Társadalompolitikai alapismeretek. 1. rész. Készítette: Darja Galun, egyetemi végzettségű szociológus Maribor, 2010 szeptember

Átírás

1 Társadalompolitikai alapismeretek 1. rész. Készítette: Darja Galun, egyetemi végzettségű szociológus Maribor, 2010 szeptember

2 A MAI SZLOVÉN TÁRSADALOM JELLEMZŐI Demográfia jellemzők a népesség öregedése Munkanélküliség és aktív foglallkoztatási politika Beszélhetünk-e szegénységről Szlovéniában?

3 A SZLOVÉN TÁRSADALOM DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI a népességfogyást a jövőben nem lehet elkerülni a népességöregedés folyamata Szlovéniában gyorsabb lesz, mint a 27 EU tagállamban legnagyobb gond:az alacsony születési ráta

4 SZLOVÉNIA DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI a születésszám csökkenésének és a lakosság élettartamának megnövekedésének következményeképp megváltozott lakosság korstruktúrája; a munkavállalási korú lakossághoz képest (15-65 év) erősen emelkedik az idős korú lakosság aránya (65 év és afelett) az Európai Bizottság kalkulációi szerint a jelenlegi szlovén nyugdíjrendszer a megváltozott demográfiai viszonyok mellett nem fenntartható

5 FOGLALKOZTATOTTSÁG SZLOVÉNIÁBAN A lakosság negatív irányú fejlődése a foglalkoztatottság negatív irányú fejlődését vonja maga után A foglalkoztatottsági szint növelése a foglalkoztatottak számának növelését célzó politika része. Az intézkedések a foglalkoztatottsági szint növelését tűzték ki célul, főként a fiatal és az idősebb dolgozók foglalkoztatása által (15-64 év és 65-70év) (a kis munkáról szóló törvényjavaslat)

6 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI POLITIKA INTÉZKEDÉSEI Szlovéniában a foglalkoztatás terén intézkedéseket végrehajtó központi intézmény a Szlovén Munkaügyi Központ. Az számít munkanélkülinek, aki egy adott időszakban nem rendelkezik munkával, azonban kész dolgozni, és munkát keres. Azok is ide tartoznak, akik állandóan, vagy ideiglenesen nem kapnak fizetést (def.: Svetlik, 1985, 21).

7 A STRUKTURÁLIS MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA A munkanélküliség különböző fajtái közül (nyílt, frikciós, technológiai, önkéntes) a legaggasztóbb a strukturális munkanélküliség. Az álláskeresők munkaképessége nem felel meg a munkahelyi követelményeknek, vagy a munkahelyek nincsenek a dolgozók képességeihez igazítva. Jelenleg Szlovéniában az aktív lakosság 10,4 %-a munkanélküli.

8 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI POLITIKA INTÉZKEDÉSEI: Közmunkák, Az önfoglalkoztatás támogatása, Az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált dolgozók problémái megoldásának társfinanszírozása, Új munkahelyek kialakításának támogatása, A járulékok visszatérítése a munkáltatók számára, A fogyatékkal élők képzése és foglalkoztatása, valamint a fogyatékkal élőket foglalkoztató cégek támogatása

9 BESZÉLHETÜNK-E SZEGÉNYSÉGRŐL SZLOVÉNIÁBAN? Az Európai Bizottság által meghatározott kritérium szerint a szegénységi küszöb az adott országban az átlagos nettó jövedelem (medián) 60 %-a jelenleg: 530,14 EUR Szlovéniában 2008-ban a lakosság 12,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Ezt azt jelenti, hogy egy egytagú háztartás évi jövedelme nem haladta meg a 5944 eurót, egy négytagú család azonban legalább havi 1040 eurós jövedelemmel rendelkezett, tehát a szegénységi küszöb felett élt.

10 KIKET FENYEGET LEGJOBBAN A SZEGÉNYSÉG? a munkanélkülieket (mindkét házastárs munkanélküli és gyermekeket nevelnek), az idősebb tagokból álló háztartásokat, az egyedülálló nőket, az egyszülős családokat.

11 A SZEGÉNY HÁZTARTÁSOK JELLEMZŐI A szegény háztartásokban a háztartásban élők iskolázottsági szintje alacsony. A fő bevételi forrást a társadalombiztosításból származó jövedelmek jelentik (nyugdíj, munkanélküli segély...). Ebben a csoportban magas a munkanélküliek és a mezőgazdasági dolgozók relatív aránya.

12 A szegény háztartások átlagos mérete kisebb, mint az átlagos szlovén háztartásé 31 százalékuk csupán egy tagból áll. A szegény háztartások között gyakoriak azok, melyeknek csupán egy tagjuk van, ők többnyire idősek. A szegény háztartások lakhatási színvonala lényegesen rosszabb a nemzeti átlagnál.

13 Felhasznált források és irodalom: Mojca Novak, Dober dan, revščina; Socialna zbornica Slovenije, Zbirka Socialni izziv, Ljubljana 1994 Prof.dr. Marjan Senjur, Predsednik SSGR: Ekonomske posledice demografskih sprememb v Sloveniji, Sodelovanje javnih zavodov za zaposlovanje Srednje Evrope: Delavnica ZAPOSLOVANJE STAREJŠIH, Velenje, 10.in 11.oktober 2001: Doroteja Verša: Starejši na trgu delovne sile položaj in politike; Prof.dr. Janez Malačič, Demografske razmere v luči evropskih trendov, Ekonomska fakulteta, Univerza v Ljubljani, Prezentacija za 15. dneve slovenskega zavarovalništva, 2008

14 Felhasznált források és irodalom: Jože Sambt: Javnofinančni sistem v luči demografskih gibanj; Univerza v Ljubljani, Ekonomska fakulteta, referat za 13.statistične dneve, Radenci, 24. do ; Andreja Črnak Meglič, Ružica Boškić: Revščina in socialna izključenost med družinami z otroki, Inštitut RS za socialno varstvo, 4. kongres socialnega dela, Brdo pri Kranju, april 2010, referat; Mag. Simona Smolej: Pojav in obseg revščine zaposlenih v Sloveniji, Inštitut RS za socialno varstvo, 4. kongres socialnega dela, 21. do 23.april 2010, Brdo pri Kranju, referat Tine Stanovnik: Revščina in marginalizacija prebivalstva v Sloveniji; Inštitut za ekonomska raziskovanja, Ljubljana, Filozofska fakulteta Ljubljana, 1997

15 TÁRSADALOMPOLITIKAI ALAPISMERETEK 2. rész Készítette: Jovita Lendvaj 2010 szeptember

16 I. SZOCIÁLIS KIREKESZTETTSÉG Bergham (1995) vázolja a szociális kirekesztettség definícióját, azon számos folyamat tükrében, melyek egy vagy több rendszer elutasítását fejezik ki: a demokratikus vagy a jogrendszerét, amely élénkíti a polgári integrációt; a munkaerőpiacét, mely élénkíti a gazdasági integrációt; az állami jólétét, mely élénkíti a szociális integrációt és a családi illetve közösségi rendszerét, amely az interperszonális integrációt segíti. Az egyén valahová tartozásának érzése mind a négy rendszertől függ. (MESEC 2008: 9-13)

17 II. A SZOCIÁLIS ÁLLAM és A SZOCIÁLPOLITIKA az ember élete és tevékenységei bizonyos fokú BIZTONSÁGGAL és ugyanúgy BIZONYTALANSÁGGAL vannak összekötve; az egyén illetve a család jövedelmek nélkül maradhat, illetve ezek csökkenhetnek TÁRSADALMI KOCKÁZATOK miatt vagy az alábbi ESETEKBEN; ideiglenes vagy tartós munkaképtelenség betegség, sérülés, anyaság vagy fogyatékosság miatt, gyógyításból származó átlag feletti költségek, a gyermekek eltartásából adódó plusz költségek keletkezése, a bér illetve a kereset elvesztése munkanélküliség miatt, a munkaképesség csökkenése vagy elvesztése életkor miatt, mások segítségnyújtására szorultság miatt az alapvető szükségletek ellátásához, a létfenntartáshoz szükséges kiadások fedezésére nem elegendő jövedelmek miatt. (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 21-24)

18 II. A SZOCIÁLIS ÁLLAM és A SZOCIÁLPOLITIKA a KOCKÁZAT ellenkezője a BIZTONSÁG; A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG állami rendszereit Európában fokozatosan alakították ki, ezeket pedig a SZOCIÁLIS SEGÉLYEK rendszerei egészítik ki; (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 21-24)

19 II. A SZOCIÁLIS ÁLLAM és A SZOCIÁLPOLITIKA a modern államokat SZOCIÁLIS illetve JÓLÉTI ÁLLAMOKKÉNT határozhatjuk meg, melyek bizonyos irányú SZOCIÁLPOLITIKÁT alakítanak ki és hajtanak végre (ezt az ország történelmi fejlődéséhez, gazdasági, szociális és politikai helyzetéhez igazítják az adott időszakban); a nemzeti SZOCIÁLPOLITIKA kialakítása során tiszteletben kell tartani a NEMZETKÖZI JOGI AKTUSOK NORMÁIT, melyek kötelező érvényűek az adott országra; (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 27-31)

20 II. A SZOCIÁLIS ÁLLAM és A SZOCIÁLPOLITIKA az állami SZOCIÁLIS RENDSZEREK, melyeket az állam a SZOCIÁLPOLITIKÁVAL összhangban szervez, hatással vannak az emberek szociális helyzetére a társadalomban, személyes, szakmai és foglalkoztatási fejlődési lehetőségeikre, valamint a családalapításra és a gyermekvállalásra; (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 27-31)

21 II. A SZOCIÁLIS ÁLLAM és A SZOCIÁLPOLITIKA A SZOCIÁLIS ÁLLAM (social state) az az állam, mely törvényhozása és egyéb tevékenységei által gondoskodik lakossága szociális szükségleteinek és érdekeinek kielégítéséről és ezekért felelős is. ÁLLAM JÓLÉTI ÁLLAM (welfare state); SZOCIÁLPOLITIKA állami törekvések és intézkedések rendszere, illetve állami közbeavatkozás az eszközök újrafelosztása vagy transzfere miatt a lakosság illetve az állampolgárok között azért, hogy elérhessék a szociális (welfare) célokat (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 27-31)

22 III. A SZOCIÁLPOLITIKA TÖRTT RTÉNETE SZLOVÉNI NIÁBAN a szociálpolitika története - az egyes szociális programok fokozatos bevezetésének története és e programok fokozatos terjedésének története a lakosság egyre nagyobb részére (RUS 1990: 19-25) a szociálpolitika fejlődése: az Osztrák-Magyar Monarchia keretében; Jugoszlávia keretében a szocializmus bevezetésééig (KRESAL 1998: 9-11)

23 III. A SZOCIÁLPOLITIKA TÖRTT RTÉNETE SZLOVÉNI NIÁBAN fordulópontok: 1918 államjogi és szociális szempontból; a háború következményei érzékelhetők a gazdaság, a politika és a társadalom különböző területein; az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása új államhatárokat, új államot, a munkaügyi intézmények új székhelyeit hozta magával; a Szlovén Horvát Szerb Állam csatlakozása az új Jugoszláv Államhoz a szlovén szociálpolitika fejlődésének átmeneti megtorpanását jelentette; 1945 a társadalompolitikai berendezkedés megváltozása;

24 III. A SZOCIÁLPOLITIKA TÖRTT RTÉNETE SZLOVÉNI NIÁBAN fordulópontok : 1991 társadalompolitikai és államjogi szempontból; a függetlenség kikiáltása és saját államuk megalapítása után a szlovén szociálpolitika állami politikává vált - (KRESAL 1998: 9-11)

25 IV. A SZLOVÉN N KÖZTK ZTÁRSASÁG G NAPJAINKBAN A Szlovén Köztársaság az utóbbi 30 évben néhány egymással szorosan összefüggő, bonyolult folyamaton ment keresztül, melyek kialakították az állam mai arculatát és a legnagyobb mértékben ezek a folyamatok határozzák meg az állam álláspontját a különböző történésekről Európában és a világban: 1. a politikai és a gazdasági rendszer lényeges megváltozásának folyamata; 2. az európai és az euroatlanti szövetségekhez csatlakozás folyamata; 3. a világ politikai és gazdasági áramlataiba való bekapcsolódás; 4. a saját állam megalapításának és az állami arculat kialakításának folyamata (KUČAN 2003)

26 IV. A SZLOVÉN N KÖZTK ZTÁRSASÁG G NAPJAINKBAN A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG az Alkotmány által (melyet az alkotmányozó nemzetgyűlés fogadott el: án) deklarált és nemzetközileg elismert, mint: demokratikus köztársaság és jogállam, valamint szociális állam, mely az emberi jogokon és az alapvető szabadságjogokon alapszik

27 V. ÉRTÉKEK, MELYEK HATÁSSAL VANNAK A SZOCIÁLPOLITIK LPOLITIKÁRA Szociálpolitika, állami szociális biztonsági rendszerek és jogok, melyek az általános és a különleges társadalmi értékeken alapulnak; Különleges, konkrét társadalmi értékek: az emberi méltóság érték és cél egyben; társadalmi igazságosság jogállam; kölcsönösség és szolidaritás bizonyos csoportok tagjai közti kölcsönösség, és szolidaritás a teljes lakosság körében; egyenlő bánásmód egyenlő bánásmód az azonos esetekben, illetve állapotokban és a különbözőekben különböző (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 33-37)

28 VI. A TÁRSADALOMBIZTOST RSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS S A SZOCIÁLIS SEGÉLYEK RENDSZEREI A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG (social security) szociális segélyek és juttatások rendszere; A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS (social insurance) törvényes, állami és általában kötelező biztosítások azon társadalmi kockázatok és ügyek esetére, melyek a fizetés vagy kereset kiesését illetve megszűnését okozzák átmeneti vagy tartós munkaképtelenség, munkanélküliség miatt, valamint egészségügyi biztosítások; SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS-SZOCIÁLIS SEGÉLYEK (social assistance) pénzbeli segélyek rendszere, szolgáltatási és tárgyi segélyek rendszere, melyeknek szociális segély jellegük van (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 39-48)

29 VI. A TÁRSADALOMBIZTOST RSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS S A SZOCIÁLIS SEGÉLYEK RENDSZEREI SZOCIÁLIS KEDVEZMÉNYEK (social advantages) állami, helyi közösségi vagy más intézmény által nyújtott kedvezmények és ösztönző intézkedések az egyének, családok, fogyatékkal élő lakossági csoportok, vagy a teljes lakosság szociális szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére; (BUBROV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: 39-48) SZOCIÁLIS VÉDELEM (social protection) a szociális biztonsághoz hasonló formája az eszközök biztosításának kockázat esetében, általában azonban a szociális biztonság által biztosított megoldások mellett a lakhatási kedvezmények, különböző támogatások és adókedvezmények biztosítását is tartalmazza (CVETKO, KALČIČ, POGAČAR 2009: 36-38)

30 VI. A TÁRSADALOMBIZTOST RSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS S A SZOCIÁLIS SEGÉLYEK RENDSZEREI ÁLLAMI A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS RENDSZEREI, A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS RENDSZEREI (GONDOSKODÁS ILLETVE SZOCIÁLIS SEGÉLYEK) NEMZETI UNIVERZÁLIS SZOCIÁLIS BIZTONSÁG RENDSZEREI: megkülönbeztethetők: Finanszírozásuk szerint: járulékok által (kontributív), leendő kedvezményezettek járulékai által vagy nem járulékok által (nem kontributív), állami, helyi vagy egyéb eszközökből; (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010:89-110)

31 VI. A TÁRSADALOMBIZTOST RSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS S A SZOCIÁLIS SEGÉLYEK RENDSZEREI A rendszerek intézményei: önálló közintézmények vagy állami szervek, akik a rendszereket fenntartják Egészségügyi és egyéb szolgáltatások kivitelezői: állami intézmények, magán intézmények a jogok természete: törvény által kötöttek a szabványos jogokhoz, egyéni illetve diszkréciós jogok (BUBNOV ŠKOBERNE, STRBAN 2010: )

32 VII. GONDOLATOK A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évében (2010) a Szlovén Köztársaság szociális államként rendkívül nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben van...

33 VIII. FORRÁSOK / IRODALOM BUBNOV ŠKOBERNE, ANJUTA; STRBAN, GREGA (2010): PRAVO SOCIALNE VARNOSTI. LJUBLJANA, GV ZALOŽBA, 2010 CVETKO, ALEKSEJ; KALČIČ, MIRAN; POGAČAR, PETER (2009): PREGLED SISTEMA POKOJNINSKEGA IN INVALIDSKEGA ZAVAROVANJA S SODNO PRAKSO. MARIBOR, DE VESTA, 2009 KRESAL, FRANCE (1998): ZGODOVINA SOCIALNE IN GOSPODARSKE POLITIKE V SLOVENIJI. LJUBLJANA, CANKARJEVA ZALOŽBA, ZBIRKA EKONOMSKA KNJIŽNICA, 1998 KUČAN, MILAN (2003): DANAŠNJA PODOBA SLOVENIJE IN NJEN POGLED NA SVET. http: //www2.gov.si/up-rs/2007/bpmk.nsf/priponke/488bf9033dc8b4a0c1256ee8002a9079/$file/ kitajskagovor.pdf MESEC, BOJANA (2008): DRUŽBENI OKVIR NEPROFITNIH ORGANIZACIJ. LJUBLJANA, FAKULTETA ZA SOCIALNO DELO, UNIVERZA V LJUBLJANI, 2008 VELJKO, RUS (1990): SOCIALNA DRŽAVA IN DRUŽBA BLAGINJE. LJUBLJANA, DOMUS, 1990