Testnevelési és népi játékok

Átírás

1 Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP E-13/1/KONV Testnevelési és népi játékok Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. A játéktörténet... 4 I. 1. A játék fogalma... 4 I. 2. A játékról kialakult felfogások története... 5 II. Játékelméletek... 7 II. 1. Az esztétikai játékelméletek... 7 II. 2. Biológiai játékelméletek... 8 II. 3. Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek...10 II. 4. A játék sajátosságai...11 III. Oktatásmódszertan...13 III. 1. A játék tartalmi és formai jegyei...13 III. 2. A játékok felosztása, fajtái...13 III. 3. Számítógépes játékok...14 III. 4. Mozgásos játékok felosztása...14 III. 5. A játék szerepe a gyermek életében...15 III. 6. A játék a nevelési feladatok megvalósításában...16 III. 7. Testi nevelés...16 III. 8. A játékoktatás módszertana...17 III. 9. Az alsó tagozat játékainak kapcsolata a tantervvel...17 III. 10. A játékok alkalmazása az iskola különböző foglalkoztatási formáiban...18 III. 11. A didaktikai alapelvek érvényesítése...18 III. 12. A tanár felkészülése az órára...19 III. 13. A játékoktatás tárgyi feltételei...20 III. 14. A játékoktatás egészségügyi és balesetelhárítási követelményei...20 III. 15. A játék oktatási folyamata...21 III. 16. Magyarázat...23 IV. Játékok felosztása, leírása...25 IV. 1. A testnevelési játékok felosztása...25 IV. 2. Futójátékok...28 IV. 3. Fogójátékok...31 IV Egyszerű fogók...31 IV Fogójáték házzal/házas fogók...38 IV Fogójátékok eszközzel, feladatokkal...39 IV. 4. Sor-, és váltóversenyek...39 IV Sorversenyek...39 IV Váltóversenyek...40 IV. 5. Egyéni, páros versengések és küzdőjátékok...42 IV Egyéni versengések...42 IV Páros versengések...43 IV Küzdőjátékok...43 IV. 6. Labdás játékok...45 IV Célbadobó játékok...45 IV Labda elfogást és labda átadást tartalmazó játékok...49 IV Sportjátékokat előkészítő játékok...52 IV. 7. Élménypedagógiai játékok

3 IV Páros kidobós...59 IV Kómába esett hangya...60 IV Kapd el a söprűt!...60 IV Jork...61 IV Hettyen-pity...62 IV Barátvadászat...62 IV A hiányzó fenyődíszek...63 IV Puzzle...65 IV Csetepaté...65 IV Élő scrabble...66 IV Menekülés a lávából...66 IV Konzerv cipő...66 IV Bizalmi dőlés...66 IV Nem lát, nem hall, nem beszél...67 IV Csoportos fekvőtámasz...68 IV Gordiuszi csomó...69 IV Tengerészcsomó...69 IV Hamupipőke galambjai...70 IV Tájoló...70 IV Hány lépés?...71 IV Titkos üzenet...72 IV Hajófordító...72 IV Testbetűk...73 V. Irodalomjegyzék

4 I. A játéktörténet Hocza Ágnes, Bóka Ferenc I. 1. A játék fogalma A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a játék szónak 38 féle jelentésváltozata van. A játék fogalmának meghatározása nem könnyű vállalkozás. A játékot többféle oldalról vizsgálták különböző szempontok szerint. Ez a játékról kialakított vélemények sokféleségét eredményezte, s ehhez még hozzátevődnek az emberről, a világról alkotott széleskörű felfogások. A Pedagógiai Lexikon meghatározása szerint a játék: az ember és az állatok tevékenységi formája, melyet a munkától és a tanulástól eltérően minden külső céltól függetlenül, magáért a tevékenységéért folytatnak, és melyet örömérzés kísér. Detre Pál meghatározása szerint: a játék olyan tevékenység, melynek közvetlen célja a versenyben a győzelem elérése, illetve valóságos vagy elképzelt cselekmények minél tökéletesebb ábrázolása, megelevenítése. Olyan szabad és anyagi érdekhez nem kapcsolódó tevékenység, mely előre, pontosan megállapított és minden résztvevőre egyformán kötelező szabályok szerint, külön erre a célra szolgáló helyen (játéktér) és időben zajlik le. A játékot mindig különböző érzelmi megnyilvánulások kísérik, melyek további tevékenységre ösztönző tényezőként hatnak. A játék szó jelentése a mindennapi életben is sokféle értelmezést kap: A játék szóval tevékenységet, méghozzá igen sokféle cselekvést jelölünk. A játék szó, az eszközként használt tárgyat is jelenti Játék szóval jelöljük a mindennapi élet számos megnyilvánulási formáját is: vígjáték, színjáték, valaminek van játéka stb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség fogalmába nem csupán a betegségtünetek hiánya tartozik, hanem a teljes testi, lelki jólét, valamint a szociális biztonság is. Röviden: az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota.( Mens sana in corpore sano ) Az egészség tehát érték, ennek megszerzése, fenntartása, valamint megvédése nemcsak a család, hanem az egész társadalom érdeke. Mert a társadalomnak nemcsak értelmes, az információk halmazával rendelkező (szak) emberekre van szüksége. Ennek érdekében mind a családban, mind az oktatási intézményekben arra kell törekedni, hogy a gyermeknek, - és később a felnőttnek természetes igénye legyen a mozgás és testedzés. Erre az igényre tudatosan kell nevelni a gyermekeket. Gyermekkorban, de még a felnőtteknél is az egyik legalkalmasabb lehetőség az egészséges életmód és a rendszeres testedzés megszerettetésére a különböző mozgásos játékok alkalmazása. A játék a nevelés egyik legnagyszerűbb lehetősége, módszere. A játék, bár az ember sajátos tevékenysége, nemcsak az emberre jellemző. Az állatok is játszanak, létük fenntartását szolgálja, ösztönös élettevékenységük alapformájával függ össze a játék. Ezzel szemben az embergyermek játékával hatni tud a környezetére, az őt körülvevő világra, és közben játékával változást idéz elő a valóságban. A Pedagógiai lexikon szerint a játék: általában olyan funkcióként (viselkedésként) értelmezhető, amelyben 4

5 a magasabb rendű élőlény saját maga elé állít akadályokat, és ezzel saját maga szabályozza az öröm szerzésének mértékét. Így önként vállalt, önmagáért való, energetizáló, azaz komoly szerepe van az egészséges lelki egyensúly kialakításában. A gyermeki játék: a kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékcselekvéseivel tagolja, rendezi. A játék iskolába lépés előtt a gyermek számára a legfontosabb, kiemelt jellegű tájékozódó tevékenység, fejlődésének kulcsa. A játék külső céltól független, önmagáért való tevékenység, amelyet örömszerzés kísér. A gyermek játéka egy olyan öntevékenység, amely szabad akaratára épül, és általa érvényesül az önkifejezése (Kovács Bakosi, 2005). A játék sajátos emberi tevékenység, jelen van az ember egész életében, számtalan változatában fordul elő, az egyes életkorokban betöltött szerepe azonban eltérő. A gyermeknél a játék élettevékenység, ami azt jelenti, hogy a fő tevékenységi formája a játék. Játékban fejlődik személyisége, és a fejlettsége is megmutatkozik. A gyermek fejlődésével megváltozik a játék módja, szintje, tartalma. Mire a gyermekből felnőtt lesz, a játék más szerepet tölt be az életében, és a játék formái is eltérőek lesznek a gyermek játékától. A felnőtt műveltségének megfelelő játékot játszik, a játék része is lehet műveltségének, ugyanakkor a játéka visszahat műveltségére. A felnőttnél a játék szabadidős tevékenység, hivatáshoz kötődik vagy sporttevékenység. A játékot el kell különíteni a játékosságtól. A játék tevékenység, a játékosság pedig magatartási forma, alapelv. A játékosságot lényegesen más tevékenységeknél alkalmazzuk. Segítségével a gyermek egész személyiségét fejlesztjük. Ilyen például a játékos tanulás. I. 2. A játékról kialakult felfogások története A játék a legrégibb időktől fontos szerepet játszik a nevelésben. Jelentőségének felismeréséhez neves filozófusok és pedagógusok járultak hozzá különböző korokból. Platón (Kr.e ) az Állam című művében a játékot is az állampolgárrá nevelés szemszögéből közelíti meg. Fontosnak tartja a jól megválasztott játékot, mivel játékban mutatkozik meg az ember hajlama, és a játék az életre való felkészítésnek fontos eszköze. Ezért a játékot úgy kell irányítani, hogy segítse a leendő életpályájukra való felkészülést (leendő harcos lovagoljon, leendő építőmester építsen stb.) Arisztotelész (Kr.e ) a Politika című művében a játék fontosságát több oldalról is hangsúlyozza: megelőzhető vele a tunyaság, a lustaság kialakulása ebben az életkorban még nem adható más elfoglaltság a kisgyermeknek. Hangsúlyozza, hogy a játék nem lehet túlságosan fárasztó, de nagyon kényelmes sem. Kiemeli az erkölcsi szempontból kifogástalan mesék, elbeszélések jelentőségét. Quintilianus (?35-116) a játék fontosságát hangsúlyozza, felismeri, hogy a gyermekkor alakítható időszak, ezért nem szabad kihasználatlanul hagyni. Javasolja, hogy 6-7 éves korig csak játékszerű tevékenységeket kell a gyermeknek szervezni. A játékot a tanítás fontos eszközének tartja. Felismeri a játék és a tanulás kapcsolatát: játék közben sokat tanul a gyermek, mert a játék maga a tanulás. Szent Augusztinusz ( ) távol állt a gyermeki élet megértésétől. A középkorban a játékról való felfogásra rányomta bélyegét magáról a gyermekről kialakított kép. A játék fölösleges, haszontalan tevékenységnek minősült, a gyermeki léhaság, könnyelműség, lustaság eredményeként, vagy bizonyítékaként volt feltüntetve. J. A. Comenius ( ) egész pedagógiai rendszerében komoly helyet kap a hatéves kor előtti időszak elemzése és értékelése. Comenius nevéhez kapcsolódik az első kisdedneveléssel kapcsolatos pedagógiai szakkönyv, az Anyaiskola megírása is. Tanulmányát szülőknek ajánlja (intézményes nevelésről még nincs szó), és megfogalmazza, 5

