Objektumorientált Programozás VI.
|
|
|
- Réka Kovácsné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
2 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres zárthelyinek, illetve vizsgának. Sikeres zárthelyihez, illetve vizsgához a jelen bemutató tartalmán felül a kötelező irodalomként megjelölt anyag, a gyakorlatokon szóban, illetve a táblán átadott tudnivalók ismerete, valamint a gyakorlatokon megoldott példák és az otthoni feldolgozás céljából kiadott feladatok önálló megoldásának képessége is szükséges. ÓE-NIK,
3 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
4 Metódusok A metódus egy kódblokk, amely utasítások sorozatát tartalmazza. A program azáltal futtatja ezeket az utasításokat, hogy "meghívja" a metódust és megszabja a szükséges paramétereit. C#-ban minden futtatandó utasítás egy metódusban helyezkedik el. Eddigi programjainkat a Main() metódusba írtuk A többször használt kódrészeket írjuk metódusba. Copy-Paste helyett Célszerű a hosszú metódusok feldarabolása az egyszerűbb értelmezés céljából ÓE-NIK,
5 Metódusok Séma: visszatérési_típus metódusnév(paraméterek) {metódustörzs} paraméterek metódus visszatérési érték ÓE-NIK,
6 Metódusok típusa A típus a visszaadott érték típusa vagy "void", ha nem adunk vissza semmit. Egy metódusnak legfeljebb egy visszatérési értéke van. de az lehet pl. tömb is A visszatérési típus előtt állhatnak különféle módosítók. Pl. static, abstract, override, new, láthatóságot jelző kulcsszavak. Részletesen később. Ezek nem a visszatérési típusra, hanem a metódusra vonatkoznak ÓE-NIK,
7 Metódustörzs A metódushoz tartozó utasítások, amelyek használhatják a metódusnak átadott paramétereket. A metódus visszatérési értékét a "return" kulcsszó után adjuk meg. Ennek hatására a metódusból azonnal visszatérünk a hívóhoz akkor is, ha még lennének további utasítások a return után. Ha a metódus több ágon érhet véget, akkor mindegyik ág végére szükséges return! Visszatérési érték nélküli (void) metódusnál ha a program mindig a metódustörzs fizikai végénél fejeződik be a return utasítás nem kötelező. ÓE-NIK,
8 Változók hatóköre Egy blokkban deklarált változók csak a deklarálástól kezdve a blokk végéig elérhetőek. Következmény: az egyik metódusban deklarált x változó nem ugyanaz, mint a másik metódusbeli x változó. A hívó környezet változói nem érhetőek el a metódusban. Ezért szükséges a paraméter átadás és a visszatérési érték. Közös adat használható: globális változók, használatuk nem javasolt ÓE-NIK,
9 Feladat A felhasználó minden lépésével kiválaszt egy mezőt. Ekkor a mező és annak szomszédjai az ellentettjükre módosulnak. Használjunk paraméter nélküli metódusokat! ÓE-NIK,
10 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
11 Egyszerű példa Feladat: téglalap területének számítása metódussal static int terület(int a, int b) // paraméterek átadása { return a * b; } static void Main(string[] args) { int egyikoldal = 5; int másikoldal = 7; Console.WriteLine("A téglalap területe: " + terület(egyikoldal, másikoldal)); Console.ReadLine(); } ÓE-NIK,
12 Metódusok paraméterei A paramétereknél megadandó a típus és az a név, amelyen a metódustörzsben a paraméterre hivatkozunk. A paraméter átadásnak kétféle módja van: érték szerinti és cím szerinti. Érték szerinti: a paraméterként megadott változóról másolat készül, a metódusban ezzel a másolattal dolgozunk. Tehát ha a metódusban megváltoztatjuk a paraméter értékét, az az eredetire nincs hatással, a hívó környezetben nem érvényesül. Cím szerinti: egy referenciát adunk át a paraméterként megadott változóra, nem készül másolat, tehát a metódusban változtatható a paraméter értéke, és ez a hívó környezetben is érvényesül. ÓE-NIK,
