Programozási tételek. PPT 2007/2008 tavasz.
|
|
- Lilla Kelemen
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Programozási tételek PPT 2007/2008 tavasz 1
2 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok megoldása tételek segítségével 2
3 Programfejlesztés folyamata A PPT tárgy keretein belül a programfejlesztés folyamatából csak a tervezés lépéseivel foglalkozunk Ennek célja a kitűzött feladatot megoldó algoritmus (program) megtervezése Ezen a szinten implementációs kérdésekkel nem foglalkozunk, így konkrét nyelvi megvalósítás sem kerül szóba (bár értelemszerűen olyan megoldást részesítünk előnyben, ami illeszkedik a fejlesztés későbbi fázisaihoz) További szintekre bontható előzetes tervezés architektúra finom tervezés algoritmusok Analízis Tervezés Implementáció Tesztelés 3
4 Relációalapú modell Állapottér Elemei tartalmazzák a lehetséges állapotokat Ezek komponensei a modellezni kívánt jellemzők Feladat Az állapottér minden pontjához hozzárendel egy vagy több pontot Példáinkban általában azt feltételezzük, hogy csak egy pontot rendelünk hozzá Nem feltétlenül determinisztikus, bár a gyakorlatban általában ezt feltételezzük (1, 4, 1) (1, 4, 2) (1, 4, 3) (1, 5, 1) (1, 5, 2) (1, 5, 3) (2, 4, 1) (2, 4, 2) (2, 4, 3) (2, 5, 1) (2, 5, 2) (,, ) 4
5 Relációalapú modell Program Időben dinamikus folyamat Futását állapotok sorozataként tudjuk egyszerűen leírni Az állapottér minden pontjához hozzárendel egy ilyen sorozatot Működése nem feltétlenül determinisztikus (1, 4, 1) (1, 4, 2) (1, 4, 3) (1, 5, 1) (1, 5, 2) (1, 5, 3) Programfüggvény A gyakorlatban a program futásának menete lényegtelen, csak a kiinduló és a vég állapot lényeges számunkra Egy program programfüggvénye hozzárendeli a kiinduló állapothoz a vég állapotot (ha van ilyen) (2, 4, 1) (2, 4, 3) (2, 5, 2) (2, 4, 2) (2, 5, 1) (,, ) 5
6 Relációalapú modell Feladat programfüggvény Látjuk, hogy a programfüggvény ugyanolyan típusú reláció, mint a feladat volt (az állapottér egy pontjához hozzárendelik az állapottér egy vagy több pontját) Ennek segítségével egyszerű kapcsolatot teremthetünk egy adott feladat és egy adott program között Megoldás Egy programot egy feladat megoldásának tekintjük, ha bármelyik lehetséges bemenethez a programfüggvény a feladat által meghatározott állapotokat rendeli (vagy annál szűkebb halmazt) (1, 4, 1) (1, 4, 2) (1, 4, 3) (1, 5, 1) (1, 5, 2) (1, 5, 3) (2, 4, 1) (2, 4, 2) (2, 4, 3) (2, 5, 1) (2, 5, 2) (,, ) 6
7 Struktúrált programozás paradigma Struktúrált programnak tekintjük azokat a programokat, amelyek csak a megengedett elemi programokat tartalmazzák a megengedett programkonstrukciók alkalmazásával Elemi programok üres program hibás program/törlődés értékadás (állapot változtatás) Megengedett konstrukciók szekvencia elágazás ciklus Bizonyítható, hogy a fenti szabályok megtartásával minden algoritmussal megoldható feladatra adható megoldás 7
8 Szekvencia Egy programot közvetlenül egy másik után végzünk el S (, ) 1 S (, ) 2 (, ) Jelölése struktogramban S 1 S 2 Általunk használt pszeudokód S 1 S 2 8
9 Elágazás Adott N darab feltétel program páros, az igaz feltételekhez tartozó programok végrehajtása (, ) Gyakorlatban ennek csak egy egyszerűsítésével foglalkozunk, ahol N=2, és a feltételek diszjunktak Jelölése struktogramban L S 1 S 1 (, ) (, ) Általunk használt pszeudokód Ha L akkor S 1 különben S 2 Elágazás vége (, ) S 2 (, ) (, ) (, ) S 2 S 2 (, ) S 1 (, ) (, ) (, ) (, ) 9
10 Ciklus Megadott feltétel teljesülése esetén egy program (ciklusmag) végrehajtása (L?) S (L?) S (L?) S (L?) S (, ) (, ) (, ) Jelölése struktogramban L S A programozási nyelvek általában többféle ciklust ismernek, ennek megfelelően a pszeudokódban is többfélét használunk: Ciklus amíg L S Ciklus vége Ciklus S Ciklus amíg L (, ) Ciklus i i 0 -től i 1 -ig S(i) Ciklus vége Mindhárom egyszerűen helyettesíthető az elsővel 10
