Kitöltési útmutató a számú havi bevalláshoz

Átírás

1 Kitöltési útmutató a. számú havi bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. számú mellékletének I./A./3. pontjában meghatározott havi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak január 1-jétõl december 31-éig keletkezett adókötelezettségeit az államháztartással szemben havonta ezen a nyomtatványon a kell bevallani az illetékes elsõ fokú adóhatósághoz. tárgyhót követõ hó 20-áig A határidõig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ezen a nyomtatványon kell pótolni legkésõbb a tárgyévet követõ év (2006.) január 31-éig, ezt követõ pótlás esetén a 32-es számú pótló bizonylatot kell alkalmazni. Azonosítás A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idõszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézõként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézõként az õ adatait kérjük közölni.) Az adóbevallást az adózónak kell aláírnia. Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 7. (1) (2) bekezdésében meghatározott képviselõje, meghatalmazottja írja alá. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában X-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a fõlapon a megfelelõ kódkockában X-szel kell jelölni. Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történõ csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idõpontját valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelybõl a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelmûen megállapítható. Az Art. 9. (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselõt bízhat meg, bizonyos esetekben a pénzügyi képviselõ megbízása kötelezõ. A pénzügyi képviselõ megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselõ jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselõ írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás borítólapjának megfelelõ kódkockájába X-szel kérjük jelölni. Adótanácsadó vagy adószakértõ ellenjegyzése is lehetõségként biztosított az Art. 31. (8) bekezdése alapján. Amennyiben az adózó adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértõvel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ borítólapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 poziciós adóazonosító jelét (balra zártan) kérjük szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértõ terhére állapítja meg. A borítólapon az AZONOSÍTÁS (B) blokkban, amennyiben a levelezési címnél a postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatba kell feltüntetni. A Felszámolás alatti idõszakra beadott bevallás kódja kódkockát csak a felszámolással érintett adózóknak kell kitölteni. A felszámolási eljárás alatti idõszakra vonatkozó adóbevallásnál a kódkockába 2 -t kell írni. Minden más esetben a kódkockát üresen kell hagyni. Ha a felszámolási eljárás bevallási idõszakon belül kezdõdik, akkor két adóbevallást kell az adózónak beadnia, a bevallási idõszak kezdõ napjától a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ napig az erre a célra rendszeresített megszûnõ bevallást, a felszámolás kezdõ idõpontjától a bevallási idõszak végéig már ezt a nyomtatványt kell kitölteni, a kódkockába 2 -t kell írni. (Végelszámolási eljárás esetén is a fentiek az irányadók azzal, hogy azt a kódkockában jelölni nem szabad.) 3

2 A bevallásban csak azokat a tárgyhavi kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság által vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elõ külön bevallási nyomtatvány benyújtását, (mint pl.: áfa, vagy szerencsejáték-szervezõk játékadó-bevallása). Azoknál az adóknál, ahol van visszaigénylés lehetõsége (pl. a kulturális járulék, munkáltatónak munkavállalóval történõ elszámolásból eredõ személyi jövedelemadó) a negatív adóval kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetõ meg. Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. Az önellenõrzéssel feltárt kötelezettségek a bevallásban nem szerepeltethetõk, azokat a sz. Bevallás az önellenõrzéssel történt helyesbítésrõl nyomtatványon kell bevallani. Az adóellenõrzés jogerõs határozatával elõírt tételeket sem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. Figyelem! A bevallás kitöltõ-ellenõrzõ programja az APEH internetes honlapján ( megtalálható, onnan letölthetõ. A társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékok mértékérõl stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minõsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minõsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezõ jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezõ jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulék fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelõ egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsõ határa (Tbj. 24., 31. ) A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetõleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5 (magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 0,5), illetve a 4 százalék egy sorban történõ bevallása nem lehetséges. A járulékokra vonatkozó sorok ( sorig) kitöltésekor az összegeket úgy kell bejegyezni, hogy a negatív ( ) elõjelet mindig ki kell írni! [Ilyen eset elõfordulhat, pl.: a többletként levont nyugdíjjárulék elszámolásakor (visszaadásakor)]. A pozitív elõjelet kiírni nem kell! Az egészségbiztosítási járuléknak az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sincs felsõ határa. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezõ) jövedelme után felsõ határ nélkül 4 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben a foglalkoztatás bármelyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíj-pénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felsõ határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíj-pénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a felsõ határt évre a Magyar Köztársaság költségvetésérõl 4