13 Metódusok paraméterei Az érték szerinti paraméter átadás az alapértelmezett. Referencia típusú változóknál az érték szerinti paraméter átadás azt jelenti, hogy a változóban tárolt cím másolódik le és adódik át, azaz ha a metódusban módosítjuk a referencia által hivatkozott objektumot, annak a hatása kívül is látszik. Ha érték típusú paramétert szeretnénk cím szerint átadni (hogy a metódusban megváltoztatható legyen az értéke), arra a ref vagy az out kulcsszó használatával van lehetőség. DE: két fajta változótípus van: érték és referenciatípus 4 fajta paraméterátadási mód ÓE-NIK,
14 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása static void novel(int bemenet) { bemenet++; } static void csere(int elso, int masodik) { int temp = elso; elso = masodik; masodik = temp; } ÓE-NIK,
15 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása static void Main(string[] args) { int a = 42, b = 23; novel(a); csere(a, b); } A híváskor a két változó értékéről másolat képződik, és a másolat kerül át paraméterként a hívott eljárásokba A hívott eljárásokban a paraméterek módosítása semmilyen hatással nincs ezen változók értékére ÓE-NIK,
16 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42; ÓE-NIK,
17 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42; novel(a); cím2 bemenet 42 ÓE-NIK,
18 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42; novel(a); bemenet++; cím2 bemenet 43 ÓE-NIK,
19 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42, b=23; cím2 b 23 ÓE-NIK,
20 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím4 masodik cím3 elso int a=42, b=23; csere(a,b); ÓE-NIK,
21 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím4 masodik cím3 elso cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; ÓE-NIK,
22 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím4 masodik cím3 elso cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; elso=masodik; ÓE-NIK,
23 Értéktípusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím4 masodik cím3 elso cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; elso=masodik; masodik=temp; ÓE-NIK,
24 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása static void novel(ref int bemenet) { bemenet++; } static void csere(ref int elso, ref int masodik) { int temp = elso; elso = masodik; masodik = temp; } ÓE-NIK,
25 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása static void Main(string[] args) { int a = 42, b = 23; novel(ref a); csere(ref a, ref b); } A híváskor a két változó CÍMÉRŐL másolat képződik, és a CÍM kerül át paraméterként a hívott eljárásokba A hívott eljárásokban a paraméterek módosítása gyakorlatilag ezen változók módosítását jelenti ÓE-NIK,
26 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42; ÓE-NIK,
27 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42; novel(a); cím2 bemenet cím1 ÓE-NIK,
28 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 43 int a=42; novel(a); bemenet++; cím2 bemenet cím1 ÓE-NIK,
29 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 int a=42, b=23; cím2 b 23 ÓE-NIK,
30 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím3 elso cím1 cím4 masodik cím2 int a=42, b=23; csere(a,b); ÓE-NIK,
31 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 42 cím2 b 23 cím3 elso cím1 cím4 masodik cím2 cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; ÓE-NIK,
32 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 23 cím2 b 23 cím3 elso cím1 cím4 masodik cím2 cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; elso=masodik; ÓE-NIK,
33 Értéktípusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 a 23 cím2 b 42 cím3 elso cím1 cím4 masodik cím2 cím5 temp 42 int a=42, b=23; csere(a,b); int temp; temp=elso; elso=masodik; masodik=temp; ÓE-NIK,
34 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása static void tombkez1(int[] arr) { arr[1] = 42; } static void tombkez2(int[] arr) { arr = new int[3] { 23, 23, 23 }; } ÓE-NIK,
35 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása static void Main(string[] args) { int[] t = { 3, 4, 5 }; tombkez1(t); tombkez2(t); } Az elv ugyanaz: híváskor a változó értékéről másolat képződik, és az érték kerül át paraméterként a hívott eljárásba de most az érték egy cím! A hívott eljárásokban a nem lehet módosítani ezt a változót de a hivatkozott memóriaterületet IGEN ÓE-NIK,