6 hogy a szülők feladata a gyermek tevékenységi vágyának kielégítése, és ebben nem szabad a gyermeket korlátozni:,,hanem inkább módot kell adnunk arra, hogy állandóan tevékenykedjen,segítenünk kell rajta, hogy ésszel tegyen mindent, s minden cselekvésből mintát kell adnunk. Comenius foglalkozik először a játékszerek osztályozásával is. Az első évben a ringatást, tapsolást, éneklést, csörgők használatát javasolja, melyek mai szóhasználattal élve a gyakorló játékok kategóriájába sorolandók. A 2-4 év között a közösen végzett mozgásos játékoknak tulajdonít nagyobb jelentőséget. Ezek a játéktípusok a szabályjátékok közé sorolandók, és a testi erők növelése mellett az erkölcsöt is nemesítik. Megfogalmazza a játékosság elvét, a játékot nemcsak kisgyermekkorban tartotta fontosnak, hanem ifjú korban is, mert a játék éppúgy használ a test egészségének, mint a lélekgyarapodásának,.úgy kell játszani, hogy játékaink a komoly tevékenységeknek előjátékai legyenek. J. J. Rousseau ( ) a természeti nevelés híve. Szemléletében fontos helyet kap a játék és a mozgás, mivel a neveltet képessé kell tenni arra, hogy érezze a szabadságot mozdulataiban F. Fröbel ( ), XIX. századi neves pedagógus, aki részletesen foglalkozik, a játék nevelő hatásával. Minden jónak forrása a játék. Az a gyermek, aki szívvel, lélekkel, maga tevékenyen, csöndesen, kitartóan, a testi elfáradásig kitartóan játszik, egészen biztosan szívvel-lélekkel, csöndesen, kitartóan dolgozó és a mások s a maga javát önfeláldozóan művelő emberré fog válni. A játék nevelő hatásai közül kiemeli a munkaszeretetre nevelést, melyet összekapcsol a vallásos neveléssel, de az értelmi, és erkölcsi erők fejlesztésében is hangsúlyozza a játék szerepét. Fröbel felismeri a közös játékban rejlő lehetőségeket, sürgeti a játszóterek létrehozását. Játéktevékenységek egész sorát határozza meg, a különböző tevékenységekhez eszközöket biztosít, melyeket adományoknak nevez (labda, golyó, kocka stb.). Fröbel játékkal kapcsolatos pedagógiai nézete sok vitára adott és ad még ma is alkalmat. Elmélete azonban még az ellenzőire is nagy hatással volt, és a cáfolatok éppen úgy hozzájárultak a játékpedagógián belüli nézetek tisztázásához, mint a híveinek nézetei (Kovács Bakosi, 1995). A XIX. század végén gyermeklélektani kutatások eredményeként a gyermek személyiségére, és tevékenységére, azaz a játék felé is irányul a figyelem. A tekintélyelvű, konzervatív pedagógiára való ellenreakcióként megjelennek különböző reformpedagógiai irányzatok, melyekben kisebb-nagyobb hangsúllyal szerepel a játék (Maria Montessori, Célestin Freinet, Rudolf Steiner Waldorf pedagógia). 6

7 II. Játékelméletek Hocza Ágnes, Bóka Ferenc Ahogy a figyelem a gyermek játékára, játéktevékenységére irányult, értelemszerűen jelentek meg játékelméletek. A különböző játékelméletek a szerint csoportosíthatók, hogy: A játékot milyen tevékenységként értelmezik? A játékot milyen jelenségként értelmezik? A játéknak milyen funkciókat tulajdonítanak? (Maszler, 1996) A csoportok átfedhetik egymást, ezért a besorolás nem egyértelmű. A játékelméletek kategorizálása során három nagy csoportot különböztethetünk meg. Ezek a következők. Esztétikai játékelméletek Biológiai játékelméletek Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek (Maszler, 1996). II. 1. Az esztétikai játékelméletek Az esztétikai játékelméletek szerint a játék és művészet kritériumai azonosak és mindkettő célnélküli, önmagáért való, haszontalan tevékenység. Az esztétikai játékelmélet kiemelkedő képviselői: C. Götze, K. Lange, Rudolf Steiner, Szemere Samu. 1. ábra. C. Götze szerint a játék, hasonlóan a művészi tevékenységekhez, a spontán önkifejezés lehetőségét biztosítja a gyermekek számára. 7

8 K. Lange ( ) a játék társadalmi szerepét emeli ki. A játék és művészetek kapcsolatban vannak egymással, közös jellemzőjük a célnélküliség. R. Steiner ( ), a Waldorf pedagógia megalapozója azt vallja, hogy ingergazdag környezetet kell a gyermek számára biztosítani, ahol a játéknak és művészetnek egyaránt helye van. Sajátos művészi tevékenységi formája az euritmia, a sajátos táncos mozdulatművészet, egyfajta önkifejezési forma. 2. ábra. Figyelemre méltó Szemere Samu megállapítása, mert a játékban is domináns elemnek tekintette a képzeletet és az aktív cselekvést. II. 2. Biológiai játékelméletek A biológiai játékelméletek főleg a játék fiziológiai szerepét kutatták, képviselői inkább biológusok. 8