11 Összetett feladatok megoldása Funkció-orientált programtervezés Levezetés Analóg programozás Moduláris programozás Analóg levezetés Visszavezetés Levezetés A levezetés egy olyan módszer, amelyik a feladat megoldó programját lépésről lépésre alakítja át megengedett megoldássá, és ehhez a nevezetes programszerkezeteket használja fel A feladat triviális megoldásából indulunk ki, és folyamatosan felbontjuk a strukturált programozásnál megismert szerkezetek segítségével. Véget ér, ha egy megengedett programhoz érünk A levezetés menete biztosítja, hogy ez a program helyes lesz 11
12 Összetett feladatok megoldása Funkció-orientált programtervezés Levezetés Analóg programozás Moduláris programozás Analóg levezetés Visszavezetés Analóg programozás A gyakorlatban általánosan használt technika Alapja, hogy ha olyan feladatot kell megoldanunk, amelyhez hasonlóhoz rendelkezünk már megoldással, akkor az előző megoldás módosításával próbáljuk előállítani a programot Ez nyilván számos megoldott feladat ismeretét igényli és nagy tapasztalatot, szakértelmet (gyakorlást) 12
13 Összetett feladatok megoldása Funkció-orientált programtervezés Levezetés Analóg programozás Moduláris programozás Analóg levezetés Visszavezetés Analóg levezetés Az analóg programozási technikák jelentősen eltérhetnek egymástól aszerint, hogy milyen mértékben hagyatkoznak a már ismert megoldás levezetésére Az analóg levezetés alapelve, hogy a megoldandó feladat levezetését átvizsgáljuk, és az ott hozott döntéseket az új levezetés során felülvizsgáljuk, esetenként átvesszük 13
14 Összetett feladatok megoldása Funkció-orientált programtervezés Levezetés Analóg programozás Moduláris programozás Analóg levezetés Visszavezetés Visszavezetés Az analóg levezetéshez képest jelentős különbséget jelent, hogy ebben az esetben nem a mintaprogram előállítási folyamatait ismételjük meg, hanem magát a mintaprogramot adaptáljuk az új feladatnak megfelelően Ez a technika kellő elővigyázatossággal a gyakorlatban jól használható Ehhez természetesen szükség van már levezett mintaprogramok gyűjteményére programozási tételek 14
15 Összetett feladatok megoldása Funkció-orientált programtervezés Levezetés Analóg programozás Moduláris programozás Analóg levezetés Visszavezetés Moduláris programozás Összetett problémák esetén gyakran van arra szükség, hogy több programozási tételt használjunk A teljes feladatot részekre bontjuk, majd ezeket a visszavezetés módszerével megoldjuk Pl. programozási tételek egymásbaágyazása, egyéb program átalakítások 15
16 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok megoldása tételek segítségével 16
17 Programozási tételek A programozási tételek jól megválasztott, egyszerű feladatok megoldásai segítségükkel a gyakorlatban szükséges feladatok jelentős része megoldható helyességük egyszerűen bizonyítható használatuk célszerű, hiszen (mások által is) jól áttekinthető kódot eredményeznek Egy lehetséges csoportosításuk egy sorozathoz egy értéket rendelő feladatok egy sorozathoz egy sorozatot rendelő feladatok egy sorozathoz több sorozatot rendelő feladatok több sorozathoz egy sorozatot rendelő feladatok Feldolgozandó intervallum alapján megkülönböztetünk rögzített intervallumos programozási tételeket feltételig tartó programozási tételeket (ezeket a változatokat nem tárgyaljuk) 17
18 Sorozatszámítás A tétel pszeudokódja Eljárás Sorozatszámítás(A, N, R) R R 0 Ciklus i 1-től N-ig R R művelet A[i] Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések adatok sorozatához egy értéket rendelő függvényt helyettesít minden olyan esetben használható, ha ezt a függvényt felbonthatjuk értékpárokon kiszámított függvények sorozatára az induláskor használt nullértéket értelemszerűen a kérdéses függvény (esetleg a feladat) alapján kell megválasztani R 0 művelet összegzés 0 R R + A[i] faktoriális 1 R R * A[i] elemek uniója { } R R A[i] 18
19 Eldöntés A tétel pszeudokódja Eljárás Eldöntés(A, N, VAN) i 1 Ciklus amíg (i N) és (A[i] teljesíti T-t) i i + 1 Ciklus vége VAN (i N) Eljárás vége Megjegyzések a T tulajdonság helyes megválasztásával a tétel sokféle szituációban alkalmazható a minden elem T tulajdonságú feladatot egyszerűen visszavezethetjük az eldöntésre a T tulajdonság tagadásával a sorozatszámításnál megismert módszerrel ellentétben ez az algoritmus az első T tulajdonságú elem megtalálása után már nem folytatja a keresést 19
20 Kiválasztás A tétel pszeudokódja Eljárás Kiválasztás(A, N, SORSZ) i 1 Ciklus amíg (A[i] teljesíti T-t) i i + 1 Ciklus vége SORSZ i Eljárás vége Megjegyzések az eldöntéssel ellentétben ez visszaadja az első T tulajdonságú elem sorszámát a tétel feltételezi, hogy biztosan van legalább egy ilyen tulajdonságú elem! sorszám helyett visszaadhatjuk az elem értékét is, de célszerűbb a sorszám használata (ez alapján az elem is azonnal meghatározható) 20
21 Lineáris keresés A tétel pszeudokódja Eljárás Keresés(A, N, VAN, SORSZ) i 1 Ciklus amíg (i N) és (A[i] teljesíti T-t) i i + 1 Ciklus vége VAN (i N) Ha VAN akkor SORSZ i Eljárás vége Megjegyzések tekinthető az eldöntés és a keresés tétel ötvözetének is: választ ad arra, hogy van-e T tulajdonságú elem a sorozatban, és ha van, akkor visszaadja a sorszámát is értelemszerűen így nem feltételezi, hogy biztosan van ilyen elem a listában. ha nincs, akkor a VAN változó értéke hamis, ilyenkor a SORSZ mező nem kap értéket rendezett lista esetén használható a már ismert logaritmikus keresés 21
22 Megszámlálás A tétel pszeudokódja Eljárás Megszámlálás(A, N, DB) DB 0 Ciklus i 1-től N-ig Ha (A[i] teljesíti T-t) akkor DB DB + 1 Elágazás vége i i + 1 Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések amennyiben nincs T tulajdonságú elem a listában, akkor értelemszerűen 0 kerül a DB változóba valójában egy sorozatszámítás, amely minden T tulajdonságú elem esetén 1-et hozzáad a DB értékéhez 22
23 Maximumkiválasztás A tétel pszeudokódja Eljárás Maximumkiválasztás(A, N, MAX) MAX 1 Ciklus i 2-től N-ig Ha A[i] > A[MAX] akkor MAX i Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések reláció megfordításával értelemszerűen minimumkiválasztás lesz a tétel célja sorszám helyett visszaadhatjuk az elem értékét is, de célszerűbb a sorszám használata (ez alapján az elem is azonnal meghatározható) feltételezzük, hogy legalább egy elem létezik a listában több maximális elem esetén az elsőt adja vissza 23
24 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok megoldása tételek segítségével 24
25 Másolás A tétel pszeudokódja Eljárás Másolás(X, N, Y) Ciklus i 1-től N-ig Y[i] művelet X[i] Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések az eredmény mindig ugyanannyi elemszámú, mint a bemenet a művelet segítségével az egyszerű másoláson túl az egyes elemekkel egy-egy elemi műveletet is el lehet végezni (pl. másoljuk át az abszolútértéküket) nincs azonban lehetőség az elemek közötti összefüggésekre építeni 25
26 Kiválogatás A tétel pszeudokódja Eljárás Kiválogatás(X, N, Y, DB) DB 0 Ciklus i 1-től N-ig Ha (X[i] teljesíti T-t) akkor DB DB + 1 Y[DB] X[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések az X[i] helyett néha csak az i index értékét másoljuk az Y-ba egyszerű módosítással megoldható, hogy nem másik listába, hanem az eredeti elemeket tartalmazó X lista elejére gyűjtjük a megfelelő elemeket szintén gyakran használatos változat, ha csak megjelöljük az eredeti listában a megfelelő elemeket 26
27 Szétválogatás A tétel pszeudokódja Eljárás Szétválogatás(X, N, Y, DBY, Z, DBZ) DBY 0; DBZ 0 Ciklus i 1-től N-ig Ha (X[i] teljesíti T-t) akkor DBY DBY + 1 Y[DBY] X[i] különben DBZ DBZ + 1 Z[DBZ] X[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések egyszerűen megoldható, hogy csak egy sorozatba helyezzük át az elemeket (a T tulajdonságú elemek kerüljenek az elejére, a nem T tulajdonságúak pedig a végére) érdemes átgondolni, hogyan lehetne egyszerűen megoldani a szétválogatást az eredeti sorozatban 27
28 Metszet A tétel pszeudokódja Eljárás Metszet(X, N, Y, M, Z, DB) DB 0 Ciklus i 1-től N-ig j 1 Ciklus amíg (j M) és (X[i] Y[j]) j j + 1 Ciklus vége Ha j M akkor DB DB + 1 Z[DB] X[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések felismerhető benne egy kiválogatás tételbe ágyazott eldöntés tétel kódja gyakran nincs szükség az összes metszetbeli elemre, csak egy elemről kell eldönteni, hogy az benne van-e a metszetben 28
