1. B E V E Z E T É S

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. B E V E Z E T É S"

Dezső Budai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 9 1. BEVEZETÉS Sokféle ügyvédi praxis van. Első megközelítésben a megbízó ügyfelek oldaláról lehet tipizálni az ügyvédi praxisokat: ha jellemzően magánszemélyek, gazdasági társaságok, intézmények a megbízók - akkor a klasszikus ügyvédi praxissal van dolgunk. Ezen belül eltérő szakosodások alakulhatnak ki az alapvető jogágak szerint: polgári, büntető, családjogi, adójogi stb. praxis. Ezek között persze vannak átfedések a klasszikus ügyvédi praxisnak az is a jellemzője, hogy nincs éles szakosodás, a magánszemély ügyfelet ugyanúgy ki kell szolgálni a gazdasági ügyével, a bontóperével, vagy éppen a büntető ügyével. Ha az ügyvédi iroda egy vivő vállalkozás bedolgozója, az látja el munkával, és ez ki is teszi a praxist, akkor ezt alárendelt ügyvédi praxisnak nevezném. Ilyen lehet egy ingatlan- vagy felszámoló cég köré szerveződő ügyvédi iroda amely igazából nem a piacról él, hanem a vivő vállalkozásból. Ha jellemzően hazai vagy külföldi nagyvállalati ügyfelek a megbízóink, akkor az ügyvédi praxist inkább ügyvéd-jogtanácsosi praxisnak nevezném. Ezen belül külön praxisként írható le a nemzetközi ügyvédi praxis, amelyet megbízói oldalról a multinacionális, vagy egyszerűen csak a külföldi vállalatok határoznak meg. Az Ügyvédi törvény szerint az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvédi praxisokat igazából eszerint lehet tipi-

2 10 BEVEZETÉS zálni, hogy az ügyvéd mennyire szabad és független. A kizárólag egy nagy ügyfélre épülő praxis már igazából nem is tekinthető ügyvédi praxisnak, hiszen itt kétséges az ügyvéd szabadsága és függetlensége. Egy vállalatszerűen működő nagy irodába bedolgozó ügyvéd praxisa nem önálló vállalkozás, hanem jól fizetett állás, itt az ügyvéd jellemzően beosztott, majdhogynem hivatalnoki státusza van. Az ügyvéd itt nem szabad és önálló vállalkozóként keresi a kenyerét, hanem jogi szakmunkával. Ez a probléma a klasszikus ügyvédi praxisokat nem fenyegeti, annál inkább az alárendelt illetve a jogtanácsos-ügyvédi praxisokat. Nos, meglehet, ez a tipizálás önkényes és vitatható mindenesetre ezzel a módszerrel próbáltam megválaszolni a kérdést, hogy kinek szól ez a könyv. Ez a könyv az általam klasszikusnak mondott ügyvédi praxisban dolgozó ügyvédeknek, és az ezt még csak tervezgető más jogászoknak szól hiszen, mint ahogy az a fentiekből kiderült, ügyvédi ÜZ- LETRŐL is csak a klasszikus ügyvédi praxisban beszélhetünk, az alárendelt és a jogtanácsosi praxisokban csak beosztotti munkavégzésről (nem önálló munkáról). Ezzel együtt is ha már a PÉNZT is nézzük az alárendelt praxisok jellemzően verik a klasszikus ügyvédi praxisokat de hát ez majdhogynem természetes is, a szabadságnak (feladásának) ára van, de van akinek a szabadság a fontosabb. Minden ügyvédi praxisnak, és ügyvédi életútnak külön fejlődési pályája van, amely különböző fejlődési szakaszokra, stációkra bontható. Én három ilyen stációt látok: van induló, van feltörekvő és van érett ügyvédi praxis. Ez persze az ügyvédi praxist éltető, vivő ügyvéd személyes életpályája is. Ez a szakaszolás majdhogynem az üzlet vagy hivatás dilemmájára

3 BEVEZETÉS 11 épül, amely azt a kérdést boncolgatja, hogy az ügyvédi tevékenységet minek tekintjük: hivatásnak, vagy üzletnek. Nyilvánvalóan mind kettőnek, hiszen nagyon lehet szeretni ezt a pályát, mint hivatást, és ennek óriási kultúrája is van, ezt szépen példázzák az egyes ügyvédi életpályák is. Ugyanakkor üzlet is, hiszen a hivatást magas szinten gyakorolni csak anyagi biztonságban lehet ezt hivatott szolgálni, biztosítani egyebek mellett az ügyvédi tevékenység, mint üzlet. A hivatás vagy üzlet kérdése eltérő hangsúlyokkal van jelen az ügyvédi praxis egyes fejlődési szakaszaiban. Mint ahogy a szabadság és függetlenség foka is eltérő. Az induló, tevékenységet kezdő ügyvédi praxisnak az a jellemzője, hogy itt ki kell építeni az ügyvédi praxis alapjait. Ennek csak egyik feltétele a szakmai-jogi tudás, amely pályakezdő jogászoknál még inkább csak egyetemi (elméleti) tudás, mintsem gyakorlati. Más jogászi pályákról váltva az ügyvédi praxisra már természetesen teljesen késznek vehetjük a gyakorlati szakmai-jogi tudást is. Ami pályakezdő és pályát váltó jogász számára mindenképpen új lesz az ügyvédi praxisban, az az üzleti része. Tehát az induló ügyvédi praxisban szükségszerűen kerül előtérbe, válik hangsúlyosabbá az ügyvédi tevékenység, mint üzlet. Az induló praxis tiszta lappal indul a szabadság és függetlenség tekintetében is papíron teljesen az azt azonban nem mondanám, hogy ezt semmi nem veszélyezteti. Az indulás nehézségei, kockázatai, a folyamatos bevétel kényszere éppenséggel az induló ügyvéd függetlenségét és szabadságát veszélyezteti. Mi jellemzi a feltörekvő ügyvédi praxist? Bevétele folyamatosan nő, új ügyfeleket és területeket hódít meg, földrajzilag is terjeszkedik, minden ügyet bevállal. A feltörekvő ügyvédi pra-

4 12 BEVEZETÉS xist éppenséggel az üzlet mozgatja, viszi előre a hivatás mellett legalább olyan fontos, vagy annál egy picivel hangsúlyosabb az üzlet. Mint ahogy a feltörekvő státuszban a szabadságot és függetlenséget is folyamatosan veszélyezteti, kísérti az üzlet. Az érett ügyvédi praxisban úgy gondolom a minőségen és nem a mennyiségen van a hangsúly, akár az ügyfeleket, akár pedig az ügyeket illetően. Az érett praxis jellemzője, hogy a hivatás vagy üzlet dilemmája az előbbi javára oldódik fel itt találja meg a helyes, vagy inkább végleges egyensúlyát, amikor is az ügyvédkedésen belül a hivatás egy picivel fontosabb lesz, mint az üzlet. Mert megteheti az érett praxisban az ügyvéd szabadsága és függetlensége minden tekintetben, anyagilag is teljes, beérett a gyümölcs. Az is lehet, hogy az ügyvédi praxisok ilyen tipizálása is önkényes részemről, mindenesetre ez is csak az induló kérdés megválaszolását szolgálja: kinek szól ez a könyv? Nos, az ügyvédi pálya minden jogász számára hívogató: előbb vagy utóbb, ha csak múló gondolatként is, de mindenkiben felmerül az ügyvéd leszek gondolata. Ennek apropója lehet maga a pályaválasztás, vagy a pályamódosítás is. A más pályán levő jogászok számára ismerős lehet a jogalkalmazás terepe, de hogy milyen ügyvédnek lenni, az legfeljebb csak kívülről látszik, az ügyvédi lét mindennapjaiba nem látnak bele. Ezzel a könyvvel ellenben bepillantást nyerhetnek az ügyvédi működés üzleti vetületébe, talán még a hivatás rejtelmeibe is, amely segít eldönteni a felmerülő kérdést, érdemes-e ügyvédnek lenni, avagy sem. Könyvemet azonban elsősorban az induló és feltörekvő ügyvédek számára szántam: személyes elvárásaim szerint többet kapnak a kezükbe

5 BEVEZETÉS 13 mint egy könyvet és egy cd-t. Az ügyvédi működés módszertanát, üzleti alapjait, jövőbeni fejlődési irányait próbáltam számukra megfogalmazni, segítve a személyes szakmai és üzleti alternatívák helyes eldöntését. Mindezek mellett biztos vagyok abban, hogy az érett ügyvédi praxisok számára is van e könyvnek használható mondanivalója. Nem tudom megmondani én sem hogyan működnek az ügyvédi irodák 10 év múlva, 2020-ban, az azonban bizonyosnak látszik, hogy az elektronikus ügyintézés az irány, ehhez kell az ügyvédi működésnek igazodnia mind az ügyvéd-ügyfél, mind pedig az ügyvéd-hivatal (bíróság, hatóság) viszonyban. Ezt jó, ha figyelembe veszik a régóta működő ügyvédek is számukra talán ez lehet a könyv fő üzenete. Miről szól ez a könyv? Az ügyvédkedés egyik nagy dilemmája, hogy hivatás, vagy üzlet. Az nyilvánvaló, hogy az ügyvédi tevékenység több mint üzlet: mint hivatás a jogállamiság és a demokrácia egyik elengedhetetlen feltétele a társadalomban, az ügyvédi tevékenység hozzájárul az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. Lehet, hogy szakmailag érdekfeszítőbb is lenne az ügyvédkedésről, mint hivatásról írni, de ebben a könyvben én ezt a dilemmát nem akarom eldönteni, sőt a továbbiakban csak annyiban foglalkozom az ügyvédkedéssel, mint hivatással, amennyiben választott témám megköveteli. Bizonyos, hogy az ügyvédi hivatásról írni vannak nálam illetékesebb kollegák is. Annál inkább szeretnék elmélyedni abban a kérdésben, hogy mit jelent az

6 14 BEVEZETÉS ügyvédkedés, mint üzlet. Milyen az ügyvéd-biznisz? ez e könyv igazi tárgya, azon ügyvédek és jogászok számára, akiknek a fentiek szerint szántam. Előre bocsátom azt is, hogy csak a témaválasztás szintjén olyan egyszerű szétválasztani az ügyvédi tevékenységben az üzletet és a hivatást. A konklúzióm nekem is az lett, hogy e kettő üzleti megközelítésben is összefonódik, az ügyvédi gyakorlatban az üzleti kérdéseket nem lehet leválasztani az ügyvédi tevékenység szakmai, hivatásbeli sajátosságaitól. Ügyvéd vagyok, így ügyvédi szemmel írok az üzletről, ennek keretében felvázolom az ügyvédi működés lehetséges üzleti modelljeit, illetve útvesztőit is. Az ügyvédi marketing az üzleti működés fontos eleme, bemutatom lehetőségeit, új irányait, leírom saját tapasztalataimat is. Kiemelten foglalkozom az ügyvédi honlapok szerepével, funkcióival, több működő ügyvédi honlap független, kritikai elemzése is olvasható a könyvben. Összefoglaltam az ügyvédi munkadíjra vonatkozó gyakorlati tudnivalókat, megállapításának, elfogadtatásának, érvényesítésének technikáját, még a lélektanát is. Áttekintem az ügyvédek adózásának kérdéseit is. Mindezek összegzéseként felvázolom az ügyvédi iroda optimális, üzemszerű működésének alapjait. Ennek ügyvédi iratmintáit a könyv függelékét képező CD letölthető, és használatba vehető formában is tartalmazza.

Hasonló dokumentumok

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA

GYULAI LÁSZLÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜZLETFINANSZÍROZÁSA Budapest, 2011 Szerzõ: Gyulai László fõiskolai docens TÁMOP pályázati lektor: Dr. Fazakas Gergely egyetemi adjunktus ISBN 978 963 638 380 0