9 K. Groos ( ), német filozófus, a begyakorlási elmélet képviselője. Mindenféle mozgást és izomműködést, amely érlelődő funkciókkal kapcsolatos és nem tölt be életfunkciót, játéknak tekint. Szerinte a játék funkciógyakorlás, amely a felnőttkori tevékenységek előkészítője. Elmélete az úgy nevezett begyakorlási elmélet, amely szerint azt tekinthetjük játéknak, ahol pusztán a tevékenység öröméért kerül sor a cselekvésre. Különböző megállapításai néha ellentmondtak egymásnak, maga is tudta, hogy felfogásának korlátai vannak, ezért pszichológiai szempontból is elemezte a játékot. Pszichológiai szempontból megállapítja, hogy a játékra jellemző a célnélküliség, az önszínezet. Biológiai szempontból a játék szerepét abban látja, hogy az öröklött adottságok begyakorlás útján fejleszthetők. Tanításában soha nem tudott elszakadni a biológiai felfogástól, de figyelemre méltó az a megállapítása, hogy a játék belső ösztönzés nyomán jön létre, s hatással van a gyermek hajlamainak fejlődésére. E. Claparéde ( ) sajátos gyermeki tevékenységformának tartotta az utánzást és a játékot. A nevelő feladata tehát a gyermek sajátos tevékenységének segítése, hiszen a játék előgyakorlat. Peter Petersen ( ) szerint a gyermek össze van kötve a közösséggel, minden egyed a közösség változata. A játékot művelődési alapformának tekinti, a különböző ismeretköröket játékkal, mozgásos játékkal, színjátszással kell feldolgozni. P. Bergemann ( ) úgy tekintette a játékot, mely módot ad a gyermeknek arra, hogy a társadalmi együttélésbe bekapcsolódjon, de szerinte az élet célját nem az egyén tűzi ki, hanem az élet kényszeríti az egyénre. Moritz Lazarus ( ) az üdülési elmélet képviselője. Szerinte a játék olyan üdítő tevékenység, melyben visszanyerhetjük a komoly munkában elhasznált energiánkat. Elmélete azért nem elfogadott, mert az úgynevezett komoly életre szánt energia nemcsak játékkal szerezhető vissza. Üdülés lehet a pihenés, a szórakozás, stb. még a munka is. H. Spencer ( ), angol közgazdász, filozófus nevéhez fűződik az erőfölösleg elmélet. Gondolata szerint a gyermek fölösleges energiáját vezeti le a játékban, amivel azért rendelkezik, mert a mindennapi tevékenysége nem kötött jellegű. S. Freud ( ) szerint a gyermek játékát a nemi ösztönök irányítják, érzelmi feszültségeit, vágyait nem tudja kielégíteni, mert a felnőtt ebben gátolja, a játékban azonban mindazt átélheti, megjátszhatja, amit az életben nem valósíthat meg. Freud egyik fő érdeme, hogy kiemelte a képzelet szerepét a játékban, amelyen keresztül eljuthat a gyermek az értelmi kombinációk eszközéhez. Munkássága során számos megállapítása ösztönöz további gondolkodásra. O. Decroly ( ), a nevelő játékoknak tulajdonít fontos szerepet, melyek különféle ismeretek begyakorlását teszik lehetővé, szerinte a játékkal kell az irányított tevékenységet előkészíteni. M. Montessori ( ) reformpedagógiája több olyan gondolatot foglal magában, amely utat nyit a gyermeki játék előtt, stb. elveinek érvényesítése nem képzelhető el játék nélkül. Pedagógiai koncepciójának alapgondolata Rousseaut idézi: hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni, és magát módja szerint kifejezni. A gyermek szabadságának nem a tétlenséget jelöli, hanem a munka és tevékenység szabadságát. A gyermek tevékenységét didaktikai célzattal összeállított játékeszközök segítségével látja megvalósíthatónak. A játék fő funkciójának nem az ismeretszerzést, hanem az érzékszervek fejlesztését tartja. 9

10 3. ábra. II. 3. Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek E csoport képviselői mind nagy jelentőséget tulajdonítottak a játéknak, felismerve annak fejlesztő hatását, és azt, hogy ez a gyermek első önállósult tevékenysége. Usinszkij ( ) vallja, hogy a játék a valóság tükrözése,. A valóságban szerzett tapasztalatok befolyásolják a gyermek játékát, melyeket a fantáziája segítségével elevenít fel, egészít ki. Sz. L. Rubinstein ( ), vizsgálja az összefüggést a játék és munka között. A munka gyermekének tartja a játékot, és kiemeli a személyiségfejlődésére gyakorolt hatását. A. N. Leontyev ( ) felfigyelt a játék több sajátosságára, kiemeli a játéknak három lényeges vonását: A játék motívumát a folyamatban kell keresni A gyermek elsődleges tevékenysége a játék A játékok fejlődésében szabályszerűség van (pl. szerepjátékból kifejlődik a szabályjáték) J. Piaget ( ), svájci pszichológus játékelméletét a Szimbólumképzés a gyermekkorban című művében olvashatjuk legrészletesebben. Tanításának egyik alaptétele szerint a fejlődés a reflextől egyenes vonalban, ugrások nélkül tart a logikai műveletekig. A kisgyermek magatartásában két formát állapít meg: az akkomodációt és az asszimilációt. A játékban akkor beszélünk akkomodációról, amikor a gyermek alkalmazkodik a tárgyakhoz. Asszimiláció esetén a gyermek bevonja a tárgyat saját játékába. Piaget szerint ott kezdődik a játék, ahol az asszimiláció az akkomodáció fölé kerekedik. Az asszimilációnak két típusát különbözteti meg: Funkcionális asszimiláció Szellemi asszimiláció Funkcionális asszimilációnak az érzékszervi mozgásos értelem szintjén álló gyakorlójáték felel meg, amiben valamilyen gesztus, mozdulat, érzékszervi mozgásos egység ismétlődik. A funkció öröme teszi a tevékenységet játékká, és nem a tárgya. Szellemi asszimiláció jellemzője, hogy fontos szerepet kap benne a képzelet. Az érzékszervi mozgásos értelem 10

11 helyett a játék belső szemléleti képe, képzeletbeli kimunkálása folyik. A mintha helyzet a szimbolikus asszociációval jellemezhető. Piaget nagy érdeme, hogy rámutat a játék szerepére a pszichikum, s ezen belül a gondolkodás fejlődésében. Elméletének logikája szerint, a gyakorló játék mentes mind a gondolkodás, mind a szociabilitás fejlődésétől. A gondolkodás fejlődésében a szimbolikus játék játssza a szerepet. II. 4. A játék sajátosságai 4. ábra. A játék lényegének megértéséhez ismernünk kell azokat az ismertetőjegyeket, amelyek megkülönböztetik más tevékenységektől, mint például a munka, tanulás, alkotás. A játék sajátosságai a következők: 1. A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. 2. A játék örömforrás. A játéköröm több forrásból fakad, a kiváltó motívuma is más, mint az egyéb tevékenységeké. A játéköröm a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. Pásztory-Rákos (1998) a játék örömforrását magában a ténykedésben, az aktivitásban, a manipulációban látja. A gyermek valamilyen műveletet addig végez amíg, az képes az újszerűség erejével hatni. Nem az eredmény a fontos, hanem maga a cselekvés. Pásztory-Rákos (1998) A játék örömforrását a gyermek fejlődésével hozza összefüggésbe. Különböző érlelődő funkciók begyakorlása örömet jelent. Az érési folyamat mindig feszültséget eredményez, próbálgatásokra, cselekvésre ösztönzi az egyént, ezzel magyarázható, hogy nemcsak a 0-3 éves korú ritmikusan ismételhető tevékenysége (hasára fordul, lépeget, eldobja a kockát stb.) jelent örömforrást, hanem a komplexebb funkciók érése esetén megnyilvánuló feszültség is képezheti örömforrás tárgyát. Pl. 8 év körül az úgynevezett fiktív barátságok esetén, bizonyos szociális funkció együttes beéréséről van 11

12 szó, amely a kortársakhoz való közeledésre serkenti a gyereket. A vágymegjelenítés is képezheti az öröm forrását, mivel játékában az általa óhajtott szituációt teremtheti meg. A kellemetlen, konfliktusos érzésektől való megszabadulás is jelenthet örömet, mivel az ismétlés által csökken az élmény negatív színezete, a feszültség. (pl. szülők veszekedése, betegség, kínos élmények). A kellemes élmény újraéléséből is fakadhat a játék öröme (pl. játékában újrateremti az otthoni, vagy óvodai életet). 3. A játék sajátosan céltudatos tevékenység: Mindig a gyermek közvetlen indíttatásaiból, belső feszültségeiből ered A játék célja labilis, könnyen felcserélhető. 4. A gyermek a játékát nagyon komolyan veszi. A komoly játék (erntspiel) fogalma W. Stern ( ) német pszichológus nevéhez főződik. Ez azt jelenti, hogy a gyermek illúziója a játékban olyan erős, hogy szinte azonosul a játékban előforduló szerepekkel. A tárgyak a játékban betöltött szerepükkel azonosulnak a gyermek értékelésében, stb. a kívülállótól is elvárja az azonosulási magatartást. 5. A gyermek játékát a kettős tudat jellemzi. Miközben a játékban keveredik valóság és fikció, a gyermek tudatában a kettő elkülönül egymástól. A játék komolyságával ellentétes irányba ható sajátosság, azt jelenti, hogy játéka közben azonosul a szerepével, tárgyait felruházza különböző tulajdonságokkal, miközben pontosan tudja, hogy játszik. A gyermek játéka során nem veszíti el realitásérzékét, a játék befejezésével a tárgyak visszanyerik eredeti rendeltetésüket, és a gyermek sem tartja meg a játéka során magára vett szerepet. 6. Az utánzás a játék velejárója. Ez a gyermek számára valamilyen felfogható újnak a különböző szintű megismétlését, gyakorlását jelenti. Az utánzás a játék kiindulópontja, alapeleme, de nem minden utánzás játék. 12

