KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0507-es bevalláshoz

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0507-es bevalláshoz Tisztelt Adózó! Ebben a bevallásban kell az államháztartással szemben a évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adó- és járulékkötelezettségeirôl számot adnia február 15-éig. Ha a bevallását határidôn túl, de még december 31-éig benyújtja, akkor ezt a nyomtatványt töltse ki és küldje be az adóhatósághoz. Ha a bevallást december 31-éig nem nyújtja be, akkor az adóhatóság által a pótlás évében rendszeresített bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania. A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenôrzését megelôzô benyújtása esetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság 100 ezer forintig terjedô mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a késedelmét hitelt érdemlô módon nem menti ki. Ha az adóbevallás határidôben történô benyújtásában akadályoztatva volt, akkor az akadályoztatás megszûnését követô 15 napon belül kell a bevallási kötelezettségének eleget tennie. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejûleg kell benyújtani az adóhatósághoz a késedelmet igazoló iratokkal együtt. Általános tudnivalók Az adózás rendjérôl szóló többször módosított évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 1. sz. mellékletének I/B) 2. a.) pontjában foglaltak alapján a 0507-es bevallást annak az éves bevallás benyújtására kötelezett magánszemélynek kell benyújtania, akinek munkáltatói, kifizetôi minôségében, illetve a tevékenységével összefüggésben egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége van az államháztartás felé. Ez azt jelenti, hogy ezt a bevallást kell kitöltenie az egyéni vállalkozón és a mezôgazdasági ôstermelôn (családi gazdálkodón) kívül annak a magánszemélynek is, akinek az államháztartás felé adó- és járulékfizetési kötelezettsége van, de a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként és/vagy ôstermelôként folytatja. Ilyen eset lehet pl. amikor a magánszemély munkaviszony keretében foglalkoztat mint munkáltató egy másik magánszemélyt. Ebben a bevallásban nem szerepelhet a személyi jövedelemadó bevallásban (0553-as bevallás) kiszámított, megállapított (saját) adó- és járulékfizetési kötelezettsége! A 0507-es bevallásban az a - n oszlopokban a vonatkozó jogszabályi elôírások alapján megállapított kötelezettségek összegét kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy ténylegesen befizette-e azokat. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! Amennyiben többféle tevékenységet folytat (pl. egyéni vállalkozó és mezôgazdasági ôstermelô is), akkor az egyes adónemek tekintetében a kötelezettségét összevontan kell megállapítania. Ha pl. mindkét tevékenységében foglalkoztat alkalmazottat, akkor a munkabérekbôl levont adóelôlegek összegét adja össze és az így kapott összeget írja be az 1. sor megfelelô oszlopába. Egyes kiegészítô bevallási kötelezettségek E bevallásban felsorolt egyes adónemek esetében az adott jogszabályok további bevallásadási kötelezettséget is megállapíthatnak, amelyek teljesíthetôsége érdekében az adóhatóság további bevallásokat rendszeresített. Ezeket a nyomtatványokat a nyomtatvány-forgalmazóknál lehet megvásárolni, illetve az internetrôl lehet letölteni. Az éves bevallás benyújtására kötelezett adózónak a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségérôl a termékenkénti részletezettségû külön bevallást a as számú nyomtatványon kell benyújtania február 15-éig; a nemzeti kulturális járulék-fizetési kötelezettséget a 0516-os számú nyomtatványon kell bevallania február 15-éig. Ha a bevallás kitöltése közben hibázik, a javítást igazolja aláírásával. Amennyiben az adóbevallása valamilyen oknál fogva helytelen, és ezt csak a benyújtást követôen, de az adóhatóság ellenôrzését megelôzôen veszi észre, mód van rá, hogy helyesbítse azt. Ha helytelenül vallotta be a kötelezettségeit a 0507-es bevallásban, akkor az adatokat évben a 0631-es számú nyomtatványon helyesbítheti. Személyi adatai között adóazonosító jelét, adószámát (ha van), nevét, levelezési címét tüntesse fel. Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzôen tartózkodik. A gyorsabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen Önt vagy azt a személyt, aki a bevallást elkészítette, napközben elérhetjük. Abban az esetben, ha az adóhatóság által nyomdai úton elôállított bevallási lapot tölti ki, akkor a es, es, és a as lapokon a személyi adatait nem kell kitöltenie. A nyomtatványokat az internetrôl is letöltheti, de ebben az esetben minden egyes lapon tüntesse fel az azonosító adatait. A bevallás internet elérhetôsége a web-lapon a szoftverek menüpont alatt található. A borítólap (D) blokkjában a törvényes képviselô, meghatalmazott adatait kell feltüntetni. A borítólapon annak a személynek a nevét és telefonszámát kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külsô cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ô adatait kérjük szerepeltetni. Az adóbevallást fô szabály szerint az adózónak kell aláírnia. Lehetôség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az adózás rendjérôl szóló évi XCII. törvény (Art) 7. (1) bekezdésében meghatározott képviselôje, meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazottak személye a következô lehet: magánszemély törvényes képviselôje, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértô, okleveles adószakértô, adótanácsadó, könyvelô, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, valamint közokiratban, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy, továbbá, amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, úgy a nagykorú alkalmazottja. Amennyiben a bevallást meghatalmazott írja alá, az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában X -szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Amennyiben a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a fôlapon a megfelelô kódkockában X -szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével, kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet. Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt

2 2 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történô csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idôpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelybôl a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelmûen megállapítható. Az adóbevallást, illetôleg az adóbevallással egyenértékû nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértô, okleveles adószakértô ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetôleg adóbevallással egyenértékû nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértô, okleveles adószakértô terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás fôlapján (az E blokkban) kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértô, okleveles adószakértô nevét, adóazonosító számlát, a bizonyítvány / igazolvány számát. A 0507-es bevallást a telephelye, annak hiányában az állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtania. Amennyiben több telephelye van, akkor ahhoz az adóhatósághoz kell a bevallását beküldenie, ahol az adószámot kapta. Ha nincs adószáma (mert pl. mezôgazdasági ôstermelô), de a 0507-es bevallás benyújtására kötelezett, akkor az állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz nyújthatja be ezt a bevallást. A családi gazdálkodónak ezt a bevallási lapot a családi gazdaság központja szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtania. Abban az esetben, ha Ön mezôgazdasági ôstermelô és/vagy egyéni vállalkozó és a 0507-es bevallás kitöltésére nem kötelezett, mert a 0507-es lapon felsorolt kötelezettsége nincs, akkor ezt a nyomtatványt nem is kell beküldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó bevallás lap (F) rovat VI. mezôjének 209. sorában (ha pedig az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerint adózik és 0553-as bevallás benyújtására nem kötelezett, akkor a 0543-as bevallás 0543/A lapjának 01. sorában) ne feledje nyilatkozatát megtenni azzal kapcsolatosan, hogy a évben a 0507-es bevallásban felsorolt adónemek tekintetében nem volt kötelezettsége. (Ha munkáltatói elszámolást vagy adóhatósági adómegállapítást kér és a mezôgazdasági kistermelôi tevékenységére vonatkozóan az egyszerûsített bevallási nyilatkozatot kitölti, akkor azon a nyomtatványon nyilatkozhat arról is, hogy a 0507-es bevallásban felsorolt adónemek tekintetében nincs adókötelezettsége.) Amennyiben nem nyilatkozik arról, hogy nincs kötelezettsége és a 07-es bevallást sem nyújtja be, akkor a bevallásadási kötelezettségének elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. A BEVALLÁSBAN AZ ADATOKAT AZ ELÔNYOMOTT EZER FORINT SZÖVEG FIGYELEMBEVÉTELÉVEL EZER FORINTRA KEREKÍTVE KELL BEÍRNI, A KEREKÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYA SZERINT (499 FORINTIG LEFELÉ, 500 FORINTTÓL FELFELÉ KELL KEREKÍTENI). Pl Ft esetén a beírandó szám (figyelemmel az elônyomtatott ezer forint szövegre) 187. A kerekítésbôl származó különbözetet az adózónak az adóéven belül, a következô adómegállapítási idôszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelôzôen korrekciós tételként kell figyelembe vennie. Például: ha januártól az adókötelezettség havi 1300 forint, a kerekítéssel januárban 1 ezer forint, februárban 2 ezer forint, márciusban pedig 1 ezer forint az adókötelezettség. Hónap Összeg Halmozott Havi Összes halmozott kötelezettség kötelezettség kötelezettség Január ezer 1 ezer Február ezer 3 ezer Március ezer 4 ezer Abban az esetben, ha januártól havi 1700 forint az adókötelezettség, a kerekítéssel januárban 2 ezer forint, februárban ezer forint és márciusban 2 ezer forint az adókötelezettség. Hónap Összeg Halmozott Havi Összes halmozott kötelezettség kötelezettség kötelezettség Január ezer 2 ezer Február ezer 3 ezer Március ezer 5 ezer Az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontja alapján, ha a megállapított adó összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétôl vagy az elôzô megállapítási idôszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási idôszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az az 1000 forintot elérte. Ne feledje a bevallását az elônyomtatott helyen aláírni. A nyomtatvány fehéren hagyott rovatait tollal vagy írógéppel két példányban töltse ki. Az egyiket küldje be az adóhatósághoz. A bevallás másik kitöltött példányát és a postai feladóvevényt ôrizze meg december 31-éig. Részletes tudnivalók az egyes sorok kitöltéséhez es lap kitöltése 01. sor: Munkáltatói személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni az Ön által foglalkoztatott alkalmazottak munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmébôl levont személyi jövedelemadó elôleget. A levont adóelôleget az elszámolt hónapot követô hó 12-éig kellett befizetnie. Pl. az alkalmazott részére január hónapra vonatkozóan február 3-án kifizetett munkabérbôl levont személyi jövedelemadó elôleget a január (a) oszlopba kell beírnia. 