A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatai és ellenőrzési eredményei az uniós támogatások felhasználása terén. Miklós-Molnár Marianna

Átírás

1 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladatai és ellenőrzési eredményei az uniós támogatások felhasználása terén Miklós-Molnár Marianna

2 A Hivatal jogállása 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet központi hivatal; önállóan működő és gazdálkodó, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott; központi közhatalmi költségvetési szerv; pénzügyminisztérium fejezetében önálló címet alkot

3 A Hivatal feladatai 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Hivatal ellátja a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait; elvégzi az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások külön kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzési feladatait; ellátja a közötti programozási periódus ellenőrzési hatósági feladatait

4 Az európai uniós támogatások ellenőrzése

5 Alapelvek A tagállamoknak garanciát kell nyújtaniuk: a projektek végrehajtásának megfelelő minőségére; a tevékenységek eredményére és értékelésükre; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra és annak ellenőrzésére. Az ellenőrzés elsődlegesen a tagállamok feladata; A tagállamoknak az irányítási és ellenőrzési rendszereiket úgy kell kialakítaniuk, hogy biztosítsák a közösségi források hatékony és szabályszerű felhasználását; A Bizottság rendelkezésére kell bocsátani az irányítási és az ellenőrzési rendszereket bemutató jelentést

6 Az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának hitelesítése A EU Bizottság feladata, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek zavartalan működését biztosítsa. Ezért : végrehajthat helyszíni vizsgálatokat, vagy felkérheti a tagállamot, hogy végezze el ezeket. Legalább évente egyszer a Bizottság és a tagállam közösen megvizsgálja: az elvégzett ellenőrzések eredményeit, az észlelt szabálytalanságok pénzügyi hatását, a bevezetett vagy bevezetés előtt álló korrekciós intézkedéseket, az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásait (amennyiben van ilyen)

7 Pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek Európai Bizottság Helyszíni ellenőrzések Megfelelő ellenőrzési nyomvonal Tagállamok Kifizető/Igazoló Hatóság Irányító hatóságok Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek Mintavételes ellenőrzések Költségigazolások, hitelesítés

8 EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok I os programozási időszak strukturális alapok operatív programjai (AVOP, KIOP, GVOP, ROP, HEFOP) EQUAL Közösségi Kezdeményezés as programozási időszak strukturális alapok operatív programjai (KÖZOP, KEOP, ÁROP, EKOP, VOP, TÁMOP, TIOP, GOP, KMOP, kovergencia ROP-ok) Szolidaritás és Migrációs Áramlások Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap Európai Menekültügyi Alap Külső Határok Alap Európai Visszatérítési Alap

9 EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok II os programozási időszak INTERREG III Közösségi Kezdeményezés Phare és Átmeneti Támogatás Schengen Alap as programozási időszak Európai Területi Együttműködés és IPA programok Magyarország-Románia Magyarország-Szlovákia Magyarország-Horvátország Magyarország-Szerbia Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program

10 EU-s és nemzetközi ellenőrzési feladatok III os programozási időszak as programozási időszak Kohéziós Alap (és ISPA) projektek Svájci-Magyar Együttműködési Program Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve EGT Finanszírozási Mechanizmus

11

12 Az egyszerűsített szabályozási környezet Általános előírások A pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó részletes szabályok Strukturális Alapok A TANÁCS 1260/1999/EK és 1083/2006/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 438/2001/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 2355/2002/EK RENDELETE A Strukturális Alapok keretein belül folyósított támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek Kohéziós Alapok A TANÁCS 1164/1994/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 1386/2002/EK RENDELETE A Kohéziós Alapok keretein belül folyósított támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek A TANÁCS 659/1999/EK RENDELETE 22. cikk A TANÁCS 2185/1996 /EK RENDELETE (Euratom) A BIZOTTSÁG 1681/1994/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 16/2003/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 1831/1994/EK RENDELETE

13 Ellenőrzési feladatok a os programozási ciklusban ellenőrzési stratégia és éves ellenőrzési terv készítése és felülvizsgálata mintavételes ellenőrzések rendszerellenőrzések zárónyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzések lefolytatása és zárónyilatkozat kiadása éves jelentések és beszámolók összeállítása