3 szóló évi CXXXV. törvény naptári napi forint, egész évre számítva ( )= forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetõleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelmeibõl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felsõ határát. Fontos! Ezen a bevallási nyomtatványon az egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be! A foglalkoztatónak minõsülõ havi bevallás benyújtására kötelezett egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítõ családtagok stb.) járulékait vallja be ezen a nyomtatványon. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eho tv ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho tv ai alapján kell bevallani és megfizetni. 01. sor: Személyi jövedelemadó összesen Számlaszám: APEH Személyi jövedelemadó bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) alapján a magánszemélyektõl levont adóelõleg, adó, valamint az Szja tv. alapján a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó együttes összegét. Személyi jövedelemadó elõlegnek minõsül a magánszemélytõl levont, a munkáltatóra vonatkozó szabályok szerint megállapított, a magánszemély helyett megfizetett adóelõleg is. A személyi jövedelemadó összesített összege kizárólag akkor lehet negatív ( ) elõjelû, ha a 05. sorban lévõ összeg figyelembevételével az összesítés is negatív ( ) adatot eredményez. Az ide beírt összegnek meg kell egyeznie a 02., 03., és a 09. sorba írt adatok összegével. 02. sor: Munkáltatóra vonatkozó szabályok szerint levont adóelõleg Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak, illetve tagok részére az Szja tv. alapján munkaviszonyból, illetõleg a személyes közremûködés ellenértékeként kifizetett tagsági jogviszonyból származó jövedelemnek minõsülõ kifizetésekbõl a munkáltató (társaság) által levont, a magánszemély helyett megfizetett személyi jövedelemadó elõleget. Itt kell szerepeltetni az Szja tv. alapján más bérjövedelemnek minõsülõ kifizetésekbõl levont adóelõleget is. 03. sor: Kifizetõre vonatkozó szabályok szerint levont adó, adóelõleg Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a kifizetõre vonatkozó szabályok szerint megállapított, levont adót, adóelõleget. A kifizetõi szabályok szerint levont adó, adóelõleg kötelezettség összesített összegében kizárólag akkor szerepelhet negatív elõjelû adat, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 04. sor: Árfolyamnyereségbõl levont adó Ebbe a sorba a 03. sor összegébõl kiemelve az árfolyamnyereségbõl levont forrásadót kell beírni. 05. sor: Az osztalékból levont, elszámolt adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sor összegébõl az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget. Ebben a sorban negatív számot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 06. sor: Az osztalékelõlegbõl levont adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sor összegébõl a magánszemély(ek)nek kifizetett osztalékelõlegbõl levont forrásadót. 07. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelembõl levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 03. sorból kiemelve az Szja tv 75. (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett jövedelembõl levont személyi jövedelemadót. A kifizetõnek kell megállapítania, levonnia az adót többek között a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizetõ részére történõ bérbeadásából származó jövedelembõl. 5