02. sor: Munkáltatói személyi jövedelemadó évi különbözete Számlaszám: APEH Személyi Jövedelemadó. Ennek a sornak az m oszlopába azok írhatnak be adatot, akik mint munkáltatók állapítják meg az alkalmazott adókötelezettségét, és az Art 41. -ának megfelelôen az adó és a korábban levont adóelôleg különbözetének összegét a bevallás benyújtásáig pénzügyileg is rendezték. (Ellenkezô esetben az adó és az adóelôleg különbözetét a 0510-es számú nyomtatványon kell bevallani szeptember 20-áig.) Ha a számított összeg kötelezettség, azt az elôjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor (-) elôjellel kell szerepeltetni. Ezt az összeget az 1. sor nem tartalmazhatja. 03. sor: Kifizetôi minôségben levont személyi jövedelemadó elôleg és személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a kifizetôi minôségében a személyi jövedelemadó törvény alapján levont forrásadót és az összevonandó, de nem munkaviszonyból származó jövedelembôl levont adóelôleget. Pl. a segítô családtag részére április 10-én kifizetett összegbôl levont adóelôleget a d oszlopba kell beírni. Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetni a megbízási díjakból levont adóelôleg összegét, valamint a kisösszegû forint alatti kifizetésekbôl levont forrásadót (38 százalék).

3 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 3 A saját jövedelme után befizetett személyi jövedelemadó összegét az 1-3. sorok összegébe ne számítsa be! 04. sor: Természetbeni juttatás utáni adó az 5. és a 6. sor adata nélkül Ebben a sorban a kifizetôt (juttatót) terhelô 44 százalékos személyi jövedelemadó összegét kell szerepeltetni. Az itt feltüntetett adóösszeg nem tartalmazhatja a reprezentáció, üzleti ajándék, valamint a cégautó-adó összegét. A természetbeni juttatások után az adó mértéke 44 százalék, melyet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallania, az adó összegét a juttatást követô hó 12-éig kellett befizetnie. A kifizetôt terhelô kamatkedvezmény utáni adót december havi, ha a tartozás év közben szûnt meg, akkor a tartozás megszûnésének hónapja szerinti kötelezettségként kell bevallani. 05. sor: Reprezentáció és üzleti ajándék értéke utáni adó E címen költséget a magánszemélyek közül csak az egyéni vállalkozó számolhat el, így a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettség is csak ôt terhelheti. A reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adókötelezettségét csak az adóév utolsó hónapjának (december havi) kötelezettségeként kell bevallania, mivel adókötelezettségét e címen csak az éves vállalkozói bevétele és létszámadatok ismeretében tudja megállapítani. Abban az esetben azonban, ha az üzleti ajándék egyedi értéke a 10 ezer forintot meghaladja, akkor a juttatás hónapjának kötelezettségei között kell bevallani az ilyen üzleti ajándék utáni adót. Az 5. sor l oszlopában kimutatott összeget február 15-éig kell megfizetnie azzal, hogy a befizetett összeget a évi költségei között számolhatja majd el. A reprezentáció és üzleti ajándék értéke utáni adózási szabályokat az egyéni vállalkozók a es bevallási lap kitöltési útmutatójából ismerhetik meg. 06. sor: Cégautó-adó Amennyiben Ön egyéni vállalkozó és cégautó-adót fizet, akkor annak összegét abban a hónapban szerepeltesse, amelyik hónapra vonatkozóan megfizette azt. A december hónapra befizetett cégautó-adó összegét akkor is ebben a sorban szerepeltesse, ha januárjában (12-éig) fizette be azt. (Ekkor azonban nem a évi, hanem majd a évi költségei között érvényesítheti ezt a befizetést.) Ha megfizette a cégautó-adót, akkor a es bevallási lapot is ki kell töltenie az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége miatt. A cégautó-adó után megfizetett egészségügyi hozzájárulást az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor a költségek között is elszámolhatja a befizetés idôpontjában. 07. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét. 08. sor: Csomagolás környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Csomagolás környezetvédelmi termékdíja feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolás környezetvédelmi termékdíjának összegét. A termékdíj fizetésére a csomagolást végzô a kötelezett, amennyiben azt a csomagolóeszköz gyártója nem vállalja át. Itt kell szerepeltetni a (2005. január 1-jétôl bevezetett) kereskedelmi csomagolás termékdíját is. 09. sor: Hûtôberendezések és hûtôközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hûtôberendezések és hûtôközegek környezetvédelmi termékdíja feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtôberendezések és hûtôközegek környezetvédelmi termékdíjának összegét. 10. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorok környezetvédelmi termékdíjának összegét. 11. sor: Egyéb kôolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Egyéb kôolajtermékek környezetvédelmi termékdíja feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az egyéb kôolajtermékek környezetvédelmi termékdíjának összegét. 12. sor: Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja Ebbe a sorba a évi CIII. törvény 16. (3) bekezdése alapján csak azok írhatnak december 31-éig negatív adatot, akik közvetlen anyagként december 31-éig beszerzett termékdíjas terméket használtak fel. 13. sor: Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Ebben a sorban a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíjának összegét kell feltüntetni. 14. sor: Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja bevételi számla A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. évi törvény január 1-jétôl hatályos 2. (3) bekezdés g) pontjában meghatározott elektromos és elektronikai berendezéseket terhelô környezetvédelmi termékdíj összegét kell ebben a sorban feltüntetni. 15. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: APEH Rehabilitációs hozzájárulás Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény 41/A. -ában és a 42/A. (2) bekezdésében meghatározott rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség összegét kell beírni. Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkáltató, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fôt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