29 Egyesítés (unió) A tétel pszeudokódja Eljárás Egyesítés(X, N, Y, M, Z, DB) Z X; DB N Ciklus i 1-től M-ig j 1 Ciklus amíg (j N) és (X[j] Y[i]) j j + 1 Ciklus vége Ha j > N akkor DB DB + 1 Z[DB] Y[i] Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége Megjegyzések amennyiben a két lista rendezett, lehetőségünk van jóval hatékonyabb algoritmusok készítésére (összefuttatás, összefésülés) 29
30 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok megoldása tételek segítségével 30
31 Programozási tételek összeépítése Összetettebb programok esetén szintén használhatjuk a programozási tételeket, ilyenkor gyakran szükség van az egymásbaépítésükre Gyakori megvalósítások tételek egymás után tételek egymásba ágyazva egyéb (optimalizált) megoldások Egy példa az összeépítésre (megszámolás-eldöntés) Eljárás SzámolásÉsEldöntés(N, X, K, VAN) i 1; DB 0 Ciklus amíg (i N) és (DB < K) Ha (A[i] teljesíti T-t) akkor DB DB + 1 Elágazás vége i i + 1 Ciklus vége VAN (DB = K) Eljárás vége 31
32 Példák tételek összeépítésére Megszámolás-eldöntés pl. egy N elemű sorozatban van-e legalább K darab T tulajdonságú elem? Megszámolás-kiválasztás pl. hol van a K-adik T tulajdonságú elem? Megszámolás-keresés pl. van-e K darab T tulajdonságú elem, és ha igen, hol található a sorozatban a K-adik? Maximumkiválasztás-megszámlálás pl. hány darab maximális elem van a listában? Maximumkiválasztás-kiválogatás pl. melyek a maximális elemek a listában? (értelemszerűen az indexeket várjuk) 32
33 Példák tételek összeépítésére Kiválogatás-sorozatszámítás pl. adjuk össze az összes T tulajdonságú elemet! Kiválogatás-maximumkiválasztás pl. keressük meg a T tulajdonságú elemek közül a maximálisat! Kiválogatás-másolás pl. másoljuk le a sorozat T tulajdonságú elemeit (esetleg végezzünk rajtuk valamilyen elemi műveletet is)! Másolás-sorozatszámítás pl. adjuk meg a sorozat elemeinek négyzetösszegét! Másolás-maximumkiválasztás pl. adjuk meg a sorozat elemei közül azt, amelyiknek maximális az abszolútértéke! Egyéb összeépítések 33
34 Témakörök Strukturált programozás paradigma Alapvető programozási tételek Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok megoldása tételek segítségével 34
35 Néhány egyszerű példa Egy N elemű sorozat K min és K max közötti számokat tartalmaz, határozzuk meg, hogy van-e olyan szám, amelyik többször szerepel a sorozatban? hány szám szerepel többször is a sorozatban? melyik számból van a legtöbb a sorozatban? hány elemből áll a leghosszabb azonos számokból álló részsorozat? adjon megoldást a fentiekre, amennyiben a sorozat rendezett! adjon megoldást a fentiekre, amennyiben tetszőleges számok szerepelhetnek a sorozatban (K min, K max ismeretlen)! Egy NxM-es mátrix számokat tartalmaz, határozzuk meg, hogy melyik sorban van a legtöbb 0? van-e olyan sor, amelyik csak 0-t tartalmaz? van-e két olyan sor, amelyek azonos számú 0-t tartalmaznak? a legtöbb nullát tartalmazó sorok közül adjuk meg azt, ahol a 0-tól eltérő számok összege a legnagyobb! 35
36 Javasolt/felhasznált irodalom Fóthi Á.: Bevezetés a programozáshoz ELTE Eötvös Kiadó, 2005 Pap, Szlávi, Zsakó: µlógia19 Módszeres programozás: Programozási tételek ELTE TTK, 2002 Gregorics Tibor: A programozás alapjai - Tervezés 36
Egyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.
RészletesebbenObjektum Orientált Programozás VII.
Objektum Orientált Programozás VII. Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenProgramozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek
Összetett programozási tételek 3. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 19. Sergyán (OE NIK) AAO 03 2011. szeptember
RészletesebbenElőfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
RészletesebbenEgyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek Sorozatszámítás Eljárás Sorozatszámítás(N, X, S) R R 0 Ciklus i 1-től N-ig R R művelet A[i] A : számokat tartalmazó tömb N : A tömb elemszáma R : Művelet eredménye Eldöntés
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.
Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,
Részletesebben9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.
Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi
RészletesebbenProgramozási Paradigmák
Programozási Paradigmák Programozási paradigmák, Számítási modellek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozási
RészletesebbenBánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Részletesebben5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás
Elemi programok Definíció Az S A A program elemi, ha a A : S(a) { a, a, a, a,..., a, b b a}. A definíció alapján könnyen látható, hogy egy elemi program tényleg program. Speciális elemi programok a kövekezők:
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 6. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenProgramozási Módszertan definíciók, stb.
Programozási Módszertan definíciók, stb. 1. Bevezetés Egy adat típusát az adat által felvehető lehetséges értékek halmaza (típusérték halmaz, TÉH), és az ezen értelmezett műveletek (típusműveletek) együttesen
RészletesebbenELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk
RészletesebbenProgramozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Tömbök a C#-ban Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia
RészletesebbenHaladó rendezések. PPT 2007/2008 tavasz.
Haladó rendezések szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Alapvető összehasonlító rendezések Shell rendezés Kupacrendezés Leszámláló rendezés Radix rendezés Edényrendezés
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI TÉTELEK
PROGRAMOZÁSI TÉTELEK Összegzés tétele Adott egy N elemű számsorozat: A(N). Számoljuk ki az elemek összegét! S:=0 Ciklus I=1-től N-ig S:=S+A(I) Megszámlálás tétele Adott egy N elemű sorozat és egy - a sorozat
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási
RészletesebbenProgramozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
RészletesebbenEgyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek Sorozatszámítás tétele Például az X tömbben kövek súlyát tároljuk. Ha ki kellene számolni az összsúlyt, akkor az S = f(s, X(i)) helyére S = S + X(i) kell írni. Az f0 tartalmazza
RészletesebbenTérinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok
Cserép Máté 2016. szeptember 14. Analóg programozásnak nevezzük azt, amikor egy feladat megoldásához egy már ismert és megoldott feladat megoldását használjuk fel. Általában nem pontosan ugyanazt a feladatot
RészletesebbenProgramozás I. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar szeptember 10.
Programozás I. 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2012. szeptember 10. Sergyán (OE NIK) Programozás I. 2012. szeptember 10. 1 /
RészletesebbenAz összetett programozási tételek is egy tőről fakadnak
Az összetett programozási tételek is egy tőről fakadnak Zsakó László 1, Törley Gábor 2, Szlávi Péter 3 1 zsako@caesar.elte.hu, 2 pezsgo@inf.elte.hu, 3 szlavi@elte.hu ELTE IK Absztrakt. A programozás tanulás
RészletesebbenProgramozás II. előadás
Nem összehasonlító rendezések Nem összehasonlító rendezések Programozás II. előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozás II. 2 Rendezés
RészletesebbenTérinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok
Cserép Máté Analóg programozásnak nevezzük azt, amikor egy feladat megoldásához egy már ismert és megoldott feladat megoldását használjuk fel. Általában nem pontosan ugyanazt a feladatot oldottuk meg korábban,
RészletesebbenProgramozási tételek. Dr. Iványi Péter
Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,
RészletesebbenPásztor Attila. Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez
Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás tankönyv az emeltszintű érettségihez 9. ÖSSZETETT FELADATOK...111 9.1. ELEMI ALGORITMUSOK ÖSSZEÉPÍTÉSE...111 9.2. ÖSSZEFOGLALÁS...118 9.3. GYAKORLÓ FELADATOK...118
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet. Programozási tételek
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 8. 1. Egy sorozathoz egy érték hozzárendelése Az összegzés tétele Összefoglalás Programozási tételek Adott egy számsorozat. Számoljuk és írassuk ki az elemek
RészletesebbenAlgoritmusok, adatszerkezetek, objektumok
Algoritmusok, adatszerkezetek, objektumok 1. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 14. Sergyán (OE NIK) AAO 01 2011.