14 Elsődleges uniós szabályozás - Strukturális Alapok /1999/EK és 1083/2006/EK tanácsi rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelékezések; célkitűzések és támogatási területeik; támogatások felhasználásának alapelvei (partnerség, addicionalitás, koncentráció, stb.); programozási dokumentumok; irányító Hatóságok általános feladatai; pénzügyi ellenőrzés általános szabályai, elvei;

15 Elsődleges uniós szabályozás - Strukturális Alapok - 438/2001 EK bizottsági rendelet Az 1260/99/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályai; a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereivel szemben támasztott követelmények; az irányító hatóságok részletes feladatai; a Kifizető Hatóság igazoló tevékenysége; a mintavételes ellenőrzés (5%-os ellenőrzés); zárónyilatkozat szabályai; számviteli követelmények; ellenőrzési nyomvonal

16 Ellenőrzési célok 438/2001, IV. Fejezet, 10.1 Bekezdés «A tagállamoknak megfelelő mintavétel alapján kell megszervezniük a műveletek ellenőrzését, különös tekintettel: (a) a bevezetett irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának ellenőrzésére» A mintavételes ellenőrzéseknek a műveletek olyan reprezentatív mintáján kell alapulniuk, amely segítségével az egész rendszer hatékonyságára vonatkozóan lehet átfogó következtetéseket levonni Minden egyes mintavételes ellenőrzés az egész irányítási és ellenőrzési rendszer minőségének tesztje

17 Ellenőrzési célok 438/2001, IV. Fejezet, 10.1 Bekezdés «A tagállamoknak megfelelő mintavétel alapján kell megszervezniük a műveletek ellenőrzését, különös tekintettel: (b) a különböző érintett szinteken tett költségnyilatkozatok kockázatelemzés alapján végzett szelektív ellenőrzésére» Nem szükséges az összes költségnyilatkozatot ellenőrizni. az ellenőrzéseknek a magaskockázatú folyamatokra kell koncentrálniuk Ez a specifikus audit célok előzetes definiálását feltételezi. A mintavételes ellenőrzések nem csak a kedvezményezetteket, hanem az egész ellenőrzési nyomvonalat érintik (közreműködő szervezetek, irányító hatóság, )

18 Definíciók 438/2001, IV. Fejezet, 10.2 Bekezdés «A tagállamoknak az ellenőrzések végrehajtását az érintett időszakban egyenletesen kell elosztaniuk. A tagállamok kötelesek biztosítani az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez, illetve a végrehajtási vagy kifizetési eljárásokhoz kapcsolódó feladatok különválasztását.» Az ellenőrzéseknek egy terv részét kell képezniük. A mintavételes ellenőrzéseket a helyszínen kell elvégezni. A mintavételes ellenőrzéseket olyan személyeknek kell végezniük, akik függetlenek az érintett projektek kialakításától és ellenőrzésétől.

19 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (a) a pénzügyi, irányítási és ellenőrzési rendszerek gyakorlati megvalósítását és működésük hatékonyságát (b) megfelelő számú kiválasztott számla esetében a számviteli nyilvántartások egyezőségét a közreműködő szervezeteknél, a kedvezményezetteknél és a programok, illetve projektek megvalósítását végző szervezeteknél lévő adatokkal»

20 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (c) az ellenőrzési nyomvonal kielégítő voltát» Az ellenőrzés nyomvonal akkor tekinthető kielégítőnek, ha biztosítja: (a) a Bizottság részére igazolt összegek egyeztetését a különböző szervezeteknél fellelhető egyes kiadási tételekkel és a kapcsolódó bizonylatokkal (b) a rendelkezésre álló közösségi és nemzeti források elosztásának és átutalásának ellenőrzését.