4 4 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A hozzájárulás naptári évi összege 2005-ben Ft/fô/év. A hozzájárulás éves összege a kötelezô foglalkoztatási szintbôl hiányzó létszám és a hozzájárulás éves mértékének szorzata. Rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként elôleget kellett fizetni az utolsó negyedév kivételével. Az elôleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Az elôleget az I-III. negyedévre a negyedévet követô hó 20-áig kellett befizetni. A befizetett elôlegek és az éves hozzájárulás különbözetét február 15-éig kell megfizetni. Az elôlegeket a c, az f és az i oszlopokban, az elôleg és az éves kötelezettség különbözetét az m oszlopban kell feltüntetni. 16. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékfizetési kötelezettséget kell beírnia. Munkaadói járulékalapot képez a munkaadó által a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó-köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. Nem képez járulékalapot a Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatás. A munkaadói járulék mértéke a járulékalap 3 százaléka. 17. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék Ebbe a sorba a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján levont munkavállalói járulék összegét kell beírnia. A munkavállalói járulék alapja a munkavállaló munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabére, illetménye (keresete). Nem kell munkavállalói járulékot fizetnie a magánszemélynek, amennyiben öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetôleg arra jogosulttá vált. A munkavállalói járulék mértéke a járulékalap 1 százaléka. 18. sor: Játékadó Számlaszám: APEH Játékadó bevételi számla Ebben a sorban a szerencsejáték szervezésérôl szóló évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerô automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, azt a számú nyomtatványon kellett bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kellett bevallani.) 19. sor: Kulturális járulék Számlaszám: APEH Nemzeti kulturális járulék Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény alapján fizetendô nemzeti kulturális járulék-kötelezettség összegét kell szerepeltetni. A kivitelezést terhelô járulékalap megállapításának és megfizetésének módját, a részletes szabályait a 10/2001. (IV.24.) NKÖM-PM együttes rendelete szabályozza. Ebben a sorban negatív elôjelet, visszaigényelhetô összeget kizárólag az építtetô, illetve a kivitelezô szerepeltethet az évi XXIII. tv. 5/B (5) (6) bekezdésében foglaltak miatt. A kulturális járulék összegét (mely a költségek között is elszámolható) nemcsak e bevallási lapon, hanem a nyomtatványboltban beszerezhetô vagy az Internetrôl letölthetô 0516-os számú bevallásban is szerepeltetni kell, melyet február 15-éig kell benyújtani. A es számú bevallásban termékcsoportonként és szolgáltatástípusonként kell a bevallási kódszám megjelölésével feltüntetni a járulék összegét. A bevallási kódszámjegyzéket a 0516-os számú bevallás kitöltési útmutatója tartalmazza. Az n oszlopba beírt összegnek meg kell egyeznie a 0516-os bevallásban kiszámított kötelezettség összegével. 20. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: APEH Szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény alapján fizetendô szakképzési hozzájárulás összegét kell szerepeltetni. Ezt a hozzájárulást a magánszemélyek közül csak az egyéni vállalkozók kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértéke egyéni vállalkozók esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek az 1,5 százaléka. Az f oszlopba az elôleg címén befizetett összeget, az m oszlopba a befizetett elôleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét kell beírni, melyet a tárgyévet követô év február 15-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettôl az idôponttól lehet visszaigényelni. Járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A járulékok bevallása az adóbevallás részét képezi. Az egyéni vállalkozónak minôsülô magánszemély, a családi gazdálkodó foglalkoztató, valamint a foglalkoztatónak minôsülô, de nem egyéni vállalkozó magánszemély ezen a nyomtatványon vallja be a biztosítási jogviszonyban álló alkalmazottak, kizárólag az egyéni vállalkozó a segítô családtagja(inak) járulékait. Foglalkoztatónak akkor minôsül az egyéni vállalkozó és a magánszemély, ha biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, stb.,) foglalkoztat másik magánszemélyt. A foglalkoztatott biztosítását megalapozhatja munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási jogviszony, vállalkozási jellegû jogviszony stb.,) melynek alapján a foglalkoztató járulékfizetésre, bevallásra kötelezett. Társadalombiztosítási szempontból segítô családtag lehet: az egyéni vállalkozónak az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az egyéni vállalkozó a saját jogú járulékait itt nem tüntetheti fel! Annak bevallására a es nyomtatvány szolgál. Az egyéni vállalkozónak és az egyéni vállalkozónak nem minôsülô magánszemélynek akkor kell kitöltenie ezt a bevallási nyomtatványt, ha az Art. szerinti kifizetônek, illetve munkáltatónak minôsül. Ilyen eset, pl. amikor az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, vagy a mezôgazdasági ôstermelô, családi gazdálkodó munkaviszony keretében magánszemélyt foglalkoztat stb. Az Art. szerint, a természetes személyek közül járulék tekintetében (az alkalmazott vonatkozásában) kifizetô az egyéni vállalkozó, a mezôgazdasági ôstermelô, a családi gazdálkodó, valamint az ezeknek nem minôsülô magánszemély is, ha biztosítottat foglalkoztat.