Részletesebben23. Fa adatszerkezetek, piros-fekete fa adatszerkezet (forgatások, új elem felvétele, törlés)(shagreen)
1. Funkcionális programozás paradigma (Balázs)(Shagreen) 2. Logikai programozás paradigma(még kidolgozás alatt Shagreen) 3. Strukturált programozás paradigma(shagreen) 4. Alapvető programozási tételek
RészletesebbenLáncolt listák Témakörök. Lista alapfogalmak
Láncolt listák szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Lista alapfogalmai Egyirányú egyszerű láncolt lista Egyirányú rendezett láncolt lista Speciális láncolt listák Témakörök
RészletesebbenProgramozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,
Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás OE-NIK, 2013 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenVisszalépéses keresés
Visszalépéses keresés Backtracking előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Alapvető működése Továbbfejlesztési
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 7. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 7. előadás Oszd meg és uralkodj! Több részfeladatra bontás, amelyek hasonlóan oldhatók meg, lépései: a triviális eset (amikor nincs rekurzív hívás) felosztás (megadjuk
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás Specifikáció A specifikáció elemei bemenet mit ismerünk? kimenet mire vagyunk kíváncsiak? előfeltétel mit tudunk az ismertekről? utófeltétel mi az összefüggés
Részletesebben1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje
1. Alapfogalmak 1.1. Algoritmus Az algoritmus olyan elemi műveletekből kompozíciós szabályok szerint felépített összetett művelet, amelyet megadott feltételt teljesítő bemeneti adatra végrehajtva, a megkívánt
RészletesebbenBevezetés a programozásba I 3. gyakorlat. PLanG: Programozási tételek. Programozási tételek Algoritmusok
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 3. gyakorlat PLanG: 2011.09.27. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 2. előadás Tartalom Összegzés vektorra, mátrixra Megszámolás vektorra, mátrixra Maximum-kiválasztás vektorra, mátrixra Eldöntés vektorra, mátrixra Kiválasztás
RészletesebbenHatékonyság 1. előadás
Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése
RészletesebbenAdatszerkezetek. Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések)
Adatszerkezetek Nevezetes algoritmusok (Keresések, rendezések) Keresések A probléma általános megfogalmazása: Adott egy N elemű sorozat, keressük meg azt az elemet (határozzuk meg a helyét a sorozatban),
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.
Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás Másolás függvényszámítás Bemenet: N N, X H N, g:h G, F: G N G, f: G * xg G Kimenet: Y G N Előfeltétel: Utófeltétel: i(1 i N) Y=F(g(X 1 ),, g(x N )) f
RészletesebbenProgramozás alapjai (ANSI C)
Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Python Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása alatt
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar horvath@inf.u-szeged.hu 0.1. Az algoritmikus tudás szintjei Ismeri (a megoldó algoritmust) Érti Le tudja pontosan
RészletesebbenPROGRAMOZÁS tantárgy. Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar
PROGRAMOZÁS tantárgy Gregorics Tibor egyetemi docens ELTE Informatikai Kar Követelmények A,C,E szakirány B szakirány Előfeltétel Prog. alapismeret Prog. alapismeret Diszkrét matematika I. Óraszám 2 ea
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás Programozási tételek Mi az, hogy programozási tétel? Típusfeladat általános megoldása. Sorozat érték Sorozat sorozat Sorozat sorozatok Sorozatok sorozat
RészletesebbenProgramozási módszertan
1 Programozási módszertan 1. Alapfogalmak Feldhoffer Gergely 2012 Féléves tananyag terve 2 Program helyességének bizonyítása Reprezentáció Logikai-matematikai eszköztár Programozási tételek bizonyítása
RészletesebbenObjektumorientált Programozás VI.
Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő
RészletesebbenProgramkonstrukciók A programkonstrukciók programfüggvényei Levezetési szabályok. 6. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 6.
Programkonstrukciók Definíció Legyen π feltétel és S program A-n. A DO A A relációt az S-ből a π feltétellel képezett ciklusnak nevezzük, és (π, S)-sel jelöljük, ha 1. a / [π] : DO (a) = { a }, 2. a [π]
RészletesebbenInformációk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
RészletesebbenRekurzió. Működése, programtranszformációk. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.
Rekurzió Működése, programtranszformációk előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Rekurzió Rekurzió alapjai Rekurzív
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenB-fa. Felépítés, alapvető műveletek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.