21 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (d) megfelelő számú egyedi költségtétel típusának és ütemezési időpontjának európai uniós követelményeknek, a műveletek jóváhagyott specifikációjának, valamint a ténylegesen elvégzett munkának való megfelelőségét» A kiadások jogosultságának és valódiságának ellenőrzése Jóváhagyott specifikációk Kiadások Ténylegesen elvégzett munka

22 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (e) az egyes műveletek tényleges vagy szándékolt hasznosításának a közösségi társfinanszírozás iránti kérelemben leírt célokkal való egyezőségét» Az elvégzett munka valódiságának, és az elfogadott felhasználási szándékkal való összhangnak az ellenőrzése. Jóváhagyott specifikációk Ténylegesen elvégzett munka

23 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (f) a közösségi hozzájárulás előírt mérték szerinti folyósítását a hozzájárulás késedelem és levonások nélküli tényleges átutalását a kedvezményezettnek» A támogatások szabályszerűségének és jogosságának ellenőrzése A kedvezményezettek felé történő kifizetési folyamat ellenőrzése.

24 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (g) a megfelelő nemzeti társfinanszírozás tényleges rendelkezésre bocsátását» Biztosítani, hogy a nemzeti társfinanszírozást összegét kifizették a kedvezményezettnek.

25 Alapelvek 438/2001, IV. Fejezet, 11. cikk «A tagállamoknak az ellenőrzéseik során legalább az alábbiakat kell vizsgálniuk: (h) hogy a társfinanszírozott műveleteket a közösségi szabályok és előírások tiszteletben tartásával, hajtották végre,» Annak ellenőrzése, hogy a közösségi jogszabályokat és előírásokat (környezetvédelem, esélyegyenlőség,.) a műveletek megvalósítása során tiszteletben tartották.

26 A második szintű ellenőrzések tervezési folyamata 1. Átfogó kockázatfelmérés 2. Minta kiválasztása Kockázati tényezők Jóváhagyott projektek listája Reprezentativitás 3. Ellenőrzési terv kialakítása Éves ellenőrzési terv Az ellenőrzésre kiválasztott projektek listája 4. Ellenőrzések lefolytatása

27 Kockázatelemzési anomáliák legkockázatosabb projektek ellenőrzése a reprezentitivitási kritériumok figyelembe vételével Az eredmények kivetíthetők? Hogyan keletkezhet ez alapján visszafizetési kötelezettsége egy-egy tagállamnak? Elszámolási viták az Európai Bizottság és a tagállamok között

28

29 Nemzeti Fejlesztési Terv vs. Új Magyarország Fejlesztési Terv

30 Az intézményrendszer változásai Szempont Irányítás, koordináció IH-KSz munka megosztás I. NFT Szaktárcák, Nemzeti Fejlesztési Hivatal Vegyes rendszer, folyamatos delegálás ÚMFT Megerősítve egységesen a Nemzeti Fejlesztési Ügyönkségben Programszint (IH) teljes projektszint (KSz) egységes minden OP tekintetében

31 Az intézményrendszer változásai Szempont KSz-KSz munka megosztás KSz szervezeti formája I. NFT 1 prioritás 1 KSz (GVOP, AVOP, KIOP) 1 pr. 2 KSz, egymás után (ROP, GVOP/RTK) 1 pr. 3 KSz, egymás mellett (HEFOP) Vegyes rendszer, nincs elvárás rt, kht, költségvetési intézmény, közalkalmazottak, köztisztviselők, minisztériumi főosztály ÚMFT 1 konstrukció 1 KSz egységes minden OP tekintetében Önálló döntési, szerződéskötési, kifizetési jog rugalmas humán erőforrás gazdálkodás egyéni szintű teljesítményösztönzés ne Ktv. hatálya alá tartozzon

32 A közreműködő szervezetek bemutatása Operatív program Gazdaságfejlesztés (GVOP, GOP) Humán erőforrás f. (HEFOP, TÁMOP és TIOP) Regionális f. (1 ROP, 7 ROP) I. NFT MFB, MVF, IT, RTK, KPI ESZA, OMAI, STRAPI, FH, MÁK VÁTI, RFÜ-k ÚMFT MAG ESZA, OKMT, ESKI- STRAPI VÁTI, RFÜ-k (KMOP esetén KSz még: MAG Zrt., OKMT, ESKI-STRAPI, ESZA)

33 A közreműködő szervezetek bemutatása Operatív program Környezetvédelem (KIOP KA, KEOP) Közlekedés (KIOP KA, KÖZOP) Közigazgatás (ÁROP és EKOP) KSz I. NFT KvVM FI, EK GKM főosztály - KSz ÚMFT KvVM FI, EK KIKSZ ZRt. VÁTI