13 III. Oktatásmódszertan Hocza Ágnes, Bóka Ferenc III. 1. A játék tartalmi és formai jegyei 1. A játék célja a győzelem elérése: akár egyéni, akár közösségben folyó játékot vizsgálunk ebből a szempontból mindegyikre jellemző, hogy a játékosok célja a saját fölényük biztosítása: az ellenfél legyőzése. 2. A játék érdek nélküli tevékenység: a gyermek azért játszik, mert tevékenységében megvalósíthatja vágyait, törekvéseit. Kapcsolatba kerülhet a valósággal, átélheti a felnőttek számára vonzó, de a maga realitásában megvalósíthatatlan ténykedéseit. 3. A játék szabad cselekvés: maga választhatja meg: mit, mikor, hogyan játszik. Bármikor elkezdheti, abbahagyhatja, ismételheti játékát. 4. A játék idő-és térbeli határok között folyik: a) A játék időbeli zártsága azt jelenti, hogy a játékcselekmény lefolyásának mindig pontosan meghatározott rendje van. A játék egy adott pillanatban elkezdődik, a cselekvéstartalmának elemei meghatározott sorrendben követik egymást, majd a cselekménysorozat befejeződik. b) A játék térbeli elhatároltsága ugyancsak alapvető sajátosság. Minden játék pontosan meghatározott, előre kijelölt, körülhatárolt játéktéren zajlik. 5. A játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy mindig pontosan meghatározott és minden résztvevő számára egyformán kötelező szabályok szerint folyik. 6. A játéktevékenységet érzelmi állapot jellemzi: Forrása a játéktevékenység és még inkább a sikerélmény. III. 2. A játékok felosztása, fajtái A pszichológia csoportosítása szerint: - érzéki játékok - motoros játékok - szellemi játékok A pedagógia csoportosítása szerint: - alkotó játékok - konstruktív játékok - szabályjátékok - didaktikus játékok, mozgásos játékok - sportjátékok A testnevelés csoportosítása szerint (mozgásos játékok jelentkeznek a legtöbbször): - gyermekjátékok - népi játékok - tornatermi játékok 13

14 - atlétikai játékok - sportjátékok III. 3. Számítógépes játékok Ezeknek a szórakozásra és képességfejlesztésre egyaránt alkalmas játékoknak számtalan változata tekinthető meg a különböző, ezzel foglalkozó világhálós oldalakon. Igénybevételük gyakoriságának, időtartamának eldöntéséhez érdemes átgondolni, mérlegre tenni annak pszichikai, nevelési, egészségmegőrzéssel, valamint a társas kapcsolatok alakulásával kapcsolatos előnyeit és hátrányait. Sajnos napjainkban főleg a fiatalok körében a 21 század drogjának is nevezik. Véleményünk szerint több káros hatása van a fiatalokra, mint hasznos és egészséges, ezért csak korlátozott mennyiségben ajánljuk e játékokat. Példaként kiemelünk két napjainkban igen népszerű játékot. Xbox kinect: A Kinect rendkívül újszerű módon kelti életre a játékot és a szórakozást, méghozzá kontroller nélkül. A Kinect megszabadít a technológia béklyóitól, és így kötöttségek nélkül játszhattok. A PlayStation a konzolokhoz létrehozott online rendszer, mely biztosítja az összeköttetést a játékosok között Egyedül játszani szórakoztató, ám valami még ennél is élvezetesebb játszani a barátaiddal! Szállj versenybe több millió felhasználóval a világ minden szegletéből, hagyd hátad mögött riválisaidat, vagy alkoss csapatot barátaiddal, hogy ti legyetek a bajnokok! III. 4. Alkotó játékok Konstruáló Dramatizáló Mozgásos játékok felosztása Népi játékok Iskolai játékok téli játékok játékok vízben Énekestáncos Futójátékok Hógolyóval Sekély Fogójátékok Szánkóval vízben Dramatikus Sorversenyek Jeges Mély vízben Társas Váltóversenyek játékok Mozgásos Küzdőjátékok Sportszerű Tantermi Egységes játékok szabályú játékok labdával sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda 14

15 III. 5. A játék szerepe a gyermek életében A játék a gyermeki tevékenységnek egyik megnyilvánulási formája, amely a fejlődő gyermek életében semmi mással nem pótolható. A kisgyermek számára a fejlődés alapvető tényezője a játék, és ez tevékenységének fő formája is. A játék elősegíti a gyermek mozgásos fejlődését is: - csiszolódnak, rendeződnek és koordinálódnak a motoros funkciók - szolgálja a testi fejlődést - érzelmi, értelmi és akarati tulajdonságait is fejleszti A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő mozgásos játékok jellemzői: A mindennapi életben is megfigyelhetjük, hogy egy-egy mozgásos játékot hosszú éveken át, szinte több életkori szakaszban is szívesen játszanak a gyerekek. Az azonos típusú, jellegű játékoknál az egyes életszakaszokban változtatásokkal, módosításokkal játsszák. Az eltérő korú, fejlettségű gyermekek játékai különbözőek. Azért, hogy a játékokkal fejlődést, a szükséges fizikai és pszichikai hatásokat elérhessük, minden nevelőnek ismernie kell a különböző korú gyermekek testi és szellemi fejlődésének sajátosságait, fejlettségi szintjét, hogy a leghatékonyabban szolgáló játékokat alkalmazhassák. - csecsemőkor (0-1 évig) - kisgyermekkor (1-3 évig) - óvodáskor (3-6 évig) - kisiskolás kor (6-10) - serdülőkor (10-14 évig) Kisiskoláskor 1-2. osztály Az iskolába kerülés hatalmas átalakulást jelent a gyermek életében. Az eddigi játékot, mint fő tevékenységet felváltja egy sokkal szervezettebb, lényegesen több szabállyal kötött tevékenység, az iskolai tanulás. - fontos az átmenet, mindig legyen elegendő idő a játékra - elsősorban játszani tanulnak, az alapkészséget fejlesztjük - a játékok legnagyobb része mozgásos feladat, szerepjáték. Tartalmuk és szabályaik egyszerűek - a játék időtartama ne legyen hosszú, a gyors mozgást rövid pihenők kövessék - érvényesüljön a játékban a gyermek fantáziája, utánozó készsége, önállósága 3-4. osztály - az ismert fogalmak szimbolikus felidézése válik érdekessé (vadászjátékok, versengések, hunyójátékok) - fokozottabb érdeklődés a szerepjátékok iránt - nehezebb szabályok - egyes sportjátékok technikai elemeit is el lehet sajátítani A játék a személyiség alakulására is nagy hatással van: elősegíti a nevelésnek, a harmonikus fejlett személyiség pozitív vonásainak kialakítását, fejlesztését. 15