B-fa Felépítés, alapvető műveletek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar B-fa Felépítése Beszúrás művelete Törlés
RészletesebbenRekurzió. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Rekurzió és iteráció Balrekurzió Ha az eljárás első utasításaként szerepel a rekurzív hívás, akkor a rekurzió lényegében az első nem
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy
RészletesebbenAlgoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás
Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 3. előadás Szövegfájl Fájl típus A szövegfájl karakterek sorozata: input fájl Műveletei: nyit, zár, olvas, vége? output fájl Műveletei: nyit, zár, ír Pap Gáborné,
RészletesebbenAdatbázis rendszerek Gy: Algoritmusok C-ben
Adatbázis rendszerek 1. 1. Gy: Algoritmusok C-ben 53/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Alapalgoritmusok Összegzés Megszámlálás Kiválasztás Kiválasztásos rendezés Összefésülés Szétválogatás Gyorsrendezés 53/2 Összegzés
RészletesebbenInformatikai tehetséggondozás:
Ég és Föld vonzásában a természet titkai Informatikai tehetséggondozás: Összetett programozási tételek 1 TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV Feladataink egy jelentős csoportjában egyetlen bemenő sorozat alapján egy
RészletesebbenRekurzió. Témakörök. Rekurzió alapelve. Rekurzió alapjai Rekurzív algoritmusok végrehajtása Visszalépéses keresés Programtranszformációk
Rekurzió szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Rekurzió alapjai Rekurzív algoritmusok végrehajtása Visszalépéses keresés Programtranszformációk 2 Rekurzió alapelve
RészletesebbenVáltozók. Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai):
Javascript Változók Mennyiség, érték (v. objektum) szimbolikus jelölése, jelentése Tulajdonságai (attribútumai): Név Érték Típus Memóriacím A változó értéke (esetleg más attribútuma is) a program futása
RészletesebbenLáncolt listák. PPT 2007/2008 tavasz.
Láncolt listák szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Láncolt listák elvi felépítése Egyirányú egyszerű láncolt lista Egyirányú rendezett láncolt lista Láncolt
RészletesebbenJava programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAlkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek
RészletesebbenALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha
ALAPFOGALMAK 1 Á l l a p o t t é r Legyen I egy véges halmaz és legyenek A i, i I tetszőleges véges vagy megszámlálható, nem üres halmazok Ekkor az A= A i halmazt állapottérnek, az A i halmazokat pedig
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása 6. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása 6. előadás Összetett típusok 1. Rekord 2. Halmaz (+multihalmaz, intervallumhalmaz) 3. Tömb (vektor, mátrix) 4. Szekvenciális file (input, output) Pap Gáborné,
RészletesebbenOptimalizációs stratégiák 2.
Optimalizációs stratégiák 2. Visszalépéses keresés, szétválasztás és korlátozás előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai
RészletesebbenObjektumorientált Programozás VI.
Objektumorientált Programozás VI. Tömb emlékeztető Egyszerű programozási tételek Összetett programozási tételek V 1.0 ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók
RészletesebbenA félév során előkerülő témakörök
A félév során előkerülő témakörök rekurzív algoritmusok rendező algoritmusok alapvető adattípusok, adatszerkezetek, és kapcsolódó algoritmusok dinamikus programozás mohó algoritmusok gráf algoritmusok
RészletesebbenGráfok 2. Legrövidebb utak, feszítőfák. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor
Gráfok 2. Legrövidebb utak, feszítőfák előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Legrövidebb utak keresése Minimális feszítőfa keresése Gráfok 2
Részletesebben15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30.
15. tétel Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. Edényrendezés Tegyük fel, hogy tudjuk, hogy a bemenő elemek (A[1..n] elemei) egy m elemű U halmazból kerülnek ki, pl. " A[i]-re
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés 2. előadás
Algoritmizálás és adatmodellezés 2 előadás Összetett típusok 1 Rekord 2 Halmaz (+multialmaz, intervallumalmaz) 3 Tömb (vektor, mátrix) 4 Szekvenciális fájl (input, output) Pap Gáborné, Zsakó László: Algoritmizálás,
RészletesebbenInformatika tanítási módszerek
Informatika tanítási módszerek Programozás tanítási módszerek módszeres, algoritmusorientált; adatorientált; specifikációorientált; feladattípus-orientált; nyelvorientált; utasításorientált; matematikaorientált;
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
RészletesebbenLáncolt listák. Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák. Programozás II. előadás. Szénási Sándor
Láncolt listák Egyszerű, rendezett és speciális láncolt listák előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Láncolt
RészletesebbenProgramozási módszertan. Mohó algoritmusok