34 NFÜ irányítási jogosítványai A KSz vezető kinevezése, felmentése az NFÜ egyetértésével történik; Amennyiben a KSz gazdasági társaság, az NFÜ tagot delegál a felügyelő bizottságba; Az NFÜ az egységes működési kézikönyv által kialakítja a KSz belső eljárásrendjét, egységes működési modellt hoz létre; Az NFÜ ellenőrzi és értékeli a KSz munkáját; Az NFÜ teljesítmény alapján, szolgáltatási szerződéseken keresztül finanszírozza a KSz munkáját (kivéve egyedi projekteknél, ld. KvVM FI, KIKSZ ); Az NFÜ a KSz tevékenységét felfüggesztheti, a KSz-t lecserélheti.

35 Az intézményrendszert irányító dokumentumok Akcióterv, tartalmazza támogatási konstrukciónkét (pályázatonként): pályázati kiírások megjelenésének időpontját; pályázati kiírás keretösszegét; támogatott pályázatok számát, átlagos méretét; éves kötelezettségvállalási, kifizetési tervet. Jogszabályok (255/2006 intézményi, 281/2006 pénzügyi, eljárási rendelet), tartalmazza: NFÜ és KSz feladatait általánosan; az egyes eljárásokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat (többnyire KSz feladatok); Egységes Működési Kézikönyv, tartalmazza a KSZ feladatait részletesen Szolgáltatási és támogatási szerződések, tartalmazza a KSz finanszírozásának módját, forrását

36 Egységes Működési Kézikönyv Egységes eljárási szabályrendszert rögzít a időszakra vonatkozóan Hatálya: ÚMFT teljes intézményrendszere (NFÜ és KSZ-ek Nincsenek külön kézikönyvek az egyes szervezeteknél, csak specializálást tartalmazó kiegészítések Elektronikus-alapú használat: esetleges módosulások itt, ezekről értesítés az intézményrendszer szereplőinek

37 Egységes Működési Kézikönyv Részei: Programszint rendszerszintű folyamatok és tevékenységek leírása; intézményrendszer főfolyamatai pl. horizontális elvek; közbeszerzés; tájékoztatás; partnerség; ellenőrzés; szabálytalanság és csalás kezelése Projektszint projekt életútjának végigkövetése, eljárástípusok szerint, kötelezően alkalmazandó formadokumentumokkal

38 Audit-trailek Az egyes fejezetekhez kapcsolódóan központilag, egységesen (nem minden fejezet esetében készült, csak ahol indokolt) Intézményrendszer szereplői egységes módszertani iránymutatások alapján specializálhatják, alábonthatják az egyes lépéseket

39 Ellenőrzési Hatósági feladatok Szabályozás: 1083/2006/EK tanácsi rendelet; 1828/2006/EK bizottsági rendelet; 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet; 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet; 312/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet; 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet.

40 Ellenőrzési hatósági feladatok ( ) I. Megfelelőségi vizsgálat lefolytatása; Ellenőrzési stratégia kidolgozása és felülvizsgálata; Éves ellenőrzési terv elkészítése; Rendszer- és projektellenőrzések lefolytatása; Éves ellenőrzési jelentés összeállítása és éves vélemény kiadása; Részleges és végső elszámolásokhoz kapcsolódó zárónyilatkozat kiadása; Éves összegző jelentés összeállítása

41 Ellenőrzési hatósági feladatok ( ) II. Intézkedések megvalósításának nyomon követése; Kapcsolattartás az EU Bizottsággal; Közreműködés az EU Bizottság által folytatott ellenőrzések megállapításaihoz kapcsolódó tagállami észrevételek kialakításában; Részvétel a Monitoring Bizottságok munkájában; Részvétel az Ellenőri Csoportok (ETE) munkájában; Ellenőri Csoport üléseinek megszervezése/elnöklése (ahol Magyarország látja el az irányító hatósági feladatokat).