16 III. 6. A játék a nevelési feladatok megvalósításában A játék, mint az egyik legkedveltebb gyermeki tevékenység a nevelés valamennyi területén alkalmazható: - nemcsak a testi, hanem az értelmi nevelésben is nélkülözhetetlen - a jellem kialakításának egyik legfontosabb eszköze - hatása sokoldalú: életre, munkára, honvédelemre nevel - a gyermeket aktivizálja, a fiziológiai hatások is érvényesülnek - a játék segítségével ismerheti meg legjobban a pedagógus tanítványait A játék azért fontos nevelési eszköz, mivel a játék felszabadult légkörében a gyermek mindig őszintén viszonyul környezetéhez, jellembeli tulajdonságait nem tudja leplezni, annak értékei és hiányosságai önkéntelenül, szabadon nyilvánulnak meg. III. 7. Testi nevelés A testi nevelési feladatok megvalósítása a kisgyermekkorban, de az iskolai nevelésben sem képzelhető el a mozgásos játékok alkalmazása nélkül. A testi nevelés következő feladatait szolgálják a játékok: a) A szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, az egészség megszilárdítása: A tanulók szervezetének harmonikus, egészséges fejlődését, egészségük megőrzését azok a játékok segítik elő, amelyeket szabad levegőn végeznek, különböző időjárási feltételek között játszanak. Fokozódik a tanulók ellenálló képessége, amely egészségük alapköve. A tanulók szervezetének egészséges, sokoldalú fejlődését a játékos tevékenység a következő feladatokkal segíti elő: - az alsó-felső végtagok, a törzs izom-, valamint az egész szervezet idegrendszerének sokoldalú, arányos erősítésével, funkcionális tulajdonságainak javításával - a légzés és vérkeringés szerveinek fejlesztésével - az ízületrendszer megfelelő foglalkoztatásával b) A különböző testi képességek sokoldalú fejlesztése A testnevelési játékok űzéséhez alapvető a fizikai képességek bizonyos foka. A képesség fejlődésének színvonala függ a mozgások minőségétől, intenzitásától, az ismétlések számától. A motoros képességek színvonala nemcsak feltétele a játéknak, de egy magasabb eredménye is. c) A mozgásműveltség színvonalának emelése A testi képességük fejlődése révén az elsajátított mozgásfeladatok ismeretének bővülésével mozgáskultúrájuk, mozgásműveltségük, illetve játékkultúrájuk határa kibővül. A játékok mozgásanyaga sokrétű. A játék által a mozgások csiszolódnak, tökéletesednek. Sok mozgáskészség elsajátítására van lehetőség, melyek alapokat képeznek: - a bonyolultabb játékok, technikák megismeréséhez - az élet összetett, mindennapi tevékenységének elsajátításához - más sportág ismereteivel való összekapcsolódáshoz d) d; A játék és sportjátékok űzése iránti érdeklődés és igény kialakítása A rendszeres játék és testedzés iránti igény alapja, hogy a játékot önként is kezdeményezik a tanulók. Meg kell kedveltetni a játékot: örömet, felüdülést, kikapcsolódást nyújtson, és mindig biztosítson valamilyen szintű sikerélményt. A játék ilyen igényeinek mindenkori kielégítése 16

17 vezeti el a tanulókat a sportjátékok kedveléséig, amely a későbbi rendszeres testedzés iránti igény felkeltésének feladatát is betölti. III. 8. A játékoktatás módszertana A testnevelési játékok feladata az iskolai testnevelésben: A testnevelési játékok jó lehetőséget biztosítanak a különböző oktatási és nevelési feladatok megoldására. Az általános iskola alsó tagozatában testnevelési játékokkal, míg felső tagozatban testnevelési és sportjátékokkal. A testnevelés tanterve konkrétan meghatározza, hogy egyes osztályokban a tanév folyamán milyen játékokat kell megtanítani. A játékokkal megoldandó feladatokat két csoportra osztjuk: a) Önálló játékfeladatok Önálló jelleggel szereplő játékok tartoznak ebbe a csoportba, azok a feladatok, amelyek megoldását minden játéknak biztosítania kell. Ezek a feladatok a következők: - segítsék a tanulók egészséges testi fejlődését - egészségük megszilárdítását - fejlesszék fizikai és szellemi épességüket, erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságaikat - biztosítsák mozgásműveltségük fejlődését - járuljanak hozzá a játékos mozgásszükséglet iránti igény kialakításához b) b, A többi testgyakorlati ág oktatásához kapcsolódó játékfeladatok A testnevelési játékok adjanak segítséget előkészítő, rávezető, gyakoroltató jelleggel a tantervben előírt testgyakorlati ágak mozgásanyagának oktatásához. A testnevelési játékok alkalmasak: - a speciális képességek, készségek kialakítására - a tantervi mozgásanyagok oktatásának előkészítésére - az elsajátított mozgásanyag begyakorlásának biztosítására III. 9. Az alsó tagozat játékainak kapcsolata a tantervvel Az 1. és 2. osztályosok testnevelés óráin a játék áll a tanítás középpontjában. A játékoknak az oktatás folyamán biztosítaniuk kell: - a tanulók elsősorban játszani tanuljanak meg. - a játékos futás ugrás - dobásgyakorlatok jártasságok és készségek fejlesztését szolgálják - ezeket a gyakorlatokat meghatározott játékkal kapcsolatban, azoknak alárendelve kell tervezni. - ezen alapkészségek (gyorsfutás, megindulás, megállás futás közben, irányváltoztatás, labdadobás) előfeltételei a testnevelés képzésnek. Ezt a sokrétű munkát a tanterv a sok mozgással járó - együttes játékkal - versengésekkel - legegyszerűbb csapatjátékkal - sor- és váltóversenyekkel igyekszik megvalósítani. A osztályban is fontos szerepet tölt be a játék. A tanulóknak meg kell tanulniuk az elsajátított ismereteket játék közben alkalmazni. Ezáltal magasabb szintre emelkedik a játékműveltség. 17

18 A játék során meg kell tanulniuk: - az elsajátított ismereteket játék közben alkalmazni - a saját cselekvésüket társukéval összehangolni - üldözőtől elszakadni - mozgó társa labdával pontosan célozni - találatot elugrással, felugrással, elhajlással elkerülni - érkező labdához helyezkedni A játék a gyermek spontán tevékenysége, amit maga kezdeményez. Szabadon, önállóan cselekszik, eközben ismer meg tapasztalatszerzés útján dolgokat, jelenségeket. III. 10. A játékok alkalmazása az iskola különböző foglalkoztatási formáiban A játékok fajtáinak sokszínűségéből adódóan minden életkorra, minden helyzetre, alkalomra megtalálhatja, kiválaszthatja a tanár a megfelelő, ideális játékot. Minden foglalkoztatási forma keretében fő feladat a rendszeres játékigény kialakítása, a játékkultúra fejlesztése. Az iskolai és iskolán kívüli játékfoglalkozások szervezeti formái a következők: - testnevelés óra - óraközi szünet - kirándulás - testnevelési bemutató - tanítási szünetek - napközi otthon - diáksportkörök A játékoktatás eredményességének feltételei - a didaktikai elvek érvényesítése - a tanár felkészülése - a játéktér és játékeszközök megléte - a játék-egészségügyi és balesethárítási követelmények betartása - tanulási és tanítási motiváció, aktivitás III. 11. A didaktikai alapelvek érvényesítése a) Minden játékfoglalkozásnak képző és nevelő céljának kell lennie A tanított játékoknak biztosítani kell az előre meghatározott képességek, készségek, jártasságok kialakítását, fejlesztését, tökéletesítését a képzési célnak megfelelően. Emeljük a tanulók játékműveltségét, fejlesztjük feladatmegoldó képességüket. b) Életkori sajátosságok figyelembevételének elve A játékok tartalma, jellege, fiziológiai hatása feleljen meg a tanulók fizikai és szellemi fejlettségének, fejlődési sajátosságainak, előképzettségüknek. c) A fokozatosság elvének érvényesítése A fokozatosság elvének betartásával a tanulók könnyebben megtanulnak bonyolult játékfeladatokat is. Az elv követeli a fokozatos áttérést az ismert játékról az ismeretlenre, könnyebbről a nehezebbre, illetve egyszerűbbről az összetettre. d) A tervszerűség, egymásra épülés, folyamatosság elve Biztosítanunk kell a játékok tartalmim kapcsolatát, egymásra épülését. 18

