Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapjai

Átírás

1 Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk komplex egészségi és pszichés alkalmasság-vizsgálatának elméleti alapjai ANDÓ SÁNDOR alezredes, pszichológus DR. FERENCZY ÁDÁM orvos ezredes DR. VENDREI GÁBOR orvos alezredes DR. SZENKOVITS ADEODÁT közalk. KOVÁCS PÉTER õrnagy KOVÁCS GABRIELLA õrnagy Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet A pályázat kiírására olyan sajátos körülmények között került sor, amikor a világban végbemenõ változások hatására mind mértékében, mind a bekövetkezés valószínûségében módosultak a biztonságot veszélyeztetõ tényezõk. NATOtagságunk óta az Észak-atlanti Szerzõdés V. cikkelye által biztosított garanciák következtében az ország fenyegetettsége alacsonyabb szintre került, amelyre további kedvezõ hatást gyakorolt a várható NATO bõvítési folyamat szomszédos országokat érintõ lépése. Az új tagállamok várható befogadása jelentõsen növeli a Magyar Köztársaság és az egész térség biztonságát. Mindezen kedvezõ folyamatok ellenére továbbra is számolni kell a térségben meglévõ bizonytalanságokkal, valamint a nemzetközi terrorista és bûnözõ csoportok tevékenységével. Ezek új biztonsági kihívásokat jelentenek mind országunk, mind szövetségeseink számára, amelyek megkövetelik egy mozgékonyabb, rugalmasabb és hatékonyabb haderõ létrehozását. Az országunk EU tagsága is új katonai kötelezettségeket jelenthet. Az EU által tervezett katonai szervezetben, illetve az európai, vagy más területeken végrehajtandó katonai tevékenységekben való szerepvállalás ugyancsak a mozgékony, gyorsan bevethetõ csapatok létrehozását indokolja. A fenti megváltozott körülmények együttesen erõsítik a kormány által felvállalt és célul tûzött önkéntes haderõ létrehozásának szükségességét. A módosult és összességében bonyolultabb tevékenységet egy professzionálisan felkészített önkéntes haderõ hatékonyabban képes végrehajtani. Az önkéntes haderõ bármely más típusú hadseregtõl leginkább személyi állo- 115

2 mányban különbözik. A hadkötelezettségen alapuló hadseregekkel történõ összehasonlítás esetén egyértelmû elõnyként kell kiemelni, hogy a szolgálat az állomány tagjai által önként választott életforma, az állománya elkötelezettebb, a közösségek kohéziója szorosabb, képessége magasabb szintû. A haderõ-átalakítás célja a nemzeti és szövetségi követelményeknek, az információs társadalom kihívásainak egyaránt megfelelõ, meghatározott elvek, eljárások és doktrínák alapján felépülõ, képesség alapú haderõ létrehozása, amelynek feladatrendszere, szervezeti felépítése, felszerelése és fegyverzete, valamint személyi állománya és annak kiképzettsége koherens rendszert képez. Az így létrejövõ hadsereg a jövõ kihívásainak megfelelõ szervezetté válik, amely magában hordozza a modernebb haditechnikára és vezetési módokra való áttérés lehetõségét, személyi állományának feltöltöttsége, kiképzettsége magas színvonalú, megfelel a NATO elõírásainak, hosszú távon költség-hatékony megoldást jelent a hadkötelezettségen alapuló haderõvel szemben. Az önkéntes alapon szervezõdõ Magyar Honvédség méreteiben a védelmi felülvizsgálat következtetései és a mûködési feltételektõl függõen a jelenleginél lényegesen kisebb lesz. Mûködési folyamatai igazodva a hosszabb szolgálati idejû állomány felkészítéséhez, valamint az új állományszerkezet biztosításának és foglalkoztatásának eltérõ jellemzõihez nagy mértékben eltérnek a korábbi hadkötelezettségen alapuló rendszertõl. A tárcához tartozó teljes állomány munkavállaló, békeállományának kiegészítése, tartalékképzése önkéntes alapon biztosított. A katonák elkötelezettek, professzionálisan felkészültek. Az állomány szerkezetében bekövetkezõ változások döntõen összhangban vannak a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésére hozott döntésekkel. Tovább csökken a tiszti állomány létszáma, ezen belül az alacsonyabb rendfokozatúak arányának növekedésével megváltozik belsõ szerkezete. Kívánatos, hogy 10 15%-uk határozott idejû jogviszonnyal szolgáljon. Jelentõsen növekszik a tiszthelyettesek száma és aránya, megváltozik a hadsereg napi életében betöltött szerepük. Tekintettel arra, hogy a változás egyik jellemzõ iránya az alacsonyabb, de a korábbiaknál magasabb felelõséggel járó, beosztások irányába terjed, kívánatos, hogy 60 75%-uk határozott idejû jogviszonnyal rendelkezzen, szolgálati idejük elérje a évet. A hadsereg béke mûködéséhez szükséges biztosító-kiszolgáló tevékenységeket a tárca létszámát terhelõ civil munkavállalók vagy külsõ szolgáltatók végzik, illetve azok egy része technikai korszerûsítéssel kiváltásra kerül. Az önkéntes állomány biztosításának költségei a költségcsökkentõ tényezõk ellenére magasak, ezért nagyon fontos, hogy minden állománycsoport a felkészültségének, képzettségének megfelelõ szinten, költség-hatékonyan legyen foglalkoztatva és a munkakörök jól szabályozottak legyenek. Mindezek figyelembe vételével a honvédség egészségügyi képességeit és feladatrendszerét az önkéntes haderõ állományszerkezetének megfelelõen úgy kell átalakítani, hogy képes legyen megfelelni a nemzeti és NATO- 116

3 AZ ÖNKÉNTESEK KOMPLEX EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHÉS VIZSGÁLATA tagságból adódó feladatoknak és követelményeknek, ugyanakkor megelõzzük a katonai tevékenységhez kapcsolódó egészségkárosodást. A kötelezõ katonai szolgálatot felváltó önkéntes haderõ kialakítása egészen új megoldásokat igényel, mind a személyi kiválasztásánál, mind a rendszerben tartáson át a szolgálat befejezését követõ idõszak menedzseléséig. A személyi kiválasztás elsõ fontos állomása, a megfelelõ toborzás, majd a megfelelõ beosztásra történõ kiválasztás után a korszerû egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság-vizsgálat. A professzionális haderõ felállításakor igen fontos szempont az ismételt beválási vizsgálatok kutatási módszereinek folyamatos alkalmazása, mely hatalmas segítséget nyújt a megfelelõ ember megfelelõ beosztásba való helyezésénél. Ha ez így van, akkor ez kifejezett elõrelépést jelent a profi katona rendszerbentartásához. Ehhez a tudományos igényû kutatáshoz újszerû megközelítésre, folyamatosan megújuló gyakorlati vizsgálatokra, valamint rövid- és hosszútávú hatásának és hatékonyságának objektív kimutatására szolgáló eljárásokra van szükség. A vizsgálati eredmények elemzésén túl létre kellett hozni külsõ szakemberek bevonásával mûködõ tudományos, számítógépes háttérrel rendelkezõ laboratóriumot, amely megfelelõ szakemberek irányításával folyamatosan monitorozza a bevizsgált állományt, mintegy folyamatos képet adva a professzionális hadsereg állapotáról. A korábban elvégzett vizsgálatainkat megpróbáltuk összevetni a pályázati kiírásban megfogalmazott elvárások szerint elvégzett vizsgálatok eredményeivel, elõre mutatva, milyen vizsgálati paramétereket látunk fontosnak annak megítélésében, hogy a misszióba jelentkezõ, vagy kiválasztott katona a lehetõ legjobb helyen, a lehetõ legnagyobb hatékonysággal tudjon szolgálni. A 2003 decemberében elnyert pályázat szerint együttmûködve négy különbözõ tudományos intézettel, folyamatosan végezzük azokat a kutatásokat, amelyek elemzése során olyan objektív paraméterek kidolgozására törekszünk, ami kifejezett segítséget ad a profi katona kiválasztásához az egyes kiképzési feladatok végrehajtásához. Az ismételt vizsgálatok során megvizsgáljuk a már kiképzett katona beválását, valamint az esetleges speciális feladatok elvégzéséhez szükséges pszichológiai felkészültségét, felkészítettségét, majd a feladat befejezésével az aktuális pszichológiai állapotát, egészségi állapotát. Ezen paraméterek kiválasztása, kifejlesztése több éves, folyamatos kutatómunkát (idõt, pénzt) igényel. A sorköteles populáció egészségi állapotának vizsgálata A hazai és külföldi humánbiológiai, biodemográfiai kutatások eredményei egyértelmûen bizonyítják, hogy a szocio-demográfiai tényezõk egy adott népesség biológiai állapotát, s így a legfontosabb jellemzõit a testi fejlettséget, a morbiditást és a mortalitást igen jelentõs mértékben befolyásolják. 117

4 A népesség egészének mindkét nemre és az összes korcsoportra kiterjedõ biológiai állapotvizsgálata, anyagi és szervezési okokból eredõen szinte megoldhatatlan. Ezért volt fontos élni egy olyan vizsgálati lehetõséggel, mint amit a Magyar Honvédség keretében történõ sorozás nyújtott a 18 évet betöltött magyar férfiak körében. A 18 éves fiatal felnõtt férfinépesség biológiai állapotának részletes felmérése elõször 1973-ban, majd 1998-ban történt, az akkori sorköteles ifjak országos reprezentatív vizsgálata keretében. Jóllehet a sorkötelesek biológiai állapotának vizsgálata csak a fiatal felnõtt férfiakról ad képet, mindemellett különösen indokolttá teszik a felnõttkor határán levõ 18 éves férfinépesség biológiai- és egészségi-állapotának vizsgálatát. Hazánkban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama évek óta 66 év körül van (1998-ban 66,14 év, 1999-ben 66,32 év volt), amely érték közel tíz évvel alacsonyabb, mint a nõké 1 és Európában a legalacsonyabbak között van. A szomszédos Ausztriában, 1998-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 74,8 év, a nõké 80,9 év volt. Továbbá a fentiekkel összefüggésben megállapítható, hogy a férfiaknál a keringési és a rákos betegségekkel kapcsolatos halálozás Európában a legmagasabb és egyre fiatalabb korosztályokat érint. A magyar férfiak fentiekben vázolt igen kedvezõtlen halandósági viszonyai okán fontos lenne képet kapni arról, hogy az ezredforduló idõszakában, milyen Magyarországon a biológiai és társadalmi vonatkozásban is a felnõtté válás idõszakában levõ 18 éves ifjaknak (fiúknak) testi fejlettsége, fizikai állóképessége, egészségi- és pszichikai állapota. Továbbá, hogy milyenek a fontosabb demográfiai és szociális jellemzõi, illetve, hogy milyen különbségek vannak a fontosabb mutatók, mutatócsoportok jellemzõ értékeiben attól függõen, hogy mely társadalmi réteghez, csoporthoz tartoznak, vagy hogy az ország mely régiójában és/vagy mekkora településén élnek. Az évben végrehajtott: A 18 éves sorkötelesek testfejlettségének, egészségi állapotának és szocio-demográfiai jellemzõinek vizsgálata címû kutatási program (a továbbiakban: az évi sorköteles vizsgálat) egy országos reprezentatív mintán valósult meg. Az évi sorköteles-vizsgálat adatfelvételében a sorkötelesek katonai egészségi alkalmassági minõsítések a következõk voltak: Alkalmas (korlátozás nélkül) (A). Alkalmas korlátozással (Az alkalmasság korlátozottságára három fokozat, egy-egy egészségi ok megadásával volt beírható; B, C, D). Ideiglenesen alkalmatlan (I). Alkalmatlan (E). Az alkalmasság korlátozásának vagy az alkalmatlanság okának vezetõ diagnózisát és annak BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. revízió sze- 1 A nõk születéskor várható átlagos élettartama Magyarországon 1998-ban 75,18 év, 1999-ben 75,13 év volt. 118

5 AZ ÖNKÉNTESEK KOMPLEX EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHÉS VIZSGÁLATA A vizsgált sorkötelesek megoszlása a katonai szolgálatra való alkalmasság szerint és évben 1. táblázat Az alkalmasság minõsítése évben évben n % n % Az összes vizsgált sorköteles ( ) , ,0 -ból Alkalmas , ,8 -ból Egészségileg károsodott (EK) , ,2 EK-ból Alkalmatlan 391 4, ,4 EK-ból BNO nélkül 407 4,3 rinti) betûjelét és számát kellett a kérdõpont megfelelõ helyére bejegyezni a sorköteles egészségi állapotát vizsgáló orvosnak. Az elemzés igényeinek megfelelõen a fenti csoportosítást a következõ összevonással, és az ehhez kapcsolódó átnevezéssel lehetett a legegyszerûbben alkalmassá tenni az évi sorköteles-vizsgálat hasonló adataival történõ összehasonlításra: Alkalmas, Egészségileg károsodott [A Korlátozással alkalmas (mindhárom lehetséges ok szerint) és az Alkalmatlan (az ideiglenesen alkalmatlanokkal együtt)] és ebbõl Alkalmatlan (az ideiglenesen alkalmatlanokkal együtt). Az 1. táblázatban bemutatjuk a két sorköteles-vizsgálat során mintába került fiatalok egészségkárosodás, illetve alkalmasság szerinti megoszlását. Az adatok tanúsága szerint a két vizsgálat között eltelt 25 esztendõ alatt 17,6 százalékponttal csökkent a katonai szolgálatra korlátozás nélkül alkalmasok, vagy másképpen fogalmazva az egészségkárosodás nélküli sorkötelesek aránya. Az egészségileg károsodottak aránya, az évben vizsgált 18 éves sorkötelesek körében a fentieknek megfelelõen 17,6 százalékponttal több, mint ahányan az évben vizsgáltak között elõfordultak. Az egészségileg károsodottak között az alkalmatlanok aránya 22,3 százalékponttal volt több 1998-ban, mint 25 évvel korábban. Megdöbbentõ módon a katonai szolgálatra alkalmatlannak minõsített sorkötelesek aránya a két vizsgálat között eltelt 25 év alatt több mint hatszorosára nõtt. Amíg 1973-ban egészségi állapota miatt csak minden 25. sorköte- 2 A táblázat évi adataiból a katonai szolgálatra korlátozással alkalmas sorkötelesek és a katonai szolgálatra alkalmatlan sorkötelesek közül csak azok kerültek be a táblázatba, akiknek ismert volt a korlátozás illetve az alkalmatlanság okát jelentõ BNO IX. revízió kódszáma. Ennek megfelelõen a két csoportba tartozó sorkötelesek száma: 1644 és 320 fõ volt, ami az összes vizsgált sorköteles 17,3 százaléka, illetve 3,37 százaléka. 119

6 les minõsült katonai szolgálatra alkalmatlannak, addig az évben vizsgált 18 éves fiatal közül már minden 4. Ezzel összefüggésben fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a két idõszak katonai szolgálatra való alkalmasság minõsítésének alapvetõen eltérõ volt a követelményrendszere. A Magyar Néphadseregnek, az évi felvétel idõszakában a Varsói Szerzõdés igényeinek megfelelõen nagy létszámú hadsereget kellett a sorállományból biztosítania. Ez a fokozott sorozási létszámigény, a mainál sokkal népesebb születési évjáratok mellett is csak úgy volt biztosítható, hogy a mainál lényegesen enyhébbek voltak az alkalmassá minõsítés egészségi állapot feltételei. Tehát a 25 évvel korábban vizsgált sorkötelesek valójában nem olyan mértékben voltak egészségesebbek a maiaknál, mint ahogyan az alkalmassági minõsítések alapján vélhetõ. Miután megállapítást nyert, hogy évben a 18 éves sorköteles fiúk körében lényegesen nagyobb volt az egészségileg károsodottak aránya, mint az évben vizsgáltak között, fontos annak tisztázása, hogy a megbetegedések betegségcsoportok szerinti megoszlása mennyiben egyezik meg, illetve mennyiben tér el a két megfigyelt idõszakban. Mielõtt az adatok bemutatására sor kerül, a következõket kell elõrebocsátani: A sorköteleseknél korábban megállapított és a sorozáskor észlelt megbetegedések besorolását az évi vizsgálatkor a BNO IX. revíziója szerint végezték. Az évi sorköteles-vizsgálatban a betegségek besorolására már a BNO X. revízióját alkalmazták. Mint ismeretes a BNO X. revíziója a korábbihoz képest jelentõs mértékben változott, ennek legszembetûnõbb jele, hogy ameddig a IX. revízió 17 betegségcsoportba sorolta a betegségeket, addig a X. revízió 20 betegségcsoportot különít el. A két idõszak megbetegedéseinek összehasonlításához azonos BNO csoportosítás alkalmazása szükséges. Mivel a bõvebb osztályozásból a szûkebbre áttérni egyszerûbb feladat, így az évi és az évi sorköteles-vizsgálat betegségmegoszlásának összehasonlítása a BNO évi IX. revíziója szerinti csoportosítás alapján történt. Az MH alkalmasság-vizsgálati rendszere és továbbfejlesztésének lehetõségei A jelenleg érvényben lévõ az alkalmasság vizsgálatot szabályozó jogszabályok (a 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet A Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekrõl és a 4/2003 HM rendelet, A hivatásos és szerzõdéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minõsítésérõl ) megfelelõ keretszabályozást adnak a korszerû egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálat elvégzéséhez és a döntés meghozatalához. Az említett rendeletek figyelembe veszik a Magyar Honvédség egyes beosztásaiban elõforduló pszichés, kémiai, és fizikai kóroki tényezõket, és ezek- 120

7 AZ ÖNKÉNTESEK KOMPLEX EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHÉS VIZSGÁLATA hez igazodva adják meg az egyes beosztásokhoz kapcsolódó egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeket. E rendeleteket alkalmazva a jelenlegi általános katonai pályaalkalmasság vizsgálatot közelíteni lehet az ideálisabb, munkaköri, beosztási alkalmasság vizsgálatok felé, amellyel elérhetõvé válik, hogy a beosztás ellátásából adódó igénybevételt az optimálishoz lehessen közelíteni. Így várhatóan csökkenteni lehet a munkavégzéssel kapcsolatban kialakuló egészségkárosodások kockázatát. Az MH Egészségvédelmi Intézetében az elmúlt 10 évben elvégzett több tízezer vizsgálat elemzése alapot adhat a tudományos vizsgálat elindítására. A vizsgálatok széles skálája (mintegy 20 állománykategóriában) alapján tudományos módszerek segítségével megállapítható, milyen sikeres volt az évek során kiválogatott emberek rendszerben maradása, tartása. A vizsgálatok elemzésével kiszûrhetõ, milyen irányban kell erõsíteni vizsgálódásaink lehetséges irányait. A Magyar Honvédség egészségügyi feladatrendszerének többek között egyik legfontosabb pillére a háromoldalú alkalmasság-vizsgálati rendszer, a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmasság-vizsgálatok és az alapellátásban végzett éves szûrõvizsgálatok A sorkatonai szolgálattal összefüggõ orvosi és pszichológiai vizsgálatokat eddig a Megyei Hadkiegészítési Parancsnokságok sorozó fõorvosai és pszichológusai végezték, melyek a törvény módosításával január 1-jével megszûnnek. Jelenleg az MH Egészségvédelmi Intézetben végzett alkalmasság-vizsgálati rendszer az alábbi fõ részekbõl tevõdik össze: egészségi, pszichikai, fizikai és foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmasság-vizsgálatokból. A fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztésének lehetõségei Az 1997-tõl napjainkig eltelt idõszak fizikai alkalmasságot érintõ tényezõinek tanulmányozása alapján igen fontos szerepe van a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztésének. Ennek célja egy olyan követelményrendszer alkalmazása, amely megfelel a szakmai elvárásoknak, fejlõdést jelent és egyben figyelembe veszi a haderõ minõségi átalakulása során felmerülõ különleges elvárásokat. A továbbiakban alapvetõ feladatként elengedhetetlen felmerülõ alapfogalmak pontos meghatározása. Az érvényben lévõ jogi szabályzó a fizikai alkalmasság vizsgálat és a fizikai alkalmasság ellenõrzése kifejezést használja, azonban az elmúlt idõszak tapasztalatai alapján, több helyen értelmezési problémák merültek fel. Ezek kiküszöbölésére célszerû a fizikai alkalmasság-vizsgálat és annak idõszakos ellenõrzésének, azaz a fizikai állapot-felmérésnek a definiálása. A fizikai alkalmasság vizsgálat olyan egészségi, pszichológiai, teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges adottságok, és képességek meglétét (pályaalkalmasság) vizsgálja. Végrehajtására 121

8 csak a fizikai alkalmasság vizsgálat elvégzésére létrehozott egészségügyi intézmény keretein belül kerülhet sor (HM EVI FAVO, KRK). A Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (FAB) által végezhetõ vizsgálat során fizikailag alkalmas illetve fizikailag alkalmatlan minõsítés adható. A fizikai állapotfelmérés olyan vizsgáló eljárások összessége, amelynek célja az adott munkakör betöltésére alkalmas katona aktuális edzettségi állapotának meghatározása. A megfelelõ színvonalú edzettségi állapot a fizikai felkészülés és kiképzés folyamatának eredménye, amely jelentõsen befolyásolja a munkaköri feladat végrehajtását és annak minõségét. A fizikai állapot megfelelõ színvonalának meglétét az arra kijelölt Fizikai Állapotfelmérõ Bizottságok (továbbiakban FÁB) az állományba kerülés után meghatározott idõszakonként ellenõrzik. A fizikailag alkalmas illetve fizikailag alkalmatlan értékelés helyett célszerû a fizikai állapota megfelelõ, valamint a fizikai állapota nem megfelelõ kifejezés használata a fizikai terhelhetõsége jelenleg nem megfelelõ hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges mellett. Az egymás után kétszer mért nem megfelelõ teljesítmény a fizikai alkalmasság felülvizsgálatát vonja maga után. A fizikai alkalmasság-vizsgálat esetében a feltételrendszer optimalizálódásával az egész alkalmasság-vizsgáló eljárást a munkavégzés függvényében mért élettani paraméterek vizsgálatára célszerû alapozni. A fizikai állapot felmérésére ábra. A vizsgálati rendszer alkalmazásra javasolt mozgásformái

9 AZ ÖNKÉNTESEK KOMPLEX EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHÉS VIZSGÁLATA és pontrendszerben történõ kifejezésére a jelenlegi fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer, részben módosított mozgásformákkal alkalmas (1. ábra). Az alkalmazandó mozgásformáknak hatásos ingert kell biztosítani a felkészüléshez, ugyanakkor meg kell felelniük a modern sporttudomány és az egészségvédelem elvárásainak. Az alkalmasság-vizsgálatra és az állapotfelmérésre alkalmazott mozgásanyag terhelési profiljának minél jobban meg kell felelnie az adott munkakör fizikai igénybevételéhez kapcsolódó élettani terhelésnek. A felsorolt szakmai szempontok figyelembe vételével a zömében ülõ munkát végzõ, alacsonyabb fizikai megterheléssel járó munkakörökben (T1, T2 jelölésû követelményszintek) és a magasabb fizikai megterheléssel járó, zömében fizikai munkát jelentõ munkakörökben (T3, T4 jelölésû követelményszintek) egymástól eltérõ mozgásformák választhatósága javasolt (2. táblázat). A fizikai alkalmasság-vizsgálat T1 és T2 jelölésû követelményszintjeinél a haderõ feltöltöttségét befolyásoló tényezõk figyelembevételével a hivatásos és szerzõdéses állományba jelentkezõk 3200 méter síkfutás és 4 km gyaloglás között választhatnak. A katonák esetében ez 3200 méter síkfutást vagy 6 km gyorsított menetet jelenthet. Ebben az esetben a 4 km gyaloglás mozgásforma a fokozatosság elve alapján egy átmeneti lépcsõfokot képez a polgári élet és a fegyveres szolgálat fizikai igénybevétele között. Amennyiben a jelentkezõ eleget tesz a követelményeknek a kiképzés során készülhet fel a nagyobb fizikai igénybevételre. Ugyanezen az elven alapulhat a jelentkezõknél a T3 és T4 jelölésû követelményszint szív és vérkeringési rendszer állóképességét vizsgáló 3200 méter síkfutás és 6 km gyaloglás választhatósága. Az állományban lévõ katonáknál ez a T3 és T4 követelményszintnél 3200 méter síkfutást jelent. A felsorolt Az alkalmazott mozgásformákhoz kapcsolódó maximális pontértékek 2. táblázat Mozgásforma Vizsgálati kategória Követelményszint Maximális pontszám 3200 m síkfutás FAV és FÁF T1, T2, T3, T km gyaloglás FAV T1, T km gyaloglás FAV T3, T km gyorsított menet FAV és FÁF T1, T km kerékpárergometria FAV T1, T2, T3, T m úszás FAV (FÜV) T1, T2, T3, T4 160 spiroergometria FAV T1, T2, T3, T4 160 fekvõtámasz FAV és FÁF T1, T2, T3, T4 100 húzódzkodás FAV és FÁF T1, T2, T3, T4 100 felülés FAV és FÁF T1, T2, T3, T

10 mozgásformák mellett a jelentkezõk és katonák fizikai alkalmasságának megállapítására a vizsgálatot végzõ MH EVI a 10 km kerékpár ergometriás, illetve a spiroergometriás vizsgálatot, valamint katonák esetében a másodfokú FÜV javaslatára alkalmazhatja a 800 méter úszást is. Az erõ-állóképesség felmérésére mind a négy követelményszint esetében a mellsõ fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtás vagy húzódzkodás nyújtón és a hanyattfekvésbõl felülés mozgásformák alkalmazhatóak az egészségvédelmi szempontok alapján módosított végrehajtással (2. táblázat). A fizikai állapotfelmérés során a katona a T1 és T2 követelményszint esetében a 3200 méter síkfutás és 6 km gyorsított menet közül választhat. T3 és T4 követelményszint esetében 3200 méter síkfutást kell teljesítenie. Az erõállóképesség felmérésére mind a négy követelményszint esetében a mellsõ fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtás vagy húzódzkodás nyújtón és a hanyattfekvésbõl felülés mozgásformák alkalmazhatóak az egészségvédelmi szempontok alapján módosított végrehajtással (2. táblázat). A különbözõ mozgásformákhoz kapcsolódó értékelési (pont) rendszernek egyaránt meg kell felelnie a leggyakrabban elõforduló megbetegedések prevenciós követelményeinek, ugyanakkor eleget kell tennie a munkakörök fizikai megterhelésébõl adódó motivációs követelményeknek, és nem utolsósorban az edzéselmélet és edzésmódszertani követelményeknek. Ezek együtt, résztényezõként járulhatnak hozzá a haderõ minõségi átalakítása kapcsán felmerülõ létszámproblémák megoldásához. Ennek alapján a 4 km és a 6 kmgyaloglás maximális pontértéke 160 pont. 160 pont maximális pontérték érhetõ el a 3200 méter futás, a 6 km gyorsított menet, a 10 km kerékpár ergométeres és a spiroergometriás terhelés, valamint a 800 méter úszás mozgásformákban. 100 pont maximális pontérték érhetõ el a fekvõtámasz, a húzódzkodás és a felülés mozgásformák teljesítésekor (3. táblázat). A keringés rendszeri állóképességet felmérõ mozgásanyag egyes intenzitás mutatói az I. korcsoportban (25 éves életkor alatt) 3. táblázat Mozgásforma A 160 ponthoz tartozó idõteljesítmény (min) A 160 ponthoz tartozó sebesség (km/h) MET O2 felvétel (ml/kg/min) Kalóriaigény (kcal/min) 3200 m futás 12: ,50 20,4 10 km kerékpár ergometria 15: ,00 19,2 800 m úszás 16:00 3, ,50 13,2 4 km gyaloglás 28:00 8,6 8,5 29,75 10,2 6 km gyaloglás 41:00 8,6 8,5 29,75 10,2 6 km gyorsított menet 41:00 8,6 9 31,50 10,8 124

11 AZ ÖNKÉNTESEK KOMPLEX EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHÉS VIZSGÁLATA A 4 km gyaloglás, a 10 km kerékpár ergométeres terhelés, a 6 km gyorsított menet és a6kmgyaloglás mozgásforma maximális pontértékeihez javasolt idõértékek percben 4. táblázat 4 km gyaloglás Életkor/év férfiak 28:00 28:30 29:00 29:30 30:00 30:30 31:00 nõk 29:00 29:30 30:00 30:30 31:00 31:30 32:00 10 km kerékpárergométeres terhelés férfiak 15:00 15:30 16:00 16:30 17:00 17:30 18:00 nõk 16:00 16:30 17:00 17:30 18:00 18:30 19:00 6 km gyorsított menet gyakorló öltözetben és 6 km gyaloglás sportöltözetben férfiak 41:00 41:48 42:30 43:18 44:00 44:48 45:30 nõk 42:00 42:48 43:30 44:18 45:00 45:48 46:30 10 km kerékpár ergométeres vizsgálat során javasolt watt terhelés 5. táblázat 10 km kerékpár ergometria Fizikai követelményszint terhelés (W) / testtömeg (kg) férfiak nõk T4 2,00 1,75 T3 1,75 1,50 T2 1,50 1,25 T1 1,25 1,00 A pontértékekhez kapcsolódó teljesítménymutatók kidolgozása a relatív aerob kapacitás és a MET (metabolikus ekvivalens) mértékegység, amely lehetõvé teszi az alkalmazott mozgásformák intenzitásának összehasonlítását (3. táblázat). Mivel az érvényben lévõ jogszabály 4 km gyaloglás és 10 km teremkerékpározás mozgásformákhoz kapcsolódó teljesítménymutatói 2001-ben FÜV alkalmazásra készültek, azonban átfogóan az egész állomány körében alkalmazásra kerültek, így idõszerû feladat a két mozgásforma teljesítménymutatóinak átdolgozása. A vizsgálati tapasztalatok alapján ez a pontértékekhez tartozó idõértékek csökkenését jelenti (4. táblázat). A 10 km kerékpár ergométeres terhelés esetében igen fontos feladat a testtömegre esõ watt terhelés meghatározása is, amelynek a munkakör fizikai követelményszintjéhez (5. táblázat). 125

12 A jelen közleményben korlátozott terjedelemben tárgyalt témakör a kritikus népegészségügyi mutatók alapján igen fontos társadalmi jelentõséggel bír. A témában felmerülõ kérdések megoldása alapvetõ részfeladata a haderõ jelenleg is folyó minõségi átalakításának. Összefoglalva: a kor követelményeinek megfelelõ, modern honvédség kialakításának egyik alapfeltétele, hogy a különbözõ szerzõdéses beosztási helyeket egészségileg, pszichológiailag és fizikailag is a legalkalmasabb személyek töltsék be. A döntési folyamat során ismerni kell azokat a kóroki tényezõket, amelyek a beosztást ellátó személy egészségére hatással lehetnek a szolgálat teljesítése során. A beosztás ellátásából, a munkavégzés környezetébõl származó, az emberi testre ható összes megterhelés, és az egyén orvosi vizsgálata során kapott egészségügyi adatok ismeretében nyilatkozni lehet a vizsgált személy munkavégzésbõl származó igénybevételérõl. A megfelelõ kiválasztással elérhetõ, hogy a munkavégzés során a szervezet igénybevétele optimális legyen, és így elkerülhetõ maradandó egészségkárosodás kialakulása. A cél a legmegfelelõbb jelentkezõ kiválasztása a neki legmegfelelõbb beosztásra, mert ez lehet a költség-hatékonyság szempontjából is a legjobb megoldás. 126