4 08. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 03. sorból a sorokban nem nevesített jövedelmekbõl levont adóelõleg, adó együttes összegét. Ebben a sorban kell feltüntetni többek között az összevont adóalapba tartozó jövedelmekbõl, a kisösszegû kifizetésekbõl levont adó adóelõleg összegét is. 09. sor: A kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 01. sor összegébõl az Szja tv /A. -ok, a 74/A., valamint a 76. szerint a kifizetõt terhelõ összes személyi jövedelemadó kötelezettséget. 10. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44%-os adó Ebben a sorban kell kimutatni a 09. sor összegébõl a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékû üzleti ajándék miatti, az Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá esõ érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Amennyiben az adózónak a évi bevételét, illetve ennek alapján az adót május 31-éig kell megállapítani, akkor a évi. számú nyomtatványon május hónapra a 10. soron vallja be az adókötelezettségét. Értelemszerûen a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott adózók is évente egy alkalommal teljesítik kötelezettségüket az elszámolt éves bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként. Az egyéni vállalkozónak a decemberi kötelezettségek között kell szerepeltetni a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék utáni személyi jövedelemadó összegét. 11. sor: A természetbeni juttatások után a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 09. sorból az Szja tv ában tételesen felsorolt természetbeni juttatások kivéve a reprezentáció és üzleti ajándék utáni, a kifizetõt terhelõ 44 százalékos adót. 12. sor: Cégautó adó Ebben a sorban kell szerepeltetni a 09. sorból az Szja. tv. alapján a cégautó miatt a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. 13. sor: Más, a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell kimutatni a 09. sorból a kamatkedvezménybõl származó jövedelem utáni, az adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkezõ kifizetõt terhelõ 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény utáni személyi jövedelemadót is. 14. sor: Önkormányzat által fizetendõ 33, illetõleg 8 százalékos adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak a 09. sorból feltüntetni az Szja tv. 74/A. -a alapján fizetendõ személyi jövedelemadó kötelezettségét. 15. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó évi különbözete Ebben a sorban a munkáltatónak a dolgozóval kapcsolatos, a évvel összefüggõ személyi jövedelemadó-elszámolásából származó különbözetet [Art. 1. sz. melléklet I/B/3/f pont] kell feltüntetni. Ha a számított összeg kötelezettség, azt az elõjel külön feltüntetése nélkül, ha visszaigénylés, akkor ( ) elõjellel kell szerepeltetni. Ezt az öszszeget a 01. és 02. sor nem tartalmazhatja. 16. sor: A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójának elõlege Számlaszám: APEH Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló évi CII. törvény 3. (1), (3) bekezdésében meghatározott adóalap szerint megállapított különadó elõlegét. A 3. (1) bekezdés alapján megállapított pozitív kamatkülönbözet szerinti adóalap 6%-át, a (3) bekezdés alapján megállapított pozitív adózás elõtti eredmény szerinti adóalap 8%-át. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adózás elõtti eredmény alapján történõ adóalap megállapítását csak abban az esetben választhatja, ha az errõl szóló nyilatkozatát (0529/Ny) határidõben benyújtotta az adóhatósághoz. Az 5. (1) bekezdése szerint az elsõ három negyedévre a negyedévet követõ hónap 20. napjáig kell az adóelõleget megállapítani, bevallani és megfizetni. Az éves bevallásra kötelezett, valamint a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózónak a 0529/PK bevallást kell benyújtaniuk. Nem kell a különadót megfizetni annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amely: az egyes pénz- és tõkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXIV. törvény 278. (1) bekezdésének hatálya alá esik, és 6

5 saját tõkéje az adóévet megelõzõ adóévben nem éri el a kétszázötven millió forintot, és az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg. 17. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 18. sor: Csomagolás környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Csomagolás környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolást terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. A termékdíj fizetésére a csomagolást végzõ a kötelezett, amennyiben azt a csomagolóeszköz gyártója nem vállalja át. 19. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 20. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 21. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban kell feltüntetni a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 22. sor: Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvényben meghatározott hígítók és egyéb oldószerek után visszaigényelhetõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell szerepeltetni. Ebbe a sorba a évi CIII. törvény 16. (3) bekezdése alapján csak azok írhatnak december 31-éig negatív adatot, akik közvetlen anyagként december 31-éig beszerzett termékdíjas terméket használták fel. 23. sor: Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja bevételi számla Ebben a sorban a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI törvényben meghatározott reklámhordozó papírokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell feltüntetni. 24. sor: Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: APEH Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja bevételi számla A évi CIII. törvénnyel módosított a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. évi törvény január 1-jétõl hatályos 2. (3) bekezdés g) pontjában meghatározott elektromos és elektronikai berendezéseket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell ebben a sorban feltüntetni. 25. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: APEH Munkaadói járulék bevételi számla Ebben a sorban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 7