19 e) Minden játékot tökéletesen kell elsajátítani A tanulók számára akkor válik élvezetessé a játék, ha már többször játszották, jól ismerik a feladatokat, a megoldási lehetőségeket, a szabályok alkalmazása automatikussá válik. f) Megfelelő időt biztosítsunk egy-egy játék megtanítására, begyakorlására g) A tartósság, szilárdság elve A játék tökéletes elsajátításához hozzátartozik a többszöri ismétlés, megfelelő gyakorlás. III. 12. A tanár felkészülése az órára A tanári munka tervszerűségének, a játékok képző-nevelő feladatainak biztosítása érdekében a tanárnak a játéktanításra, játékfoglalkozásra előre fel kell készülni. A hosszabb távú és a rövidebb távú tervezésnél és előkészítésnél figyelembe kell vennie a fokozatosság és a tananyag egymásra épülésének fő didaktikai elveit. A tanárnak az egyes tanítási órákra is fel kell készülnie az egész évi tervezésen túl. Óravázlatot kell készítenie, amelyben a játék tanítását, szervezését, vezetését teljes részletességgel ki kell dolgoznia. A tanári felkészülés kettős feladat elvégzését jelenti: - tanmenetkészítés (hosszú távú tervezés) - felkészülés egy órára:- a játék kiválasztása- óravázlat készítése Tanmenetkészítés: A tanterv osztályonként konkrétan meghatározza, hogy az egyes osztályokban a tanév folyamán milyen játékokat kell megtanítani. A tantervkészítés három részmunkát tartalmaz: a) Anyagkiválasztás: A tantervi játékanyag szabadtéren megvalósítható, erre a tárgyi feltételek mindenütt adottak. A helyi körülményekhez igazodva tervezhetünk népszerű játékokat, népi játékokat, télen korcsolyával, szánkóval végezhető és úgynevezett havas játékokat. b) Anyagfelosztás, anyagfelbontás: Ezt a munkát úgy végezzük, hogy a játékokat a felbontott őszi, téli, tavaszi időszakra ütemezzük. c) Anyagelrendezés: Ez a feladat a játék témakörökbe való behelyezését jelenti. Ez a tanmenet készítés legfontosabb mozzanata a játékoktatás szempontjából is. Alapos szakismeretet, a tananyagok didaktikai összefüggéseinek ismeretét igényli. A játék behelyezése a tanítási egységekbe csak akkor eredményes, ha a tanár tökéletesen ismeri a tantervi játékokat, azok tartalmát, mozgásanyagát, fiziológiai és szellemi hatását: nevelési lehetőségeit. Felkészülés egy órára: Az anyagelrendezés másik területe a testnevelési óra. A tanárnak az egyes tanítási órákra is fel kell készülnie az egész évi tervezésen túl. Óravázlatot kell készítenie, amelyben a játék tanítását, szervezését, vezetését teljes részletességgel ki kell dolgoznia. A játék kiválasztásának speciális szempontjai: Az óra kiválasztása az óra céljától függ. Tisztázni kell, hogy a játékot milyen didaktikaimódszertani, oktatási feladat megoldására használjuk fel: - a bemelegítés feladataként - fő oktatási feladat, új ismeret előkészítése - az oktatási anyag gyakoroltatása - az ismeretek alkalmazását szolgáló játékok - Új játék oktatása mindig fő oktatási feladatként, célként jelentkezik 19

20 - Külön tervezést igényel a játékóra anyagának kiválasztása - A játéknak a testnevelési óra nevelési célkitűzését is szolgálnia kell - A kiválasztott játék biztosítsa a sokoldalú képzést, a mozgásműveltség, a fejlett mozgáskultúra kialakítását. - Fontos a tanulók, az osztály képességeinek figyelembe vétele - A tanulók játék iránti érdeklődése - Tárgyi feltételek - Időjárás III. 13. A játékoktatás tárgyi feltételei Az eredményes játékoktatás alapvető tárgyi feltételei: 1. A megfelelő méretű játéktér: A tantervben előírt testnevelési játékok zöme szabadtéri, illetve tantervi játék. Egészségügyi szempontból is arra kell törekednünk, hogy a szabadon tartsuk az órákat. Az udvarnak az alábbi követelményeknek kell megfelelni: - Területe: kb. 30X60m - Talaja: elsimított, döngölt föld, füves terület - Téglalap alakú - A területen locsolásra alkalmas csapok legyenek A tornateremben mindig nyissunk ablakot 2. Játékfelszerelés és játékeszközök A játékok egy része eszközök nélkül is játszhatók. Határjelző szalag, Vállszalag, Húzókötél, Ugrókötél, Tornabuzogány, Tornabot, Karika, Babzsák, Tornazsámoly, Magasugró állvány, Kis tömött labda, Hajszalabda, Medicinlabda, Kézilabda, Kosárlabda, Röplabda, Nagyobb méretű, PVC labda, Közepes méretű PVC labda, Váltóbot, Stopperóra, Körkötél. A játékeszközöket gondozni, őrizni kell. III. 14. A játékoktatás egészségügyi és balesetelhárítási követelményei A játékok jellegéből, a tanulók kielégítetlen mozgásigényéből, külső körülményekből fakadóan felléphetnek egészséget károsító hatások, fenn áll a baleset bekövetkezésének veszélye is. Egészségügyi követelmények 1. A foglalkozásokat a szabadban tartsuk. 2. A játéktér, terem talaja pormentes, megfelelően előkészített, tiszta legyen. 3. Zárt helységben nyitott ablaknál dolgozzanak a tanulók, gyakran szellőztessünk. 4. Meg kell követelni, hogy a megfelelő öltözékben vegyenek részt a tanulók. 5. Öltözékük mindig az időjárásnak megfelelő legyen. 6. Játékfoglalkozás után mindig ellenőrizzük a tornaruhát, atlétát, zoknit. 7. Gondoskodni kell a mosakodás, illetve fürdés lehetőségéről. 8. Ne engedjük meg, hogy közvetlenül a játéktevékenység után, felhevült állapotban vizet igyanak. 9. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló alaposan vegye ki részét a játékból, de ne játszanak a kimerülésig. 20

21 Balesetelhárítási követelmények: A játékoknál a következő tényezők hordozzák a baleset lehetőségeit: - a résztvevők nagy száma - gyors iramú, hirtelen mozgás, mozdulat - test-test elleni küzdelem - a játékok verseny és küzdő jellege - a használt játéktér és eszközök A baleset-megelőzés követelményei: 1. A tanár következetes játékvezetése, a fegyelem tartása a játékban 2. A tanár hívja fel a figyelmet az előre várható veszélyes helyzetekre 3. Szándékosan durva, agresszív tanulókat állítsa ki a tanár a játékból 4. A játék helyének, pályájának gondos kiválasztása 5. A játékeszközök, felszerelések nem megfelelő állapota 6. A játék nehézségi foka A tanulók aktivitásának felkeltése és fokozása, tanulási és tanítási motivációk A játék eredményessége érdekében a tanulóknak és a tanárnak is aktívan kell tevékenykednie. Kellő motiváltság hiányában a sikerélmények elmaradnak. Az érdeklődés felkeltéséhez hozzájárul: - a játék érzelemkiváltó hatása - feladatok, szerepek kiosztása - játék hangulatának biztosítása III. 15. A játék oktatási folyamata A tanítási órán, a meghatározott szempontok alapján kiválasztott, illetve a játékfoglalkozásokra megtervezett, az óravázlatban rögzített új játék megtanítására kerül sor. A játékoktatásnak, mint komplex, összetett folyamatnak: - az oktatásban a tanárnak szervező, oktató-nevelő, irányító-vezető funkciókat, feladatokat kell ellátnia - a tanmenet előkészítése és a játék kiválasztása után a nevelőnek további előkészítő és szervező feladatai vannak. Az előkészítő és szervező feladatok a következők: - a játéktér és a felszerelés előkészítése - pálya jelzéseinek elkészítése - a játékhoz szükséges felszerelés kiosztása a játékosok felállítása a játéktéren Az új játék tanítását elsődlegesen az ismeretnyújtás módszereivel végezzük, de a megértés nem nélkülözheti az első végrehajtási kísérletet, amit a játék többszöri, változtatás nélküli gyakorlása követ. A játék befejezését értékelés követi. A játéktanítás folyamatában tehát ugyanazok a didaktikai feladatok jelentkeznek, mint a testgyakorlatok oktatásában. A módszereket mindenkor össze kell hangolni a játéktanítás céljával, tartalmával, a tanulók előző ismereteivel, fejlettségével, képességeivel, készségeivel. 21

22 A játékoktatásban egy-egy didaktikai feladat megoldására a nevelő tervszerűen választja meg a módszereket: 1. Ismeretközlés: magyarázat bemutatás próbajáték 2. Gyakorlás: - játékvezetés szabályok alkalmazása hibajavítás 3. Ismeretek megszilárdítása: - ismétlések 4. Ellenőrzés-értékelés: - teljesítményközlés elemzés hibák feltárása A játéktanításnak a következő fő mozzanatai vannak: - A játéktér és játékeszközök előkészítése - A csapatok kialakítása, vezetők kijelölése: - A játékosok felállítása - A játékeszközök kiosztása - Magyarázat - A játék bemutatása, próbajáték - A játék megindítása, vezetése - A játék befejezése, értékelése A játéktér és a játékeszközök előkészítése: Játéktér: Időt takarítunk meg azzal, ha az óra kezdetére a pályát, a játékteret előkészítjük. Játékeszközök: Célszerű már az óravázlatban összeírni a játékeszközök mennyiségét, darabszámát. Az előkészületekbe vonjuk be a tanulókat. Ki lehet jelölni állandó szerfelelősöket. A csapatok kialakítása, vezetők kijelölése A csapatjátékok oktatásának sikere függ a csapatok helyes, arányos kialakításától. Ehhez, az alábbi szempontokat kell figyelembe vennünk: - a csapatok kb. egyenlő játékerővel rendelkezzenek - azonos létszámúak legyenek - gyorsan és szervezetten alakítsuk ki a csapatokat Módszerei: 1. A tanár jelöli ki a csapattagjait 2. A csapatokat a tanulók maguk jelölik ki 3. A kijelölt csapatkapitányok választanak 4. Irányított választás, vegyes csapatkialakítási módszer 5. Állandó csapatok 6. A játékot megelőző gyakorlatalakzat csoportosítását figyelembe véve alakítunk csapatot Vezetők, kezdőjátékosok kijelölése: 1. A tanár jelöli ki a kapitányt 2. Sorsolással történik a kijelölés 3. A tanulók választják ki a kapitányukat 4. Kapitányok kijelölése a megelőző játékeredmény alapján történik A játékosok felállítása: - gyors - szervezett - pontos 22

23 III. 16. Magyarázat A játék sikerét döntő mértékben a helyes magyarázat biztosítja. A magyarázat a játékhoz szükséges felállásban, a megfelelő játékalakzatban történik. Fontos a tanár helyezkedése. A magyarázat tartalmát illetően célszerű az alábbi sorrend betartása: - játék megnevezése - játék leírása - a feladatok ismertetése - a győzelem feltételei, a játék végének meghatározása - célravezető megoldási lehetőségek, taktikai tanácsok A magyarázat dinamikus legyen, adjunk lehetőséget, hogy a tanuló kérdezhessen. A játékeszközök kiosztása. Az előre kikészített játékeszközök a játék ismertetése után kerüljön kiosztásra. Szervezetten, gyorsan történjen. Bemutatás, próbajáték: Bemutatás: Új játéknál, csak a magyarázat nem elegendő a játék megértéséhez. A magyarázat kapcsolódjon a bemutatáshoz. A bemutatás történhet: egyénileg, csoporttal, csapat egészével. Próbajáték: Első végrehajtási kísérlet. Egy bizonyos pontig, ideig végezhetik. A próbajátékban kialakult eredményt ne számítsuk be az értékelésbe. A Játék megindítása, vezetése: A játékot csak akkor kezdjük el, a külső és belső tényezők biztosítottak. Kezdés előtt még ellenőrizzük a felállás rendjét. Játékvezetés technikája: A játékot az előre meghatározott, szabályban rögzített jelre indítsuk el (sípjel, taps, vezényszó, számolás). Fontos, hogy a sípjelzéseket ismerje a tanuló. A játék során a következő sípjeleket használjuk: - Egyes sípjel: kezdés, szabálytalanság - Kettős sípjel: gól, pontszerzés - Hármas sípjel: a játék befejezése - Többszöri, szaggatott sípjel: általános hiba, a játék megszakítása, megállítása - Egy hosszú, egy rövid sípjel: mindenki figyeljen, vigyázz! Ezek a sípjelek megegyeznek a sportjátékoknál alkalmazott sípjelekkel. A tanár mindig olyan helyre álljon, úgy helyezkedjen, hogy jól láthassa a játékot. A játékvezetés tartalmi követelményei: - határozott, biztos fellépés - hiba esetén, határozott, magabiztos ítélet - hozott döntés ellen ne engedje a reklamációt - jogtalan előny szerzését időben akadályozza meg - mindig a játékvezetőnek van igaza Nevelési feladatok a játékvezetésben: Alapvető, hogy helyes ítélettel nevelünk. A játék közben heves érzelmi megnyilvánulásokra kell számolni. Vigyázni kell, hogy a győztes öröm ne fejlődjön elbizakodottsággá, nagyképűséggé, a vesztes csapat ne essen kétségbe, és ne okolják egymást a vereségért. Nevelőmunkánkban 23

24 a játékokkal el kell érnünk, hogy tanulóink a sikert és a vereséget, győzelmet, kudarcot egyaránt el tudják viselni. Elsődleges oktatási feladatként a játékvezetésben a hibák javítása jelentkezik. A játék befejezése, értékelése: A játék befejezését az óratervben feltüntetett játékra szánt idő határozza meg. A játék ideje általában 15 perc. A játékot időre játsszák, célszerű a játékidőt közölni. A játék befejezését azonnal követi az értékelés. Az értékelés minden esetben rendezett alakzatban történjen a tanulók figyelme mellett. Az értékelés két részből áll: az első rész számszerű eredményhirdetésből áll: gól, pont, találat, rangsor. A második rész az értékelés, hangsúlyozva, hogy ez mindig több, mint az eredményhirdetés. Az értékelés mutasson rá a győzelem és a vereség okaira. Dicsérje meg a győzteseket, és bátorítsa a veszteseket. Az értékelés konkrét tartalma: - a kimagaslóan szereplő tanulókat dicsérje meg - mutasson rá a tipikus, gyakran elkövetett hibákra, fel kell hívni a hibák kijavításának módjára, lehetőségeire - a sorozatosan szabálytalankodókat is nevezze meg - az értékelés legyen tárgyilagos. A játék fiziológiai hatásának szabályozása A feladat, hogy biztosítani kell: - az egészség szinten tartását, megszilárdítását, növelését - a különböző testi képességek fejlesztését - a tanulók edzettségi állapotának emelését A tervezésnél a szabályozáshoz három tényezőt kell figyelembe venni a játékoknál: - pozitív hatások, változások csak megfelelő mértékkel, intenzitással végzett játék eredményeként jön létre, amikor a terhelés a tanulók számára optimális - a fokozatosság elvét biztosítani kell - a játékterhelésnél is érvényesüljön a sokoldalúság elve A fiziológiai terhelés csökkentésének módjai a játékban: 1. Rövid szünetek beiktatása 2. Az egész játékidő csökkentése 3. A játéktér nagyságának csökkentése,a táv hosszának csökkentése 4. Feltételek könnyítése 5. Feladatok nehézségi fokának könnyítése: pl. egyszerűbb szabályok 6. Szerepes játékoknál folyamatos váltás Növelésének módjai: 1. A játékidő hosszabbítása 2. Pályák, távok növelése 3. Feltételek nehezítése 4. Játékeszközök súlyának növelése 5. Labdák számának növelése, pl. szabadulás a labdától medicinlabdával. 6. Ismétlésszám növelése 24

25 IV. Játékok felosztása, leírása Hocza Ágnes, Bóka Ferenc IV. 1. A testnevelési játékok felosztása 1. Fogó és futó játékok Futójátékoknak azokat a mozgásos játékokat nevezzük, melyekben a játékfeladatot a tanulók futással oldják meg. Futójátékok az általános motoros hatások mellett olyan egyéb, fontos képességek fejlesztését és kialakítását segítik elő, mint: együttes csoportos mozgás gyors mozgásban az ütközések elkerülése térbeni tájékozódás Fogójátékok Fogójátékoknak nevezzük azokat a mozgásos játékokat, melyeknél van egy vagy több kijelölt fogó a többiek a menekülők. A fogó feladata, hogy üldözze a menekülőket, és ha sikerül valamelyiküket megérinteni, akkor általában szerepcsere történik. A fogócserét többféle módon jelezhetjük: Én vagyok a fogó! hangos felkiáltással, egyik kar felemelésével vagy szalag, esetleg más erre alkalmas eszköz átadásával. A fogójátékokat három csoportba oszthatjuk: Egyszerű fogók Fogók házzal Fogók eszközzel, feladatokkal 2. Sorversenyek és váltóversenyek Sorversenynek nevezzük azokat a mozgásos csapatjátékokat, melyeknél a játékfeladatot a csapat tagjai egyszerre hajtják végre. A csapat tagjai csapatrendben helyezkednek el, a felálláskor meghatározott sorrendben egyszerre végzik a feladatot. Kiválóan alkalmasak a motoros képességek fejlesztésére. Az óra bármely részében lehet alkalmazni, mind az általános iskola alsó és felső tagozatában. A sorversenyek értékelése pontozással történik. 4 csapat esetén az első 4, a második 3, a harmadik 2 és a negyedik 1 pontot kap. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt a legtöbb pontot gyűjtötte. Alakzat lehet: - egyes-vagy kettes oszlop - egy-vagy kétsoros vonal - kör Sorversenyek csoportjai: - sorverseny helycserével - sorverseny sorkerüléssel - sorverseny meghatározott távolságra 25