42 1083/2006/EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról 62. cikk -az Ellenőrzési Hatóság feladatai a) az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor; b) a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett költségek hitelesítése céljából;

43 1083/2006/EK rendelet c) ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az OP jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő egyenletes elosztásának biztosítása érdekében az ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az ellenőrzési módszertanra, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére terjed ki, EUB útmutató alapján kerül összeállításra

44 1083/2006/EK rendelet d) 2008 és 2015 között minden év december 31-ig: i. éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit, beszámol az irányítási és ellenőrzési rendszerben feltárt hiányosságokról ii. arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra, hogy a költségnyilatkozatok helytállók, s az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

45 1083/2006/EK rendelet e) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb március 31-ig, amely - értékeli a végsőegyenleg-kifizetési kérelem érvényességét, - értékeli a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, - és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá. Amennyiben az ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek.

46 1083/2006/EK rendelet 71. cikk -az Ellenőrzési Hatóság feladatai Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása az első időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtani a Bizottságnak a rendszerek leírását, a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit ismertető jelentés egészíti ki - ki kell térni a hiányosságok súlyosságára és az érintett prioritási tengelyre, a meghozandó korrekciós intézkedésekre és azok végrehajtásának ütemezésére, igazolni kell az intézkedések végrehajtását és a kapcsolódó fenntartások visszavonását. az cikknek való megfelelésről szóló vélemény

47 1828/2006/EK rendelet 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok 16. cikk a műveletek ellenőrzése (62. cikk, (1) bek. b pont) műveletek olyan módszerrel kiválasztott mintáján kell elvégezni, amelyet az Ellenőrzési Hatóság dolgoz ki az ellenőrzéseket a helyszínen, a kedvezményezettnél található dokumentáció alapján kell elvégezni ha a problémák a rendszerből adódnak, és az adott operatív program keretében folytatott egyéb műveletekre nézve is kockázatot jelentenek, az EH gondoskodik további vizsgálatok elvégzéséről, hogy a problémák mértéke megállapítható legyen

48 1828/2006/EK rendelet 17. cikk mintavétel az ellenőrzendő műveletek mintáját minden évben véletlenszerű statisztikai mintavételi módszerrel kell megállapítani a módszert dokumentálni kell a kiadások összegére, valamint a műveletek számára és típusára és egyéb lényeges tényezőkre figyelemmel az EH megállapítja az alkalmazandó mintavételezési módszert a mintát azok közül a műveletek közül kell kiválasztani, amelyeknek kiadásait az éves ellenőrzési jelentés elkészítésének évét megelőző évben bejelentették a Bizottságnak a következtetéseket a kiadások ellenőrzésének eredményei alapján kell levonni, s az éves ellenőrzési jelentésben kell közölni a Bizottsággal ha a hibaarány eléri a jelentős szintet, az EH elemzi ennek jelentőségét, és megteszi a szükséges lépéseket, megfelelő javasatokat is tesz, amelyeket az éves ellenőrzési jelentésben közöl.

49 Ellenőrzési hatósági feladatok egymásra épülése ( ) N. év, II. félév Rendszervizsgálat Rendszerértékelés N+1. év I. félév Megbízhatósági szint > Mintavétel Éves összegző jelentés (II.15.) Mintavételes ellenőrzések Beszámolók (IX.30.) Rendszerértékelés felülvizsgálata IER változásai (XI. 15.) N+1. év, Dec. 31. Éves jelentés + vélemény Egyéb ellenőrzések

50 Rendszerértékelés A rendszerellenőrzés során elvégzik az adott program irányítási és ellenőrzési rendszerének átfogó értékelését, azaz meghatározzák a vizsgált rendszer kiinduló minősítését. A rendszerértékelés meghatározza a mintavételnél alkalmazott megbízhatósági szintet, ezen keresztül a minta nagyságát. A mintavételes ellenőrzések lezárását követően felülvizsgálják a kiinduló minősítést. A felülvizsgálat során célszerű figyelembe venni: A mintavételes ellenőrzések eredményeit, Az IT-ek megvalósulásáról szóló beszámolókat, Korrekciós intézkedéseket, Az irányítási és ellenőrzési rendszer változásait, Az EU által lefolytatott ellenőrzések eredményeit. Rendszerértékelési kategória 1. A rendszer jól működik, csak kisebb javítások szükségesek 2. A rendszer működik, de néhány javításra szükség van 3. A rendszer részben működik, lényeges javításokra van szükség4. A rendszer alapvetően nem működik 4. A rendszer alapvetően nem működik A rendszer működése alapján kiadható vélemény a vizsgált rendszerre vonatkozóan Minősítés nélküli (60%) Minősített (70%) Minősített (80%) Kedvezőtlen (90%)