6 26. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: APEH Munkavállalói járulék bevételi számla Ebbe a sorba a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulékkötelezettséget kell beállítani. 27. sor: Játékadó Számlaszám: APEH Játékadó bevételi számla Ebben a sorban a szerencsejáték szervezésérõl szóló évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, azt a számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a számú nyomtatványon kell bevallani.) 28. sor: Kulturális járulék Számlaszám: APEH Nemzeti kulturális járulék beszedési számla Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló évi XXIII. törvény alapján fizetendõ kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. Ebben a sorban negatív elõjellel kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet visszaigényelhetõ összeget az említett törvény 5/B. (5) (6) bekezdésében foglaltak miatt. 29. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: APEH Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 41/A. és 42/A. -aiban meghatározott módon számított rehabilitációs hozzájárulás elõlegének összegét kell beállítani a március, június és szeptember havi bevallások sorába. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát. A hozzájárulás éves összege a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás évi mértéke forint/fõ. 30. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény alapján fizetendõ szakképzési hozzájárulás elsõ félévi elõlegkötelezettség összegét kell szerepeltetni a június havi bevallásban. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választott adózónak az éves elszámolású szakképzési hozzájárulási kötelezettségérõl, ha a mérlegforduló napja az elsõ félévre esik január 1-jétõl az áttérés napjáig nem ezt, hanem a számú adóbevallást kell(ett) benyújtania az adóévet követõ év második hó 15. napjáig. Amennyiben ezt követõen az áttérés napjától az ötödik hónap utolsó napjáig a fenti idõszakra még szakképzési hozzájárulási kötelezettség keletkezik (mert az áttérést megelõzõ idõszak bérköltsége terhére jutalom kifizetés történt), azt a 0529/Ü nyomtatványon kell bevallani. Az áttérés napjától az üzleti év I. félévi elõlegkötelezettségét ezen a -es bevalláson az adóév hatodik hónapjára kell bevallani és az adóév hetedik hónap 20. napjáig kell megfizetni. Az elõleg- és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adóévet követõ év második hó 15. napjáig kell majd bevallani a 0505 sz. bevalláson. Az az adózó, aki évet megelõzõen választott naptári évtõl eltérõ üzleti évet, annak az üzleti évének a hatodik hónapjára kell az I. félévi elõlegkötelezettséget ebbe a sorba beállítani. Az elõleg- és a tényleges kötelezettség különbözetét a 44/Ü nyomtatványon kell bevallania, az üzleti év mérlegforduló napját követõ második hó 15. napjáig, amennyiben az dec. 31-ig esedékes.] 31. sor: Eximbank Rt. egyéb befizetési kötelezettsége Számlaszám: APEH Egyéb kötelezettségek bevételi számla Ebben a sorban az Eximbank Rt.-nek a 16/1998. (V. 20) PM rendelet 4. -ának (5) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget kell szerepeltetni. 32. sor: Piacrajutási támogatás visszafizetése Számlaszám: APEH Piacrajutási támogatás megtérülése költségvetési számla Ebben a sorban a közraktározási részvénytársaságoknak, valamint a közraktározásról szóló évi XLVIII. törvény szerinti rendeletek alapján meghatározottaknak kell a fel nem használt támogatás visszafizetési kötelezettségét, illetve a jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetési kötelezettségét szerepeltetni. 8