26 Váltóversenyeknek nevezzük azokat a mozgásos csapatjátékokat, amelyeknél a játékfeladatot a csapat tagjai egyenként, egymást váltva hajtják végre. Általában oszlop alakzatban történik. A váltóversenyek értékelése pontozással történik. 4 csapat esetén az első 4, a második 3, a harmadik 2 és a negyedik 1 pontot kap. Győztes az a csapat, amelyik a játék ideje alatt a legtöbb pontot gyűjtötte A váltóversenyek alkalmasak: - - koordinációs és kondícionális képességek fejlesztésére - - kisebb létszámú csapatok bemelegítésére - - az oktatási anyag előkészítésére - - az elsajátított mozgásanyag gyakorlására - - az óra befejező részfeladatainak gyakorlására - - valamennyi korosztály játékigényének kielégítésére A váltóversenyek fő csoportosítása: - - egyszer kerülő váltó - - váltóverseny szemben álló oszlopokkal - - váltóversenyek játékeszközökkel - - váltóversenyek összetett feladatokkal A váltás gyakoribb módjai: - - helyben érintéssel - - helyben játékeszköz átadással - - adott távolságon belüli érintéssel - - adott távolságon belül játékeszköz átadással 3. Egyéni, páros versengések és küzdőjátékok Egyéni versengések Egyéni versengéseknek nevezzük azokat az együttes osztályjátékokat, amelyeknél a játékfeladatot az osztály tagja egyszerre hajtják végre. A győztes 1 pontot kap és a végső győztes az a játékos, aki a legtöbb feladatot megnyerve a legtöbb pontot szerezte. Páros versengések Páros versengéseket az egyéni versenyekhez hasonlóan rendezhetünk vonal, kör és szétszórt alakzatban. A párok elhelyezkedhetnek egymás mellett, egymás mögött, a két alapvonalon egymással szemben illetve a távot teljesíthetik váltással. A párok különféleképp összekapaszkodva (vállfogás, kézfogás, karfűzés ) is végezhetik a feladatokat. Küzdőjátékok Küzdőjátékoknak nevezzük azokat a játékokat, melyeknél a játékfeladat végrehajtásakor test-test elleni küzdelem alakul ki. Küzdőjátékok alkalmazáskor ügyeljünk arra, hogy hasonló erősségű játékosok, csapatok kerüljenek egymással szembe. A játékszabályokat szigorúan be kell tartatni a durvaságok, sérülések elkerülése végett. A küzdőjátékok csoportosítása: páros küzdelmek együttes küzdelmek csapatküzdelmek 26

27 4. Labdajátékok A labdás játékok csoportjába tartoznak azok a játékok, amelyeknél a játékeszköz a labda. Az eddig tárgyalt játékok között is szerepelt már labda, de nem olyan jelentőséggel bírt, mint az elkövetkezendő játékok esetében. Túlnyomó többségükben csapatjátékokról van szó. A csapatjátékokra a folyamatosan változó játékszituációk jellemzőek, amelyek között kell a játékosoknak a csapatársaikkal együttműködni, és az ellenféllel megküzdeni. Az eredményesség feltétele az együttműködés és a helyes döntések sorozata. A labdás játékokat a következő csoportokba sorolhatjuk: célbadobó játékok labda elfogást és labda átadást tartalmazó játékok sportjátékokat előkészítő játékok 5. Élménypedagóiai játékok Az élménypedagógia azt nyújtja a serdülőknek, amire ebben az életkorban szükségük van: rendhagyó helyzeteket, szokatlan, izgalmas kihívásokat, és lehetőséget ad arra, hogy a rájuk jellemző ingerkeresés biztonságos és szervezett körülmények között valósuljon meg, továbbá közösségteremtő, és ezzel a csapatépítés eszközévé válhat fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Kiegészíti mindezt az a hatása is, amely kiegyenlíti a résztvevők közötti különbségeket, legyenek azok financiálisak, személyiségből fakadóak, vagy akár etnikaiak. A cél elsősorban a fiatalok pozitív életszemléletének és egyéniségének fejlesztése, mert csak erős személyiség tud nemet mondani. Olyan kapaszkodókat kell nyújtani az ifjúságnak, amelyeket nem éreznek korlátnak, amelyek segítenek számukra az egyre bonyolultabbá váló világunkban történő eligazodásban. Az élménypedagógiai foglalkozások során nem egyénekkel, hanem csoportokkal dolgoznak, melynek során az egymás közötti interakcióból tanulnak legtöbbet a tagok saját működésükről és egymásról is. A csoportokkal való munka nemcsak azért elengedhetetlen az iskolákban, mert adva van egy formálisan kialakult csoport, az osztály, hanem azért is, mert az iskoláskorú gyermekek fejlődésének természetes velejárója a csoport (kortárscsoport, referenciacsoport). Minden gyermek különféle közösségek, csoportok tagja; ha ezeknek a csoportoknak a fejlődésére, összekovácsolására tudatosan hangsúlyt fektetünk, nagymértékben segítheti későbbi munkánkat. Támaszkodhatunk a csoportra az értékek, normák kialakítása és azok betartatása terén is. Ha egy jól funkcionáló csoportban egyetlen csoporttag viselkedik rendbontóan, akkor a csoport kiveti őt magából. Egy számunkra értékes csoporthoz való tartozásért bármit képesek vagyunk megtenni feltéve, hogy az megéri. Amennyiben a csoport rosszul funkcionál, akkor a hibákat és a provokációkat is fel lehet használni konstruktív módon. A nehézségek megbeszélése vagy a tevékenységek közös megtervezése meghozhatja a pozitív csoportnormákat. A konfliktusok, problémák kezelése helyett a hangsúly az alapvető értékek megteremtésén van, mely preventív faktorként működhet egy csoport életében. Az élménypedagógia a frontális módszerek elméleti tudást gyarapító felfogásával szemben gyakorlatias szellemiséget képvisel. Alapja a több érzékszerven keresztül történő tapasztalati tanulás. A jelszó: Próbáld ki, tapasztald meg, csináld legközelebb még jobban! 6. Népi játékok Népi játékoknak nevezzük azokat a szabályok által kötött játékokat, amelyek keletkezése népi eredetű és elterjedése szájhagyomány útján történt, történik, és ennek köszönhetően tájanként, helyenként különböző változatokban fordulnak elő. 27

28 a) b) 5. ábra. a) b) IV. 2. IV Futójátékok Kisautók Létszám: egész osztály két csoportban Ajánlott életkor: 1. és 2. osztály Szükséges szerek, eszközök: 4 db tornapad, 2-2 db különböző színű bója, zászló vagy kendő A játéktér két szemközti átlós sarkában a tornapadok segítségével jelöljük ki a garázsokat úgy, hogy a játéktér közepe felé 2-3 méter széles kijárat, azaz garázsajtó legyen. Az egyik csoport garázsát az egyik színű a másik csoportét a másik színű eszközzel jelöljük meg. A tanulók, azaz a kisautók a garázsaikban helyezkednek el. A játékvezető a két garázs közötti területen áll kétféle színű eszközökkel a kezében. Amelyik színű eszközt a magasba emeli, annak a csoportnak tagjai kifutnak a garázsukból autókázást utánozva (kormányzást, dudálást, kanyarodást jelezve) mindaddig, amíg a játékvezető le nem engedi az eszközt. Ezután minél gyorsabban vissza kell futniuk a garázsukba. Ha a játékvető mindkét színű eszközt a magasba emeli, akkor mindkét csapatnak végre kell hajtania a feladatot. 28