Útmutató a számú bevallási lap kitöltéséhez

Átírás

1 Útmutató a számú bevallási lap kitöltéséhez A számú bevallási lap az államháztartással szembeni egyes adó- és járulékkötelezettségek bevallására szolgál. A havi és az évközi (negyedéves) bevallás benyújtására kötelezett adózóknak a megszûnés hónapjára is ezen az adóbevalláson kell kötelezettségeiket teljesíteni. A számú bevallási lap a I rovataiban a vonatkozó jogszabályi elõírások alapján megállapított kötelezettség összegét kell szerepeltetni, függetlenül a ténylegesen befizetett összegektõl. A bevallásnak, tehát nem a pénzforgalmat kell tükröznie. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forintos szöveg figyelembevételével ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé). Például Ft esetén a beírandó szám (figyelemmel az elõnyomott ezer forintos szövegre) 642. Ha a megállapított adó, járulék összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétõl vagy az elõzõ megállapítási idõszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási idõszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A számú lapon feltüntetett költségvetési kapcsolat adónem kódszáma a bevallás feldolgozhatósága érdekében szerepel. A járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékfizetés mértékérõl stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet (továbbiakban R.) rendelkezik január 1-jétõl a bevallás benyújtásakor a következõ változásokra kell tekintettel lenni a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során. A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék. Ebbõl a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 11 százalék. A év bevallásához hasonlóan a társadalombiztosítási járulékot megosztva kell teljesíteni a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap felé. A társadalombiztosítási járulék megoszlása nyugdíjbiztosítási járulék 18%, egészségbiztosítási járulék 11%. Hasonlóan megosztva kerül bevallásra a nyugdíj- és egészségbiztosítási (egyéni) járulék is (8,5 vagy 0,5% és 4%). 0,5% a nyugdíjjárulék mértéke abban az esetben, ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja. Az 5% baleseti járulék az Egészségbiztosítási Alapot illeti. A járulékokat a járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Amennyiben járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére kerül sor, ügyeljen arra, hogy a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség meghatározásakor e járulékfizetésnek felsõ határa van! A járulékfizetési felsõ határt a biztosítás idõtartamával arányosan kell megállapítani, figyelemmel azokra az idõtartamokra, amelyre a biztosítottnak nem kell egyéni járulékot fizetni (pl. táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben stb. részesült). A 4% egészségbiztosítási járuléknak felsõ határa nincs. A járulékokra vonatkozó sorok ( sorig) kitöltésekor az összegeket elõjelhelyesen kell beírni. Ez azt jelenti, hogy negatív szám esetén az elõjelet (-) is ki kell írni. Ilyen eset elõfordulhat, pl.: a túlvont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elszámolásakor (visszaadásakor). A pozitív elõjelet kiírni nem kell! Pl.: Megszûnõ gazdasági társaság az egyidejûleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló tagjának túlvont egyéni járulékot fizet vissza. A foglalkoztató olyan jövedelem után (pl.: devizaellátmány) is fizet járulékot, amely egyébként nem képez járulékalapot és ezt a bevallásában elszámolja. A nyugdíjjárulék fizetési felsõ határ naptári napi összege január 1-jétõl forint. A kötelezõ legkisebb munkabér összege január 1-jétõl forint