5 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 5 A magánszemélynek akkor kell kitöltenie a járulékokra vonatkozóan ezt a nyomtatványt, ha biztosítottat foglalkoztat. A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrôl, a fizetésre kötelezettek körérôl, a járulékok mértékérôl stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik. A bevallás elkészítéséhez, a járulékok kiszámolásához segítségként néhány fogalom és jogszabályi helye: Ki minôsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minôsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezô jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezô jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. és a október 1-jétôl hatályos (7)-(8) bekezdései) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelô egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsô határa (Tbj. 24., 31. ) Figyelem! A Tbj ának október 1-jétôl hatályos új (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a 19. (1) bekezdésétôl eltérôen a foglalkoztató 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A Tbj ának október 1-jétôl hatályos új (8) bekezdése értelmében pedig a START-kártyával rendelkezô biztosított foglalkoztatása alapján a foglalkoztató a fizetendô társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének a pályakezdô fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követôen munkát keresôk foglalkoztatásának elôsegítésérôl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvényben (a továbbiakban: Pftv.) meghatározottak szerint tesz eleget. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képezô jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelô járulékot levonni és a kiszámított járulékot az Art számú mellékletében meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A bevallási nyomtatványon nem kell feltüntetni a járulékok alapját, csak a járulékalap után kiszámított járulékok összegét. A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke január 1-jétôl 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetôleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5 százalék nyugdíjjárulék, (magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék), illetve a 4 százalék egészségbiztosítási járulék egy sorban történô bevallása nem lehetséges. A járulékokat a járulékalapot képezô jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a foglalkoztatottak részére járulékalapot képezô jövedelem kifizetésére utólag kerül sor. A biztosított által fizetendô járulék megállapítása szempontjából azonban arra az évre (idôszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették. Pl.: Ha a biztosított számára évre vonatkozó járulékalapot képezô jövedelem kerül kifizetésre év során, úgy a biztosított által fizetendô ún. egyéni járulékok mértéke a évi szabályoknak megfelelô (8,5 + 4%), ugyanakkor a nyugdíjjárulékot a évben érvényes legfeljebb napi 6490,- Ft járulékfizetési felsô határ erejéig kell megfizetnie. Az egészségbiztosítási járulék mértéke évben 4 százalék és felsô határa nincs! A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezô) jövedelme után felsô határ nélkül 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezô juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíj-pénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében továbbra is érvényesül a járulékfizetési felsô határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezô jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsô határig. Ezt a felsô határt évre a Magyar Köztársaság költségvetésérôl szóló törvény naptári napi forint, egész évre számítva (365 x =) forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetôleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezô jövedelmeibôl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a nyugdíjjárulékot és tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyiltakozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezô juttatásai elérték a járulékfizetés felsô határát. Amennyiben a -tól l -ig egyetlen oszlopba sem kerül adat, mert pl. az alkalmazott egész évben táppénzben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben stb. részesült, és a foglalkoztatónak csak ez az egy alkalmazottja van, e bevallást nem kell benyújtania, amennyiben a 0553 bevallás 07. lapján errôl nyilatkozott. Az olyan hónapban, amelyben járulékalapot képezô jövedelem kifizetésére nem került sor (pl. táppénzfolyósítás miatt), az oszlopokba nullát írni nem kell, azt üresen kell hagyni. A bevallásban a kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított járulékok (18; 8,5; 0,5; 15; 11; 4%) összegét akkor is fel kell tüntetni, ha annak megfizetésére bármilyen okból nem került sor. A bevallás kitöltése során, pl. túlvont egyéni járulék (8,5; 0,5; 4%) visszafizetése esetén negatív (-) elôjelû szám is szerepelhet es lap kitöltése 21. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot illetô járulékok összesen Számlaszám: APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletô bevételek Ebben a sorban a ig sorok oszloponként összesített adatát kell feltüntetni. 22. sor: Foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelô, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követôen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj ). 23. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezô jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék össze-

6 6 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ gét kell feltüntetni. Ide kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjárulékai írhatók, valamint itt kell feltüntetni a nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban került sor (Tbj , 21., , ). A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék összege ebbe a sorba nem írható. 24. sor: Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély után fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Itt csak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: MEP) engedélye alapján társadalombiztosítási kifizetôhelyet mûködtetô egyéni vállalkozó (foglalkoztató) tüntethet fel adatot. A járulék összegeként a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély (elôfordulhat mindkettô is) összege után kiszámított adatot kell feltüntetni (Tbj , 26. ). A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék összege ebbe a sorba nem írható. 25. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (0,5%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban kerül sor (Tbj , 20., 24., ). Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összege nem írható. 26. sor: Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély után fizetett nyugdíjjárulék (0,5%) Ezt a sort csak a MEP engedélye alapján társadalombiztosítási kifizetôhelyet mûködtetô egyéni vállalkozó (foglalkoztató) töltheti ki. A díj, segély (a kettô együtt is elôfordulhat), összege után kiszámított nyugdíjjárulék kerül beírásra. (Tbj , 26. ). Ebbe a sorba a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytôl levont nyugdíjjárulék összege nem írható. 27. sor: A foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (15%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelô, a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj utáni 15 százalékos mértékû nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni, amely magában foglalja a biztosított által fizetendô nyugdíjjárulékot is. 28. sor: Egészségbiztosítási Alapot illetô járulékok öszszesen Számlaszám: APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletô bevételek Ebben a sorban a sorba írt adatokat összesítse oszloponként. 29. sor: Foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelô, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követôen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezô jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj ). 30. sor: Biztosított foglalkoztatott egészségbiztosítási járuléka (4%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezô jövedelem ide nem értve az Szja-tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követô idôpontban kerül sor (Tbj , 21., 24., ) Az egészségbiztosítási (4%) járuléknak nincs felsô határa. 31. sor: A START-kártyás foglalkoztatott utáni kötelezettség (15%) Ebbe a sorba a START-kártyával rendelkezô foglalkoztatott utáni kötelezettséget kell feltüntetni október hónaptól. A foglalkoztatott által fizetendô nyugdíj- és egészségbiztosítási (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthetô! Ennek megfelelôen a járulékalapot képezô jövedelembôl a foglalkoztató által levont egyéni járulékokat a 23. vagy 25. sorban, illetve a 30. sorban kell szerepeltetni! A munkaadó a kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkezô, vagy végzettséggel nem rendelkezô pályakezdô fiatal esetében a kötelezô legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeres, felsôfokú végzettségû pályakezdô fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelô járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehetô juttatással összefüggô kötelezettséget az általános szabályok szerint kell közölni. 32. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebbe a sorba az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) alapján munkáltatói, illetve kifizetôi minôségében fizetendô százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét kell beírni. Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a Tbj. szerinti belföldi illetôségû magánszemélynek az adóévben juttatott (megszerzett) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelôleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg után, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap (a társadalombiztosítási és a baleseti járulékalap) meghatározásánál nem kell figyelembe venni. (Pl. a Szja. tv. szempontjából az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, a társadalombiztosítási szabályok szerint azonban nem minôsül járulékalapot képezô jövedelemnek.) Jellemzôen ilyen jövedelmek: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerzôdés alapján, vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítô családtagként, választott tisztségviselôként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzô személy tárgyhavi járulékalapot képezô jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználási, hasznosítási, használati szerzôdés alapján a vagyoni értékû jog ellenértékeként kifizetett díjazás. A külön adózó jövedelmek közül: az Szja tv a (7) bekezdésének rendelkezése szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. Nem minôsül járulékalapot képezô jövedelemnek az Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás akkor sem, ha biztosítottnak juttatja a kifizetô, ennek megfelelôen százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetni, a kamatkedvezménybôl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minôsül alkalmi munkavállalónak. Nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az olyan jövedelem, vagy természetbeni juttatás után, amely a fennálló biztosítási jogviszony alapján a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgál. A biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék fizetésére fennálló kötelezettség is.