7 33. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Számlaszám: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebbe a sorba a 34. sortól a 41. sorig beírt számok összesített összegét kell feltüntetni. 34. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , ). 35. sor: Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Figyelem! Ezt a sort csak munkanélküli ellátást folyósító szerv töltheti ki! Az ellátást folyósító szerv a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönzõ juttatás együttes összege után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét tünteti fel ebben a sorban (Tbj , 22. ). 36. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja. törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , 24., , 31. ). 37. sor: Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) Ebbe a sorba csak a munkanélküli ellátást folyósító szerv írhat adatot! Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó munkanélkülitõl levont nyugdíjjárulék összege írható a sorba (Tbj , 26. ). 38. sor: Gyed, gyes, gyet, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személytõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. (Tbj , 26. ). 39. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (0,5%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , 24., , 31. ). 40. sor: Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (0,5%) Figyelem! Ebbe a sorba csak a munkanélküli ellátást folyósító szerv közölhet adatot! A magánnyugdíj-pénztári tagtól (munkanélkülitõl) levont nyugdíjjárulékot kell beírni (Tbj , 26. ). 41. sor: Gyed, gyes, gyet, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék (0,5%) Ebben a sorban a díjban, segélyben, támogatásban részesülõ, magánnyugdíj-pénztári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni (Tbj , 26. ). 42. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Számlaszám: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebbe a sorba a 43-tól 46. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 43. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj , ). 44. sor: Munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Figyelem! Ebbe a sorba csak munkanélküli ellátást folyósító szerv írhat adatot! A keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék és a nyugdíj elõtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönzõ juttatás összege után kiszámított, foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (Tbj , 22. ). 45. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (4%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj , 24., , ). 9

8 46. sor: Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) Ebben a sorban a társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó után, a személyes közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 19., 36. ). 47. sor: Egészségügyi hozzájárulás százalékos Számlaszám: Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni. Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett) az Szja törvény szerinti az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. Jellemzõen ilyen jövedelmek: az egyéb jövedelem, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítõ családtagként, választott tisztségviselõként) megszerzett jövedelmek abban az esetben, ha a személyesen munkát végzõ személy tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét, felhasználási, hasznosítási, használati szerzõdés alapján a vagyoni értékû jog ellenértékeként kifizetett díjazás, a külön adózó jövedelmek közül: a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, a kamatkedvezménybõl származó jövedelem, egyösszegû járadékmegváltás, kisösszegû kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy külön törvény szerint nem minõsül alkalmi munkavállalónak. Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a biztosítási jogviszony alapján fennálló járulékfizetéssel azonos elbírálás alá esik a baleseti járulék fizetésére fennálló kötelezettség is. Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezõgazdasági õstermelõ, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulását. Annak a tételes költségelszámolást választó mezõgazdasági õstermelõnek, családi gazdálkodónak, illetve családi gazdaság tagjának, aki a munkáltatója felé az NY63/2004. számú bevallást helyettesítõ (egyszerûsített) nyilatkozaton közli a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevételét és az elõlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. A munkáltatónak meg kell állapítania a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét, amely a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Az adóelõleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást nem köteles negyedévente megállapítani és megfizetni. Amennyiben a magánszemély e jogcímen teljesített befizetést, a megállapított egészségügyi hozzájárulás összegébõl le kell vonni az igazoltan befizetett elõlegek összegeit. Igazolásként kell elfogadni azokat a befizetési bizonylatokat (csekkeket), amelyekrõl a munkavállaló azt nyilatkozza, hogy azok évi 15 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás címen kerültek befizetésre. A befizetési bizonylatokat csak abban az esetben lehet igazolásként elfogadni, ha azokon a befizetést az APEH es egészségügyi hozzájárulás számlaszámra teljesítették. A megállapított egészségügyi hozzájárulás összegébõl le kell vonni az elõlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a fennmaradó különbözetet a munkáltató a jövedelemadó hátralék levonására vonatkozó szabályok szerint vallja be és fizeti meg. A bevallást olyan összeg(ek)ben kell teljesíteni, amilyen összeg(ek)ben a különbözetet, illetõleg a különbözet részleteit a munkáltató a munkabérbõl levonja. A bevallás hónapja(i) az(ok) az elszámolási hónap(ok), amely(ek)ben az egészségügyi hozzájárulás különbözet egészét vagy egy részét a munkabérbõl levonták. 10

9 A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegének nem képezi alapját többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, az adóterhet nem viselõ járandóság, a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 28. (1) bekezdés a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszûnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítés, a kifizetõ által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetõt terhelõ összege, az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizetõ által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja tv. 7. (1) bekezdésének ka) kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közremûködéséért a törvény hatálybalépését követõen kapott ellenszolgáltatás. 48. sor: a 47. sorból: egészségügyi hozzájárulás (százalékos) az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után Ebbe a sorba a 47. sor összegébõl kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell beírni. Az Szja törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. A vállalatok, szervek, szervezetek által az Szja törvény 69. (8) bekezdése szerinti üzleti ajándék és reprezentációként adott termék és nyújtott szolgáltatás után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás elszámolásának a hónapja az a hónap, amelyben az adóévre megállapított összes adókötelezettséget meg kell állapítani, ennek a határideje a tárgyévet követõ év május 31-e, kivéve az eltérõ üzleti évet választó vállalkozások, amelyeknél a határidõ a mérleg benyújtására elõírt utolsó nap. A fentiek alapján a bevallások elkészítésénél az általános elszámolási hónap a tárgyévet követõ május hónap, azaz a havi bevallásban május hónapnál kell a kötelezettséget szerepeltetni. Az általános befizetési határidõ június 12-e. 49. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidõben foglalkoztattak után Számlaszám: Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban az Eho tv. 6. -a alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege január 1-jétõl havi 3 450, naptári naponként 115 forint november 1-jétõl havi 1 950, naptári naponként 65 forint. (Eho tv ). Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidõben foglalkoztatottak utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! A tételes összegû egészségügyi hozzájárulás elsõdlegesen a kifizetõt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján. A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetõvel fennálló munkaviszony (ide értve az országgyûlési képviselõt is), közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a fegyveres erõk szerzõdéses, tartalékos állományának jogviszonya. Ha e jogviszonyban a foglalkoztatás a teljes munkaidõnél rövidebb idõben (részmunkaidõ) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidõ és a részmunkaidõ arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege, amelyet az 50. sorban kell feltüntetni, tagi jogviszony (ide nem értve a szövetkezeti tagi jogviszonyt), ha ennek alapján a tag a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködik, bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegû szerzõdésen alapuló, valamint a segítõ családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyból származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, választott tisztségviselõi jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselõt is), ha a választott tisztségviselõ e tevékenységébõl származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, 11

10 a munkanélküli járadék, a keresetpótló juttatás vagy az álláskeresését ösztönzõ juttatás folyósítása, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása alapján kell megfizetni. Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást többek között: a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, a keresõképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét idõtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés idõtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér- (illetmény-), távolléti-díj fizetés történt, az ápolási díj, folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülõ az ellátás folyósítása alatt munkát végez, a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülõ munkavállaló tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idõtartama alatt, a fogvatartás idõtartama alatt az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén. a 6. (4) bekezdésében meghatározott azon személy után, aki a Tbj ában említett közösségi rendelet, illetõleg nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik. 50. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidõben foglalkoztatottak után Ha a munkaviszonyban történõ foglalkoztatás a teljes munkaidõnél rövidebb munkaidõben (részmunkaidõ) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidõ és részmunkaidõ arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege. Ebben a sorban kell feltüntetni a részmunkaidõ idejével arányosan megállapított tételes egészségügyi hozzájárulás összegét. 55. sor: Ellenõrzõ szám Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál. A beírt sorok összesített adatait kell feltüntetni. Tájékoztató adatok Tájékoztató adatként kérjük a bevallásban szerepeltetni a évi, és az ezt megelõzõ években osztalékként nevesített jövedelembõl a magánszemélyek részére a évben ténylegesen kifizetett összeg adóját. 56. sor: az összes magánszemély osztalékából levont adót kell feltüntetni, amely nem tartalmazhatja a évben kifizetett osztalékelõleg és a véglegessé vált osztalék különbözetének adóját. 57. sor: 56. sorban lévõ összeget meg kell bontani az 57. sorban a belföldi magánszemélyek, az 58. sorban a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalékból levont forrásadóra. 59. sor: A külföldi magánszemélyek forrásadójának összegébõl, az 58. sorból kérjük kiemelni az 59. sorban az Európai Unió külföldi tagállamaiban illetõséggel bíró magánszemélyeknek kifizetett osztalékból levont forrásadót. [Az Európai Unió tagállamai (a Magyar Köztársaság kivételével): Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy- Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.] Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 12

11 Kitöltési útmutató a. számú havi bevalláshoz 13