36 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím int[] t= {3, 4, 5}; ÓE-NIK,
37 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím2 cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); ÓE-NIK,
38 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím2 cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; ÓE-NIK,
39 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím2 cím cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; tombkez2(t); arr=new int[3] { 23, 23, 23}; ÓE-NIK,
40 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím4 cím cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; tombkez2(t); arr=new int[3] { 23, 23, 23}; ÓE-NIK,
41 Ref.típusok cím szerinti paraméterátadása static void tombkez1(ref int[] arr) { arr[1] = 42; } static void tombkez2(ref int[] arr) { arr = new int[3] { 23, 23, 23 }; } ÓE-NIK,
42 Ref.típusok cím szerinti paraméterátadása static void Main(string[] args) { int[] t = { 3, 4, 5 }; tombkez1(ref t); tombkez2(ref t); } Az elv ugyanaz: híváskor a változó CÍMÉRŐL másolat képződik, és a CÍM kerül át paraméterként a hívott eljárásokba Referenciára mutató referencia A hívott eljárásokban ezt a változót és a hivatkozott memóriaterületet is lehet módosítani ÓE-NIK,
43 Ref.típusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím int[] t= {3, 4, 5}; ÓE-NIK,
44 Ref.típusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím1 cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); ÓE-NIK,
45 Ref.típusok cím szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím1 cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; Teljesen mindegy, hogy hány referencián keresztül van az értékadás, mindig a megfelelő értékre történik a hivatkozás! ÓE-NIK,
46 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím2 cím3 arr cím1 cím cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; tombkez2(t); arr=new int[3] { 23, 23, 23}; ÓE-NIK,
47 Ref.típusok érték szerinti paraméterátadása Memória cím1 t cím4 cím3 arr cím1 cím cím int[] t= {3, 4, 5}; tombkez1(t); arr[1]=42; tombkez2(t); arr=new int[3] { 23, 23, 23}; ÓE-NIK,
48 Példa out-ra static void bekér(out int szám) { System.Console.Write("Kérek egy számot: "); szám=int.parse(system.console.readline()); } static void Main(string[] args) { int x; bekér(out x); System.Console.WriteLine("A megadott szám: "+x); System.Console.ReadLine(); } Kimenő paraméter ÓE-NIK,
![Main(string[] args) { for (int i = 0; i](/docs-images/93/111395551/images/49-2.jpg "< args.length; i++) System.Console.")
![Write(args[i] + " "); System.Console.](/docs-images/93/111395551/images/49-3.jpg "ReadLine(); } Stringek száma Paraméter")
49 Példa a parancssori paraméterek feldolgozására Paraméter static void Main(string[] args) { for (int i = 0; i < args.length; i++) System.Console.Write(args[i] + " "); System.Console.ReadLine(); } Stringek száma Paraméter stringek ÓE-NIK,
50 Overloading Metódus "felüldefiniálás" több azonos nevű metódus A metódusok szignatúrája egyedi az osztályon belül. Szignatúra = metódusnév + paraméterek száma, típusa és sorrendje Azaz: írhatunk több azonos nevű metódust, ám ezek paraméterlistája különböző kell legyen! ÓE-NIK,
51 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
52 Programozási tételek Egy adott feladatosztályba tartozó összes feladatra megoldást adó algoritmus. pl.: a keresés tétel bármilyen elemsorozatban bármilyen feltételnek megfelelő elemek keresésére használható ÓE-NIK,
53 Sorozatszámítás Bemenet: A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma Kimenet: R: Művelet eredménye Eljárás Sorozatszámítás(A, N, R) R := R 0 Ciklus i := 1-től N-ig R := R művelet A[i] Ciklus vége Eljárás vége Figyelem! Indexelés 1-től N-ig! ÓE-NIK,
54 Sorozatszámítás: példa Számítsuk ki egy int tömb elemeinek összegét. (Indexelés 0-tól (N-1)-ig!) static int szumma(int[] tömb) { int összeg = 0; for (int i = 0; i < tömb.length; i++) összeg += tömb[i]; return összeg; } ÓE-NIK,