2 Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl a többször módosított egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eho. tv ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho. tv ai alapján kell bevallani és megfizetni. Abban az esetben, ha a jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítõ elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, az õstermelõ, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja a munkáltatójának tett bevallást helyettesítõ nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbõl a tevékenységbõl származó bevételérõl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát) és azt az Art jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbõl való levonás szabályai szerint nincs lehetõség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérõl a T29-es lapon kell a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. Költségvetési kapcsolat 01. sor: Személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.) alapján az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak illetve a tagok részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó elõleget, valamint az adózó által kifizetõként a személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó elõleget és személyi jövedelemadót (forrásadót), és az adózót egyéb jogcímen terhelõ (például természetbeni juttatás, cégautó utáni) személyi jövedelemadót. Ez a sor nem tartalmazhatja a 15. sorban szereplõ személyi jövedelemadó összegét. Ebben a sorban a személyi jövedelemadó (a munkáltatóként levont személyi jövedelemadó és a kifizetõi személyi jövedelemadó) összesített összege kizárólag akkor lehet negatív ( ) elõjelû, ha a 09. sorban lévõ összeg figyelembevételével az összesítés is negatív ( ) adatot eredményez. 02. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak, illetve a tagok személyes közremûködésére tekintettel az Szja. tv. alapján kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a munkáltató, társaság által levont, illetõleg a levonni nem tudott, de befizetett személyi jövedelemadó elõleget. 03. sor: Munkáltatóként levonni nem tudott, de befizetett személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 02-es sorból a munkáltató, társaság által levonni nem tudott, de az Szja. tv. alapján befizetett adóelõleg összegét. 04. sor: Kifizetõként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a magánszemély részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a kifizetõ által az árfolyamnyereségbõl levont személyi jövedelemadót, a természetbeni juttatás után fizetett 44%-os személyi jövedelemadót, a személygépkocsi használat miatti személyi jövedelemadót (cégautó adót), az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, valamint az egyéb személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont forrásadót, és az összevonandó jövedelembõl levont adóelõleget. Ebbõl a sorból külön ki kell emelni és fel kell tüntetni a 05. sorban az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót, a 06. sorban a természetbeni juttatások utáni 44%-os személyi jövedelemadót, a 08. sorban a cégautó utáni személyi jövedelemadót, és a 09. sorban az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, és a 13. sorban az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó-kötelezettséget és a 14. sorban a társasházaknak kifizetett jövedelembõl levont forrásadó-kötelezettséget. A kifizetõi személyi jövedelemadó-kötelezettség összesített összegében azt veheti figyelembe negatív elõjelû adatként ami a tényleges osztalék adója és az osztalékelõleg kifizetésekor levont adójának a különbözete, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 05. sor: Árfolyamnyereségbõl levont adó Ebben a sorban a 04. sor összegébõl kiemelve az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót kell beírni. 06. sor: Természetbeni juttatások miatti 44%-os személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell kimutatni a 04. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a kifizetõt terhelõ természetbeni juttatás miatti 44%-os személyi jövedelemadó összegét

3 Így e sor tartalmazza többek között a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része utáni adót, valamint a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok utáni kötelezettségét. Ez utóbbi a 07. soron nem szerepelhet, azt a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános rendben kell teljesíteni. 07. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni adó Ebben a sorban kell kimutatni a 06. sor összegébõl a reprezentáció és a 10 ezer forint alatti üzleti ajándék miatti, az Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó kötelezettség összegét. 08. sor: Cégautó adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 04. sor összegébõl az Szja. tv. alapján a kifizetõt terhelõ cégautó miatti személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. 09. sor: Osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségek Ebben a sorban kell szerepeltetni 04. sorból kiemelve az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettségeket. Ebben a sorban negatív számot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 10. sor: Az osztalékelõleg utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 09. sor összegébõl a magánszemélyeknek kifizetett osztalékelõlegbõl levont forrásadót. 11. sor: A jegyzett tõke emelésével összefüggõ osztalékjövedelem utáni adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 09. sorból a jegyzett tõke emelésével a magánszemélyeknek ellenérték nélkül juttatott (jóváírt) értékpapír névértéke, továbbá a jegyzett tõke emelése keretében az értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felüli saját vagyonból származó része után a kifizetõ által megállapított adót, akkor, ha a tõkeemelésre irányuló kérelmet a társaság december 31-ig a cégbírósághoz benyújtotta. 12. sor: A magánszemély tag részére fizetett osztalékból levont forrásadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 09. sorból a társas vállalkozás adózás utáni eredményébõl a vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részére e jogviszonyára tekintettel fizetett összegbõl levont forrásadót. 13. sor: Egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 04. sorból kiemelve a következõ jogcímeken levont személyi jövedelemadót: a kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 72. ), az adómentes korláton túli kifizetések utáni adót (Szja. tv. 72/A ), a kisösszegû kifizetések, az egyösszegû járadékmegváltások utáni adót (Szja. tv. 73. ), a nyereménybõl származó jövedelem utáni adót (Szja. tv. 76. ). 14. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelembõl levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 04. sorból kiemelve a Szja. törvény alapján a társasház részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a kifizetõ által levont személyi jövedelemadót. Az Szja. tv. 75. (6) bekezdés rendelkezése alapján ugyanis a kifizetõnek a társasház számára kifizetett adóköteles összegbõl az adót meg kell állapítania, levonnia és befizetnie. Ilyen eset például a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizetõ által történõ bérlése. 15. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó évi különbözete Ebben a sorban a munkáltatónak a dolgozóval kapcsolatos, a évvel összefüggõ személyi jövedelemadó-elszámolásából származó különbözetet (Art. 41. (1) és (2) bekezdések) kell feltüntetni. Ha a számított összeg kötelezettség, azt az elõjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor ( ) elõjellel kell szerepeltetni. Ezt az összeget a 01. és 02. sor nem tartalmazhatja. 16. sor: Személygépkocsi fogyasztási adója Számlaszám: APEH Személygépkocsi fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb az évi XLII. törvény 79. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében a 2/a., 2/b., 2/c. és a 2/d. sorszám alatt meghatározott személygépkocsi után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét január 31-éig, figyelemmel a regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény 18. (1) bekezdésére. Ebben a sorban csak január hóra bevallott összeg szerepelhet. 17. sor: Egyéb termékek fogyasztási adója Számlaszám: APEH Egyéb termékek fogyasztási adója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni többször legutóbb az évi XLII. törvény 79. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló az évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében az 1. és a

4 3. sorszám alatt meghatározott termékek után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét, figyelemmel a regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény 18. (2) bekezdésére, miszerint a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjáig szerepelhet adat, mivel a Fat. ekkor hatályát veszti. 18. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdése illetve a 14. számú melléklettel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 19. sor: Csomagolás környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 15. számú melléklettel módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolást terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. A termékdíj fizetésére a csomagolást végzõ a kötelezett, amennyiben azt a csomagolóeszköz gyártója nem vállalja át. 20. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 16. számú mellékletével módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 21. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 18. számú mellékletével módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 22. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla Ebben a sorban kell feltüntetni a többször legutóbb évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 17. számú mellékletével módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 23. sor: Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban a évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 19. számú mellékletével módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott hígítók és egyéb oldószereket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell szerepeltetni. 24. sor: Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban a évi LXII. törvény 88. -ával, 103. (6) bekezdésével, illetve a 20. számú mellékletével módosított, a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LVI. törvényben meghatározott reklámhordozó papírokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell feltüntetni. 25. sor: Környezetterhelési díj Számlaszám: APEH Környezetterhelési díj bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény alapján a levegõterhelési díj, a vízterhelési díj és talajterhelési díj fizetésére kötelezett adózóknak a törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint számított összeget. 26. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék beszedési számla Ebben a sorban évi LIII. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni

5 27. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék beszedési számla Ebbe a sorba a évi XLII. törvény ával valamint a évi LIII. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulékkötelezettséget kell beállítani. 28. sor: Játékadó Számlaszám: APEH Játékadó bevételi számla Ebben a sorban a többször legutóbb a évi XCI. törvény ával módosított, a szerencsejáték szervezésérõl szóló évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, ezt a számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kell bevallani.) 29. sor: Nemzeti kulturális járulék Számlaszám: APEH Nemzeti kulturális járulék beszedési számla Ebben a sorban a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény 82. -ával módosított a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény alapján fizetendõ nemzeti kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. Ebben a sorban negatív elõjellel kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet visszaigényelhetõ összeget a évi L. tv. 55. (6 (7) bekezdésében foglaltak miatt. 30. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: APEH Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 41/A. és 42/A. -aiban meghatározott módon számított rehabilitációs hozzájárulás elõlegének összegét kell beállítani a március, június és szeptember havi bevallások sorába, figyelemmel a évi XCI. törvény ára. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás évi mértéke forint/fõ. 31. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény alapján fizetendõ szakképzési hozzájárulás elsõ félévi elõlegkötelezettség összegét kell szerepeltetni az adóév hatodik hónapjában. Az elõleg és a tényleges nettó kötelezettség különbözetét a megszûnés /átalakulás hónapjának oszlopába kell beírni. 32. sor: Piacrajutási támogatás visszafizetése Számlaszám: APEH Piacrajutási támogatás megtérülése bevételi számla Ebben a sorban a 102/1999. (XII. 1.) FVM rendelet szerinti közraktározási részvénytársaságoknak, valamint e rendeletek alapján meghatározottaknak kell a fel nem használt támogatás visszafizetésének kötelezettségét, illetve a jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetésének kötelezettségét szerepeltetni. 33. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Ebbe a sorba a 34. sortól a 38. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 34. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjjárulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , ). 35. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , , )

6 36. sor: Gyed, gyes, gyet, után fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Ebbe a sorba csak a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága írhat adatot (Tbj , 26. ). 37. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (0,5%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebben a sorban kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , , , 31. ). 38. sor: Gyed, gyes, gyet, után fizetett nyugdíjjárulék (0,5%) Ezt a sort csak kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága töltheti ki. A díjban, segélyben részesülõ magánnyugdíj-pénztári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell a sorba beírni (Tbj , 26. ). 39. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Ebbe a sorba a 40-tõl 42. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 40. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , ). 41. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (4%) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. Ebben a sorban kell feltüntetni az egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag a biztosítás megszûnését követõen kerül sor (Tbj , , , 31. ). 42. sor: A társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) Ebbe a sorba a társas vállalkozás, a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozónak a személyes közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelme után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 36. ). 43. sor: Egészségügyi hozzájárulás százalékos Ebben a sorban az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény ai alapján megállapított százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell feltüntetni. Százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az Szja tv. szerinti belföldi illetõségû magánszemélynek juttatott az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. Jellemzõen ilyen jövedelmek: egyéb jövedelem, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû szerzõdésen alapuló, valamint a segítõ családtagként, választott tisztségviselõként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzõ személy tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználási, hasznosítási, használói szerzõdés alapján a vagyoni jog felhasználásáért kifizetett díjazás. A külön adózó jövedelmek közül: a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja tv ának (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, kamatkedvezménybõl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetés, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minõsül alkalmi munkavállalónak, a cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkezõ jövedelem