7 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 7 A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegének nem képezi alapját többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az adóterhet nem viselô járandóság, a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 28. (1) bekezdés a) pontja alapján kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszûnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történô visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés, a kifizetô által magállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetôt terhelô összege, a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizetô [Szja tv. 7. (2) a)] által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja. tv. 7. (1) bekezdésének ka) -kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremûködéséért a törvény hatálybalépését követôen kapott ellenszolgáltatás. A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke az alapját képezô jövedelem 11 százaléka. Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a es lapon kell bevallania a 167. sorban a megfizetett cégautó adó után fizetendô egészségügyi hozzájárulás összegét. Ha Ön ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô mezôgazdasági kistermelô, családi gazdálkodó, kiegészítô tevékenységet folytató (falusi turizmus, fûrészáru feldolgozás) családi gazdálkodó és az e tevékenységébôl származó összevont adóalapot képezô jövedelmére az átalányadózást választotta, akkor a es bevallási lap 167. sorában kell bevallania az átalányadó elôlegének alapulvételével kiszámított egészségügyi hozzájárulás összegét is. Ha Ön tételes költségelszámolást választó egyszerûsített bevallási nyilatkozatot benyújtó ôstermelô, családi gazdálkodó, a bevétel 5 százalékának 15 százalékát köteles egészségügyi hozzájárulásként megfizetni. Ezt a kötelezettséget a es bevallási lap 165. sorában kell feltüntetnie. 33. sor: Az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után fizetendô százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban a 32. sor összegébôl kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után fizetendô százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell kimutatni. Figyelem! Az Szja-tv ának (10) bekezdése szerinti ajándék, reprezentáció címén keletkezô adóköteles jövedelem után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást február 15-éig kell megfizetni. 34. sor: 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezôgazdasági ôstermelôt terhelô egészségügyi hozzájárulást abban az esetben, ha az ôstermelô jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítô elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Az ôstermelô a munkáltatójának tett bevallást helyettesítô nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbôl a tevékenységébôl származó bevételérôl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának 15 százaléka) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbôl való levonás szabályai szerint nincs lehetôség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérôl a T29/2005-ös lapon kell a magánszemély állandó lakhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. 35. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban az Eho. törvény a alapján a teljes munkaidôben foglalkoztatottak után fizetendô tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának idôtartama alatt havi 3450,- forint (naptári naponként 115,- forint), november 1-jétôl havi 1950,- forint (naptári naponként 65,- forint). Ez a sor nem tartalmazhatja a részmunkaidôben foglalkoztatottak utáni hozzájárulás kötelezettséget! A tételes összegû egészségügyi hozzájárulás elsôdlegesen a kifizetôt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján. Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kifizetôvel fennálló munkaviszony esetén (tekintett nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidôben történik, de ez a sor csak a teljes munkaidôben foglalkoztatottak utáni kötelezettséget tartalmazhatja), bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû szerzôdésen alapuló, valamint segítô családtagi jogviszony alapján akkor, ha a természetes személy e tevékenységébôl származó tárgyhavi, az adóelôleg megállapításánál figyelembe vett jövedelme eléri a tárgyhónapot megelôzô hónap elsô napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ha e jogviszonyokban a jövedelem kifizetése nem havonként, hanem idôszakonként vagy a tevékenység befejezését követôen történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri az elôzôekben említett összeget. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatt, a keresôképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét idôtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idôtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér- (illetmény-), távolléti díj - fizetés történt, az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülô az ellátás folyósítása alatt munkát végez, a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülô munkavállaló tizennégy évesnél fiatalabb gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek, otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idôtartamára, a START-kártyával rendelkezô pályakezdô fiatalnak a Pftv. 1. -a (1) bekezdésének 3. és 4. pontjában meghatározott jogviszonyban történô foglalkoztatásának idôtartama, a fogvatartás idôtartama alatt, és az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén. 36. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidôben foglalkoztatottak után Számlaszám: APEH Egészségügyi hozzájárulás