55 Eldöntés Bemenet: A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma T: Tulajdonság függvény Kimenet: VAN: Logikai változó Eljárás Eldöntés(A, N, T, VAN) i := 1 Ciklus amíg (i N) és (A[i] teljesíti T-t) i := i + 1 Ciklus vége VAN := (i N) Eljárás vége ÓE-NIK,
56 Eldöntés: példa Döntsük el, hogy egy int tömb elemei között található-e öttel osztható szám! static bool öttel_osztható(int[] tömb) { int i = 0; while (i < tömb.length && tömb[i] % 5!= 0) i++; return i < tömb.length; } ÓE-NIK,
57 Kiválasztás Bemenet A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma T: Tulajdonság függvény Kimenet: SORSZ: Első T tulajdonságú elem indexe Eljárás Kiválasztás(A, N, T, SORSZ) i := 1 Ciklus amíg (A[i] teljesíti T-t) i := i + 1 Ciklus vége SORSZ := i Eljárás vége ÓE-NIK,
58 Kiválasztás: példa Adjuk meg a megadott címben jel pozícióját (IndexOf() használata nélkül)! static int holakukac(string ) { int poz = 0; while ( [poz]!= '@') poz++; return poz; } ÓE-NIK,
59 Lineáris keresés Bemenet: A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma T: Tulajdonság függvény Kimenet: VAN: Logikai változó SORSZ: Első T tulajdonságú elem indexe Eljárás Keresés(A, N, T, VAN, SORSZ) i := 1 Ciklus amíg (i N) és (A[i ] teljesíti T-t) i := i + 1 Ciklus vége VAN := (i N) Ha VAN akkor SORSZ := i Eljárás vége ÓE-NIK,
60 Keresés: példa Keressük meg egy int tömbben a 42 számot, ha nem szerepel benne, adjunk vissza -1-et! static int negyvenkettő(int[] tömb) { int i = 0; while (i < tömb.length && tömb[i]!= 42) i++; if (i == tömb.length) return -1; else return i; } ÓE-NIK,
61 Megszámlálás Bemenet: A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma T: Tulajdonság függvény Kimenet: DB: T tulajdonságú elemek száma Eljárás Megszámlálás(A, N, T, DB) DB := 0 Ciklus i := 1-től N-ig Ha (A[i] teljesíti T-t) akkor DB := DB + 1 Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége ÓE-NIK,
62 Megszámlálás: példa Állapítsuk meg egy adott mondatban a nagybetűk számát! static int nagybetű(string mondat) { int db = 0; for (int i = 0; i < mondat.length; i++) { if (Char.IsUpper(mondat[i])) db++; } return db; } ÓE-NIK,
63 Maximumkiválasztás Bemenet: A: Feldolgozandó tömb N: Tömb elemeinek száma Kimenet: MAX: Maximális elem indexe Eljárás Maximumkiválasztás(A, N, MAX) MAX := 1 Ciklus i := 2-től N-ig Ha A[i] > A[MAX] akkor MAX := i Elágazás vége Ciklus vége Eljárás vége ÓE-NIK,
64 Maximumkiválasztás: példa Tudjuk egy cég havi kiadásait. Az adott félév hanyadik hónapjában költöttek a legtöbbet? static int legköltségesebb(double[] költségek) { int max = 0; for (int i = 1; i < költségek.length; i++) { if (költségek[i] > költségek[max]) max = i; } return max; } ÓE-NIK,
65 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
66 Gyakorló feladatok Adottak egy tankör zárthelyi pontszámai, 100 pont a maximum. (Tároljuk el ezeket egy tömbben.) Oldja meg az alábbi feladatokat! Határozza meg a csoport átlagpontszámát! Állapítsa meg, volt-e bukás! (Teljesített-e valaki 51 pont alatt?) Hány pontos volt a leggyengébb teljesítmény? Hány hallgató kapott ötöst a tankörben? (90% vagy afölötti pontszám) ÓE-NIK,
67 Gyakorló feladatok Egy meteorológiai állomáson mérik a napi középhőmérséklet-értékeket egy hónapon keresztül. (Tároljuk el ezeket egy tömbben.) Oldja meg az alábbi feladatokat külön-külön metódusok segítségével! Határozza meg a havi átlaghőmérsékletet! Állapítsa meg, fagyott-e ebben a hónapban! Adjon meg egy olyan napot, amikor 5 C-nál hidegebb volt! Hány olyan nap volt a hónapban, amikor a hőmérséklet a havi átlag alatt volt? Hány C volt a hónap leghidegebb napján? ÓE-NIK,
68 Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK,
69 Irodalom, feladatok Kotsis-Légrádi-Nagy-Szénási: Többnyelvű programozástechnika, PANEM, Budapest, 2007 Zsakó-Szlávi: Mikrológia 19. Faraz Rasheed: C# School, Synchron Data, Reiter István: C# jegyzet, DevPortal, 2010, ÓE-NIK,
70 ÓE-NIK,
71 ÓE-NIK,
Objektum Orientált Programozás VII.