51 Mintavételezés statisztikai megközelítés Monetary Unit Sampling (MUS) lényegességi szint, remélt hiba meghatározása hibaarány kivetítése előnyök a kockázatalapú mintavételi módszertanhoz képest

52 Mintavételes ellenőrzés tárgya I. ( ) Pályáztatási és pénzügyi lebonyolítást végző szervezetek pénzügyi irányítási és kontroll rendszerei Pályáztatási és szerződéskötési folyamat Ellenőrzési nyomvonal Számviteli folyamatok vizsgálata Számlák és pénzügyi nyilvántartások tételes vizsgálata (egyezőségek vizsgálata) Használatba vett eszközök aktiválása Megbízható és valós kép

53 Mintavételes ellenőrzés tárgya II. ( ) Pénzügyi folyamatok vizsgálata Nemzeti társfinanszírozás rendelkezésre bocsátása Közösségi hozzájárulás folyósítása Saját erő folyósítása Kifizetési késedelmek okai (esetleges beszállítói kamatkövetelések) Közösségi céloknak való megfelelőség Közösségi szabályok és politikák tiszteletben tartása Esetleges rendszerhibák, azok okai és kapcsolódó intézkedések a kockázatok csökkentésére

54 Mintavételes ellenőrzés hatóköre szűkült ( ) Csak indokolt esetben ellenőrzendő az IH és az IgH. (pl. korábbi szabálytalansági eljárás vagy TS projekt) Ha az adott projekt korábban ellenőrzésre került, az ellenőrzés az adott évi költségnyilatkozatokban szereplő számlákra és azokhoz kapcsolódó dokumentumokra, szerződésekre és a fizikai teljesítésekre korlátozódik. az első szintű ellenőrzésért felelős szervezet nyomon követési tevékenységének vizsgálata

55 Mintavételes ellenőrzés hatóköre szűkült ( ) A Bizottság 1828/2006/EK rendelet 16. cikk alapján a projektek mintavételes ellenőrzését a helyszínen, a kedvezményezettnél található dokumentáció és feljegyzések alapján kell elvégezni. Az ellenőrzési feladatok: A projekt kiválasztása, valamint végrehajtása, a források felhasználása az OP céljaival összhangban történt-e. A bejelentett kiadások dokumentumokkal alátámasztottak-e, A bejelentett kiadások összhangban állnak-e a közösségi és a nemzeti szabályozásokkal. A kedvezményezettek a lehető leghamarabb és teljes összegben kapták-e meg a támogatást.

56 Mintavételes ellenőrzés ellenőrzendő területek ( ) Vizsgálandó területek: a pályázat befogadása, a támogatási szerződés és a megkötött szerződések szabályszerűségének vizsgálata a pályázati célkitűzések teljesítése, a projektmegvalósítás nyomonkövetése a pénzügyi lebonyolítás szabályszerűsége (támogatás halmozódás, önrész biztosítása, biztosítékok, előleg igénylés és elszámolás) igazolt költségek elismerhetősége számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség belső ellenőrzési tevékenység Európai Bizottság által lefolytatott ellenőrzés, valamint egyéb külső szervezet által végzett korábbi ellenőrzés szabálytalanságok kezelése és pénzügyi korrekciók intézkedések végrehajtása (amennyiben releváns) feltárt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok rendszerjellegének vizsgálata

57 Rendszerellenőrzések

58 Rendszerellenőrzések I. Cél: a rendszerbeli problémák, akadályozó tényezők, kockázatok feltárása jogi háttér, menedzsment, erőforrások, folyamatszabályozás, pénzügyi folyamatok, ellenőrzési módszerek vizsgálata a rendszerellenőrzések során feltárt hiányosságok a zárónyilatkozat tartalmának részét képezik