8 8 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Ebben a sorban az Eho. törvény alapján a részmunkaidôben foglalkoztatottak után fizetendô tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget kell feltüntetni. A foglalkoztatás idôtartamával arányosan számított tételes egészségügyi hozzájárulás megállapítására január 1-jétôl van lehetôség. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban történô foglalkoztatás a teljes munkaidônél rövidebb munkaidôben történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidô és a részmunkaidô arányában, de legfeljebb 50 százalékos mértékben csökkentett összegben állapítható meg. Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege január 1-jétôl október 31-ig: heti 20 órás foglalkoztatás esetén 1725 Ft, heti 25 órás foglalkoztatás esetén 2156 Ft, heti 30 órás foglalkoztatás esetén 2588 Ft, heti 35 órás foglalkoztatás esetén 3019 Ft. Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege november 1-jétôl: heti 20 órás foglalkoztatás esetén 975 Ft, heti 25 órás foglalkoztatás esetén 1219 Ft, heti 30 órás foglalkoztatás esetén 1463 Ft, heti 35 órás foglalkoztatás esetén 1706 Ft. Amennyiben a magánszemély foglalkoztatására az elôzôekben ismertetett munkaidôtôl eltérô idôtartam vonatkozott, a hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét (3450 vagy 1950 Ft) el kell osztani a törvényes munkaidô óraszámával (40 óra), majd az így kapott összeget meg kell szorozni azzal az óraszámmal, amelyrôl a munkaszerzôdésben kötelezô heti munkaidôként rendelkeztek. 37. sor: Ennek a sornak az m oszlopában összesítse az sorok n, és a sorok m oszlopába írt adatokat. A szakképzési hozzájárulás elszámolására készült részletezô lap kitöltése (a as lap kitöltése) A Szh. tv. 6. (7) bekezdése alapján az állami adóhatósággal elszámoló, gyakorlati képzést nem szervezô hozzájárulásra kötelezett 3. szerinti hozzájárulási alapjáról és mértékérôl, valamint az 5. (2) bekezdés szerinti levonásokról a bevallási idôszakot követôen az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az Oktatási Minisztérium Alapkezelôjének, amelyhez a részletezô lap kitöltése szükséges. A részletezô lap az adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás levezetésére szolgál. E részletezô lapot a kitöltési útmutatóban közölt adóalanyok közül azok töltik ki: a) akik nem tartoznak a Szh. tv. 4. (1) bekezdés alá, b) akik év közben kezdik a gyakorlati képzést, vagy év közben jelentkeznek be, a gyakorlati képzés kezdô napjáig, vagy az Alapkezelô felé történô regisztrációba vétel napjáig. Az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a 0543-as számú bevallásban teljesíti. A részletezô lapra fel kell vezetni az adózó nevét és adószámát, azonosan a fedôlapon feltüntetettel. 1. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja A szakképzési hozzájárulás alapja a) a számvitelrôl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 79. -ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség, b) az egyszeres könyvvitelt vezetô hozzájárulásra kötelezettnél a Számv. tv ának (3) bekezdése szerint meghatározott (a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt) bérköltség. A számvitelrôl szóló törvény hatálya alá nem tartozó hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében: a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség. 2. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség) Ebbe a sorba a bérköltség 1,5 százalékának megfelelô csökkentô tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 3. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (a bruttó kötelezettség 80%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét az alábbiak figyelembevételével az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig csökkentheti. Ezt a sort kötelezôen ki kell tölteni! 4. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentô tételek (az 5. és 6. sorok adata összesen) Ebbe a sorba kell beírni az 5. és 6. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképzô iskola, valamint a felsôoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnôttképzésrôl szóló évi CI. törvény (Fktv.) 20. -ában meghatározott felnôttképzési szerzôdés, illetôleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerzôdés alapján megszervezett képzés költségeivel. 5. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállalói számára a felnôttképzési szerzôdés, illetôleg a tanulmányi szerzôdés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthetô a bruttó kötelezettség. Az Országos Képzési Jegyzékben nem szereplô képzések hozzájárulási kötelezettség terhére történô elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt. 6. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások öszszege A szakképzô iskola, valamint felsôoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzôdött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelô mértékig vehetô figyelembe kötelezettségcsökkentô tételként. A felsôoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet. Amennyiben a 05. és a 06. sor szerinti kötelezettségcsökkentô tételek összege (04. sor összesen adata) nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 80 százalékát (03. sor adata), akkor ennek a különbözetével (03. sor és 04. sor különbsége) növelt 20 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 20 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettsége 80 százaléka) felüli része. 7. sor: Nettó kötelezettség (a 2. sor összegébôl a 4. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (02. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentô tételek összegének (04. sor) különbözetét kell beírni. A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 20%-a. Ha a kötelezettségcsökkentô tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 80%-át, akkor ennek különbözetével növelt 20 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ebbe a sorba 0-t írjon be. Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal