Az Erdőápolási és véghasználati utasítás" megjelenésének küszöbén

Átírás

1 Az Erdőápolási és véghasználati utasítás" megjelenésének küszöbén SOPP LÁSZLÓ az ERTI tudományos munkatársa Népgazdaságunk minden ágazata, a nehézipartól a mezőgazdaságig, az elmúlt tíz év alatt, általunk eddig elképzelhetetlennek tartott erőteljes és gyorsütemű fejlődésen ment keresztül. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy népgazdaságunknak nincs egy olyan ágazata, de még kevésbé mindennapi életünknek egy-egy olyan mozzanata, amelyben a fát akár, mint készterméket, akár mint nyersanyagot nélkülözni tudnánk, akkor az erdőgazdaság fejlődésének jelenlegi ütemével nem lehetünk megelégedve. Fejlődésünk ütemének nem kielégítő volta tette szükségessé a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának számú határozatának megjelenését, amely az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez, a fejlesztés ütemének meggyorsításához szükséges intézkedéseket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban, a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk Főigazgatóságunk elhatározását, hogy az MT. határozatban lerögzített fejlesztési tervünk mielőbbi megvalósítása érdekében, a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereink bevonásával utasítás-tervezeteit dolgoztatott ki az erdőápolási és véghasználati munkák korszerű és a termelékenységet fokozó eljárásainak alkalmazására, illetve végrehajtására. Nem kívánok jelenleg a kiadás előtt álló,,utasítás"-sai részleteiben foglalkozni, annak szükségességét, jelentőségét és úttörő munkáját méltatni, mivel ezek részint mindnyájunk által ismertek, részint pedig a legmesszebbmenőkig elismertek. Ezek ismétlése és méltatása helyett az állományápolás munkáját olyan vonatkozásban kívánom megvilágítani, melylyel az,,utasítás"-tervezet vagy nem kellő mértékben foglalkozott, vagy egyes kutatási eredmények ismeretének hiányában, még ezekkel az eredményekkel nem is foglalkozhatott. 1. A korszerű állományápolási munkákkal kapcsolatban le kell rögzítenünk azt, hogy a külföldről átvett ápolási módszerek, hazai viszonylatban való alkalmazásának mértéke és módja még nincs kellő mértékben részletes faállományszerkezeti és egyéb vizsgálatok útján alátámasztva. Ezek megállapítása céljából szükségét látom annak, hogy az MT. határozatban, valamint az,,utasítás"-tervezetben tárgyalt ellenőrző parcellákat, erdőgazdaságonként legalább egy, több-parcellás (3 4) kísérleti területté fejlesszük. A kísérleti területek beállítása az oktatás és a helyszíni bemutatókon, de nemkülönben a külföldi módszerek hazai viszonylatban történő kísérletezésén kívül lehetővé tenné annak a megállapítását is, hogy az egyes erdőtípusokban mikor és milyen mérvű belenyúlás, milyen törzshálózati méret, törzsszám stb. eredményezné a legkedvezőbb helyzetet. Ilyen körülmények között gyorsabban jutnánk el annak megismeréséhez, hogy az egyes erdőtípusokban melyik eljárással érhetnénk el az állományápolás tulajdonképpeni célját, amely meghatározott termesztési idő alatt, a mainál értékesebb de ugyanakkor mennyiségileg több faanyagot biztosít a talaj termőerejének fokozása mellett. 2. Szükségesnek tartom továbbá, az aratóvágásig fenntartandó törzseknek, legkésőbb a törzskiválasztó gyérítés idején történő kijelölését és azoknak maradandó jellel váló megjelölését. Ez az idő a lassannövő fafajok

2 esetében év (sarjállományoknál év), gyorsannövő fafajoknál 5, maximum 10 évig tarthat, sőt az utóbbiaknál erre, esetleg már magánál a telepítésnél is gondolhotunk. A telepítést magát azonban sűrű hálózatban kell végeznünk. Az aratóvágásig fenntartandó törzseknek kellő időben való megjelölésének elmulasztása a későbiek folyamán helyrehozhatatlan hibák eredője lehet, ami megmutatkozik először is a tervezett vastagsági méret csökkenésében, másodszor pedig a hálózati méret aránytalansága folytán a kiválasztott javatörzsek elliptikus keresztszelvényében, de nem különben abban, hogy az elkésve kialakítandó megközelítőleg helyes hálózati méretek biztosítása érdekében biológiailag erősebb törzsek eltávolítását is végre kell hajtanunk. 3. Mint ahogy elsősorban is az állományápolásoknál a termőhelyi osztály meghatározására legbiztosabb alapnak a biológiai felsőmagasságot tartjuk, ugyanúgy, a belenyúlás mértékére, annak sürgősségére legjobb támpontot a fa élő koronájának és az egész fa magasságának az aránya nyújt. Igazolja ezt az állításunkat, hogy az élő korona hossza okozati összefüggésben van a záródással, valamint az eddig alkalmazott ápolási eljárásokkal. Minél zártabb állásban van az állományunk, minél kevésbé végeztünk abban felső gyérítést, annál feljebb tolódik a korona és fordítva. Ez alól kivételt csak a túl sűrű állás következtében lecsúszott korona, az ún. elgatyásodás okoz, amit azonban gyakorlott szem azonnal meglát. Ápolásaink folyamán tehát arra kell törekednünk, hogy a záródást mindig olyan fokon tartsuk, hogy fiatal korban az élő korona a törzs egész hosszának mintegy felét borítsa, középkortól állandóan rövidüljön, de a törzs egész hosszának harmada alá soha ne csökkenjen. Ennek kialakítása azonban csak fokozatosan mehet végbe. 4. Az állományápolások során igen komoly és nehéz feladat a belenyúlás mértékének, illetve a kitermelhető fatömeg mennyiségének elbírálása. Ennek megállapítása végett különböző korú és fajú állományokban, Koltay György és Dr. Magyar János által megadott főbb irányelvek alapján közel 40 korszerű állományápolási kísérletet állítottam be. Az így beállított kísérleti területeken részletes faállományszerkezeti vizsgálatokat hajtottam végre. Az állományápolások során kitermelt fatömeg mennyiségét, minden esetben viszonyba állítottam a gyérítést megelőző fatömeg mennyiségével. Ez a viszonyszám olyan állományoknál, ahol eddig, még ápolási munka nem folyt, az összes fatermés százalékban jelentkezett. Ezek vizsgálatai során arra a megállapításra jutottam, hogy a gyakorlat részére legcélravezetőbb az egyes állományápolások alkalmával kitermelhető fatömeg mennyiségét az összes fatermés százalékában megadni^ ezért vizsgálataimba olyan állományokat is bevontam, amelyeknél az előző állományápolások alkalmával kitermelt előhasználati fatömeg menynyisége azaz az összes fatermés megállapítható volt. A kor függvényében jelentkező törvényszerűséget most már azokra az állományokra is kiterjesztettem, amelyek összes fatermése csak a fatermési táblák alapján volt megállapítható. Az eredményül kapott szórásme-

3 zőn keresztül kiegyenlítő görbét szerkesztettem, amit az alábbiakban közölt grafikon ábrázol. A grafikon segítségével tájékoztató adatot nyerünk az összes fatermés százalékában, egyrészt egy meghatározott korban (az üzemek által jelenleg), másrészt egy meghatározott korig (üzemtervi előírásoknál) kitermelhető előhasználati fatömeg mennyiségére. 1. ábra. Tájékoztató adatok százalékban, az állományápolások folyamán kitermelhető fatömeg mennyiségére nézve, a kor függvényében az összes fatermelésre vonatkoztatva. (Bükkre a rendelkezésemre álló adatok csekély volta miatt, egyelőre valójában csak tájékoztató adatot nyújtok.) Abszcissza: életkor (év). Ordináta: az összes fatermés százaléka (%). A közölt grafikon használatának módja röviden a következő: I. A fatermési tábla megfelelő termőhelyi osztályában szereplő összes fa termést megszorozzuk a grafikonról kor függvényében leolvasott százalékkal ; II. a kapott szorzatot levonjuk a táblából kiolvasott összes fatermésből, majd a maradványt viszonyba állítjuk a ténylegesen meglévő fatömeggel. Az így kapott eredmény a kitermelendő fatömeg mennyiségére nyújt tájékoztató adatot. Ha a ténylegesen meglévő fatömeg kisebb, mint a számítások alapján kapott fatömeg, akkor a szóbanforgó állomány már nem gyéríthető legalább is egyelőre nem és egyéb szempontból kell azt részletes vizsgálat alá venni. Fentiek alapján a grafikon használatához részletes külső állományfelvétel szükséges, a fa fajának, eredetének, korának, átlagos-, illetve bioló-

4 giai felsőmagasságának és a hektáronkénti fatömegének megállapítására. Az adatok birtokában a kitermelhető fatömeg mennyiségét a következő számítás alapján állapíthatjuk meg: Példámat Biatorbágy község határában fekvő 3b erdőrészből veszem. Az állomány fafaja: akác, kora: 16 év, biológiai felsőmagassága: 12,8 m, átlagmagassága: 11,7 m, fatömege: 105 m 3. a) A felvett adatok birtokában megállapítottam, hogy az állomány melyik termőhelyi osztályába tartozik. Fekete Zoltán: Akác fatermési táblái alapján a III. tho.-ba. b) Kiolvasom a fatermési táblából a 16 éves korra kimutatott összes fatermést: 116 m 3. c) Leolvasom a fent közölt grafikon gyorsannövő fafajok görbéjéről hogy 16 éves korban kb. hány %-os a belenyúlás mértéke: 36%. d) Az így leolvasott %-kal megszorzom a táblából kiolvasott összes fatermést (116 X 0,36) és az eredményül kapott szorzat (41 m 3 ) adja meg a jelen korig kitermelhető előhasználati fatömeg összes mennyiségét. e) Az összes fatermésből levonom a gyérítésre előírt összes fatömeget ( =) és kapom azt a mennyiséget (75 m 3 ), amellyel jelenleg az állománynak rendelkezni kellene. f) A felvett fatömeg (105 m 3 ) és az e) pontban eredményként kapott fatömeg (75 m 3 ) közötti differencia mutat tájékoztató irányt munkánk további menetéhez és a kitermelhető fatömeg mennyiségéhez. Felvettünk 105 m 3 -t, ebből levonjuk az eredményként kapott 75 m 3 -t, megkapjuk a gyérítendő fatömeg mennyiségét, jelen esetben 30 m 3 -t. A grafikonon bemutatott százalékok, valamint a kitermelésre kiszámított fatömeg mennyisége természetesen, csak tájékoztató jellegű. Ez jobb termelőhelyeken 3 5%-kal növelhető, gyengébbek esetében pedig ugyanilyen mértékben csökkenthető. Mérsékelni kell a belenyúlás mértékét abban az esetben is, ha az állomány eddig még nem állt korszerű állományápolás alatt. Erre mutat példát a fentiekben közölt biatorbágyi terület is, ahol a száradék eltávolításával, eddig még csak védelmi munkát végeztek. Az f) pont alapján 30 m 3 volt a gyérítendő fatömeg mennyisége^ ugyanakkor a hirtelen erős belenyúlás elkerülése végett mindössze 25 m 3 -t jelöltem, illetve termeltettem ki. (A jelenlegi élőfakészlet 24%-át.) Az üzemterv ezzel szemben mindössze 2,5 m 3 -t, a jelenlegi fakészlet 2,4%-át irányozta elő termelésre. ^ Előfordulhat azonban az is, hogy a grafikon által mutatott százalék, illetve kiszámított mennyiségen felül kell előhasználati faanyagot kitermelnünk. Erre példának a Budakeszi község határában fekvő 62b. erdőrészt mutatom be. Az állomány eredte: sarj, kora: 37 év, elegye: 49%-ban kocsánytalantölgy, 51%-ban cser, biológiai felsőmagassága: 13,75 m, átlagmagassága: 11,4 m, fatömege: 165 m 3. Az állomány a biológiai felsőmagasság, valamint az átlagmagasság figyelembevételével (Fekete Zoltán: Tölgy fatermési táblák) a II. és a III. tho között áll. összes fatermés tehát: 220 m 3. A belenyúlás mértéke: 42 43%, így jelenleg kitermelhető fatömeg mennyisége: m 3. Számításaimmal ellentétben 47 m 3 -t jelöltem ki; ez az erős belenyúlás az alászorult tölgy megsegítése érdekében történt, amely átlagosan 2 m-rel

5 a cser alatt van. Ilyen nagyarányú belenyúlásnak egyszeri végrehajtását azonban csak kivételes esetben szabad megengedni. A fentiekben közölt grafikus eljárás, nemcsak a kitermelhető fatömeg mennyiségének a megállapítására nyújt tájékoztató adatot, hanem az esetleges túltermelésre is figyelmeztet olyan állományokban, amelyek a múlt rablógazdálkodása folytán a szó szoros értelmében kimerültek, vagy amelyeket a helytelen fafaj megválasztás következtében a száradele anyag eltávolításával már a megengedettnél nagyobb mértékben megbontottak. Az ilyen állományok további sorsának irányítása, már nem a szigorúan vett állományápolás hanem előzetes vizsgálat elvégzése után az állományátalakítás fogalomkörébe tartozik. Erre példát a Budakeszi község határában fekvő 26b erdőrészlet szolgáltat. Az itt felvett állomány már nem rendelkezik a számításaim szerinti minimális fatömeggel. Az állomány eredete: sarj, kora: 68 év, elegye: 12%-ban kocsánytalantölgy, 88%-ban pedig cser, átlagmagassága 20,4 m, melynek alapján I. és II. tho. között foglal helyet. Felvételeim alapján, itt ha-ként 243 m 3 összes fatömeget találtam, akkor, amikor fokozottmértékű belenyúlás esetében is az állománynak legalább 290 m 3 -rel kellene rendelkeznie. A hiány tehát oca. 50 m 3 ha. Ez azt igazolja, hogy az állomány további használatát tekintve már nem a gyérítés fogalomkörébe tartozik mint ahogy azt, az üzemterv közel 20 m 3 -es hektáronkénti előhasználati fatömeg kitermelésével előirányozta hanem kora, eredete és állapotára való tekintettel véghasználatra kellett volna besorolni. Ügy vélem, helyes lenne ilyen helyeken állománycserét előírni, a cser visszaszorítása és a kocsánytalantölgy, valamint az erdeifenyő térhódítása érdekében. Nyárasok esetében, ahol az elmúlt évben készült fatermésa tábla nem tartalmazza az összes fatermést - de ugyanez vonatkozik egyéb hasonló fatermési táblákra is eljárásunk az alábbi szerint módosul: aj Olyan állományok esetében, ahol ápolási munka még nem folyt, a ténylegesen talált fatömeget vesszük összes fatermésnek. b) Olyan állományoknál pedig, amelyekben állományápolás már folyt és a kitermelt mennyiség a,,c-lapok" alapján megállapítható, az összes fatermést a jelenlegi készlet, valamint a C-lapokon" talált előhasználati fatömeg összege adja. c) Előfordulhat azonban az az eset is és azt hiszem ez a gyakoribb, hogy az előző állományápolások során kitermelt mennyiséget még hozzávetőlegesen sem tudjuk megállapítani. Ebben az esetben a ténylegesen talált fatömeg az eddig szokásban volt (helyi szokást értve alatta) 5 10%-os gyérítési fatömeggel növeljük és az így növelt fatömeget veszszük összes fatermésnek. Az utóbbira példát a Pusztavacson felvett 15 éves korai-, és óriásnyár állomány mutat. Az állomány eredete: mag (dugvány), biológiai felsőmagassága: 19,4 m, a talált fatömeg pedig 217 m 3. Ha a ténylegesen meglévő fatömeget 5 10%-kal növeljük, kb m 3 -t kapunk, mint összes fatermést. Ezt a mennyiséget a grafikon alapján előírt 35%- kal megszorozva m 3 lesz a gyérítéssel kitermelhető összes fatömeg mennyisége. Ezt az összes fatermésből levonjuk, az eredmény m 3 -nél m 3 -rel kevesebb. Ez a differencia az előhasználati fatömeg mennyiségének tájékoztató adata év őszén végrehajtott jelöléseim alapján 65 m 3 előhasználati fatömeg került ki.

6 De folytathatnám még a pusztavacsi, valamint a budakeszi erdészetek területén és az ország különböző részein felvett több mint 30 kísérleti állomány adatainak a felsorolását, vagy Koltay Györgynek az évtől beállított kísérleteinek adatait, amelyek közül csak példának említem meg a Tolnaszigeten 16 éves nyárasban végrehajtott jelölési munkáját, amelynek folyamán a grafikon által kiszámított 708,7 m 3 -es gyérítési fatömeggel szemben az erdőgazdaság 109 m 3 -t termelt ki. Mivel adataim csak tájékoztató jellegűek, azért kérem az erdőrendezőségek és az üzemek dolgozóit, hogy a javasolt új eljárással kapcsolatban észlelt hiányosságokat velem közölni szíveskedjenek, hogy helyszíni ellenőrzés után, azokat figyelembe véve, közös munkával, minél előbb megtalálhassuk állományaink ápolása szempontjából követendő leghelyesebb utat. Végezetül a grafikon használatával kapcsolatban összehasonlítást kívánok végezni Fekete Zoltán (magyar) akác-, Bencsik M. (csehszlovák) nemesnyár-, és Tjurin A. V. (szovjet) rezgőnyár fatermési tábláival. ' ' s 2. ábra. Fekete Zoltán^ Akác fatermési tábláiban maaeredetű I. tho.-ba tartozó állomány összes fatermésére a kor függvényében kimutatott és a grafikon alavián javasolt előhasználati fatömeg mennyisége. Abszcissza: életkor (év). Ordináta: ha-kénti fatömeg Cm 3 ). t 1.' ' > s -.. ' ', '. V A grafikon világosan mutatja az előhasználati fatömegek közötti eltérést' úgyhogy azzal részleteiben nem is kívánok foglalkozni. A véghasználati fatömeggel kapcsolatban azonban szükségesnek tartom annak lerögzítését, hogy azok mennyisége általunk még ismeretlen. Az eddig begyűjtött külföldi, de nemkülönben hazai vizsgálatok eredményei is P.óth Gyula, Koltay György kísérletei határozottan bizonyítják, hogy a fokozottabb belenyúlás, a korszerű állományápolás nemcsak minőségileg, de a tömegnövekedés kulminációjának a meghosszabbítása által mennyiségileg is nagyobb összes fatermést eredményez. A mennyiségi növekedés 15 35%-os> míg a minőségi 30 60%-os emelkedést is mutathat.

7 .'' :' ' -. ' s' s' 3. ábra. Ecncsik M.: Nemesnyár fatermési tábláiba^, mageredetű I. tho.-ba tartozó állomány összes fatermésére az életkor függvényében kimutatott és a grafikon alavián javasolt előhasználati fatömeg mennyissége. Abszcissza: életkor (év). Ordináta: ha-kénti fatömeg (m n )..-' < ' < * w Ezek az eredmények a leghatározottabban megdöntötték azt a régi hipotézist, hogy a termőhely fatömegprodukáló összteljesítménye független a gyérítés rendszerétől és annak mértékétől. &> * i y y' y' el y' Kor ér 4. ábra. Tjurin A. V.: Rezgőnyár fatermési tábláiban mageredetű I. tho.-ba tartozó állomány összes fatermésére a Ifcor függvényében 'kimutatott és a grafikon alapján javasolt előhasználati fatömeg mennyisége. Abszcissza: életkor (év). Ordináta: ha-kénti fatömeg (m).