Objektum Orientált Programozás VII. Összetett programozási tételek Programozási tételek összeépítése Feladatok ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk
Objektumorientált Programozás VI.
Objektumorientált Programozás VI. Tömb emlékeztető Egyszerű programozási tételek Összetett programozási tételek V 1.0 ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók
Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,
Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás OE-NIK, 2013 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk
Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII,
Programozás I. Gyakorlás egydimenziós tömbökkel Többdimenziós tömbök Gyakorló feladatok V 1.0 ÓE-NIK-AII, 2016 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a
Objektumorientált Programozás III.
Objektumorientált Programozás III. Vezérlési szerkezetek ismétlés Matematikai lehetőségek Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő
Objektum Orientált Programozás IV.
Objektum Orientált Programozás IV. Műveletek karaktersorozatokkal Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
Objektumorientált Programozás IV.
Objektumorientált Programozás IV. Műveletek karaktersorozatokkal Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 5. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 5. előadás Tömbök átméretezése public static void Resize( ref T[] array, int newsize ) Példa: int[] a=new int[20]; Array.Resize(ref a, 22); 2016. 10. 19.
Egyszerű programozási tételek
Egyszerű programozási tételek 2. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 15. Sergyán (OE NIK) AAO 02 2011. szeptember 15.
Programozás I. Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Tömbök a C#-ban Metódusok C#-ban Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertechnológia
Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.
Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.
Programozási tételek Programozási feladatok megoldásakor a top-down (strukturált) programtervezés esetén három vezérlési szerkezetet használunk: - szekvencia - elágazás - ciklus Eddig megismertük az alábbi
Összetett programozási tételek
Összetett programozási tételek 3. előadás Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2011. szeptember 19. Sergyán (OE NIK) AAO 03 2011. szeptember
Programozási nyelvek Java
Programozási nyelvek Java 2. gyakorlat Függvények Általános prototípus Módosítószavak Láthatóság: public, protected, private. Ha nem definiált, akkor úgynevezett package-private láthatóság. Lehet abstract
Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
Szoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
OOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
Programozás I. Egyszerű programozási tételek. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 3. előadás Egyszerű programozási tételek Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember
Programozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelők Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát
Objektumorientált Programozás V.
Objektumorientált Programozás V. A Microsoft Visual Studio 2010 használata Műveletek tömbökkel Érték- és referenciatípusú változók Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!
1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.
Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból
ÜTEMTERV Programozás-elmélet c. tárgyhoz (GEMAK233B, GEMAK233-B) BSc gazdaságinformatikus, programtervező informatikus alapszakok számára Óraszám: heti 2+0, (aláírás+kollokvium, 3 kredit) 2019/20-es tanév
JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS
Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,
Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 68
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 3. ELŐADÁS - PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 2014 Bánsághi Anna 1 of 68 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Programozási nyelvek Java
statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály
Programozás I. Első ZH segédlet
Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett
Osztályok. 4. gyakorlat
Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum
Összetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.
Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,
Pénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Tömbök (3. rész) Konstansok Kivételkezelés Tömbök 3. Többdimenziós tömbök Többdimenziós tömbök int a; Többdimenziós tömbök int a[5]; Többdimenziós tömbök
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt
BME MOGI Gépészeti informatika 5.
BME MOGI Gépészeti informatika 5. 1. feladat Készítsen alkalmazást, mely feltölt egy egydimenziós tömböt adott tartományba eső, véletlenszerűen generált egész értékekkel! Határozza meg a legkisebb és a
Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK
Vizuális és eseményvezérelt programozás 2006 2007, II. félév BMF NIK Eseménykezelés A képviselő( delegate ) Képviselők C# nyelvi megvalósítása Metódushívás képviselőn keresztül Az esemény ( event ) Esemény
Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java
Függvények, csomagok Csomagok Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges számú osztályt tartalmazhat Pl.: java.util.scanner Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java Célja:
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
Bánsághi Anna 2014 Bánsághi Anna 1 of 33
IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 7. ELŐADÁS - ABSZTRAKT ADATTÍPUS 2014 Bánsághi Anna 1 of 33 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív
Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok
Programozás I. Szöveges fájlok kezelése Felsorolástípus Objektumtömb Gyakorló feladatok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés 1. előadás Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási
OOP III. A C# nyelv alapelemei
OOP III. A C# nyelv alapelemei 2. rész Alaptípusok (2. rész) Operátorok és precedenciájuk (2. rész) Érték- és referenciatípusok Utasítások: for, foreach, continue, return, goto Műveletek karaktersorozatokkal
Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat. C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 10. gyakorlat C++: alprogramok deklarációja és paraméterátadása 2011.11.22. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu
Informatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
A képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat:)!