59 Rendszerellenőrzések II. Jogszabályi háttér Szabályzatok, eljárásrendek Szervezeti megoldások Felelősségi körök Pl. pályáztatás, közbeszerzés, támogatási szerződés megkötésének folyamata, közzététel, kommunikáció Stratégia és célkitűzések Kockázatok azonosítása, elemzése, értékelése, kontrollok (célok, kockázat kontroll maradvány kockázat) Ellenőrzési nyomvonal

60 Rendszerellenőrzések III. Pénzügyi és számviteli feladatok Társfinanszírozás tervezése és rendelkezésre bocsátása Pénzügyi irányítási és kontroll rendszer működtetése Átutalási megbízások Pénzügyi korrekciók Kifizetési előrejelzések Számviteli rendszer

61 Rendszerellenőrzések IV. Informatika Monitoring Szabálytalanságok kezelése Belső ellenőrzési rendszer Korábbi ellenőrzések eredményei, nyomon követés Irattározás/dokumentumkezelés Humán erőforrás menedzsment Integritás és etikai normák Szakmai értékek iránti elkötelezettség Vezetés stílusa és gyakorlata

62 Zárónyilatkozat

63 Zárónyilatkozat I. A nyilatkozat kiadására az ellenőrző hatóság jogosult, amelynek függetlennek kell lennie: - az Irányító Hatóságtól; -a Kifizető/Igazoló Hatóság igazolások kiadásáért felelős szervezeti egységétől; -a közreműködő szervezetektől; A vizsgálatot a nemzetközileg elfogadott audit sztenderdeknek megfelelően kell elvégezni. Magyarországon a KEHI felelős a zárónyilatkozat kiadásáért. Minden szükséges információ, illetve hozzáférés biztosítása a nyilatkozat kiállításához szükséges bizonyítékokhoz és nyilvántartásokhoz

64 Zárónyilatkozat II. A nyilatkozatnak az alábbiakon kell alapulnia: Irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálata; Elvégzett ellenőrzések megállapításai; Ha szükséges, a műveletek mintavételezésen alapuló további ellenőrzésének eredményein. A zárónyilatkozat kibocsátásért felelős szervezet köteles vizsgálni az igazolt költségkimutatások helyességét, és az azt alátámasztó műveletek jogszerűségét és szabályosságát.

65 Zárónyilatkozat III. Nyilatkozat alapja: az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálata, az elvégzett ellenőrzések eredményei, szükség szerint további szúrópróbaszerű ellenőrzés, zárójelentés A nyilatkozathoz csatolni kell egy jelentést, amely tartalmazza: A nyilatkozat indokolásához szükséges, összes vonatkozó információt A nemzeti és közösségi ellenőrzések azon megállapításait, amelyekhez a nyilatkozó hozzáfért.

66 Zárónyilatkozat IV. A nyilatkozatot kiadó minden szükséges vizsgálatot elvégez, hogy megalapozott bizonyosságot szerezzen arról, hogy az igazolt költségnyilatkozat megfelelő, az alapjául szolgáló ügyletek jog- és szabályszerűek, a projektek végrehajtása az operatív programoknak és a projektcéloknak megfelelően történt. VÉLEMÉNY Kiadása: Kohéziós Alap-minden egyes projekt lezárását követően Strukturális Alapok-egyes operatív programokra vonatkozóan a programozási időszak végén, illetve as programozási ciklusban részleges zárónyilatkozat kiadása lehetséges

67 Zárónyilatkozat V. 3 lehetséges konklúzió: - Nem minősített vélemény: Az ellenőrzés nem tárt fel korlátozó tényezőket, hibák előfordulásának gyakorisága csekély, minden problémát megfelelően kezeltek Vagy - Minősített vélemény (kivéve): Bizonyos akadályozó tényezők felmerültek, de a hibák gyakorisága nem jelentős, illetve egyes problémákat nem kezeltek megfelelően Vagy - Nem lehet véleményt nyilvánítani: Jelentős akadályok merültek fel, az észlelt hibák gyakorisága jelentős. (függetlenül attól, hogyan kezelték)

68 Köszönöm a figyelmet! Kérdések?