PM-08 p. 1/17 Programozási módszertan Mohó algoritmusok Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu PM-08 p. 2/17 Bevezetés Dinamikus programozás
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Algoritmus-leíró eszközök Folyamatábra Irányított gráf, amely csomópontokból és őket összekötő élekből áll, egyetlen induló és befejező éle van, az induló élből
RészletesebbenAZ ALGORITMUS. az eredményt szolgáltatja
ALGORITMUSOK AZ ALGORITMUS Az algoritmus problémamegoldásra szolgáló elemi lépések olyan sorozata, amely a következő jellemzőkkel bír: Véges: véges számú lépés után befejeződik, és eredményt szolgáltat
Részletesebben3. előadás. Programozás-elmélet. A változó fogalma Kiterjesztések A feladat kiterjesztése A program kiterjesztése Kiterjesztési tételek Példa
A változó fogalma Definíció Legyen A = A 1 A 2... A n állapottér. A pr Ai projekciós függvényeket változóknak nevezzük: : A A i pr Ai (a) = a i ( a = (a 1, a 2,..., a n ) A). A változók jelölése: v i =
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 7. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával)
Adatszerkezetek I. 7. előadás (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Bináris fa A fa (bináris fa) rekurzív adatszerkezet: BinFa:= Fa := ÜresFa Rekord(Elem,BinFa,BinFa) ÜresFa Rekord(Elem,Fák) 2/37 Bináris
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenInformatikai tehetséggondozás:
Ég és Föld vonzásában a természet titkai Informatikai tehetséggondozás: Összetett programozási tételek 2 TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV Feladataink egy jelentős csoportjában több bemenő sorozat alapján egy sorozatot
RészletesebbenMultihalmaz, intervallumhalmaz
Multihalmaz, intervallumhalmaz Halmaz féleségek 1. Halmaz Gyümölcsök: {alma,körte,szilva,barack} 2. Multihalmaz Állatok: {(macska,4),(rigó,2),(galamb,3)} 3. Intervallumhalmaz diszjunkt Óráim: {[8-10],[13-14],[16-20)}
RészletesebbenBevezetés a programozáshoz I. Feladatok
Bevezetés a programozáshoz I. Feladatok 2006. szeptember 15. 1. Alapfogalmak 1.1. példa: Írjuk fel az A B, A C, (A B) C, és A B C halmazok elemeit, ha A = {0, 1}, B = {1, 2, 3}, C = {p, q}! 1.2. példa:
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek 2.
Belépő a tudás közösségébe Informatika szakköri segédanyag Összetett programozási tételek 2. Heizlerné Bakonyi Viktória, Horváth Győző, Menyhárt László, Szlávi Péter, Törley Gábor, Zsakó László Szerkesztő:
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 4. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I. 4. előadás A lista olyan sorozat, amelyben műveleteket egy kiválasztott, az ún. aktuális elemmel lehet végezni. A lista rendelkezik az alábbi műveletekkel: Üres: Lista
RészletesebbenInterfészek. PPT 2007/2008 tavasz.
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált
RészletesebbenSorozat érték típusú programozási tételek
Sorozat érték típusú programozási tételek A soron következő specifikációk és algoritmusok mind olyan típusfeladatokhoz kötődnek, amik igazán sűrűn előfordulhatnak a gyakorlatban. Meg kell keresni valamit,
RészletesebbenGyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire
Gyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire 2012. október 7. 1. Egyszerű, bevezető feladatok 1. Kérjen be a felhasználótól egy sugarat. Írja ki az adott sugarú kör kerületét illetve területét! (Elegendő
RészletesebbenProgramozás alapjai 1.Gy: Algoritmizálás P R O
Programozás alapjai 1.Gy: Algoritmizálás. P R O A L A G 1/13 B ITv: MAN 2018.09.20 Algoritmus leírási módszerek Szöveges leírás Pszeudokód Folyamatábra Struktogram Jackson diagram 2/13 Folyamatábra elemek
RészletesebbenAlgoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér
RészletesebbenOptimalizációs stratégiák 1.
Optimalizációs stratégiák 1. Nyers erő, Oszd meg és uralkodj, Feljegyzéses, Dinamikus, Mohó előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek I. 1. előadás
Algoritmusok és adatszerkezetek I 1 előadás Típusok osztályozása Összetettség (strukturáltság) szempontjából: elemi (vagy skalár, vagy strukturálatlan) összetett (más szóval strukturált) Strukturálási
RészletesebbenFák 2009.04.06. Témakörök. Fa definíciója. Rekurzív típusok, fa adatszerkezet Bináris keresőfa, bejárások Bináris keresőfa, módosítás B-fa
Fák szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Rekurzív típusok, fa adatszerkezet Bináris keresőfa, bejárások Bináris keresőfa, módosítás B-fa Témakörök 2 Fa (Tree): csomópontok
RészletesebbenAdatszerkezetek I. 8. előadás. (Horváth Gyula anyagai felhasználásával)
Adatszerkezetek I. 8. előadás (Horváth Gyula anyagai felhasználásával) Kereső- és rendezőfák Közös tulajdonságok: A gyökérelem (vagy kulcsértéke) nagyobb vagy egyenlő minden tőle balra levő elemnél. A
RészletesebbenPROGRAMOZÁSI NYELVEK (GYAKORLAT)
PROGRAMOZÁSI NYELVEK (GYAKORLAT) A következő részben olyan szabványos algoritmusokkal fogunk foglalkozni, amelyek segítségével a későbbiekben sok hétköznapi problémát meg tudunk majd oldani. MUNKAHELYZET-
Részletesebben