Space Shuttle 40 Pont A Space Shuttle (magyarul űrsikló", hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Feladatai
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra
Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,
Objektum Orientált Programozás V.
Objektum Orientált Programozás V. A Microsoft Visual Studio 2010 használata Műveletek tömbökkel Érték- és referenciatípusú változók Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,
Rekurzió. (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával)
Rekurzió (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Rekurzió és iteráció Balrekurzió Ha az eljárás első utasításaként szerepel a rekurzív hívás, akkor a rekurzió lényegében az első nem
hiányzott szeptemberben vagy A tanuló nem hiányzott szeptemberben szöveget
Hiányzások Ebben a feladatban egy általános iskola 2017 szeptemberi hiányzásai tartalmazó szövegfájlt kell feldolgoznia. Az adatok a szeptember.csv állomány tartalmazza. Az állomány egy sorában egy tanuló
Maximum kiválasztás tömbben
ELEMI ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE I. Maximum kiválasztás tömbben Készítette: Szabóné Nacsa Rozália Gregorics Tibor tömb létrehozási módozatok maximum kiválasztás kódolása for ciklus adatellenőrzés do-while
Bevezetés a programozásba. 8. Előadás: Függvények 2.
Bevezetés a programozásba 8. Előadás: Függvények 2. ISMÉTLÉS Helló #include using namespace std; int main() cout
A JavaScript főbb tulajdonságai
JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén
Bevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy
Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
Programozási tételek. Dr. Iványi Péter
Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,
Gregorics Tibor Modularizált programok C++ nyelvi elemei 1
Gregorics Tibor Modularizált programok C++ nyelvi elemei 1 Függvények és paraméterátadás A függvény egy olyan programblokk, melynek végrehajtását a program bármelyik olyan helyéről lehet kezdeményezni
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek
OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek 26/1 B ITv: MAN 2019.04.03 Abszrakt metódus és absztrakt osztály. Gyakran előfordul a tervezés során, hogy egy osztály szintjén tudjuk, hogy valamilyen metódus
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include
Java és web programozás
Budapesti Műszaki Egyetem 2015. 02. 11. 2. Előadás Mese Néhány programozási módszer: Idők kezdetén való programozás Struktúrált Moduláris Funkcionális Objektum-orientált... Mese Néhány programozási módszer:
BME MOGI Gépészeti informatika 8.
BME MOGI Gépészeti informatika 8. 1. feladat Készítse beosztottak és vezetők munkahelyi adatait kezelő alkalmazást! A feladat megoldásához hozza létre a következő osztályokat! Beosztott osztály: adatmező
A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet. A verem felhasználása
A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejére betehetünk egy új (vagy sorban több) elemet a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet A verem felhasználása Függvény visszatérési
Programozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat
Programozási nyelvek II. JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2017/2018. őszi félév Tartalom 1 Amit tudni kell a félévről
Bevezetés a programozásba. 9. Előadás: Rekordok
Bevezetés a programozásba 9. Előadás: Rekordok ISMÉTLÉS Függvényhívás #include #include #include #include using using namespace namespace std; std; double double terulet(double
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI.
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,
3. Határozza meg és írja ki a minta szerint, hogy a forrásállományban hány kémiai elem felfedezési adatai
Kémiai elemek felfedezése A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, közüliik a Földön 94 található meg a természetben, ezeket természetes
3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel
3. Gyakorlat Ismerkedés a Java nyelvvel Parancssori argumentumok Minden Java programnak adhatunk indításkor paraméterek, ezeket a program egy tömbben tárolja. public static void main( String[] args ) Az
BME MOGI Gépészeti informatika 4.
BME MOGI Gépészeti informatika 4. 1. feladat önálló feladatmegoldás Generáljon két 1 és 10 közötti véletlen egész számot, majd kiírja ezekre a számokra a tízes szorzótáblákat! Ha az első generált szám
Java és web programozás
Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)
A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés
A C programozási nyelv V. Struktúra Dinamikus memóriakezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv V. (Struktúra, memóriakezelés) CBEV5 / 1 A struktúra deklarációja 1.
Java és web programozás
Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 18. 2. El adás Komplex szám public class Complex { private float repart_; private float impart_; public Complex() { repart_ = 0; impart_ = 0; public Complex(float
Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;
Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely
Programozási nyelvek Java
-en objektumot tárolunk. Automatikus változók Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás - végrehajtási vermen (execution stack) jönnek létre - alprogramok
Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu
Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:
és az instanceof operátor
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Névterek és hatókörök Láthatósági szintek Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok
A függvények névvel rendelkező utasításcsoportok, melyeknek információkat adhatunk át, és van egy visszatérési értékük.
Függvények A függvények névvel rendelkező utasításcsoportok, melyeknek információkat adhatunk át, és van egy visszatérési értékük. Mint egy dzsinn: Hogyan is "használunk" egy dzsinnt? megszólítjuk megmondjuk,
Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán
Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában
Alprogramok, paraméterátadás
ELTE Informatikai Kar, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék October 24, 2016 Programozási nyelvek Alprogramok Függvények, eljárások Metódusok Korutinok stb. Alprogramok Alprogram: olyan nyelvi
Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok
Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges,
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók. Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás 5.3. Mutatók,tömbök A mutató vagy pointer olyan változó, amely egy másik változó címét tartalmazza.
Eljárások, függvények
Eljárások, függvények Tartalomjegyzék Az alprogramok...2 Kérdések, feladatok...2 Kérdések, feladatok...3 Eljárások...3 Kérdések, feladatok...4 Érték és cím szerinti paraméterátadás...5 Kérdések, feladatok...6
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK
ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk
Alkalmazott modul: Programozás. Programozási tételek, rendezések. Programozási tételek Algoritmusok és programozási tételek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás, rendezések 2015 Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Algoritmusok és programozási tételek
// keressük meg a legnagyobb faktoriális értéket, ami kisebb, // mint százmillió
BME MOGI Gépészeti informatika 3. 1. feladat Végezze el a következő feladatokat! Kérjen be számokat 0 végjelig, és határozza meg az átlagukat! A feladat megoldásához írja meg a következő metódusokat! a.
Eljárások és függvények
Eljárások és függvények Jegyzet Összeállította: Faludi Anita 2012. Bevezetés Ez a jegyzet elsősorban azoknak a diákoknak készült, akiket tanítok, ezért a jegyzet erőteljesen hiányos. Az olvasó egy percig
Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása
Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző
Objektumorientált programozás C# nyelven
Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt
Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban
Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus
Tartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.
Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
Java Programozás 1. Gy: Java alapok. Ismétlés ++
Java Programozás 1. Gy: Java alapok Ismétlés ++ 24/1 B ITv: MAN 2018.02.18 Feladat Készítsünk egy komplett konzolos alkalmazást, mely generál egy számot 0 és 100 között (mindkét határt beleértve), feladatunk
Alkalmazott modul: Programozás 4. előadás. Procedurális programozás: iteratív és rekurzív alprogramok. Alprogramok. Alprogramok.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 4. előadás Procedurális programozás: iteratív és rekurzív alprogramok Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv II (Utasítások, fuggvények) CBEV2 / 1 Kifejezés utasítás Kifejezés utasítás, blokk
Keresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs
Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán
Alkalmazott Modul III 3. előadás. Procedurális programozás: alprogramok, kivételkezelés. Alprogramok Szükségessége
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 3. előadás Procedurális programozás: alprogramok, kivételkezelés 2011.10.03. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto
Bevezetés a programozásba II. 5. Előadás: Másoló konstruktor, túlterhelés, operátorok
Bevezetés a programozásba II 5. Előadás: Másoló konstruktor, túlterhelés, operátorok Emlékeztető struct Vektor { int meret, *mut; Vektor(int meret); int szamlal(int mit); }; int Vektor::szamlal(int mit)