7 Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék fizetésére fennálló kötelezettség is. Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezõgazdasági õstermelõ, családi gazdálkodó, családi gazdaság tagjának 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulását. Annak a tételes költségelszámolást választó mezõgazdasági õstermelõnek, családi gazdálkodónak, illetve családi gazdaság tagjának, aki a munkáltatója felé az NY63/2003. számú bevallást helyettesítõ (egyszerûsített) nyilatkozaton közli a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevételét és az elõlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás-különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás összege a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevétel 5 százalékának 15 százaléka. A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegébõl le kell vonni az igazoltan befizetett elõlegek összegeit. Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatokat (csekkeket), amelyekrõl a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok a évi 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás címén kerültek befizetésre. A befizetési bizonylatokat csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést az MNB es egészségügyi hozzájárulás számlára teljesítették. A fennmaradó különbözetet a munkáltató a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályok szerint vallja be és fizeti meg. A cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkezõ jövedelem után fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás alapja a fizetendõ cégautóadó, mértéke 25 százalék. Nem kell megfizetni a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást a következõ jogcímeken keletkezõ jövedelmek után: táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az adóterhet nem viselõ járandóság, a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 28. (1) bekezdés a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár megszûnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítés, a kifizetõ által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetõt terhelõ összege, a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizetõ által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, a felsõoktatási intézmény által az iskolai rendszerû elsõ alapképzésben résztvevõ, nappali tagozatos hallgatójának az elõírt képzési idõ alatt végzett munkájáért kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgató pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az errõl szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremûködéséért a törvény hatálybalépését követõen kapott ellenszolgáltatás után. Nem kell megfizetni a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a Tbj. törvény 11. -a, illetve 13. -a hatálya alá tartozik. E rendelkezés hatályát veszti az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától január 1-jétõl az osztalékból származó jövedelmet nem terheli százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás. 44. sor: a 43. sorból az üzleti ajándék és reprezentáció után fizetendõ százalékos egészségügyi hozzájárulás Ebben a sorban a 43. sor összegébõl kell kimutatni az üzleti ajándék reprezentáció adóköteles értékét terhelõ 11 százalék mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét. Az Szja tv ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell bevallani és megfizetni. A kifizetõnek az egészségügyi hozzájárulást [Szja tv. 69. (8)] az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására elõírt idõpontot követõen kell megállapítani, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját követõ hónap 12-éig kell megfizetnie

8 45. sor: Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Ebben a sorban az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról rendelkezõ évi XLII. törvény ával módosított Eho tv. alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, amelynek havi összege 3450 forint (naptári naponként 115 forint). A tételes egészségügyi hozzájárulás elsõdlegesen a munkáltatót, kifizetõt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján. A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetõvel fennálló munkaviszony, (ideértve az országgyûlési képviselõt is) közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony valamint a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erõk szerzõdéses tartalékos állományának jogviszonya, tagi jogviszony (ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt), ha ennek alapján a tag a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködik, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû, illetõleg felhasználási szerzõdésen alapuló, valamint a segítõ családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, választott tisztségviselõi jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselõt is), ha a választott tisztségviselõ e tevékenységébõl származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, a keresõképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét idõtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idõtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj fizetés történt, az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülõ az ellátás folyósítása alatt munkát végez, a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tíz évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság, a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése, a fogvatartás idõtartama alatt, az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén sorok: Amennyiben év közben az adótörvények változnak, akkor a jogszabálymódosításnak megfelelõen kell az üresen hagyott sorok felhasználásával bevallani az itt fel nem sorolt kötelezettségek összegeit. 50. sor: Ellenõrzõ szám Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál, melyet a beírt sorok összesített adatait kell feltüntetni. A megszûnésig az éves összegeket összesítõ m oszlop 50. sorában feltüntetett adatot a bevallási lap alján betûvel is kérjük közölni. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal