pedig irrelevánsnak tekinthetők nincsenek jelentős externáliák széleskörű benchmarkk állnak rendelkezésre annak biznyítására, hgy a kiválaszttt megldás eleget tesz a szükséges költséghatéknysági feltételeknek. Közgazdasági költség-haszn elemzés A közgazdasági költség-haszn elemzés akkr alkalmazandó, ha a knkrét célt több paraméter írja le és ezeknek a paraméter célértékeknek a meghatárzása is a váltzatelemzés célja. A leghatéknyabban és a legkisebb kckázattal megvalósítható váltzat kiválasztásának lépései: beruházási és működési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatásk becslése váltzatk összevetése közgazdasági költség-haszn teljesítménymutatók alapján, indklt esetben egyszerűsített mutatók is alkalmazhatók Többszempntú értékelés A többszempntú értékelés módszerének alkalmazására abban az esetben javaslt, amennyiben a cél meghatárzás jellege szerint nem hmgén. A CBA-val ellentétben, mely célfüggvénye alapján a társadalmi jólét maximalizálását célzza, a többszempntú elemzés több lyan célfüggvény egyidejű megvalósulását célzza, melyek nem mindegyike aggregálható árnyékárak és (jóléti) naturáliák által, ahgy egy hagymánys költség-haszn elemzésben. Előnye, hgy az intézményi, működtetési kckázat is figyelembe vehető az elemzés srán. Ez az elemzés veheti pl. egy szempntként az egyszerűsített pénzügyi elemzés mutatóit. Ez akkr releváns, ha a prjekt megvalósítójának, illetve használóinak frrásai szűkösek, vagy különböző intézményi váltzatk jelentősen eltérő pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkr egy előzetes, egyszerűsített finanszírzási terv eredményei, következtetései bevnhatók a többszempntú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható váltzatk kizárhatók a tvábbi elemzésből. Az EU Útmutató ( ) alapján abban az esetben, ha a hasznk nem csak pénzben, de naturáliában sem számszerűsíthetőek, kvalitatív elemzés elvégzésére van szükség A prjekt elfgadása szempntjából fnts szempntkat (pl. tőke, környezeti hatásk, esélyegyenlőség stb.) összegyűjtését a prjekt hatásaival együtt mátrixba célszerű rendezni. Egy másik mátrixban a releváns szempntkhz súlykat kell rendelni. A két mátrix alapján képzett pntszámk valamint súlyk szrzata lehetővé teszi a legjbb váltzat kiválasztását. Költség-hatéknyság elemzés A költség-hatéknyság elemzés flyamatát az alábbi ábra mutatja be. 24

25 3. ábra: A Költség-hatéknyság elemzés flyamata DÖNTÉSI VÁLTOZATONKÉNTI ELEMZÉS DÖNTÉSI VÁLTOZATOK ÖSSZEVETÉSE Döntési kritérium: legkisebb költség Beavatkzási váltzatra vnatkzó költségbecslés Várható állapthz tartzó hatásbecslés Hatásk számbavétele, ugyanabban a naturáliában történő számszerűsítése Költségek és hatásk összevetése Döntési váltzatk srbarendezése A prjekteknél a költség-hatéknyság elemzéshez a váltzatkat ly módn kell megfgalmazni, hgy mindegyik váltzat ugyanlyan célállapt elérésére vnatkzzn. A váltzatk közti különbség meghatárzható a prjekt céljának elérését szlgáló megldási lehetőségek mentén is (pl. műszaki megldásk). Az összehasnlítás irányulhat a legkisebb költségű váltzat kiválasztására. Ha a hatásk összetettebbek, de egy nevezőre hzhatók, akkr költség-hatéknysági mutatókat lehet képezni, melynek általáns képlete: naturáliában kifejezett váltzás/frintsíttt költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hgy egységnyi hatás elérésének mekkra a fajlags költsége, azaz: A prjekt által elért eredmény természetes mértékegységben kifejezve A beruházási költségek nettó jelenértéke + működési költségek nettó jelenértéke A mutatók vnatkzhatnak: A teljes tervezési időhrizntra, ekkr a számlálóban az összes hatást, a nevezőben a költségek jelenértékét kell szerepeltetni. Adtt évre, ekkr az éves hatást és a külön képlet szerint számítható éves költséget kell összevetni (éves szintre átszámíttt beruházási költség + éves működési költség). A váltzatk költségeinek és hatásainak becslése Költségbecslés A költségbecslés a közgazdasági költséghaszn elemzésben meghatárzttak szerint történik, annyi eltéréssel, hgy a becslések nagyvnalúbbak, legfeljebb tanulmánytervre, tényfeltárási záródkumentációra alapzttak. A költség-hatéknyság mutató meghatárzásánál teljes költséget és éves költséget is lehet használni. Éves költségek esetén a beruházási és működési költségek számítása az alábbi: beruházási költségek: Egyes hatéknysági mutatók számításáhz az éves költségeket kell az éves hasznkhz hasnlítani. Ez esetben a beruházási költségekből éves költséget kell számítani a következő képlet segítségével. Éves beruházási költség (ACC) =beruházási költség * tőke megtérülési arány (CRF) CRF = r/[1-(1+r) -n ] 25

26 ahl: r = közgazdasági diszkntráta = 5 % n = a prjekt beruházás élettartama működtetési költségek: A működtetési költségek évente megjelenő költségek. A nettó haszn jelenértékének számítása srán a költségeket felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hgy az éves beruházási költség (ACC) és az éves működési költség összeadható, így lyan - beruházást és a működést is figyelembe vevő - éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes prjektek reálisan összehasnlíthatók. Hatásbecslés Az egyes váltzatkhz tartzó hatásk becslése az alábbi elemekből épül fel: hatásk számbavétele hatásk naturáliában való kifejezése A döntési váltzatk összehasnlítása és kiválasztása A döntési váltzatk srba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségének jelenértéke alapján történik. Ha csak a prjekt céljának elérését szlgáló megldási lehetőségek mentén vlt különbség az egyes váltzatk között, akkr a döntési váltzatk srba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségének jelenértéke alapján történik. Előfrdulhat az is, hgy a különböző megldási lehetőségek környezeti hatásai jelentősen eltérnek egymástól ugyanazn célállapt esetén. Ebben az esetben a költség-hatéknyság elemzést többszempntú értékeléssel, esetleg egyszerűsített közgazdasági költség-haszn elemzéssel kell kiegészíteni. Közgazdasági költség-haszn elemzés 1) A közgazdasági költség-haszn elemzés srán a váltzatk a hatásk pénzben kifejezett értéke és a költségek alapján hasnlítható össze. Akkr kell ezt a módszert alkalmazni, ha a váltzatk hatásai jelentősen eltérnek egymástól. 2) Az összevetés kétféleképp történhet. a. közgazdasági nettó jelenérték által (ENPV a prjekt következtében létrejött társadalmi hatásk és a költségtöbblet jelenértékének különbözete). Az érték azt fejezi ki, hgy a társadalmi költségek levnásával a prjekt mekkra vlumenű jólétnövekedést ér el. b. haszn-költség mutató segítségével (BCR - összes többlethatás/összes többletköltség) segítségével. A mutató azt fejezi ki, hgy egységnyi költséggel mekkra hatást lehet elérni az egyes váltzatk esetén. Az EU Útmutató ( ) az ENPV-re, mint döntési kritériumra, alkalmazására teszi a hangsúlyt. Fnts megjegyezni, hgy azns méretű prjektek és/vagy a frrásk szűkössége esetén mindkét kritérium alkalmazása megfelelő lehet, aznban ha a prjekt mérete eltér, akkr a haszn-költség mutató alkalmazása javaslt. 3) A közgazdasági költség-haszn elemzést minden váltzatra vnatkzóan azns szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, többszempntú értékelés alkalmazása javaslt. A közgazdasági költség-haszn elemzés srán a kiválasztás lépései: beruházási és működési költségek becslése, társadalmi-gazdasági hatásk becslése váltzatk összevetése közgazdasági teljesítménymutatók alapján 26

27 A váltzatk költségeinek és hatásainak becslése Költségek becslése A költségbecslés a közgazdasági költséghaszn elemzésben meghatárzttak szerint történik annyi eltéréssel, hgy a becslések nagyvnalúbbak. Hatásk becslése A hatásk becslése a hasznk pénzben történő meghatárzásával a közgazdasági költség-haszn elemzésnél leírtak szerint történik. A döntési váltzatk összehasnlítása és kiválasztása A váltzatkat alapvetően a közgazdasági nettó jelenértékük (ENPV) alapján kell összehasnlítani. Adtt esetben a haszn-költség mutató (BCR) illetve az közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR) használata is elfgadható, különösen, ha a prjektek mérete eltér. A fő prbléma előbbivel, hgy érzékeny adtt mértékű költségcsökkentés és/vagy hasznnövekményre, míg utóbbival, hgy biznys esetekben több belső megtérülési ráta is számítható. Azn váltzatkat, melyek valamely közgazdasági teljesítménymutatója nem ér el egy előre meghatárztt küszöböt, el kell vetni. Az EU Útmutató ( ) kiemelt jó gyakrlatként nevesíti, hgy amennyiben a prjekthez jelentős vlumenű, de nem, vagy nehezen számszerűsíthető hatásk is társulnak, azkat a hagymánys CBA mellett, kvalitatív elemzés keretében kell bemutatni és értékelni, így azk segítséget nyújthatnak a váltzatk közötti döntésben, amennyiben a teljesítménymutatók alapján nem állítható fel egyértelmű srrend (pl. mert az eltérés nem szignifikáns). Többszempntú értékelés A többszempntú értékelés (MCA multi-criteria analysis) az értékelési eljárásk egy csprtja, ahl a kiválasztás szempntja nem egy, hanem több, számszakilag össze nem adható kritérium (pl. költségek, intézményi megfelelőség, környezetvédelmi megfntlásk, esélyegyenlőség stb.) együttes értékelésével történik. Az értékelési módszertan segítségével összehasnlíthatóvá válnak lyan prjektváltzatk, melyek között az eltérés főleg nem műszaki, hanem jgi, finanszírzási stb. téren jelentkezik. Lehetőség van szerepeltetni a jgi/finanszírzási szempntk mellett a hagymánys CBA-ban szereplő hatáskat/költségeket is ekkr ezeket a pénzben kifejezett/kifejezhető értékeket knvertálni kell az adtt MCA módszertanba illeszkedő pntszámmá (pl. nrmálni 1-10-ig terjedő skálára). Módszertanilag helyes az a megközelítés is, ha a prjekt mnetarizálható részeit (pl. közgazdasági költségek és hatásk) CBA-val értékelik, majd a közgazdasági teljesítménymutatót (ENPV, BCR) megfelelően knvertálva a CBA eredménye az értékelés egyik szempntjává válik. A szempntkhz rendelt súlyk meghatárzása minden esetben egyedi, szakértői becslésen kell alapulnia. Adtt esetben javaslt lehet a súlykra elvégzett érzékenységvizsgálat elvégzése is. A váltzatk költségeinek és hatásainak becslése Költségek becslése A teljes költséget és éves költséget is lehet használni a költség-hatéknyság elemzésnél leírtak szerint. Hatásk becslése A hatásk részletes becslése valamennyi esetben a prjektre szabttan, annak sajátsságai alapján kell történjen. Jó gyakrlatnak tekinthető a prjekt ptenciális hatásainak felmérésére végzett szakértői brainstrming. Példaszerűen, néhány jellemző hatástípus illetve azk értékelése: környezeti hatásk légszennyezési hatásk, klímaváltzásra gyakrlt hatás, természetvédelmi területek érintettsége gazdasági életképesség 27

28 beruházási költség az önerő igény, egy használóra jutó díjak, bevételtermelő képesség intézményi és működtetési kckázatk engedélyek rendelkezésre állása és/vagy azk beszerzésének nehézsége szükséges szakemberek száma társadalmi ellenállás fenntarthatósági, finanszírzhatósági szempntk finanszírzás megfelelősége rendkívüli időjárásnak, klímaváltzásnak való ellenálló képesség stb. 4. táblázat: Többszempntú értékelés eredményeinek bemutatására vnatkzó példa A prjekt szempnt 1 szempnt 2 szempnt 3 szempnt 4 Összesen B prjekt szempnt 1 szempnt 2 szempnt 3 szempnt 4 Összesen C prjekt szempnt 1 szempnt 2 szempnt 3 szempnt 4 Összesen Pntszám Súly Hatás A döntési váltzatk összehasnlítása és kiválasztása Az összehasnlításhz a hatásk aggregálásának módszere a következő: A hatásk éves értéke alapján pntszám adása; Az egyes hatásk pntszámainak egységes skálára vetítése; Az egyes hatásk egymáshz való visznyát súlyk fejezik ki. Az összes hatás pntszáma az egyes hatásk pntértékeinek és súlyának szrzatösszege. A hatásk mellett a teljes költséget (gyakran éves költség frmájában) is figyelembe kell venni. A prjektváltzatk rangsra attól függően állítható fel, hgy a többszempntú értékelésben milyen mutatót képeznek: Nettó haszn jellegű mutató: ekkr a pntszám kifejezi a hatásk (hasznk) és a költségek egymáshz való visznyát. Ekkr a srrendben elől a minél nagybb pntszámú váltzatk vannak. 28

29 Költség-hatéknyság jellegű mutató: ekkr a hatásk összegzéséből készített pntszámt sztjuk a költségekkel (költségek pntértékével). Ebben az esetben is a rangsr elején a magasabb értékű váltzatk állnak. Egyes váltzatk kizárásra kerülhetnek a tvábbi váltzatelemzésből a pénzügyi megvalósíthatóság alapján is (pl. ha saját frrás, önerő krlát van, akkr azkat a váltzatkat függetlenül az egyszerűsített közgazdasági költség-haszn elemzéstől ki kell zárni, amelyek finanszírzását a prjekt megvalósítója, illetve használói nem tudják felvállalni). 29

30 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés a következőket tartalmazza: a prjekt pénzügyi megtérülésének elemzése; a támgatási összeg meghatárzása; a prjekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A pénzügyi elemzést lehetőség szerint a prjekt fejlesztője és/vagy üzemeltetője szempntjából kell elvégezni; ez lehetővé teszi a pénzáramk igazlását és garantálja a pzitív készpénz-egyenleget a pénzügyi fenntarthatóság igazlása, valamint a diszkntált pénzáramk alapján a beruházás és a felhasznált tőke megtérülésére vnatkzó mutatók számítása érdekében. A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatárzza, hgy a támgatást kérő fejlesztés az EU általáns támgatási szabályai szempntjából milyen kategóriába esik. A tevékenységek vizsgálatát a támgatás összegének meghatárzása szempntjából az alábbi döntési fa szemlélteti. 30

31 4. ábra: A pénzügyi elemzés részletezettségének és a támgatási összeg meghatárzásának módja a prjekt jellemzőinek függvényében Támgatást igénylő szervezet és tevékenység vállalkzás-e? nem A prjekt nagyprjekt? nem (közcélú) igen (állami támgatás, State aid) Pályázati Útmutató szerinti támgatási mértékkel kell számlni figyelembe véve az adtt állami támgatásra vnatkzó szabálykat. igen igen A prjekt 1m euró feletti? nem Pályázati Útmutató szerinti támgatási mértékkel kell számlni A tevékenység diszkntált nettó bevétele maradványérték nélkül (DNOR) negatív-e? * nem Pályázati Útmutató szerinti támgatási mértékkel kell számlni igen Támgatás a nem megtérülő rész után jár. A támgatási összeg meghatárzása: Diszkntált nettó bevétel alapján számlt támgatási mérték Átalány alapján meghatárztt nettó bevétel alap számlt támgatási mérték (Átalányszámítási módszer) Intézkedési szinten maximalizált támgatási arány (Csökkentett társfinanszírzási arány számításának módszere) * A művelet diszkntált nettó bevételét a diszkntált költségeknek a diszkntált bevételekből történő levnásával, és adtt esetben a beruházás maradványértékének hzzáadásával kell kiszámítani. A beruházás maradványértékét a művelet diszkntált nettó bevételébe csak akkr számítják bele, ha a bevételek meghaladják az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségeket. A félreértések elkerülése érdekében jelölésben ezt megkülönböztetjük: DNOR a maradványérték nélkül, a DNR a maradványértékkel együtt számíttt értéket jelenti. Diszkntált nettó bevétel maradványérték nélkül: DNOR = a-b-c Diszkntált nettó bevétel maradványértékkel: DNR = a-b-c+d Diszkntált pénzügyi bevétel (a) Diszkntált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkntált pótlási költség (c) Diszkntált maradványérték (d) A Pályázati Útmutató rendelkezik arról, hgy mely tevékenységek támgatása esik az állami támgatás hatálya alá, milyen jgcímen engedélyezett a támgatás és mekkra a támgatás mértéke, ezért az igényelhető támgatás kiszámításakr az adtt tevékenységre (kmpnensre) meghatárztt mértékkel kell számlni. Az elemzés részletezettségét a prjekt mérete, a támgatási szabály illetve a nettó bevételtermelő képessége határzza meg. Egyes esetekben szükséges annak ismerete is, hgy a prjekt megvalósításában/üzemeltetésében részt ves-e a magánberuházó. 31

32 A pénzügyi elemzés célja Az elemzés céljai A pénzügyi elemzés célja, hgy a kiválaszttt váltzatra vnatkzóan a prjekt cash-flwjának becslésével kiszámításra kerüljenek a prjekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül bemutatásra tvábbá a prjekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hgy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi frrás áll-e rendelkezésre, hgy a fejlesztés által elért szlgáltatási színvnalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés gyakrlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatk összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírzás frrásait és a halmztt nettó pénzáramt. A pénzáramkat be kell mutatni mind a prjekt nélküli, mind a prjekt megvalósulása esetén külön-külön, illetve a különbözetet is. A megtérülési számítást két váltzatra kell elkészíteni A teljes beruházási költség megtérülése (FNPV(C)): A finanszírzási hiány számítása is ennek figyelembe vételével készül. A befektetett tőke megtérülése (FNPV(K)): A másik megtérülés számítás az EU támgatással és a hitellel csökkentett beruházási költségre, azaz a befektetett tőkére vnatkzik, amikr a pénzügyi bevételeket a működésből származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási ldaln a nemzeti hzzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a működési költségek jelentkeznek. A pénzügyi elemzés fnts eleme a prjekt finanszírzási hiányának a kiszámítása, ami azt mutatja meg, hgy a beruházás mekkra hányada nem fedezhető - a pénzügyi diszkntráta által meghatárztt megtérüléssel - a prjekt jövőbeli nettó bevételeiből. A pénzügyi elemzés részeinek áttekintése A pénzügyi elemzés egymással összefüggő elemei az alábbiak: összes beruházási költség összes működési költség és bevétel beruházási költség pénzügyi megtérülése: FNPV (C) és FRR (C) finanszírzási frrásk pénzügyi fenntarthatóság tőke pénzügyi megtérülése: FNPV (K) és FRR (K) Az egyes célkhz kapcslódó pénzügyi elemzési részekben a különféle pénzáramkat a következők szerint kell figyelembe venni. A táblázatban a (+) előjellel jelölt elemek pénzbeáramlást, a (-) előjellel jelölt elemek pénzkiáramlást jelentenek. Ha az adtt tételnél nem szerepel szöveg lvasható, akkr az azt jelenti, hgy azt a tételt az adtt mutató kiszámítását szlgáló cash flw-ban nem kell figyelembe venni. Például a nemzeti magántőkét nem kell figyelembe venni az FNPV (C) illetve a DNR számításánál, míg az FNPV (K) számításánál kiadási pénzáramnak és a pénzügyi fenntarthatóság számításnál pedig bevételi pénzáramnak minősül. 5. táblázat: A pénzügyi elemzés áttekintése FNPV(C) FNPV(K) Pénzügyi fenntarthatóság Összes beruházási költség - nem szerepel - - Földvásárlás - nem szerepel - - Építés - nem szerepel - - Gépek és gépi - nem szerepel - - berendezések Licenc - nem szerepel - - Szabadalm - nem szerepel - - Egyéb előkészítési - nem szerepel - - DNR 32

33 FNPV(C) FNPV(K) Pénzügyi fenntarthatóság DNR költségek Működő tőke váltzás** -(+) nem szerepel -(+) -(+) Maradványérték* + + nem szerepel, + kivéve ha pénzügyileg realizálódik Összes működési költség Anyag Munka Energia Karbantartás Adminisztrációs költségek Kamat nem szerepel - - nem szerepel Hiteltörlesztés nem szerepel Vissza nem igényelhető nem szerepel nem szerepel - - adók Összes működési bevétel Output X Output Y Finanszírzási frrás Közösségi hzzájárulás nem szerepel nem szerepel + nem szerepel Nemzeti közösségi nem szerepel - + nem szerepel hzzájárulás Nemzeti magán tőke nem szerepel - + nem szerepel Hitelek nem szerepel nem szerepel + nem szerepel Egyéb frrásk (pl.: nem szerepel nem szerepel + nem szerepel működési támgatás) ) *A maradványértéket a finanszírzási hiány számítása srán csak akkr kell a DNR-ben figyelembe venni, ha a DNOR pzitív. A maradványértéket a DIC-be nem szabad beleszámlni, mivel azk nem merülnek fel a beruházási szakaszban. Ugyanez érvényes a tőke kiadáskra melyek a működés alatt merülnek fel (pl.: rövid élettartamú gépek és berendezések pótlása). **Rövid lejáratú eszközök és frrásk különbségének váltzása. A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A pénzügyi elemzés srán kiemelt figyelmet kell frdítani - a 2.4. pntban bemutattt Kiemelt módszertani kérdések mellett alábbi kérdésekre. ÁFA A pénzügyi elemzésben attól függően kell szerepeltetni az ÁFÁ-t, hgy a vizsgált szereplő (a beruházó, a működtető-fenntartó, illetve ezen feladatk finanszírzásért felelős szereplő) jgsult-e az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben a prjekt kedvezményezettje (a beruházó) a beruházás egyes elemeire az ÁFÁ-t nem igényelheti vissza, a beruházási költség ÁFÁ-ját szerepeltetni kell a beruházás összes költségei bemutatása között. Az ÁFA költségek elszámlhatóságára vnatkzóan a kiírás és útmutató szerint kell eljárni. Általáns esetben a nettó bevételt termelő közlekedésfejlesztési nagyprjekteknél a beruházási költségre jutó ÁFA nem elszámlható, nem támgatható költség akkr sem, ha a kedvezményezett (beruházó) azt nem igényelheti vissza. Ez abból következik, hgy a Törvényszék a T-89/10. sz. és a T-407/10. sz ügyekben hztt ítéletei indklásában kimndta, hgy a nettó bevételt termelő közlekedésfejlesztési nagyprjektek beruházási költségére jutó áfa megtérülőnek minősül, ezért az nem támgatható abban az esetben sem, ha a kedvezményezett (beruházó) azt nem igényelheti vissza. A fentiek alapján a beruházási költségekre jutó, nem visszaigényelhető és nem támgatható ÁFÁ-t nem lehet figyelembe venni a finanszírzási hiány számítása srán a diszkntált beruházási költségben. Ebben az esetben értelemszerűen a bevételek számítása sem tartalmazza a bevételekre jutó ÁFÁ-t, hiszen ez esetben az áfa megtérülőnek minősül, és azt be kell fizetni. Amennyiben a beruházási költségre jutó áfa visszaigényelhető, a költségeket és bevételeket szintén ÁFA nélkül kell figyelembe venni a finanszírzási hiány számítása srán. Ha a prjekt kedvezményezettje (a 33

34 beruházó) visszaigényelheti az ÁFÁ-t, akkr az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. Ugyanez érvényes az üzemeltetési és karbantartási költségek esetén is: az áfa nem szerepelhet az elemzésben, ha a működtető-fenntartó áfa-visszaigénylő, de szerepelnie kell az elemzésben, ha a működtető-fenntartó nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t. A bevételeknél, a működtetés szempntjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az ÁFÁ-t be kell fizetni, így a működési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie. A teherviselő képességi vizsgálatkban visznt, ha a fgyasztó/díjfizető nem áfa-visszaigénylő (pl. laksság), akkr a bruttó összeget (a tényleges fizetési teherként jelentkező, ÁFÁ-val növelt díjak összegét) kell figyelembe venni. A prjekt pénzügyi költségeinek becslése Beruházási költségek becslése Egyszerűsítés a beruházási költségek becslésében A nagyprjektekre vnatkzó támgatási kérelemben szereplő sablntáblát (6. táblázat) csak a nagyprjektek esetén kell bemutatni. A valamennyi prjekt esetén kitöltendő 7. táblázatban csak azn srk bemutatása szükséges, melyek összege a teljes prjektre vnatkzóan 0-tól eltérő. A beruházási költségbecslést meghatárzó dkumentumk Az elszámlható és nem elszámlható költségeket részletesen a releváns pályázati útmutatók tartalmazzák. A Bizttság 2015/207/EU végrehajtási rendelet C.1 (7) pntja alapján (Teljes elszámlható költség az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében fglalt előírásk alkalmazása előtt) a beruházási költségek nagyprjekteknél elvárt szerkezetét az alábbi táblázat tartalmazza. 6. táblázat: A beruházási költségek nagyprjekteknél elvárt szerkezete a 2015/207/EU végrehajtási rendelet C.1 (7) pntja alapján 1. Tervezési költségek 2. Földterület-vásárlás 3. Építés Megnevezés 4. Műszaki berendezések, gépek, járművek 5. Előre nem látható költségek 6. Árkrrekció 9 7. Nyilvánsság 8. Felügyelet a kivitelezés srán 9. Technikai segítségnyújtás 10. Részösszeg 11. ÁFA 12. Összesen 9 Ha szükséges 34

35 A jelen útmutatóban a beruházási költségek a támgatási kategória szerint szükséges bntást, nem pedig a számviteli kategória szerinti beruházási költség szerkezetet követi. A támgatási kategória szerint beruházási költségnek az egyszeri, egy alkalmmal felmerülő költségek minősülnek. A pályázati útmutató tvábbi megbntást is meghatárzhat. Az egyes srk részletesebb magyarázata az alábbiakban szerepel (vigyázat, a pályázati útmutató határzza meg, hgy az egyes tételek az adtt támgatási knstrukciónál hgyan elszámlhatók): 1. Tervezési költségek: A prjekt kivitelezéséhez szükséges valamennyi tervezési művelet, például a megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat készítése, a szükséges engedélyezési dkumentumk, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek és ezek hatósági díjának költségei stb. 2. Földvásárlás: A 1303/2014/EU rendelet 69. cikkének 3 b) pntja, valamint a 2015/207/EU végrehajtási rendelet C.1. (6) pntja szerint a Khéziós Alapból és ERFÁ-ból nem támgatható földvásárlás lyan összegért, mely meghaladja az érintett művelet teljes elszámlható költségének 10 %-át. Kivételes és kellően indklt esetekben a környezetmegőrzést szlgáló műveletek tekintetében ez a krlátzás az említett százaléknál magasabb is lehet 3. Építés: A prjekt keretében megvalósuló, ingatlan létesítés, bővítés, átalakítás, felújítás. Ingatlan alatt értendő az épületeken túl az infrastrukturális elemek kivitelezése (utak, vasutak, csatrnák) és más, ingatlan jellegű fejlesztés. 4. Műszaki berendezések, gépek, járművek: A prjekt céljáhz kapcslódó, a piacn elérhető, a prjektcélk megvalósításáhz szükséges technlógiát használó eszközök beszerzése. A prjekt céljaival közvetlen összefüggésben, indklt esetben elszámlható meglévő eszköz átalakításának, bővítésének, krszerűsítésének költsége - ideértve a zavartalan és biztnságs üzemeltetését szlgáló munka költsége is - ha az felújításnak minősül. 5. Tartalék: A tervezett tartalék az előre nem látható, nem tervezhető (de elszámlható költséget jelentő) kiadásk fedezetére szlgál, melynek arányát a priritási tengelyre vnatkzó akcióterv, illetve a releváns kiírás határzza meg. A tartalék csak a közreműködő szervezet előzetes engedélyével használható fel, de nem lehet több mint a pályázati csmagban meghatárztt felső határ. A tartalék mértékét részletes és mennyiségi kckázat-elemzéssel kell alátámasztani. Nem tartalmazhatnak tartalékt a költségek a finanszírzási hiány (ennek megfelelően a támgatási arány) meghatárzásakr. Ezek a többletkiadásk bevehetők az alapk tervezett hzzájárulásának kiszámításáhz használt összes támgatható költség közé. 6. Árkrrekció, ha szükséges: Adtt esetben ármódsítás történhet a várható infláció fedezésére, ha a támgatható költségértékek flyóárakn vannak megadva. A prjekt teljesítménymutatóinak elemzése srán váltzatlan árak alkalmazása a szkáss módszertan, visznt a pénzáram elemzésben a flyó árak alkalmazása megfelelőbb (nminál ár) Az infláció hatással lehet beruházás pénzügyi megtérülési rátájára, ezért általában a flyó árn való számlás javaslt. Ellenkező esetben, amennyiben váltzatlan árak kerülnek alkalmazásra az elemzésben, akkr az árak váltzásából eredő kiigazításkat csak abban az esetben kell elvégezni, amennyiben azk jelentősnek minősülnek. 7. Nyilvánsság: A pályázati felhívás által előírt nyilvánsság biztsításának költsége. 8. Felügyelet a kivitelezés srán: A prjekt céljának megvalósításában, illetve szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő személyzet - ide nem értve a prjektmenedzsment tevékenységet ellátó személyzetet. 9. Technikai segítségnyújtás: a szaktudás tanácsadók, képzés, kutatás frmájában történő átadása és az azkhz kapcslódó költségek biztsítása. A beruházási költségbecslést meghatárzza még a támgatási knstrukcióra vnatkzó pályázati csmag előírásai, illetve az elszámlhatósági útmutató. Nem nagyprjektek (és nagyprjektek esetén is) a beruházási költségeket be kell mutatni a következő mintatáblában szereplő, elszámlhatósági és időbeli esedékesség szerinti felbntás szerint is. 7. táblázat: A beruházási költségek felbntása elszámlhatóság és időbeli felmerülés szerint (Ft) Megnevezés Összesen 1. év 2. év n. év 1. Előzetes tanulmányk elkészítése 35

36 Megnevezés Összesen 1. év 2. év n. év 2. Engedélyezési dkumentumk, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek 3. Tervellenőr 4. Közbeszerzés 5. Igényfelmérés 6. Egyéb szakértői tanácsadás 7. Egyéb előkészítési költség Előkészítés összesen 9. Ingatlanvásárlás és kapcslódó költségek 10. Terület előkészítés 11. Építés 12. Eszközbeszerzés 13. Kivitelezés összesen 14. Műszaki ellenőr 15. Nyilvánsság 16. Könyvvizsgáló 17. Prjektmenedzsment 18. Egyéb szlgáltatás Szlgáltatásk összesen 20. Beruházás elszámlható költségei összesen Előkészítés nem elszámlható költségei Kivitelezés nem elszámlható költségei Szlgáltatásk nem elszámlható költségei 24. Teljes nettó elszámlható beruházási költség tartalék nélkül 25. Nem visszaigényelhető ÁFA 26. Tartalék 27. Tartalékra jutó ÁFA 28. Teljes elszámlható költség 36

37 Megnevezés Összesen 1. év 2. év n. év 29. Nem elszámlható költség 30. Nem elszámlható költségre eső nem visszaigényelhető ÁFA 31. Prjekt teljes költsége A beruházási költségek becslése A beruházási költségeknek a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban kell szerepelni az elemzésben. Ez az egyes prjektek esetében természetesen kiegészítésre, módsításra kerülhet, aznban az alapstruktúrát lehetőség szerint meg kell őrizni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie, valamint az alábbi táblázatban bemutattt struktúrával és a pályázati frmanymtatvánnyal összeegyeztethetőnek kell lennie. A szükséges inputk az alábbiak: a kedvezményezett a jgszabályk szerint ÁFA-visszaigénylő vagy sem; az ÁFA kezelési módjának meghatárzása az 0. fejezet alapján; a beruházási tevékenységek időbeni ütemezése; a beruházás srán felhasznált erőfrrásk (munkaerő, anyagk, energia, földterület stb.) és beszerzett gépek / berendezések mennyiségének, valamint a kiépített létesítmények mennyiségi jellemzőinek becslése (meghatárztt struktúrában); a fenti mennyiségekhez rendelhető fajlags költségek (meghatárztt struktúrában); az egyes releváns költségelemekhez rendelhető kckázat, illetve valószínűség elszlás. A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és váltzatlan árn a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg az adtt előkészítettségi állaptnak megfelelően. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatk alapján becsült, illetve számíttt mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vnatkzó egységárak felhasználásával történik. Számítási módszer Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlags költségének szrzataként adódik az adtt beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell sztani a beruházási időszak egyes éveire. Különbözeti módszer alkalmazása esetén az elemzésben a prjekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a prjekt megvalósulása esetén, illetve a prjekt elmaradása esetén felmerülő beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a prjekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. Outputk Az egyes prjektek beruházási költségeit a támgatási kérelemre és megvalósíthatósági tanulmány jellegű dkumentumk készítésére vnatkzó útmutatók szerinti bntásban kell megadni. Működési költségek becslése Egyszerűsítés a működési költségek becslésekr Amennyiben a prjekthez készült üzleti terv és az a prjekt teljesítményének naturáliáit részletesen tartalmazza (pl. részletes létszámterv, erőfrrásterv stb.), akkr az üzemeltetési és karbantartási költség becsülhető az alapján is. A fajlags költségek bemutatása ekkr is szükséges. Lehetőség van az üzemeltetési és karbantartási költségek összevnt bemutatására is ez történhet akár egyetlen srban is; ebben az esetben is ki kell fejteni a becslés módszertanát illetve a becsléshez felhasznált input adatkat. A pótlási költség becslésekr egyszerűsítésként ajánlható az értékcsökkenési leírás alkalmazása vagy mint éves átlags várható pótlási költségként vagy a halmztt értékcsökkenés valós pénzmzgás felmerüléskri elszámlása. 37

38 Általáns szabályk A működési költség az EU útmutatók alapján az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (peratinal cst); karbantartási költség (maintenance cst). pótlási költség (replacement cst) 5. ábra: A működési költségek csprtsítása Működési költség (peratinal and maintenance = O&M and replacement cst) Közgazdasági szempntból Üzemeltetési költség (peratinal cst) Karbantartási költség (maintenance cst) Pótlási költség (replacement cst) Üzemgazdasági szempntból Üzemeltetési költség (perating cst és a maintenace cst egy része) Fenntartási költség (maintenance cst egy része és replacement cst) Számviteli szempntból Költség (beleértve a karbantartási költséget) Felújítás (aktiválandó, beruházás jellegű) Általában a pótlási költség tervezése jbban elkülönül a számviteli gyakrlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartzó nagybb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számlandó el a magyar számviteli szabályk szerint. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshz közelebb, ezek együttesen biztsítják az eszközök és a meghatárztt szlgáltatási színvnal fenntartását. Az EU Útmutatók alapján a támgatás szempntjából működési költségnek elsősrban azn költségek tekinthetőek, melyek nem a beruházási időszakban merülnek fel. A számviteli gyakrlat miatt biznys típusú prjekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. Üzemeltetési és karbantartási költség A költségek becslésének módszertana A becslés módszertanának bemutatásakr valamennyi releváns, azaz költséggel járó, létesítmény, ill. tevékenység fajlags költségadatait be kell mutatni. Például egy játszótér felújítása után üzemeltetési költségnek tekinthető a hulladék gyűjtése (amennyiben krábban nem vlt tt kuka), a fa nyírása, a falevelek söprése stb., míg karbantartási költség az eszközök éves javítása. Az üzemeltetési és karbantartási költségek becslés srán a váltzó költségek és az állandó költségek külön kezelendők. A váltzó költségek valamilyen mennyiségtől függő költségek (pl. anyagköltség, munkaerő költsége, villams energia költsége, szállítási költség, környezetvédelmi költségek, javítási és közüzemi költségek stb.), míg az állandó költségek (általáns költségek) biznys mennyiségi intervallumn belül nem függenek a mennyiségtől, fixnek tekinthetők. Abban az esetben, ha a prjektes illetve a prjekt nélküli eset fajlags költségei eltérnek, be kell mutatni mindkét eset költségeit. A költségbecslés srán a számviteli törvény szerinti költségnemenkénti bntást is követni kell. 38

39 A prjekt üzemeltetési és karbantartási költségei a beruházás üzembe helyezésétől kezdve merülnek fel. Az üzemeltetési és karbantartási költségek közül csak azkat vesszük figyelembe, amelyek valós pénzmzgással járnak. Meglévő létesítmények bővítésekr különbözeti módszerrel számlt eredmények mellett be kell mutatni mind a prjektes, mint a prjekt nélküli eset adatait is. Biznys esetekben, amikr az input adatk (naturáliák) csak különbözetként becsülhetők, ennek feltüntetése mellett elegendő a különbözeti adatk bemutatása. A becsléshez használt inputk A prjekt fajlags üzemeltetési és karbantartási költségeit a következő táblázat szemlélteti. 8. táblázat: Fajlags üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft/naturália, prjektes eset) Megnevezés Állandó üzemeltetési költségek 1. tétel 1 2. tétel 2 3. tétel 3 4. tétel 4 5. tétel 5 Állandó karbantartási költségek 6. tétel 1 7. tétel 2 8. tétel 3 9. tétel tétel Állandó költség összesen ( ) 12. Váltzó üzemeltetési költségek 13. tétel tétel tétel tétel tétel Váltzó karbantartási költségek 19. tétel tétel tétel tétel tétel tétel Váltzó költség összesen ( ) 26. Mindösszesen (11+25) Ft/naturália A költségek becslésekr alkalmaztt naturáliákat a fajlags költségekhez illeszkedő felbntásban kell bemutatni. 9. táblázat: Teljesítmények az egyes években (naturália) 1. tétel 1 2. tétel 2 3. tétel 3 Megnevezés 1. év 2. év n. év 39

40 A költségek becslésének utputja A következő táblázatban összegezzük a prjekt üzemeltetési és karbantartási költségeit. Azn srkat, melyek összege mind prjekt nélküli, mind prjektes esetben 0, nem szükséges bemutatni. 10. táblázat: Üzemeltetési, karbantartási költségek (Ft, különbözet) 1. tétel 1 Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 2. tétel 2 3. tétel 3 4. Üzemeltetési költség összesen 5. tétel 1 6. tétel 2 7. tétel 3 8. Karbantartási költség összesen 9. Mindösszesen Pótlási költség A költségek becslésének módszertana A pótlás fgalmába az eszközök cseréje tartzik (például selejtezéskr). A költség-haszn elemzés pénzfrgalmi szemléleten alapul, így értékcsökkenést nem tartalmazhat. A becsléshez használt inputk A pótlási költségek becsléséhez a beruházási költségeknél megadtt inputkn túl szükséges a beruházás keretében létrejött eszközökre és a prjekt által használt meglévő eszközökre vnatkzóan: az eszközök haszns élettartama (vagy értékcsökkenési leírási kulcsa), a vizsgált időtartam idején pótlandó eszközök darabszáma, a pótlandó eszközök fajlags pótlási költsége (Ft/db). a pótlási költségek időbeli megszlása. A pótlási költségeket műszaki adatkkal szükséges alátámasztani. Az eszközök pótlásának (cseréjének) költségét a vizsgált időtáv srán az alábbi módkn lehet a számításk srán megjeleníteni: a pótlási költség tényleges felmerülésének évében, vagy a vizsgált időtáv műszaki szempntk alapján történő szakaszlásával, mely srán a pótlási költség több évre kerül elsztva. 11. táblázat: A prjekt keretében aktivált eszközök értéke és haszns élettartama Megnevezés 1. tétel 1 2. tétel 2 3. tétel 3 4. tétel 4 5. tétel 5 Aktivált érték (Ft) Haszns élettartam (év) A költségek becslésének utputja 40

41 Bár a pótlási költség számvitelileg beruházási (felújítási) jellegű költség, a támgatási összeg kiszámításakr (az EU-s követelményeknek megfelelően) a működési költségek között kell elszámlni. Abban az esetben, ha a vizsgálati időtáv utlsó éveiben jelentős összegű pótlás jelentkezik, a trzításk elkerülése érdekében a pótlási költség figyelmen kívül hagyható. Ezt az elemzésben feltétlenül fel kell tüntetni, tvábbá javaslt az elmaradt pótlás miatt erre az időszakra magasabb üzemeltetési és karbantartási költségek alkalmazása. 12. táblázat: A pótlási költség összegzése (Ft, különbözet) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 1. Pótlási költség Maradványérték becslése Egyszerűsítés a maradványérték számításakr Egyszerűsített számításra nincs mód, de csak akkr kell számlni, ha a támgatást a diszkntált nettó bevétel (DNR) számítás módszerével (finanszírzási hiány számítással) kell meghatárzni. Általáns szabályk Az EU Útmutató ajánlása szerint a maradványértéket a prjektértékelés srán vagy beruházási költségek között (a költségekkel ellentétes előjellel), vagy a bevételi pénzáramk között kell szerepeltetni. A költség-haszn elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás srán létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezen eszközök a vizsgált időszak után is értéket képviselhetnek, ezáltal vizsgált időtáv utlsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált időszak végén. Meghatárzása az EU szabályk szerint főszabály szerint a hátralevő haszns időtartam alatt termelődő nettó pénzáramk jelenértéke alapján történik. A maradványérték számításakr szükséges annak meghatárzása, hgy mely beruházási elemek a leginkább meghatárzóak a prjektben. A vizsgálati időszak valamint ezen eszközök élettartamának lejárta közötti időszakra kell meghatárzni a várható nettó pénzáramkat, valamint azk a vizsgálati időszak végére számíttt jelenértékét. A becslés srán, ha a keresletelemzés nem terjed ki erre az időszakra, alkalmazható az az egyszerűsítés, miszerint a költségek és bevételek a haszns élettartam vizsgált időtávn túli részében a vizsgált időszak utlsó évével azns, knstansnak tekinthetők. A maradványérték a vizsgálati időszak végére számíttt jelenérték elemzés kezdőévére számíttt jelenértéke. Szintén lehetséges egyszerűsítési mód, ha a maradványértéket az utlsó vizsgált évet követő év nettó cash-flw-ja alapján örökjáradékként képezzük. A számítás módszere a következő: B K M r ahl: M: maradványérték B: bevétel K: működési (üzemeltetési, karbantartási és pótlási) költség r: diszkntráta A két módszer egymást kölcsönösen kizárja. Fnts megjegyezni, hgy jelentős trzítás léphet fel a maradványérték becslésében, ha az utlsó vizsgált évben pl. pótlás vagy más, jelentős egyösszegű kiadás (vagy bevétel) történik. Ezek hatását a becslés srán krrigálni kell. A főszabálytól megfelelő indklás mellett el lehet térni. Az EU Útmutató alapján ilyen esetnek tekinthetők a hsszú élettartamú infrastrukturális prjektek, ahl a trzításk elkerülése érdekében a maradványértéket javaslt a beruházási összeg hátralevő élettartammal aránys részeként becsülni. Az elemzés srán világsan és egyértelműen rögzíteni szükséges a számításk srán alkalmaztt módszertant és feltételezéseket. 41

42 Szintén elfgadható alternatív megldás lehet az értékelési időszak végén várható piaci érték alkalmazása, amennyiben az eszközök az időszak végén értékesítésre kerülnek. Figyelembe kell venni, hgy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításnál csak akkr kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája) és az FRR/K (a befektetetett tőke pénzügyi belső megtérülési rátája) értékek kiszámításánál. A maradványérték csak akkr képezi diszkntált nettó bevételnek (DNR) részét, ha a diszkntált nettó működési bevétel (DNOR) pzitív (lásd részletesebben a fejezetben, támgatási összeg meghatárzásánál ). A maradványérték számítása Hátralevő haszns élettartam alatt termelődő nettó cash-flw módszere 13. táblázat: Maradványérték számítása a hátralevő haszns élettartam alatt termelődő nettó cashflw alapján (Ft, különbözet) Megnevezés 1. Üzemeltetési költség 2. Karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Összes működési költség (1+2+3) 5. Pénzügyi bevételek 6. Nettó cash-flw (5-4) FPV FPV az n. évben n+1. év n+2. év n+k. év A beruházási költség hátralevő haszns élettartam arányában történő becslés módszere 14. táblázat: Maradványérték számítása a haszns élettartam alapján (Ft, különbözet) Megnevezés FPV Maradványérték 1. tétel 1 2. tétel 2 3. tétel 3 4. Összesen A vizsgálati időszak végi értékesítés módszere 15. táblázat: Maradványérték számítása az eszközök vizsgált időtartam végi értékesítése esetén (Ft, különbözet) Megnevezés 1. tétel 1 2. tétel 2 3. tétel 3 4. Összesen FPV Várható értékesítési ár a vizsgált időszak végén (Ft) 42

43 Pénzügyi bevételek becslése Egyszerűsítés a bevételek becslésekr A bevételek becslésekr alkalmaztt fajlags értékek egyszerűsített bemutatása és/vagy a naturáliák becslésének alacsnyabb szintű mdellezése is elegendő. A bevételek kevésbé részletezett, akár teljes összevnt bemutatása is elfgadható. Fnts, hgy a becslés módszertana ebben az esetben is elegendően részletes legyen ahhz, hgy a számítás visszakövethető és ellenőrizhető legyen. Bevételek becslése A pénzügyi bevételek becslésének módszertana A bevételek a mennyiségi és fajlags értékek szrzataként számlhatók. A költségek becslésének alapadatait részletesen be kell mutatni. A bevételek között nem szerepelhet semmilyen támgatás, így például az önkrmányzat által tvábbadtt fgyasztói árkiegészítés, valamint az önkrmányzat által fizetett egyéb veszteség kiegyenlítő támgatás sem. Azkban az ágazatkban, ahl ez lényeges (beleértve a környezetvédelmi ágazatt) a tarifákat a szennyező fizet elvvel a 480/2014/EU felhatalmazásn alapuló bizttsági rendeletben fglalt rendelkezésnek megfelelően a megfizethetőség szempntja figyelembevételével és a teljes körű térítés elvével összhangban állapítják meg. A teljes körű térítés elvével való összhanghz hzzátartznak a következők: a tarifáknak lehetőség szerint a tőkeköltség, a működési és karbantartási költségek visszatérítését kell célzniuk, beleértve a környezetvédelmi és erőfrrás-költségeket; a tarifák szerkezete maximalizálja a prjekt a közpénzből történő támgatást megelőző bevételeit, figyelembe véve a megfizethetőségi szempntkat is. A szennyező fizet és a teljes körű térítés elve a felhasználói költségekben és díjakban történő érvényesítésének krlátai: nem veszélyeztethetik a prjekt pénzügyi fenntarthatóságát; általáns szabályként átmeneti krlátzásnak tekintendők és kizárólag addig alkalmazandók, amíg a megfizethetőségi szempntk ezt szükségessé teszik. A 1303/2013/EU rendelet 61. cikk (5) bekezdése szerint amennyiben bjektíve nem lehetséges előre meghatárzni a bevételt, a művelet befejezése utáni hárméves időszakn belül, vagy a dkumentumknak az alapspecifikus szabálykban rögzített, a prgramk lezárásakr történő benyújtásának határidejéig amelyik krábban következik be megtermelt nettó bevételt le kell vnni a Bizttságnak bejelentett kiadáskból. A bevételek számítása srán alkalmaztt feltételezéseket mindig az adtt prjekt szintjén kell vizsgálni és azkat részletesen bemutatni. Valamennyi releváns bevételi tételt fel kell tüntetni azk becslési módszerével együtt. Amennyiben az adtt prjekthez közvetlenül kapcslható bevételre vnatkzóan rendelkezésre áll adat, akkr azt a bevételszámításnál figyelembe kell venni a prjekt és a prjekt nélküli esetben is. Abban az esetben, ha a prjektes esetben a fajlags bevételek váltzása feltételezhető, mindkét esetet részletesen be kell mutatni. A bevételek becslésekr alkalmaztt naturáliákat a fajlags bevételekhez illeszkedő felbntásban kell bemutatni. Meglévő létesítmények bővítésekr különbözeti módszerrel számlt eredmények mellett be kell mutatni mind a prjektes, mint a prjekt nélküli eset adatait is. Biznys esetekben, amikr az input 43

44 adatk (naturáliák) csak különbözetként becsülhetők, ennek feltüntetése mellett elegendő a különbözeti adatk bemutatása. A becsléshez használt inputk A fajlags bevételek példaszerű bemutatását a következő táblázat tartalmazza. 16. táblázat: A prjekt fajlags bevételi pénzáramai (Ft/naturália) A fajlags bevételekhez tartzó naturáliákat a következő táblázatban mutatjuk be. 17. táblázat: A prjekt fajlags bevételekkel kapcslats teljesítményei (naturália) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 1. Az infrastruktúra használatáért közvetlenül a felhasználókat terhelő díjak A föld vagy az épületek eladásából vagy bérbeadásából származó bevételeket vagy Egyéb Pénzügyi bevételek (1+2+3) 5. Költségvetési díjkiegészítés A szlgáltatáskért a közszlgáltatási szerződés szerint kaptt ellentételezést Egyéb Egyéb bejövő pénzáramk (5+6+7) 9. Bevételek összesen (4+8) A pénzügyi bevételek becslésének eredménye A következő táblázatban mutatjuk be pénzügyi bevételek becslésének eredménytábláját. Azkat a bevételi elemeket, melyeknek az értéke prjektes és prjekt nélküli esetben is 0, nem szükséges bemutatni. 18. táblázat: A prjekt bevételi pénzáramai (Ft) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 10. Az infrastruktúra használatáért közvetlenül a felhasználókat terhelő díjak A föld vagy az épületek eladásából vagy bérbeadásából származó bevételeket vagy Egyéb Pénzügyi bevételek (1+2+3) 14. Költségvetési díjkiegészítés A szlgáltatáskért a 44

45 Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év közszlgáltatási szerződés szerint kaptt ellentételezést Egyéb Egyéb bejövő pénzáramk (5+6+7) 18. Bevételek összesen (4+8) Teherviselő képességi vizsgálatk (affrdability) Az infrastrukturális prjektek bevételeinek tervezésénél figyelembe kell venni, hgy a háztartásk teherviselő képessége 10 általában behatárlt. Mivel a háztartásk rendelkezésére álló jövedelmek között jelentős szórás van, külön vizsgálni kell az alsó jövedelemkategóriába tartzó háztartásk terheinek alakulását. A pénzügyi elemzésnek ki kell terjednie arra, hgy a prjekt által érintett térségben jelenleg hgyan aránylik a díjfizetés mértéke a jövedelemhez, és a prjekt megvalósítása hgyan beflyáslja ennek váltzását. A lehetséges technikai váltzatk és a célul kitűzött szlgáltatási színvnal határzzák meg az infrastruktúrával és a szlgáltatási színvnallal kapcslatban az első választási lehetősége(ke)t. Az integrált megközelítésben az a technikai váltzatk kiválasztásának szakasza nem zárul le, hanem a keresletelemzésből illetve a plitikai elfgadttság mérése eredményei alapján felülvizsgálatra kerülnek. A keresletelemzésből származó eredmények már az első lépéseknél figyelembe vehetőek. A prjekt pénzügyi megtérülése A pénzügyi megtérülés legfntsabb mutatószámai: A pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) a prjekt (diszkntált) várható beruházási, illetve működési költségeinek és a várható bevételek diszkntált értékének különbözete. A számítás képlete: FNPV n t0 X t /(1 i) t ahl (X) az adtt évre vnatkzó pénzáramlás, (i) a pénzügyi diszkntráta és (t) az aktuális év FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkntrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. (A prjekt akkr támgatható, ha az FRR alacsnyabb, mint az alkalmaztt pénzügyi diszkntráta, lásd fejezet) Az FRR számításáhz ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hgy adtt az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha FNPV n t0 t X t /( 1 i) 0, akkr i= FRR. 10 teherviselő képesség vagy fizetőképesség 45

46 EU-támgatás nélküli esetben Az egyes beruházásk pénzügyi nyereségességének vizsgálata srán a beruházás pénzügyi nettó jelenértékét és pénzügyi megtérülési rátáját (FNPV(C) és FRR(C)) becsülik meg. Ezek a mutatók a beruházási költségeket a nettó bevételekhez visznyítják, és azt mérik, hgy a prjekt nettó bevétele mennyire tudja visszatermelni finanszírzási frrástól függetlenül a befektetett összeget. Az FNPV(C) számítása srán a fizetett kamatkat nem veszik figyelembe. A Khéziós plitika keretén belül egyéb vnatkzó feltételek teljesülése mellett a prjekt abban az esetben részesülhet EU támgatásban, ha az FNPV(C)<0, kivéve, ha a prjekt az állami támgatás szabálya alá esik. Ha egy prjekt pénzügyi nyereségessége magas (vagyis az FRR(C) mutató a pénzügyi diszkntrátánál lényegesen magasabb), a prjektet általáns szabályként úgy kezelik, mint amely uniós hzzájárulás nélkül is megvalósítható. Az uniós támgatás kizárólag abban az esetben indklt, ha igazlják, hgy a beruházás önállóan nem térülne meg, figyelembe véve, hgy előfrdulhat, hgy a befektető által a prjekt pl. nagyn innvatív prjektek megvalósítása srán vállalt kckázat túl magas ahhz, hgy a beruházás közpénzből nyújttt vissza nem térítendő támgatás nélkül megvalósítható legyen. A tőkét és jövedelmet érintő illetve egyéb közvetlen adókat nem kell figyelembe venni az FNPV(C) számításánál. 19. táblázat: A beruházás megtérülési számítása (Ft, különbözet) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Kiadási pénzáram (1+2) 4. Pénzügyi bevétel 5. Bevételi pénzáram 6. Pénzügyi maradványérték 7. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3) Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV(C)) Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR(C)) 46

47 Befektetett tőke megtérülése A nemzeti tőke pénzügyi nyereségességének vizsgálata srán a tőke pénzügyi nettó jelenértékét és pénzügyi megtérülési rátáját (FNPV(K) és FRR(K)) becsülik meg. Ezek a mutatók azt mérik, hgy a prjekt nettó bevétele mennyire tudja visszatermelni a nemzeti finanszírzásból (magán- és közfinanszírzás) nyújttt pénzügyi frráskat. Az FNPV(K) és FRR(K) számításáhz arra van szükség, hgy: a prjektbe befektetett (uniós támgatás nélkül számíttt) pénzügyi frráskat a beruházási költségeket figyelmen kívül hagyva kimenő pénzáramként kezeljék; a tőkehzzájáruláskat akkr vegyék figyelembe, amikr azkat a prjekttel kapcslatban ténylegesen kifizetik, illetve (kölcsön esetén) visszatérítik; a kifizetett kamatk szerepeljenek a tőkemegtérülési ráta (FNPV(K)) elemzésére vnatkzó táblázatban; a működési támgatásk ne szerepeljenek a tőkemegtérülési ráta (FNPV(K)) elemzésére vnatkzó táblázatban; Ahhz, hgy egy prjekthez az alapkból támgatást lehessen igényelni, az uniós támgatást tartalmazó FNPV(K)-nak negatívnak vagy nullának, az FRR(K)-nak pedig a diszkntrátánál alacsnyabbnak vagy azzal megegyezőnek kell lennie; ellenkező esetben a támgatási igényt megfelelően indklni kell. A tőkebefektetés történhet magánfrrásból vagy állami költségvetésből. Ennek nagysága megegyezik a beruházási költségekből az EU támgatással és a hitellel le nem fedett résszel. Ebben az esetben visznt a hiteltörlesztést is a költségek között kell kimutatni. Az EU Útmutató szerint a hitelkamat figyelembe veendő a tőkemegtérülési mutató (FNPV(K)) számításánál. A tőkét és jövedelmet érintő illetve egyéb közvetlen adókat szintén nem kell figyelembe venni az (FNPV(K)) számításánál. 11 Az FRR(K) mutató gyakran még akkr is pzitív értéket vesz fel, ha az FRR(C) várhatóan alacsny, vagy közberuházás esetén negatív értéket fg felvenni. A fentieknek megfelelően, az EK által alkalmaztt pénzügyi diszkntráta értéke 4%, mely értékhatárhz, elvben a kedvezményezett által alkalmaztt rátának is igazdni kell. Amennyiben az FRR/K meghaladja az 4%-t, a működtető esetében túltámgatás áll fenn. Abban az esetben, ha a prjekttől nagy, pzitív FRR(K) értéket várnak el, ez rámutat arra az eshetőségre, hgy az EU támgatás a kedvezményezett számára átlag feletti hasznt eredményezhet. Az FNPV(K) és a FRR(K) számítása srán minden pénzügyi frrást figyelembe kell venni, kivéve az EU támgatást. 20. táblázat: A befektetett tőke megtérülésének számítása (Ft, különbözet) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 1. Pénzügyi működési költség, kivéve a pótlási költséget 2. Pénzügyi pótlási költség 3. Hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Nemzeti hzzájárulás, költségvetési 11 PPP knstrukció esetén a prjektbe kerülnek a magántőke-körhöz tartzó kedvezményezettek is. A befektetett tőke megtérülésének meghatárzása srán aznban a magántőke esetén mellőzni szükséges bármely, akár az EU-tól, akár a Közpnti Költségvetésből származó támgatást. 47

48 Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év hzzájárulás 6. Kiadási pénzáram ( ) 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3) Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV(K)) Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR(K)) Adtt esetben a fejlesztő saját befektetésének (FRR(Kp)) megtérülési rátáját is ki kell számítani. Ez a mutató a beruházás nettó bevételét a fejlesztő által biztsíttt frráskhz, vagyis a beruházási költségek uniós és/vagy nemzeti/reginális hatóságktól származó, vissza nem térítendő támgatáskkal csökkentett összegéhez visznyítja. Ennek kiszámítása különösen az állami támgatásskkal összefüggésben lehet haszns annak ellenőrzésére, hgy (az uniós és nemzeti) támgatásk intenzitása a lehető legelőnyösebb-e annak érdekében, hgy a közpénzből történő pénzügyi támgatást a prjekt gazdasági és pénzügyi életképességéhez szükséges mértékre krlátzzák. Ha a prjekttől jelentős (azaz az adtt ágazatban várható nyereségességre vnatkzó nemzeti visznyszámkat jelentősen meghaladó) pzitív megtérülés várható, ez azt jelzi, hgy a kaptt vissza nem térítendő támgatás a szkáss mértéket meghaladó nyereséget eredményezne a kedvezményezett számára, és ezért az uniós támgatás esetleg nem indklt Pénzügyi elemzés a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) esetén Az állami és a magánszféra közötti partnerség keretében végrehajttt nagyprjektek pénzügyi elemzésekr az alábbi szempntkat kell figyelembe venni: A pénzügyi diszkntráta meghaladhatja fejezetben bemutattt 4%-s értéket, mivel figyelembe kell venni a tőke a magánberuházó szempntjából magasabb alternatív költségét. Ezt a magasabb alternatív költséget a kedvezményezettnek eseti alapn indklnia kell, lehetőség szerint bemutatva a magánszférabeli partner által krábbi hasnló prjektek esetén elért megtérülési rátát vagy más lényeges tényszerű biznyítékkat. PPP prjektek esetén, ahl az infrastruktúra tulajdnsa nem azns az üzemeltetővel, a tulajdnsra és az üzemeltetőre egyaránt kiterjedő összevnt pénzügyi elemzést kell végezni. Hacsak a magánszektrbeli partnert nem tisztességes, átlátható és nyílt versenyeljárás keretében választják ki, amely biztsítja a gazdaságilag legelőnyösebb megldást a közszférabeli partner számára, ahhz, hgy a magántőke nyereségességét ellenőrizni lehessen, illetve annak elkerülése érdekében, hgy az uniós támgatás indklatlanul nagy nyereséget eredményezzen, ki kell számítani a befektetett tőke pénzügyi nyereségességét a magánszférabeli befektető szempntjából mérő mutatót (FRR(Kp)), amely a magánszférabeli partner által elért nettó bevételt hasnlítja össze a beruházás srán (saját tőke vagy kölcsönök útján) biztsíttt frráskkal. Az így kaptt FRR(Kp)-t össze kell vetni az adtt ágazatban várható nyereségességre vnatkzó nemzeti vagy nemzetközi visznyszámkkal. A magánberuházó kiadási pénzáramai a következők lehetnek: Magánberuházóra jutó beruházási költség a teljes beruházási költség magánberuházóra jutó része Pénzügyi működési költség a működési (üzemeltetési, karbantartási és pótlási) költségek közül a magánberuházóra jutó rész Hiteltörlesztés (kamatkkal együtt) a magánberuházó által felvett hitel visszafizetése, beleértve annak valamennyi járuléks költségét Közszektrnak fizetendő díj az infrastruktúra üzemeltetése fejében fizetendő díj, mely főként kncessziós díj, PPP-díj stb. lehet 48

49 49

50 21. táblázat: Pénzügyi elemzés köz-és magánszféra közötti partnerség esetén (Ft, különbözet) Megnevezés FPV 1. év 2. év n. év 1. Magánberuházóra jutó beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés (kamatkkal együtt) 4. Közszektrnak fizetendő díj 5. Kiadási pénzáram ( ) 6. Pénzügyi bevétel 7. Bevételi pénzáram 8. Nettó összes pénzügyi pénzáram (7-5) Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV(Kp)) Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR(Kp)) A számítás srán a maradványérték csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben az a vizsgálati időtáv után a magánberuházó tulajdnába kerül. Abban az esetben, ha az infrastruktúra az időszak végén értékesítésre kerül és ebből a magánberuházó részesedést kap, a magánberuházó része, mint maradványérték veendő figyelembe. A támgatási összeg meghatárzása Támgathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy prjekt akkr jgsult támgatásra, ha a közgazdasági költség-haszn elemzés alapján a társadalmi hasznsság igazlható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények (lásd a 5.3. fejezetet) az alábbiak: ENPV pzitív, az ERR magasabb, mint az alkalmaztt társadalmi diszkntráta, a haszn-költség arány nagybb, mint 1; a pénzügyi elemzés alapján igazlható, hgy csak a megvalósuláshz szükséges mértékű támgatást kapja a prjekt, túl-támgatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: FNPV(C) negatív, az FRR(K) alacsnyabb, mint az alkalmaztt pénzügyi diszkntráta; a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazlható, hgy a prjekt keretében létrehztt eszközök működtetése, a szlgáltatási színvnal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: az egyes években a halmztt működési pénzáram ne legyen negatív Amennyiben például az eszközök magas pótlási költsége miatt biznys években a halmztt működési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelős szereplő a prjekten kívül képződött (egyéb tevékenységéből származó) önerővel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírzási frrásként); 2) 50

51 A támgatási összeg meghatárzása Milyen támgatási szabályt kell alkalmazni A támgatási összeg kiszámításának első lépéseként meg kell állapítani, hgy a prjekt melyik támgatási szabály alá tartzik, milyen képletet kell alkalmazni a számításhz. A megfelelő támgatási szabály megállapítását segíti a pénzügyi elemzés elején bemutattt 4. ábra. Lehetnek lyan kmplex prjektek, ahl a megvalósítást jelentő tevékenységek egyes csprtjai a támgatási szabályk szempntjából eltérő megítélés alá esnek, így azkat a pénzügyi elemzés srán elkülönült prjektelemnek kell tekinteni és a pénzügyi elemzés prjekt elemenként kell elvégezni. A nettó bevételt meg kell határzni az alábbi esetekben 1 millió EUR feletti közcélú prjekteknél a működési eredményt figyelembe vevő állami támgatásk esetén. A közötti prgramzási időszakban a közcélú nettó bevételt termelő prjekteknél a támgatási összeg meghatárzására hárm lehetőség áll rendelkezésre, a másdik kettő csak akkr, ha a kiírásra vnatkzó szabályzás azt megengedi: diszkntált nettó bevétel (DNR), a nettó bevétel százalékban meghatárztt átalány (flat rate), intézkedési szinten maximalizált, egységes társfinanszírzási ráta Támgatási összeg meghatárzása nettó bevételt termelő, 1 millió EUR feletti prjektek esetén Támgatási összeg meghatárzása a finanszírzási hiány számításával A közcélú, 1 millió EUR feletti beruházási költségű ill., nettó bevételt termelő prjektek esetében (beleértve az ilyen nagyprjekteket is), lehetőség van a támgatás összegét a finanszírzási hiány alapján történő meghatárzására. A finanszírzási hiány számításánál semmilyen támgatás nem vehető figyelembe, a költségek és bevételek veendők figyelembe, az Egyéb bejövő pénzáramk nem. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete alapján, amennyiben a működési költségmegtakarítás teljes egészében levnásra kerül a működési támgatáskból, abban az esetben a működési költség megtakarítást nem kell figyelembe venni a finanszírzási hiány számításnál. Ezt az intézményi fejezetben leírtakkal összhangban a túlkmpenzációs számítás részeként részletesen be kell mutatni. 22. táblázat: A támgatás számítása nettó bevételt termelő, 1 millió EUR feletti prjektek esetén Megnevezés % Ft eur Diszkntált beruházási költség (DIC) Diszkntált pénzügyi bevétel (a) Diszkntált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkntált pótlási költség (c) Diszkntált maradványérték (d) Diszkntált nettó bevétel (DNR = a-b-c+d hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (időben szétteríti a felmerülő kiadáskat). 51

52 Megnevezés % Ft eur Elszámlható ráfrdítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírzási hiány ráta (R=MaxEE/DIC=1-DNR/DIC) Elszámlható költség (EC) Nem elszámlható költség (NEC) Döntési összeg, azaz OP támgatás, (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támgatási knstrukcióra vnatkzó maximális támgatási aránynál) Kedvezményezett hzzájárulása (=EC-DA+NEC) Priritási tengelyre vnatkzó maximális társfinanszírzási ráta (Max CRpa)* EU támgatás (=DA*max CRpa)* Összes nemzeti hzzájárulás (összes beruházási költség EU támgatás)* * Csak nagyprjektnél kell kitölteni Támgatási összeg meghatárzása a nettó bevétel százalékban meghatárztt átalánnyal Az 1 millió EUR feletti, közcélú, nettó bevétel termelő prjekteknél (beleértve az ilyen nagyprjekteket is) lehetőség nyílik a támgatási összeg jgszabályban rögzített átalánnyal történő meghatárzására. Az átalánykat ágazatnkénti bntásban az Európai Parlament és a Bizttság 1303/2013/EU rendeletének V. melléklete tartalmazza. 23. táblázat: A támgatási összeg meghatárzásáhz szükséges ágazati átalányk Ágazat Átalány Közút 30% Vasút 20% Vársi közlekedés 20% Víz 25% Szilárd hulladék 20% 24. táblázat: A támgatási összeg meghatárzása átalánnyal Megnevezés % Ft eur Elszámlható költség (EC) Nem elszámlható költség (NEC) Ágazati átalány (FR) Döntési összeg, azaz OP támgatás, (DA=EC*(1-FR)) Kedvezményezett hzzájárulása (=EC-DA+NEC) Priritási tengelyre vnatkzó maximális társfinanszírzási ráta (Max CRpa)* EU támgatás (=DA*max CRpa)* Összes nemzeti hzzájárulás (összes beruházási költség EU támgatás)* * Csak nagyprjektnél kell kitölteni Támgatási összeg meghatárzása intézkedési szintű maximális társfinanszírzási rátával (csökkentett társfinanszírzási arány módszere) 52

53 Az 1 millió EUR feletti közcélú prjekteknél (beleértve az ilyen nagyprjekteket is) lehetőség van a társfinanszírzási ráta maximalizálására a priritási prgram vagy intézkedés elfgadásakr. Ebben az esetben az adtt priritás vagy intézkedés alapján támgattt minden művelet esetében egységes százalékban meghatárztt átalányt lehet alkalmazni. A csökkentés nem lehet kevesebb, mint az alapspecifikus szabályk értelmében alkalmazandó maximális uniós társfinanszírzási arány és az ágazatnként meghatárztt átalány (ld. előző bekezdés) átalány szrzatának összege. A számítás ebben az esetben a következőképp történik. 25. táblázat: Támgatási összeg meghatárzása intézkedési szintű maximális társfinanszírzási ráta alkalmazásával Megnevezés % Ft eur Elszámlható költség (EC) Nem elszámlható költség (NEC) OP támgatás (DA=EC*kiírásban meghatárztt maximális támgatási arány) Kedvezményezett hzzájárulása (=EC-DA+NEC) Ágazati átalány (FR)* A priritás maximális társfinanszírzási rátája (Csökkentett maxcrpa = max CRpa*(1-FR))* EU támgatás (=EC*csökkentett max CRpa, azaz EC*(1-FR))* Összes nemzeti hzzájárulás (összes beruházási költség EU támgatás)* * Csak nagyprjektnél kell kitölteni Támgatási összeg meghatárzása az elszámlható költség és a megadtt támgatási arány szrzatával A támgatás összegének meghatárzása egyszerűen, az elszámlható beruházási költség és a pályázati útmutatóban meghatárztt támgatási arány szrzataként számlható a következő esetekben: a State aid (állami támgatási) szabály hatálya alá tartzó prjektek esetén, ha az állami támgatási szabály ezt megengedi. 1 millió EUR feletti beruházási költségű, közcélú, nettó bevételt nem termelő prjektekre, azaz ahl a DNOR<0 (beleértve az ilyen nagyprjekteket is), az 1 millió EUR alatti beruházási költségű közcélú prjektekre Ezekben az esetekben a következő táblázatban kell összefglalni a számítás eredményét: 53

54 26. táblázat: A támgatás számítása az elszámlható költség és a megadtt támgatási arány szrzatával Megnevezés % Ft eur Elszámlható költség (EC) Nem elszámlható költség (NEC) A támgatási knstrukcióra vnatkzó maximális támgatási arány (R) A támgatás összege, azaz OP támgatás (DA=EC*R) Kedvezményezett hzzájárulása (=EC-DA+NEC) Priritási tengelyre vnatkzó maximális társfinanszírzási ráta (Max CRpa)* EU támgatás (=DA*max CRpa)* Összes nemzeti hzzájárulás (összes beruházási költség EU támgatás)* * Csak nagyprjektnél kell kitölteni Támgatási összeg meghatárzása működési eredményt figyelembe vevő állami támgatásk esetén A támgatási összeg nem haladhatja meg az elszámlható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. Az infrastruktúra üzemeltetője az adtt időszak alatt ésszerű nyereséget tarthat meg, ha ezt az adtt államit támgatásra vnatkzó szabály nevesíti. A vnatkzó szabályzás szerint (a Bizttság 651/2014/EU rendelete) a működési eredmény a beruházás adtt időtartama alatti diszkntált bevételek és diszkntált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pzitív. A működési költségek közé tartznak az lyan költségek, mint a személyi jellegű ráfrdításk, az anyagköltségek, a szerződéses szlgáltatásk, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de e rendelet alkalmazásában nem tartznak bele az értékcsökkenési és a finanszírzási költségek, ha azkat beruházási támgatásból fedezték. 27. táblázat: A támgatás meghatárzása működési eredményt figyelembe vevő állami támgatásk esetén Megnevezés % Ft eur Elszámlható költség (EC) Nem elszámlható költség (NEC) A támgatási knstrukcióra vnatkzó maximális támgatási arány (R) Működési eredmény (NR) A támgatás összege, azaz OP támgatás* (DA=EC*R, nem lehet nagybb, mint EC-NR) Kedvezményezett hzzájárulása (=EC-DA+NEC) Priritási tengelyre vnatkzó maximális társfinanszírzási ráta (Max CRpa)** EU támgatás (=DA*max CRpa)** Összes nemzeti hzzájárulás (összes beruházási költség EU támgatás)** * Amennyiben azt jgszabály kimndja, a finanszírzási hiány képlet is használható, ** Csak nagyprjektnél kell kitölteni 54

55 A támgatási összeg meghatárzása több támgatási szabály esetén Ha a prjekt több támgatási szabály alá is tartzik, akkr a Pályázati Útmutató szerint meg kell sztani a prjekt beruházási költségét, a megsztást be kell mutatni és indklni. Ebben az esetben a különböző támgatási szabály alá tartzó részek támgatásairól az alábbi összesítő táblát is el kell készíteni. 28. táblázat: A támgatás összegzése több támgatási szabály alá tartzó prjektnél 1. Állami támgatás a) b) Támgatási szabály Elszámlható költség, Ft Támgatási összeg, Ft 2. Közcélú c) d) e) f) Összesen Fnts megjegyezni, hgy amennyiben egy prjekt több, egymástól nem függő részből áll, akkr a módszertanilag helyes megldás az egyes elemek egyenként való vizsgálata. Abban az esetben szükséges az esetlegesen eltérő támgatási szabály alá tartzó részeket együttesen vizsgálni, ha azk egymás feltételei, vagy ha az együttes megvalósítás szinergiahatása nagyn erős. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a prjekt hsszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés srán kaptt eredmények a kedvezményezett szempntjából kötelezettséget jelentenek. A pénzügyi fenntarthatóság elemzésének fő szempntjai a következők: A prjekt pénzügyi fenntarthatósága úgy igazlható, hgy a halmztt (diszkntálatlan) nettó pénzáram éves alapn a teljes vizsgált referencia-időszak srán pzitív (vagy nulla); Az ebből a szempntból vizsgált nettó pénzáramk: tartalmazzák a beruházási költségeket, valamennyi (nemzeti és uniós) pénzügyi erőfrrást és bevételt, az üzemeltetési és pótlási költségeket azk kifizetésének időpntjában, a szervezet pénzügyi kötelezettségeinek törlesztését, valamint a tőkehzzájáruláskat, kamatkat és a közvetlen adókat; nem tartalmazzák az ÁFÁ-t, kivéve, ha az nem visszaigényelhető; nem tartalmazzák a maradványértéket, kivéve, ha az eszköz az elemzés utlsó vizsgált éve srán ténylegesen selejtezésre kerül; Nettó bevételt nem termelő műveletek esetén, illetve ha a jövőben negatív pénzáramk várhatók, be kell mutatni, hgyan tervezik fedezni a költségeket, és a kedvezményezettnek/üzemeltetőnek egyértelmű, hsszú távú kötelezettséget kell vállalnia arra vnatkzóan, hgy más frráskból megfelelő finanszírzást biztsít a prjekt fenntarthatóságának megőrzése érdekében; A pénzügyi bevételnek nem számító, a működési költségek finanszírzását szlgáló frrásk az egyéb bejövő pénzáramk között jeleníthetők meg. A pénzügyi fenntarthatóságt külön táblázatban be kell mutatni a prjektre és/vagy a különbözetre vnatkzóan működési költségmegtakarítás vagy egyéb közvetlen hatásk figyelembe vételével és anélkül is (amennyiben a nrmatív támgatás csökkentésre kerül a 55

56 működési költség megtakarítás összegével, nem szükséges figyelembe venni a működési költségmegtakarítást a pénzügyi fenntarthatóság számításáhz). 29. táblázat: A prjekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálat (prjektes eset és/vagy különbözet, Ft) Megnevezés 1. év 2. év n. év 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés 4. Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel 8. Egyéb bejövő pénzáram 9. EU támgatás 10. Nemzeti hzzájárulás (11+12) 11. Közpnti költségvetés hzzájárulása 12. Saját frrás (13+14) 13. Önerő (készpénz, munkaerő hzzájárulás) 14. Idegen frrás (15+16) 15. Hitel 16. Egyéb idegen frrás 17. Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmztt pénzügyi pénzáram Ha a prjektek már meglévő infrastruktúráhz kapcslódnak (pl. kapacitásbővítési prjektek), a rendszerüzemeltető teljes pénzügyi fenntarthatóságát (tehát nem csupán az adtt kiterjesztett szegmens kapacitását) felül kell vizsgálni a prjekt megvalósítása esetén, el kell végezni a rendszerüzemeltetőre vnatkzó fenntarthatósági elemzést és annak eredményeit a kckázatelemzés srán figyelembe kell venni. Adtt esetben az üzemeltető szemszögéből végzett elemzést többféleképp is el lehet végezni módszertanilag helyesen. Ez akkr frdul elő, ha az üzemeltető egy nagybb szervezet kisebb részegysége (pl. egy buszfejlesztés esetén az üzemeltető lehet a szervezetileg elkülönülten működő villams üzletág, de a teljes vállalat is) 30. táblázat: Az üzemeltető pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálat (prjektes eset, Ft) Megnevezés 1. év 2. év n. év 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 13 Amennyiben az a vizsgált időszak végén realizálódik. 56

57 Megnevezés 1. év 2. év n. év 3. Hiteltörlesztés 4. Hitel kamatának törlesztése 5. Egyéb 6. Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel 8. Egyéb bejövő pénzáram 9. EU támgatás 10. Nemzeti hzzájárulás (11+12) 11. Közpnti költségvetés hzzájárulása 12. Saját frrás (13+14) 13. Önerő (készpénz, munkaerő hzzájárulás) 14. Idegen frrás (15+16) 15. Hitel 16. Egyéb idegen frrás 17. Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmztt pénzügyi pénzáram A beruházás finanszírzása A finanszírzási hiány számításával meghatárzható, hgy mekkra lesz a Khéziós Alap hzzájárulása a beruházás finanszírzásáhz. A fennmaradó rész finanszírzása nemzeti hzzájárulásból történik, amelynek frrása többféle lehet: Hazai közpnti költségvetési támgatás 15 Saját frrás: Kedvezményezett saját pénzügyi hzzájárulása Önerő Idegen frrás Hitel Egyéb A prjekt hitellel történő finanszírzása hatással lehet a finanszírzási hiány mértékére, ha a pénzügyi fenntarthatóság érdekében a díjakat magasabbra kell emelni, ahhz az esethez képest, amikr a saját frrás finanszírzása teljes mértékben önerővel történik. Kiindulásként, ha a prjekt pénzügyi fenntarthatósága hiteltörlesztés nélkül adtt díjstruktúra mellett - biztsíttt, a prjekt halmztt pénzárama minden évben pzitív. 14 Amennyiben az a vizsgált időszak végén realizálódik. 15 Jgszabályi iránymutatás nincs a közpnti költségvetés finanszírzási arányára. Az akciótervekből az szűrhető le, hgy a finanszírzási hiány számítással kalkulált döntési összeg 85 %-át EU frrásból, 15 %-át hazai támgatásból kívánják finanszírzni. 57

58 A kamatfizetés és a hiteltörlesztés ugyanezen díjstruktúra esetén esetleg már egyes években negatív pénzáramt eredményezne, amit meg kell vizsgálni, hgy rövid lejáratú hitellel kezelni lehet-e vagy az elvárt megtérülést a hitel miatt növelni kell és esetleg a díjakat is emelni kell. 58

59 Közgazdasági költség-haszn elemzés Egyszerűsítés a közgazdasági költség-haszn elemzés elvégzésében Biznys prjektek esetében nincs szükség a prjekt szintű közgazdasági költség-haszn elemzés elvégzésére és a prjektek támgathatósága sem a prjekt szintű részletes vizsgálat alapján kerül megítélésre. Erre akkr van lehetőség, ha a támgatási célkitűzés szintjén tagállami ún. támgatási stratégia készül, mely rszágs szinten, vagy az rszágs szintből területi szintre vetítve tartalmazza az elvárt eredményeket és a megvalósítás elvárt feltételeit. A társadalmi hasznsság vizsgálata ilyen esetben stratégiai szinten történik. A támgatási stratégia meghatárzza a célkitűzés elvárt eredményeit rszágs szinten és megvizsgálja, hgy azkat milyen beavatkzás típuskkal lehet elérni. A különböző lehetőségekre stratégiai szintű költség-haszn elemzést készül, melyből megállapítható az egyes beavatkzás típusk költsége, társadalmi haszna és a célkitűzéshez való hzzájárulás mértéke. Ezek közül a stratégia ajánlást fgalmaz meg, hgy az adtt célkitűzést milyen beavatkzással javaslt elérni (esetenként területi szinten, prjektméretenként differenciáltan). Prjektszinten szükséges annak igazlása, hgy az adtt beavatkzás teljesíti a támgatási stratégiában prjektre bnttt meghatárztt eredményességi cél minimumát és azt lyan költségszinten teszi, ami a stratégia megfgalmazása szerint hatékny. A támgathatóság megítéléséhez prjektszinten kell bemutatni és igazlni a stratégia által meghatárztt eredményességi mutató értékét illetve a prjekt beruházási és működési költségeit, valamint annak hatéknyságát. A támgatási stratégia biztsítja, hgy az adtt költséggel és adtt beavatkzási tartalmmal megvalósíttt prjektek összessége társadalmilag megtérülő, ehhez szükséges a prjektekre vnatkzó eredményességi-, és költségkritériumkat meghatárzni. Ezek alapján a prjektekre vnatkzó társadalmi hasznsság vizsgálata már nem szükséges. A támgatási összeg meghatárzása ilyen esetben is az általáns támgatási szabályk közül a prjektre vnatkzó szabályk alapján történik. A prjekt közgazdasági költségeinek becslése A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vnatkzáskban: költségvetési (fiskális) kiigazításk, piaci árról való áttérés elszámló árra, externális hatásk. A kiigazításk közül a költségvetési (fiskális) kiigazításkat és a piaci árról való áttérést elszámló árra a költségek becslésénél, a következő pntk szerint kell elvégezni. Az externális hatáskkal történő kiigazítást a hasznk becslésénél kell elvégezni. Költségvetési (fiskális) kiigazításk A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki. A pénzügyi beruházási és működési költségek becslésére vnatkzó útmutatáskat az 4.2. fejezet tartalmazza. A pénzügyi elemzésben szereplő árak aznban piaci árak, magukba fglalhatnak adókat és támgatáskat, amelyek beflyáslják a visznylags árakat. E trzításk kiküszöbölése érdekében 59

60 általáns szabály, hgy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagynadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. A fenti elvek alapján a következő költségvetési kiigazításkat szükséges megtenni: A költségvetési kiigazításkhz szükséges input adatk: ÁFA, támgatásk, az egyes beruházási költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya, az egyes működési költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya. ÁFA A legjelentősebb és legáltalánsabb fiskális krrekciós tényező az általáns frgalmi adó. A közgazdasági elemzéshez beleértve a váltzatelemzést - minden költségtétel elemből az ÁFA tartalmat le kell vnni. Ez független attól, hgy beruházási vagy működési költségről van-e szó, illetve, hgy az ÁFA visszaigényelhető-e vagy sem. Az ÁFA visszaigényelhetősége csak a pénzügyi költségek meghatárzásában játszik szerepet. A közgazdasági költségek számításáhz mindig alapsan meg kell vizsgálni, hgy melyik pénzügyi költség tételek becsült értéke tartalmaz ÁFÁ-t, azaz hl határztak meg bruttó értéket. Az elvégzendő módsítás lépései a következők. ha a pénzügyi költségbecslés tételesen elkülöníti, akkr az elkülönítetten megjelenő ÁFA értékét le kell vnni a bruttó költségekből; ha az ÁFA költségek nem elkülönítettek, akkr ÁFA kulcsnként meg kell becsülni a költségtételek között az adó alapját és a hzzátartzó ÁFA összeget, amit a bruttó költségből le kell vnni. Ha a társadalmi hasznk becslésének kiinduló pntja a pénzügyi bevétel, akkr a krrekciót akkr kell megtenni, ha a fgyasztó nem ÁFA visszaigénylő. A krrekciót, ha szükséges a következőképpen kell megtenni. meg kell vizsgálni, hgy a használók körében vannak-e ÁFA visszaigénylésre jgsultak; az ÁFA visszaigénylő körben a bevétel ÁFÁ tartalmát is meg kell becsülni, a becsült ÁFA tartalmat le kell vnni a bruttó bevételből. Támgatásk A támgatásk esetében, ha knkrét költségelemekre irányul a támgatás, például ingyenes területhasználat, akkr a pénzügyi költségeket ezekkel a támgatáskkal ki kell egészíteni, hgy társadalmi költségeket kapjunk. Ha a támgatás nem knkrét költségelemhez kapcslódik (árkiegészítés, nrmatív támgatás stb.), a támgatást nem kell a költségldali krrekciónál figyelembe venni. Piaci árról való áttérés elszámló árra Egyes termékek, szlgáltatásk esetében a piac a legkülönfélébb trzulásk miatt nem képes az erőfrráskat reálisan értékelni, nem tudja kifejezni azk tényleges társadalmi költségét. Több erőfrrás esetében nem beszélhetünk piacról, ilyenkr az értékelés még azt a támpntt is elveszti, amit a piaci ár jelent. A piaci kudarck megakadályzzák az erőfrrásk hatékny elsztását ezért az állam beavatkzásra kényszerül. Az állam a jgrendszeren keresztül biztsíthatja az erőfrrásk használóinak lyan alkuját, ami társadalmilag ptimális értékre mzdítja azk árát vagy megfelelő nagyságú adókkal/szubvencióval krrigálhatja az általa ptimálisnak tarttt szintre. De ahgy a piack úgy az állam sem működik tökéletesen ezért az erőfrrásk valós értéke kisebb-nagybb mértékben, de általában eltér piaci áruktól. 60

61 Tökéletesen működő munkaerőpiacn az árnyékár megegyezne a piaci árral. Az árnyékbér illetve a munkaerő árnyékárának meghatárzására a gyakrlatban ritkán kerül sr, mivel erre vnatkzóan kevés elérhető infrmációfrrással rendelkezünk. A beruházásk költség-haszn elemzésekr feltehetjük, hgy a munkaerőpiac nem tökéletesen, de beárazza a munkaerőt, nincs tehát kényszer az árnyékárak kiszámítására. A munkaerő esetében az általunk vizsgált al-ágazatkban a piaci árak megfelelően tükrözik a munkaerő társadalmi költségét. Fnts aznban megjegyezni, hgy ez csak akkr igaz, ha a munkaerő áraként nem rszágs átlagbéreket, hanem a prjekt megvalósulása szerinti területi (kistérségi vagy megyei) átlagbéreket alkalmazunk a pénzügyi költségszámításhz. Természeti erőfrrásk esetén a piaci árak krrekciójára szükség lehet a jövőbeni használók érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt. Ezt aznban nem az árnyékárak szerinti módszerrel javasljuk megtenni, hanem a természeti erőfrráskra kivetett járulékk segítségével történő externális hatásbecsléssel. Természeti erőfrrásk esetén a piaci árak krrekciójára szükség lehet, mert a jelenlegi piac a jövőbeni használók érdekeit figyelmen kívül hagyhatja. Ezt a krrekciót aznban nem az árnyékárak szerinti módszerrel kell megtenni, hanem a természeti erőfrráskra kivetett járulékk segítségével történő externális hatásbecsléssel. Ezek a járulékk ugyanis a természeti erőfrrásk árába kívánják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatásk krrekciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális krrekcióknál járulék levnásra nem került, ezért itt sem kell hzzáadni a járulékkat. A földterületek esetében a földterületeteket a használdzat-költségen kell értékelni, és nem a hivatals elszámló árn. Amennyiben a földterületet önkrmányzat, vagy az állam biztsítja csökkentett árn, akkr a gazdasági elemzésben a földterület árát a valós piaci ár jbban közelíti, mint az aktuálisan figyelembe vett ár. Ha nem állnak rendelkezésre a nemzeti tervező irda által kiadtt átváltási együtthatók, illetve a piac jelentős trzulása hiányában az átváltási együtthatót az egyszerűség kedvéért célszerű 1-re beállítani. 31. táblázat: Közgazdasági költségek (Ft, különbözet) Megnevezés EPV 1. év 2. év n. év 1. Beruházási költség 2. Működési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség 3. Maradványérték* 4. Közgazdasági költségek összesen (1+2+3) A prjekt hasznainak becslése A prjekt hasznainak becslésére több módszer is alkalmazható ben az Európai Bizttság elfgadta a magyar KHE útmutatóban található hasznbecslési módszertant, amely egy több éve kialakult számítási módszer, és amelyet a jelen Útmutató aktualizál. A prjekt hatásai lehetnek: közvetlenül a prjekt használóinál, a szlgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznk externális (külső gazdasági) hatásk azn hatásk, amelyek nem közvetlenül a prjekt kedvezményezettjénél vagy a prjekt használóinál jelentkeznek, és közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket 61

62 A közgazdasági hasznknál főszabály szerint nem szabad közvetett hasznk (pl. multiplikátr hatás) figyelembe venni. Ennek ka, hgy ha a másdlags piack hatéknyak, akkr az elemzés a közvetett hatáskat már figyelembe vette az árnyékárak alkalmazásával és az externáliák pénzben történő kifejezésével. Ha pedig a másdlags piack nem hatéknyak, és a közvetett hatásk jelentősek, akkr a közvetett hatáskat a prjekt közvetlen hatásainak kell tekinteni és így kell őket bevnni a prjekt közgazdasági elemzésébe. A közgazdasági elemzésen a pénzügyi bevételek (mint például a használók által fizetett díjak) helyett a prjekt, a felhasználók fizetési hajlandósága (WTP willingness t pay) alapján becsült közvetlen hasznait kell figyelembe venni, csökkentve a kínálati költségek váltzásával. Az eljárás a következőkkel indklható: azkban az ágazatkban, ahl nincs piaci verseny, vagy a krmányzati szektr által szabályzttak/beflyásltak, a felhasználók által fizetett díjak nem feltétlen tükrözik megfelelően a kínált javak társadalmi árait. Ilyen közjószág például az egészségügy. egyes javak vagy szlgáltatásk használata tvábbi társadalmi hasznkat generálhat, melyek nem jelennek meg a piacn, ezáltal az áraik nem figyelhetők meg például ilyennek tekinthetők az időmegtakarításk, az elkerült balesetek stb. A fizetési hajlandóság következésképp a társadalmi érték a piaci áraknál jbb becslését jelenti. A közgazdasági hasznkat a következő mintatáblában kell bemutatni (plusz sr felvételére lehetőség van). 32. táblázat: Közgazdasági hasznk összegzése (Ft, különbözet) Megnevezés EPV 1. év 2. év n. év 1. Közgazdasági hasznelem 1 2. Közgazdasági hasznelem 2 3. Közgazdasági hasznelem 3 4. Közgazdasági hasznk összesen A prjektek közgazdasági hátasai ágazatnként eltérőek lehetnek. A Bizttság (EU) 2015/207/EU végrehajtási rendelete alapján ágazatnként az 2. Mellékletben bemutattt fő közgazdasági hasznkat érdemes figyelembe venni. A végrehajtási rendelet kimndja, hgy indklt esetben egyéb hatásk is figyelembe vehetők a kvantitatív hatásk között ebben az esetben is csak megfelelően alátámaszttt és a Jelen fejezetben részletezett szabályknak megfelelő hatásk vehetők figyelembe. Közlekedési prjektek esetében célszerű az IKOP költség-haszn elemzési útmutatót is használni. Közgazdasági teljesítménymutatók A következő közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámlni és értékelni: ENPV ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó hasznáramk diszkntált értéke. Az ENPV kiszámítása a prjekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pzitív ENPV-vel rendelkező prjektek támgathatók. A számítás képlete: n t0 X t /(1 i) t ahl (X) az adtt évre vnatkzó pénzáramlás, (i) a diszkntráta és (t) az aktuális év ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azn diszkntráta, amely mellett az ENPV nulla; A belső megtérülési ráta számításáhz ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hgy adtt az ENPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha ENPV n t0 t X t /( 1 i) 0, akkr i= ERR. 62

63 Az ERR-rel kapcslats elvárás, hgy legyen nagybb, mint az alkalmaztt közgazdasági diszkntráta (5 %). Amennyiben az ERR nem számítható ki 16, csak az ENPV alapján lehet dönteni. BCR (haszn-költség arány): a teljes időszakra vnatkzóan a jelenértékre átszámíttt hasznk és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vnatkzó követelmény, hgy legyen nagybb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés infrmációt ad, mivel nem ad tájékztatást a költségek és hasznk abszlút értékéről, hanem csak azk arányáról. Fnts, hgy amíg az ENPV alapján különböző méretű prjektek rangsrlása nem ldható meg, addig az ERR és a BCR erre használható. Egyéb esetekben aznban az ENPV a legfntsabb és legmegbízhatóbb társadalmi költség-haszn elemzési indikátr, amit a prjekt értékelésénél a fő közgazdasági teljesítményjelző referenciaként kell tekinteni. Elvileg minden lyan prjektet el kell vetni, ahl az ERR kisebb, mint a társadalmi diszkntráta, vagy az ENPV negatív. Néhány kivételes esetben aznban, a prjekt negatív ENPV esetén is javaslható EU támgatásra, amennyiben fnts pénzben nem kifejezhető hasznai vannak. Ezeket aznban kivételes esetként kell kezelni, és az értékelési jelentésben tvábbra is meggyőző módn, strukturált, megfelelő adatkkal alátámaszttt indklás mellett be kell mutatni, hgy biznys értelemben a társadalmi hasznk meghaladják a társadalmi költségeket még akkr is, ha az előbbieket a pályázó nem tudja teljes mélységében számszerűsíteni. (EU Útmutató ) 33. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók (Ft, különbözet) Megnevezés EPV 1. év 2. év n. év 1. Közgazdasági beruházási költség 2. Közgazdasági működési költség 3. Közgazdasági maradványérték 4. Közgazdasági költségek összesen 5. Közgazdasági hasznelem 1 6. Közgazdasági hasznelem 2 7. Közgazdasági hasznelem 3 8. Közgazdasági hasznelem 4 9. Közgazdasági hasznelem Közgazdasági hasznk összesen Közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) Közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR) Közgazdasági haszn-költség mutató (BCR) 16 Az ERR alkalmazásai, ha a befektetések pénzáramlása nem tipikus: Néhány esetben a belső megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke Néhány esetben több belső megtérülési ráta számítható! Ha a prjekt megvalósítása flyamán a pénzáramk előjele váltakzik, az egyenletnek több gyöke van, annyi belső megtérülési rátát kapunk tehát, ahányszr a pénzáram előjelet vált. 63

64 Érzékenységvizsgálat és kckázatelemzés Az érzékenységvizsgálat és a kckázatelemzés célja annak vizsgálata, hgy a pénzügyi és közgazdasági elemzés srán alkalmaztt feltételezések és felhasznált input adatk váltzása milyen hatással van a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók alakulására. Az érzékenységvizsgálat srán azt vizsgáljuk, hgy a költségeket és hasznk feltételezett váltzásai mekkra hatást gyakrlnak a teljesítménymutatókra. Az érzékenységvizsgálat keretein belül szükséges elvégezni a frgatókönyv elemzést is, mely az egyes váltzók önálló váltzásai helyett több (rendszerint kettő) különböző (több váltzó együttes, reális keretek közt mzgó váltzását mdellező) frgatókönyv vizsgálatára kerül sr. A kckázatelemzés feladata a prjekt (megvalósítás és működés) ptenciális kckázatainak összegyűjtése, azk értékelése valamint az alapján a megfelelő kckázatmérséklési és megelőzési stratégiák megalktása és megvalósítása. A kckázatk értékelése srán a kckázatelemző felméri az egyes kckázati események várható hatását valamint a bekövetkezés valószínűségét ezek kmbinációi jelentik az alapját a megfelelő és hatékny kckázatmérséklési- és megelőzési stratégiák kiválasztásának. Szükséges értékelni tvábbá a kckázatmérséklési és megelőzési stratégiák megvalósítása mellett fennmaradó kckázatkat is amennyiben ezek a prjekt szempntjából kritikusnak minősülnek, kvantitatív kckázatelemzést is végre kell hajtani. Érzékenységvizsgálat Az érzékenységi vizsgálat célja a prjekt kritikus váltzóinak és paramétereinek meghatárzása, amelyek váltzása a legnagybb hatást gyakrlja az alapesetben kiszámíttt teljesítmény mutatókra. A váltzók egy időben váltzhatnak úgy, hgy más paraméterek nem módsulnak. Az EU útmutató szerint kritikus minden lyan váltzó, amelynek 1%-s váltzása (pzitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók (elsősrban a nettó jelenérték) 1%-s vagy annál nagybb mértékű váltzását kzza. Jelentős tényezők A kritikus váltzók meghatárzása érdekében számba kell venni azkat a tényezőket, amelyek közvetlen, illetve közvetett hatással vannak a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszn teljesítménymutatókra. A közvetlenül meghatárzó, pénzben kifejezett főbb tényezőket a következő ábra mutatja. 6. ábra: Közvetlen hatótényezők Pénzügyi bevételek Pénzügyi teljesítménymutatók Pénzügyi beruházási költség (FNPV, FRR) Pénzügyi működési költség A közgazdasági beruházási és Közgazdasági 64

65 működési költségek krrekciós tényezői teljesítménymutatók (ENPV, ERR, BCR) Hasznk A közvetlen hatótényezőket száms közvetett tényező határzza meg. Ezek némelyike csak egy közvetlen tényezőre, a többitől függetlenül hat, másik része visznt több közvetlen hatótényezőre van kihatással, ezért a teljesítménymutatókban összetett hatást fejtenek ki. A fntsabb hatótényezők számbavétele alapján a kritikus váltzók meghatárzása érdekében első lépésben a közvetlen hatótényezőket vizsgáljuk meg. Amennyiben a közvetlen hatótényező nem éri el a kritikus váltzó szintet (1%-s váltzása nem hat 1%-nál nagybb mértékben a teljesítménymutatókra), akkr azkat a közvetett tényezőket nem kell tvábbvizsgálni, amelyek egyedül erre a közvetlen tényezőre hatnak, tvábbá nincsenek összefüggésben más közvetett tényezőkkel. A több közvetlen, illetve közvetett tényezőre hatással lévő közvetett tényezőket jelentős tényezőként kell kezelni és a közvetlen hatótényezőkön keresztüli hatásukat külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezőket nem számszerűsítjük az érzékenységvizsgálatban, aznban a kckázatelemzésben a leglényesebbeket elemezzük. Az elemzés keretében főként az alábbi váltzók vizsgálatát kell elvégezni. A beruházás költsége A népesség növekedésének üteme A vándrlási flyamatk előrejelzése Relatív árváltzás Működési költségek (karbantartás, működtetés, stb.) Az üzemanyag ára Különböző hasznelemek és azk számításának főbb tényezői Az egymástól függő váltzók az eredmények trzulását kzhatják, illetve kettős számbavételt idézhetnek elő. Az elemzés ezen lépésében az egymástól függő váltzókat a vizsgálatból ki kell zárni. A jelentős hatású váltzók rugalmasságát kétféleképp kell értékelni: kvantitatív módn: a váltzók különböző értékei alapján ismételten kiszámíttt mutatók segítségével meghatárzható függvény szerint vagy kvalitatív módn: magas, alacsny rugalmasság A prjekt kritikus váltzóinak aznsítása A jelentős tényezők meghatárzását követően aznsításra kerülnek a kritikus váltzók. Ennek lényege, hgy meg kell állapítani, hgy a vizsgált váltzók közül melyik rugalmassága nagybb 1-nél (1%-s váltzása 1%-nál nagybb váltzást idéz elő a teljesítménymutatókban). 34. táblázat: Az érzékenységvizsgálat eredménye Minta táblázat ENPV váltzása ERR váltzása ENPV váltzása FRR váltzása 1. Beruházási költség.,..%.,..%.,..%.,..% 2. Működési költség.,..%.,..%.,..%.,..% 3..,..%.,..%.,..%.,..% 65

66 A küszöbértékek számítása Küszöbértéknek nevezzük a kritikus váltzók lyan arányú váltzását, mely mellett a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók lyanná, amelyek nem támgathatóvá teszik a prjektet. A küszöbérték számításnak elsősrban a közgazdasági teljesítménymutatók vizsgálatánál van jelentősége. 35. táblázat: Az egyes váltzók küszöbértékei Minta táblázat 1. Beruházási költség ENPV küszöbérték ERR küszöbérték ENPV küszöbérték FRR küszöbérték 2. Működési költség 3. Frgatókönyv-elemzés A váltzók kritikus csprtjára vnatkzó frgatókönyv elemzés, amely az alapeset mellett az ptimista és a pesszimista váltzatt vizsgálja, haszns infrmációkkal szlgál a prjekt megítéléséhez. A frgatókönyv-elemzés egy rövidített, egyszerűsített eljárás, ami nem helyettesíti az érzékenység vizsgálatt és a kckázat-elemzést. A frgatókönyv-elemzés lépései: a kritikus váltzók kiválasztása, a kritikus váltzók esetében az ptimista és a pesszimista frgatókönyv esetére becsült értékek meghatárzása, a teljesítménymutatók kiszámítása az ptimista és a pesszimista frgatókönyvre. A frgatókönyv elemzés egy speciális esete, amit akkr kell alkalmazni, ha a saját frrás biztsítása részben hitellel, vagy magánfrrás bevnásával történik és ezért a pénzügyi elemzésben alkalmaztt pénzügyi diszknt ráta eltér az 4%-tól. Ekkr a pénzügyi elemzést el kell végezni úgy is, hgy a saját frrást hitel nélkül, önerővel biztsítja a kedvezményezett, és ennek felel meg a díj, tvábbá a 4%-s pénzügyi diszknt rátát kell alkalmazni. Kckázatelemzés Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke (1) bekezdésének e) pntjában, valamint a 2015/207/EU végrehajtási rendelet III. mellékletének 2.4 pntjában fglaltaknak megfelelően a költség-haszn elemzésnek érzékenységvizsgálatt és kckázatelemzést is tartalmaznia kell. Erre a beruházási prjektek esetén mindig fennálló biznytalansági tényezők kezelése érdekében van szükség. A kckázatelemzés segítségével a fejlesztő jbban átláthatja, hgy hgyan váltzhatnak a várható hatásk a prjekt egyes alapvető váltzóinak módsulása esetén. Az átfgó kckázatelemzés biztsítja az alapt a megfelelő kckázatkezelési stratégiáhz, amely a prjekt tervezése srán játszik fnts szerepet. Különös figyelmet kell frdítani az éghajlatváltzással és a környezettel kapcslats szempntkra. Kvalitatív kckázatelemzés A kvalitatív kckázatelemzés a következő elemekből áll: kckázati események aznsítása, kckázati mátrix összeállítása a kudarc lehetséges kait, lehetőség szerint az érzékenységi elemzéssel való összefüggést, a prjektre gyakrlt negatív hatáskat, 66

67 a hatás bekövetkezésének valószínűségére és annak súlysságára vnatkzó besrlást (pl. nagyn valószínűtlen, valószínűtlen, nagyjából 50 %-s valószínűségű, valószínű, nagyn valószínű), a kckázat mértékét (a valószínűség és a hatás együttese). a megelőzést és mérséklést szlgáló intézkedések meghatárzása, beleértve a fő kckázatk megelőzéséért és mérsékléséért felelős szervezetet, megfelelő esetben a szkáss eljáráskat, lehetőség szerint figyelembe véve a kckázatknak való kitettség csökkentésére alkalmaztt bevált gyakrlatkat. a kckázati mátrix értelmezése, beleértve a kckázatmérséklési és -megelőzési intézkedések alkalmazását követően fennmaradó kckázatk értékelését: a kckázatkat megelőző illetve mérséklő intézkedések bemutatása A kvalitatív kckázat elemzés készítésekr elterjedt jó gyakrlatnak tekinthető a lehetséges kárs események listázása, ezáltal is felmérve a prjekt kmplexitását. Kckázatnak tekinthető bármi lyan esemény, mely költségtúllépést vagy csúszást kz a kivitelezésben például a szükséges engedélyek kiadásának csúszása, rendkívüli időjárás, civilek tiltakzása stb. A 2015/207EU rendelet táblázata tartalmaz egy listát tipikus egyedi kckázatkról. 67

68 A prjekt ptenciális kckázati eseményeinek felmérése alapján felépíthető a kckázati mátrix. A mátrix többi szlpának részletes bemutatása alább található. 36. táblázat: A kckázatk bemutatása és értékelése Kckázati esemény neve Kckázati csprt kckázati tényező Kckázat bekövetkezésének hatása 17 Bekövetkezés valószínűsége 18 Bekövetkezés hatásának mértéke 19 Kckázat szintje 20 Mérséklési- és megelőzési intézkedések 21 Fennmaradó kckázat szintje kckázati tényező 3. kckázati tényező Kckázati csprt kckázati tényező 5. kckázati tényező 6. kckázati tényező Kckázati csprt kckázati tényező 8. kckázati tényező 9. kckázati tényező 10. kckázati tényező 17 A kckázati esemény rövid leírása. 18 ld. 38. táblázat első szlpa 19 A 37. táblázatban definiált kategóriák alapján 20 Az bekövetkezés valószínűsége ill. a bekövetkezés hatása alapján ld. 38. táblázat. 21 A kckázati szint alapján ld. 39. táblázat. 22 A 38. táblázatban definiált kckázati szintek alapján. 68

69 Aznsítani és elemezni kell valamennyi kckázati esemény összes ptenciális kát, figyelembe véve azt is, hgy az előrejelzés, tervezés és/vagy a menedzsment néhány hibája hasnló negatív következményekkel járhat. Az egyedi kckázati események várható hatását is meg kell határzni ez történhet ad hc módn illetve a múltbeli tapasztalatk alapján. Valamennyi kckázati eseménynél szükséges annak meghatárzása, hgy az milyen hatással van a prjekt pénzáramaira. A mátrix készítésekr, amennyiben lehetséges, figyelembe kell venni az érzékenységvizsgálat eredményeit, bemutatva, a kckázati esemény mely kritikus váltzóra gyakrlt hatást például a munkaterületen talált régészeti leletek a beruházási költség növekedését kzhatják. Valamennyi kckázati eseményhez hzzá kell rendelni a hatás súlysságát is ezt, hasnlóan a bekövetkezési valószínűséghez, 3-5 fkzatú skálán szkáss besrlni, ahl az első kategória a nem jelent kckázatt, míg az utlsó a súlys, esetenként funkcióvesztést kz a prjekt kivitelezésében/működésében. 37. táblázat: A kckázati események lehetséges hatásának kategóriái Bekövetkezés hatásának mértéke I elhanyaglható hatású II kis hatású III mérsékelt hatású IV kritikus hatású V katasztrfális hatású A hatás mértékének definiálása Akár egyéb intézkedések nélkül sincs jelentős hatás. Kismértékű társadalmi-gazdasági kárk, melyek minimálisan érintik a prjekt hsszú távú hatásait. Krrekciós intézkedések szükségesek. Mérsékelt társadalmi-gazdasági kárk, főként pénzügyi jellegű prblémák, akár közép- ill. hsszú távn. Javító intézkedések krrigálhatják a prblémát. Jelentős társadalmi-gazdasági kárk; a kckázat megjelenése a prjekt fő funkciójában kz kárkat. Akár kmly javító intézkedések sem elegendőek a kárk elkerülésére. A prjekt kudarca, mely súlys vagy akár teljes mértékben kársíthatja a prjekt funkcióját. A prjekt fő hatásai közép- ill. hsszú távn nem jelentkeznek. A kckázati események elemzésekr szükséges megállapítani a kckázati esemény valószínűségét. A kckázati események kckázati szintjét bekövetkezésének valószínűsége és a várható hatásuk alapján kell értékelni. A következő táblázat példaszerűen mutatja be a kckázatk szintjének értékelését a függőleges (y) tengelyen a bekövetkezési valószínűség, a vízszintes (x) tengelyen pedig a hatás súlyssága szerepel. 69

70 38. táblázat: A kckázati események értékelése hatásuk ill. bekövetkezésük valószínűsége szerint Kckázat hatása / valószínűség A Elhanyaglhat ó valószínűségű (0-10%) B Kis valószínűségű (10-33%) C Közepes valószínűségű (33-66%) D Nagyn valószínű (66-90% E Bizts eseménynek tekinthető (90-100%) I elhanyaglha tó hatású II kis hatású III mérsékelt hatású IV kritikus hatású V katasztrfális hatású alacsny alacsny alacsny alacsny mérsékelt alacsny alacsny mérsékelt mérsékelt magas alacsny mérsékelt mérsékelt magas magas alacsny mérsékelt magas mérsékelt magas nagyn magas nagyn magas nagyn magas nagyn magas nagyn magas A kckázati eseményekhez rendelt mérséklési- és megelőzési intézkedés alapját az esemény kckázati szintje határzza meg. 39. táblázat: A kckázatmérséklési- és megelőzési stratégiák alkalmazása a kckázati szint függvényében Kckázat hatása / valószínűség A Elhanyaglhat ó valószínűségű (0-10%) B Kis valószínűségű (10-33%) C Közepes valószínűségű (33-66%) D Nagyn valószínű (66-90% E Bizts eseménynek tekinthető (90-100%) I elhanyaglha tó hatású II kis hatású III mérsékelt hatású IV kritikus hatású nincs mérséklés mérséklés mérséklés megelőzés megelőzés megelőzés megelőzés és mérséklés megelőzés vagy mérséklés megelőzés vagy mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés vagy mérséklés megelőzés vagy mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés V katasztrfális hatású megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés megelőzés és mérséklés 70

71 Az elemzés srán meg kell határzni a még elfgadható kckázat mértékét (pl. legfeljebb mérsékelt kckázat elfgadható), az ezt meghaladó kckázatkra mérséklési és/vagy megelőzési intézkedéseket kell kidlgzni. A mérséklési és/vagy megelőzési intézkedések után fennmaradó kckázat elemzése is a kckázatelemzés részét képezi. Főszabály szerint elfgadhatatlan mértékű kckázat nem maradhat a prjektben. Az, hgy a kckázatkhz mérséklési, megelőzési intézkedések (vagy ezek kmbinációja) szükséges, külön stratégia megállapítása szükséges (pl. magas kckázathz a mérséklési vagy megelőzési, nagyn magashz aznban mindkettő). Az intézkedések után fennmaradó kckázatt is értékelni kell. Amennyiben jelentős kckázat marad, mennyiségi kckázatelemzést kell végrehajtani. Az elemzés egyéb indklt esetben is végrehajtható. Kvantitatív elemzés Az érzékenységvizsgálat és a váltzatelemzés legfőbb krlátja, hgy az események előfrdulásának valószínűségét nem veszi figyelembe. Valójában a kritikus váltzók értékeinek százalékban meghatárztt önkényes váltztatása egyáltalán nem tükrözi ezen váltzók alakulásának tényleges valószínűségét. A kvantitatív kckázatelemzés a következő lépéseket tartalmazza: A kritikus váltzók valószínűségi megszlásai, amelyek a kritikus váltzókban bekövetkező adtt százaléks váltzás valószínűségét jelzik. A kvantitatív kckázatelemzéshez szükség van a kritikus váltzók valószínűségi megszlásának kiszámítására. A Mnte-Carl szimulációs módszeren alapuló kvantitatív kckázatelemzéssel a prjekt pénzügyi és közgazdasági kimeneti mutatói várható értékére, szórására stb. vnatkzó valószínűségi megszláskat és statisztikai mutatók számítása. Ex-ante értékelések srán előre kell jelezni a váltzók jövőbeli értékeit, ami elkerülhetetlenül biznytalansággal jár. A biznytalanság vagy a prjekt belső (pl.: a megtakaríttt idő értéke, a beruházás befejezésének ütemezése), vagy külső tényezők (pl. a prjekt inputjainak és utputjainak ára) miatt léphet fel. A következő lépés valószínűségi elszlás rendelése a kritikus váltzók mindegyikéhez, azaz meghatárzni a legjbb becslés köré az értékek pnts intervallumát, amit alapesetnek tekintünk, hgy a pénzügyi és gazdasági teljesítménymutatók várt értékeit ki tudjuk számítani. A kritikus váltzókra a valószínűségi elszlás megállapítását követően lehet elvégezni a prjekt FRR (Pénzügyi belső megtérülési ráta) vagy NPV (Pénzügyi nettó jelenérték) valószínűségi elszlásának számítását. Erre a Mnte Carl módszer alkalmazása javaslt, amihez több szftver áll rendelkezésre. A módszer tulajdnképp abból áll, hgy a kritikus váltzókhz ismételten véletlenszerűen értékeket nyerünk vnatkzó, előre meghatárztt intervallumkn belül, majd a prjektre kiszámítjuk a teljesítménymutatókat (IRR vagy NPV), melyeket a kinyert értékek egyes csprtjaiból származtatunk. Elegendő számú mintával megismételve a flyamatt (általában néhány száznál nem több) a számításk előre meghatárztt knvergenciáját kapjuk, ami az IRR vagy a NPV valószínűségi elszlásaként értelmezhető. Az elszlás bemutatja egy adtt váltzó értékeinek előfrdulási gyakriságát az értékek lehetséges tartmányán belül. A szakirdalm két fő kategóriát ismer a valószínűség elszlásra: Diszkrét elszlás véges számú értéket vehet fel Ha egy váltzó lyan diszkrét értékek halmazát veszi fel, amelynek mindegyikéhez valószínűség van rendelve, az diszkrét elszlásként kerül meghatárzásra. Az ilyen fajta elszlás akkr alkalmazható, ha az elemző elegendő infrmációval rendelkezik a vizsgált váltzót illetően ahhz, hgy feltételezhesse, hgy az csak biznys értékeket vehet fel. Flytns elszlás - adtt intervallumban tetszőleges értéket felvehet A Gauss (vagy nrmál) elszlás talán a legfntsabb és leggyakrabban használt valószínűség elszlás. Ezt az elszlás két paraméter határzza meg: a közép (μ), a szórás (σ). 71

72 A szórással mérjük a lehetséges értékek szóródásának mértékét a középérték körül. A nrmális elszlás száms esetben előfrdul. Azkban az esetekben, amikr kkal feltételezhetjük, hgy nagyszámú csekély mértékű hatás érvényesül, amely hatásk egyrészt összeadódnak másrészt önállóan érvényesülnek, ekkr kkal feltételezzük a megfigyelések nrmális elszlását. A hármszög vagy hármpnts elszlást széles körben alkalmazzák, ha a váltzó krábbi (múltbeli) viselkedéséről nem áll rendelkezésre infrmáció. Ez az elszlás nagyn egyszerűen leírható, magas, alacsny és Best Guess értékkel, amelyek a valószínűségelszlás maximum, minimum és mdális értékeit adják meg. A hármszög elszlást tipikusan lyan skaság szubjektív leírására használják, amelyre csak limitált minta adatk állnak rendelkezésre, és főként azkban az esetekben, amikr a váltzók egymáshz való visznya ismert, de az adatk mennyisége kevés (esetleg az adatgyűjtés költségessége miatt). A hármszög elszlás pnts analitikai és grafikus leírása jelentősen eltérő lehet, a szélsőértékek vnatkzásában a mdális értékhez rendelt súly függvényében. Kétfajta hármszögelszlás ismert: Szimmentrikus: amikr a magas érték előfrdulásának valószínűsége azns az alacsny értékek előfrdulásával és a mdális érték-alacsny érték, valamint a mdális érték-magas érték között azns tartmány van. Aszimmetrikus: ekkr a magas érték előfrdulása valószínűbb, mint az alacsny értékeké, és nagybb a tartmány a mdális érték és a magas érték között, mint a mdális érték és az alacsny érték között (vagy frdítva). Ha nincs kunk azt feltételezni, hgy adtt tartmányn belül nagybb biznys érték előfrdulása, mint máské, akkr az így kaptt elszlást egyenletes elszlásnak nevezzük. Ez lyan elszlást jelent, amely minden, azns nagyságú a feltételeknek megfelelő intervallumn azns valószínűségű. A következő egy, az EU Útmutató által bemutattt egyszerű példát mutat be, mely a költség-haszn elemzés, illetve a Mnte Carl szimuláció eredményeit veti össze. 40. táblázat: A közgazdasági teljesítménymutatók kvantitatív kckázatelemzése Megnevezés ENPV ERR Alapeset Várható érték Medián Szórás Minimum érték Maximum érték Annak valószínűsége, hgy az ENPV negatív ill. az ERR alacsnyabb az alkalmaztt diszkntrátánál A kckázat elfgadható szintjének becslése Gyakran a prjektek értékelési jelentésében a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta mutatók a legjbb vagy az alapeset becsléseire vnatkznak, talán a legvalószínűbb értékeket (vagy módt) értve alatta. A prjekt elfgadhatóságának kritériumaként aznban az indikátr várt értéke (vagy átlaga) tekintendő, melyet a kapcslódó valószínűségi elszlásból számítunk. Például, ha egy prjekt esetén az ERR 10%, de a kckázat elemzés azt jelzi, hgy az ERR 70%-s valószínűséggel 4 és 10 között alakul illetve 10 és 13 közötti érték valószínűsége 30%, akkr a prjekt ERR várt értéke csak 8,35% [átlag (4,10)*0.7 + átlag(10,13)*0.3]. Következtetésképen megállapíthatjuk, hgy a fent bemutattt módszer lehetővé teszi, hgy a prjekt kiválasztása ne csak a legjbb becslés alapján történjen, hanem az ehhez kapcslódó kckázatt is vegye figyelembe, a teljesítménynek a kckázattal történő egyszerű súlyzásával. Alapelvként, a jelentős EU-támgatást igénylő prjektek esetében a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók várható értékét kellene szerepeltetni. Az eredmény értékelése szempntjából igen nagy fntssággal bír a magas kckázatú, de jelentős társadalmi hasznt hzó prjektek valamint az alacsny kckázatú és alacsny társadalmi hasznsságú prjektek mérlegelése. Általában a kckázatkkal szembeni semleges megközelítés javaslt, mivel a közszféra több prjekt kckázatát összevnhatja. Ilyen esetekben az ERR várható értéke összegezheti a kckázat értékelést. 72

73 Ugyanakkr biznys esetekben az értékelő vagy a javaslattevő a semleges megközelítéstől eltérhet, és a várható megtérülés mértékére tekintettel több vagy kevesebb kckázatt vállalhat, ugyanakkr az ilyen választásnak minden esetben egyértelműen igazlhatónak kell lennie. Kckázatkezelési stratégia A kckázatkezelés lyan összetett feladat, amely többféle kmpetenciát és jelentős frráskat igényel, és amelyet prfesszinális szakembernek kell ellátnia az érintett menedzselő hatóság és a kedvezményezett hatáskörében. Ugyanakkr a kckázatelemzés elvégzését követően a prjekt kezdeményezőjének minimálisan meg kell állapítania azkat az intézkedéseket, amelyekkel a beaznsíttt kckázatk a nemzetközi legjbb gyakrlatnak megfelelően csökkenthetők. A kckázatk kezelésének főbb módszerei a következők (ezek együttesen is alkalmazhatók): Előkészítés alatti lehetséges kezelési stratégiák Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre A kckázatk áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállaláskkal, biztsítás vagy kezességvállalás útján történhet A kckázat megsztása az érdekeltek között a biznytalanság beflyáslási képessége alapján Üzemeltetővel való flyamats egyeztetés A kivitelezés időintervallumainak a kisfrgalmú (késő tavasz kra ősz) időszakra való tervezése független közbeszerzési szakértők bevnása Megvalósítás alatti lehetséges kezelési stratégiák A prjekttől, vagy prjektrészektől való elállás Felelősség megsztásn alapuló szerződések kötése Flyamats költségkntrll A prjekt értékelések srán az előrejelzés egyik tipikus hibája a prjekt értékelők körében előfrduló tendencia, a túlztt ptimizmusra hajlás a legfntsabb prjekt paramétereket illetően: ezek a beruházás költségei, az elvégzendő munka időszükséglete, a működési költségek és hasznk (UK Treasury Green Bk, 2003) Száms kra visszavezethető ez a túlztt ptimizmusra való hajlam (lásd az alább bemutattt néhány példát a közlekedési prjektekkel kapcslatban.) 41. táblázat: Az ptimista elfgultság kai Az ptimista elfgultság kai Műszaki kk Pszichlógiai kk Gazdasági kk Plitikai, kk intézményi Frrás: UK Treasury Green Bk 2003 Példák Az infrmáció pntatlansága, mint például nem elérhető adatk, új, vagy nem biznyíttt technlógiák. Adatk körében történt váltzásk, így pl. a sebesség, útszélesség, útvnal, biztnság, környezeti előírásk körében bekövetkezett váltzásk. Menedzsment kérdések, így pl. a helytelen számítási eljárás, beszerzési kérdések, a kckázat megszlása. Az ptimizmusra való hajlam személyekben és szervezetekben egyaránt megjelenő tendenciája Az építőipari cégek és a tanácsadók érdekeltek a prjektek előrehaladásában Érdekek, hatalm és intézmények; A szereplők esetenként tudatsan hazudnak annak érdekében, hgy prjektjeik, érdekeik megvalósulhassanak. 73

74 A kckázat mértéke nem azns a prjekt megvalósításának teljes időtartama alatt. A múltban szerzett tapasztalatk biznyítják, hgy a szakirdalmban általánsan elfgadtt tény, hgy a prjekt legkckázatsabb szakasza az indulás időszaka. A beruházási költségek legnagybb része ebben a szakaszban merül fel, ugyanakkr üzemeltetési szempntból ekkr még nem kapunk semmiféle visszajelzést. Amikr a beruházás üzemi /működési fázisba lép, az érintett kckázat csökken, mivel a visszajelzés egyre nyilvánvalóbbá válik. 7. ábra: Kckázati szintek az adtt infrastruktúra prjekt különböző fázisaiban Frrás: OECD TI/1, 2007 A költségkeret túllépése és/vagy a hasznk elmaradása a várakzástól azaz, az ptimista elfgultság különböző, egymástól eltérő tényezők eredménye: Többszereplős döntéshzatal és tervezés szabványstól eltérő technlógiák hsszú tervezési időszak, kmplex határfelületek a prjekt tárgyának és célkitűzésének megváltzása; előre nem tervezett események A költségkeret túllépése és a bevételek elmaradása a frrásk alacsny hatéknyságú felhasználásáhz vezet, valamint a késedelemhez, és tvábbi költségkeret túllépéséhez és haszn elmaradásáhz. Az ptimista elfgultság szintjének minimálisra csökkentése érdekében biznys módsításkat kell végrehajtani, így növelni kell a becsült költséget, és csökkenteni vagy késleltetni kell a becsült hasznkat. Ezeket a módsításkat empirikus alapn kell végrehajtani, például múltbeli adatkat vagy hasnló prjektek adatait felhasználva összehasnlítási alapként. Az ptimista elfgultság miatt végrehajttt krrekció jbb becsléseket eredményez az értékelési flyamat krai szakaszában. Ugyanakkr ezek a krrekciók nem felelnek meg kckázatbecslésként. Skkal inkább lyan kiinduló pntk, amelynek alapján a kckázatelemzés elvégezhető, amely elméletileg minden szükséges tényezőt tartalmaz, ha a várható mutatókat megfelelő pntssággal kezeltük. A kckázatelemzés a kckázatkezelés alapja, mely magába fglalja a kckázatk csökkentésére alkalmas stratégiák meghatárzását, beleértve annak meghatárzását, hgy hgyan rendeljük a kckázatt az érintett felekhez és milyen kckázatt érdemes átadni prfi kckázatkezelő cégnek, így pl. biztsító társaságnak. 74